Somogyi Néplap, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-29 / 23. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SOMOGYI A tudás fegyver a kommunisták kezében A dolgozók b rá ata nyomán javítsa,meg munkáját a Siófoki Építkezés vezetősége Lelkes felajánlásokkal készülnek dolgozóink a megyei tanácsülésre MDP SOMOGYMEGYEI PÄRTBiZOTTSÄGA'NAK LAP’ m. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR. KEDD, 1952 JANUÁR 29. A termelőszövetkezetek és gépállomások megyei tanácskozása ÚJABB FELAJÁNLÁSOK RÁKOSI ELVTÁRS 60. SZÜLETÉSNAPJA TISZTELETÉRE Vmsárnap a Béke-saúltó nagytermében tartották mfig értekezletü­ket megyénk termelőszövetkezeteinek és gépállomásainak vezetői és legjobb dolgozói, !•zcs elnökök, brigádvezetők, a termeiéiben legna­gyobb eredményeket elért dolgozók vettek részt ezen az értekezleten, hogg értékes javaslataikkal, bírálataikkal segítsék termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődését Az értekezleten megjelent Gábri Mihály elvtárs, a Megyei Pártbi­zottság titkára, Pál József a termelőszövetkezetek ts gépállomások országos tanácsúnak tagja. A tanácskozást Prdónyi Józ-ef, a Megyei Tories elnöke nyitotta meg, majd ezután következett Sási János elvtárs beszámolója — Megyénk icrmelőszövetkezetei' »ek é«s gépállomásainak küldöttei 195# februárjáén tartották első tnejyíi tanácskozásukat Elmond­hatjuk, hogy ez a kél év munkában és kaiéban egyaránt gazdag volt. Eredményeink Jtffealeg termelőcsoportjaink szá­ma az 1950-hez viszonyítva több Hviat háromszorosára, a családok számra több mint hatszorosára, a tagok száma több mint hétszeresére földterülejnk pedig több mint öt' szőrösére emelkedett. Trrmelöcsoportjaink a számszerű növekedés mellett, komoly lépése­ket teltek e'öre a legfejlettebb ter­melési módszerek alkalmazása felé. A szövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztság sikeresen kezdi megta­nulni a társas nagyüzemi gazdálko. das módszereit. Minden termelőcso" portban, ahol az esedékes időszerű feladatokat végrehajtották, termés­átlagaik sokkal magasabbak lettek, mint az egyénileg dolgozó parasz­toké. Például st kányái „Alkotmány“ tszcs rozsból több mint tő, őszriárpá- bíl több mint tő mázsás átla­got ért el. A zi>cd „Szabadság“ mázából 2 mázsával, ösaiánpár bői 4 mázsával, n -kötéséi .JZtőre“ búzából 4 és fél má- zjgUxtl, rozsból l mázsával, iSriárpából 2 mázsával maga­sabb termést takarítóin be az egyéni parasztok átlagtermé­seinél. Termelőszövetkezeteink, csoport­jaink a legfejlettebb termelési mód­szerek alkalmazásán keresztül gaz­daságilag is nagymértékben meg­erősödtek. Ma már a kaslélyosdom- bói ,»Felszabadulás“, a barcsi ,>Vö­rös Csillag“, a nágocsi, ilharosbe- rényi, k'ürtöspuszlai, somogyaszalói termelöcsoportok milliomos terme- lőcsopo rt okk a lettek. Megtettük a kezdeti lépéseket a termelőszövet­kezeti csoportok gazdasági megerő­södését elősegítő nagyüzemi állat- tenyésztés kialakulása felé és ezzel kapcsolatos építések meggyorsítása felé is. Szövetkezeteink közül 141 készí­tett az elmúlt év folyamán zár­számadást. Ezek a csoportok üzemi alapjukra több minit 8 millió forin­tot, »z 1950. évinek nyolcszorosát, szövetkezeti alapjuk több mint 6 millió forintra, az 1950. évinek hatszorosára emelkedett. Felbecsülhetetlen mértékű gép', segítség mellett az elmúlt évben több mint 5 millió 700.000 forintot kaptak termelőszövetkezeti csoport­jaink, mint hosszúlejáratú á'la/mi kölcsönt. Eredményeink elérésében mint minden más területen, úgy a mezőgazdaság szocialista átépítésé­ben is segített bennünket felszaba­dítónk a nagy Szovjetunió. Hiányosságaink Eredményeink melleit beszélnünk kell hiányosságainkról is. Megálla­pítható az, hogy termelőszövetkeze­teink többségének jó a viszonya eh­hez a kérdéshez. Beszélnünk kell azokról a termelöcsoportokról, me­lyek nem is törekedtek arra, hogy begyűjtési kötelezettségüknek eleget tegyenek, mint például a bala'on­boglári ,,Dózsa“ a nemesdődi Al­kotmány“ és még néhány csoport nem teljesítette kötelezettségét. Pedig ezek a csoportok is része­sültek állami támogatásban. Például n simongáti ,’Dózsa“ 103.000 forinj- állatmi segítséget kapott, vagy a kéthelyi „Pe­tőfi“ termelőcstaport, amely minden alkalmat megragadott A hilcfek felvételére és azt a csoport tagjai közölt rendelte­tésének ellenkezőleg kiosztotta, de a visszafizetésről már nem gondoskodott. ■Elrettentő példának a bolhás! lermelőcsoportot említem meg, almi több mint 80 üpméter fát termel­tek ki jogtalanul és ez a tszcs, ami­kor a jogtalan fakitermelést a já­rási tanács szakelőadója letiltotta, azzal vádolta meg a járási osztály előadóját, hogy teitmalőszövetteezet ellenes. Feladatok Dolgozó parasztságunk figyelem­mel k séri termelőszövetkezeti cso­portjaink eredményét. Hogy tszcs- ink vonzzák az egyénileg dolgozó parasztokat, első feladatuk a gaz­dálkodás tervszerű alapra való he­lyezése. A most folyamaiban lévő üzEmtervek készítésénél tehát az s feladatunk, hogy a temielőcsoport- jnink vezetői és élenjáró dolgozói bevonásával készítsék el terveiket és azok elkészülte után a csoport tagságával vitassák meg. Te-rinelöcsoportja ;nk gazdasági erősödésének másik alapvető felté­tele a fejlett új módszerek alkal­mazása. Ezeket a módszereket ez évben már sikeresen — főként a növénytermesztésben a kukorica négyzetes vetését, pótbeporzást, * nyári ültelésű burgonya termesz­tését, egyes tszcs kiváló eredmény­nyel — alkalmazták. Például a ba- Inlonboglári „Béke“ tszcs négyzete­sen vetett kukoricája 10 mázsával, a komi ósdi tszcs hejerozis kukori­cája 10 mázsával, a látrányi „Al­kotmány“ tszcs négyzetesen vetett és pó'.beporzást kapott kukoricája 14 mázsával termett többel, mint a sorbaveteit és pó'jbeporzást nem kapd® kukoricája. Ebben az évben új kultúrnö­vényt, mint például a gyapotot, földimogyorót. gu.vnipitypangot nevetünk a miegyében. Egy példát említek, meg a zamárdi tszcs, melynek egy hold földjéről 7.815 forint jövedelme lett. A másik döntő feladat az állal- tenyésztésiink növelésének fejlesz lése. Vannak már » megyében olyan termelőcsoportok, melyek megköze­lítik a Szakszerű állattenyésztést. Példának megemlítem a kastélyos- dombói „Felszabadulás“ termelő- csoportot, melynek ló, szarvasmar­ha, sertésállománya meghaladja a 700 darabot. Meg kell említeni a répáspusziai „Első ötéves terv“ 8.8 literes fejé si átlagát­Ennél a csoportnál Halasi And­rás seri ésgondozó a hílalásnál 25 százalékos daraér: ékesátést ért el. melyért népköztársaságunk kormá­nya kitüntetésben részesítette. A jó eredmény: elért csoport­tok mellett beszélnünk kell azok­ról a csoportokról, melyek lebe­csülik zz állattenyésztés jeentősé­gét. PL a kaposfüredi „December 21" termelőcsoport gondatlan ke­zelés miatt sertés állományának szaporulata elpusztult. Kormányunk továbbra is az ál- ktte-nyész é's elősegítése érdieké­ben állami kölcsönöket bocsátott rendelkezésre, ez azonban nem le­het az állattenyésztés fejlesztésé­inek főbb formája. Termelőcso- .por jainkiban több helyen takar­mányhiány mutatkozik, ennek a legfőbb oka az, hogy a. takarmányt nem termelték meg, de előfordul­nak olyan esetek is, mint az at- talai „Budakalász" termelöcsopor'- fcan, vagy a kétheiyi „Petőfi" ter' melőcsoportban, ahol a megtermett takaimánymennyiség 50—60 száza­lékát ősz ották ki a t-gok között- Az elkészítendő terveknél gondol­janak termelőszövetkezeteink az á’lami kötelezettség teljesítésére és az állattenyésztéshez szükséges takarmány mennyiségének megter­meléséről. * j Az állattenyésztésről A állattenyésztés kérdésével szorosan összefügg az állatok elhe­lyezésének megoldása éis az épít­kezések kérdése. Mi ezen a téren is megtettük az első lépéseket. Gyenge eredményt ért el, illetve rosszul dolgozott az építkezés te­rén a balatonszárszói „Béke" és a somogydöröcskei lermelőcsopor- tok. Az építkezések előmozdításának egyik fő fontosságú kérdése ,a ter­melőcsoportokban állandó építke­zési brigádok megszervezése. En­nek a megszervezésével termelő-' csoportjaink biztosítják az állatte pyész‘ésbez szükséges férőhelyek biztosítási és csökkentik az épít­kezés költségeit és hozzá) árulnia k fejlődő iparunk építkezéseinek elő­segítéséhez. Termelőszövetkezeteink 1951. évi zárszámadása megmutatta, il­letve kifejezte a ermelőcsoport tagságának munkához való viszo­nyát­A jÖTedelcmoszfáa A munkafegyelem megjavítása érdekében termelőszövetkezeti csoportjaink szigorúan tartsák be az alapszabályban lefektetett tör­vényt, hogy a jövedelemből a ta­gok és a dolgozó családtagok résztvett munkája után, tehát az egész évben teljesítet munkaegy­ségük arányában részesüljenek, ügyelni kel! arra, hogy év köziben is minden előleget munkaegység alapján folyósítsanak. A csoportok vezetőinek, -elnö­keinek és tagságának nagyobb gondot kell fordítani a tanulásra, fel kell hívni az itt lévő termelő- szövetkezetek és gépállomások ve­zetőinek figyelmét az éberség kér­désére, hogy ne forduljon elő olyan eset, mint pb a teleki tszcs-ben, ahol Szevtelényi Emil, volt csend­őrszázados végez e a könyvelési munkákat és a munkaegységből saját magának és az elnöknek több munkaegységet írt, mint a csapóit 8—10 tagjának együttesen voi'. Vezetőinknek és csoportlap­jainknak feladata az, hogy az el­lenséget leplezzék le és távolítsák el azonnal a :szcs-ből. A fenti feladatokat lermelőc-o- portjaink cs:k abban n.z esetben tudják végrehajtani, ha biztosítják minden területen az alapszabály- szerinti működést­Másik döntő feladat az aiapsza- bályszerinli működés biztosítása a munkaszervezetek kialakítása te­rén. Bíz ositsák a vezetők, hogy a terveket brigádokra és munka­csapatokra építsék fel. Osszák fel a területet és áz állatokat munka­A Kaposvári Növényolajipari Vállalat csoportvezetői és dolgozói az alábbi vállalást tették Rákosi elvíárs 60. születésnapja tiszteletére, A c soporjvczetök vállalták, hogy a ja­nuár hevi tervüket 125 százalékra, február 22-re befejezik. A mi­nőség megjavítása érdekében a kitermelési százalékot terven felül 0.2 százalékkal növelik. Versenyt índítoltak be a három műszak között a falajánlás túlteljesítésére, az első negyedévi terv március 9 re való teljesítésére, A csoportvezetők kötelezettséget vállaltak a gépek szocialista megőrzésére, ezzel a Nazarova mozgalmat az egész üzem területére kiterjesztették, A karbantartó dolgozók válal- ták, hogy a rendes napi munka mellett elvégzik egy njogtovábbító csúzda felépítését. A raktári dolgozók vállalták, hogy az eddigi 120 százalékos teljesítményüket Rákosi elvtársi 60. születésnapja tiszteletére március 9 ig 125 százalékra emeleik, ezzel harcolni-k a terv teljesítéséért és ezzel mutatják meg szeretetűket, hálájukat Rákosi elvtárs iránt. A Kaposvári Cukorgyár DISZ-szervezete csatlakozott a Rákosi Művek varrógépgyára DISZ-szervezetének lövész verseny éh ez elvtárs születésnapjának megünnep­lésére. Úgy érezzük, hogy a falhí­vás nekünk is szól, hisz békés épí'őnnmkánk megvédése a mi fel­adatunk* Í3. Ezért elfogadjuk a RM. Művek ifjúságának felhívását és csatlakozunk kezdeményezésükhöz. Üzemünk minden ifjúmunkása be" nevez a versenybe és harcolni fo­gunk a legjobb eredmények eléré­séért, a megyei zászló elnyerésééri- Egyben versenyre hívjuk Somogy megye minden DISZ szervezetét» csatlakozzon felhívásunkhoz, ve­gyen részt minden fiatal a nagy­szerű versenyen. Éljen népünk és ifjúságunk nagy tanítója, forrón szeretett vezérünk Rákosi Mátyás elvtárs. Györék József DISZ titkár. Pénteken az ebédszünetben a ka­posvári Cukorgyár tanműhelyében lelkes hangulatú röpgyűlést tartott a DISZ szervezet, mEcVitatták a Rákosi Mátyás Művek DISZ-eseiuek felhívását. A röpgyűlésen ismertették a lö- réSzverseny jelentőségét és a szer­vezet feladatait. A fiatalok megér­tették a verseny fontosságát, csak­hamar valamennyien csatlakoztak hozzá, követték' Ráhel József és Takács György elv-társak példán, akik elsőnek szóllak hozzá a vita során. A megbeszélés alapján a kővetkező határozat született meg: Mj, a cukorgyári fiatalok ismer­jük a RM Művek varrógépgyára DISZ bizottsága felhívását, hogy ők nfJmcsak a termelés fokozásával, hanem, ifjúsági céllövő verseny szervezésével is készülnek Rákosi „A Szovjetunió harca az ENSZ közgyűlésén a héborús gyujtogatók ellen, a világ békéjéért“ Az Országos Béketanács „Mi van a nagyvilágban?" című kül­politikai füzetsorozatának most megjelent, legújabb (5.) száma Vi- sinszkij elvtársnak, a Szovjetunió külügyminiszterének az új háború kirobbantására készülő imperialista klikk ellen vívott harcát ismer­teti. A kiadvány címe: „A Szovjetunió harca az Egyesült Nemze­tek közgyűlésén a háborús gyujtogatók ellen a világ békéjéért *, Vi* sinszkij eivtárs beszédei a megdönthetetlen érvek, a cáfolhatatlan bizonyítékok egész tömegével mulatnak rá az imperialista klikk minden aljasságára és arra, hogy a béketábor szilárdan megvédi a békét az amerikaiakkal szemben. Az Országos Béketanács kiadvá nyu Visínszkij elvíárs beszédeinek legragyogóbb fejezeteit foglalja magában. szervezeti egységek közöl t. ennek alapján végre tudják hajtani a ter­melőszövetkezetek tagjaik jutal­mazását a termelésben elért ered­mények alapján. Tiszteli értekezlet! — Meg kell vitatnunk gépállomásaink és tér­in elősző vejkezetednk együttműkö­désének biztosítását. A termelőcsoportok biztosítsák a traktorvezetőket és munkagép- kezelőket tagjaik sorából és ezek munkaegység szerint részesedje­nek a csoport jövedelméből. Gép­állomásaink a nagyabb termelő­csoportoknak adjanak állandó bri­gádokat, melyek egész éven át végzik a ternlelőcso,port munká­ját. Becsüljék meg a vezetők és a dolgozók a női dolgozókai úgy, mint amilyen megbecsülést maguk­nak megkívánnak. Gépállomás« In kró! Meg kell szilárdítani gépállomá­sainkon a munkafegyelmet és fel kell lépni a munkafegyelemlazí- fók minden megnyilvánulása ellen. Gépállomásaink munkájának ér fékelésénéí megállapítható, hogy vau némi javulás,* de még általá­ban gépállomásainkat komoly hiá­nyosságok jellemzik. Gépállomá­saink vezetőinek, politikai helyet­teseinek fokozottabb mértékben kell gondot fordítani a munka jó megszervezésére, a munkák ellen­őrzésére, a munkafegyelem meg­szilárdítására. Különösen foglal­kozni kell a gépállomások agronó- musainak kérdésével, akiknek fel­adatuk, hogy igyekezzenek össze­hangolni a gépállomások és ter­melőcsoportok munkáját. El kell mondanunk azt, hogy megyénk területén 100 első és má­sodik típusú termelőcsoport van. Ezek a termelőcsoportok pártunk II. kongresszusa u án alakultak. Ál­talában az jellemzi őket, hogy nem igen működnek alapszabály sze­rint. Ezért felelősséggel tartozunk mi, a Megyei Tanács, felelősséggel tartoznak a járási tanácsok is. Az éddig elért eredményeink fel­jogosítanak arra, hogy biztosak le­gyünk munkánk sikerében, har­cunk győzelmében. Az előttünk felmerülő kérdések munkánk csak egy részét képezik, megoldásukat úgy kell megtalálnunk, hogy mun­kánk pártunk és országunk előft álló nagy feladatoknak, a mezőgaz­daság szocialista átszervezésének ügyét szolgálja és vigye előre. De ezen keresztül szolgálja a béke vé­delmének szent ügyét is. (Kövefkező számunkban a fel" szó1adásokat közöljük.)

Next

/
Thumbnails
Contents