Somogyi Néplap, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-18 / 14. szám

PÉNTEK, 1952 JANUÁR 18. SOMOGYI NÉPLAP 3 Iharos községben is szerezzenek érvényt Megyénk dolgozó parasztsága mind jobban magáévá teszi az ál­lammal' szembeni kötelezettség teljesítésének fon osságát. Tudják azt, bogy 5 éves népgazdasági ter­vünk megvalósításában mi; jelent az Állami fegyelem betartása. Bizonyítja azt Pusztakovácsi község példája, ahol a baromifibe- ■adási tervet már eddig 100 száza­lékra teljesítet ék és a 'terv ;ú tel­jesítése érdekében a dolgozó pa­rasztok felajánlót ák, hogy egy- sgy tyúkot C-re beadnak. Vagy nézzük meg Marcali Ferenc 9 holdas dol­gozó parasztjai, aki minden­nemű beadási kötelezettségét 150 százalékra teljesített«. Ahol a tanács kellően ismerte i a beadási törvényt és azí alkalmaz­za, ha felvilágosítják a dolgozó parasztságo annak betartásál ól, olt az eredmény se mmarad el De ahol a tanács maga sem tanuimá: nyözza a begyűjtési rendeieíet és -nem alkalmazzák a lemaradókkal szemben, ott egyes hanyag és spe­a tör vénynek! kuláló dolgozó parasztok igyekez­tek kihúzni magukat a kötelesség teljesí;ése alól. így fordulhatott elő például Iharos községben is, hogy több hátralékos dolgozó pa­raszt van. Köz [ük Horváth Sándor 15 holdas középparaszt, aki :ai toz.k álla­munknak kenyérgabonából 15 má­zsa 48 kilóval, *; a k a r mány g ab o ná- bói! 12 mázsa 29 kilóval, állat- es zsírbgadásból 173 kilóval, napra­forgóból 178 kilóval, burgonyából 600 kilóval, baromfi 27 kiló, tojás­ból 315 darabbal, tejből 611 liter­rel. A taIJácsnak már korábban felelősségre kellett volna von­ni Horváth Sándort és szigo­rúan megbüntetni, hogy kötelezettségét teljesítse. De elmulasztotta a tanács és rá­adásul most már, amikor felelős­ségre von ák is, nagyon enyhén bírálták el, mindössze 1020 forrni kártérítésre bünte tek, holott ez­zel szemben 9816 forint let'- volna a helyes megállapíts. Ez i példa azt mutatja, hogy Iharos község tanácsa banya gul kezelte ezt a kérdést, nem lelkiismeretesen íogtalkoztak a begyűjtésben Iemarsdotíak­kal. Nem törődtek azzal, hogy ilyen felelőtlen munkával kart okoznak népgazdaságunknak tápot ad­nak az osz.áiyellenséguek hogy a spekulációt bátrabban használja. Az ilyen felelötlei munkák nagyban hozzájárulta«, ahhoz hogy megyénk lemaradt a begyűjtési terv i'eijesítésében. Számolja fel az ifaarosí tanács ezt a nagyfokú lazaságot munkájában és lépjen fel keményen azok ellen, akik a ter­ve;, hátráltatják. Maradéktalanul hajisa végre a kormány rendelete­ket és alkalmazza a törvényt a le­maradókkal szemben. Mert csak új tU£lja begyűjtési munkáját meg­javítani és a tervet :eljesíteni, mer a terv reális és teljesíthető, csak lelkiismeretesen fogják kezükbe tanácsaink ezt a, munkái. Á fonyódi földművesszövetkezet 1951. évi munkája A fonyódi földmű vesszővel kezet is * napokban tartott a évi közév il­lését, ahol a szövetkezet évi műn- iájának eredmény«:! hozták fel­színre, melyből megállapítható, hogy a fonyódi földiművesszövet- kezet egy év alatt sokat fejlődőit- Jelentős eredményeket ért el. Ezt alátámasztja Sovány elvtárs beszá­molójában elmondott tény. — Aiwg a szövetkezet 1950 de­cember hónapban 68.000 forintos forgalmat ho-zott, addig 1951 de cember hónapban 258.000 fonni volt a forgalom. Komoly eredményeket érlek el .* termelési szerződésben is a fonyódi föl dművORSz öve t keze t n él ■ A tagság Xöcsli Ferenc példájára egyre na •gyobb számban kötött szállítási saerződést. Köcdi F^rcm dolgozó paraszt 604 négyszögölre, termelt szer­ződéses cukorrépát, amelyért 687 forintot és 134 kilogramm cukrot kapott természetben. Tehát a 604 négyszögöl föld hozama több mint 1800 forint volt. A szövetkezet vezetősége ért et eredményeket mozgalmi téren is. Különösen jól dolgozott az aktívák közül Simon Béla piaci felvásárló, aki az üzletrész befizetés és híg- szervezés terén kiváló eredményt ért el. Ezen a téren azonban még sok a tennivaló a fonyódi szövetkezetnél, mert az aktivalhálózat többi dolgo­zói nem a legmegfelelőbben dol­goztak. Ez| mutatja a 71 százalé­kos üzletbefizetési eredmény Tehát a szövetkezet mégsem érte •el azt a fejlődést, amit megköve­teltünk s ehhez hozzá járult a tag- _ ság részéről az, hogy panaszaikkal, i észrevételeikkel igen ritkán keres­ték fel a szövetkezet vezetőségét- Pedig a pártszerű bírálattal nayifhan elősegítették volna úgy a ve-e- f tőség munkáját, mint a szövet­kezet fejlődését. fliibái követett el a szövetkezet ve­zetősége akkor, amikor egy éven keresztül elnézte, hogy kötelékében osatályidegen elemek voltak, akik nem építettek, hanem romboló mun­kát végeztek. Helyesen jártak el most, hogy az 52-es évet úgy kez­dik, hogy kizárják mindazokat, akik azt megérdemlik. így pl. Be- senyei György, Boma Pál, Doma György kulákokat és Mihalics Gvörgv volt ügyvezetőt, aki 5000 forintot sikkasztott a szövetkezet­től. A közgyűlésen a tagság felszólalá­saival élesen bírálta meg azokat a dolgozókat, akik fegyelmezetlen, pontatlan munkát végeztek. Fejes József felhívta a bolti alkalmazot­tak figyelmét, hogy a jövőben ne forduljon elő az a hanyagság, ami megtörtént az elmúlt évben, hogy a pénztáros vagy a boltvezető hi­bájából késéssel nyitották ki az üzletet. Becsületes munkát várnak a dolgozók! A vezetőség pontos ellenőrzésé­nek elmulasztásából következett az is, amit felszólalásában Dobosi elv-! társ elmondott, hogy ' Zdáve nevű j alkalmazott annak ellenére, hogy I a fa kiosztásánál 10 mázsás mérleg ’ állt rendelk0zé6ere, 100 kilogram­monként mórié a fát. Dobosi elvtárs észrevette, hogy a -mérleg 90 kilo­grammra van beállítva, így minden 100 kilogramm fá­nál 10 kilogrammal csapta be a dolgozókat más alkalommal a széiwnérésnél 3 kilogrammba számította fel a 6 ki­logramm láda tárasúlyát. Ezekkel a példákkal felhívta az új vezetőség figyelmét az éberségre és most az új év kezdetén kértük és követeljük a vezetőségtől, hogy a Párttal és a tanáccsal kiépített szoros kapcsolattal a bírálatokat mindenkor figyelembe véve végez­zenek olyan munkát, hogy a szö­vetkezet az 52-es évben még maga­sabb eredménveket tudjon elérni. Jól teljesítette 1951-es tervét a Kaposvári Teherfuvarozási Váll lat Az ötéves tervünk beindításakor mint az ország más- üzemeiben, ná­lunk, a Kaposvári Teherfuvarozási Vállalatnál s-em volt simára henge­relve az ú[. Hihetetlennek látszott az, hogy a tervben meghatározott feladatokat végrehajtsuk. Azok mél­tatlankodtak legjobban, . akik ma az üzem legjobb dolgozói. Igaz, hogy hibák és nehézségek gyakran adód­tak elő, ezenkívül a vállalat ter­vét a reakció is fékezte. Minden, ami népgazdaságunk szempontjából káros, kezdve a fegyelmezetlenség­től, rémhírterjesztéstől, lógástól, fe- lelőtlenség'ől, az elmúlt év alatt bizony előfordult. Ezek olyan dol­gok, amiről ma már könnyebben beszélünk, mert túl vagyunk rajta. Nehéz és súlyos problémák voltak azonban, de amíg ezek felszámolá­sán dolgozott, addig más is történt A felszabadulás után a köziek» d-ési járművek elsőrangú fontossá­gú eszközzé váltak, beruházások, ú; gépek kerültek a tóherfavarhoz íj a tervgazdálkodás folytán. A lesíra pált kocsikat kicseréltük elsőrangú üzemképes kocsikra. A fuvarokat a forgalmi osztáiv jó szervezéssel úgy1 állította be, hogy a fuvarigényeket a vállalói ki sem tudta elégíteni. A nehézségek ellenére tehát münden lehetőség meg volt arra. hogv a tervet a ki­űzött határidőre -a vállalat teljesít­hette, de az időközben felmerülő, hiányosságok nehezítették a végre­hajtást. Bírálatot kaptunk, aminek jó hatása és eredménye nem is maradt el. A termelési értekezlete­ken, sőt a vidéki k ihelyezésekről ,is. egymás után érkeztek a munkaiéi ajánlások, anyag és teljesítmény- versenykihívásokról. Az a tudat, hogy a Párt szeme rajtunk fiigg és törődik azzal, hogy milyen mérték­ben járulnak hozzá a terv eredmé­nyeihez, lelkesítette a dolgozókat és nemvárt eredményeket hozott az évvégi kiértékelés. A teherfuvaro­zási szakmában előirányzott áru­tonna kilométer és bevételi tervé! a vállalat 1951. junius 23-ig telje­sítette. Negyedik negyedévi tervtel­jesítésével bent volt Sztálin elvtárs születésnapjára tett Vállalás, amely a 6987 liter üzemanyag megtakarí­tással december 21-től Sínig terjedő időszakra szükséges üzemanyagot takarítottak meg olyképpen, hogy ezt is lecsökkente!fék 6740 literre. A sztálini műszakiban vérzett mun­káknál élenjártok Mosonyj István ,rkiváló munkás“ 136, Marosi Já" nos sztahanovista 138, Hontj Zsig- mond „kiváló munkás‘‘ 136, Vidra László elvtárs gépkocsivezető 125 százalék átlagteljesítményükkel. A Gazdn-mozgalota kiértékelésé­nél a vállalat szerelőrészlege tűnt ki akkor amikor selejtanyagból 8000 forint értékű adagoSópadot állítottak be, amelyen nemcsak a kilométerre eső normális üzemanyagfogyaszíást tud­ják elvégezni, hanem a gépkocsive­zetők sokkal nagyobb eredménye­ket értek el az üzemanyag megta­karítás terén, ügy a sztálini mű­szákban, mint a tervtelje ütésben kitűnt a fenti munkahelyek két leg­jobb dolgozója, Erdélyi László és Gáti Imre szerelők, 122 százalékos átlag’leIj&siv'miéni fűkkel. A számok és adatok szépek, mögöttük egy üzem egész évi eredménye áll. Min­den kalapácsütés. minden megtett kilométer, rohamosan fejlődő ipa­runk és mezőgazdaságunk tervét vitte előre. Ezek az eredmények kötelezik a dojaozókat és vezetőséget egyaránt. A kiértékelések nemcsak az ered­mények, de hibák felfedezésével is hozzájárulnak a további még jobb teljes! t mén vek el érés éh ez • Az üzemi pártszervezet úgy a szakmai, mint a -politikai nevelést és az ideológia vonalán legmesz- szebbmenőleg támogatja a dolgo­zók munkáljál. így néz ki a Ich erí u var élete a tervév második éve után. A nehéz­ségek bármilyen nagyok és nehezek voltak, helyesen alkalmazott kriti­kával felszámoltuk. Az új év az el­következendő egy hónap, a béke- műszak hónapja új lendületet ad az eddigi munkáknak. A békém íj- szak beindítása biztató ígéret 1952- ts tenvév sikeres határidő előtti teljesítésére. Horváth Katalin levelező. Az olasz szenátus lemondásának vissza­vonására kérte fel De iNicola elnököt Az olasz szenátus egyhangú ha­tározat al felkérte De Nicoiát, vonja vissza a szenátus elnöki tisz­téről történj lemondását. A szé­nái us állásfoglalása igen kínosan érintette az olasz kormány:. De Nicola a napokban közli, hogy haj- iandó-e továbbra is megmaradni a szenátus elnöki székében. Minden gazdának saját érdeke, hogy teljesítse beadási kötelezettségét A Szocializmus építése 5 éves népgazdasági tervünk megvalósi á- sa mindig nagyobb feladatok meg­oldását követeli meg dolgozó né­pünkül. Azonban ezek a feladatok mind megvalósíthatók, ezt bizo­nyítják eddig elért eredményeink úgy az iparban, mint a mezőgazda­ságban. Rákosi elvtárs november 30-i be­szédében hangsúlyoz, a, hogy ma már elmondhatjuk, hogy hazánk agrárországból ipari országgá lett- A múlt évi íerménybegyüjés ered­ménye következtében lehetővé vált az is, hogy dolgozó parasztsá­gunk felesleges terményét szabad­piacon ér;ékesíthesse. Hogy ezf a tervet meg tudtuk valósítani, eh­hez nagyban hozzájárultak me­gyénkben azok a községek, ame­lyek a begyűjtési tervet becsület­tel feljesite.ték. A kenyérgabonv begyüjtésben élenjártak Miklósi, Torvaj, Hol’ád és sok más közsé­gek, ahol a tervet 100 százalékon felül teljesítették- De voltak so­kan becsületes dolgozó par asz ok is, akik -érvükét többszörösen túl­teljesítelek, mint Torvaj község­ben Form:di István, aki 500 száza­lékon, Lukádftk József 600 száza­lékon felül teljesít«' ték a tervet. Azokban a községekben, ahol a tanács alaposan ismertette a be­gyűjtési törvényt, és azt helyesen alkalmazta,. ott az eredmények nem is marad ak el. De meg kell mondani, hogy annak ellenére, hogy megyénkben sok község pél­dásan teljesítette a kenyérgabona- begyűjtési tervét és sok becsületes dolgozó paraszt az állami fegye­lem be adásában élenjárt, mégis megyénk a legutolsó helyen kullo­gó: t a begyűjtési terv teljesítésé­vel. Ez abból adódott, hogy nem minden községben fogiák tár­csáink kezükbe szorosan a begyűj­tés munkáját. N'em készüliek fel időben és kellően erre a hatalmas feladatra. Ebből adódott az is, hogy egyes községek csúfosan le­maradtak a begyűjtési :erv telje­sítésével, mint Segesd, aki 39.5 százalékra. Kánya 43, Nemeskis- íálud 34.9 százalékra teljesíiette a tervet- De van még egész sor ilyen község, ahol a tanács elhanyagolta a begyűjtés,;. Voltak dolgozó parasz ok is so­kan, akik nem te'-tek eleget az ál­lammal szembeni kö;eleze‘-tségük- nek, mint például Horváth Sándor 15 hoidas iharosberényi középpa- rasz[, aki tartozik államunknak 15 mázsa 48 kiló kenyérgabonával, Í2 mázsa 29 kiló takarmánygabo­nával és mindennemű beadásával v.ssza van. Az ilyen hanyagokkal szemben a tanácsnak korábban kellett volna, már keményen fel­lépni és alkalmazni a begyűjtési törvényt. Hiába spekulálnak az ilyen hanyag hátulkullogók abban, hogy majd elengedik nekik a tar- tozást. Mert az új begyűjtési ren­delet értelmében utólag is ki kell nekik fizetni a hátralékot. Az ősz.ek begyűjtése során me­gyénk is végre elhagyta azt a szé­gyen; eljes utolsó helyei. Úgy lát szik tanácsaink mái okultak az előbbi hibákból és jobban felké­szül ek ezek végrehajtására. Me­gyénk a kukoricabegyüjtésben or­szágos viszonylatban a nyolcadik helyen áll. Hízottsertésbegyüjtés- ben negyedik, vágómarhabegyüj- tésben harmadik, zsírbegyüjlésben Somogy megye vezet 97 százalék­kal. Azonban a barmofi- és iojás- begyüitésben lemaradás mutatko­zik, ami az jelent , hogy fokozot­tabban kell tanácsainknak szorgal­mazni ezt a begyűjtési munkát. Nem fordulhat elő olyan, mint Nagyszakácsi községben, ahol a ta­nács maga sem tudja, hogy állnak a begyűjtéssel, mert nem vezetik rendesen a nyilvántar. ást. A ta­nácselnök, Zsánár Ferenc 15-én délelőtt 10 órakor Kapitány nevű kuláknál iszik és közben rá vára­koznak ai dolgozók a tanácsháznál. Vagy, fjpiint Böhönyén Gelencsér ísiván elnökhelyettes, aki nem igen olvassa el a kormányrendeleteket, mert az bizonyí'.ja, hogy 19 darab kényszervágo t sertésre nem írta ki a dé-zsma zsírbeadásr. Fel kell számolni tanácsainknál az ilyen, opportunista, megalkuvó állásponto. és az új begyűjtési rendelet szellemében fokozottabb gonddal fogjanak hozzá a begyűj­tés munkájához. Alkalmazzák a begyűjtési törvény; azokkal szem­ben, akik hanyagok, de már most Ismertessék az új begyűjtési ren­deletet a dolgozó parasz',Sággal, hogy annak megfelelően tudják gazdaságukat alakítani, hogy ele­get tudjanak , enni’ állampolgári kötelezettségeiknek. Ismertetni azt, hogy az új begyűjtési rend­szer igazságos és arányosan oszt­ja meg a közterhek viselését. Pél­dául a tejbeadásnál, hogy a föld:e- rület után azoknak is kötelező a tejbeadás, aki tehenet nem tart. így akadályozzuk meg az; a káros veszélyt, ami kezdet f el erjedni, hogy egyesek eladták tehenüké: csak azért, hogy ne kelljen nekik tejet beszolgáltatni. A rendeletnek ez a pontja moz­gósító hatással lesz a dolgozó pa­rasztokra, hogy tehenet arsanak, amivel elősegítjük kétéves állat- enyésztési tervünk megvalósítá­sát. A begyűjtési rendelet érielmé- ben megszűnik a C-vételi jegy, amellyel elejét kerüljük annak a sok felesleges zaklatásnak és ki­lincseiéinek, amelybe a múlt be­gyűjtési évben éppen a jól teljesí­tő dolgozó parasztok jelentős ré­sze részesült. A törvényerejű ren­delet biztosítja, hogy a dolgozó parasztság nyáron meginduló új begyűjtésben pontosan teljesíti az állammal szembeni kötelezettsé­gét, akkor továbbra is élvezheti a szab?dp ac óriási előnyeit. Ér­deke tehát minden egyes dolgozó parasztnak, hogy minél többet ter­meljen és becsülettel teljesítse ál­lampolgári kö elezeitségét. Az új begyűjtési rendszerben a borbeadás is könnyebb megoldásra talált, jobban megoszlik ia teher, meit akiknek 400 négyszögölön felül van szőlőjük, azoknak is kö­telező lesz a borbeadás. Ezzel meg tudjuk akadályozni, hogy egyes jó­módú gazdák a borral feketézze- nek és üzérkedjenek. Mindezek helyes megmagyarázása és a dol­gozó parasztság felvilágosítása a tanácsaink fekdata. Már mosi jól elő kell készí eni az új begyűjtés sikerét. Helyes és pontos nyilván­tartást kell felfekteni, hogy min­dig tisztán lássanak egyes dolgo­zókat. Kellő időben és a leg isz- tábban ismertessék a dolgozó pa­rasztsággal az új begyüj ési tör­vényt. Használják fel erre a ta­nácsüléseket és kisgyűléseket szervezzenek, de ragadjanak meg minden alkalmat, hogy a dolgozó parasztság tuda ában legyen az ál­lammal szembeni kötelezettségé­nek. Ha tanácsaink a múl begyűj­tési év tapasztalatait felhasznál­va és már most kellő időben fog­lalkozzanak az új begyüj és mun­kával, akkor biztosak lehetünk, hogy a begyűjtési munkánk jó eredményt hoz. Méltó büntetési a borbeadást szabotáló klilákra! A falu dolgozóinak legádázabb ellenségei, a vérszopó kulákok, mindenj elkövetnek, hogy népgaz­daságunkat gyengírsék. Emberi mi­voltukból kivetkőzve támadnak, mert szeretnék, ha újra nyakára ülhetnének dolgozó parasztságunk­nak. Ezért igyekeznek szabotálni a tervet, rejtegetik terményeiket, hogy zavart keltsenek szocialista építésünkben. így tette ezt Fándi János, bízei kulák is, aki a borbe­adási kö.elezettségének nem t®H eleget, hanem a nála lezálogolt bort elrejtette. Azonban nem si­került neki tervét megvalósítani, mert a dolgozó nég ébersége le­leplezte. A rendőrség a szabotáló kulákot letartóztatt és az eljárás megindult ellne. A község becsü­letes dolgozó parasztsága örömmel veszi tudomásul, hogy Fándi János kulák, aki annyi keserűséget oko­zott a múl ban a község dolgozó parasztságának, most méltó hely­re jut és elnyeri megérdemel- büntetését. Dolgozó parasztok lep íezzétek le a kulákok aljas mes- erkedéseit, hogy megfékezzük cselekedeteiket, amivel ártani akarnak dolgozó népünknek.

Next

/
Thumbnails
Contents