Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-14 / 37. szám

1 CSÜTÖRTÖK, 1952 FEBRUÁR 14. SOMOGYI NÉPLAP % ALKALMAZZUK AZ ÚJ MÓDSZEREKET ÁLLA TTENYÉSZTÉSÜHKBEN Értékes termelési értekezlet a kaposvári vasútnál Páriánk és kormányzatunk ko­moly segttség&t adtak ahhoz, hogy Somogy megye termelőszövetkezetei resztére 10 nővénytennie1 ési, 9 áLlat- tenyiésrtési, 3 kertészeti — az ál­lami gazdaságok részére 8 növény­termelési, 3 állattenyésztési, 1 ker­tészeti alapfokú tanfolyamot ren- ■deTthettünk — mondotta többek kö­zött Kecskés eivtárs, a február 5-i alapfokú Szaktanfolyamok megyei konferenciáján, majd a továbbiak­éban *z utópározta'ás fontosságáról beszélt, melynek a lényege az, hogy az fizckedéskor nem indult meg n peteleválás, így szükséges a tehe­neknél, az első fedeztetés után 10, vagy 12 óra múlván ugyanazon bi­kánál ejtsük meg a fedeztetést. A tapasztalatok art mutálják, hogy !6-—17 százalékkal magasabb volt a fogamzás, mint azelőtt, sertések­nél is ugyanaz az eljárás annyi ki­vétellel, hogy 10 kocára kell egy kant seámítani. Juh oknál az üzéke- <dés rövid ideig fart, így 12, illetve 21 órán belül más kosihoz kel' en­gedni az anyát vérfelfrissítés végett. Kecskés elvtárs aláhúzta az egy én alatti kétszeri mala­ca ztcáás jelentőségét, mely abban áll, hogy a tervfelada­tokat túl lelhet teljesíteni. Jó takar­mányozás mellett — az ellés után 40 nap múlva bugassunk, ez az idő ■a lefedni ényesebb — mondta Kecskés eivtárs. Beszámolójában érin.ette a juhok két év alatti há­romszori elletését. Ezt úgy lehel elérni és szükséges tudni hozzá, hogy az anyák legnagyobb része ellés után 2—4 hét között üzekedik és fontos, hogy ebben az időben engedjük koshoz. Beszélt az expreashizlalásról-és javasolta, hogy a hízóivák való süldőkéi ne hagyják ejiokásodni, mert csontozatában legyengül és a kellő súlygyarapodást nem tudjuk «lérni vele. Az etetésre alkalmas pillangósokat apróra szecskázva ad­ják az állatoknak. Répát és silóia- ícarmányt is etessenek az abrak-ta­karmányon kívül. A szakszerű takarmányozással ÍO—tt hónapos korban a 1 20 kilogrammos súlyállagot Kong. nyßn elérhetjük. A baromfi tenyésztéseknek n lec- hom fajtát ajánlóba és javaslatot tett ezen a téren a munkák meg­javításához. • Az állatok és helyük tisztántar­tása fejlődésük. szaporodásuk, egészségük egyik feltétele. A járvá­nyos elvetélés és ennek következ­ménye a meddőség, de nem kis mértékben a gümőkór is a tisztáta­lan hely feriözéseinek a következ­ménye és nekünk — hangsúlyozta Kecskés eivtárs — ez ellen kell elsősorban komoly harcot folytat­nunk. A továbbiakban a takarmánybiztosítás fontossá- gáról, a zöld futószallag bevezetéséről, a silózásról és a tömegtakarmányok vagyis az ahrak pótlása, nagyobb mennyiségű felhasználása, pl. nyers répaszelei, takarmányrépa, napra- forgótánvér lesilózása stb., mindaz, amivel biztosítani tudjuk az ál­latállomány évi takarmányszükség­letét. — Nem pénz kell csupán, hanem helyes munkaszervezés, a rejtett tartalékok feltárása, az új legszéle- sebbkörü ismertetése, ahhoz, hogy nagyüzemi gazdaságaink, állatte­nyésztésében jelentős s kereket ér­jünk el. Fontos, hogy az elmon­dottakat az eViársak helyesen hasz­nálják fel. hiszen lermelőszövetke- j zeleink boldo ulása függ tőlük — mondta befejezésül Kecskés Sándor, j az ÁHattenyész ési Kutató Intézet j vezelője. Beszámolója után Kádár Ödön, a Földművelésügyi Minjszté-; rium kiküldő, le szólalt fel. A termeiős/övetkezefek idónzerű kérdéseiről beszélt. Megemlílelte a tavaszi mun­kák ra való előkészület fontosságát. Az új módszer-k bevezetését, majd rátért az alapfokú tanfolyamok szervezésének fon.osságára és fel­hívja a tanfolyam vezetőinek fi­gyelmét a tudomány és a gyakorlat ma már elszakíthatatlan és fontos kapcsa a magas termelékenység el­érésének. Használják fel a tudo­mány vívmányait a gyakorlati élei­ben. Feladat: megjavítani a szakkörök szin- vanalál és fellepni minden ha­nyagság ellen. Hívják meg az elvtársak a techni­kumok előadóit, vetítsenek filme­ket, tegyék színesebbé, színvonal a- s-'ibbá a tanfolyamokat — mondotta livefejezésiil Kádár Ödön elvtárs. Hozzászólások következtek,' álta­lánosságban beszélték az új mód szerekrőló Pered Lajos, a balaton­iéi lili gépállomás vezető agronómu- s.i hiányosnak találja a járások áj tál a terv kivetéseit, mivel azokat globálisan csinálják. így a iákor mány nincs kellőképpen biztosítva az állatállomány részére. Csekei Vilmosi a kaposvári gép­állomás borjú neve lője 'a borjú- netveiésben szerzett tapasztalad tokról beszélt. — A mesterséges borjúnevelésnél hársfából készítettünk szoptatót — amit minden szoptatás után kifő­zünk, hogy fertőzést ne kapjanak az állatok — és ezt tett ük az itató kannába, ezzel glértiik, hogy nem ment a tej garat mellé és nem mo- hókodott meg az állat. A somogvgeszti „Uj barázda“ tszcs dolgozói a szovjet kolhozok példája nyomán nagyszerűen meg­oldották tagjaik téli foglalkoztatá­sát. A termelőcsoiport asszonyai 15 hold ciroktermést dolgoztak fel seprökésZ'tiéSre, a csoport férfiai pedig a seprőnyeleknek való fa ki­termelésével szereztek jelentős szá­mú munkaegységei. A cirokcséplésihez nagy segítséget nyujtojt Jáni Lajosnak, a tszcs fő­gépészének újítása, mellyel egy régi tenger'morzsolót cirokcséplőgéppé alakított át. A gép segítségével 6—8 tszcs asszony naponta 500 seprőre való ciroksudarat csépel ki, lega­lább hatszorosát annak, amit kézzel elvégezhetnének. A tszcs megfelelő gép segítségével maca készíti a sep­rők nyéléi is. A biikkfapallókból kifiirészelt szögletes botok a maró­gépben percek alatt hengeres ala­kúvá válnak. A ciroksudár és a A dolgozó rröp államának törvé­nye kíméletlenül lesulyt azokra, akik beadási kötelezettségük elmu­lasztásával hátráltatják békés fejlő­désünket. A falu fékezői között még gyak­ran találkozunk szabotáló kukkok­kal, spekulánsokkal, akik mindent megtesznek, hogy megbontsák * falu békéjét. Ilyenekkel spekulált Köss György 35 holdas 'gall kulák, akinek 49 darab sertése van. Tengeri-, tojás- és baromfibeadási kő elezettségét nem teljesítette. Ezen felül árpa­zab és fesfofe leslegét a felszólítás ellenére sem adta le. A mezőgazda- sági gépeit hanyagul kezelte. Emiatt a kaposvári járási tanács rendőrt bünie ő b rája a fennálló rendel­kezések értelmében 8000 forint pénzbüntetésre és 30 napi elzárásra Bébe. Azonban nemcsak Röss György spekulált ilyen célokkal, hasonló társa Czompó István 26 holdas göl- loi kulák, aki tojás- és baromfibe­adási kötelezeti ségének nem leit eleget. Ugyanokkor szarvasmarhára, a járlatlevelet nem váltotta ki de á vetőmag céljára kapott árpáját sem veleite el. Mezőgazdasági gé­peit Röss-höz hasonlóan rendetle. niil kezelie. Ezért a járási tanács rendőri bírája 6000 forint pénzbün­Osváth Károly, a ladi állami gazdaság agronomusa felszólalásában az expresshízlalásnál folytatott kísérleteikről beszélt — A bízóba állított kocát 50 kilogrammos állapotban bebugatják — egyszer malocozik és így még a kétéves állattenyésztési terv fej­lesztéséhez is nagyban hozzájáru­lunk. Dézsi Sándor a nagyatádi barom- fitenyésztési tanfolyam vezetője megemlítette, hogy a járási tanács és az állami gazdaságok vezetői nem foglalkoznak kellően a káderek kiválasztásával. Az értekezlet nagyon sok értékes új szempontot adott az alapfokú szaktanfolyamok vezetőinek, hiba az volt, hogy az értekezlet 80 hi vatott szakkör vezetője közül csak 34-en jelentek meg. A távolmaradó körvezetők nem érdeklődnek az új iránt és lemaradnak a fejlődésiben, ők a dolgozó nép bizalmából kerül­tek erre a felelősségteljes helyre. Joggal kérdezhetjük, hogyan akar­nak ezek tanítani, amikor maguk Sem tanulnak? seprőnyél azután a kö'őműhelybe kerül, ahol Begovácz Márk és fele­sége nagy hozzáértéssel kötik a sep­rőket — 1950 őszén a somogyarácsi el­nökképző tanfolyamon hallottam arról, hogy a szovjet kolhozpárasz- tok többek között kosárfonással, sep'őkö őssel foglalkoznak a téli hónapokban — mondja Bohátka Gyula elnök. Nem bántuk meg, hogy követlük példájukat. A lö holdas ciroktermésünk sodorából legalább 8000 seprőt gyártunk, s köze] 100 ezer forint t'szta jövedelmet érünk el, csutnán seprőkészítéssel. Ezen felül 180 mázsa cirokmaghoz ju­tottunk, ami megdarálva kiváló ab­rak! akarmány jószágainknak. A ci­rokszárral pedig csibenevelönket fűtjük. A termelőcsoport a [éli foglalko­zás megszervezésével nagyiban növe­li a tagok egyéni jövedelmét is. tetésre és 30 napi elzárásra bűn­tett?. Czompó István kulák tárgyalása Gölte községiben, a helyszínen voll, ahol a község dolgozó parasztjai, mintegy 150-en jelentek meg. Az ottlévő dok'ozó parasztok kemé­nyen elítélték népünk, ellenségét, a szabotáló Czompó kulákot. Nemrégiben tartották meg a ka­posvári vasútállomás forgalmi dol­gozói a termelési értekezletet, me­lyen a dolgozók többsége vállaláso­kat tett Rákosi elvtárs 60. szüle­tésnapja tiszteletére. Ez a termelési értekezlet volt hi­vatva arra, hogy a vasút forgalmi dolgozói között a fegyelmet az ed­diginél is jobban megszilárdítsa es a dolgozók bírálatával, önbírálata- val, szilárd alapra helyezzék a szo­cialista munkafegyelmet, bogy a léli forgalom ideje alatt és egyéb feladatok megoldásában jól meg­tudják állni a helyüket a dolgozók. Ezen az értekezleten elmondották, hogy «z állomás éleiében az új ve­zetés, a párttal és a szakszerve­zettel való szoros egyiiltműködés- Iben harcot indított a dolgozók szé­les tömegeire támaszkodva, a ter­melékenység emeléséért, a munka­gyei em messzilárdiításáért. A termelési értekezletet két részben tartották meg és mintegy 180 dol­gozó vett ezen részt. Megmutatko­zott az értekezleten, hogy a bírálat és az önb’rálat fontos fórum a hi­bák kijavítására, a munka megja­vítása érdekében. Az állomás veze­tője beszámolójában feltárta és hosszasan foglalkozott az állomás fogyatékosságival, bírálatot gyako­rolt a fegyelmezetlenek felé és mindazokat megrovásban részesí­tette, akik lazítolták a munkafe­gyelmet, fékezték a munkák elvég­zését. A hibák kijavítására felhoz­ták a párt és a minisztertanács ha­tározatát, a munkafegyelem megszi­lárdítása érdekében. Mindezek a hibák mellett as állomás dolgozói komoly eredményeket értek el a szocialista munkaversenyben és Rákosi elvtárs 60. születésnapjára telt vállalásaik teljesítésében, ja­nuár hónapban a fajlagos kocrimozdltási ter­vet jit százalékra, a kocskctr- tózkodási tervüket 94 százalék­ra, a személyvonatot menetred- szérii indításának tervét 100 százalékra teljesítették. Január hónapban a munkafegyelem terén nagyarányú javulás állott be- mint ahogy arról a termelési érte kezleten is beszámoltak a dolgo­zók. A beszámolók után a dolgozók egészséges bírálatokkal és kiváló javaslaiokkal tették értékessé a ter­melési értekezletet. Csik Gyula in­téző hozzászólásában bejeleniette, hogy csatlakozik ahhoz a mozga­lomhoz. mellyel pártunk központi lapja a Szabad Nép is foglalkozott január utolsó napjaiban. Ennek a mozgalomnak az a célja, hogy szol­gálati úton segítse a termelékeny­ség emelését, műszaki részről va­lamint az oklatás vonalán segí|i a forgalmi dolgozókat a munkájuk szinvonalasnlbb, jobb elvégzésére. Ezt n mozgalmat Bajor mozgalom­nak nevezték el, m'vel azt Bajor elvtárs főmenetirány tó kezdemé­nyezte. Csik Gyula ehhez a mozga­lomhoz csatlakozóit és vállalási is tett Rákosi eivtárs 60. születés­napja tiszteletére. Vállalta, hogy február 15-ig felveszik a kapcsola­tai a vonta;ási szolgálat műszaki körével és közösen megszervezik, a munkatársak elméleti színvonalá­nak emelése érdekében a havonta két'zöeni oktatások illetve előadá­sok végrehajtását. A Rőder-moz"?! mat új beosztással (patronálássaQ február 15*ig megszervezik. A mun­kafegyelem megszilárdításával fo­kozzák, fiáját és munkatársaik nnru- kalendiiletét. Az újítási mozgalom terén vállalták, hogy észszerüsítése- ket vezetnek be és minden esetben átveszik és széles körben alkalmazzák a bős szorjet vasutasok munka* módszereit. A termelési értekezleten a kezdemé­nyezés nyomán az összes dolgozó csatlakozott a Bajor-mozualomhoz és együttesen vállalták még. hogy a vontatás sztahanovista dolgozói és az állomás sztahanovista dolgo­zói egymással szoros együttműkö­déssel bzitosllják a pontos vonat- közlekedést, a munkás és személy- szállító vonatok késésének csökken­tését. Molnár László jegyvizssáló is ér­tékes javaslattal és kezdeményezés­sel járult hozzá a termelési értekez­let hivaíásának a betöltéséhez. Molnár László a pécsi igazgató­ság összes feggvizsgálóját szo­cialista munkaverseny re hívta ki. A „Kultúrált utazás megvalósítá­sáért1 mozgalom bevezelésével melynek célja a fegyelmezett szoi- gálattétel, udvarias magatartás, munkás és személyvonatok késésé­nek csökkentése. E mozgalom kere­tében versenyre hívta k: Molnár László. Solti György szolgálattevőt. Samu Ferenc tolatásvezetőt és má­sik két forgalmi brigádot, a vonat- terhelés emeléséért, a fajlagos ko- csimozdítási eeységid'ö jobb telje- síléséért, a selejtmentes szolgálóiért, a munkafegyelem megszilárdításá­ért. * Az értekezlet meghozta a várt eredményt, a dolgozók fogadal­mat tettek, hogg a hibákat ki­javítják és újabb sikereket érnek el. Az értekezleten megmutatkozott Rá­kosi elvtárs iránti szeretet és hála abból is, hocy minden dolgozó vál­lalást tett március 9 tiszteletére. A termelési értekezlet után még- inkább nagyobbak a feladatok, »rra kell venni az irányt, hogy való­iban megvalósítsák mindazokat, melyre Rákosi elvtársnak leltek Ígéretet és fogadalmat. Alkalmaz­zák bátran az élenjáró szovjet módszereket, kövessék m ndenkor a hős szovjet vasutasok példáját. Újabb helyeken valósítják meg az idén a gyermekek egységes gyógyító-megelőző egészségügyi ellátását A közelmúltban adta ki az egész­ségügyi minisz ér'um az egysége* gyógy (tő-megelőző gyermekellátás szabályzatát. A vidéki városok közül idén Győ­rön, M' skolcon. Salgótarjánban, Ba­lassagyarmaton, Székesfehérvárott és Pécsett iörténi'k meg a többi között a gyermekellátás egységesí­tése. A falvak gyermekgyógyászati szakellátása az egységesített rend­szerben a járási egészségvédelmi szolgálat (JBSZ) kere tben oldják meg. A JESZ gyermekgyógyász szakorvosa a járási kórház gyermek osztályáról rendszeres időközökben felkeresi a járás minden községét, olt szakrendelést tart és szakvona­lon támogatja a körzeti orvos mun­káját. Ezt a szervezési formát ed­dig körülbelül 50 járásban ^vezették be. SZÉP AZ ÉLET A CSOKONYAVISONTAI TRAKTOROS-ISKÓLÁN TRAKTOROK BUGÁSA veri fel * volt gróf Festetich kastélyának csendjét, majd rövid idő múlva v'dám indulók hangzanak fel a fia­tal lányok ajkán. Szép az élet a csokonyavisontal traktaristaképző tanfolyamon. Mennyit változott itt minden, va­lamikor a gróf gyermekeinek lo­vaglásai terelték arra az ott járók figyelmét. M'a dolgozóink gyermekei tanulnak, sajátítják el azt a tudást, am’t a gép urának tudni keU- És mi tamilólányok minden igyekezetünk­kel azon vagyunk, hogy jó tanulá­sunkkal viszonozzuk mindazt, amit dolgozó népünk nyújtott nekünk. Itá’ osi elvtárs születésnapjára fel­ajánlottuk, hogy a fegyelem meg­szilárdításával, jobb tanuláa»»l ké­szülünk a nagy napra. KÖZELEG a tanfolyam vége. Va­lamennyien fájó szívvé] válunk «1, hisz már annyira hozzánőt lünk a csokonyavisontal ol'.honunkhoz. Vi­gasztal azonban, hogy munkánkban együtt leszünk, együtt dolgozunk, egy célért, a jobb, a többtermelé- sérl. Hogy a női munkát mennyire megbecsülik, ezt már mos! látjuk Nagy megtiszteltetés ért berniünket a közelmúltban. A nagyatádi gép­állomás kullúrcsoporja vendégsze­replési ten az iskola hallgatóinál. Valamennyien boldog örömmel vet­tük tudomásul, ho"y meglátogattak bennünket. Es most levelemen ke­resztül mondok köszönetét az egész tanfolyam halig»lóinak nevében é* kérjük, hogy szereplésükkel szerez­zenek örömet valamennyiünknek és látogassák meg iskolánkat ezután is. ILYEN AZ ÉLETÜNK. Most »ég itt *z iskola padjaiból nézzük * fe­hér hótakaróval borított tájat és arra gondolunk, hogy pár hónap ■uilva diiböreö traktoron szántunk «tt, ahol valamikor apáink izzadlak, a kevés bérért, ahol ökölbe szorított kézzel, reménykedve gondoltak ar­ra, hogy lesz még ez másképpen i«. És ez valóra vált, megváltozott az életünk, örömmel tanultunk, «ért tudjuk m’érí tesszük. Magunkért és egész dolgozó népünk jobb lé­téé rt.” Márton Anna csökön yavis on t ai trakterista tanfolyam hallgatója. Iparost»uniók vállalása Mi, a kaposvári Cukorgyár gépműhelyt ipafos tanulói, csak az idősebb szaktárcák elbeszéléseiből tudjuk, hogy milyen életűje volt a mattban a lenézett „inasoknak“. 3—4 évig fizetés semmi, munka kor­látlanul. trágerolás, pofonok. Ezzel szemlén mm, evenként emelkedő fizetést, egy öltöny jól szabott egyenruhát és az ifjúságnak ki­járó megbecsülést és védelmet kapjuk. Tudjuk, hogy mindezt a pád és a népi demokrácia biztosította számunkra, ezért őszirije hálával gondolunk a mag’Jar ifjúság és min­den dolgozó szeretett vezérére, Rákosi elvtársid és 60. születésnapjára vállaljuk, hogy a cukorgyárhoz csatolt állami gazdaság traktorainak és mezőgazdasági gépeinek kijavítós&hoz egy eddig használaton kívül álló esztergapadot az előirányzott március 15 előtt, március 9-re ki­javítjuk és üzembe helyezzük. A kaposvári Cukorgyár i parostCLnulÓi. 15 hold ciroktermést dolgoztok fel a somogvgeszti Új barázda tszcs tagjai téli fog'altozás keretében lléietek a bendámt s%fsbotáiókra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents