Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-19 / 41. szám

KEDD, 1952 FEBRUÁR 19. SOMOGYI NÉPLAP A iiágocsi tsz tagsága versenyre hívja megyénk összes termelőc^oportját A nágocsi termelőszövetkezet fogsága megtárgyalta az új begyűj­tési rendeletét és úgy határoztak, bogy versenyre hívják ki a megye valamennyi termelőcsoportját. Versenykihívásukat Rákosi elv •Járs 60. születésnapjára teszik az alábbi versenypontok alapján: 1. Vállaljuk, hogy az 1952. évi {ienyérgabotí beadási tervünket közvetlen n cséplőgéptől 150 szá­zalékra teljesítjük. 2. Vállaljuk, hogy az élőállatbe- adásunknak határidő előtt 115 szá- ■tíJékra fessünk eleget­3. Vállaljuk továbbá, hogy tojás- beadási köt elez®tt sédünknek, mely­nek jelenleg 27 százalékra tet­tünk eleget, Rákosi elvfárs szüle­tésnapjára, március 9-re összes to­jásbeadásunkat 50 százalékra tel­jesítjük, 4. Váll) Íjuk, hogy tejbeadási kö­telezettségünket, melyet eddig 40 százalékra teljesíteti ünk, Rákosi ©Ívtárs születésnapjára, március 9-re 100 százalékra teljesítjük. 5. Vállaljuk, hogy amint a tab) megengedi, az összes őszi mély­szántásokon 1 héíen belül elvégez­zük a símítósást, vállaljuk továb­bá, hogy március 9-r* a tavaszi vetőm/ got kitisztítjuk. 6. Vállaljuk, hogy 30 kataszteri hold Vikfórívborsót és 20 katasz­teri hold tavaszi árpát március 9- re elvet j ük. 7. Vállaljuk, hogy a most épü*ő 43 dar b családi házhoz szükséges épületianyagokat március 9-re a helyszínre hordjuk és május 1-re, s munka ünnepére telj*s®n elké­szítjük. A marcali fold mű vessző vetkezet kos*** ülése sok segítséget ad>»tt a további, munkához Megtertottíi 10S1. évi közgyűlését .a marcali földtant vessző vetkezőt js. A beszámolóban Wolf János ügyve­zető elvtárs ismertette a tagsággal az 1954. évi eredtarényeket. A szö- vetkéiseínök 27 működő üzem A "a rím, ebiből 13 bolt szolgálja, a dol­gozók jobb áiru'-l'láíásál. A jövedel­mezőségi számítás BZ&r'nt a marcali f ö ld mű v egsxőoeb ke z e t MtO.OGO forint jövedelemmel ' zárult az 1951 -es énben. Emellett az elmúlt év folyamán súlyos hiányosságok voltaik tapasz* taŐh'iTók a szövetkezet munkafe­gyelmének torén a részjegybefizetés- né!, felvásárlásnál. Hogy a munka- fegyelem laza volt, ezér. felel Wolf János ügyvezető is, »ki igen libe­rálisan kezelte ezt a kérdést. Egyetlen alkalommal s©m alkalnraz­ví * rendszabályt a mulasztókkal szemben. Azok a dolgozók, akik egész éven keresztül pontosan vé­gezték feladatuk0! , munkáink nem is mairadt eredmény nélkül. Erre példa Beme László és Bősz Ádáni, ak két pénzjutalomban is részesí­tettek. Bencze Pál bpronkai küldőt! hozzászólásában bt számolt arról.! hogy a szövetkezet vpze' őségé elsza- i k;tdt a tagságtól. Nem hívott össze; a vezetőség taggyűlésekéi, «em is- j inéi!e.te a szövőikezet munkáját.! így a tagság nem sok segítséget í nyújtott a .munkáihoz. Szabó Ferenc elvtárs hozzászólá­séiban Ib'iá'llia a szövetkezetei és el­mondja hogy e vidéki .tanácsokkal nem {ár­tottuk fent szoros kapcsolatot és e? is eqijik oka, hogy a fei- vásárlásnál súlyos lazaság mu­tatkozott. Az új vezetőségbe a tagság olyan vezetőket választolt, amelynek. tag­jai már eddig is bebizonyították államunkhoz való hűségüket. A,z új vezetőségbe van Vida Adóim, oki 130 százalékra: teljesítette beadását, vagy ősz Sándor, aki az állammal szembeni kötelezettségéi minden vo­nalon Í00 százalékra teljesítette. Kesztyűs János né pedig a,z e.lső volt, aki a. szövetkezet tagsága közül be­lépt*'I a íienmelőszövetkezeti cso­portba. A marcali f ö'idni ű vesszővel kezet közgyűlésén elhangzott bírálatok sók segítséget nyújtóinak az 1952-es évi munkáihoz. Az új vezetőség a inul';' évi hibákon, mulasztásokon okúivá., vegye kezeibe az irányítást olyképpen, hogy az 1952-es évvégi közgyűlésen sokkal joibb eredmé­nyekről tudjanak beszámolni. Á pontos adófizetésért vándorzásilóf kapót!- Hosszúvíz Hosszúvíz . község dolgozó pa­rasztjai büszkém, vették át a Já­rási Tanács vándorszászlóját, «mit az adófizetési terv pontos teljesí­téséért kaptak. A község a tagutóbbi kiérté­kelés alapján az adófizetés 135 százalékos t^i^ílósével a oa .reál! járás élenjáró községe lett. Az eredmény, melyet elértek, a községi tanács, a pénzügyi állandó bizottság jó munkája. De az ered­mények eléréséhez nagyban hozzá­járult Hosszúvíz község dolgozó parasztjainak, a párt és do’gozó népünk, ál amunk iránti szeretete. Népbí István hosszuvizi dol­gozó paraszt nem várta meg, míg a tanács feiszó.ítja, hanem köteles. ségszerüan, pontosan teljesíti adó­fizetési kötelezettségét. Példamu­tatóan teljesíteti« kötelezettségét- Sujszter Mátyás, az állandó pénz­ügyi bizottság tagja, példás maga­tartásával magával ragadta Hosz- szuviz község valamennyi dolgozó­ját. Somogyvári János tan^©sel­nök és Francaik Mihály tanácstit­kár ebben a munkában az állandó bizottságra támaszkodik, segítik, útmutatásokat adnak részükre, így még egy esetben sem fordult elő, hogy bárki is elmulasztotta volna adófizetését. As állandó bizottság tagjai rendszeresen felkeresik az adófizető gazdákat és ismerte­tik velük a ponfos adófizetés jelentőségét. Hosszúvíz község tanácsának munkája követésre méltó, de kö­vetésre méltó az gesz község dol­gozó parasztságának kiváló ered­ménye is. SZABÓ JÁNOS BEADÁSI VERSENYRE HlVJA A HEGYE ÖSSZES DOLGOZÓ PARASZTJÁT Szabó János marcali dolgozó paraszt a beadási köte'ezeftságé- aek túlteljesítésévé! akarja meg- %á álni népi demokráciánkna k, amit tőle kapott. A múltban Sza­bó Jánosnak csak a nyomor jutott osztályrészül, hiába dolgozott, mert munkájával csak a ku’ák zsebje t©Dett- A felszabadu ássál azonban neki is megváltozott az élete, a földosztás során a népi demokráciától kapot'j íö'det, ame­lyen magának termel. Tud’a azt Szabó János, hogy ma a munkájá- aak megvan a gyümölcse, mert ha többet termel, akikor neki is szebb lesz az élete és ugyanakkor hoz- zá'árul ötéves tervünk megvalósí­tásához. Az 1951. évben is szép eredményt ért el Szabó János, anert beadási tervét 1200 száza­lékra teljesített©- De az idén még magyobb eredményt akar elérni, kogy bebizonyítsa hűségét pártunk is népi demokráciánk iránt. Szabó János elhatározta, hogy versenyre hívja ki Somogy megye összes do'gozó parasztjait a be­adási kötelezettség ‘teljesítésére. Versenypontjai a kővetkezők: 1. Kenyérgf bon beadásom*! Í5Ö «zúzalékra t®lj©*ít©m. 2. Takarmánygabona-beadáso­mat ugyancs k a cséplőgéptől 120 százalékra, kukoricabeadásomat a töréstől számítolt 2 nan al itt 130 százalékra fogom teljesíteni. 3. Napraiorgóbeadásoroat az idényszerű száradás elérésikor azonnal iíQ százalékra teljesítem. 4. Burgonyabeadásomat októ­ber hó 16 ra 120 százalékra telje­sítem. 5. Hízottserjés- és szarvasmarha- ba dósomat a havi ütemezés szé­riát az évi tervemet december 5- re 100 százalékra teljesítem. 6. Baromííbeadás első negyed­évi tervemet március 9-re, Ráko­si elvi ára 60. születésnapjára 110 százalékra teljesítem. Ugyanerre l z időre első negyedévi t®jásbe- adási tervemet 120 százalékra, be­adási határidő előtt teljesítem. 7. A tavaszi munkák jó és idő­beni elvégzésével biztosítom a mennyiségűig több és minőségileg Jobb termést. Kérem megyénk összes do’gozó parasztját, hogy fogadják el ver- . eny'elhívásomat és minél többen csatlakozzanak hozzá. Az ilyen hasznos és értékes kez­deményezésnek hatalmi, s jelentő­sége van megyénk begyűjtési 'ter­vének teljesítésében. Megyénk többi becsületes dolgozó paraszt­jai Szabó János pé’dáiát követve sorakozzanak fel egyemberkónt az állammal szembeni kötelezettség teljesítésére. Mert ezzel hozzájá­rd hak ötéves tervünk megvalósí­tásához és békénk megvédéséhez Előre a begyűjtési terv 'túltelje­sítéséért. / A B iromfíMdoVozó Vdlla-at DÍSZ-s/pnezete elfogadja a Cukorgyár versenykihívását A BnroTnfi!feld'o'l"ozá Vállalat | DISZ aliipszorvezcte elfogadta á kaposvári Cükorgvár DJSZ alopszer- vezet versenykihí vását és vállalta. Iiosy szere ©tt vezérünk és tanítónk Rákosi, ©Ív-társ 60. szü'etésnapjára az üzem mind a 31 fiatalját be­szervezi s tömeglövészetre. A DISZ szervezet a vállalását már leljes'trtíe is. E hó 11—12-én tar­áitok mi? a törne ^lövészetet, me­lyen 31 fiatal és 19 idősebb elvtárs is rés-ztvoti. Ennek megszrvezésé- b?n vállalatunk vezetősége szemé­lyes példamutatással a®"ítélt és el­sőként rész*, js vettek: s vállalatunik vezetője, az üzemi párttitkár, az üzemvezető, az üb. titkár és a sze­mélyzeti előadó elvlársak. így a vállalatunknál minden dlolgozó a legnagyobb ö ömmel fogadta és yet­i'® tudomásul azt, hogy a Rákosi elvtárs születésnapjait ezzel a tö- meg!övésze;tel és a fokozottabb tér-, metlósi eredmények felmutatásával akarjuk megünnepelni és emlékeze­tessé lenni. Ezen a 1 ömeg'övészeton a követ­kező elvtársak tűntek ki jó köregy­ségekkel. Ambus ' Ferenc DISZ tag 44 kö'iegyseggel. Vatic Imre DISZ megyei választmányi tag ugyan cV'k 44, De 40 köregységen felül értek el Bé>es János DISZ titkár. Gnál Gyula DISZ tag, ifjú Kühár József szabadságharcos tag és ifjú Kühár Józsefné szervezeten kívül- ‘á'Ió. Ezek az elvtársak a termelésben is megállják a helyüket, ezt b'zo- nyítja az is, hogy ezek az elvtár- sak mind 100 százalékon felül tel- jesítik normáljukat. Éljen dolgozó népünk nagy vezetője és tanulója, szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs. Moliz György DISZ tag. ■»» 3 r Uj9 korszerű téglagyár épül Nagyatádon A felszabadulás előtf a fökés gyártulajdonosok keveset törődtek a gyárak korszerűsítésével, annál kfevésbbé az ipar fejlesztésével. Kü­lönösen 'elhanyagolták az építő­anyagyártó üzemek közül a tégla- gyárskít- Ezek egyáltalán nem vol­tak korszerűek, a legtöbbnek csak gyár volt a neve, de a dolgozók megfeszített fizikai erővel kézzel Vetették a vályogot. Ha pedig nem kelletj a tégla, akkor a dolgozók nyomorogtak, nem .kaptak mun­kát. Ez az utóbbi gyakori volt, merj hiszen Horthyék társadalma 25 év ala't nem épített annyit, mint népi demokráciánk a 3 éves terv ideje alatt, A felszabadulás után megválto­zott a téglagyártó üzemek dolgo­zóinak helyzete. Népgazdaságunk hatalmas összegeket fordít tégla­gyártó iparunk fejlesztésére. A múltban 1 évben 4—5 hóna­pot dolgoztak a téglagyári munkások, mp pedig ez év mind a 12 hónapjában bizto­sítva van a munka a dolgozók számára. Az egész országunkban épülnek új, nagyszerű téglagyárak, hogy az egyre fokozódó építkezések üte­mének megfelelően kellő mennyi­ségű építőanyagot gyártsanak. Megyénkben Nagyatádon épül egy korszerű téglagyár, a pál- majori ósdi vályogvető he­lyett­Ez az üzem megyénk legkorsze­rűbb téglagyára lesz. Népgazdasá­gunk erre zz üzemre is hatalmas összege} fordít. A legmodernebb gépekkel, szárítóbemdezéssel, mely 1,200.000 forinf beruházással érkezett. A régi kisebb teljesítmé­nyű kemence helyett egv korsze­rűbbet építenek, illetve alakítanak át 600.000 forinto's beruházással. Az új gépház felépítésére 390 ezer forintot fordítanak. A korszerű üzemet villamosener- giáv? 1 látják el és 30.000 voltos transzformátort állítanak feL Eb­ben az üzemben, amely még a ta­vasszal megkezdi a gyártást, biz­tosítva lesz a dolgozok egész éven át való munkája. Ebből világosan kitűnik, hogy pártunk, kormány­zatunk a legelmaradottabb üze­met is korszerűsíti és újjá a! akit- n át. Mire ügyeljünk a takarmányozásnál? Az állattenyésztés költségéinek jó részét, mmiéigy háromnegyedé! teszi ki a takarmány. Éppen ezért nem mindegy az, hogy hogyan kezel­jük, tároljuk, adagoljuk, azaz ho- gvan használjuk fel a takarmányo­kat. I ’en fontos a takarmányok he­lves tárolása. Kü önösen a tél vége felé még nagyobb gondot kell for­dítani erre. A szálaslakarmányokal lehetőleg fedett helyen tároljuk, paj­tákban, színekben, padláson stb. Ha kazalban van nézzük meg nem ázott-e be. nem indult-e valamelyik része a kazalnak rothadásnak. A szükséges napi, adagokat éles kaznl- vá"ó késsel szeljük le és utána minden alknlomnfe] az elhullott szálakat gereblyézzük össze. így megakadtílyózzuk, hogy az elszóró­dott szálast'akarmány kárba men­jen, leúaposód jón a. földbe. A takarmányrépa és burgonya- prizmákat se hagyjuk figyelmen ikívüil, ellenőrizzük ninicS-e henne egérkár, nincs-e rothadás, nem me- lesedetit-e be. Az egerek ellen, vagy patkányok ellen tegyünk csalétke­ket, különösen alkalmas irlószer az Arvalrn. Ha nagyoíbbmérvű a rot­hadás, ifikkor válogassuk át az egész prizmát ha csak kevés voK a rot­hadó gumó. akkor azokat szedjük ki. A kazlakat javítsuk ki, hogy rajtuk ne álljon meg az eső, vagy ne csuro'- jon be a v:Z. Nézzük meg a siJIóka'i is és ha valami rendelle­nességei tapasztalunk, azonnal ja­vítsuk ki. A helyes 1"kaumii nyozásíink egyik fontos alápfel'té ele, hogy mindig megfelelő mennyiséget adjunk az állatoknak, éppen ezért a takarmá­nyozásnál .mindig legyen kéznél a mérlea. így tudjuk csak biztosítani azt, hogy az eielés mindig a takar­mányozási lervmk megfelelően tör télijén. Persze a .mérleg nemcsak a t:: kia rm ányadagok leméri-eér« szolgál, hanem ezzel ellenőrizzük az áfla'ok gyarapodását, a takarmány- értékesítés mértékéit ‘s. A takarmá­nyokul tulajdonságuknak megfele­lően kell ©te ni úgy, ‘hogy a bennük lévő tápanyagokat az állatok miinél jobban hasznos tani 'udják. Éppen ezért a szarv-asmalíiiakná 1 az egye- (14 takRimán'yozásra kell nagy súlyt fektptlnii, ami azt jelenti, hogy az alpp akarimiányon felül minden szarvasmarhának, illetve tehénnek csuk annyi abrakot adjunk, »meny­nyit termel. Aziaz a tejhozam foko­zásának megfelelően' növeljük a* ab aklaikarmány mennyiségét. Ií.2ít csak úgy lehet b ztosítani, ha elké­szítjük az e etői ácsot és megakadá­lyozzuk azt, hogy a tihenek egy­más elül enni tudjanak. Téli időszakban 2—3 nappal is hamarább készítsük el a pácod, hogy a takarmány jobban megérjen. A pác összeállításánál pontosan mér- iegeljük le a pelyvát, répát, stb-t. A ser.ések takarmányozásánál fő­leg a dara etetésére térjünk áh Használjuk fel a konyhai moslékot, az ipari melléktermékeket is. íiéletek népűnk tiáensegei ellen A falu dolgozóinak esküdt el­lenségei, a kulákok mindent ejkö­vetnek, hegy gátolják dolgozó pa­rasztságunk fejlődését. — A falu kapitalistái látják dolgozó paraszt­ságunk boldogu-ását és érzik azt, hogy ma már nem zsákmányolhat­ják ki kedvük szerint a falu dol­gozóit, mint azt tették a múltban. Ezért mosf minden eszközt meg­ragadnak, hogy gátolják szocia­lista építésünket. Azonban hiába erőlködnek és próbálkoznak kárt okozni népi demokráciánknak, mert a do gozó nép ébersége le­leplezi őket. így jártak a karádi kulákok kö­zül Mrán György 26 holdas kulák, volt hentes és mészáros, valamint kocsmáros, aki okirathamisítással eltagadta vagyonát, csak 19 ho.d fődet vallott i>e- A földjének «1- tagadásával 120 mázsa búzaérték­kel becsapta államunkat. Mrán Gvör^v ku'ákot bíróság elé állították é* elítélték 5 évi börtönre, 5000 forint pénz­büntetésre és 30G0 forint, va- gyoueikobzásr*. Kuruc József ku ák ugyancsak okiratham'sí'ársal tag.-dta el föld­jét és 100 mázsa búzaértéket sza­botált el a beadásnál. A bíróság ezért Kuruc József kuiákot is 5 évi börtönre, 5000 forint pénzbüntetésre, 3000 forint V-gyoneikobzásr* ítélt«, Bódis Pá kuiákot 3 évi börtön­re, 3000 forint pénzbüntetésre, I 2000 forint vagyonelkobzásra ítél­je a bíróság, mert 28 hold földje helyett csak 23 holdat vallott be és 60 mázsa búzaértékkieil becsap­ta a nép államát. Lajos Pál kulák 26 hold föid- je helyett csak 21 holdat val­lott be, okirat hamisítással eí- tajj dja még a szőlőjét és 90 mázsa búzaértékksl csalta meg ág államot. Ezért a bíróság e’ítélte 3 évi bör- iönre, 3000 forint pénzbüntetésre és 2000 forint vagyonelkobzásra, Horváth Lajos kulák, aki elta­gadta, hogy az apjával közös ház­tartásban él és csak 10 hold földet vallott be, így 30 mázsa búzaér- téket szabotált dl a beadásból. A bíróság Horváth Lajost 1 és félévi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre, valamint 1000 forint vagyonelkobzásra ítélt©. Ezeknek az alattomos, furfangos ku.ákoknaik sz aljas tevékenysége nagyban akadályozta. Karád köz­ségben a begyűjtést- De egyben megkárosították egész népgazda­ságunkat. Most ; zonban érdemük szerint megkapták méltó bünteté­süket-

Next

/
Thumbnails
Contents