Somogyi Néplap, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-03 / 1. szám

f A KOMMUNIZMUS EFITESENEK OKSZAG ABÖL 76a aeg,i£néziitik 1951-ta . . . írta: Borisz Lavrenyov, Sztalin-díjas író Az elmúlt év sole boldogságot hozott számomra- Júliusban, 60. sitiiétéshapomon és írói munkás­ságom 40. évfordulóján olyan ha­tározottan éreztem, hogy a Szov­jetunióban milyen szoros az írók és az olvasók kapcsolata, mint m,ég soha. Ezen a napon sokezer levél és távirat került az aszta­lomra. Olvasóimtól, irodalmi és színházi szervezetektől kaptam őket. Szerény jubileumomat a kor mány a Munka Vörös Zászló-rend jével tette emlékezetessé számom­ra. Hazám és olvasóim szívmelegí­tő figyelmessége új erőt és ener­giát ad további munkámhoz. Rö­videsen befejezem a nagy orosz költőről, Mihail Lermon: övről szó­ló darabomat. Remélem, hogy so­kat tehetek még a szovjet iroda­lom nagy ügyéért. A szovjet ország irodalmi éle­tében 1951 tavaszán fontos ese­mény játszódott le, Moszkvában, a Szovjetunió fővárosában ekkor rendezték meg a fiatal írók össz- szövetségi konferenciáját, amelyre a szovje: föld minden zugából ér­keztek ifjú tehetségek, hogy meg­hallgassák idősebb elvtársaikat, tanuljanak tőlük és átvegyék ta­pasztalataikat- A szovejt írók idő­sebb és fiatalabb nemzedékének találkozóját szívélyes, meleg bará­ti szeretet és kölcsönös tisztelet hatotta át. A szovjet írók nem ismerik az úgynevezett ,.hat laka; alatt őr­zött“ titkokat. Mi nem titkoljuk el utódaink és örököseink előtt sokéves munkásságunk közben Szerzett tudásunkat és tapasztala­tainkat. Az idősebb korosztályhoz tartozó írók szívesen osztják meg felgyülemlett szakmai tudásukat azokkal, akik nyomdokukban jár­va fogják továbbfejleszteni a szov­jet irodalmat. Mint szovjet ember, bizakodás­sal nézek ,a jövőbe. Nagy boldogság számunkra az a tudati hogy az egész embe­riség boldogságáért, munkájá­ért, békéjéért, tudásáért és a népek barátságáért harcolunk. Ebben a fáradhatatlan harcban a világ legnagyszerűbb emberei, mil­lió és millió becsületes szív áll mellettünk. Ez a biztosítéka az erőszak, az elnyomás és a népbu­títás sötéf erői föliftt aratandó győzelmünknek. II Szovjetunió mezőgazdasági minisztériumának nyilatkozata a mezőgazdaság 1951. évi eredményeiről A'most végetérő év eredményei­ről a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériumának illetékes osztá­lya nyilatkozatot adott a TASZSZ tudósítójának. A nyilatkozat megállapítja: a kisebb kolhozok egyesítésének eredményeképpen a kolhozok át­lagos szántó erüiete csaknem meg­háromszorozódott. Ez lehetővé tette, hogy az eddiginél jóval nagyobb mértékben alkalmazzák a kü­lönféle gépeket és jobban fel­használják ez agronómia vív­mányait. Számos terület kolhozai sokkal nagyobb mértékben alkalmazzák a négyzetes ve' ési módszert, mint a műit évben. E módszer eredménye­A SZTÁLINI TERV SZERINT írta: Abram Zaszlavszkij, Moszkva foépítégművészének helyettese A moszkvaiak megelégedéssel gondolnak vissza az 1951-es évre. Sok-sok építkezés fénye ragyogta be ezt az évet. A szovjet főváros lakóházépítkezésének 1951-es üte­me a következő gigantikus szám­mal fejezhető ki: 710.000 négyzet- méter. Háromszázhatvanöt nap alatt a fővárosban nemcsak új, gyönyörű házak nőttek ki a föld­ből, hanem egész utcák, amelyek szépségükkel, építészeti formájuk­kal különleges helyet foglalnak el az építészet történetében. Ezek az épületek új vonásokkal gyarapít­ják a szocialista állam fővárosát és büszke hirdetői a sztálini kor­szaknak. Hatalmas alkotó munka folyik a városépítés minden területén. Uj főiskolák és tudományos intézetek, napköziotthonok és po'.iklinikák, klubok és iskolák épülnek. Befe­jezés élőt ál] egész Moszva gáz­vezetékkel való ellátása. Uj, ha­talmas hőerőművek épülnek. 1951- ben a Metro építői is új, nagysze­rű eredményeket értek el. Mélyen a föld alatt épülnek az új állomá­sok ragyogó palotái. így épül Moszkva, a kommuniz­mus nagy építőművészének, Sztá­lin elvtársnak a vezetésével és az Ö terve szerint. A béke termése írta: Samama Gaszanova Szovjet-Azerbajdzsán 1951. évi gyapottermését a béke termésének neveztük el. Most, az 1952. év kü­szöbén laz öröm és büszkeség ér­zése tölt el, mert a nagyszerű ter­méseredményekhez az én munka­csapatom is hozzájárult. Hat hek­táron 65 mázsa gyapotot szedtünk hektáronként, A betakarítás még folyik és munkacsapatommal el­határoztuk, hogy az új esztendőt hektáronkénti 90 mázsa szedésével ünnepeljük. Mi, kolhozparasztnők levelező hallgatói vagyaink a mezőgazdasági technikumnak. A napi munka után esténként kinyitjuk tankönyvein­ket. Kéj év múlva befejezzük ta­nulmányainkat és akkor agronó- musok leszünk. Én most különösen megfeszített erővel dolgozom, mert a technikum igazgatósága felkért, hogy tartsak egy előadást arról, hogyan értük el a kiváló gyipof termést. Előadásom rövidesen el­készül. 1952, évi tervem: 100 mázsa gyapot hektáronként. De ez még nem minden. Azt akarom, hogy va­lamennyi munkacsapat ilyen ter­méseredményt érjen el. Minden erőmet felhasználom, hogy ezt meg is valósítsam. EMLÉKEZETES ESZTENDŐ Írta: Fjodor Kuznyecov, a moszkvai Bőrdíszműgyár Sztálin-díjas műhelyfőnöke 1951 emlékezetes esztendő marad számomra: Lidía Korabelnyi- kovával, a ,,Párizsi Kommün“ cipőgyár brígádvezetőjével Sztálín- díjat kaptam a nyersanyagtakarékosság komplex módszerének ki­dolgozásáért, Ezt a módszert már széles körben alkalmazzák a gyárban, ahol mint műhelyfőnök dolgozom. Gyárunk a mos; leper­geti esztendőben január és szeptember közölt, tehát háromnegyed év alatt, megtakarított nyersanyagból 3 millió rubel ér ékű termék­kel adott többet, s ez másfélmillió rubel terven felüli jövedelmet je­lentett. A moszkvai Bőrdíszműgyár első helyen áll a könnyűipari vállalatok versenyében és jó munkánk elismerése: a Szovjetunió Minisztertanácsának vándor — vörös zászlaja. A módszer, amelyért a Sz.álin-díjat kaptam, o>l erjedt a Szovjet­unió más vállalatainál is. Nagy megtiszteltetés ez számomra. Örülök, hogy hozzájárulhatok országom gazdaságának erősítésé­hez, a kommunizmus építéséhez. ALKOTÓ MUNKA Irta: Marija Levcsenko és Grigorij Muhanov, a moszkvai „Bureveszfnyik" cipőgyár munkása Az idén azt javasoltuk, hogy in­duljon munkaverseny a termelés műveletenkénti önköltségcsökken­téséért. Javaslatunknak az volt a célja, hogy ezzel emelkedjék a munka termelékenysége és így mi­nél több olcsó, első osztályú láb­belit tudjunk biztosítani dolgozó­inknak. A gyár kollektívája felkarolta kezdeményezésünket és a legutób­bi három hónapban megtakarított bőr felhasználásával 78.000 pár lábbelit állított elő és ez 1,625.000 rubel megtakarítást jelent az ál­lamnak. Jelenleg talán már nincs is a Szovjetunióban olyan üzem, ahol ne versenyeznének a termelési műveletenként önköltségcsökken­tésért. Nap-nap után kapjuk a le-; veleket az ország minden részéből, amelyekben szakszervezeti veze­tők és a tudomány munkásai kér-, nek bennünket, hogy adjuk át ne­kik tapasztalatainkat- Ez is bizo­nyítja javaslatunk helyességét. A szovjet ember jellemző voná­sa az, hogy sohasem elégszik meg a. már elért eredményekkel. Gyá­runk kollektívája ezért feladatául tűzte ki, hogy minden műhelyben kizárólag kiváló minőségű termé­keket állít elő. Ezzel az elhatáro­zással kezdjük meg az új évet és biztosak vagyunk abban, hogy ez az év az alkotó munka 1 ovábbi ha­talmas fellendülését hozza meg ha­zánkban. képpen hektáronként 2—3 má­zsával növekedett a gabonater­més. A nyilatkozat ezután a szovjet kolhozok által elért több kima­gasló eredmény; sorol, fel. így töb­bek között megemlíti, hogy a Csuvas Autonom Köztársaság „Sztálin'“ kolhozában 7 évvel ezelőtt áfhgosan 14 mázsa volt a tavaszi búzatermés. 1951-ben már elérte a hektá­ronkénti 39 mázsát. A Szovjetunióban az idén a kolhozok 47 millió mázsával több cukorrépát adtak be, mint 195Ö- ben. Bőséges termés volt a gyü­mölcsösökben, szőlőkben és do­hányültetvényeken is, A továbbiakban a nyilatkozat rámutat, hogy a szovjer földműve­lés fellendítésében fontos szerepe“, játszanak a gép és traktorállomá­sok. ■: \:'ú Az országban ma több mint 8.600 gépállomás működik. Traktorál'ománytik teljesítőképes­sége 52 százalékkal emelkedett a háború előtti színvonalhoz viszo­nyítva. 'íj ­A most végetérő esztendőt az is jellemzi, hogy a szovjet kolho­zok jövedelme az év során állan­dóan emelkedett. Moldvában -pl. több mint másfélszeresére. A köz­társaság élenjáró kolhozainak ez évi jövedelme elérte a 10—-13 mil­lió rubelt. A kolhozok 1951. évi gazdasági eredményei a kolhozpai asztok jó­létének újabb hatalmas fellendü­lését hizonyítja —• fejeződik be * Szovjetunió mezőgazdasági mi­nisztériumának nyilatkozata. DÉL-UKKAJNA ÉS ÉSZAK-KRIM SZTYEPPÉIN Dél-Uknajna és Észak-Krim tér mőföldjén évszázadokon keresztül aszályos szelek uralkodtak. Az egyébként jó termőföld nagyfokú vízszegénységgel küzdött. A természet átalakítását, Dél- Ukrajna öntözését és villanyener­giaszükségletét szolgálja a Dnyepe­ren épülő, 250.000 kílowattos tel­jesítményű kahovkai vizierőmű. Az óriási méretű építkezések során mintegy 600 millió köbméter földet mozgatnak meg. Két és fél millió köbméter vasbetont építe­nek be. A földmunka 97 százalé­kát gépek segítségével végzik el. A kahovkai erőmű 3,200.000 hek­tár földet lát el majd éltető vízzel. Dél-Ukrajna és Észak-Krim sztyep­péin néhány esztendő múlva Új gyapotültetvények, szőlők, erdő­sávok és gyümölcsőskertek jelen­nek meg, hirdetve a szovjet embe­rek nagy természetátalakító ere­jét. Á KOLHOZ « EMBEREI A „Kímzmja Zvezda“-kolhoz földjei sok'sok kilométerre húzód­nak a Luga folyó két partján. Még most késő ésszel is nagy a munka ebben a hatalmas- kolhozban. .4 k°l- hozközipontban pedig készülődnek a téli építkezésekhez. A „Krasznaj-a Zvezda‘‘ az idén új munkagyőzelmfiket aratott. A kok hozparasztok határidő előtt teljesí­tették első kötelességüket: elszámol­tak az állammal, teljesítették a ga~ bonabeadást. .4 magtárak megteltek vetőmaggal. Jó munkájukért a kol­hoz jpaiasztjai bőséges díjazásiban részesülnek. Sok család ezer, vagy még ennél is több munkaegységet ért el és egyegy munkaegységre 3 kilogramm gabonát és 10 rubelt kapnak. November 7-n, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom ün­nepén adták ki az előlegeket: mun- katögijségenkint 1 kilogramm gabo­nát és 4 rubelt. Gyarapodtak az idén a közös javak, amelyeknek ér' teke most mér 4 millió rubelra te­hető. A kaihoz sikeresen közeledik ■az állattenyésztés hároméves fejlesz­tési tervének befejezéséhez. Az állat- tenyésztő telepeken 227 ló, 350 juh, 500 sertés, 1850 lyuk, liba és több mint 800 szarvasmarha van­A kolhoz állattenyésztését most Natalja Fjodorovnct Ljulakova ve­zeti. Lelkiismeretes, szorgalmas asszony. A tejtermelő telepen talál' koztunk vele. Esteledett. A tehene­ket éppen akkor hajtották be a legelőről. A fejőnők munkáiba áll' tak- Vezetőjük. Marija Fiizminyicsna Szafronovci egy középkorú, alacsony fürge asszony, a területi szovjet küldötte. Vele együtt mentünk b& a fejeshez. .4 vízmelegítőből forró vizet öntött egy tálba, leakasztotta « fejő-gépet, melynek szívópoharait beletette a tálba ős a gumicsövet a légvezetékhez kapcsolta. — Meg-melegítjük a készülék szi- vópoharait — magyarázta —, hogy ne legyenek hidegek a fejesnél. A három fejőnő a rájuk bízott 12 tehénnél az idén 30—35 ezer liter tejhozamo-t ért el. Omelett naffy gondot fordítanak a borjazó- sokra. Marija Szfíjmnova 12 tehén­től tavaly 12 borjút nyert. Az idén 8 tehén már megborjazott, s az- év végéig még 4 borjazást várnak. Nem kevesebb a munka a gyü­mölcstermesztő brigádban sem. Mi­hail PetrovicS Privalov, a gyümölcs' termesztő brigádvezetöje a napok­ban vette át az esedékes almája' csemete-küldeményt. — Most 4.500 almafánk lesz a gyümölcsösben. A jövőben a legki­sebb terméshozam mellett is évente legalább 45 tonna, 24 fajta almát kell szüretelnie róluk a kolhoznak. Mihail Petrowics megmutatta a 20 hektáron elterülő óriási gyürnöl' esőst. Az alm»f-á\kon kívül a gyü­mölcsösben 5000 ribizke-, egres- és iföldieperbokor van, amelyeknek ter­mése az idén 23.000 rubel jövedel­met hozott a kolhoznak. A gyümöl­csös mellett fekszik a kolhoz mé­hese. —- A gyümölcsös és a méhes — mondja -— jó szomszédok- A méhek nemcsak a mézet szedik a gyümöl­csökből, hanem beporozzák az al­mafákat is. .4 kolhozközpontban új házak és éti:ihletek emelkednek. A háború ezt a területet is teljesen rommá vál­toztatta. A romok azonban mér teljesen eltűntek. Felépültek az új kényelmes lakóházak, az egészség- ügyi és kulturális intézmények. A házakban, az udvarokon villany világít- Valóságos kolhoz-város jez. Ilyenkor gyorsan köszönt be az esti szürkület. A házakban egymás­után gyűlünk ki a fények. Az embe­rek olvasnak, rádiót hallgatnak, a kolhoz könyvtárában egymás mel­lett ülnek fiatalok és öregek. A klubban faliújságot készítenek, ta­nulnak, a különböző termekben pedig színjátszó gárda, az ének- és zenekar próbái folynak. A ,,Krasz' naja Zvczda“-kolhoz parasztjai bol­dogan, jómódban élnek. Sikereiket, eredményeiket a szovjet állam sze­rető gondoskodásának és saját ko-l~ lektiv munkájuknak köszönhetik­Nyikolaj Scsfirbakov, Leningrád-terület, Kingiszeppi kerület, „Kraizrtaja Zoezda“ kolhoz, Razdag év Irta: ( A szovjet -őrületek kolhozai minden gazdasági év végén mező- gazdasági kiállításokat rendeznek. A koihozpar’.sztság ezeken a ki­állításokon számol be az év ered­ményeiről. Itt mutálják be a gaz- dag terméseredményeket, a koi- hozparaszlok egyre fejlődő, boldog jómódú életét, valamin; kulturális és anyagi színvonalának emelkedé­sét. A kiállított termékek szemlél­tetően bizonyítják, hogy a kolho­zok ma már milyen nagy területe ken érnek el bő ; érmésekét. A renge cg gép, traktorok, kombáj­nok a szocialista mezőgazdaság nagy technikai fejlettségét mutat­ják be, s megismertetnek a kiállí­tások a kolhozok kitűnő állal te­nyésztési eredményeivel is. A k állí ásókat rengetegen lá­togatják. A Csernovic-területi Zasztavnya faluban a kiállítás el­ső napján 13.000 paraszt jelent meg festői népviseletben, ünneplő ruhákban. A kolhozok pavillonjai állandóan zsúfoltak. A Kirov-kol- hoz pavilonjának bejáratát a bé­ke jelképe díszíti. A földgömb feleit elhelyezett fehér galamb a kolhozp araszt - ság békeszeretetét fejezi ki. Az örömteli békés munka gyümöl­cseit gazdagon mulatja, be a kiállí­tás. Szép eredményt értek el Ma­rija Miki táj és Marija Kosmarik, a „Szocialista Munka Hőse“ cím r. Vovk büszke tulajdonosai. Munkacsapa­ttkkal hektáronként 600—700 mázss cukorrépát takarítottak be. A falvakban 70 mezőgazdasági kulfúrházat létesítelek. 16.570 koihozparaszt tanul a hároméves igro- és zoo echn kai tanfolyamo­kon. Minden faluban van elemi- és középiskola, kórház Vagy orvosi rendelő. A kolhozok 14 vizierőmű- vet építettek. Jól jövedelmez a közös gazdálkodás A kiállítások beszámolnak a kolhozt agok munkájának gazdag eredményeiről is. Megtudjuk, hogy a szorgalmas munka milyen jómódú életet hozott a kolhoztagok házai­ba. Matvej Bjetousz, a zasztavno- voi kerület Kirov-kolhozának tag­ja régen gazdasági cseléd volt, csa­ládja kizárólag kukoricakásán meg juhtúrón „élt”. . Matvej Bjelousz most a kolhoz főjuhásza. Minden száz juh után 170 bárány szaporulatot ért el és nevelt fel. Minden birkája 4 kg gyapjút adott az elmúlt évben. Munkája elisme­réseképpen a pénzbeli juttatáson felül 23 bárányt kapóit pöfd.ija- zásként, ezenkívül előlegként 3 tonna gabonát, több mint 2 tonna burgonyát, zöldségfélét, gyümöl­csöt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents