Somogyi Néplap, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-17 / 13. szám

L SOMOGYI VihdG PMOLEVáBjÁi ÍCYE9ŰLJÍF.TEKÍ y FPIAP ,, lit mk Jitól Ä» ' 7ta,,iriii‘iaTftir»~rTNT^iffBWBWPfcűTii»i íS3<íMt*’,w.w Termelési értekezlet ' a taszári és a sántosi építkezéseken Versenyben készülnek a tavaszi munkákra a gépállomások dolgozói v_. Börtön a kínok szigetén J 1IJS DL ÉVFOLYAM, 13. SZÁM. RTBIZOTTSAGÁNAK LAP Ái a 50 BUér.. CSÜTÖRTÖK, 1952 JANUÁR 17. ÁLLAMI GAZDASÁGAINK EREDMÉNYEI ÉS FELADATAI Harcban a negyedévi terv túlteljesítéséért Megyénk állami gazdaságai a kéz­ért! nehézségek ellenére is. a múlt évibe» jelentős ered mén veket ' értek el, úgy a munkafegyelem megszi­lárdítása, a mezőgazdasági munkák elvégzése, valamint a dolgozók ne­velése, a vezeté,s -megpzilándítása téré*. Különösen komoly fejlődés volt tapasztalható az. őszi mezőgazdasági munkák ideje alatt. Állami gazdasá­gaink nagy része a minisztertanács határozatának megfelelően határ­időre végezte el a szántáéi, vetési munkákat. Köztük Felsőmocsolád, Felsöbogát, Báréi bükk és még szá­mos álfami gazdaság' Gazda ságiveze­tőink tervszerű, a dolgozók foko­zódó munkafegyelme, a munka megbecsülése eredményeként me­gyénk állami guzdasú!,m országosan *z e'sö helyen végezték az őszi me­zőgazdasági munkákat. Ez az ered­mény is egyre bizonyítja, hogy ál­lami gazdaságaink mindinkább kez­dik betölteni a nagyüzemi mezőgaz­daság élenjáró szerepét, egyre több és több árut adnak népgazdaságunk számára. Ma már állami gazdasá­gaink terméseredményei egykét termény kivételével, messze felül­múlják az egyéni dolgozó parasz­tok terméseredményeit, ma már állami gazdaságainkban nem ritka­ság a 14—15 mázsás holdankénli búza, 200—250 mázsás cukorrépa- termés. Különösen gazdag termést takarí­tottak be konyha kert ész r! t el foglal­kozó gazdaságok, mint Balalonuj- hely, vagy a foa la ton nagybereki, mely gazdaság az ország legnagyobb gazdaságai közé tartozik. Kertésze­tük híressé vált, nemcsak a miegyé­bé», de az országban is. Megyénk állami gazdaságaiban tehlát egészséges fejlődés tapasztal­ható, mely együtt járt a dolgozók fejlődésével. Az egykor a kulákok, * földbirtokosok által kizsákmá­nyolt agyonhajszoU gazdasági cselé­dekből és mezőgazdasági munkások­ból, ma öntudatos dolgozókká, «■ munka hőseivé váltak, köztük Szán­tó János, a barcsi állami gazdaság kanássa, aki a mafacnevelés terén elért kiváló eredményeiért a Magyar "Népköztársaság kitüntetésiben része­sítette’ vagy Kovács Károly a kutast állami gazdaság marhahizlalója, akit jé munkájáért a dolgozó nép állama szintén kitüntetésben részesített, de még sokan vannak azok. akik tanú­bizonyságot adtak megváltozott éle­tüknek a munkaterükben. Kovács István a nagybajom! tehenészet dol­gozója, 99 százalékos ellési Száza­lékot ért el, de céltudatos, tervszerű munkáját bizonyítja az is, hogy az 5 literes fejési átlagot a tehenészeté­ben 12 literre emeltet de van olyan tphéu is, melynél elérte a 19—20 liter fejési átlagot. A Szovjetunió gazdag tapasztala­tai nyomán a kutasi állami gazda­ságban kiváló eredményeket értek el. Már a kezdetben is a hideg- borjú nevelésénél 1 kiló súlygyara­podást értek el naponta. Ezek az eredmények állami gazdaságaink dolgozóinak öntudatiáit, a munkához való jó viszonyát tükrözi vissza. Ott, ahol a vezetők helyesen használták fel a dolgozók kezdemé- nvezéseit, a dolgozók részéről meg­nyilvánuló hatalmas lendületet, ott ■sár *. múlt évben is jelentősen emelték a termelékenységet, ott ki­váló eredmények születtek. Ma már állami gazdaságainkban nem e3J' •lyan kiváló traktoros van, mint ,ía»koTÍcs István a háromfai állami gazdaságban, vagy Bognár István a foalatonboglári gazdaságban, akik az őszi mélyszántási munkáknál napi tervüket állandóan 120 száza­lékra teljesítették. Mindez azonban közelről sem jelenti azt, hogy most már megelé­gedhetünk az eredményekkel, hogy nincs tennivalónk. Ellenkezőleg álfami gazdaságaink korántsem használták ki azokat a lehetősége- két, melyek rendelkezésükre álla­nak. Éppen ezt bizonyítják a kez­deti eredmények, melyek a lehető­ségek egy kis részének felhasználá­sából erednek. Éppen ez figyelmez­teti állami gazdaságaink vezetőit, hogy bátran nyúl janak hozzá a Párt és a korínányhatározaf által nvuj- tott lehetőségek felhasználásához, bátran, merészen alkalmazzák az élenjáró szovjet mezőgazdaság évti­zedes tapasztalatait. Meg kell tanul­ni gazdaságvezetőinknek szovjet ta­pasztalatok nyomán a dolgozókban rejlő hatalmas erőforrás felhasz­nálásának módját. Mélységesen bízni a munkások teremtő erejében. Az ötéves tev harmadik éve nagy feladatot állít állami gazdaságaink elé, az idei tervévben még közelebb kell kerülniük ahhoz, hogy valóban betöltsék az élenjáró, példátmutató szocialista nagyüzemi mezőgazdaság szerepét, hogy valamennyien ilye­nekké váljanak, ahhoz szükséges, hogy vezetőink vonják be a múlt év tapasztalatait, hasznosítsák azt az elkövetkezendő munkájúkban. Rákosi elvtárs megállapította: „úgy a gépállomások, mint az ál­lami gazdaságok, még mindig azok ban a gyermekbetegségekben szen­vednek. melvek részben gvorö nö­vekedésük velejárói. Gyenge még a szerv:zefiik, a munka megszervezés és főleg gyenge a munkafegyelem Csak a bajok olyan méretűek, hogy gyors kiküszöbölésük mezőgazdasá­gunk továbbfejlődésének elengedhe­tetlen követelménye “ Ezzel nagy felelősségteljes feladatot állított ál lami gazdaságaink elé. E feladat megvalósításának egyik eszköze a munkafegyelem. Állami gazdaság­vezetőinknek elsőrangú feladata, hogy felhasználják mindazokat a lehetőségeket, mely a munkafegye­lem megszilárdításánál rendelke­zésre állanak. Ma már minden gaz­daságban vannak olyan dolgozók, akik szembefordulnaik a fegyelme­zetlenekkel, elítélik a munkakerülő­ket. a lógósokat. Állami gazdaságainknak, most az a feladatuk, a már jóváhagyott ter­vüket felbontsák brigádokra, mun­kacsapatokra, munkarészlegekre és egyénekre. Mert a munkát értékelni, az ellenlervet elkészíteni, a munka- versenyt valóban tömegmozgalom­má tenni csak ennek a feladatnak időben, pontos végrehajtásával le­het- Fontos feladata gazdaságaink vezetőségének az, hogy már most osszák fel a munkaterületet a bri­gádok, munkacsapatok közt, a legjobb dolgozókból állítsanak brigád, munkacsapat vezetőket. Szükséges ez azért, mert kormány­zatunk a magas terméseredményt és termelékenységet elért dolgozók, munkacsapatok és brigádok részére prémiumot biztosít, melyet a ter­més betakarításakor lehet véglege. sen megállapítani. Ha nincs a dol­gozóink részére állandó munka- terület. ettől elesnek. Termésátlagaik emelése mellett elsősorban gazdaságvezetőinknek ál­landóan szemelőtt kell tartani a munka termelékenységét és az ön­költségcsökkentés alakulását. Eddig ez volt az állaimi gazdaságokban a legelhanyagoltabb terület, legtöbb gazdaságban csak a főkönyvelő fel­adata volt. Az elkövetkezendő idő­ben irányt kell venni a gazdaság pártszervezetének, a gazdaság veze­tőinek, az üzemi bizottságnak, hogy ezzel a gazdaság minden egyes dolgozója foglalkozzon. Ismerjék meg, hogy mennyibe kerül egy­Termelési eredmények az új év első napjaiban Az új *ervév beindítása óta eltelj több, mint két hét alatt dolgozóink kiváló eredményeket ér­tek el. Bebizonyították, hogy az új esztendő első negyedévi tervét sikerrel teljesíteni kívánják. Egyes üzemekben a termelési eredmény jóval íeíetje van az Í951-es tervév utolsó ngyedévi tervéhek a tel­jesítmény átlagától. Ez azt jelenti,hogy dolgozóink nagyobb lendület tel kezdtek hozzá a munkához, be­látják, hogy az új í.ervév sokkal több feladatot állít dolgozóink elé, hogy többet kell termelni, mint az eltelt t&vévek ideje alatt. Január i- ől nap; inkig elért eredményeket is annak köszönhetjük, hogy munkánkat a párt és kormányzatunk követelménye szerint végeztük el, hogy javítottunk a mun­kaiegyelem terén, megszívleltük Rákosi elvtárs bírálatát, melyet a munkaiegyelem megjavítása érde­kében mondott. Segített az eredmények elérésében az a tény is, hogy műszaki vezetőink, sitaháno- vistáink segítik a dolgozókat a tcrv-maradékfcalan teljesítésében. Csökkent a későnjövők száma éa a ló­gások is lényegében megszűntek a munkahelyeken. A KAPOSVÁRI TEJÜZEM dolgozói lelkesedéssel fogadták az új tervet, melyet a legutóbb meg­tartott termelési érekezleten az üzem vzetősége a dolgozók elé tárt. Ezen a termelési értekezle­ten a dolgozók vállalásokat is tel­ek a terv határidő élőit való tel­jesítésére. A január 1-től 10-ig t®r- jedő dekád ideje alatt az üzem dol­gozói jól dolgoztak, amit bizonyít a 10 napos kiértékelés eredménye is. Egyes dolgozók a tervet több százalékkal túi eljesítették. Varga Is ván fűtő a szénfakarékosság te­rén 118 százalékos eredményt ért el. Több mázsa szenet takarítottak meg népgazdaságunk számára. Gál István kannamosó 123 százalékos á lagteljesífcménnyel járult hozzá a terv élesítéséhez, Szabó Ede tejfejtő 130 százalék, Bumi Vendel felöntő 113 százalék, Staub János fölöző 110 százalék, Bardoúovics István pasztőröző 111 százalékos teljesítményt értek el. A túró-üzemben Bugyi István műszaki veze ő irányítása mellett dolgozó ,.turó“-brigád a jó munká­jáért elnyerte a brigád-zászlót, ugyanakkor Bugyi elvtárs műveze­tő megkapta az egyéni vándor­zászlót. A legjobb munkát Ács Vilma elviársnő végezte, akit az özem és a pártszervezet jó mun­kájáért 2 hetes ingyen üdültetésre küldött Hévízre. Az üzem átlag­teljesítménye 100 százalékon felül van. A SZIGETVÁRI UTCAI TÉGLAGYÁRBAN ugyan még nem folyik a gyártás, de készülnek az idény megkezdé­sére, e<'őre készí ík a földe., hogy induláskor a termelés folyamain san menjen. Ilyenkor a bányában dolgoznak a brigádok, másutt idő­bérben folyik a munka. A legutób­bi kiértékelés azt mutatja, hogy a bányában a földkitermelő brigádok kiváló eljesí niény-eredményt ér­tek el. Nagy János abrámoló elő­készítő brigádja földkitermelésben 135 százalékos eredményt ért el. A bánva átlagteljesítménye is több mint 135 százalék fölé emelkedett. A KAPOSVÁRI NÖVÉNYOLAJSAJTOLÓ VÁLLALAT is jól oldotta meg a feladatokat az új tervév első, hetében. A leg­fontosabbat, a munkafegyelmet lé­nyegében megszilárdították, meg­szűnt a későnjárók, a fegyelmezet­lenek száma, fellendült a termelés. A kiér: ékelések azt bizonyítják, hofJy a dolgozók többsége igyek­szik a tervet teljesíteni, túlteljesí­teni. A legutóbb pl. a következő eredmények születtek: Balogh Gyula préses 134 százalék, Var­ga Lajos pérses 123 százalék, Nagy György hajaié 120 százalék, Bera Istvánné raktári dolgozó 120 szá­zalék, Szabó Ferencné szintén rak­tári dolgozó 121 százalék, Fran- csícs Gyula a karbantartásnál dol­gozik, tervét 124 százalékra telje­sít© e. A munkacsoportok közül kiváló eredményt ért el a Sára- csoport, amely tervét 120 száza­lékra, a Jáger-csoporí, amely ter­vét 117.8 százalékra, a Kis-cso­' port, amely tervé: 116.7 százalék­ra te jesítette Jó eredményt ér­tek el az üzem többi dolgozói is, az üzemáílag is jóval 100 száza­lékon felül emelkedett. „ILYEN ÉLETEM MÉG SOHA NEM VOLT, MINT AMILYEN A CSOPORTBAN VAN" örök életemben gazdasági cse­léd voltam. A családban kilencen voltunk, szűkölködtünk, bizony volt olyan eset, hogy nem volt még betevő, lelátunk sem. Ez így menj egészen a felszabadulásig. A felszabadulás után 10 hold föl­det k ptum. Gazdálkodni kezdtem. Nehezen ment. Beláttam, hogy cgyéníkg gazdálkodva eredménye kef felmutatni nem tudok. Meg­értettem:' pártunk hívó szavát és mint párttag, élen ekarlam járni. Büszkén mondatom, hogy ná­lunk minden megy, zökkenő nél­kül. Azon igyekszünk, hogy még többet tudjunk adni dolgozó né­pünk államán k. Azoknak a dől gozóknak, akik együtt harcolnak velünk a béke megvédéséért, hi­szen ez becsülefbeli kötelessé­günk. Ilyen életem meg soha nem volt, mint amióta csoportlap vagyok. Hárman dolgoztunk az 1951-es év­ben, munkaegységünk után kap­tunk kenyérgabonából 26, kuko­ricából 25, burgonyából 12, árpá' ból 8.76, cukorból 1.67 mázsát. Mákból, lencséből 10, hagymából 30 kilogrammot. Ezenkívül egy 180 kilós hizóf, készpénzben pedig 11 ezer forintot. Látta jövedelmemet Kovács György, Csapó István, Csapó Jó­zsef és beléptek soraink közé. De figyel bennünket Somogygesztí minden dolgozó parasztja. Símig- laíék is, Fodor Feri is erről beszéL Szeretném, ha minden dolgozó paraszt számot vetne saját gazdál­kodásában is, összehasonlítanák az én jövedelmemmel. Biztos megér­tenék, hogy sz egyedüli helyes út, mely a boldoguláshoz vezet. NAGY FERENC, a somogygesztí Ujbarázda tsz tagja. A földművelésügyi miniszter rendelete erdőtelepííő állomások létesítéséről A fásítás fejlesztéséről szóló mínisziertanácsi határozatban elő­írt feladatok végrehajtására a föld­művelésügyi miniszter erdőtelepí- lö állomások létesítéséi rendelte el. A rendelet éneimében minden megyében erdőtelepítő állomást létesítenek. 1952 január 15-én egyelőre Bács-Kiskun megyei (székhelye Kecskemét) és a pes;- megyei (székhelye Budapest) erdő- telpírő állomások kezdik meg mű­ködésükéi. Azokban a megyékben, ahol er- dőfeiepítö állomások még nem működnek, a fásítási feladatokat továbbra is a megyei íanácsok végrehajtó bizottsága mezőgazda- sági osztályának erdészed cso­portja és a járási tanácsok mező- gazdasági osztályának erdészeti előadója látja el. Az erdő elepítő állomások fel­adatkörébe tartozik többek között a megye fásítási előtervének elké­szítése, a földművelésügyi minisz­térium által megadó, t megyei fá­sítási kerei számok felbontása tér melőegységekre a megyei tanács­csal és a fásításban érdekelt szer­vekkel (vállalatokkal) egye fér és- ben. Az állomás kiutalja a fásítók részére a szükséges fásítási anya­got és gondoskodik arról, hogy a fásítiókhoz ez kellő időben eljus­son. Gondoskodik továbbá arról is, hogy a fásítás íalajelőkészíté- si munkáihoz a szükséges gépek kellő dobén a fást ók rendelkezé­sére álljanak. Közreműködik a füves vetésforgók beveze; égében s megállapítja az erdősávok legcél­szerűbb elhelyezését. 1952 közepétől kezdődően foko­zatosan kezelésbe veszi és üzemel­teti az erdőtelepig állomás azo­kat a csemetekerteke?, amelyek nem az állami erdőgazdaságok üze­mi célj2it szolgálják. Ennek meg­történtéig a fásítási anyagszük­séglet biz.osítására az állami er­dőgazdaságokkal szállítási szerző­dést kői és a szükséghez mérten csemetekertet létesít­KÜLFÖLDI HÍREK Nyugat-Németorszáfjban SQ ezer tonna vajfölösleg mutatkozik, mert a nyugatnémet dolgozók pénzhiány miatt nem tudnak vajat vásárolni- A Mamhal-l-terv „adományaként“ 70 ezer tonna vajat importálnak Svédországból, Dániából és Hollan­diából. 4 vajfölösleget most szap­panná dolgozzák fel. m Washingtoni sajtó jelentések sze­rint Hoover, az FBI főnöke levelet intézett a laxitulajdonosok szövet­ségének elnökéhez, amelyben azt követelte, hogy a taxivezetők hall­gassák ki az utasok beszélgetését és közöljék az FBI ügynökeivel, ha felforraló“ tevékenység nyomára jönnek. A Washington Post ezzel kapcsolatban gzt írja: ,,Hoover azt kívánja, hogy lakosságunk jelentős része nemhivatalos besúgó legyen-" egy elvégzett munka, vagy egyes I terményék előállítása. Tudni kell a tehenészeknek, hogy az a liter te 5 amit ők 80 fillérért kapnak, mennyibe kerül annak előállítása Legdöntőbb faladat* hogy ezen a téren a legsürgősebben teremtsenek rendet, mert ez az egyik döntő elő­feltétele az 52-es terév sikeres meg­T a gazdaság részéről. Másik fontos feladat gazdaságvezetőink előtt, ,a munkaerősziikséglet biztosítása. Ezen a téren még komoly hiányos­ságok vannak egyes gazdaságokban.!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents