Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-13 / 36. szám
SOMOGYI NÉPLAP SZERDA, 1952 FEBRUÁR 13, * Szűnjet - cAzttéa Rizsán Színes szovjet útircjzfilm, bemutatásra kerül a Szovjet Film Ünnepén Jgediői képek tárják elénk Azerbajdzsán természeti szépségekkel me^áldotl vidékeit: n Káspi-tengar partját, a hóval fedett hegyeket, zuhogó vízeséseket, rétek farira szőnyegét, végleten mezőket. Uegismerk odúnk a Köztársaság természeti kincseivel: híres dohány- dfcetvényeivel. A kolhyzisták nem ktoésbbé tüntetik ki magukat a tea- termelésnél, messze földön híre van 9,2 azejbafdzsáni teának. Fáradha- totlrmul dolgoznak a selyemhernyó tenyésztők is, ezhr és ezer kosár selyemgubőt szállítanak a feldolgozó helyekre. A Köztársaság legdrágább kincse Bakiiban wan, ez a kőolaj, a szocializmus országának „fekete a-ranya“. A film nátiíny pillanatra n miif/[aJ eleveníti meg, amikor az oia-jierme- léshez a monk ások vére tapadt, mmtkor saját testükkel tisztogatták * fftpet A műk nyomasztó kép"i átváltanál: a jelenbe: a. legmodernebb gé- f#k, az áj technika alkotóinak városa rt JtMi Baku. ahol fúrótornyok ezrei emelkednek a magasba. Ar egykori feketének, és piszkosatok nevezett Baku ena a megujhadott tnnn ka, az ifjúság nrgysirgaras városa, ahonnan az ország minden részébe száguld gz olaj. A zabolátlan Kúra folyót látjuk wios-!, amelynek vizét vas és beton közé zárták. Éjjel-nappal folyik itt M harc a vízért és az energiáéit, a turbinák építkezésének fényei világit j<Sc be az éjszakát. A „fekete arany“ menetit Azerbajdzsán büszke „fehér aranyára“ n gyapotra is. A fchérUj gyapoémező- Jeön a legmodernebb gépekkel, gye- ßolszedö kombájnokkal frissen halad a munka, nőnek a gyapot-he- §yrk. Azerbajdzsán érdemrendet is ka!*',it a gyapot termesztésért. Mész- sze földről, Albániából érkeznek vendégek, hogy tanuljanak a bő termés mestereitől. D gabonatermésével sem marad el ri a Köztársaság, széles áradatban ömlik a gabona a zsákokba, vidám nóta szóval megy a be szolgáé tatái, fiivirágozott aulák viszik a termést. Uj könyvtárak, klubok, iskolák hirdetik a szocialista kultúrát. .4 falusi iskolákban buzgón hajolnak a gyermek fejek azz irkák fölé, tanul az új nemzedék. Ha a kol- liozistáknak kedve támad a főváros megtekintésére, .w&mélyszátlrtó repülőgépek rövid idő alatt elszállítják ókat Bakuba. Baku gyönyörű látképei következnek most, mindenütt a legmagasabb városkúti ára, modern lakónegyedek, sugárutak, gyermek-játszóterek, parkok, közben egy Azerbajdzsánról szóló dal zeng. .4 dolgozók kegyelettel tekintenek Kirovnak, a Bolsevik Párt nagy harcosának szobrára, melyét az egyik parkban emeltek. Égy kultúrotthonban vagyunk, alwl az orosz klasszikusok hazai nyelvre lefordított művei sorakoznak a könyvespolcokon, ugyanígy átültetik oroszra az azerbajdzsáni írók munkáit. Meleg családi kép tárul szemünk elé: egy sztahanovista mester lakása. A két nagyobb gyermek már iskolás, a jövő reménységei. Hisz belőlük, a nép fiaiból emelkedtek ki azok a tudósok, szobrászok, művészek is, akik ma a Köztársaság szellemi kiválóságai. A Köztársaság államában számtalan lehetőség van a tanulásra, a gyermekek balettiskolájától kezdve a főiskoláig tanulhatnak. zerlyajdzsán lakói szeretik az operát és zsúfolásig megtöltik a nézőteret Hodzsibekov egyik dalművének előadásakor. Szép ope- rarészletet látunk, majd a színpadi csopcmltánc átvált felvonuló csoportok menetelévébe: Azerbajdzsán né- p® nagyszabású tüntetéssel ünnepli meg a Nagy Októberi Forradalom SS. évfordulóját. Felejthetetlen élményt nyújtott a művészien megrendezett Magyar Est Városunk és megyénk zenei életéneik új arculati kezd kialakulni a Megyei Tanács zenei tényezői nek működése nyomán. Az elmúlt vasárnap rendezett hangverseny, melye; Kaposvár dolgozói hallot- iíik, mintapéldája volt annak, miként válik a népművészetben gyökerező nemzeti kultúra az általáros kultúra alapelemévé. Ritkán fordul elő, hogy a plakáton hirdetet; jelleg ilyen szerencsés teljességében valósuljon meg a műsor és az előadás belső tartalmában. Enneik a ,,Magyar Esp *ek" műsora a leghaladóbb, sőt kimondottan forradalmár magyar szerzőknek: Lisztnek, Bartóiknak, Kodálynak és Weinernek műveiből álló1:, előadói pedig a Somogyinegyei Tanács énekkara, népi zenekara és a kaposvári Zeneisko- ' la legf atalabb művészei: Ivánfi Flórián, Roknyák Zsuzsa és Váczi Gyula. Polónyi József, a Megyei Tanács Vb-elnőke, ünnepi bevezetőjében kifejtette, hogy a szocializmus építése nem merül ki a gyárak felépítésében, üzemek és váll Tatok létesítésében, hanem annak lényeges alkotó eleme a művészet fejlesztése terén is. Farkas Mária, az együttes művészeti vezetője minden műsorszám előftf- tömören ismertette a művet, annak szerzőjét és munkás- ságit. A műsorismertetés, amely lem régen honosodott meg Kaposvár hangversenyeiben, nagyon fontos része a műsornak. Elsősorban feloldja a szertartásos merevséget, és közelebb hozza a hallgatókat az előadókhoz, másodszor pedig elősegíti és megvalósítja az előadandó műnek a megértését, értékelésé' és minél nagyobb fokú élvezetét. így a „Magyar Est” hall gátéi értesültek Bartók és Kodály áttörő jelentőségéről a magyar zenekutatás terén és forradalmi mun- bájukról a zenealko ás és a zenepedagógia megreformálásában. Lisznek, a romantika zseniális forradalmárának az egész egyetemleges zenekultúrát előre lendítő di- arm izmusáról. Külső megjelenésében is megnyerő benyomást keltett a so mogymegyei viseletbe öltözött énekkar. Még őrvend:e:esébb azonban az a tény, hogy produkciójában állandó fejlődés állapítható meg. A tömör hangzás, a szövegkiejtés egysége és órtelmessége, a szólamok kiegyensúlyozottsága Kanyar József karnagy alapos és szakértő fáradozásának kollektív eredménye. A népi zenekar fellépése is igen jó hatást váltó t ki. Szerencsés fejlődési ponfja ez a magyar zeneművészetnek. A népi zenekar többé nem cigányzenekar, amely álmagyar nótákkal hamisította és méte- lyezte a már-már feledésbe merülő őseredeti pentagon magyar népzenét, miközben a dzsentri dándók statisztériájának elengedhetetlen kellékévé vált, hanem a Bartók és Kodály által felismert és feltárt népi dalLmkincseket szólaltatja meg, haladó muzsikusok hangszerelésében. A népi zenekart Téky József és Sanja Ferenc vezényelték. Az est szólistái: Ivánfi Flórián, Róknyák Zsuzsa és Váczi Gyula, a kaposvári Zeneiskola zongoraművészei voltak. Kaposvár dolgozói már jól ismerik a komoly tudású művészeket- Ivánfi Flórián elmélyült átérzéssel szólalafta meg Bartók művét és Liszt Rákóczi indulóját. Roknyák Zsuzsa nőies fi- nomsággaly szólaltatta meg Liszt és Bartók egy-egy művét. Váczi Gyula fölényes biztonsággal előadóit Liszt és Weiner művek után Kodály marosszéki táncainak megszólaltatásával bizonyította be kiváló tudását. Kaoosvár dolgozói lelkesen ünnepelték az Állami Zeneisko’a három fiatal zongoraművészét, akik eddigi működésükkel is új színt és letndüle et adták a és megye kulturális vérkeringésének, továbbá a Mgyei Tanács ének- és népi zenekarát, amelyek már az országos fesztiválon is felkeltették a szakértők és a zenekedvelők figyelmét és elismerését. Farkas Mária. ^ÍREK ■'■iw marina iii ■um — MEGNYÍLT a közönségszervező iroda g MOKÉP kirendel lség (Május 1-u. 14.) helyiségében. Ennek céljti az, hogy a szovjet fíhn- ünnep időtartamára biztosítsa az üzemek, vállalatok, tömegszerye- zelek részére a jegyket, vagyis, hogy a jegymegrendeléseket fel megye a két k p«sván mozi részére. A filmpropegandisták a 701. számú telefon úfján is biztosíthatják a jegyelővételt, hogy a szovjet filmüimpen valamennyi dolgozó megnézhesse & nagyértékű filmeket.-A zsámbékí Rákosi termelőszövetkezet jó term ésered menyeket érf el íz elmúlt gazdasági évben. A községben a két első típu sú termelőszövetkezeti csoport tagjai a jó eredmények láttára ei- ha ározfák, hogy valamennyien csatlakoznak a Rákosi termelőszövetkeze', hez. Ezzel Zsámbék dolgozó parasztságának 99 százaléka lett (agja az önálló termelő- szövetkezetnek, — A vájáríi net lók képzésének meggyorsí ás ám tanbányáinkat egyre gyorsabb ülemben láíják el a legkülönbözőbb fajta gépeikkel. Újabb tanbányák létesítését is tervbevették Dudaron és Kazincbarcikán. A tervezett kazincbarcikai tanulóközpontban 800 vájártanulót fognak jó szakmunkássá nevelni. — A Magyar Híradó és Doku mentum Filmgyárban sorozatosan készítenek balesetelhárító Elmeket. A „Kismo oros" című film most az „Autó” című baleset elhárító film forgatását fejez ek be. — A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA világirodalmi bizottsága kutatásainak eredményeit „Világirodalmi évkönyvében bocsátotta közre. A közok'atásügyí kiadóvállalat kiadásában megjelent mű 13 tanulmányt tartalmaz. — A Sport és Játékbolt Központ az év első negyedében 30 százalékkal több gyermekjátékot hoz forgalomba, mint a múlt év megfe lelő időszakában. Az új játékok között igen népszerű a „B llenö autó“ és a „Harc minden szem ga hónáért” című társasjáték. — A kisipari szövetkezetek újítói és sztahánovistáí március l én és 2-án tartják első országos értekezletüket. SPORTHÍREM Moszkvából Oslóba utazott a Szovjetunió olimpiai bizottsága képviselőinek küldöttsége, A kül döttség tagjai részt vesznek a nemzetközi olimpiai bizottság kongresszusának ülésén. Egy másik sportküldöttság is utazott Moszk vából Oslóba, hogy rész (vegyen a nemzetközi síszövetség kongresz- szusán. • A Moszkva Kupa ökölvívó csapatbajnokság mérkőzések döntője- február 10-éo bonyolí ják le. A Moszkva Kupa döntőjét a Dinamo csapata 6:4 arányban nyerte a CDSZA ellen. Moszkvában február 9-én kezdődött meg a szovjet jégkorongkupa elődöntője. VVSZ, a moszkvai Dinamo és a CDSZA bekerült a szovjet jégkorongkupa középdöntőjébe. A csehszlovák jégkorong válogatott csapat és a síelők hétfőn utaztak el a VI. téli olimpiai játékok színhelyére Oslóba. Az OTSB rendezésében február 13—17-e között kerül lebonyolításra Magy;rország 1952. évi téli öttusabajnoksága. Az öttusabaj nc-ksággal egyidejűleg bonyolítja le az OTSB a három:usa-bajnokságot is. Az OTSB február 16 án és 17-én szombaton és vasárnap Pécsett rendezi meg az országos tfelnő[t szabadfogású egyéni birkózóbajnokságot. Nemhivatalos TOTO- eredmények Az e heti totószelvények között 3 darab 12 találatos, 74 darab 11 találatos és 824 darab 10 találatos akad'. Ezek fejenként 16.060, 650, illetve 77 forintot nyertek. Mo.wn Így élünk mi! JJideg van. Lassan esik a hó, mintha be akarná teríteni az egész földet, mint egy nagy szőnyeg. Vidám az élet a kaposvári MÁV Fiúnevelő Intézet általános iskolájának udvarán. Kacagás, kiabálás hallatszik mindenfelől. Fekete egyenruhás pajtások szánkóznak, korcsolyáznak a friss havon. Á kis pajtások közül, akinek nem jut szánkó, deszkád aj-a bon csuszkák Ezen vigad a köztük lévő lanári kar. A k«rcsolya bizony még nem csú szik. — .lég kell ide — állapítja meg egyik „korcsolyaszakértő“. A megállapítás iaen hasznos volt. Kát naip múlva a VII. osztály tanulói rohammunkával elkészítették a jégpályát. Azóta vigan siklik lova a jégen a sok fényes korcsolya. De jó lenne egész délután kint lenni — látszik .minden kis pajtás arcán. De hirtelen csengő berregése szakítja félbe az önfeledt szórakozást. Kipirult arccal sorakoznak a pajtások, hogy rendben vonuljanak be a tantermekbe. JJélutání foglalkozás következik. Összeül az uttörőcsspSr hogy teljes csendben, elmélyülten készüljön fel a délutáni felelésre. Fél hétkor .kezdődik a kikérdezés; Először a jótanulók felelnek, mert a gyengébbek ebből ie tanulhatnak. Ez a felelés is osztályozva lesz, ezért mindenki jól tanul és a déb utáni felelés soha sdn marad a hármason alul. így aztán másnap mindenki 4, 5-rC tud felelni. Hét végén aztán a jó tanulási vándorzászló a legjobb osztályhoz vándorol. r Js.y élünk mi! Különböző- szakkörök működnek. Külön a mi számunkra van asztalos,, lakatos műhely. A gyakorlati munkán kívül fejlett a sportélet is. Van aszlalitenisz, sakk, korcsolya, sí és ökölvívás, ami talán ezy úttörő csapatban sincsEste van. Végétért a mai tanulás. Ujjongva szaladnak a pajtások a- kivilágított korcsolyapályára. Szói a zene. Szép ez az élet. Varga Gyula VII. ». L GYERMEKSORS TITO JUGOSZLÁVIÁJÁBAN A nyomor, az éhség és a kínok borzalmait zúdította Jugoszlávia népedre Tito hóhér bandája. A borzalmas nyomor nem kíméli a gyermekeket sem. A töke, Tito uralmának korbácsa végigsu- b:nt gyenge testükön is. Jugoszlávia városaiban és falvaiban megszokott látvány az éhező, rongyos gyermek, hiszen a dolgozók nagy tömegej napi 12—44 órai robottal .sem tudják megkeresni a létminimumot. A hiányos táplálkozás aláássa a gyermekek egészségét. Tito Jugoszláviájában minden negyedik gyermek — mint ahogy azt a Wtóista banditák maguk is elismerik — meghal, mielőtt betöltené a 10. életévét. A tltóista sajtó adatai szerint a gatocsíbi járásban 100 újszülött közül 26 meghalt. A drenicai járás 13 községében 194ö-től 19ól-ig az 1117 újszülött közül 701 halt meg, ami azt jelenti, hogy a gyermekeknek csa-k valamivel több mint egyhartaiada marad életben. A gyermekek pusztulása a legke- vésbbé -sßm zavarja Tilóékat abban, hogy egész Jugoszláviát és népeit feláldozzák az imperialista háborús uszítok agresszív tervei érdekében. Tito bandájának a nyomor, a vér, « pusztulás hoz még több profitot. Mit törődnek ők a nemzet jövőjébe] a gyermekekkel, s mit törődnek ők azzal, Ihogy a városi és falusi burzsoázia százezerszámra pusztítja, szdpolyozza a gyermekeket. £.%upán a mosztari területen 21.000 tizennégy éven aluli gyermek — fiú és leány — dolgozik a kulákoknál Ős a kapitalisták gyáraiban. Titóék nem hogy megakadályoznák a gyermekek .kizsákmányolását. hanem maguk is erőszakkal hajtják munkára a gyermekeket, akik közölt 12 évesek is vannak. Ezek a kapitalista vadállatok és titóista janicsárok arra kényszerítik a gyermekeiket, hogy nyomorúságos1 bérért a legnehezebb munkákat végezzék. A zoniuni Rankovics- üzemben 350 tizenkét—tizenhét éves gyermek dolgozik. Nehéz, olvasztott fémmel teli üstöket cipel nek az öntödében. A meghatározat, lan hosszúságú munkaidő után silány élelmet kapnak, fabarakkok ban laknak. Nincs se ágyuk, s* meleg (akarójuk. Különösen nehéz azoknak a gyermekeknek a sorsa, akik * háborúban elvesztették szüleiket és most Titóék „gondoskodnak“ róluk E gyermekek legnagyobb része, minthogy senkijük sincsen, az országiban bolyong és koldul. A 78.000 hadiárva közül csupán néhány ezret helyeztek el gye.rniekotthonak ban. Szerbiában a 31.645 trad tárva közül csupán 1600-»t helyeztek el otthonban, de *z ország más részeiben sem jobb a helyzet. Ugyanakkor a volt királyi kastélyokat és üdülőket a titóisták sa játmaguknak foglalták le, vagy amerikai diplomatákat, kémeket helyezlek el bennük. A meglévő gyermekotthonok valóságos nyoihortanyák. Az egyik belgrádi otthonba, amelybe alig 1°- ,hetne 80 gyermeket elhelyezni, Titóék 245 gyermeket zsúfoltak. Egy- egy kis szobában 10—15 gyermekágy áll és minden ágyban kőt gyermek. alszik. A Szobák teljCsö* 4evfi gőílenek. Az élelmezés kevés emellett rue^ maradt hulladék élelmiszerekből készült. A ti tóista Borba című lap> maga ajánlja a belgrádi üziéreknek, hogy a megmaradt árut elsősorban a gyermekotthonoknak adják eL Az otthonok nevelőit a titóisták. „megbízható1“ fasiszta bűnözők közsül válogatják Ibi, akik. sanyargatják, üllegelik a szerencséi- len gyermekeket. A legkisebb kihágásért súlyos fizikai munka a büntetés, ke rész (alakban kíborotválják a gyermekek haját, megvonják tőlük az élelmet. A zemuni „Nikola Ribarics“ gyermekotthon igazgatója — Gojko Bajagics — amikor szemére vetették, hogy veri a gyermekeket, ezeket mondta: ,A katonaságnál fegyelemsértés miatt a feletteseknek joguk van fegyvert túrsz- nálin. önök pedig azt akarják, heyy. még csak meg se pofozzuk s Vffer- niiekekei.“' Ilyen nevelés mellett a gyermek- otthonokban felüti fejét a lopás, az erkölcsi züllés. Mindezt „nevelőiktől“ tanulják, akik a gyermekotthonokból nemcsak az élelmiszert viszik el, hanem egyebet js. ami kezük ügyébe 'kerül. Ilyen ma, a jugoszláv gyermekek sorsa. Jovanovics .Damjan, aki nem rég szökött át Magyarországra, elmondta, hogy az éhség és az egész rendszer erkölcsi züllése csavargókká és fiatalkorú bűnözőkké riFeS/.- tette a jugoszláv gyermekeik tízezreit. Fiatal korban lopnak, kártyázlak, kocsmáznak, gyermekkorban adják el magpkat az elhagyott, ébe- 7.Ö leányok. Tilóék egyre több iskolát zárnak be, kaszárnyákká alakítják át az iskolákat, a gyei?»ekéket pedig szélnek eresztik. A gyermekek borzalmas eyctaora még nagyobb gyűlöletet gerjeszt a jugoszláv dolgozókban a belgrádi áruló fasiszta banda ellen. Ea a gyűlölet ad nekik új erőt *a ország felszabadításáért, a bold»# jSvdért folytatott harcukhoz. Marija Sntefeaisßics A SOMOGYMEGYEI MOZIK MŰSORA Vörö« CsíU*jj|: Botrány ÍÜo» me rí be®. 7—12-ig. Kaposvár, Szabad Ifjúság: Május but történt. 12—13-ig. Csurgó: Győztes szárnyak. 13— 14-ig. Nagyatád: Mes**i vizeken. 13— Uig. Siófok: Kárhozottak összoasktvése. 13—14-ig T»b: Dr. Kővár esete. 13—44-ig.. APRÓHIKDETÉS Életjáradékos ház telepessel, esetleg beköltözéssel eladó. Cím a kiadóban. SOMiüYl NÉPLAP Pelelös szerkesztő Bognár Iloaa Felelős kiadó Gábri Mihály Szerkesztőség: Kaposvár, LatinkaSándar-u. 6 Telefon 901 Kiadóhivatal: Kaposvár, Májas 1-u. K Telefon 999 Uj-Somogy Nyomda Kaposvár, Latinka Sándor-u. 6. Telefon S28 Nyomdáért felel László Tibor
