Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-20 / 42. szám

SOMOGYI világ PROLETÁRJAI EGYESÜLJ ETEK t FDIAD LrlAr f Jól és alaposan vitassák, meg a 3 hónapos párfiskolci hallgatói a ,,Termelőszövetkezet alapszabálya" című anyagot Erős Irén találkozik a Párttal A barcsi járás sporSja J I3L ÉVFOLYAM, 42. SZÁM. OTTSAGÁNAK LAPJA ARA 50 PILLÉR. SZERDA, 1952 FEBRUÁR 20. «BKWM A Szovjetunió élenjáró dolgozóinak nyomában ... Égési országiunk területén a szov­jet siunkásosztály nagyszerű példája aromán, újabb és újabb mozgalmak tetteinek. Ezek a mozgalmak -níitad arra irányulnak, hcey meggyorsít­ják hatónkban a szociafiznius éj»« tét, ötéves népgazdasági tervünk mielőbbi megvalósítását segítsék elő. E mozgalmak kiszélesítésében munkásosztályunk mindenkor pél­daképül tekinti a bős szovjet mun­kásosztályt, amelynek -példája -nagy segítséget ad terveink mielőbbi meg- vsrlósrtásáibam. A Szovjetuniótól már eddig is felt»ec3fílb‘eteU«n segítség«; kaptunk. Az egész országunk területén alkal- WKu&ók a kiváló szobiét módszere­it, a Sztnh un ov - mozffihn'i í, Naz-a- Ttma-moz-aalmat, Vorosirrm<?zgal- mnt, Csutkin-mozglimat és még sok mis mozgalmad, melyekkel hatal­mas eredményeket érnek el. A Szov­jetunió kimeríthetetlen 'tapasztal?- feai-nek tárháza, mindénkor rendel­kezésére áill dolgozóinknak. Ezeket bábra* kell alkalmazni. A példák •afcnsága áll előttünk, a már eddig ajkamra z-ft szovjet módszerek ki­váló eredményeiről. Ö-tévQs temünk sikeres megvaló­sítása egyre nacyabb követelménye­kéi állít dolgozóink elé- Naip, mní sáp kell, hogy túlteljesítsük tervün­ket. A feladatok sikeres megoldása ■tegkÖTet; éli tőlünk, hogy tót ran stkaímaczúk a 'kiváló'-szovjet mód- s»eretket és új módszcrreket vezes­sünk be. Hazánk dolgozói részéről «■ár eddig is sok kiváló kezdemé- «yezós szülei ott, melyet már ezidáis? te sikeresen alkalmaznak és a terv- teljesítés terén érnek el kiváló ered «lényeket velük. Közel fél eszten­deje születeti a Gczda-moccfoJom, Mwhj't Gazda Géza elvtárs a Rákosi Művük scélkengermü helyettes gyár­tásvezetője kezdeményezett. Ennek a «n-ozgalotoiHajk a- célja -a selejt, « hulladék-anyag felhasználása, hogy több nyag, .több kész-árú legyen. A Gazdasamozvalom harcra szólítja dolgozóinkat a szén, a vas, az acél, a fa építőanyag, minden gramm hul­ladék fe Mi asz stól ás ára. mely több saenet, -vasat, acélt, fát, téglát, ce- jnaniet és sok más anyagot jelent »épgazdaságunik szá-mára. Ge-rő elv- társ az országos aktíva értekezleten a következőket mondotta: „1952- hen még fokozatíabb mértékben kell takarékoskodnunk az anyaggal és icívább 'kell folytatnunk a harcot a minisztertanács takarékasvégi hatá- xeaatának maradéktalan megválást fisáért újból fokozott figyelmet kell szentelnünk -a Gazda-mozgalomnak.“ A hulladék anyag ok és a sem j! felhasználásával, hatalmas összege­ket és anyagot takart'unk meg nép­gazdaságunk számára- Ha -az épít­kezésen csak e-gy téglát is hagynak Au tv* tiporva, az is 82 fillér. Egy aagydbb építkezésen, m’nt például a katposvári Fonoda építkezésen 100, -eseileg 1000 tégla its elveszik a többi közö t, úgy, hogy széjjel van dobálva, erre ha nem fordíta- ■ak gondot, nem is lehet észreven­ni pedig az már 820 forint. Ugyan­így megtörténhet más ipa rá vb an is, ahol az építőanyagra kell gondot fordítani például ha egy ácsmun- kásaak 2 mét-er hosszú deszkát kell kedolgozni-a és -a deszka 2 és fél mé.er hosszú, ezt legtöbb es0i'ben feldarabolja, nem számít arra, hogy talán 50 méterrel arráhb található 2 méter hosszúságú deszka is, melyből nem (kell elvágni. Egy fél »éter -anyag értéke több, mint 30 forint. A Gazdanmozgalmat megyénk­ké n az eddiginél sokkal jobban kell kis.zék\í!'l«ni, meri minden megta­karított f-orin-t hatalmas nregtaka-rí- (ást jelent népgazda-ságunk és saját ■íatgun'k számára is. Ga-zd'a elviár» kez-d-oni ényerese szorosan összefügg a termelésemelkedéssel az önkölt­ségcsökkentéssel, mert nem tud az j ff dolgozó q termelésben jó ered- í ményt elérni, aki nem takarékosko­dik saját mnffa és népgazdaságunk • számába. A felemelt ötéves népgazdasági terv -határidő előtti megvalósítás* a tgrmelékenység emelése érdekében, született egy új mozgalom a Rőd-er- mozgalom. Ennek a mozgalomnak hatalmas jelentősége van a termelé­kenység Piik lése érdekében, melynek sikeres megvalósításában sztaha- novis-tái-nkra vár na-gy feladat. Rő- der elV:árs 'kezdeményez''.:;, hogy ff sztahanovisták védnökséget vál­lalnak a gyengék, a 100 százalékon alul teljesítők felett, átadják mun­kám óds.z,erü két, fokozatosan seffíúk őket arra, hogy elérjék a sztaha­novista szintet. E mozgalom kiszéle­sítése minden sztahanovistának ki­váló dolgozónak, központi feladata. A szlahanovisiát nemcsak arról íté­lik meg, hogy mennyi a teljesítmé­nye, hanem arról is, hogy hány dol- gozánaJc •adja át munkamódszerét és meddig tartja -a teljesítményét, arról is, hogy mennyit teljesít az a döl- gaző, mely átvette a sz-tahano-v munkamódszert. Megyénkben jól al­kalmazzák -a Rőd-er-mozgaWat a sántosi és ö Fo-aod a-építkezésien, ennek eredménye az, hogy megszűnt a 100 százalékon aluli teljesítmény. A »marcali építkezése a sztahanov­ista dolgozók védnökségét vállaltak egye* brivádok felet; és Rákosi elv- tár« 60. születésnapja tiszteletére vállalták, hegy a brigádok elérik 8 sztahanovista szintet. Ennek a moz­galomnak most a döntő tervévben mindinkább nagyobb a jelentősé«« Ha csak egy dolgozó is marad le minden építkezésen a termelésben, az -aranyit jelentene, mintha me­gyénk egy üzeme egy éven á*t nem termelne, nem adna anyagot dolgo­zó népünk Számára. A munkafegyelem m égsz ilá-rd í lass érdekében nagyjelentőségű az n mozgalom, melyet Deák elvtá-rs, a MÁ'VlAG szerszámgyár forgácsolóim!- helyének -művezetője indított el.. Rákosi elvtárs a Könponü Vezető­ség -november 30-1 ülésén a követ­kezőket mondotta-: „a munkafegye­lem lazasága jelenleg egyik legna­gyobb fékünk‘. — Rákosi elvtárs szavai -megyénk üzemei elé is ko­moly felad-ztokai állítanak. A nagy­atádi konzervgyár például a decem­beri tervét azért nem -tudta 'telje­síteni, mert a munkából 88 -nap ki­esése volt az igazolatlan mulasztá­sok miatt. A Deák-nwzgalom célja, hogy a művezetők és munkctvezOfék maguk is harcoljanak a munka-fe- gyelem megszi lár ddá sóé ri. Deák elvíárs felhívásában kérte gz ország művezetőit, hogy kapcsolódjanak bele a műnknfegyelem megszilárdí­tásáért folyó küzdelembe, valósítsák meg a miniszter tanácsnak a -műve­zetők jogairól és kötelességeiről -szóló határozatát, Idejében közöljék a. hozzájuk beosz-t-ott dolgozókkal fels-da-taikat, biztosítsák a terv tel­jesítéséhez az -anyagot, szerszámot, rajzot. Ehhez a mozgalomhoz már megyénkben is setk -művezető csat lakozott, mind a Fonoda, a Cukor­gyár művezetői is. A munka-fegye­lem további megszilárdításai érde­kében ki kell szélesíteni a Deák­mozgalmat, ehhez . csatlakozniuk kell megyéink minden -művezetőjé­nek. Mindezek a mozgalmak a terme-, lesi 'terv teljesítését, -túlteljesítését: segítik elő, mely megalapozza- népit demokráciánk sikerét, elősegíti né-j púnk életszinvon-alának emelkedését. J Nemrégiben az -alberltelepi bá ­nyából Loy Árpád elvt-árs kezdenie- j nyez-éte nyomán -egy újabb nagyje-j lentőiégű mozgalom sz-ül-etfit, a .dermedj ma főbbet, mint tegnap"; mozgalom. A mozgalom célja a* műnk» jobb megszervezése, az elv- j társi segítség, biztosítani a ^miűsza- j Qlnnepi duzdoadás a ma q íj (ipszűv fit ^Öétfőn este, a szovjet-magyar barátsági, együtt­működési és kölcsönös segélynyújtási szerződés alá­írásának negyedik évfordulóján, ünnepi díszelőadás keretében nyílt meg az Operaházban a magyar- szovjet barátság hónapja. Az elnökség asztalánál foglalt helyet népünk szeretett vezére, a nagy Sztálin legjobb magyar tanítványa, Rákosi Mátyás elvtárs. Olt ültek Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József elvtársak és a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának több más tagja, Rónai Sándor elvtárs, a Népköz­keretikeii nyílt meg baráis/uj l/ó nap ja társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Dobi István, a Minisztertanács elnöke, J. D. Kiszeljov elvtárs, aSzovjelunió magyarországi nagyköveié és a Magyar- Szovjet Barátság Hónapjára Magyarországra érke­zett szovjet delegáció tagjai, élükön Konsztanlyin Ivanovics Szkrjabin Sztátin-dljas akadémikussal, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa tagjával. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, a Magyar- Szovjet Társaság elnöke nyitotta meg a díszelőadást Ezután Darvas József közoktatásügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. B>á»rvas «József közoktatásaiyi iicaíjutlsiter ünnepi betéti« — Ma van 4 esztendeje annak, hogy a hatalmas szocialista Szov­jetunió és a népi d-emokra-idkus Ma­gyarország képviselői Moszkvában, a szs-bad világ dicső fővárosában, aláírták két ország, a két nép kö­zötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyez- aényt. A mi népünk, a mi népi demo­kratikus országunk 4 évvel ezelőtt egy olyan, vdl-ágjinta 1 ommad kö’iött egyezményt, a teljes kölcsönösség alapján, amely a. haladás ftrőil kép­viseli a világban, g amely éppen ezért legyőzhetetlen. A szovjet nép és a magyar nép barátsága nem ezzé] a szerződéssel kezdődött — szálai • legjobb haza- f:*k, a kommunisták, mindenekelőtt Rákosi elv társ révén már akkor Mi soha nem -felejtjük -el, hogy | ezt is .mindenekelőtt a Szovjetunió­független szabad bakánkat, benne új életre 'kelt -nemzetünket, azt, hogy népünk soha történelme -folya­mán nőm volt m-ég ilyen egységes, erős, mindezt a Szovjetunió önzet­len segítségének, Sztálin népének, a nagy Sztálinnak köszönhetjük. A Szovjetunió, a -Szorjelun'ó hős munkásosztálya volt az, amely a világ dolgozóinak szolidaritását megszervezve, kiszahad-ífotta a fá­nak, Sztálin népének, Sztálinnak köszönhetjük. —- Országunkban már a szocializ­mus épül — folytatta a 'további®k- ban. Az újjáépített, s az újonnan épített üzemek százaiban, ezreiben m-á-r nem a tőke rabszolgái, hanem öntudatos, szabad emberek dolgoz­nak. Ezután beszámolt arról, hoßy si­keresen fejeztük be ötéves tervünk siszták gyilkos börtönéből szeretett, vezérünket, tanítónkat, Rákosi elv- második évét -és így folytatta: társat. Azt, hogy ran a pártunknak, népünknek olyan vezetője, aki biz­tos kézzel rezet bennünket előre, — — Uj üzemek, új városok szület­tek, nőttek és nőnek ki, szinte a földből. A fejlődésnek ezt a hatalmas tempóját csak ® Szovjetunió állandó, -közvet­len any»gi és erkölcsi segítségével szövődtek, amikor országunk mégi érhettük el, amely önzetlen bsrá-i a reakció táborában volt, s azzal .pecsételődő ít meg, amikor a hő* szovjet cst.pa' ok felszabadj tofí-ák népünket. — Ez a szerződés azt jelenti a mi számunkra, hogy népünk szabad­sága, függetlensége örökre biztosí­tott, mert a világ leghatalmasabb o.i'szág.*, -münden -nép szába-d-ságának s függetlenségének támasza, védei- mezője áll mellettünk. Ez az egyez­mény -még erősebbé lette azokat a te®lvéri kapcsolatokat, amelyek a szabad níjpek hatalmas családjához fűznek bennünket. A szovjet-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény a békés építő munka biztosítá­sát jelenti számunkra. Azt je­lenti továbbá, hogy szocialista építésünknek népünk alkotó ereje mellett van még egy ha­talmas, lámpád hatatlan erő­forrása; a Szovjetunió állandó, közvetlen segítsége, példamu­tatása. A Szovjetunió népei ina már * segítséget felszabadulásunk első napjától érezhettünk, tapasztalhat­tunk é* »mely évröl-évre növekedik. Darvas József ezt követően arról beszélt, hogy d’olgozó népünk egyre fejlődik, öntudatosodik. Hol v-a-n m-a már az a nőn, amely seregekben hányódiütt-vetődött mu-n- kállan és éhen, az emberp acoko-n országok is szoktak ,,seíítséget“ nyújtani egymásnak, de ők a gyar- matosítást hívják segítségnek. — A imul'iévi tervteíjesííésről szó­ló jelentés azt is -hírül adta, hogy i-ps-runkban a termelékenység az előző évhez képest 1 <.30 százalék­kal. ezen belül nehéziparunk ter­melékenysége 7 százalékkal nőtt. A továbbiakban beszámolt arról, hogy jelentős léptekkel hala-dúnk a szocialista- mezőgazdaság meg>;e- jemí-ése felé Nincs életünknek egyetlen területe, ahol ne lenne mozduló, »zabadíló, előrevivő erő, s Szovjetunió segítsége. Kultúránk sóba nem látott gaz­dagságban virágzik — mutatóit rá Darvas József és kijelentette: soha Olyan tisztán, elevenen nem élt még a-z, amié kulturális értékekben ki­termelt nemzetünk évszázadokon át, mint ma. Most lett minden igazán a népé, *. könyvtárak, a múzeumok, az üzemi és falusi kultúrotthonok ezreiben. — Ssoci.aMst* építésünk ré- szckéat ma egy új kultúra bentakosik ki nálunk; formá­jában nemzeti, (art£-mábau szocúiUata új m*gy«r kultúra. kommu-nizmust építik, i mi a kotm- S ebben hat»lmae eegflséget jelent muniizmus építésének dicső fényé- j * Szovjetunió csodálatos gazdagságú ben láthatjuk az utunkat- — előre, föl a magas csúcsok felé. Amerre Rámutatott, hogy a kapitalista és a bezárt gyárkapuk előtt? Hol ft Szovjetunió erős keze indítóit el bennünket. van már az a nép, amely haz-á-t keresni hazában idegenbe menekült, száz-ezerszám, a amelyet a földre vert a- tőke, ostora? A tovább jakban beszámolt * Szovjetunió népeinek békekongresz- szusán szerzett benyomásairól és hangsúlyozta, hogy -az az erő, amely ina a természetet kényszeríti térdre — térdre tudja kényszeríteni a ma vagy holnap Hitlerjét is. — Ilyen néppel; az erő, az em­beri nagytóg népével köt ben­nünket össze immár őrökre £zét[éphefetien barátság. — mondotta és beszédét így fejez­te be: — A szovjet m agyar barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási egyezményt a -szovjet hősök vére pecsételte meg, akik eljöttek ide hozzánk, Moszkvából, Ukrajnából, a Grúz hegyek közül, Szibéria -végtelen földjeiről, hogy elhozzák a szabadsagok. Megpecsé­telte népünk örök, eímulhat-a-tla-n háláját. Soha nem leszünk hozzá hűtlenek! Ezután Erdei Ferenc javasolta, hogy a .magyar szovjet barátság hónapja ünnepi megnyitásáról küld­jenek üdvözlet-táviratot a forrón szeretett navy Sztálinnak, kultúrája. A mi dolgozóink gz-okn-ak A-távirat szövegét Kristóf István »8 embereknek az életét, példáját elvtárs, _ a Magyar Dolgozók Pártja ismerik meg ezekből az alkotások- politikai bizo tságána-k tagja, a bál, akikhez hasonlók akarna»!'SEox’ fő,ti'kára ismertette: lenni. \ (A íáv.r t szövege a 2. oldalon.) kök zavartalan munkáját, .megte­remteni »zoba-t a -feltételeket, me­ly“» szükségesek ahhoz, hogy töb­bet tudjunk termelni. Ez a -mozga­lom egyre jobban «.-élesed k és -miá-r az ipar és * mezőgazdaság, minden területére ki'erjedi. A Loyf mozgalom kiszélesítése Üzemben, de a mezőgazdasági terű létén i« ki kell ezt szélesíteni. Ezeknek. * kezdeményezéséknek. a kiszélesítése 6s újabb mozgalmuk bevezetése azí eredményezi, hogy előbb felépül hazánkban a szocia­lizmus, eiősúbb Esz r-epjazdasá- g-unk és dolgozó népünk, újabb gyárakat tud építeni a már meg­lévő gyárak mellé, emelni tudjuk az eddiginél jobban dolgozó népünk életszínvonalát. Megyénk -minden dolgozóján- k saját érdieke e moz­galmak kiszélesítése, ebihez adják meg gazd sági vezetőink a feltéte­leket!,, segítsék a mozgalom Széle­sítés-ét és új-abb mozgalmak beve­zetését.

Next

/
Thumbnails
Contents