Somogyi Néplap, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-03 / 28. szám

SOMOGYI NÉPLAP um in um ....... i hibii ii mii iiiMHiíiiiwMiimTMinmmi iiimwrmniiTr- ~ hit ni—i iinnTiffíiimnm^ , ÍU-ií /A <./ rtlV A szovjet példára alapozott munka ineghozta az eredményt A marcali állami gazdaság az HMM. évi (.tejbaadási tervteljesítés- be« •lm:vi,W a többi állami gazda- •sássolc mögött. Ennek a lemaradás­nak meg is volt az oka. miért amíg többi gazdaságokban a f-ejési áit- latg 10—II literes volt, addig ná­luk 7.8 literes volt A gazdaság tehenész dolgozói, kössük Szabó István és Fekete Láasió szegyeitek is masukat, ha szé esett 3 gazdaság alacsony tej- iemiílésérőt, érezték, hogy ezért ök is felelősek, mert éppen rajtuk mú­lik, hogy több vagy kevesebb tejet ad«i*k az állatok. fírdlották, hogy iar élenjáró szovjet tehenészek miliőn mód- xitrrei érik el a .magas lejho- zamat. Újságokban, értekezleteken keresz­tül sokat hallottak a háromszori •etetésről és fejesről, ez mindinkább meggyőzte őket a helyes módszer­nél. Nem is sokat gondolkodtak, -összeültek. a tehenészek és alaposan megtárgyalták a Szovjetunió mcd- -szereit, amit hamarosan alkalmaz­tak i* saját tehenészetükben. Kez- sok nehézséggel kellett meg­küzdeni. áfásuk a dolgozóik nfcm ■hitték el, hogy a háromszori fejes­sel aövekszik a tejhozam is. De Sza­bó István és Fekete László nem adták fel a reményt. Állandó fel­világosító munkát végezlek a dol­gozók közt, mert meg kellett vál­toztatni az etetés idejét, » fe.jés ide. ját Eddig 5 óraikor kezdjék az eteti*;, most az új módszer heve-, jetiiével már 3 órakor, így tehát a fedést is előbbre hozták, ugyan­így a- déli etejést az eddigitől elté­rően 11 órakor kezdték. De ugyan­így előre hozták az etetés idejét este is, ezzel biztosították az állatok számára az egyenlő pihenési időt, de aiz eddiginél ntagyobb gondot ■fordítanak az áriáitok, az istálló tisztántartására-. Az etetésnél az ab­rak elkészítésénél is allkjalrhazzák -a szovjet módszereket, az abrako­kat gondosan, 24 órával előbb le- pácolták, hogy az etetésre megpu­huljon, emészthetővé váljon. Ügyel­nek arra, hogy minden tehén meg­kapja. a szükséges alaptakarmányt, ami áll 8 kiló szénából, 20 kiló si­lóból, 50 deka korpából és 2 deka olajpogácsából. -Ezt rendszeresen adagolják, emellett azonban figye­lembe v-eszik, hogy melyik tehén adja a több tejet és azt külön ete­tik. Téliát bevezették az egyedi ta­karmányozást is. A szovjet példára alapozott alapos munka, meghozta az eredményt. alig egg hónapja a 7.8 Uteres fejési átlagot 10 Islerre emelték fel Szabó József és Fokele László te­henészek a fejési átlag növelése mellett nagy gondol fordítanak az ellesi százalék növelésére is, A múlt évben és most 100 Százalékos ellesi százalékot -értek el. Ezt meg akarják tartani továbbra is. Elhatá­rozták. hogy a. szovjet módszerek tanulmányozásával a fejési átlagot tovább fokozzák, hogy gazdaságuk az élenjáró gazdaságok közé kerül­jön. V. M. Verseny ki hívás «/ A Kaposvári Fonoda építkezésén dolgozó Sztahánov nevet viselő if­júsági tanulóbrigád vezetője, Hol- lán Lajos, a* brigád nevében szocia­lista vállalást tett szere.ejt Ráko­si elvtárs 60. születésnapja tiszte­letére. Versenyre hívt ki a Pécsi Építőipari Vállalat kőműves-tanu­lóit zz alábbi versenypontok sze­rint. 1. Vállaljuk, bogy az első ne­gyedévi tervünket határidő előtt, február 23 ra teljesítjük. 2. Munkahelyünkön állandó tisz­taságot és rendet tartunk, 3. A munkafegyelmet megszilár­dítjuk, 4. A selejtet minimumra csök­kentjük. 5. Az anyagtakarékosságot a leg­szigorúbban betartjuk, 6. Vállaljuk azt, hogy brigádunk állandóan EztahánoviSja szinten fog dolgozni, minden igyekezetünk­kel oda fogunk hatni, hogy a brigád a sztahanovista színt elnyerésére, j méltó legyen. Szeretett édes- i apánk, Rákosi elvtárs 60, születés- ' napja tiszteletére tett felajánlá­sainkat öntudatos ifjúmunkások- ! hoz illően maradéktalanul t£ Ijedt­jük. A Szíahánov ifjúsági brigád ez­zel egyidőlben versenyre hívta ki a Fonoda épí kezésén dolgozó if ­júsági brigádot, Rákosi elvtárs iránti szeretet és hála jeléül. A oiojOK! Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat dolgozóinak vállalása A Siófoki Vágóhíd és Húsfeldol­gozó Vállalat dolgozói is csatlakoz­tak ahhoz ai hatalmas mozgalom­hoz, amely a nagyüzemek kezde­ményezésére1 az egész ország terü­letén elindult Rákosi efvtárs szüle­tésnapja tiszteletére. A, vállalat dolgozói a múlt terme­lési évben is jól mesállták a helyü­ket, amit az 's bizonyít, hogy az évi tervüket 112 százalékra teljesítet­ték. Most sem akarnak kimaradni a versenyben, éppen ezért terme­léséi értekezleten határozták el, hegy Rákosi elvi ár.s 60. születés­napjára szocialista verseny vállalást tesznek. A dolgozók vállalták, hogy szocialista versenyre hívják a Dél- balatoni Húsipari Vállalat összes telepét, köztük a tahi, balatonlellei és a fonyódi üzemeiket a következő versenyszempontok szerint. A zsír kisütési százalékai, a zsír minőségéi Emelik. A versenyben a tisztasági verseny is helyet foglal. 'Vállalták, hogy a vágóhíd és környéke tiszta lesz, a dolgozók egyénileg is tiszta, un«, lomhában dolgoznak, a munkaesz­közöket, kész szerszámokat tisztán: tartják, továbbá vállalást tettok a terme'vények higiéniai kezelésére, tárolására és előkészítésére. Vállalást tellek a termelési term teljesítésére, túlteljesítésére. A [telepi adminisztráció pontos vég­rehajtása, a határidők betartása, -a terv és statisztikai adatok pontos összeállítására. A munkaverseny (to­vábbi kiszélesítésével kapcsolatban ai dolgozók elhatározták, hogy már­cius hónajpiban újítási és ötletna- pekat tartanak, melyen a dolgozók javaslatait figyelembe véve, újítá­sokat dolgoznak ki, hogy a munkát megkönnyítsék, a versenyt miié* jobban ki tudják szélesíteni. Min­den húsipari vonatkozású újítás, vagy ötlet elfogadása cselében » dolgozókat megjutalmazzák. így készülnek megünnepelni sze­retett Rákosi elvtárs 60. születés­napját a Siófoki Vágóhíd és Húsfel­dolgozó Vállalat dolgozói. „Á szerződéses termeléssel ólig párszáz négyszögölről 2.2Q0 forint jövedelmem volt'' Kéri János a nágocsi első típusú sec* elnöke példával járt az el­anuH évben is a szerződések ie- kő.Lsében, mint mindenben.., — Beadásomat mindenből 100 száza­lék felett teljesítettem, eme’ett a lekötött :erőietekről is becsülettel leadtam a termést. .. Elmondha­tom., hogy az elmúlt évi szerző­déses termelés nem volt ered ményl e.en ... Napraforgó, mustár, kender, korai káposz a termelésre volt szerződésem ... Alig párszáz négyszögölről 2200 forint jövedel­mem volt. Cukorrépát 400 négyszögölön termeltem —- Szép volt: 34 mázsáj tak:ríto*í!am le. Megkaptam a szerződésben előírt aukormennyiséget, ami 68 kilót fett ki. Kap am még 216 forint készpénzt is, prémiummal együtt* A száraz-szeletet és melaszt ezu­tán kapom meg. A szerződéses termelésnek nem­csak az a jelen őségé, hogy jó jö­vedelmet biztosít, hanem az is, hogy minőségi magot és szakszerű tanácsokat kap a termelő. Bizto­sítva van arról, hogy a termelvény sem vész el és a szerződött terület után be­adási köfelezettség nincs. Tud-a ezt Kéri János, ezért szer­ződött. —■ Ebben az évben, mint csoportelnök sokat harcolt, a dolgozó parasztokat meggyőzte. Az első típusú termelőcsopori leszerződő'11 területe 52 és fél kataszteri holdat tesz ki. Ebben van bíborhere, szösz-szója, «iák, cukorrépa és még más nö- vétiyféleságek is. Nem volt könnyű dolog ilyen eredményt elérni, idegenkedtek a gazdák az új növényektől* múlj a gyapot, gum'pi ypang — sokan még a cukorrépaterméstől is fél­tek, de aztán megér* ették — mondja el Kéri János —, hogy fej­lődő iparunknak a nyers: nyagot kell biztosi ani. .. leszerződtek 3 hold gyapotot és 3 hold gumipity­pangot. — Ezt az eredményt az első tí­pusú termelőcsoportnál ér em el —' mondja Kéri János. Sokkal nehezebb volt a még egyání'eg dolgozó parasztokat meggyőzni a szerződéskötés elő- syeiről, de sikerült. — Látták, hogy Kéri János a leszerződött kendere u án a megtermett meny- ny ség 15 százaléka után kapott textil-utalványt. Napraforgója után olsfat, amif jól tudót értékesíte­ni. F.lmagvarázza Kéri János # ná­gocsi dolgozóknak a legújabb ked­vezményeket, melyeket államunk hiEtosít a szerződéses 'ermelés után,. Mi főbb, még bővültek a kedvezményeik; őrölt paprikát, hántolt rizst stb. kapnak a leszer­ződött földterület után ... Egyre több egyéni gazda ébred öntudatra — mondja Kéri János. — Kezdik megérteni —■ bár kicsit még félnek az újtól, hogy termelő- csoporjjjaink jelenleg még nem tud­nak megtermelni olyan mennyisé­ge;, minf ami fejlődő iparunknak szükségleteit kielégíti — mégpe­dig azért, mert a földterület még nincs teljes egészében a szoc ahsta szektorok tulajdonában. Másrészt kötelességének kell hogy érezze minden egyénileg dolgozó paraszt, hogy a saját javára, dolgozó né­pünk életszínvonalának emeléséért vívott harcból kivegye részét — mondja Kéri János bácsi és foly­tatja lovább ... — Megmagyarázom gyű'éseken, a Szabad Föld, Téli Estéken, hogy miért van szükség az új növények meghonosítására. Ezt is kezdik ér­teni. Nfm kell külföldnek valutát kiadni gumiért, ha gumipíty- pangot termelünk, nem kell külföldről behozni vattát, vagy egyéb árut, ami gyapotból ké­szül, — ha azt is termelünk. Olcsóbb lesz az áru, több jut sa­ját magunknak, életszínvonalunk emelésé; jelenti a szerződéses ter" m.elés. Kéri Jánosnak ilyen példa­mutatás éis agitáció mellett sike­rült elérni, hogy a nágocsí gazdák 97 kataszteri holdat szerződtek le különbö­ző növényféleségeltből. ' így mutat példáf Kéri János ter­melés' felelős. így veszi ki részét hazánkban az újért vívott harcból. Új lakásokat kaplak a baiatonújhelyi állami gazdaság dolgozói 1951-ben eltűnt a régi cselédsors utolsó keserű emléke is a bálátoimjhelgi állami gazdaságból — a roskatag, férges cselédlakások helyén világos, padlós lakásokban, fürdő szobás családi házakban élnek a dolgozók. LjOMOGYFOKPUSZTA a jelenlegi balaionújhelyi állami gaz­daság motorja a felszabadulás előtt egyik része volt csak a veszprémi püspökség Balatonon inneni 55 000 holdas birtokának. Az 55.000 hold jövedelméből sok mindenre telhetett a püspökségnek, de arra úgy látszik nem telt, hogy azoknak, akiknek verejtéke árán duskálkcdtak a földi javakban emberhez méltó lakást biztosítottak volna. — Majd megettek bennünkei az egerek, a bogarak. Az ablak­keretet karókkal támasztottuk meg, csak úgy süvített be melleit« a szil, s ha éjjel eső esett, még aludni sem tudtunk a fárasztó robot után, mert a mennyeze ről nyakunkba csöpögött a víz — mondja Ser János vontatós felesége. Most boldogan mulatja tiszta, padlós szobája;, cementlapos konyháját és éléskamráját. A kettős, nagy ablakokon a hideg helyett a napfény árad be a lakásba. e ÚSZÓNKÉT hasonló egészséges lakást adott a nép állama a gazdaság dolgozóinak a régi énületek átalakításával és ezen­felül a múl: évben 5 kétszobás fürdőszobás, kertes családi házba költözött be egy-egy család a lebontott, 1862-ben épült cselédház odúiból. Az időszaki dogozók elhelyezésére két 50 személyes, tá­gas, világos munkásszállás is épült az elmúlt évben. — Pajtákban, istállókban aludtunk a felszabadulás előtt — mondja a 70 éves Görög István, aki hosszú évtizedekig dolgozott a Zichy grófok különböző birtokain. — Soha nem aludtam ilyen'szép szobában, ilyen tiszta ágyon, mint itt az állami gazdaságban —. mondja hálás tekintettel. Z 1952-ES ÉVBEN tovább folytatják a lakásépítést a bala- onújhelyi állami gazdaságban. Év végéig 7 új kétszobás csa­lád; ház készül el, s megépítik a in iinkás z uh a n y o z ó t, s megkezdik a lakóházak bekapcsolását a vízvezeték-hálózatba. A KASTÉLYOSDOMBÓI FEL- SZABADULÁS termelőszövetke­zet megértene Rákosi elvtárs be­szédének fontosságát és az eddi­gieknél nagyobb mértékben tér az állattenyész ésre. Az eddigiek fo­lyamán is nagy jövedelmet bizto­sított a szovjet módszerek helyes alkalmazása. Ezt az alábbi tény- számok is bizonyítják, pl. már az 1951-es gazdasági évben bevezet- ék a sertéstenyésztésben az egy ivarzás alatt a kétszeri búgja,tást. Ennek a lényege az, hogy 8—12 óra között ugyanazon ,a napon bu­gáinak. így a mangalicáknál az 5 és fél malacozási átlagot 7-re tud­ták felemelni. A malacok nevelésénél is alkal­maz Iák a szovjet módszereket és 4—-5 papos korban etetésre szok­tatják. A tejes dara mellett siló- akarmányt is kapnak, súlyukhoz mérten. Ennek következtében 23— 25 kilogrammos válsztási súlyáp logot értek el. A tehenészetnél is helyesen al­kalmazták a szovjet tapaszt álato­kat, bevezették a napi háromszo­ri fejést. A te)hozam fokozása ér­dekéiben az egyedi takarmányo­zást. Számításba vesznek minden 600 kilogram élősúlyra 10 liter lej elő állításához Í4—16 kilogram szá ráz anyagban 880—900 gramm fe hérj ét, 400—420 dekagramm kemé- ryíiőf. A takarmány további ősz szetételét moslékkal, silótakar­mánnyal póolják. Az új módsze­rek bevezetésével elérték azt, ■ hogy 9.5 literről 11 literre fűd Iák • felemelni a fejési átlagot. Pénz­■ összegben az elmúlt évben így : mintegy 10.000 forin téi több jö • vedelmet biztosítottak a csoporí­• nak. ! Rátértek a hideg borjunevelésre ■ is- A borjukat az anyjuktól kíilön- : válasz va nevelik, a lényege pedig ■ abban áll, hogy a kifejt tejet itat- ' já'k, így a növendékek sokkai job­ban fel tudják használni' a tejben ! lévő vitaminokat, ásványi anyago­kat. A fertőző be.egségektől pedig i védve vannak. A HIDEG BURJUNEVELÉS- NEK másik fontossága az, hogy bi­zonyos idő után lehet pótolni fölö­zött tejjel búrjuknak szükséges tejmennyiseget- Ennek a módszer­nek az alkalmazása így egy ehén- [ inéi a leválasztási idő alatt a meg­takarított tejből 30 kilogram va­jat is lehet elkészíteni. Ez huszon­két tehénnél 660 kílogramot je­lent. Pénzértékben pedig 43.560 forint jövede’met biztosított a szö­vetkeze nek. A kasíélyosdombói szövetke­zetben hizlalással is foglalkoznak és itt is alkalmazzák a szovjet módszereket. A takarmány össze­tételénél marha- és ser éshízlalás- nál a súlynak megfelelően heten- kint válfozta ják a takarmány ösz- Szetételét. — Ez nem lehet csu­pán egy összetételhez kötni — mondja Klemen elvíárs, a csoport elnöke. A takarmány helyes összetétele és a jó gondozás következtében az elmúlt évben marhahízialásnái 21, sertéshízla lásnál 23.2 százalé­kos dara-kihasználást értek el. így 100 darab hízó után ez átlagosan véve 42.000 forint jövedelmei je­lentett a szövetkezetnek a helyes módszerek alkalmazása. Az ered­mények fokozásához nagyban hoz­zájárult a szovjet tapasztalatok al­kalmazása. Bizonyí ja, hogy az el­múlt évben a baromfitenyésztés és keltetésből 18.900, a szarvasmarha- íeny ész lésből 93.700, sertéste­nyésztésből 178 300, sertéshízla- lás'ból 3ÍG.1G0, szarvasmarhahízla- lás és lefejő tehenészetből pedig 176.000, végeredményben 777.000 forint jövedelme származott az ál­lattenyésztésből a termelőszövet­kezetnek. Az elkövetkezendő időkben tervbe vették — megértve Ráko­si elvíárs beszédét —, hogy a je­lenlegi lóállományukat 1952. év végére 33 darabra emelik. Szarvas- marhaállományukat úgy növelik, hogy érféke pénzben 511.00 forin­tot esz ki. Sertéstenyésztés és hizlalásból a tavalyi 488.400 forint bevétel helyett ebben az évben á'l- lományszaporulat értékével együtt 1,128.092 forin ot irányoztak elő. Ennek sz összegnek a legnagyobb részét hizlalásból számítják. Ba- romfitenyésze'üket 185.990 forint­ra tervezték. Ebből évi iövedel- rniik számítás szerint 95.600 fornt lesz, amit a naposcsibék eladásá­hói kapnak meg. Végeredménybe* 1952. évre előirányzott tervössze­gük 1,963,682 forintot tesz ki. Ilyen állattenyésztés és jövede­lem mellett nem véte len, hogy * kastélycsdombói szövetkezet az ál­lammal szembeni köWeze tségé- ne.k eleget tudott tenni és még a tagok részére a jövedelemelosztás­kor a természetűenieken kívül 1 munkaegységre 24.40 forintot osz- tot: ki. Az 1951. évben tervbe vett bevételek és kiadások számát ösz- szehasonlítjuk, az 1952. évi terv számaival, tiszta képet kapunk ar­ról, hogy a tavalyi 777.000 forint jövedelem megduplázódik. — Elő­re láthatóan míg tavaly 24.400 fo­rintot tudtak kiosztani egy mun­kaegység után. úgy ebben az évben 60 forintot oszthatnak. A kasfélyosdombói termelőszö­vetkezet ebben az évben minta- termelőszövetkezetté akar válni úgy az állattenyésztésben, min: a növénytermesztésben. Ezt pedig fokozott öntudatos munkáVal, a szövetkeze i demokrácia betartá­sával, a közös vagyon gyarapítá­sával és a szovjet módszerek még fokozottabb bevezetésével fogják elérni. Az eredmények elérésének nagy részesei az állatgondozók kö­zül Horváth János, Zsifkó János és még többen. Az eredmények elérésében nagy része van Kle- ment elv'ársnak — a szőve kezet elnökének —, aki a szakszerű ta- karmányozást és a kísérleteket ve­zeti. 0” © W iß* 0* J&. JÓL JÖVEDELMEZ AZ ALLATTENYESZTES A KASTÉLYOSDOMBÓI „FELSZAB 4DULÁS“-BAN

Next

/
Thumbnails
Contents