Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-03 / 28. szám

SOMOGYI

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt

I W

NÉPLAP

A Megyei Taiaács éri ülése

Jól jövedelmez az állattenyésztés a kastélyosdombói „Felszabaduiás“-baa

Megtalálja a helyes utat Muller Menyhért nágocsí dolgozó pur ászt is

J

A''.

M DP SOMOGYMEGYEI

PART B t Z OTTSA GÄN AK

lad:.1 ;

ÉVFOLYAM, 28. SZÁM.

ÁRA 50 FILLÉR.

MEGKEZDŐDÖTT A MAGYAR SAJTÓ LEVELEZŐINEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA

Szombaton délután nyílt meg Budapeden az építő szakszervezet székhazának feldíszített nagytermében a magyar smjtó levelezőinek /. országos konferenciája. -Mintegy ötszáz levelező gyűl! össze az orszáa minden részéből: \a gyárakból, a tszcsrkből és állami gazdaságokból, városokból és falvakból és számosán vettek részi a. konferencián a magyar sajtó dolgozói közül is.

A konferencián megjelelitek Révai József, Horváth Márton és a Magyar Dolgozók Pártja Po-litikai Bizottságának és Központi Vezetőségének több más tagja s a maggar politikai, gazdasági és kulturális élet számom más kiválósága, valamint a Szabad Nép megjelenésének 10- évfordulójára és a. magyar sajtó napjára Budapestre érkezett külföldi küldöttek, élükön M. A. Harlamov val, a Pravda képviselőjével.

Laki Teréz, a Szabad Nép lev« lezési rovatának vezetője üdvözölte a konferencia részvevőit. Javaslatára ha talon as lelkesedéssel válasz főtték meg népünk szeretett vezérét, Rákosi elvtársat a konferencia díszelnökévé.

A díszelnökség tagjaivá választották a Pravda szerkesztőségi kollégiumát, a ,,Tar os békéért, népi demokráciáért" szerkesz őségi kollégiumát, a népi demokráciák központi pótlapjainak, továbbá a 1' Humanité, sz Unit» és a Daily Worker főszerkesztőit, s Manilosz Giezoszi, a görög nép szabadság- bősét, a monarchofasiszták által betiltott Rizoszpasztisz című l'ap főszerkesztőjétA konferencia elnökségébe választották Révai Józsefet, Horvá h Mártont, Hegedűs Andrást, Kiss Károlyt,.Rónai Sándort, Hidss Istvánt, Harus yák Józsefet, Zsofi- nyec Mihályt, a Magyar Do gozók Pártja Pol-tikai Bizottságának tagjait, valamint Házi Árpádot, Dénes István , a Politkai Bizottság póttagjait- Megválasztották az elnökségbe a Pravda képviselőjét, Mihail Avarkievícs Har’amov-ot, a nemzetközi munkásmozgalom nagy harcos lapjának, a „Tartós bé kéér , népi demokráciáért!" képviselőjét, a Zsenminzsibao, a l‘ Hu- m:nité, a Trybuna Ludu, az Unita, a Rude Pravo, a Neues Deutschland, a Scenteia, a Rabotnicseszko Belő és az Österreichische Volks- stbmme küldöttei;. Az elnökségben helyet fog alftk a magyar sajtó és a levelezők képviselői is.

Ezután Betlen Oszkár, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának vezetője tartott beszámolót a magyar levelezőmozgr-lom helyzetéről és feladatairól.

Betlen Oszkár elvtárs beszámolója

Be len Oszkár beszámolója elején a felszabadulás utáni nagyszerű eredményeinkről beszélt s hangsúlyozta, hogy az építés terén elért eredményeinkkel együtt nő, erősödik, fejlődik dolgozó népünk, amely egyre öntudatosabb gazdája országának. „Ennek a növekedésnek és fejlődésnek nagyszerű bizonyítéka a mi konferenciánk" — mondotta, — majd így folytat- ta:

— A kommunista újság alapvető tulajdonsága az ősszeforrottság a munkásosz állyal, a dolgozók tb* mezeivel és ezért

a kommunista lapok mindig és minden körülmények között helyet adnak hasábjaikon a dolgozók hangjának, a dolgozók leveleinek.

A fasiszta elnyomás idején, a föld alatt titokban készüli pártlapjaink is megtalálták az utat a dolgozók tömegeihez és a dolgozók megtalál ák az ufat rendörko- pók egész fa [kajától üldözött lapjukhoz. Párjunk illegális lapjai, a , Kommunista“, a „Dolgozók lapja", s a tízéves fennállását ünneplő Szabad Nép, ifjúsági szövetségünk lapja az Ifjú Proletár, rendszeresen közöllek munkás- és parasztleveleket az elnyomatás legnehezebb éveiben is.

— Továbbfejlődött a munkás- és parasztlevelezés a felszabadulás után. A Levelezőmozgaloim fejlődésének hatalmas ösztönző erőt adott a Központi Vezetőség 1950 február 10-i ülése, Rákosi elvtárs nagy beszéde pártunk tömegkapcsolatának erősítéséről, a párton- beiüli demokrácia, a kritika és az önkritika fejlesztéséről. A leveie- zőmozgalom fejlődéséről, jelentőségének növekedéséről tanúskodik az egyes szerkesztőségekbe érkező levelek megnövekedett száma is

A Szabad Néphez 195fl-be*i összesen 27.408 levél érkezett. 1951-ben 8 ezerrel több, 35.408. Megyei pardonjainkhoz 1950 júliusában 2,500, 1951 júliusában 4000, 1951 decemberében 4.937 levél jött. Közöt ük az Északma gyár országnál, a Szolnokmegyei Néplapnál és

a Pestmegyei Népújságnál a legje leníös-ebb a fejlődés.

— De a levelezömozgalom fellendülésének nem egyedüli mértéke az a számszerű emelkedés. Ennél is jelentősebb a levetek tar' tatmában, szerepében beállott változás, a levelezők munkájában beálló t változás. Ma már a szer k&s.ztőségbe érkező levelek' zö mét állandó levelezők írják, akik szinte hivatásuknak érzik, bogy lapjaikat tudósítsák munkahelyük, környezetük eseményeiről, eredményeiről és gondjairól.

Olyan emberek a mi levelezőink,

akik az egész nép, az ország szemével nézik munkahelyük, környezetük kérdéseit, akik leveleikkel is küzdenek azért, hogy a helyi eredmények országos eredményekké nőjjenek, hogy fejlődésünk minden akadályé: és akadályozóját eredményesen gyűrjük le. Olyan emberek a mi levelezőink, akik teljesen átérzik, mit jelent az, hogy ez az ország a dolgozó nép hazája, akik rniguk is a gazda szemével nézik üzemüket, falujukat, az egész országot, olyan emberek, akik együttélnek és éreznek a dolgozók tömegeivel, jól ismerik azok gondjait és örömei:, s mindenről állandóin lelkiismeretesen, harcossal és szeretettel tágé közt atjj ált lapjukat.

Beflen Oszkár a továbbiakban a levelezömozgalom jelen őségéről beszélt- Elmondotta, hogy a mi levelezőink egyre inkább rendszere» munkatársaivá válnak lapjainknak és ez is jelzi, mennyire a nép sajtója a mi »ajtónk.

A munkás- és parasztlevelezők mozgalma — folytatta — és ez a konferenc a is —- ragyogó bizonyítéka annak, hogy Magyarországon szén' dolog a dolgozó nép'szabad- sága, szent dolog a szólás- és saj' tószabadság. A mi munkás- és pa- rasztleve'ező mozgalmunk egyik nagyszerű bizonyítéka annak, milyen farizeus képmutatás a kapitalista országokban szólásszabadságról, sajtószabadságról beszélni.

Igaz, hogy a kapitalista lapok szerkesztőségeinek is vannak levelezői — mondotta Betlen elvtárs

és felolvasott egy „levele*“ amely a „Life" című amerikai 'folyóirat egyik számában jelen; meg.

Minthogy Eden angol külügyminiszternek olyan kis baijusza van, mint Ache&on amerikai külügyminiszternek, az a kérdés, hogy ennek a csinos kis bajusznak az ötlete Londoniból, vagy Washing! ónból származik-e — feszi fel a kérdést a Life „levelezőije". És a Life válaszol: valószínűleg Achesoné az elsőség, aki négy évvel idősebb.

Az ilyen Eden-bajuszkákkal nevel az imperalisa sajtó bárgyú és embertelen zsoldosokat a koreai frontra, ilyesmivel nevel üresagyú, becsületet nem ismerő sztrájktörőket és chicagói gengsz ereket— A mi levelezőink munkája úgy különbözik a Lile-féle levele zőkftöl, mint a tűz a víztől, fényes nappal a sötét éjszakától.

— Sok nagyszerű kezdeményezés született már levelezőink munkája, levelei nyomén.

Az e'v ársak tudják, hogy a Rö- dermczgalmat Rőder Béla elvtársnak egy levele indította el. Az egész ország ismeri ma már Sze*. mán Erzsi traktoroslány nevét- Annakidején a Szabad Nép egyik levelezője, Kovács István hívta fel rá 3 figyelmet és a Szabad Népben megjelen; egy írás Szeműn Erzsiről, aki zuhogó esőben levette köpenyét, hogy a traktort, az ország vagyonát védje.

— A szerkesztőségekbe mindennap tuca javai érkeznek olyan levelek, amelyek életünk és építő- munkánk kisebb-nagyobb hibáira, hiányosságaira figyelmeztetnek. Belien elvtárs példákkal igazolja, hogy ezeknek a leveleknek lelki- ismeretes kivizsgálása nagyon komoly eredményeket hoz, fejlődésünk, építőmunkánk komoly emelője. Fekete Mihály, a Szabad Nép levelezője megírta, hogy Bugaomo- notoron a József Attila tszcs fel. oszlóban van, a csoport komoly hibái miatt egymásután lépnek ki a tagok.

A levél nyomán indítót: vizsgálat kiderítette, hogy a csoport elnöke és a pártszervezet titkára kiskírályoskod ak, ez vezetett a csoport züllésére. A kiskirályok leváltása fordulatot hozott a csoport fejlődésében.

Órákon át lehetne. sorolni azokat a példákat, amelyek mu atják, Fogy a mi levelezőink jószemít, krit kus, népünk, hazánk ügyét forrón szerető emberek, akik nemcsak igyekeznek, hanem nagyon komoly eredménnyel igyekeznek segíteni a szocializmus építésé!. Ezért szereti levelezőinket a dolgozó nép, ezért gyűlöli őket az ellenség, megkísérli, hogy fenyegetésekkel riassza el a levelezőt, megkísérli üldözni, munkahelyéről kitúrni közvéleményünk bátor parancsnokait— Persze nem áll mindenki egyenes kapcsolatban az amerikai imperialistákkal, aki a bírálatot elfojtja, levelezőinket üldözi. Sok eseben egyes helyi vezetők hiúsága, sértődöttség*, önteltsége vezet a levelezők üldözéséhez, a bírálat. elfojtásához. De a hiúság, a sértődöttség, sz őn'eltség nem éppé* szocialista tulajdonságok.

Országosan ismert lett

Magonv Istvánnak, a Szabad Nép tömörkényi pars szf levelezőjének

esete. Magány elvtárs leveleiben 'eleplezte a község veze:ő állásaiba beférkőzött ellenséges elemeket. Az ellenség Ma gon y elvtárs ellen hatalmas hajszát indított. Ki- zárat: ák n pártból, a földműveszö- vetkezetből, rágalmazták, fenyegették. Mi Magony elvtárs if,t ül közöttünk, párttagsági könyvét

visszakapta, s azok a funkcionáriusok, akik tűrték az ellenség garázdálkodását, komoly pántibüntetésj kaptak.

— Még egy eseiet. Láng Lajos elviárs, a miskolci MÁV igazgatóság dolgozója, a Népszava és az Ész s kinagyarország levelezője, a Népszavának írt levelében felhívta a figyelmet arra, hogy a miskolci MÁV igazgatóságon vezető állásban ül egy volt nyilas vész- bírósági fag. Az igazgatóság párt- szervezete és a vasútpolitikai osztály Láng elvtársat kezdte vizsgálhatni, majd alaptalan vádak alapján kizárták a pártból. Láng elvára nemrégiben résztvett levelezőink borsodmegyei konferenciáján. Büszkén mutatta fel visszaka- po(t pártkönyvét: a bárt megvédte öt, inegtorola a rajta esett sérelmet. Láng elvtárs a konferencián azt mondta:

„A múltban az a közmondás járta: mondj igazat, betörik a fejed. Az én esetem bizonyítja, hogy ma már az másképp van."

— Igen, máskép van. Ideig-óráig érvényesülhet az ellenség keze, vagy befolyása a levelezőknek, bírálóknak üldözésében. De a párt előbb, vagy utóbb felderíti az igazságot és megérdemelt büntetéssel fogja sújtani azokat, akik nagyszerű katonáit, a becsületes munkás- és parasztlevelezöfket üldözik. A mi nagy pártunk Politikai Bizottsága szeptemberben foglalkozott a munkás- és parasztlevelező mozgalom belyze'ével mondotta ezután. A Po'itikai Bizottság határozatot hozott, amelyben hangsúlyozza:

A levelezők népi mozgalma pártunk és népköztársaságunk belső dem otkra! izmusának sarkalatos pontia, a dolgozók legszélesebb rétegeit közvetlenül bevonja a pártéi államvezetcs, az ellenőrzés munkájába, megteremtve a bírálat és önbírálat tömegmérvü kibonta kozásának alapjait. Ezért

minden olyUn törekvés, mely » levelezők üldözésére, leveleik cenzúrázására irányul — párteülenea és a népi demokratikus rendszer elleni megnyilvánulás.

„A Politikai Bizottság ülésén nagy szeretette! beszélt a munkás- és parasztlevelezők munkájáról a mi drága Rákosi eltvársunk. Nagyon nyomatékosan hangsúlyozta, hogy szerkesztőségeinknek, párt szerveinknek, minden erővel ki kell állniok azok mellett, akiket bírálatuk, ievelezőmunkájuk m att üldöznek s nem elég megvédeni a levelezőket az üldözéstől, hanem leliies erkölcsi és anyagi elégtételt kell adnunk nekik, s keményen meg kell torolni az üldözést, a bí rálát elfojtásának minden esetét.

A továbbiakban a munkás- és Darasztlevelezők jogait és kötelességeit foglalta össze Betlen elvtárs. E’-mondo'ta, hogy a leve iezöf nem válasziják és nem jelölik ki.

Senkinek sincs jogában előírni, kegy * levelező miről írjon és miről ne írjon.

Nem akadályozhatja meg senki abban, hogy bármelyik lapunk szer kesztőségébe írjon. A szerkesztőségek sérthetetlen joga, hogy az zal a dolgozóval tartsanak levelezői kapcsolatot, akivel akarnak.

— Ez azonban nagy felelősséget ró levelezőinkre is, a szerkesztőségekre is.‘A levelezőnek féltő gonddal kell megszerkesztenie leveleit, gondoskodni arról, hogy annak minden adata helytálló legyen.

— A levelezőnek, a legjobb lelkiismeret szerint kell levelét megírnia, de ugyanakkor tisztában kell lennie azzal, hogy am'kor ő levele! ír a szerkesztőségbe, már nem magánlevelet ír, a közvélemény tolVASÁRNAP, 1952 FEBRUÁR 3

mácsa és ezért helyes, ha levélírás előtt tanácskozik dolgozótársaival, pártszervezetének tagjaival, igyekszik tényleg környezetének, dolgozótársainak véleményét, hangulatát, örömét és panaszait közvetíteni a szerkiE'iszíősőgíhez.

— A levelezők — folytatta Betlen elvtárs — támaszkodjanak a párt- szervezetekre és azok vezetőségeire- Forduljanak hozzájuk tanácsért, beszéljék meg velük problémába!. Es a pártszervezetek támogassák, karolják fel munkájuk nagy erőforrását, a'levelezők mozgalmát. Támogassák — de ne támogassák agyon. Engedjék szélesen érvényesülni a levelezők saját hangját, meglátásait. Tanácsaikkal szélesítsék ki a levelezők Iá!ókorét, ne akarják szőkébb korlátok közé szorítani.

— A szerkesztőségek kötelessége, hogy a maguk részéről , is a legalaposabban eLlemőrízzék a levelek tartalmát. A levelek közlése előtt győződjenek meg arról, hogy az azokban foglaltak helytállóak, hogy a levél tartalmáért olvasóik, előtt az egész nép előtt vállalhatják a felelősséget.

A szerkesztőségek feladata,

hogy gondosan tanulmányozzanak minden egyes Eyelet külön-külö« és tanulmányozzál? a leveleket ösz- szességükben is.

— A szerkesztőségekhez — mondotta — naponta sokezer Levél érkezik és természetesen nem lehet távolról s«m az össze», vagy a legtöbb leveleit közölni. De a lapoknak nem szobád beérni ők azzal, hogy számszerűen elég levelet közölnek, hanem úgy kell dolgozniuk, hogy a legjobb, legjelentősebb, a legjellemzőbb leveleket közöljék, úgy kell dolgozniuk, hogy szerepeljenek, a lapokban a nem közöli levelek ismerítsenek azokból a szerkesztőségek cikkeihez, írásaikhoz, az egész lap megszerkesztéséhez.

Ezután Betlen elvtárs a levelezők neveléséről beszélt. A levelezők nevelésének formái az ankélok, értekezletek, egyéni beszélgetések » levelezőkkel — mondolta. — Sztálin elvtárs a levelezők neveléséről a következőket. mondja: „A munkás, és falusi levelezőket, természetese» meg kell tanítani az ujságírás-tedh- nika némi minimumára.

De nem ez a legfontosabb. A legfontosabb az, hogy a munkás és falusi ’levelezők munkájuk folyamán tanuljanak és neveljék ki magukban az aktiv társadalmi munkásnak és újságírónak azt az érzékét, amely nélkül levelező nem tudja teljesíteni küldetését és amely nem nevelhető ki a tanításnak a szó technikai értelmében vett mesterséges módszereivel.“

— At hiszem, nemcsak * Szabad Nép munkatárssá és levelezői, hanem egész sajtónk munkatársai é* levelezői mély meghatottsággal olvasták Rákosi elvtárs meleghangú üdvözletét a jubiláló Szabad Néphez. Ez a legnagyobb kiíiintolés is jele unnak, milyen nagy megbecsülés övezi a mi Sajtónkat.

— Abban a megbecsülésben, ame- lyet a mi sa jtónk kivivőit, nagy szerepe van annak, hogy lapjaink, * munkás-, a paraszt- és érteim sé.iíi levelezők segítségével elmélyítették kapcsolataikat a dolgozók tömegeivel, egyre jobbau ismerik azok minden problémáját, rajta tartják ke ziiket a dolgozó nép ütőerén, ismerik azoknak örömeit és gondjait.- Dolgozzanak levelezőink abban a büszke tudatban, hogy munkájukra számít a mi munkásoszt'í- lyunk. a mi dolgozó népünk, szá- mit rá a mi nagy, szeretet} pártunk, dolgozzanak ibbart a büszke tudatban, hogy munkájukat szerető gondoskodással figyeli a mi drága Rákosi elvtársunk.