Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-10 / 34. szám

VASÁRNAP, 1952 FEBRUÁR 10. / SOMOGYI NÉPLAP á Új módszerek alkalmazása mezőgazdasági termelésünk tudományos emelésére Szocializmust úpn'tő népünknek a 5* ült rendszer sok bűnös mulasztá­sát Ítéli póicdni, sok elmulasztott TfeíaÜRtot kell megoldani. Ilyen feladat a sok közül a nagy­üzemi mezőgazdaság megszervezése, ezen belül a mezőgazdasági terme­lési módszerek tudományos alkaL iwazása. Ez a feladat ke;tős: egyrészt egyre na (/jobb ievmő- Izéoasséget bizstoaílani talaja­inknak, másnéai't az élenjáró semjet módszerek alkalmazá­siig el a magas termőképességet fenntartani lés állandóan fo­kozni. Hazánkban a dicsőséges Vörös Síad-sörej állal megdöntött Hortihy- ren-dszerbeti rablógazdálkodást foly­tattak a mezőgazdaságban. Ennek -a- kapzsiság, a haszonra való fék­telen törekvés mellett elvi okai is Wtiak. Ez az elvi ok pedig a talaj kialakulásának, fejlődésének telje, sen metafizikus, antidialeüeti’kus, önrz.s-oá szemlélete, ,,elmélete“ volt. E szerint az ,.elmélet“ szerint a ta- T*i fizikai és kémiai úton alakult ári, (fejlődött termelésre alkalmas szakaszba, majd romlani kezdeti s •ezt a. romlást megállítani nem le hét, mert a természet eleve elren­delt folyását emberi erővel befoiyá. solni képtelenség, a természeti átala «tatására ped g még gondolni is* vak '»erőség. Éppen ezért az a néhány kezdeményezés, mely » leromlott -talajok megjavítását célozta, m’ar Megindulásánál halálra volt ítélve- Csak a felszabadulás után nyílt alkalnu a magyar népnek, a ma­gyar tudósoknak és szakembereknek arra, hogy megismerjék az élenjáró szovjet tudományt. Ez a tudomány -élén a cári önkény által félreállí­tott Dukuc.sS.je.vYfl és Kosrticsev- reí s a legnagyobb szovjet talaj­tani kutatóval Viljjtmsszal, követ- ikezetes marxist*- tudomány. Viljamst porr&zúzta a hamis, knrzsoá talaj-kimerülésről szó- kő „elméletet‘‘ s az ő élenjáró elméletén alapuló gyakorlat év- rSl-éore termékenyebbé teszi « /*agy szón jel haza földjét. Ez az elmélet a talaj k alakulá­sának korszerű, tudományos magya­rázatán alapul, mely figyelembe ve­szi * talaj kialakulásának fizikai, kémiai és biológiai tényezőit s azt ‘tanítja, hogy a talajképződés már az élőlények élettevékenysége nek következménye, ,.a termőföld kiala­kulás* hosszú fejlődés eredménye, «olyben fokozatos fejlődési szaka­szokat ugrásszerű minőségi változá­sok követnek.“ Ebben a fejlődés­be«* találunk olyan szakaszokat, »elyek során az időjárási tényezők •ős bűnös emberi beavatkozás kö- vefkerlőbea termelésre alkalmatlan- *á válik * talaj. Ez azonban meg­akadályozható, sőt az elromlott ta­lajok megjavítása következtében ki­alakítható a termelés szempontjá­ból legkedvezőbb talajtípus. Erre azonban egyetlen kapitalista állam sem képes. Egyedül csak a dolgozó nép teremtő ereje a szocialista és szocializmust építő államok képesek * természet át­alakítására gondolni és hatalmas természeiátalaküó terveket megva­lósítani, melynek alapja a dialek­tikus materialista természettudo­mány. Sajnos, vállalatunknál nincs még »eg az egyetértés munkánk elvi alapját illetően. Vannak még egye­bek, ak k a régi, egyhelyben topo­gó burzsoá „elméletet“ vallják és í»sak kevés erőfeszítést tettek ez- idáig a haladó tudomány elsajátí­tására és alkalmazására. Pedig csak akkor tudunk eredményes munkát végezni, ha tudományos elvi alapon •dolgozunk és h* Lépten-nyomon fi­gyelembe vesszük Viljamsz két leg­fontosabb megállapításái!: hogy a »enőgazdasági tenmelés alapját élő szervezetek adják s, hogy az összes agrotechnikai és javítási módsze­rek együttes alkalmazása biztosítja * termelőképesség, a termelés ál­landó fokozását. Ezzel szemben az amerikai tudósok, pl. Bennet arról panaszkodik, hogy az USA termő­földjei évenkinl annyi tápanyagot feszítenek, amennyit e földterület 20 évi termése öszesen tartalmaz. Alaposan meggondolható tehát az <*z álláspont, melynek alapján mun­kánkat végezzük. Vállalatunk ma többféle javítási módszert alkalmaz. Ilyenek pl- a domboldalak sáncolása. Ez a mód­szer azt * célt szolgálja, hogy meg­akadályozzuk a nagy tömegben le­rohanó víz pusztítását, a tápanyag és Szervesanyag (humusz) lemosó- dásál és a -nedvességet is tárolni tudjuk. Különösen fontos a szerves- anyag le mosó dúsának megaka­dályozása, mert az minden élet alapja a talajban. Nem elég azonban csak megakadá­lyozni a szervesanyag lemosódását, gondoskodni kell annak állandó gyarapításából is. Erre legjobb mód­szer Viljamsz által javasolt és a Szovjetunióban széles körben alkal­mazott füves vetésforgó bevezetése, mint a szervesanyag "vgrapftásának legeredményesebb módszexe. Ennek -alkalmazása a sáncolással egyidejű­leg, kiváló eredményeikre vezetett. Sajnos, vállalatunk n két módszer összekapcsolása érdekében még ke­veset tett, még a kiadott szakvéle­ményekben sem javasolt* követke­zetesen ennek alkalmazását. Ez pe­dig eltérést jelent gyakorlati mun­kánkban az élenjáró elmélettől, s ezen sürgősen változtatni kell. Nem elég azonban a szervesanyag állandó mennyiségi és minőség’ gyarapítása a talajban. Ez a szer­vesanyag -az alapja a levegő jelen­létében szaporodó, baktériumok éle­tének. Másik döntő előfeltétele a levegő. .Levegő pedig csak a szem- csés-morzsalékos szerkezetű talaj­ban áll kellőképpen rendelkezé­sünkre. A szemcsés-morzsaiékos talaj­szerkezet kialakításának haté­kony eszköze a füves vetésforgó mellett a talaj meszezése, mint egyik javítási mód. A talaj fejlődésének során bom­lasztó hatású gombák működése követke ziehen savanyú humusz- anyagok keletkeztek s ezek a talaj- kolloidok ra"aszté>képességét elron­tották. Ezenkívül a talajba kerülő s az alsóbb rétegekbe törekvő víz, egyéb sókkal együtt, kilúgozta a talaj mészsóit s magával vitte a talaj mélyebb rétegeibe. Savanyú kémhatásává vált a talaj. Ez pe­dig egy igen fontos körülmény, mert a mi ész ne ti footos szerepe ran a növények életeben Kisebb mértékben tápanyag, s je­lenléte nélkül szerkezetnélkülivé ,,döglötté“ válik a talaj, kiszorul belőle a levegő s alkalmatlanná válik a mezőgazdaság számára hasznos élőlények, baktériumok sza­porodására a talaj víztartó képes­sége csökken és művelhetősége is nehézzé válik. Mész adagolásával a kolloidok (agyag és humusz szem­csék) ragasz’.óképességét elősegítjük, kialak‘tjük az apró-morzsás talaj- szerkezetet. Ezzel eryidőben gyara. pítanunk kell a humuszt és pótolni a hiányzó tápanyagokat. Gazdasági növényeink legnagyobb része * semleges kémhatású pH 7 körüli értéket adó talajokon ad legmagasabb termést. A meszeléssel tehát ezt a kém­hatást biztosítjuk­A mész-adas nagysága függ a ta­laj savanyúságát;ól és attól, hogy homok vagv agyagtalaj jal állunk szemben. Minél savanyúbb a talaj, annál több meszel kíván, ugyan­olyan savanyúság mellett agyagra többe! adunk m nt homokra. Ez a mennyiség cukorgyári mésziszapból 30 mázsától 400 mázsáig is terjed­het. Igen fonlos a meszezésnéL hogy a javítóanyagot egyenletesen terít­sük el a táblán s a talaj legfelső rétegébe szántás nélkül, lehetőleg tárcsával egyenletesen dolgozzuk be. Leszánlás esetén * mélyebb réte­gekbe kerül c elveszik a növények é* talajélet számára. A mész nagy tápanyagfeltáró képességét tekintve elengedhe­tetlen az egyidejű istállót rá- gyázás. Gyakorlatunk azt b zonyiítj*, hogy az ilyen módon történő meszezés, már az első évben is, de a további években is többmázsás térmés!öih­letet eredményez. A talaj meszezésével kapcsolatos olyan nézttek, hogy a meszezés célj* a talaj nyökerSs megjavítása, nem helyesek. Egyszeri meszezéssel bármilyen nagy adaggal, még akkor sem érünk el gyökeres eredményt ha a többi módszerrel egyidejűleg alkalmazzuk. A mespezésl tehát meg kell is­mételni. kb. 5—10 élten belül melynek idejét újabb vizsgálat dönti el. Sokkal helvj’áflóbb Vijljamsznak az a nézete, hogy a meszezés ,,idő­szakos agrokémiai rendszabály, melynek célja a talaj reakció szabá­lyozása a vetésforgó bizonyos nö­vényeinek fejlődése, valamint a mikroorganizmusok életműködésé­hez szükséges feltételek megterem­tése.“ Ennek megfelelően egy mu­lasztást pótolva, á| kell térnünk kisebb mé’sz-adagok elkalmazására Ezt a vetésforgó meghatározott szakaszaiban végezzük a legfelső ta­lajrétegben. Kisebb m ész-adagok (ha 2—4 <|) alkalmazásának a nö­vény fejlődésének kezdeti szakaszán van jelentősége, sorokba, fűkeveré­kek vetésének idején. Majd később az egy éves füvekre islállótrágva és foszfor alkalmazása mellett hektáronkint adott 1—2 mázsa mész nagy termést biztosít- így csökken a nagy mészi’dagolás szűk. ségessége. s -a mész kimosódásának veszélye. A cukorrépa is nagyon meghálál ja a k;s mennyiségben, sorokba ada­golt mésziszapot. A Szovjetunió nvemercsáni és csatorijszki kísérleti állomása kísérleteinek eredményei azt mutatják, hogy .szürke, erdősla- Laiokon a sorokba adagolt liektá- ronlrint 4—5 mázsa mésziszap 21— 22 mázsa temiéstöbbl©iet eredmé­nyezett. Feladatainkat csak akkor tudjuk tökéleiesen megoldani, ha a felsorolt módszerek mellett sakkal nagyobb gondot fordí­tunk talajainkban végbemenő biológiai folyamatokra. A laboratóriumokban folytatott vizsgálatok, különösen a szerves­anyag vizsgálata, következtetni en­gednek arra, hogy a megvizsgált té­rülőién a mezőgazdasági termelésre hasznos vagy káros baktériumok vannak-e túlsúlyban. Ez a megálla­pítás döntő jelentőségű a szakvé­lemény elkészítésénél mert alapja annak, — egyéb szempontok mel­lett— hogv milyen vetésforgót, mi­lyen mennyiségű és minőségű trá­gya alkalmazását, milyen művelési rendszert és módszereket javaso­lunk egy közvetlen és egy távolabbi cél elérése érdekében. Ennek a feladatnak a megoldása szempontjából van még kívánni­való- Sokkal nagyobb pontosságra van szükség az összefüggések meg­állapításánál és most már véglege­sen szakítani kell azzal az irány­zattal, mely kényelmi okokból se­matizálni akarja ezt a feladatot, teljesen tudománytalanul egy kap­tafára akarja húzni a Szakvélemé­nyek elkészítését. Végül sokkal nagyobb érdeklő- Jest kell tanúsítani talaj- yegyészeínkmek a biológiai tényezők iránt Ugyanis a nyugaton szokásos fizi­kai és kémiai talajvizsgálati mód­szerek nem adnak hű képet a talaj igazi értékéről — tanítja Koszti- csev — s e kártékony egyoldalúság alkalmazásával nem derülhet ki az éghajlat és élőlények döntő szere­pe. Ha van is vállalatunknál é te­kintetben bizonyos fejlődés, sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani Koszlicsev munkájának tanulmá­nyozására, aki maga is kiváló ve­gyész volt. Mindent összevetve végkövetkez­tetésként megállapíthatjuk, hogy •munkánkat csak akkor tudjuk ered­ményesen végezni és a szociaUzmus építése szempontjából gyümölcsöz- tetni, ha minden tudósunk és szak­emberünk véglegesen szakít a nyu­gati, antidialéktíkus burzsoá áltu­dománnyal, s felfegyverzj magát a talajtan é* talajjavítás következetes marxista tudományának elméleté­vel , s annak minden módszerét igyeksz k együiteson alkalmazni a gyakorlatban. Ehhez viszont szükséges a dol­gozó nép iránti végtelen szeretet, s a dolgozó nép hatalmának, népi demokratikus áUamrendünknek hű­séges szolgálata és szívós, kitartó harc mindenféle ellenséges behatás eile*. Kovács György a Talajjavító Vállalat körzetvezetője. A siófoki MÁV DISZ-fiatalok készülnek március 9-re Az ország minden részében lelkes felajánlásokkal és «zok teljesítésé­vel készülnek a fiatalok március 9-ének megünneplésére. A siófoki MÁV üzemi DISZ fiataljai is meg­értették azt. hogy nekik is jobb munkával kell erre a napra ké­szülni. A felajánlásokat agitációs .munkával készítették elő, amelyben Horváth János és a DISZ ifjúgár­disták jártak az élen. Horváth elv­társ elmondta, hogy Rákosi elvtárs mennyit dolgozott és szenvedett ér­tünk, megértéseik, hogy mi a feladat és lelkes odaadó munkával indul­tak harcba az első negyedévi terv teljesítéséért. Az üzemi f'atalok a műszaki ve­zetőkkel karöltve fela jánlották, hogy első negyedévi tervüket 4 nappal a kitűzött határidő előtt befejezik. Kelemen János brigád fiatal tagjai a brigádvezető elvtárssal minden i-eggel átbeszélik napi munkájukat. Ér lékeik, hogy az előző nap milyen eredményeket értek el és megálla­pítják. hogy mire van szükség ah­Ai hoz, hogy tervüket rendszeresen túlteljesítsék. Az üzemi fiatalok megfogadták, hogy a munkafegyelmet megszilár­dítják Rákosi élvtárs útmutatása alapján harcolnak a fegyelem lá­zitól ellen. Ennek a harcnak meg is van az eredménye. Nagy Ferenc és Simon József üzsrni dolgozókat, akik önkényesen távolmaradtak munkahelyüktől eltávolították so­raikból s» ezziel egyidőben javult a munkafegyelem. A siófoki MÁV ifjúmunkása,} lel­keshangú röpgyűlésen csatlakoztak a DISZ MB felhívásához és meg­fogadták, hogy minden erejükkel azon lesznek, hogy felajánlásukat teljesítsék és azon lesznek, hogy * vándorzászlót a siófoki DISZ szer­vezet nyerje el. Megfogadták, hur­colni fosnak azért, hogy minden­kor méltók legyenek a DISZ tag­sághoz és készek legyének drága hazánk megvédésére. ifj. Tóth Forene MÁV üzemi DISZ titkár. Dói szerepeli’ a kaposvári Szimfonikus Rendőrzenekar Február 2-án este a Latinka Sándor szakérettségis Kollégium zsúfolásig megtelj nagytermében adta bemutatkozó hangversenyét a Somogy megyei Rendőrkapitányság újonnan kibővített szimfonikus zenekara Till Nándor karnagy ve­zetésével. A közelmúltban a rendőrzenekar még csak fúvós együttesként műkö­dött, de így is jelentős szerepet játszott Kaposvár város zenei éle­tében. Örömmel vettük tudomásul, hogy a Somogy megyei Rendőrka­pitányság a zenekar munkáját fi­gyelemmel kisérte, fejlődését előse­gítette és a szocialista kultúrforra- dalom megvalósítása érdekében szimifón'kus együttessé bővítette, így u.törő murikét végzett, megszer­vezte KafÄsväron áz első szakkép­zett hivatásos muzsikusokból álió szimfonikus zenekart. A Somogy megyei Rendőrkapitányság illetéke.« szerveinek eddigi megértő tárnoka tása alapján merjük remélni, hogy ez a máris nagyszerű zenékar to­vább fog bővülni. A műsor összeállítása szemelőtf tartotta a dolgozók zenei nevelését. A komoly klasszikus művektől « vidám szórakoztató zenéig mindent hallhattunk a hangversenyen: Beet­hoven, Csajkovszkij, Liszt, Kodály Alexandrov, Dunajevszkij, Hacsa- turján stb. műveket. Till Nándor karnagy megtalálta a helyes mű­sorpolitika útját. A dolgozók zene} nevelése érdekében továbbra is a megkezdett úton kell haladnia. A zenekar valamennyi tagja tu-r datában van kulfúrforradalmi tevé­kenysége nagyszerűségének. A zene­kari muzsikus dolgozóik a legna. gyobbfokú lelkesedéssel, legtelje­sebb művészi odaadással, példás fe­gyelemmel vették ki részüket a hangverseny sikeréből. A zenekar­ban a kollektiv szellem egészséges légköre ura lkod Ük. Ki kell emel­nünk a fúvósokat, akik az összjá- téknál és a szólóknál szép munkát végeztek. A szimfónikus hangverseny ily nagyfokú sikerét elsősorban Tlill Nándor karnagynak köszönhetjük, aki komoly zenei szakképzettségé­vel igen jól oldotta meg a betanítás nehéz munkáját. Remek stílusér­zékkel, temperamentumos lendület­tel vezette az együttest a bemutat­kozó hangverseny alkalmával. Vá­rosunk dolgozói percekig tartó lel­kes tapssal üdvözölték az új Ka­posvári Szimfónikus Rendőrzene- knrt. Váczi Gyula. több segítséget a vonatos tanulóknak Nem elszigetelt jelenség az isko­lai tanulmányi eredmény színvona­lának emelése érdekében, hogy az egymáshoz közel fekvő községek felsőt-gozatbeii tanulói átjárnak az osztott és szakrendszerű oktatás­ra, ot , ahol ahhoz adottságok van­nak. Gölle-—Szentiván 1947-ben is­kolát kapott. Addig a gyermekek Göllébe jártak iskolába, úgy ahogy. Az iskola megnyitása alkalmával az előtanulmányok f.gyeiembevé- tele nélkül, születési év szerint iratkoztak be a tanulók, melynek köve kezménye nagyfokú lemor­zsolódás volt. Ennek megszünteté­sére az 1951—52. tanévre a fenn- á ló tanügyi rendeletek alapján 18 tanuló a göllei közponii iskolába irafkooztt át. A tanulók anyagi ál­dozatok árán a helységen kérész­ül közlekedő gazdasági vasút igénybevételével érik el a göllei iskolát. Az iskoláztató szülők is belenyu­godtak a nem éppen népszerűség­nek örvendő rendelkezésbe. Eddig a dolog rendben is volna. Amióta azonban szabad lett a termények forgalma, a kisvonat személyszál­lító kocsija zsúfolva van a Buda­pestre szállító kosaras és börön- dös utasokkal. Az iskolába járó himlők fékeken, vagy nyitott ko- csikban utazhatnak. Az 5 kilomé­teres szakaszon sokszor áifázottan és átázva ülnek be a padokba, vagy egyáltalán el sem mennek az iskolába. Egyik reggel végignéztem, mek­kora érféke van a Gazdasági Va­sútnál a tanulóknak ezen a vona­lon, Számukra a kocsiban csak ak­kor van hely, ha az egész menet^ jegyet fize.ő utasok azokat el nent foglalták. A kis vonat szabályzatá­nak V. fejezetének 17. pontja ki is mondja ezt. Kérem az illetékes szerveket, töröltessék a szabályzatból a ta­nulókat ennyire há térbe szorító szakaszt és helyette a csoportosan utazó iskolásokat védő rendelke­zést iktassanak be. Helyezzék új­ra forgalomba a dombóvári javító- műhelyben hónapok óta javításra váró kiskocs.t, mely a reggeli é« délutáni jára nál tanulószakasz le­gyen. A tanítók minden eszközzel küz­denek a tanulmányi színvonal eme­léséért. Adassék tehát a gyermek az iskolának és érje el azt akadá­lyok nélkül. Addig pedig, amíg % beteg személykocsi Dombóváron gyógyulásra vár, a böröndös és ko­saras utasok jobban kibírják a fé­keken és a nyitott kocsikban * téli hidegei, m nt jövőnk legféltet­tebb kincsei — a gyermekek. Bogyó József igazgató-fanító.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents