Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-10 / 34. szám

VASÁRNAP, 1952 FEBRUÁR 10. 3S2SmKS222£^l2 .'"JESU SOMOGYI NÉPLAP saBraxui&s Á Fonoda dolgozóinak levele a Kenyérgyár dolgozóihoz A Kaposvári Kenyérgyár dolgo- t .zói között laza a munkafegyelem. A «imkafegyelem lazasága a {er- melés csökkenését hozza magával. A Kaposvári Kenyérgyár dolgo­zóinak feladata, hogy megyénk székhelyének, Kaposvár város dol­gozóinak a szükséglet szerint bő­ven termeljen kenyeret, hogy a vá­rói több mint 40 ezer lakosát, fo­gyasztóját ellássa kenyérrel. A munkafegyelem lazasága olyan for­mában mutatkozott meg, hogy egyes dolgozók nem voltak hajlandók az éjjeli műszak ide­je alatt dolgozni, egyrészt az ellenség hangjára, hall­gatva, másrészt, a felvilágosula lan­sága miatt. A munkafegyelem meglazulása tudomására jutott megyénk legha­talmasabb a’kotásának, a Kaposvá­ri Textilművek dolgozóinak is, sik k, mint fegyelmezett dolgozók, mindennapi hnrco vívnak a ter­melési ferv túlteljesítéséért, levél­lel fordultak a Kenyérgyár dolgo­zóihoz, melyben a következőket I írják: Mi, a Kaposvári Textilművek dolgozói, fonónői értesültünk arról, hogy a dolgozók zavartalan ke­nyérellátása azt kívánná meg lő leiek, hogy az éjjeli műszakban is dolgozzatok és ti vonakodtok et­től, nem vagytok hajlandók elvé­gezni. Nem gondoltatok azonban arra, hogy a dolgozóknak a terme­lését gátolja ok, akiknek legfon­tosabb élelmiszerszükséglete a ke­nyér. Mi, a Textilmüvek dolgozói, fcnÓEŐí, fonólányok szívesen dolgozunk az éjjeli műszakban is, merf tudjuk, hogy ezzel többet ter­melünk és nektek is több fonalat biztosiunk, az egész országunk számára ezzel mi elősegítjük az életszínvonalunk emelkedését. Mi arra kérünk benneteket, hogy ne hallgassatok az ellenség hangjára, mely arra szeretne benneteket rászedni, hogy most, amikor annyi kenyerünk van, amennyit akarunk, mégis ne adjatok a dolgozóknak, Vállajátok úgy a munkát, ahogy azt dolgozó társaitok érdeke és szükséglete megköveteli. Küzdje- tek 'e minden nehézséget, vetkőz­zétek le magatokról a maradisá- got. Meg vagyunk arról győződve, hogy ii nem a reakció hangjára hallgattok, hanem becsületes dol­gozókhoz méltóan végziíek mun­kátokat­Az 1—2—3 gépcsoport nevében 30 aláírás. Javasoljuk a Kenyérgyár dolgo­zó nak, hogy vegyenek példát a Textilmüvek. fiafa! dolgozóiról és miint öntudatos dolgozókhoz illik, jav! sák ki hibáikat, ne hallgassa nak az ellenségre és ehelyett kéz- deményezzenek versenyt a dolgo­zók közt a termelési terv túltelje­sítése érdekében, aminek feltéte­le, hogy szilárd legyen a munkafe­gyelem és a párt, a mini szterfa- nács ha ározata értelmében végez­zék munkájukat. Rákosi elvtárs születése napját méltóképpen munkavállalással ünnepük erdőgazdaságunk dolgozói Erdőgazdasági dolgozóink lelkes vállalásokat tesznek tervük telje­sítésére Rákosi elvtárs 60. szü­letésnapjának méltó megünneplé­se r*. Az. iharosi állami erdőgazdaság küvölgyi üzemegysége fűrésztelep dolgozói vállalják, hogy az 1952-es első negyedévi tervü­ket márc uá 30 helyett március 9 re befejezik. A talpfák készítésé­ben a selejtanyagoí minimumra -csökkentik és a minőségi munkát a legmagasabb színvonalra eme­lik. ifj Bódis János brigádja vállal­ja, hogy a beütemezett 140 ürmé- ter helyett 150 ürméter fát ter­melnek ki. Szabó János, Kovács István, Lőczí Imre felterhelő mun­kások vállalják, hogy az autó te- lierbíróképességét teljes mérték­ben kihasználják. A rakodási idő. •csökkentik Káhonyi Sándor er­dész vállalja a védkerületében öt nap alatt 20 kataszteri hold erdő­sítés elvégzését. Antal Erzsébet, Bíró Julianna, Molnár Margit női gépkocsiterhelő munkások vállal­ják, ho<?y brigádjukon belül a mun­kafegyelmet megszilárdí ják, a munkaidő m'nden percét kihasz- nú’ják és március 9-re 500 köbmé­ter tűzifát a MÁV rakodóra le­szállítanak. Marcali erdőgazda ág: Vogner János munkacsapata vállalja 20 köbméter fa kitermelé­sét március 31 helyett március 9- re teljesítik. Szabó Lajos hősztőló vállalja, hogy az eddig 57 százalé­kos szerfakihoz:tál helyett 60 szá­zalékos kihozatalt ér el. 4 ladi erdőgazdaság gyönnyöspusztai üzem­egységének dolgozói vállalják, hogy március 9-re a 125 százalékos .teljesítményüket 147 százalékra emelik és a február 28­ra vállalt munkákat február 15-re befejezik. A hedrehelyi MÁV fel­terhelő munkások vállalják, hogy eddigi 98 százalékos teljesítményü­ket 105 százalékra emelik. Far­kas József rakodómunkás vállalja, az eddigi 150 százalékos teljesíté­sének 180 százalékra emelését. Hunyadi László, Szabó István fa- terhelő-,munkások vállalják, hogy 1952. első negyedévi tervüket március 31 helyet március 1-re befejezik. Erdőgazdasági dolgo­zóink így fejezik ki szeretetüket és hálájukat pártunk bölcs vezető­je, szeretett Rákosi elvtárs iránt. Gépállomásaink seiítsép s tsnellszövelkezeteknek A termelőszövetkezetek jó mun­káját nagyban elősegíti, hi. a gép­állomásokkal javul a kapcsolatuk. A most folyó ütem jervkészí' és er­re bőréé ad alkalmat. A termelő; szövetkezetek és gépállomások szorost ca együftmílködve készítik el terveiket, hogy így biztosi sák a Kíízőgazdasági munkák időben való elvégzését. A termelőszövet­kezetek és gépállomások most ál­lapodnak míg abban, hogy a gép­állomás miyen munkákat végez el éz év folyt.mán a termelőszövet­kezeteiknél. A kípoehomokí „Uj új“ tsz-nél pl. tavaly nem aratott áratógép, de m idei tervükben már 40 kb on . a gabona gépi aratása szeri pel. A 1 kedarkúti „Szabadság“ tsz nél 60 : kh. aratását 20 kh. kukorica ka. j palását és 10 kh. burgonya kgpá- j lásá' végzk el a gépállomás gépei, j Ezzel mindkét csoport uagymér- 1 fékben kap segítséget ® nagy mun* i kák idején. A nagyatádi erdő­gazdaságból Nagy Mária üzemi párttitkár fel- j ajánlja, hogy az irodai kezelés naprakész állapotban lesz mindig és segíti valamennyi munka ársát j a terv teljesítésében. A s mongátí rakodó-brigád vállalja, hogy az ed­dig elért fel- és leterhelési szá­zalékukat március 9-re 15 száza­lékkal emelik. A simongá i fűrész- ! üzara talpfa-faragói vállalják, hogy . Rákosi elvtárs születésnapjára tervüket 140 százalékra emelik. S egli Imre brigádvezető vállalja, hogy a terv-beállításon felül meg­szervezi az erdőn lévő f.készlet gyors leszállítására a fuvarozást. Németh Károly munkacsoportve­zető vállalja, hogy az edd g elért 120 százalékos eredményét Rákosi elvtárs születésnapjára 160 száza­lékra emeli. A csemetekert női dolgozói vál­lalják, a cseme eker{be előfordu­ló talajelőkészítő, magvetés, cse­mete ápolási munkák elvégzését az előirányzat szerint és ‘érvükét 100 százalékró1 104 százalékra fog­ják emelni. Kovács István rako­dókezelő vállalja, az előírt tervnek március 9-re való befejezését és tervét 30 százalékkal túlteljesíti. Zamárdi erdőgazdaság: Hajdú Kálmán szakmunkás vál­lalja, hogy munkáját selectmen1 e- sen elvégzi s a munkamódszerét munkatársának átadja Ifj. Simon József tehenész 42 darab tenyész- űsző hízlalási súyát 5 k 'ogrammai fogja emelni, helyes gondozással és ponto« takarmányozással Váradi József hoszfoló vállalja, hogy az előír 43 száza lékos szerfakihoza- falt március 9-re 47 százalékra fog­ja emelni. Németh János hosztoló 35 százalékos szerfakihozatalát 15 százalékkal túlteljesíti. Ji! habi i isráászílés a ur/fcrki Győző tszts-ísea A nagyberki „Győző" tszcs tag­jai február 3-a óta szorgalmasán- készít'k 1952. évi ütemtervüket- A növénytermelési, kertészeti és gé- ' pi munkák tervét már 6-ra elké­szít ették. A ervkászítéskor csak­nem minden tagnak volt hozzászó­lása követje Vendel György, a növényterme­lési brigád vezetője, Oszkai Imre, Gróf Lajos és a többiek alaposan megvitattak minden kérdést. A ; tagság közös megbeszélése után a (érvben a kukorica háromszori kapánál'át, a cukorrépa négyszeri kreálását vefetfék fel és a búzá­ból 12 mázsa termést Irányoztak elő. A szarvasonarhaállományt a je­lenlegi 13 darabról 20-ra emelik. A. sertésállományt pedig a jelenle­gi 20-ról 223 darabra. A tervké­szítés során a szervezeti hiányos­ságokat is kiküszöbölik Azokat a lovakat és szarvasmarhákat, me­lyek még nincsenek közös kezelés­ben, közös istállókban helyezik el. Még i. z első negyedévben megépí­tenek egy 30 férőhelyes sertés* fiaztaíó’. M vei a csoport még nem régóta működik és épí'ési brigád­ja nincs, a sertésfíaztafó megter­vezésénél segített Peringer János kőműves, aki az egyik állami válla­latnál dolgozik. Az ő terveit be­szél e meg a csoport és a terv alapián meg is kezdték az épít­kezés előkészületeit. A pirt segítsége a tenneloszövetaetek iizemtervkészítésénél A termelőszöve kezetek éves termelési tervének elkészítése ez egész évi jó munka alapja. Járási pártbizottságaink ennek megfele­lően foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Pl. a Barcsi JB határozatot hozott és biztosító ta, hogy az üzeimtervek készítésénél minél több ak'Jva segítse a termelőszövetkezeteket. Ezt ietfe a fonyódi járás titkára is, aki -a tsz-ek elnökeinek értekezletén részletesen foglalko­zott az egyes tsz-elc tervével és biztosi ot{a, hogy a mezőgazdasá­gi osztály és a gépállomás szakemberein kívül az állami gazdasá­gok agronómusai is segítenek a tsz-nek az üzemterv elkészítésé­ben. A barcsi és fonyódi járásban az előirányzott ütemben folyik az üzemterv készítése. Jól megy a munka a tabi járásban is, ahol minden csoport többe készített el az üzem*érvből a 8. előirányzottnál. A csurgói járásban a szenfai „Szabtad Nép" és a porrogszentkirá’yi „Jobb élet" termelőszövetkezetek már teljesen elkészítették üzemtervü- ke . A jó példák me.lett meg kell említeni a siófoki járási mezőgaz­dasági osztály elmaradását, ahol a tei”inelőszövetkezetek elkésve kapták meg a nyomtatványaikat és ezért rohammunkával tudták csak behozni az elmaradást A nagya ádi járásban pedig a termelő- szövetkezetek instruálására beállított előadó közül többet más fel­adatra osztott be a tanács. A jó, ponlos tervezés segíti a termelés emelkedését Értekezletet tartottak állami gazdaságaink vezetői és agronómusai jyjegvénk áltatni gazdaságainak vezető agronómusai érte­kezletre jöttek össze a megyei köz- poriban. ahol értékelték az 1951es év munkáját. Mértá fialták az ez- évi tervfeladatokat. Pankász Ferenc elvtárs a megyei tröszt igazgatója a beszámolójában részletesen értékel­te a múlt év eredményeit, hiá­nyosságait. Beszámolójában megál­lapított«, hogy megyénk állami gaz­daságai a múlt évben j-: leniős sike­rekét értek el a munkafegyelem megszilárdítása, valamint az egyes mezőgazdasági kampányok jó vég­rehajtása terén. Különösen az őszi mezőgazdasági munkákban ériek e? kiváló eredményeket. Egyre több gazdaságban ismer­ték fel már az ősz folyamán a szov­jet agiökchirka felbecsülhetetlen jelentőségét és azt széles körben alkalmazták is. Azonban ezek mel­lett az eredmények mellett a múlt évben komoly fogyatékosságokkal küzdöttek állami gazdaságaink. Pankász elviárs különösen kiemelte ■a tervezés hiányosságát. Nem egy gazdaság már az év elején több kiadást tervezett be, mint amilyen jövedelemre lehetett számolni egész évben. Ezután foglalkozott Pankász elvtárs az 1952. év tervfeladataival, a z ok v égre hajtásával. Az elmúlt hónap az 1952-es terv- évből egy sor hiányosságra hívja •fel a figyelmünket. A tervév első 'hónapjában egyes állami gazdasá­ga. nk figyelmen kívül hagyva a múlt év tapasztalatait, olyan össze­geket terveztek be, mely összeg egész évi terv beruházásait kime­ríti. Például a balatonboglári álla­mi gazdaság 74 olyan dolgozói ál­lított be, akik nem végeznek kon­krét 'termelő munkát. Egéri Pásra 31 ezer forintot, ami az>; jelenti, hogy 60 embernek egy hónapon ke­resztül egér'rlássál kellene foglal­kozni és hogy 40 hold búza termé­sét egér'rtásua kellene fordítani. Jégpáncéltörésre 12 ezer forintot tervezitek be, holott jég nincs. Amikor .felvetik á.gazdaságok felé a tervfegyelmet, a helyes pénzgaz­dálkodást; akkor arra hivatkozna^, hogy a jövedelmet majd a második negyedévben biztosítják. Azonban azt már nem veszik figyelembe, hegy a második a harmadik- ne­gyedévben több is lesz a kiadás, hisz .a munka -zöme ezekben a Sió- napokban kezdődik. Még mindig tapasztalható egyes gazdaságoknál, hogy a munkabérek betervezése nincs alanyban a jöve­delmezőséggel, ez .yzp jelenti, hogy még mindig sok ez olyan ember a gazdaságban, akik ha megkérdeztük tőlük, hogy m’lyen munkái végez­nek, konkrétan mm tudták meg­mondani. Egyszóval gazdaságaink­ban még mindig sok a lógó. Fel kell számolni a gazdaságon belül még mindig fennálló munkanélkü­liséget, feladatokkal kell megbízni minden dolgozói. ^ z 1952-es tervév igen komoly feladatokat ró állam: gazda­ságaink vezető're, agronómusaira, de a gazdaságok minden egyes dol- • ózó ián'. Pártunk, Rákosi elvtárs figyelmet fordít állami gazdasá­gaink munkájára, sokat vár pártunk állami gazdaságainktól ebben az évben. Pártunknak ez a figyelme arra kötelezi állami gazdaságaink vezetőit, aaronómusait, hogy a mull év tapasztalataiból okulva az idén sokkal határozott' aifeban,, még -na­gyobb áldozatkészséggel kell, hogy végezzék munkájukat. Az ötéves terv harmadik évében állami gaz­daságainknak még inkább be kell tölteni a nagyüzemi mezőgazdaság élenjáró szerepét. Gazdaságainknak amellett, hogy példamutató gazdál­kodásukkal élen kell járni a ter­melőcsoportok, az egyénileg doleozó parasztok előtt — bőséges és olcsó áruval kell ellátni az országot, te­hát sokat és olcsón kell termel­niük. A január havi 'tervteljesítés hiá­nyosságai mellett állami gazdasá­gaink egy-két területen jelentős eredményekről számolhatnak1 be. Az egyik ilyen eredmény 'a ifejési át­lag növelése terén mutatkozik. Tej­termelés terén különösen jó ered­ményt ért el ä somogytarnócai ál­lami gazdaság, mely fejési átlagát 5 literről 8 literre emelte, de jó eredményt ért el ezen a téren a baláronboglári ig, mely szintén 2 literrel növelte fejési átlagát. A fejési átlag növelésével egyben meg­javult az állami gazdaságok íejbe- adásj tervteljesítése is. Január havi terv-teljesítés eredményei azt mutat­ják, hogy minden lehetőség me gr a a hogy az elkövetkezendő hónapok­ban még nagyobb eredményeket érjünk «1. Az állatok jó kondíció­ban vannak, takarmány bőségesen áll rendelkezésre minden gazdaság­nak, de rendelkezésükre állnak a Szovjetunió gazdag tapasztalatai és a dolgozókban megvan a munka­kedv, ezt bizonyítják azok a lelkes felajánlások, melyek napról-aapr*- születnek Rákosi elvtárs születés­napjára. Egy másik fontos feladat a ser­téstenyésztés fokozása. Be keJ ve­zetni a- kétszeri kézből való fedez­tetést és évenkinii kétszer való ma- lacoztntást. Az anyakocákat felelős dolgozókra kell bízni, akik éveken keresztül ezzel foglalkoznak. Be kell vezetni, hogy a malacokat 5 napos korukban már etessük. Pankász elvtárs ezután foglalkozott a ba­romfi. a lótenyésztéssel, majd végül a tavaszi mezőgazdasági munkák feladatairól beszélt. Legfontosabb feladat ezen a téren a gépek kija- ■víi/ása, a. vetőmag, valamint a mun­kaerő biztosítása. Pankász elvtárs beszámolójához hozzászólás következett. Kiss Dé­nes a nagybaráti ‘állami gazdaság vezetője az útép'tésnek kérdését ve­le! te fel, majd felszólalásában bí­rálta a villamos-műveket, mivel el­mulasztotta a gazdaság tulajdoná­ban lévő villanymotor kijavítását. Ennek következtében a 28.000 í’o- rin'os javítási költség helyett eddig 100.090 forintot fizettek ki fogatos és egyéb munkákra. tQjsvál József a Jadi állami gaz­daság agronómusa érdekes javaslattal gazdagította az értekez­letet, elmondotta, hogy a sertésgon­dozók sok olyan módszert alkal­maznak a sertéseknél, hogy két év­ben ötször malacoztatják az anya­kocákat. Elmondotta, hogy a dolgo­zók körében is helyeslésre talált ez a javaslat és maguk is elmondlák gyakorlati tapasztalataikat. Czirbusz Endre asronémus el­mondotta, hogy a tengődi állami gazdaság bizony lemaradt a lejbe­adási terv teljesítésében. Január havi tervüket mindössze 27.4 százalékra teljesítették. Megígérte, hogy ezt a mulasztást február hónapban be fogják hozni, úgy, hogy a fejési ál­lagukat 11.4 literre emelik. Ezután Ifo' lalkozott az ősz; búza termelé­sével, vállalta, hogy az őszi búzánál kataszteri holdanként 16 mázsás át­lagot fog elérni. Ezt úgy kívánj* biztosítani, hogy most a tél folya­mán még minden holdra 4—5 má­zsa fekáltrágyát hóid ki és azt ott szemcsés állapotban szélszórja. An­nak érdekében pedig, ho'y ellensú­lyozza a magas nitrogénadagolást, holdanként még 150 kiló Szuper- foszfátot szór ki. A 16 mázsás hol- dankénii átlagtermés elérésére ver­senyre hívta, k! az állami gazdasá­gok összes a'.'ionómusait. Ez a hoz­zászólás azt bizonyí tja, hogy szak­embereink megértették pártunk fel­hívását, a minisztertanács határo­zatát a magasabb termése redtmé-í nyék érdekében. Az értekezleten még Számos hozzászólás volt, me­lyek jelentős mértékben a tervké- -sziléssel, a pénzügyi gazdálkodás kérdésévé] foglalkozó t. Különösen aláhúzták Pankász elvtárs beszá­molójának a munkabérekkel foglal­kozó részét. ígéretet tettek, hogy a legsürgősebben rendet teremtenek ezen a téren. Ez az értekezle’ komoly felada­tok elé állította állami gazdasága­inkat, mely feladatok sikeres meg­oldása jelentős mértékben viszi «lő­re egész szocialista építésünket.

Next

/
Thumbnails
Contents