Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-08 / 32. szám

P&NTEK, Í952 FEBRUÁR 8. SOMOGYI lfftPLAF A • • • NAGY IMRE csurgói levelezőnk levelében beszámol arról, bogy a «legyei egyéni középiskolai ököl- vív* bajnokság, ame'y Csurgón február 3-án zajlót’ le, milyen erectaiónnyel végződött- Levelé­ben táv lágítöt.t, hogy a szép ered­mény eléréséhez szorosan hozzá­járult mindkét csapat komoly fel IkéKBSlt*«^«' A foifyácUéf'. . . SÍMON FERENC, a kaposvári Fonoda-épí kezes dolgozója meg­írta, hogy brigádja, amely 1949 ót* együtt dolgozik, milyen eredmény- *yel végzi most a munkát. A bri­gád Í4 fagja közül hatan szta’há- novívta oklevele: kaptak, mosta­ni átlagteljesítményük 185 száza­lék. A több í& iú&k xiunkájíél... KUHÁR JÓZSEF, a Kaposvári Autójavító Vállalat párftitkára le­velében beszámol arról, hogy a vállalat dolgozói Rákosi elvfárg szüle‘'&vnapjának t szteletére több és jobb minőségi munka elvégzésé­re fet-tek fe'aíánlást. Levelében kihozta a anulás jelentőségét a többtermelés érdekében. Ayidám py^rnekétebiZl.'* KOSDI JÓZSEF a MÁV VII. osz’á'yos általános iskola tanuló­ja egy kedves kis verset küldött szerkesztőségünkbe. — Kaposvári in ézefben tanulnak a gyermekek. Sportolásban, tanulásban jól kive­szik részülcet- —• Hangz.k a vers első része. A kis vers bemutatja a mo's tani boldog és vidám gyér mekek életé:, akik a jótanulással igyekeznek a szocializmus építését elősegíteni. A ttWlit&MWpbÚsM . . . CSIKVÁR ISTVÁN boihási le­velezőnk levelében beszámol arról, hogy Bolhás község dolgozó pa­rasztjai is nagyon érdeklődnek a jermelőcsoport ránt. Mindenütt belépésről beszélnek, — írja Csik- vár elvtárs. A íwé-l ... VARGA GYULA elvtárs a lad: állami erdőgazdaság párttitkára le­velében arról ír, hogy az újsághoz írt levél mindig jobb eredményhez vezet. Azért, hogv én is miné jobb eredménnyel tudjam végezni munkám» , felveszem a kapcsola­tot a Néplappal. RÉSZTVETTCINK AZ ORSZÁGOS MUNKÁS-PARASZT LEVELEZŐI KONFERENCIÁN A Magyar Sajtó levelezői az első nOffif találkozásion, — az országos konferencián — értékes felszólalá­sokkal, javaslatokkal járultak hozzá m konferencia sikeréhez. Mindenki el * kart a mondani tapaszt alaUiil, ereiiasényeit, problémád:. Az idő elő­rehaladása m ait azonban a felszó­lalásokat be kellett, rekeszteni, így a somogyi levelezők felszólalására sí» került sor. Most közöljük fel- sióiét áru kai, amelyet írásban küld tek hozzánk. BROGYANECZ elvtársnö — Ne sajnáljuk a feketén levá ®ott sertések tetteseit beírni a szer kesztőségbe, a tojás- és bsromfife- ketézőket, a beszolgáltatás Szaibolá- lóit. mert ezek a dolgozó nép álla nnát megkárosító elemek. Ne féljünk *-ttól, hogy leveleinkért felelősségre vonhat bárki is, ha a szövege megfelel az igaz valóságnak. Ami­kor én is levelezője leltem a So­mogyi Néplapnak, az első levelem is arról szólt, hoyy a nr délsomogyi falunkból hova tűnik e] a tojás. A «ikkem gyorsan megjelent a Somo­gyi Néplapban, eljött hozzám két elvtárs, hogy hogy mertem ezt a «ikket megírni. Pillanatnyilag úgy éreztem, hoiy megijedtem, de Azon­nal megfeleltem a két elvtársnak. Én * valóságnak megfelelőt írtam. így nem vonhatnak felelősségre. így engem, mint kezdő levelezőt is meg akarlak akadályozni abban, hogy levelező legyek. A feketéző elemek ■em veszik szívesen, hogy mi a le velezöüiálózá'unkát kiszélesítjük. Mert a jó levelező védi a dolgozók Államát és amikor kezűikbe kerül az ő *ljas munkájukra rávilágító lap, sietnek felkeresni a levelezőt, aki * cikkel bemutatta őket. Én hazamenve még jobban fogok dol­gozni. úgy a saját munkaterülete­men, m nt a levelezésben, hogy saj­tóink sokkal többet tudjanak írni * fa'vak Eredményéről, problémái­ról, a kulákok és kupecek kártevő munkájáról, amellyel ötéves ter­vünk sikeres befejezését akarják megakadályozni. Brogyanfcz Fecencné Csokon.Tavisortta. su> BÖDÓ ELVTÁRS: ti 1950 eleje óta vagyok levele­ző. Lát#m azt, hogy vannak szép eredményeink, de még vannak nagy hiányosságok is a levelezés térés. Én, mist falusi levelező a mezőgaz­daság harcosa, sokszor abba a szo­morú helyzetibe kerültem, hogv amikor a begyüjíés állásáról írtam a tanács azt nem jó szemmel nézte Milyen is legyen egy igazi levelező? Azt hiszem a falusi levelező elv- társak ismerik a községüket, határo­zottan tudják ki az ellenség, de adják azt 's. hogy kik a becsüle- *s dolgozók. Ezekkel a becsületes ’o'gozókkal kell felvenni a levele­dnek -a kapcsolatot, hogy ezen keresztül is mind nagyobb ered- íénnyel tudja végezni munkáját Ízt úgy tudja elérni, ha népszerű zért elvíársak ezekután megálla líKhatjuk, hogy egy levelezőnek •rindig van dolga. Foglalkozzunk lolgozó népünk magánügyeivel is olytassunk k mélejen harcot a bü Aráéi»-ell^n, ezzel érjük el legjob >an a nép bizalmát, mert aki be- 'iikhelyezie a bizalmát egyszer, az! öbbé megtántorítani (nem lehet ;1on!os nekünk egy levelezóThálóza"- dépííése munkahelyünkön, falunk­éin. Én teszek a sz o*- kész tőségék felé egy javaslatot- Indítsanak ro­vatot, amelyben a levelezők saját tapasztalatukat a sajtón keresztül át tudják egymásnak adni. Építsük ki a levelezői hálózatunkat szovjet mintára. Mutassuk meg az egész vi­lágnak, hogy a demokráciában a sajtó tényleg a dolgozó népé. Bödő Sándor Magyaratád. Miért van a*...? Miért van az, hogy Kadarkuton a dolgozók naponta 15—20 deka kenyérrel kevesebbhez jutnak hoz­zá? Másutt ha valaki kér egy kiló kenyeret, akkor egy kilót is kap és annak a megállapított hivatalos árát is fizeti ki, a 2.80 forintot. Kadar­kuton egy kiló helyett 70—80 de­kagrammot kapnak a vevők. Mi en­nek az ok* és ki * felelős ezért? így a földművesszöveikezet nem megérdemelt keresethez jut, vala- m nt feltételezhető az, hogy a-pé­kek spekulálnak a liszttel. Minden egyes kenyér friss állapotban sem több, mint 175—100 dekagramm- Szeretném, ha mielőbb ezt az ille­tékesek kivizsgálnák. András István DISZ titkári Kadarkút. Szigorú büntetés jár a munka törvény megszegőinek Rákosi elvlárs november 30-i nagyjelentőségű beszédében, hossza­san foglalkozott a szocialista mun­kafegyelem kérdésével, megállapí­totta, hogy egyes üzemekben a laza munkafegyelem a termelés fékjévé vált és kárt okoz népgazdaságunk fejlődésének. Rákosi elvtárs felhívta a vezetők figyelmét a munkafegyelem megszi­lárdítására és annak módjára. A munkafegyelem megsértéséhez a leg­többször maguk a gazdasági vezetők járulnak hozzá. Pártunk és a mi­nisztertanács határozata kimondja, hogy a munkafegyelem lazílótival szentben keményen keU eljárni, sok­kal keményebben, mint ahogy ezt idáig tették. A munkaerő alkalma­zásával kapcsolatban nagyon sok esetben merülnek fel fegyelmezet­lenségek, a munkafegyelem megsér­tése. Kaposváron is vannak olyan vál­lalatvezetők, gazdasági vezetők, akik semmibe veszik a törvényt, a párt és a minisztertanács határozatát, melyet a munkafegyelem megszilár­dító®» érdekében hoztak. Varrnak olyan vállalatvezetők, akik rende­let ellenesen, munkakönyv nélkül alkalmaznak dolgozókat, holott a rendelet előírja, hogy más vállalat­tól önkényesen kilépett, vagy fe­gyelmi úton elbocsátott dolgozókat csak a munkaerőgazdálkodási osz­tály kiközvetítésével lehel alkal­mazni. Ha valaki ez ellen vét, ak­kor a munkafegyelmet sértette meg. t Az is előfordul, hogy nem gondos­kodnak időben, nem igényelnek a meghatározott időn belül munka­könyvét. Az ilyen gazdasági veze­tőket, mert törvényellenesen csele­kedtek, szigorúan megbüntetik. A dolgozóktól, vezetőktől egyaránt el­várja pártunk és kormányzatunk, hogy azon a területen, ahol dói- ! gozik, becsületesen, .fegyelmezésen végezze munkájúi, mindenkor tartsa be a párt és a kormányhatározato­kat. A kaposvári üzemekben több ▼*- aetót megbüntettek, mert »«nk*­könvv nélkül dolgozókat alkalmaz­tak. A Mélyfúró Vállalat vezetőjét, Bests* Gábort A00 forintra büntették. mert több olya» dolgozót alkalma­zott, akiknek nem volt munka könyvük- .4 MÁV o&ztálymémökséf vezetőjét, Obamik Lajost 500 fo­rintra, mert munkakönyv nélkül * napon túl alkalmazott munkaválla­lókat. A kaposvári szövőiizom ve­zetőjét, S te ni le r Józsefet 200 forint­ra, hasonló mulasztás miatt. Az in­gatlan kezelő vállalat vezetőjét 100, a kopOTSÖüzem vezetőjét 200 foriul- ra, a kaposvári kenyérüzem v*wa- tőjét 50 forintra büntették meg a munkafegyelem megsértése miatt, mert dolgozókat munkakönyv ■**- kül alkalmaztak. így. vagy ennél szigorúbban b ön- tél ik ezután ia a munkufegyalgoa megsértőit. Szilárdítsak megg a rasm k » feg veimet a Nagyatádi Konzervgyárban! A Nagyatádi Konzervgyárnál az elmúlt évben is nagy hiányosságok merültek fel a munkafegyelem te­rén, ami a termelés rovására ment. Nagy szám,ban voltak olyan dolgo­zók, akik igazolatlanul elhagyják munkahelyüket, vagy későn ér­keztek a munkához. Megmutatko­zó ♦ a fegyelmezetlenség olyan for­mában is, munka köziben vesze­kedtek, vagy egyéb formában gá- olfák a terv teljesítését. A mun­kafegyelem terén, különösen a fia- alok muta tak rossz példát, az üzemi DISZ-szervezet feladata ezt megszűnte m:. A terv teljesítését azonban az igazolatlan mulasztá­sok gátolták a legjobban. Decem­ber hónapban például az igazolat­lan mulasz'ások miatt 88 munka­nap kiesés volt a !'ermeléshen, így iem lehet csodálkozni, hogy a ter­melési tervet is ICO százalékon álul teljesítették. Az üzem vezető­sége kemény harco vívott a fe­gyelem megszilárdítása érdekében. A mulasztókkal szemben a t°r" eényad’a jogokkal jártak el, nem egy dolgozót, köztük Károlyi An­nát. Vidák Máriát, Szaliai Ilonát a öbbszöri f gyelmeztetés után fe­gyelmi úton kellett az üzemből el­bocsátani. Bcncsik Anna példán! csuk akkor dolgozott, amikor kedve fellett« Az üzemi bízofság, va­lamint a fegyelmi bizottság többször figyelmeztette, de nem használt,-zérf az üzem területéről elbocsá­tották, nem beszélve arról, hogy megvon ák tő1 ük a fizetett szab'-d- -ágot és minden egyéb kedvez­ményt, majd a munkakönyvükbe s beírták az elbocsátás okát. De­cember hónapban még számos dol­gozót pénzbeli büntetéssel is súj­tok ak a laza munkafegyelem miatt. Az ilyen dolgozókat amel­lett, hogy megbüntették és meg­von ák a kedvezményeket, még nyilvánosan is megrótták és a fa­liújságon keresztül kipellengérez­ték. Az iiyen erélyes intézkedések a műnk:,fegyelem megszilárdítá­sáén, meghozták az eredményt. Ezév január hónapjában már lénye­ges javulás állót, be, csökkent az igazolatlan mulasztók száma, de még nem szűnt meg végleg. A ter­vet január hónapban 105.4 száza­lékra teljesítették, a dolgozók dön- :ő többsége jóval 100 százalékon felül teljesítette fervé‘. Az igazo­latlan mulasztások január hónap­ban még mindig éreztet ék hatá­sukat, bár kisebb mértékben. Az elmúlt hónapban a decemberinél kevesebb, 27 nap kiesés volt a munkából. .A vezetőség ebben a hónapban is keményen a t°rv«ny érteiméiben járt el a fegyelmeze - len dolgozókkal szemben. Az üzem faliújságján pl. az állt: Farkas Irén megsértett« az állami tulajdont, ezzel kárt okozott népgazdasá­gunknak, súlyosan vétett a munka- fegyelem ellen, ezért 1 hónapi idő­tartamra más munkaikörbe kell be­osztani, 6 hónapon keresztül sem­miféle kedvezményben nem része­sülhet és ha még egy esetben ez előfordul, ellene a legsúlyosabb fe­gyelmi eljárást fogjuk alkalmazni. Ez január 28-án volt, ezt a határo­zatot végre is hajtották. Nemcsak ez az egy eset fordul elő, bün­tettek meg dolgozókat azért Is, mert nem vigyáztak a szerszámra, vagy munkásruiháilkra. A késések és lógások, fegyelmezetlenségek több min; 5 százalékos vesztesé­get jelentettek a vállalat és a dol­gozók számára. a terv telj«sltTC va® január hó­napban, kemény munkának at* eredménye. A becsüle es dolgozók : bebizonyították fegyelmezettaégü- ke. a hanyagokkal, lógósokkal, iga- zoíallan mulasztókkal szemben. Január hónapban a dolgozók versenyt kezdeményeztek Rákon elvtárs 60. születésnapja t^zt*!«" téré, versenybe léptek és szocialin- a versenyszerződést köiöttek a Pi ksi Konzervgyár dolgozóival. Egyes brigádok, mint Újvári Magda vegyesízfőz-f brigádja, 178 százalékos telje­sítményt ért «1 január hónap­ban. Rácz Klára csoportja 124, Varja 'Mária 120 százalékos átlaglteljesí- tést értek el. Pál József 180, Né­meth László 178 százalékos áflaj- teljesítminnyel mutatta meg fe­gyelmezel ségét a fegyelmezetle­nekkel szemben, a 27 napos kiesést a becsüle­tes dolgozók hozták be * nagyarányú verseny közepet­te, melyet Rákosi elvtárs 60. születés­napjára indító tak, azok pedig, akik vállalást tet^k, teljesítették is. és továbbra is szép eredménye­ket érnek el. A konzervgyári példa tanulság. A ‘örvény szigorával kell azokkal szemben eljárni, akik szándékosa* megsértik a munkafegyelmet és ennek a törvénynek az a'Jkaknazá- jsa legyen mindenkor segítség a j Termelési terv teljesítésében. A Nagyatádi Konzervgyár veze ősé- j'ge és dolgozói ezu*án Ls biintes- Jeék a fegyelmezetleneket, de a ne- jve'ő munkáról sem feledkezzenek mg, ezzel is vezessék a jó útra, a munkafegyelem betartására a dol­Az a tény, hogy hozókat. GAZDA-MOZGALOM A TABI TÉGLAGYÁRBAN A tabi téglagyár géptermében dolgozik a i,Gazda“ brigád. Ennek ,a brigádnak az a feladata, hogy az egyesülés 10 téglagyárának a javí­tási munkáját elvégezze, új darabo­kat állítson elő. A gépterem hatal­mas, hosszú épületben van. Az egyik részében vannak a kovácsok, akik vasakat Uízesítenek, kalapálnak. A gépműhely másik részében van el­helyezve az esztergapad, különböző vasgyalugép és fúrógép. Itt Vojtasck elvlárs irányítja a munkát, ugyan­csak ő a felelős a kovácsok munká­jáért is. Az épületen kívül rengeteg vas, anyag, hengerek, tengelyek, csillék vannak, mind eldobott, rossz álla­potban. Egy egész sor, csillekerék van tengellyel együtt, az egyik sa­rokban. Számos új munkadarabot is lehet itt látni, mini az új csillék. Van kisebb-nagyobb is. Ezek uay«n nemrégen még nem. voltak újak, csak egy-egv darab lemez, vagy al­vázat volt. A Gazda brigád, » Gazda mozgalommal, régen eldobott hasz- nálhalallannak mondott anyagokból, újakat állított elő. Bent a műhelyben is egész sora van az eldobott anya­goknak, Vojtasck elvtárs keze aHatt az esztergagép újjá alakflja őket. Vojtasek elvtárs szívesen mondja el, hogy miképpen csatlakoztak a Gazda-mozgalomhoz. — Én az uj- sá' ban is figyelemmel kisérem a Gazda-mozgalom eredményei! és módszereil — mondja Vojtasek elv­társ. Örömmel csatlakoztunk ehhez a nagyszerű kezdeményezéshez, mert hiszen nálunk rengeteg olyan vas és lemez vagy egyéb hulladék van, amit máskor elhordtunk az ócskavasak közé, aztán olt heverhe­tett hosszú évek során keresztül, de senki nem nyúlt hozzá, még ócska­vasként sem adlák el — mondotta — mi pedig ezt felhasználjuk, mert tudom, hogy népgazdaságunk és ma­gunk számára is rengeteg pénzt és anyagot takarítunk meg. Vojtasek elvtárs éppen » gépén dolgozik, egy sima henger elkopott tengelyére készít hüvelyt, olyan vas­ból, ami több éve hevert egy sarok­ban. Sok olyan nagyobbmérető ko­csitengely hevert itt nálunk, a ku­tya sem törődött velük, — szól köz­be Horváth elvtárs — nem lehetett őket használni, mert kopottak vol tak. Most azonban értékes szá­munkra — mondja Horváth clvtars. Vannak olyan téglagyárak is, me­lyeknek keskenyebb, ötvenes a sín­párjuk. Mi ezt a nagyobbméretüt. rövidebbre véltük, átformáltuk és lett belőle ©gy új csilletengely. Ilyent vagy hatvan darabot elkészá- tetiünk — mondotta Horváth elv­társ. Vojtasek elvtárs folytatta. — Eddig nagy nehézségeink voltak a csigaiemezekkel, messziről, gyáriból kejleti hozatnunk, sok időt vett igénybe és sokba is került. Rájöt­tünk arra, hogy kisvasúti sínekből, persze olyanból, ami rövid és másra nem lehet használni, kiváló csille- lemezeket lehet készíteni. Levágunk egy kb. 35 cenli hosszú sindarabot, kikovácsolunk belőle egy új csiga­lemezt, de ez mellett még újítottunk is raji», mert erősebbé telük és tartósabibá, már vagy 65 darabot készítettünk el ebből az anyagból. Egyszóval majdnem 100 százalé­kosan eldobott, vagy ,megtakar! ott anyagból dolgozunk, újságolja örömmel Vojtasek elvlárs. Ez való­ban így van. Majdnem minden mun­kadarabot használtból állítanak elő és emelleti tartós, jóminőségű mun­kát végeznek, ami a legfontosabb, mindent határidőre készítenek el- A múlt éviben .például egy régi *se_ répprésből egy vándor téglaprést csinállak, ezzel sok téglagyárnak, megkönnyítették o munkáját. Raj­tuk múl k, hogy az üzemek határ­időre megindulhassanak,. A tabi téglagyár például február 15-ig f*g indulni. Egy újítást is vezettek he. Saját maguk egy öntőkemencét csináltak. Azelőtt Kaposváron öntöllék a szük­ségé alkatrészeket, de az *ok ®a'P«t vett idénybe és várni kellett rá. Most, ha kell, «ónnal maguk is önthetnek.. Hulladékanyagból kéaar lepek 50 darab k s keverő lapátot is, amit ha újonnan vesznek m*f; sok pénzbe kerül. A brigád hzép eredményeket ért el a Gazda-moz­galom bevezetésével,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents