Somogyi Néplap, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-04 / 2. szám

„äe njság jakkor lesse élő és eleven, ha 5 vedelő és állandó írással foglalkozó Irodalmár mellett SOI) és 5000 nem hivatásos irodalmár munkatársa lesz66 (Lenin) Ünnepélyesen megnyílt a második megyei háromhónapos párliskola Lelkesen készülnek a magyar sajtó levelezői az első megyei levelezői konferenciára Január 3-án, csütörtökön reggel I 8 órakor tartották meg a somogy- megyeí második háromhónapos pártiskola ünnepélyes megnyitóját. Illés Dezső elvtárs, a pártiskoia vezetője az iskola vezetősége ne­vében üdvözöl.« ez iskola hallga­tóit és a Megyei Pártbizottság tagjait, Gábri Mihály elvtársit, a Megyei Pártbizottság titkárát, Szikszai László elvtársat, a Me­gyei Pártbizottság kádert rtkáráí, Nemes János elvtársat, a Megyei Pár bizottság mezőgazdasági osz­tályának vezetőjét, ezenkívül Mi- kecz János elvtársat, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának elnck két. és Pankász Ferenc eivtársaL a Somogymegyci Állami Gazdasá­gok alközpontjának vezetőjét — a Megyei Pártbizottság tagjait­Az ünnepi megnyitót Gábri Mi­hály elvtárs-tartotta meg. — A marxizmus-Ieninizmus ta­nítása szerint forradalmi elmélet nélkül nem lehet forradalmi gya­korlat — mondotta beszéde elején Gábri elvtárs. — A Megyei Párt- bizottság, munkája fontos részé­nek tekinti a pártmunkások elmé­leti képzéséf. Pár tunk II. Kon­gresszusának határozata szerint Az élóállaíjbegyüíjlése terén me­gyénkben miég mindig lemaradás tapasztalható. A lemaradás oka az, hogy dolgozó paraszt jaink egy része még mindig vonakodik a beadás­tól, pedig a maradéktalan teljesí' tésének hatalmas jelentősége van. Rákosi elvtárs azt mondta a Köz­ponti Vezetőség november 30-1 ülé­sén, hogy a „jegyrendszer megszün­tetésének egyik fontos előfeltétele, hogy megfelelő tartalékokkal is rendelkezzünk, mert megtörténhet* hogy a fogyasztók a jegyrendszer megszüntetése után kezdetben az eddigi mennyiségnél többet vásá­rolnak“ A hús- és zsírjegyet tekintettel arra. hogy a hízotfsertésdk beadása csak most van fejlődőiben, később 1952 február- havában szüntetik meg. A hús- és /.sí r je nyéké n kívül, a többi cikkekre vonatkozó jegy­rendszer megszüntetését is úgy ér­tük el, hogy dolgozó parasztságunk a beadási kötelezettség teljesítésé­vel hozzájárult ahhoz. Pártunk és kormányunk azon határozatát, hogy ez év februárjában megszüntetjük a zsír- és a faúsjegyet is, végre fogjuk hajtani. Ebhez is rtiegvmr na(k a feltételek, szükséges azonban a határozat végrehajtásának sikeré­hez, hogy megyénk dolgozó paraszt­jai is az ország többi megyéihez hasonlóan teljesítse az állammal szemben fennálló kötelezettségét, teljesítse az élőállatbeadási kötele­zettségét. Megyénk lemaradása ab­ból is adódik, hogy laza a tervfe­gyelem, minid a tanácsok, mind a dolgozó parasztság részéről. Álla­mai n(k szerződést köt dolgozó pa­rasztságunkkal s ez azt jelenti, hogy dolgozó parasztságunknak köteles­sége is eleget tenni a szerződés kö­vetelményeinek. Tanácsaink is nagyon sok eset­ben hibát követnek el, azért mert a nagyobb feladatok elvégzését kü­lön elválasztva végzik egymástól. Ez azt jeleníti, hogy az egyéb termé­nyek begyűjtése mellett megfeled' kefenék az élőállat begyűjtéséről, ami szintén nagy jelentőségű és el' végzése központi feladat kell, hogy legyen. Tanácsaink szívleljék meg Rákosi elvtárs bírálatát, amit az államifegyelem kérdéséről mondott. Tudni kell azt miniden községi ta­nácsnak, hogy melyik az a dolgozó paraszt akinek szerződése van és nem tett eleget a kötelezettségének. A legnagyobb lemaradás a sertésbe- gynjtésben mutatkozik meg, ami azt jeleníti, hogy tanácsainknak is ezt a feladatot, kell legsürgősebben el­végezniük. Nagy számban vannak már olyan községek a megyénkben, ahol a ter­vet ezen * téren is teljesítették, illetve túlteljesítették- Magyaratád, Ráksi, Somaggszil, Somogy,vár, Be- degkér, Gölte és még egy sor köz­ség a sertésbegyüjtésben kwáló eredményt éri el. Lemaradtak azonban Szőked^ncs, Hosszúvíz, Katád, Drávatamási, Istvánéi községek. Tanácsaink le­párttagságuaka-t marxista-le­ninista szellemben kelj nevel­ni, hogy a szocializmus építé­se során előttük álló feladata- k J meg tudják oldani. Ezután Gábri elv ára számokban mutatta be, hogy megyénkben hány pártmunkás tömegszervezeti és gazdasági vezető végezte el az ‘1951-es évben a két és háromhó- napos pártiskolát- A hallgatók legnagyobb része pedig nemcsak megtanulja az anyagot, hanem az életben is alkalmazni tudja. Ezután Gábri elvtárs arról be­szélt, hogy a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében az el- mú't időkben milyen eredménye­ket értünk el. Rákosi elvtárs november 30-í beszéde óta újra (óbb mint 300 család lépett a nagyüze­mi gazdálkodás útjára. Ötéves tervünket az ipar, a me- zőgazdaság és a kultúrfront terén egyre éleződő nemzetközi helyze - ben oldjuk meg, s ez megköveteli, hogy a pár! oktatási és nevelési munkát még jobban fokozzuk. Végül arról beszélt Gábri elv­társ, hogy erről a pártiskoláról olyan elvtársaknak kell kikerülni, gyónók gazdáj a községnek, Irányít­sák a begyűjtést. Dolgozó paraszt­ságunk éfezze azt, hogy a kötele­zettség teljesítése törvény, fontos része ötéves tervünknek. A december hai)i tervteljesítés a következő: I I a.z oszíályharc bármely szakaszán, akik erősítik a Pártot, elmélyítik a dolgozókban a Párt, Rákosi és Szrtálín elvtársak iránti szeretetet- Ennek a pártiskolának a feladata, hogy ilyen elvtársakká nevelje az iskola hallgatói;. Minden elvtárs legyen tisztában azzal, hogy nagy megtiszteltetés érte, amikor a háromhónapos párt­iskola hallgatóinak sorába került fejezte be megnyitóját Gábri elvtárs. Illés Dezső elvtárs az iskola ve­zetői és hallgatói nevében meg­köszönte Gábri elvtársnak érté­kes ú mutatását, egyben ígérete lett arra, hogy Gábri eivtárs által adott szempontoknak az iskolave­zetői és hallgatói egyaránt eleget tesznek. — Ezt a munkál mi köl­csönösen visszük —- mondotta — az iskola vezetősége, segítséget nyújt a hallgatók munkájához, a hallgatók pedig segítik, az iskola­vezetőség munkájár. így a köl­csönös bizalom alapján minden le­hetőség megvan arra, hogy a pár - iskolát sikeresen fejezzük be. Illés elvtárs zárószavaival befe­jeződött a, második háromhónapos megyei pártiskola megnyitó íinne­1. Csurgó 91 százalék, 2. Kapos­vár 69.9, 3. Siófok 69.6, 4. Fonyód 65, 5. Marcali 65, 6- Nagyatád 55.5, 7. Barcs 52, 8. Tab 40 százalék. Az évi tervteljesítés megyei átlaga 80 százalék. ,,Adjatok mennél nagyobb lehe­tőséget a munkásoknak, hogy írja­nak újságunkba, hogy mindenről határozottan írhassanak, hogy mennél többet írhassanak jövendő •életükről, érdekeikről és munká­jukról” — mondotta Lenini elv­társ.- A munkások írtak minden­napi életükről és munkájukról. Ma már nálunk is egyre jobban szélesedik azoknak a munkások­nak, parasztoknak és értelmisé­gieknek száma, akik felkeresik a szerkesztőségeket beszámoló, tájé­koztató, vagy bíráló levéllel. El­sősorban Pártunk központi lapját, a Szabad Népet, amely sok segít­sége: ad mindennapi munkánkhoz, t-nácso , útmutatást a Párt állami és gazdasági munkáihoz. A dolgo­zók átérzik, hogy a sajtó ma az övék és ezért írnak leveleket, így mé­lyül a kapcsolat a Párt és a tömegek, e.z újság és a töme­gek között. Ennek a tömegkapcsolatnak még szorosabbátételét segíti elő a va­sárnap megtartandó megyei levele­zői konferencia, melyet a Szabad Nép hív egybe a magyar sajtó le­velezői számára. Lelkesen készülnek levelezőink a megyei konferenciára, nem egy­szer arról írnak, hogy mennyire örülnek, hogy egy ilyen nagyjelen­tőségű értekezleten vehetnek részt, hogy egyszerű dolgozó lé­j tükre megírhatják a véleményü­kkel. Élnek is ezzel a lehetőséggel. Szárnyasi elvtárs arról ír[, ami a 3 napos kocsiiorduló megvalósítá­sát akadályozza. Danes elvtárs ar­ról, ami a parlagföldek felszán á sáf gátolja. Szabó elvtárs arról szá­mol be, hogy Rákosi elvtárs no­vember 30-i beszéde után hogy ja­vult meg a munkafegyelem a ta- szári építkezésen. A levelezők így válnak a köz­vélemény kifejezőivé, irányí­tóivá. Nemesük személyes problémáikkal, de országot építő kérdésre is kitérnek le­veleikben, A magyar sajtó első megyei ér­tekezlete alkalmával — mely va­sárnap lesz megtartva — levele­zőink megláthatják fényképsoro­zatban, hogy-' a lesz levelükből, — melyet szerkesztőségünkbe külde­nek be — újságcikk. Bizonyára érdekli ez minden levelezőnket és reméljük, hogy az értekezletem szerzett tapasztalatok és ez a ki­állítás még jobban serkenti őket az újabb levelek írására. Levelezőink iszte’etéra este 7 órai kezdettel kultúrműsort ren­dezünk a Városi Színházban, ahol fellépnek Kaposvár legjobb kultúr- csoportja:, a honvédség kultúrcso- portja, a gimnázium tánccsoportja stb. lépnek fel. A konferencia résztvevőin, levelezőinken kívül p, város dolgozóit' szeretettel vár­juk a színházba. „A mészégetők rendbehozatala nemcsak a csoportnak, hanem egész nép­gazdaságunknak jövedelmét is jelenti“ akik bátran megállják a helyüket pélye. Az élőállatbegyíijtés fokozása elsőrendű feladat Ä koreai fegyverszüneti albizottságok január 1-1 ülése Mint az Uj Kína hírügynökség tudósítója jelenti a 3. napirendi pontot tárgyaló albizottság ülésén a koreai-kínai küldött kijeién, ette, hogy a másik félnek le kel! monda­ni arról az észszerűden köve­teléséről, hogy repülőtér épít­kezéseink korlátozásával be ikarjon avatkozni Korea bel- ügyeibe. Ha a másik fél felhagy ezzel az alaptalan követeléssel, akkor min­den nagyobb nehézség nélkül könnyen elérhető az egyéb kérdé­sek észszerű rendezése. A 4. napirendi pontot tárgyaló albizottság ülésén a koreai-kínai küldött, rámutatott: az albizott­ságnak maradéktalanul el kell fo­gadnia azt a tervet, hogy ' a fegyverszünet aláírása után míndkéf fél haladéktalanul bo­csássa szabadon az összes ha­difoglyokat. Megyénk termelőszövetkezetei­nek a növénytermelés és az állat- tenyésztésből eredő jövedelmükön kívül szép összegeket biztosított a melléküzemágak üzemeltetése. A mészégetők rendbehozat*5* nemcsak a csoportnak, hanem egész népgazdaságunknak a jövedelmét növeli. A kaposvári ,,Szabadságzászló” termelőszövetkezet, a toponári és a kaposfüredi „December 21”, a somogyaszalói „Latinka" termelő- szövetkezetek t-gtai a kapcsvári volt Szalai-féle mészégető üzemet kiigényelték és üzembehelyezték. A mészkövet baranyábükkösdi kőbányából a csoportok tagsága bányászta ki. Ezeknek a csoportoknak pél­dáját követte a kadarkúti „Sza­badság” és a barcsi „Vörös csil­lag” termelőszövetkezetek tagsá­ga. Rendbehozták az üzemeket és hozzájárultak megyénk termelő- csoportjainak, (állami gazdaságai­nak anyagellátásához. Kaposvár üzemének jövedelmé­hez hasonló volt a barcsi és a ka- darkú.íak jövedelme is. Termelő­csoportjaink így könnyebben tud­ták zökkenőmentesen felépíteni épületeiket. Nem kellett a köz­ponti kiutalásra támuszkodniok és így segítségére voltak hazánkba* folyó nagy építkezések ezévi ré­szének sikeres befejezésének. Somogyi Gyula Megyei Tanács építkezési előadó. rOímáz. tewiel&sjz&u&tk&zdl... HOGYAN TAKARÍT BE EGY HOLD FÖLDRŐL KÉT HOLD TERMÉST ILIA GYÖRGY? agy nap volt 28-án Vízvár községben. Valóságos forradalom. Az eső csendesen esett. .4 sáros úton itt is. ott is q lámpák fénye csillant meg. Mindenki igyekezett első lenni. A kulturház ud­vara egyre népesebb lett. A teremben a villany már ki is gyűlt, kin' denki előrébb akwt jutni. Kiss bácsi meg is jegyzi — hát bizony még nem volt ilyen', hogy így megtelt volna ez a terem. Együtt ünnepelt ezen a napon Vízvár község becsületes dolgozó parasztsága. Vízvár termelőszövetkezeti község lett. Ezt ünneplík és velük együtt az Államvédelmi Hatóság, rendőrségünk —, hogy bebi­zonyítsák egymásnak egységes harcukat a péké ügye mellett. Az öre­gek örvendezne mondták egymásnak -— á mi fiaink és unokáink jól cselekedtek, bizony mi fs< most jobban fogunk élni, mint a múltban. Jffizvér dolgozó parasztságának nem kell már a 150 -hpldas kupec- kulák Duics földjére menni. Saját földjükön körös erővel harc­ba mennek az új győzelemért a régi ellen. Közös gazdálkodás egy céh jobb élet, « megbecsülés, egységes harc az, ami Vízvár dolgozó pa­rasztságába új élet alkotó lendületét öntötte. A dolgozó parasztok csendesen beszélgettek egymásköat. Tárgyalták jövendő életüket és éle­tükben most beálló változást. Mindent megtárgyaltak a dolgozók. Már sokszor bebizonyították, hogy Tito szomszédságában szilárdan állják meg helyüket a béke irtßllett, bebizonyították a beadás jó teljesítésé­vel, az ellenség leleplezésével. A béke nihiléit való szilárd helytállás felé azonban most tették a legnagyobb lépést. Ifj^ Pápics Vendel büsz­kén mondja eh mi, vízváriak, akik annyiszor esküdtünk a béke mel­lett, most bizonyítjuk be igazán, hogy nemcsak szóval, hanem tettel lépünk a csata színhelyére. A k&tszázhuszonegy aláírás újabb 221 el. szánt békeharcos. Mi üzenjük ma T it ónak, át ne merjen ide■ lépni, mert minden lépésnél egy katonára talál, aki nem sajnálja életét sem feláldozni a békéért, hazánk és népünk felemelkedéséért. pintér Imre, Szabó József, Babaics Vince és még sokan, Vízvár mindán becsületes dolgozója azt érzi, amit ifj. Pápics Vendel- Arcukon az elszántság, harcrakéiszség és a jövőbe vetett hit boldog öröme sugárzik. Megértették Pártunk hívó szavát. Tudják, hogy jobb élet vár rá­juk, Kedvezményeket kapnak, amiről így beszél Papp Vendel: — úgy gondolom, hogy Pártunk most sem feledkezik meg rólunk, biztos va­gyok benne. Láttam, hogy a tSrmclöcSaportok kedvezményes áron kapnak műtrágyát, gépi szántást és olyan segítséget kaptak, cmút a múlt rendszerben csak a nagyurak élvezhettek. Ma a dolgozóké min­den. A imi társadalmunk adja a segítséget nekünk. Csoporttag lettem a nagyüzemi gazdálkodás, a szocialista társadalmi rendszernek lettem én is harcos tagja. Mindenhol erről beszélnek. Derülten, lelkesen fűznek egyes mon­datokat. illa Gyuri bácsi azt mondja a többieknek: -— halljátok, én örök életemben spekuláltam, mint jól dolgozó parasztnak, mindig az volt a célom, hogyan tudnák egy hold földből kettőt csinálni. Min­denhogyan forgattam az életem, a végén mindig azt kellett tapasztal­nom, hogy ráfizetek. Igaz, úgy volt —. helyeseltek a többiek. Gyuri bácsi most is spekulált, mégpedig jót. Beteljesült most a vágya — mint minden vízvári dolgozó parasztnak. A kedvezmények mellett olcsón, minőségi magok elvetésével, az állam segítségével egy holdról 2 hold termést tud letakarítani. A becsületes munkával, sokkal magasabb életszínvonalat érhet el Tanulhat, képezheti nrflyát. Megbe­csültebb tagja lett a társadalomnak, min valaha watt. Pados bácsi is csoporttag lett, nem is hagyja magát, elmondja a véleményét: — jónak találtam, mert bizony a múltban 17 évig másnak arattam. Sokszor éreztem az úri rend sújtó kszét. El is mondtam egy- páriszor, hogy a „Szent Flórián‘‘ égetné le, hogy ne kéne robotba járni. A többiek is helyeslőn bólogattak, hiszen ők is részesei voltak a ke­gyel envkenyérnek. Pados bácsinak már a felszabaduláskor megváltozott az élete. Vizivár minden dolgozó parasztjával együtt csak most érzi igazán, hogy a föld sorsának alkotója, kovácsa lett. Vízvár dolgozó parasztjai az elkövetkezendő feladatok elvégzésé­ről, a munka megszervezéséről, a közös állomány létrehozásáról és az együttműködésüket érintő minden problémájúról beszéltek. Babaics Mihály azt mondja —voltak olyan hangok egyes tagok részéről, hogy eladjuk a jószágot. Ez helytelen. Minden tag érezze kö­telességének a jószágállományának a beadását. Ez elsősorban a jöve­delmünk biztosítéka lesz ét ki lesz fizetve, mintha azt másnak adnák el. Ugyvan, helyes — mondták a többiek. Miközben az öreg Német Pista bácsi azon tépelődött, — mi lesz velem? Hetven esztendős vagyok, én már kapálni nem tudok, meg az asszony is vagy 65 éves. A fiatalok nevetni kezdtek és megnyugtatták Pista bácsit, hogy most elküldik könyvelő iskolába Gergulás Mancit, meg Piros Mancit, akik majd a mérleg összeállításánál a tagsággal együtt Pista bácsiék és minden öreg részére a segély és kultúralapba nagyobb összeget tesznek s így biztosiam lesz a megélhetésük. Valaki megjegyzi — kardos* asszony a Pista bácsi felesége, a tyúkokat mtey tudja etetni, munkaegységet is szerezhet. Előre gondolkodnak a vízváriak mindenről. Napközi otthont is létesítenek, hogy minden épkéz-láb ember kivehesse réiszét a munká­ból. S így gondoskodnak jövőjükről, jobb életük mPgalapozá\súról. A; óra már a 11-et is elütötte. A kultúrteremben még mindig ott voltak a vízvári dolgozók. Nem számított a sár, a sötét, nem akartak még hazamenni, hiszen fényes jövőjük előestélyét ünnepelték. Bondor Géza

Next

/
Thumbnails
Contents