Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-17 / 40. szám

SOMOGYI NÉPLAP

VASÁRNAP, 1952 FEBRUÁR 47vmmm*PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS

Javítsuk meg a felvilágosító, népnevelő munkát,

agitáljunk új módon

Az egész országban, 5 megyénkben is minden eddiginél nagyobb lelkesedéssel küzdenek dolgozóink ©téves {érvünk döntő évének, az 1952. évi terveknek túlteljesítéséért, Harcolnak dolgozóink minién másodperc jó kihasználásáért, szélesedik a ,.Termelj ma többet, «int tegnap" mozgalom,- fokozódnak a termelési eredmények, mindenki teljesíti, sőt túlteljesíti szeretett vezérünk, Rákosi elvtársnak 60. születésnapjára!, március 9-re teft vállalását.

A dolgozók lelkesítésében, a termelési eredmények növelésében nagy szerepük van népnevelőinknek, akik példamutatásukkal, felvilágosító munkájúkkal segítik elő a párt- és kormányhatározatok határidő előtti teljesítését.

Ml a jelentősége az agitációs muükániik?

Ár agitáció, a tömegek vezetésének, mozgósításának alapvető eszköze

A Magyar Dolgozók Pártja az ország vezető ereje. Pártunk vezeti * munkásosztály, egész dolgozó népünk harcát a szocializmus felépítéséért, a béke megvédéséért. A párt fő módszere a dolgozóit vezetésében a meggyőzés. A párt •épneveiői meggyőzik a dolgozó ■épet a párt és a kormány politikáknak helyességéről, s mozgósítják őket azok végrehajtásár:.

Az agitáció biztosítja a Párt

és a tömegek közötti

szoros kapcsolatot

Sztálin elvtárs erről az( mondta:

,,a kommunisták erőssége az, hogy tartják a kapcsolatot anyjukkal a tömegekkel, akik szülték, táplálják és nevelték őket. S amíg tartják ezf a kapcsolatot az anyujkkal, a néppel, addig minden kilátásuk megvan, hogy győzhetetlenek maradjanak." (Bolsevik Párt története 435—436. old. 1'945-ős kiadás.)

A falusi agitációs munka helyzete Somogy megyében

Somogy megyében az egységes ■éptrcvOlö csoportok 'létrehozásában az efánutt esztendőben jelentős lépést töltünk előre.

Különösen a begyűjtés megkezdése elöft, az egységes népnevelő csoportók szociális összetétele jelentősen megjavult. A begyűjtés első részében 9—9 és félezer népnevelő dolgozott, ebből kb. 2 500 pártonkívüK. A begyűjtés .'olya - *án 11—12 ezerre emelkedett fel a népnevelők száma az élenjáró gazdák bevonásával.

A begyűjtés első részében (augusztus 20-ig) és a békekőlcsön- í egy zésnél a népnevelők zöme jól | megállta a helyét. Ekkor még a •«épnevelő munkával tudtuk elérni azt, hogy tömeghangú'Jatot alakítottunk ki a begyűjtés, majd a

békekölcsönjegyzés telj ejtésében.

Ebben .az időben párttitkáraink ténylegesen éllátták agitációs érvekkel a népnevelőket és sok új, jó módszer alakult ki a népnevelő munkában, amif alátámasztott az írásos és szenteltető agitáció (Békeharc hírei) jó félhasználása is.

Ezután az időszak után a népnevelő munka irányítása, annak tartalmi színvonala erősen visszaesett, sőt olyan irányt vett — amit mi magunk is későn vettünk észre —, «mely erősen veszélyezteti a párt ®3 pártonkívüli dolgozók kapcsoltát. Ennek hatása napjainkban is érezhető, különösen a begyűjtés elmaradásában, a bizonyosfokú egyhelyben topogódban, mely a pártmunka kötelező formáiban is éreztette hatásátMiben mulatkoziK meg* a népnevelő munka helytelen irányba való menete?

Mik ezek a veszélyes jelenségek?

Népnevelőink nem minden esetben azzal foglalkoztak, ami az ő •emes feladatuk a dolgozó tömegek nevelésével, a feladatok végrehajtására való tőmegmozgósitás- sgl, az állami fegyelem megszilárdításával. Több esetben közvetlenül a tanács feladatainak végrehajtására, a begyűjtésbe voltak bevonva. A népnevelő munka helyett egyes helyeken elvtelen udvarlást, alkudozást végeztek, niás helyeken figyelmeztették a doflgo- zó parasztokat, hogy teljesítsék kötéless,ágüket, s mint végrehajtók jefentek meg.

Nyilvánvaló, népnevelőinknek ez a végrehajtó szerepe nem erősítette a párt és a tömegek kapcsolatát, hanem az eredménye az lett, hogy népnevelőink [jórésze, — főként az élenjáró parasztok — elidegenedtek, nem végeztek tovább „népnevelő" munkát, mert •népszerűtlennek tartották. Másrészről s pártonkívűliek, a dolgozó p:(Tasztok nem szívesen fogadták a népnevelőket, vagy bezárták előttük az ajtót, mint Lengyeltótiban.

A népnevelő munka ilyen helytelen vonalon való vitele okozta «zj, hogy sok helyen még népnevét értekezletre is egypáran jöttek össze az utóbbi időben és igen sok népnevelő ellene volt a családokhoz való állandó beosztásnak, fnkén Kusfor Józ3efné népnevelőnek az volt a véleménye, hogy mindig máshova kél menni, mert hogyha megint odamegy, mindig azt kérdezik: ,,nó, már meg mi kell, hogy jöttéi?" De ilyen példát a népnevelők közül majd minden községből ki lehet hozni.

Az agitáció ilyen elfajulása adódott abból, hogy a párttitkár elvtársak nem érezték eléggé a felelősséget a népnevelők kiképzéséért, irányításáért, a népnevelők nem kaptak új érveket, s maguk a népnevelők sem használták fél kellőképpen a sajtó és a különböző írásos kiadványokat, mint a Pártépítés, a központi népnevelő, Somogyi népnevelő brossurá- kcit. Emellett elhanyagoltjuk az agitáció különböző formáit, a kis- gyüléseket, csoportos agitációt és lijság-íeio' 'vasárakat is. Egyoldalúan csak az egyéni sgitációra építettünk.

Rákosi alvtárs beszéde, a párt és a kormány határozata a jegyrendszer megszüntetéséről, ár- és bérrendezésről, szükségessé és lehetővé teszi az agitációs munkában mutatkozó hiányosságok leküzdését, az agitáció# munka megjavítását. Azt tapasztaltuk, hogy Rákosi elvtárs beszéde nagymértékben aktivizálta a népnevelőket, tömeghangú'atot keltett a mulasztókkal szembeni fellépésre, mint pl. Gölte, Kapor-fő, Lad községekben, de jz egész megyében is.

Rákosi elvtárs november 30-i beszéde fellendítette megyénb ben is a népneveid munkát

Mos{ van miről beszélni és beszéltnek is róla, bár egyes helyeken mutatkoztak opportunista jelenségek is, hogy csak az előnyöket magyarázták népnevelőink, a parasztság növekvő közteherviselését: pl. elhallgatták.

A január 6-—13-ig szervezett sajtó-előfizetésgyüjtés ismét felélénkítette a népnevelő munkát, ez azt bizonyítja, hogy a népnevelőiknek van mivel és hogyan agitáljanak, akkor szívesen mennek és munkájuk eredményes is.

Az új begyűjtési rendelet, a termelőszövetkezetek fejlesztése, az állami és a munkafegyelem megszilárdítása komoly agitációs munkát követel meg A dolgozók mozgósítása a feladatok végrehajtására, nagymértékben :a népnevelők feladata. Olyan közhangulatot kell kialakítani, melyben a ntplopást, kötelességmulasztást elítélik és gyalázatnak, szégyennek tartják. Az új begyűjtési rendelet naigyobb követelményeket kér :a dolgozó parasztoktól is. Megértetni velük, hogy a közteherviselés arányosabban oszlik meg, hogy ők ezzel az ötéves terv megvalósításához fokozottabban járulnak hozzá, hogy az ötéves terv mielőbbi megvalósítása az ő érdekük is. Mindezek a feladatok ■megkövetelik agitációs munkánkban mutatkozó alapvető hibák felszámolásását, népnevelő munkánk megjavítását.

Népnevelőink egyik fontos feladata, hogy tovább szélesítsék azt a lekes munkaversenyt, melyet dolgozóink indítottak szeretett ve zérünk, Rákosi Mátyás elvtárs születésnapjára, március 9-re.

Megyénk dolgozói, üzemi munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek azzal fejezik ki szeretetü- két, ragaszkodásukat Rákosi elvtárs iránt, hogy túlszárnyalják minden eddigi normájukat. Határidő előtt teljesítik Rákosi elvtárs születésnapjánál tiszteletére tett vállalásaikat, mint Angyal Ferenc, a barcsi Fűrészüzem sztahanovistája, aki vállalta, hogy negyedévi fervét 3 és fél nappal élőbb tel jesíti és tervének teljesítésével már február 12-én 3 és fél nappal előre volt- Dolgozó parasztjaink lelkesen tesznek eleget vállalt kötelezettségüknek, jól felkészülnek :i tavaszi munkára.

Népnevelőinknek az feladatuk, hogy dolgozóink érdeklődését Rákosi elvtárs éVte, harca iránt elégítsék ki Tartsanak felolvasásokat a „Rákosi per" könyvből. Ismertessék kisgyűréseken Rákosi e’.vtárs életé;, harcátNépnevelőink legyenek a felajánlások teljesítésében az elsők, s vigyék győzelemre jó felvilágosító munkájukkal a tervek túlteljesítéséért indítót; harcot..

Mivel auiínijuníí?

A munkásosztály, a párt és a kormány által nyújtott állandó segítség és a dolgozó parasztok szorgalma azt eredményezte, hogy a falun .Is. megszűnt a szegénység, hogy soha nem tapasztalt magasra emelkedőit n dolgozó parasztság életszínvonala. Megyénkben 50 ezer volt nincstelen cseléd vált a né*pi demokrácia segítségével, jómódú újgazdává. Több mint 6 ezer új házat építőitek a felszabadulás óta, gyermekeik tanulnak az iskolákban, párt és állami vezető állásokba kerültek. Pártunk és kormányunk állandó segítséget nyújt dolgozó parasztságunknak a munka ntegköny- nyítésére. a nagyobb termelési eredmények elérésére, a megyében lévő 21 gépállomással js. 5fíg 1938- han Somogy megyében 300 traktor volt, ma 950 traktor teszi könyeb- bé dolgozó parasztságunk munkájáét. Segítséget nyújt kormányunk hitelek, műtrágya akciók, szerződése» termeléssel is. 70 község villamosítása, 135 kuli úrház építése a megyében, mind dolgozó parasztságunk ételének megváltozását bizonyítja.

Népi demokráciánk állandó segítsége egyes elmaradottabb dolgozó parasztoknál azt eredményezte, olyan gondolkodási mód alakult ki, «hogy csak k»pn: karnak az államtól, viszont kötelezettségüket nem akarják teljesíteni. Ez megmutatkozott a müliév.t begyűjtésnél, adófizetésnél, gyengébben a békeköl- c&önjegyzésnél is. 9 ezt a hangulatot a kuläkok táplálták és tovább- terjeszteli'ék, igyekeztek kihasználni a begyűjtés szábotálására. Jórészt ebből adódott a gabonabegyiijtésben való lemaradásunk é.s hogy vannak olyan dolgozó parasztok, akik évek óta pem fizetlek adót és többezer forinttal adósai államunknak.

Tudatosítani kell a dolgozó parasztság előtt, hogy államunk minden rendelkezése a dolgozó parasztságért van, s ezért a dolgozó parasztoktól várjuk el elsősorban, hogy .betartsák és betartassák a 'törvényt. Népi demokráciánk törvénye adott 50 ezer volt cselédnek földet megyénkben és ma már nem a kulákokna k, piaristáknak, somsich- oknak, Széchenyieknek robo t obia k. kVlástól-vakulásig, hanem saját ma guknak dolgoznak. Ha; ,a földreform törvény és a dolgozó parasztság érdekében hozott törvényeket, intézkedéseket —- mely sorsukat, élelüket megváltoztatta —, magukénak vállfáik, akkor tartsák be n beszolgáltatás, adófizetés törvényét is, meit a dolgozó parasztság ezzel járul hozzá az ötéves terv, a béketerv megvalósításához, mely országunkat fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá Változtatja. Somogy megye gazdag meeye, jó földje van, módunkban van adni és minden dolgozó parasztnak t«*je- síteni kell hazafias kötelezettségét, hogy ne kelljen szégyenkezni mu- iásatásainkért az egész ország előtt.

Igitádéuk világítsa mejf, hogy mii Jelent a falu számára hazánk mezSg<azda*>ágji országból Ipari országgá való fejlődése

Hazánk ipari országgá való fejlődésével megszűnt az egész országban, megyénkben is a munkanélküliség. Nincs már kiszolgáltatva a dolgozó päraszi és családja a ku- lákna'k. Nem kell hajlonganis részes avatásért. Uzsorakamatial már nem nyerészkedhet a kuláik. Nem kell félni a kö*épparasz'nak sem, hogy elszegényedik, ha a fia fö!dte- ten lányt vesz feleségül. Nem pereli el már tőle a hu Iák a földet. A dolgozó paraszt és család ja a mező- gazdaság 'melleit az ipar bármely területén elhelyezkedő étik. Gyermeke előtt nyitva áll bármely iskola kapuja, vagy szakma elsajátítása. Megyénkből már eddig is &z'kz meg száa pS'r.iszttfi atal tett katonatiszt, rendőrtiszt, jár egyetemre, s felsőbb iskolára, tanulni szakmát, megy traktorosnak, vary ipari munkásnak. A megyében az ipari munkásaik szám» száz százalékkal nőtt két esztendő alatt.

Hazánk Ipari országgá fejlődése következtében több iparcikket egyre több gép®*1» műtVágvát, rádiót, villanyt, kultúrótthont ad a falunak. 341 új üzemet építünk az ötéves tervben, ha talmas arányban növekszik az iparban foglalkoztatottak száma. Óriási mértékben fog növekedni ípri termelésünk, ha mindannyi üzemünk már termelni fog.

Megyénkben épül több min; százul'Ili ó forintos beruházással * Kaposvári Fonoda, mely 3600 munkást fog foglalkoztatni. Ennek jelenít Ő3 részét a megyéből, mint új ipari munkást kell toborozni. Az iparosítássá] metgn öv ekedet! és agy- ben növekszik a mezőgazdától« termékek elhelyezésének bort0® P1 aea, sőt fokozni kell a mezőgazdaságban a termelést, hogy az ipar szükségleteit ki tudjuk elégítem. Nem kell tartani dolgozó parasztságunknak attól, hogy sokat tértnél és nem tudja értékesíteni terményéit.

Iparunk közel tízszer- oiyan gyorsít) fejtedü l 1939 he» viszonyéivá, miint a mezőgazdaság, s a fejlődő ipácunk sokkal több nyersanyagot (gyapotot, gumipj;rparigot, cukorrépái, kendert, lent, gib) igényel. Az ips.ri munkásság számának megnövekedése. több élelmet igényel. Ezért a dolgozó parasztságnak fokozni k ■ 11 !l t érméi és!. A UidermÁny scgf.vségével, az ötéves terv végére 54 százalékkal fog többet termelni mezőgazdaságunk mint 1949-b«B. Ez annyit jelent, mintha kb. 4—ö millió holddal növelnénk, szántóié rületünkyt.

Ajfitácidak mairyarázza mej* a dolgozó parasztságnak, hogy Jólétinek nofelését elsősorban a termelés fokozásával lehet elérni

A dólgozó parasztság szorgalmától, helyesen végzett munkájától, a

termelés fokozásától függ, hogy a jövőben annyi mezőgazdasági termőket vigyen piacra, amellyel iparcikk szükségletét a rég nél jobban, bőségesen fedezheti. Ezért a falusi agiitáicióban az eddiginél sokkal nagyobb súlyt k®H helyezni az élenjáró agrotechnikai és állattenyésztési eljárások népszerűsítésére.

Terjesszék el m nél szélesebb körben népnevelőink az élenjáró szovjet módszereket a termelés fokozása érdekében. A tavalyi évben a négyzete^ kukoricaveléissel jó eredményeket értek el termelőcso- portjaánk. A balajouszárszói terme- lőcsaport négyzetes kukorica vetése 30 mázsát termett, ugyanakkor a sorba vetett kukorica holdanként 15 mázsát termetit. A barcsi, Vörös Csillag négyzetes vetésű kukoricája 56 mázsa termést hozott, sorba vetett kukoricái]a 39 mázsát. Ha az idei é)hen csak a termelőcsoportok összes kukoricáját 5200 holdat mind négyzetes vetéssel vetik el, s ha csak 5 mázsa többtemést is számítunk, egyedül, ennek az élenjáró módszernek a bevezetésével ezen a területen 26 ezer mázsával tudunk többet termelni. Ezen a mennyiségen hizlalhatunk 3640 mázsa sertést. Am’: 2 millió forint többletjövedelmet jelent. De ezt a m ód - szert nemcsak tormetecsoporljaink, hanem egyéné gazdaságok is fel tudják használni.

A pötbeporzás alkalmazásával is nagyobb termést, több jövedelmét érünk el. A látrányi termelöcsoport- nál négyzetes vetés, pó.beporzásos kukorica 12 mázsával termett többet, mint a sorba vetett kukorica. Ha holdanként a pótbeporzás eredményeként 6 mázsa terméstöbbletet Számítunk, akkor ez a megyében ■

termelőcsoportjaink 5200 hold ktf- konica vetésénél 31.200 mázsa többié nmést eredményez, amiivei 4600 mázsa sertést hizlalhatunk és Sz újabb 3,300.000 forint többletjövedelmet eredményez. Ugyanígy szám szerint kii lehet mutatni a többszöri kapálás, vagy az állattenyésztésbe» a. háromszori fejős, tőgvmasszáís és egyéb élenjáró módszerek termés és jövedíelem növelő eredményét.

Népnevelőink magyarázzák *ég a dolgozó parasztoknak, hogy a mezőgazdasási termelés gyors fokozásának, a nagyobb jövedelem elérésének kulcsai a szövetkezeti g*z- dálkadás. Termelőcs<>portjaánk jobban tudják alkalmaz»! az élenjáró termelési módszereket, jobban ifi tudják fejleszteni a nagy jövedelmet biztosító közös állattartást, sokkal nagyobb jövedelmet b zltosAa- nak a termelőcsoportok dolgozó parasztoknak.

A termelőcsoport népnevelői folytassanak n©\clő munkát, a munka- fegyelein megszilárdításáért, alakítsanak ki közhangulatot a munka- fegyelem megsértői ellen. Mindenki számára ér hető példákkal bizonyítsák be, hogy a hanyagok és dologkerülők megkárosítják a közösségei Pl- ha egyik hanyag munkacsapat m'ia'lt 200 mázsa kukoricával kevesebb termett a csoportnak, a tszcs-nek ennyi és ennyi: kárt okozót!, cgy-egy tagnak ennyi és ennyi forinttal, vagy kilóval kevesebb jövedelmet jelent egy-egy munkaegység után számítva

Pártszervezeteink ezt az a#ytget és a keddi számunkban megjelenő ugyancsak az agitációs mtu kávJ foglalkozó cikket a nép ne i velő értekezleteken vitassák meg I és dolgozzák fel.

A Pártokífsíás Húsa kösieméaye

Pénteken, február 22-én dél előtt fél 9 órai kezdettel előadás lesz a Bolsevik Párt történetének IV. fejezetéhez „A dialektikus

és történelmi materializmus néhány kérdéséről“. Jelenjenek meg megyénk összes felső- és középkáder tanfolyamának propagandistái és hallgatói.

Befejeződött oz európai fémmunkások bécsi értekezlete

Február 15-én Becsben befejeződött az európai országok fémmunkásainak értekezlete. Az értekezlet elfogad1-'', „az európai országok kohászai; és gépgyártóipari dolgozói- niaik akcióprogramimját“ továbbá felhívás1 szavazott meg a Schuman- ierv kérdéséiben, felhívást intézett az USA kohászaihoz és gépgyártó

munkásaihoz, határozatot hozott ft spanyol hazafiak védelmében.

Mindezeknek az okmányoknak célja' a munkásosrtálv egységének megszilárdítása a békéért, a jobb életfeltételekért, a háborús uszílók és lakájaik, a sárga szakszervezetek ellen vívott harcban.