Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-10 / 34. szám

VASÁRNAP, 1952 FEBRUAR 10. SOMOGYI NÉPLAP ó sm'jmMtxe^mcxLS^'ao w-mTkrwBflgnaflB«^’samsssHs^wmmsm^, ffirMaa&iggBBBarirf Km;*, AMattgaw*i m «nmwiiift \ mmw -its wm*nm«awnr.ttmFiMi nimnmviMMiimmNiimmw.waBBwmMmimmiMiw'mmmiMni PÁRT és pártépítés Kevés a dolgozó paraszt a lengyeltóti községi pártszervezetben kommunistákká váljanak. Ennek a 1 folyását a paraszti tömegekbe, ez Az eúnúl; két hónapban me­gyénk terü-e én a pártszerveze­teknél jelentős változás állott be a pártépítés terén. Pártszerveze­teinkben megnöveltedet: a tag- és tagjelöltek száma. Ez azt .mutatja, hogy egyre egészségesebben kez­denek pártszervezeteink a párt megerősítésének kérdésévé; foglal­kozni, melyet pártszervezeteinknek 5 jövőben minden erejükkel to­vább kell fejleszteni. Nem szabad engedni, hogy ez a folyamat a ké- , sőbbi időkben megrekedjen és egyhelyben topogjon. Az elmúlf év tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy a párterősítés meglehetősen vontatót, volt- Sok esetben hónapok múltak el anél kül, 'hogy egyes pár szervezetek vettek volna fel tagot, vagy tagje­lölte; és ha vettek is fel valame- iy ü pártszervezetbe, sok esetben csak arra töreked­tek, hogy számszerűleg növel­jék a párttagság létszámát és kevésbbé törődtek azzal, hogy a legbecsületesebb munkás és dolgozó parasztok kerüljenek a párt soraiba. Különösen falusi pártszerveze­teink munkájában volt ez tapasz­talható. Lengyeltóti községi párt­szervezete ugyan az elmúlt kjét hónapban 12 tagjelölte vett fel, de éhből csak 5 a kis- és középparaszt tagjelöltek száma és meglehetősen sok a felvett alkalmazottak szá­ma. Igaz, hogy a pártszervezet veze­tősége az utóbbi időben vett ^e‘ dolgozó parasztokat a pártba, azoabaa ennek ellenére sem kielégítő a lengyeltóti községi pártszer­vezet szociális összetétele, mert még mindig nagyos kevés a dolgozó parasztok száma. A párt- szervezet vezetősége nem fordí tót* elég gondot az elmúlt évben arra, hogy dolgozó parasztokkal erősítse a pártot. Jelenleg a pár:szervezet taglét­számának még 10 százalékát sem teszik ki a paraszti párttagok. Ezen a téren található hiányosságok ab­ból fakadnak, hogy a pártszerve­zet vezetősége rendszerint a köny- nyebb munkát választó ja, megvár­ta, hogy egyes dolgozók maguktól menjenek a pártba, ahelyett, hogy politikai felvilágosító munkát vé­geznének ezen a téren a dolgozó parasztok között­Különösen gyenge a pár szerve­zet kapcsolata a középparasztok­kal, m ndössze csak 3—4 közép- paraszt tagja van a pártszervezet­nek, pedig a falusi pártszervezet egyik fő feladata, hogy a parasztok pártba való felvételén keresz­tfii is még jobb n erősítse a pártot, megszilárdítsa a mun­kás-paraszt szövetséget, A pártszervezet nemcsak a párt erősítése terén mulasztót a el a dolgozó parasztokkal való foglalko­zást, hanem már a felvett paraszt tag- és tagjelöltekkel sem fogla'- kozott megfelelően. Nem bíz a meg őket pártmunkával, kisebb-na- gyobb feladatok végrehajtásával. Népnevelő munka elvégzésére sem vonta be rendszeresen a paraszti párttagokat, nem tá­maszkodott rájuk. Ebben a munkában a pár szervezet döntően csak a munkás párttagok­ra támaszkodik. A vezetőség köny- ayebb o'dalát választja a munká­nak, arra a helytelen álláspontra helyezkedik, hogy a munkás párt­tagokat könnyebb mozgósítani egyes feladatok megoldására, min: a paraszti párttagokat azért, mert könnyebb k'értesíteni őket. Ez az álláspont a pártszervezet Vezetősége részéről hely elén, mert a pártszervezet vezetőségének egy­forma szoros kapcsolatot kell tar­tani a pártszerveze'ihez tartozó minden egyes kommunistával. Ezekből a hiányoságokból meg lehet állapítani a lengyeltóti köz­ségi pártszervezetnek feladatát a pártépítési munkában, a pártiag- ság szociális összetételét meg kell javítani azáltal, hogy minél több kis. és középpa- •aflztot vegyenek fel a pártba. Továbbiakban nagyobb mértékben vstiják be a paraszti pár1 tagokat a párfmiunkába, hogy a munkák elvégzése közben tanuljanak, meg- edaődjenek, hogy valóban harcos leladainak a megvalósításával a párfszerveze még közelebb kerül a dolgozó parasztokhoz, még job­bin sí tudja mélyíteni a párt be­lehet övé t®ázb hogy a párt mozgó­sítani tudja őke, a tavaszi mező- gazdasági munkák és a begyűjtés ez évben időbeli elvégzésére. .LELKIISMERETES TANULÁSSAL KÉSZÜLÖK MÁRCIUS 9-RE ..." Narfy öröm ért engem február 3-án, pártunk 5 hetes pártiskolára küldött. Részemre ez a legnagyobb megtiszteltetés, előttünk mos; sza­bad a tanulás útja. A múlt rend­szer teljesen elzárta a parasztsá­got is, főként a cselédséget és a napszámosokat, az úgynevezett ,,3 millió koldust" a tanulástól. Az én szüleim is a 3 millió kol­dus közé tartoztak. Édesapám a műit rendszerben 27 évig egyfoly­tában gazdasági cseléd volt, a 100 holdas bankár-földeken ro­botolt, mint részes arató és nap­számos. Ezalatt a 27 év alatt az uraságnak dolgozott hajnali 2 órá­tól este 11 óráig, állási sorban, minden emberi jogtól megfosztva, pihenésre alig jutoft idő, s csalá­dunknak a kevés kis konvenció­ból még kenyérre sem jutott. Nem is szólva a ruha- és a cipőhiány- iól, aminek h ányában nagyon sok esetben még iskolába sem tudtunk eljárni. Ezzel egyenesen elzárták elő tünk a tanulás legelemibb lehe­tőségeit is. A régi rendszer urai azt hajtogatták, hogy „elég, ha a paraszt annyit tud, hogy esőben az eresz alá álljon“. Megváltozott az éle'ünk a di­csőséges Vörös Hadsereg felszaba­dításával. Szüleim a földosztáskor 13 hold földet kaptak, amelyet 1950-ben bevittek a termelőszö­vetkezetbe. Élőt:ünk pedig most már szép szab'd hazában megnyíljak az iskolák kapui, a testvérbátyám mosf végezte el a mezőgazdasági akadémiát és ma az íharosberényi termelőszövetkezeti csoport me­zőgazdásza. Én pártunk bizalmából a nagy­atádi pár iskola hallgatója vagyok, most, amikor egyre feszültebb a nemzetközi helyzet, az imperlalis- ‘ ták újabb világháborúba akarják taszítani sz emberiséget, sokkal képzettebbeknek kell lenni a kom­munistáiknak, hogy a pártonkívüli dolgozókat is helyes irányban >ud- ják nevelni. Vannak elvtársak még a1 párt- titkárok között is, akik húzódoz­nak a pártiskolától, a tanulástól, ennek oka az, hogy még mindig nem értették meg, hogy a 'udás fegyver a dolgozók kezében, hogy elméleti képzés nélkül a párt cél­kitűzéseit a gyakorlatban nem tud­juk megoldani. Rákosi elvtárs er­ről azj mondja: „Nem lehet elég éber az, akinek nincs meg a kellő elméleti fel­készültsége.“ Természe esen ott, ahol a párttit - kár elvtárs a tanulás kérdését csak másodrendűnek tekinti, ott a községben sem megy úgy a munka, ahogy azt a szocializmus építése ott megkövetelné Én Ígérem, hogy pártunk belém helyezet; bizalmát úgy fogom meg­köszönni, hogy március 9-re, Ráko­si elvtárs születésnapjára úgy ké­szülök, hogy lelkiismeretesen, leg­jobb tudásom szerint tanulok, hogy az iskoláról hazamenve falumba még eredményesebben tudjak har- co'ni az ellenséggel szemben, hogy eredményesebben tudjak dolgozni pártunk célkitűzéseiért. ígérem Rákosi elvtársnak, hogy bátor, harcos ka;onája leszek a pártnak. Azok az elvtársak, akiket a párt elküld az iskolára, vegyék ki­tüntetésnek, mert ma tanulni öröm, érezzék át, hogy tudásuk­kal is a szocializmus építését tud­ják e'ősegítení. Vhrga József 5 he es pártiskola hallgatója Nagyatád. Az egészségügyi állomások munkájáról A korszerű társadalmi egészség­védelem egyik fontos tényezője az egészségügyi állomás. Az egészség- ügyi állomás új intézmény, amely­nek megszervezését Pártunk és kor­mányzatunk a Magyar Vöröskereszt­re. dolgozó népünk egészségügyi szervezetére bízta. Az egészségügyi állomások tagjai egészségvédelmi feladata'kát társadalmi munkában lát ják «1. Az egészségügyi állomások fele- data bizonyos mértékig fiisg attól, hogv milyen területen működnek. Az üzemekben, műhelyekben felállí­tott egészségügyi állomás például figyelemmel kiséri n munkahelyek tisztaságát, az előírt egészséaűgyi intézkedések és óvatossági rendsza­bályok gondos betartását, küzd a balesetek elhárításáért, ellenőrzi a közös használatú helyiségek, étkez­dék, fürdők, WC-k állapotát és bal­eset alkalmával azonnali elsősegélyt nyújt. \ lakóterületeken működő egész­ségügyi állomások különös gondot fordítanak az utcák, terek, a na­gyobb bériházak tisztaságára, a hi­giénia követelményeinek betartásá­ra, segítenek védőoltások megszer­vezésében, a járványos megbetege­dés elleni küzdelemben é's egyéb egészségügy: intézkedések keresztül­vitelében. Felvilágosító munkát vé­geznek a lakóterületén, mozgósítják a dolgozókat a rákszűréseken és tüdővizsgálatokon való megjelenés­re, szervezik a véradást és a külön­böző tanfolyamokon való részvételt. Az állami gazdaságok és termelő­szövetkezeti csoportok egészségügyi állomásainak igen fontos feladata, hogv a nagy mezőgazdasági munkák idején különös gondot fordítsanak a baleset elhárítására, a tömegszál­lások tisztaságára, a dolgozók jó ivóvízzel való ellátására stb. Ellen­őrizniük kell a kutak vizét, az élel­miszerek jő minőségét és baleset, sérülés esetén késedelem nélkül el­sősegélyben kell részesíteni a sérül­teket. Az iskolai egészségügyi állomás tagjai ellenőrzik, hogy a tanulók miként tartják be az egyéni tiszta­ság szabályait, a higiénia követel­ményei!, ügyelnek arra, hogy tá- nulótársaik világos, jól fűthető, jól szellőzteihető termekben tanuljanak és figyelemmel kísérik az iskola­épületet, az udvar, a folyosók, vala­mint a közös éttermek és hálóter­mek tisztaságát. Az egészségügyi állomásnak egy vezetője, négy rendes tagja és há­rom tartaléka van. A tagoknak el kell végezni a Vöröskereszt ^Egész­ségvédelemre kész“ tanfolyamát. Az egészségügyi állomások felszerelése: kis kézi kötszerfár, egészségügyi táska, öt vöröskereszt karszalag és egy hordágy. Rendkívüli körülmé­nyek között az egészségügyi állo­más a lakterülelek, illetve üzeműk önvédelmi csoportjához csatlakozva» mint inenfőlánc végzi tovább fon­tos feladatát. Azokban a községekben, ahol nincs orvos, különösen nagy fel­adat vár az új egészségügyi állomá­sokra. A falvak messzenyúló hatá­rában, távol az orvosi segítségtől, felbecsülhetetlen jelentősége van az egészségügyi állomásoknak. Az egészségügyi állomás tagjai rendel­keznek bizonyos alapfokú ismere­tekkel, mindannyian jól k képzett elsősegélynyújtók, értenek a sebek beköíözéséhez, a mesterséges légzés alkalmazásához, tudják hogyan kell macához téríteni az ájultat stb. A baleset áldozatát nem fenyegeti így az a veszély, hogy a kellő se­gítség hiányában válságos helyzetbe kerül, vagy a sérülést rosszul lát­ják el és így egész életére nyomo­rékká válhat. Ebben az évben ötéves tervünk legfontosabb esztendejében a pél­damutató szovjet egészségvédelem minlá iára a Magyar Vöröskereszt egyik legjelentősebb feladata a jól- müködő eg és «sé1-'ügyi állomások szé­leskörű hálózatának mielőbbi meg­szervezése és felállítása. Egyre több dolgossá parasxt taléljm meg a helyes utat KAFOSVÁRON a Füredi-utcai körzetben alakulóban van egy I. típusú tszcs. Az előkészítő bizott­ságot február 8-án este választot­ták. Tagjai: Esküdt József, Simon Lajos és Házkötő íiiésné dolgozó parasztok. Az alakulóban lévő cso­portba belépésre jelentkeztek Kö­teles Lajos 12 holdas, Esküdt Jó­zsef 8 holdas, Házkötő Illésaé 12 holdas, Simon Lajos 11 holdas, Győr János 8 holdas, Visnyei Ká­roly 6 bold s, Bíró József 7 holdas, Sípos György 6 holdas, Sípos Györgynél Kiss János 7 holdas dolgozó parasztok. Ezek a dolgozó parasztok megértették a nagyüze­mi gazdálkodás előnyeit és rálép­tek a szövetkezés útjára és rövi­desen meg fogják, alakítani az I. típusú termelőszövetkezeti cso­portot, KÁLMaNC§ÁM már három he­te beszéltek a dolgozó parasztok a '.ermelőcsoport megalakításáról. A megyei tsz csoport vezetője, Horváth János elvárs két héttel ezelőtt a dolgozó parasztok kíván­ságára éá kérelmére Kálmáncsán személyesen elmondta a termelő- szövetkezet előnyé: és fölényét a k sparcellás gazdaságokkal szem­ben. Megértették a dolgozó parasz­tok így egyre töbebn lépnek be a meg'évő „Szabadság" termelő- csoportba. A dolgozó parasztok közül többen új, Ili. típusú t®rme- lőcsoporto: alakítottak. A megala­kuló értekezleten kérték, hogy a működési engedélyt mielőbb meg­kapják. Bíró Sándor lett a csoport elnö­ke, az intézőbizottsággal már most tervezgeti a 7 darab tehénnek, 17 do rab lónak, a 17 darab sertésnek n férőhely biztosítását. Tarnó Józsi bácsi 62 éves. Meg­kérdezte, hogy a csoportban mi lesz az olyan idősekkel, mint ő. — Józsi bács nak megmagyarázták, hogy a könnyebb munkát kapják az idősebbek. Épp olyan helyük van a csoportban, mint a fiatalok nak. Megérette és aláírta a belé­pési nyilatkozatot, azt mondta: „Aláírom, most már látom, hogy íi| lesz a jobb életem biztosítva." Első volt az aláírók közöt; Ko­vács Józsefné is. És azt mondta, hogy ő a munkába is mindig elől­jár, hiszen ez minden tagnak kö­telessége, meg aztán a saját jobb- létérő! van szó. Csi'kesz Józsefeié elmondta, hogy megalakult a III. típusú „Búzakalász“, virágzó csoport lesz és büszke lesz rá min­denki, Ezf munkájukkal fogják kiérde­melni. Belépe t a csoportba Keszke- nyős Imre 15 holdas dolgozó pa­raszt is. 2 lovat, szerszámot, ko­csit, ekét, egy sertést vitt -a kö­zös gazdaságba. Ö úgy látta, hogy így az állammal szembeni kötele­zettségének is jobban elegei tud tenni. Káilmáncsa dolgozó paraszt* j„ kövessétek a gazdatársaitok példáját. Erősítsétek a szövetke­zeti mozgalmat, a béke megőrzé­sének bástyáját. Horváth Antal, megyei tsz szervező. Mezőgazdasági dolgozóink újabb felajánlásokat tesznek Rákosi elvtárs 60. születésnapjának méltó megünneplésére A RÉPÁSPUSZTI „ÖTÉVES TERV termelőcsoport; tagsága vállalta, hogy január 27-re az ösz- szes istálló rágyát kihordják. A tehenészeti dolgozók a háromszori fejés bevezetését 'ajánlották fel. — Halasi András az eíőhasú sertések­nél áflag 7-es íeválasztási és 18 kilogrammos átJagsúly elérését vállalta. Minden asszony válfeSta, hogy a közös vagyon részére 20 darab csirkéi nevel fel. A SOMOGYCSICSÓI „ERŐS­BÁSTYA“ tsz, tagsága felajánlot­ta, hogy 250 ezer tégli elkészítésé­hez a föld kitermelését, szénporral való öszekeverését elvégzi, — Vál­lalásukat teljesítették. Eddig 350 ezer darabot készítettek el, A BALATONNAGYBEREKÍ ÁLLAMI GAZDASÁG központi majorjának kertészei vállalták március 9-re, hogy 1000 mázsa trágyát behordanak vontatóval 8 kilométer távolságról. A PÁLMAJORI ÜZEMEGYSÉG erdészeti brigádvezetője Kisbogdán Gyula brigádjával vállalta az erdő­sítésnél a beütemezett fresemeté- ken felül 500 darabbal többet fog­nak elültetni. Berta László állat­tenyésztési brigádvezető a növen­dékek súlygyarapodásának 10 szá­zalékos túlteljesítéséi vállalt3. A PUSZTASZENTGYÖRGYI ÜZEMEGYSÉG tehenészeti dolgo­zói többek kőzötf vállalták, hogy a február havi fejési átlagot napi 1 literrel fogják emelni. Bélatelep tehenészei a napi á lagot 10.5 liter­ről 115 literre, az istállóátlagct pedig 8.3-ről 9-re fogják emelni. A sertéstelep dolgozói hízón'kint 2 százalékos daraértékesítést aján­lottak fel normán felül és a süldők­nél az elhullási százalékot a 0.25 százalékra csökkentik, AZ IMREMAJORI ÜZEMEGY­SÉGBEN DOLGOZÓ KOVÁCSOK ICO darab ló átvasriását, a bogná­rok pedig 140 folyóméter egyedi takarmányozáshoz szükséges rács elkészítésének befejezését vállal­ták Rákosi elvtárs születésnapjá­nak méltó megünneplésére, A KAPOSVÁRI NÖVÉNYTER­MELÉSI TECHNIKUM dolgozói közül Kocsis József a gép­műhely vezetője a dolgozók nevé­ben megfogadta, hogy március 9- ra a gazdaság összes arató- és csép’őgépeinek kijavítását befeje­zik. Moór Mihály állattenyésztési britfádvezeíő tehenenkint 2 literes tejemelkedéisf ajánlott fel A KAPOSVÁRI KERTÉSZETI VÁLLALAT DOLGOZÓI is szép vállalásra készülnek. Az utcákon és tereken a dolgozók az eddigi versenyt még jobban kiszélesítik és minden nap 1 fával íejenkint, így hetenkint hatvan fával főbbet nyesnek meg. Ezzel minfegy 2500 forintot takarítanak meg. A köz­ponti kertészet virágházíütője 10 százalék szén megtakarítását vál­lalta. A temetőkerfészet dolgozói terven felül 20 darab koszorú el­készítését vállalták, ezzel mint­egy 1500 forintot taikaríttünak meg. A vállalásokból dolgozóink sze­rété e és ragaszkodása árad Rá­kosi elvfärs, népünk nagy tanító­ja félé. Február 15-ig lehet tavaszi vetésű dövények re szerződést kötni A tavaszi vetésű növények szer­ződéskötésének határidejét a föld­művelésügyi minisztérium február 15-ében állapította meg. A még hát­ralévő időt megyénkben is jól fel kell használni, hogy az egyes szer­ződéses növé'nyiféleségeknél mutat­kozó lemaradásokat be tudjuk hozni. Különös súlyt kell helyezni cukorrépára, dohányra és sz ipari {burgonyára, mert ezeknél mutatko zi'k lemaradás. Községi tanácsaink, aktíváikon keresztül népnevelő munkával moz­gósítsák dolgozó parasztságunkat a szerződéses növénytermesztésre. A még hátralévő pár napot jói hasz­nálják ki, világosítsák fel a szerző­déses termelés előnyeiről azokat a termelőket, akik még nem ismerik ennek előnyeit. Jó eredményt értek e] Magyartf- reis, Várda, Patalom és Kaz.tok községek a termelési szerződések kötésében. Ezekben a községekbe» a termelési felelősöket jó munká­jukért a fenmelietö vállalat prémi­umban részesítette. Vegyenek pél­dát a földművesszövetkezetek dol­gozói és ügyvezetői Volk Jánosról, a marcali földmű vessző vetkezel ügyvezetőjéről, aki jól megszerve­zett népnevelő munkával a község* előirányzatát 100 sztázalékou felül teljesítette. De nem elégedett meg ezzel az eredménnyel, népne­velő gárdát szervezett a szövetkéz®! dolgozóiból és a brigádok kimentek Somosyfajsz, Libickozana, Nikla, Csömend, Boronka, Bize, Horvát­kút községekbe és üt is elérték » 100 százalékos eredményt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents