Somogyi Néplap, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-10 / 7. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP CSÜTÖRTÖK, 1952 JANUÁR 10. Visinszkij elvtárs beszéde az ENSZ-kizgyülés Politikai Bizottságában Párizs. (TASZSZ.) Visinszkij elv árs az úgynevezett ,.kollektív intézkedések" kérdésé­vel kapcsolatban elmondott beszé­de bevezetésében megállapította, hogy a vita eredményeként rá kell mutatni arra: egész sor küldöttség tagadó álláspontra helyezkedett azzal a javaslattal szemben, ame­lyet 11 állam, az USA küldöttsé­gével az élen, terjesztett a Bizton sági Tanács elé. Mint különösen jelentős tényezőt, Columbia, Mexi­ko, Chile és Argentina magatartá­sát emelte ki Visinszkij elvtárs. Ezek az általában hű Amerika- csatlós küldőitek nem tudták lep­lezni elégedetlenségüket a határo­zattervezettel szemben, A kül­döttségek soraiban uralkodó za­varj bizonyították a ha ározitter vezethez benyújtott módosító in­dítványok is. Az a sietség pedig, amellyel a határozattervezet szer­zői elfogadták ezeket a módosító indítványokat, jellemző volt arra a törekvésűkre, hogy" ezzel is mentsék helyzetüket. Visinszkij elV árs megállapította, hogy az úgynevezett kollektív in­tézkedések kérdése az elfogadót, módosító indítványok hatására tel­jesen megbukott. Ez azt jelenti, hogy az USA- nak az a szándéka, hogy rákény­szerítse a közgyűlésre az úgyn’eve zett ,,kollektív' intézkedések“ ter­vét, meghiúsult, mert erélyes el­lenállással találkozott nemcsak az arab és ázsiai országok, hanem né­hány latin-amerikai ország részé­ről is. Visinszkij elvtárs ezután különle­ges figyelmet szentelt Peru képvi­selője felszólalásának, akinek sza­vai szerint a kollektív intézkedé­sok bizottsága jelentései elfogadá­sának „megvan a maga veszélye". A továbbiakban Visinszkij elv- íárs Franciaország képviselőjének felszólalásával foglalkozott, aki egynéhány kollégájával azt pró­bálta bizonyítani, hogy a „kollek­tív intézkedésekről“ szóló javas­lat nem mond ellent az alapokmány elveinek, sőt Franciaország képvi­selője azt is állította, hogy az alap­okmányban előforduló hézagok és hiányosságát célozza. Ezzel kapcsolatban Visinszkij elvtáxs feltette azt: az elvi jelen­tőségű kérdést, hogy hogyan felel­het meg az alapokmány szellemé­nek a.z az intézkedés, amely a Biz­tonsági Tanács és a mellette mű­ködő katonai vezérkari bizottság hatásköré: az ENSZ közgyűlésére és a vezérkari bizottság megkerü­lésére alakított „végrehajtó kato­nai szervre' 'akarják ráruházni. „Vájjon nem világos-e, hogy ilyen szerv megalakításával és a Biztonsági Tanács hatáskörének ráruházásával a Biztonsági Taná­csot egyszerűen levéltárba helye­zik, megfosztják attól a lehetőség­től, hogy cselekedjék és teljesítse az a’apokmány által ráruházott kö­telezettséget? — kérdezte Visin­szkij elvtárs, majd rámutatott, hogy a határozati javaslat szerzői­nek igazi célja a Biztonsági Ta­nács megbénítása. Olyan helyzetbe akarják hozni, hogy ne tudja be­tölteni hivatását, a felelősséget pedig az úgynevezett ,,veto''-ra há­rítják. A továbbiakban Visinszkij elv­társ példákkal bizonyította, hogy a határozattervezet szerzői közül igen sokan lelkes hívei az egyhan­gúság elvének akkor, ha az Atlan­ti Szerződés, vagy más, nekik ked­ves alkalomból van erről szó. Idéz­te Dulles 1950-ben megjelent köny­véből azokra a részekre, ahol Duí: les kijelenti; „mindeddig úgy tőr- tént, hogy a B.z[onsági Tanácsban a többség barátságos volt az USA iránt, tehát érdekeink védelmére nem volt szükség vétónkra. De le­het, hogy ez nem lesz mindig így és ha nem így lesz, természetesen az USA rendelkezni szeretne a „vétóval“.. Mint további bizonyítékot em­lítette meg Visinszkij elvtárs, hogy az Európa Tanács statútuma 20-ik c kkelye szerint „a miniszterek bizottsága a leadott szavazatok esetén határozatokat hoz a kor­mányokhoz ínjézett javaslatok­ról." Az Atlanti Szövetség tanácsában és a, Schuman-tervvel kapcsolat­ban is az egyhangúság hívei azok, akik most tiltakoznak a veto él­en »’lapította meg Visinszkij elvtárs, aki végül idézte Schuman francia külügyminiszter ja n. 4-én elmondott képviselőházi beszédé­ből az európai védelmi egyesülés minisz éri bizottságával kapcsola­tos kijelentését: „a miniszteri bi­zottságban az egyhangúság elvét minden fontos kérdésben előír­ták." Ezután Visinszkij elvi árs a hatá­rozat támogatóinak azzal a törek­vésével foglalkozott, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát megkerüljék, anél­kül, hogy magát az alapokmány'; megváltoztassák. Erre pedig maga az alapokmány módot nyújt, „Ez­zel a lehetőséggel' azonban nem akarnak élni, inkább mechanikus többségük felhasználásával megke­rülik áz ah' pokmányt, a törvényes szervekkel párhuzamos és konku­ráló jogtalan szervek létesítésé­vel cs ezekre a jogtalan szervek­re ruházzák más, törvényes szer­vek ha ásköré't." Több, a Szovjetuniót rágalmazó felszólalással kapcsolatban Visin­szkij elvtárs a következőket je­lentette ki: „Haszontalannak tar- rom az időf arra fecsérelni, hogy ezekkel az urakkal polémizáljak... ezek az úrik azt gondolják, hogyha „Amerika hangja" különböző os­tobaságait ismételgetik, ezzel már el is végezték a feladatot.. A továbbiakban Visinszkij elv­társ azt a harcot vázolta, amelyet a Szovjetunió küldöttsége Litvinov elvtárs vezetésével folytatott a Népszövetségben. Emlékeztetett azokra a javaslatokra, amelyeket a Szovjetunió terjeszt: ett elő a kol­lektív biztonság megszilárdítására, s amely javaslatokat a Népszövet­ség irattárában elást ák. „Vájjon nem köztudomású mind­ez? Vájjon nem ismeretes e, hogy Anglia és Franciaország, a Nép- szövetség'akkori vezetői lemond­tak a német agresszió elleni kol­lektív ellenállásokról? . . . Éspedig azért mondtak le, mert az elv akadályozta őket akkori „új politi­kájukról, arra törekedtek, hogy az agresszív támadást, előkészf ő hit­leristákat a Szovjetunió ellen ug- rasszák és annak a volt szenátor­nak — akiből később elnök lett x— nézetéhez tartották magúkat, aki kijeién efte: „ha azt látjuk, hogy Németország nyer, akk.or Né­metországot kell segítenünk, hadd pusztítsák egymást minél jobban.” Ezek a valódi történelmi té­nyek, amelyeket azonban a lörté- nelemhamisitók előszereltei elhal- gatnak — mondotta Visinszkij elv­társ. Darvas József közoktatásügyi miniszter beszámolója a közoktatásügyi küldöttség Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól Darvas József közoktatásügyi miniszter, aki a nemrégiben a Szovjetunióból hazatért magyar pedagógus-küldötség vezetője voll, több, mint ezer közoktatásügyi dolgozó előtt számolt be a Szov­jetunióban szerzett taPasz- álatok­ról, A miniszter elmondotta, hog7 a Szovjetunió közoktatásügyét -— mint általában az élet minden terü­ltét a Szovjetunióban — áthatja a kommunizmus építésének szelle­me. Darvas József a továbbiakban beszámolt a Moszkva melletti Le- nin-hegyen épülő egyetemről és megállapította, hogy bár ezt az építkezést nem számítják a kom munizmus építkezései közé, mégis a. kommunizmust idézi minden vo­natkozásban, Ilyen szédítő nagysá­gú és felszerelésében is példátla­nul gazdag otthont a tudománynak csak a kommunizmust építő ország . ud adni. A közoktatás területén jelent­kező új törekvések is kommuniz­mus épülését jelzik. így például an­nak ellenére, hogy a Szovjetunió­ban héf osztály elvégzése kötelező, a gyakorlatban alig van lemorzso­lódás a magasabb osztályok felé. Ugyanígy számos pedagógus el­érte a minőségér; folytatott harc­ban, hogy tanulói között egváita- lában nincsen bukás. Darvas József miniszter ezután a szovjet közoktatásügy számsze­rű adatait ismertette, majd arról a jelentős segítségről beszélt, amelyben a nevelőket részesítik a komszomol- és pionír-szervezet ek Az igali pártszervezet új vezetősége tegye állandóvá * a népnevelő munkát Rákosi elv.árs november 30-án a Központi Vezetőségen mondott beszéde után lényeges javulás ál­lott be Somogy megye községei­ben is az állami fegyelem megszi­lárdítása terén. Iga; község dolgo­zó parasztjai is megértették Rá­kosi elv' árs szavát, s az eredmény nem is maradt el. A begyüj és üte­me azóta megjavult. Kukoricából 20 százalékos emelkedés tapasz­talható, a tojás és baromfíbeadás 56 százalékról 71 százalékra növe­kedett, az adóbefize'ési kötele­zd [régüknek pedig Rákosi elv­társ beszéde óta 98 százalékról 110 százalékra tettek eleget Igái község dolgozó parasztjai. Ezt az emelkedést nem utolsó­sorban az igali pártszervezet nép­nevelői segítő.ték elő, akik igye­keztek Rákosi .elvtárs beszédét, annak jelentőségét a dolgozók szá­zaihoz, ezreihez kivinni. A begyűjtés eddigi eredményét azonban még nem lehet kielégítő­nek mondani Igái községben. Kü­lönösen az utolsó napokban mu­tatkozott visszaesés, amit a párt­szervezetnek azonnal meg kell akadályozni. A pártszervezet ve zetősége ne hagyja ellaposodni a népnevelő munkát, fordítson a jö­vőben több figyelőiét arra, hogy az egységes népnevelőcsoport tag­jainak ne csak egyrésze, hanem mindenegyes népnevelő állandóan végezzen felvilágosító munkát. A népnevelő értekezletre valameny- nyi népnevelő menjen el, ne csu­pán 50—55 százaléka, minf az a legutóbbi esetben előfordult. Az új pártvezetőségnek egyik fontos feladata legyen, hogy Igái községben Rákosi elvtárs beszé­de nyomán az állami fegyelem vég­legesen megszilárduljon, ehhez kell elsősorban az, hogy a pártszerve­zet állandóvá és rendszeressé te­gye a népnevelő munkát, szilárdít­sa meg a községben az egységes népnevelő csoportot. Általános tapasztalat, hogy do! gozó parasztjaink szívesen veszik, h'i a népnevelők felkeresik őke: és egy-egy fontos kérdést, melye! ők még nem látnak elég világosan — megmagyarázzák. Azokban a községekben, ahol a pártszervezet a népnevelő munká­ra gondot fordított, a dolgozó pa­rasztok megértették az állami fe­gyelem megszilárdulásának a fon­tosságát és teljesítenék az állam­mal szembeni kötelezettségüket, min1, pl. Ráksi község dolgozó pa­rasztjai. Márpedig, ha Ráksi köz­ség dolgozói eleget tudtak tenni állampolgári kötelezettségüknek, miér, ne tudnának eleget tenni Igái község dolgozó parasztjai is? A pártszervezet vezetőségének munkájában fennálló hiányosságok elsősorban abból is adódnak, hogy az újonnan megválasztott vezető­ségnek még kevés gyakorlata van a vezetéshez. A csúcspártvezető- ség ugyan tisztában van ezzel, mégsem nyújtott megfelelő támo­gatást az alapszervezet vezetősé­gének. Az új vezetőségválasztások dön­tő fordulatot hoztak pártszerveze­teink életében és döntő fordula­tot kell, hogy hozzon Igái község ben is, amhez minden lehetőség megvan. A terület;i pártszervezet kezde­ti nehézségeihez az is hozzájárul, hogy az új vezetőség még ezideig nem dolgozott ki munkatervet, eb­ből adódik az is, hogy a pártszer­vezet nem foglalkozik megfelelően a tag- és tagjelöltfelvétel kérdé­sével sem. Példa erre, hogy az új vezetőségválasz1 ás óta a mai napig csak két tagot és egy taÉ‘ jelöltet vettek fel. Az új pártvezet őségnek tehát elsősorban a pártépí és megjavítá­sára kell szorítkozni, ha a Pártot új tagokkal és tejelőitekkel erő­sítik, fokozottabban érvényesülni fog a kommunista példamuta'1 ás. Ha a népnevelő munka megszilár­dul, vele egvidőben megszilárdul az állami fegyelem is. A népnevelő munka állandósítá­sa elengedhetetlen ma falun és vá­rosban egyaránt, a népnevelőkön keresztül jutnak el a párt- és kor­mányhatározatok a dolgozók nagy tömegeihez, s rajtuk keresztül tud­juk mozgósítani a dolgozókat egy- egy feladat végrehajtására. Az igali csúcspártvezetőséjj eh­hez a munkához adjon az eddigi­nél sokkal több segítséget a terü­leti pártszervezet vezetőségének. A megfelelő támogatás következ­tében minden lehetőség megvan arra, hogy a területi pártszervezet új vezetősége megjavítsa munka­iá , felszámolja a népnevelő mun­ka kampányjellegét. Ezt megkö­veteli tőlünk a nemzetközi hely­zet éleződése, ötéves tervünk egy­re gyorsuló üteme. Tanuljunk a Bolsevik Párt tapasztalataiból Bolsevik Párt és a nagy Sztálin se­gítségével háború után újabb nagyszerű sikereket arat-ak. A szocialista földművelés és állatte­nyésztés dolgozói ebben az évben ismét jelentős feladatok végrehaj­tását vállalták. Fokozni kívánják a mezőgazdasági növények ter­méshozamát, $ a közösségi jószág- és álla állomány szaporítását. A kolhozok gazdasági és szer­vező i erősítésének, a falusi dolgo­zók fokozott munkára való mozgó- sí.ásának döntő alapfeltétele a ko.hezpártszervezetek ~ politikai tömögniunkája. Sztálin elvtárs a- nítása sz-erin; a gazdasági sikerek a pártszervezési és pártpolitikai munka sikerétől függnek. A Szovjetunió Kommunista (bol­sevik) Pártjának szervezeti sza­bályzata feljogosítja a pártszerve­zeteket a kolhczvezetőség gazda­sági tevékenységének ellenőrzésé­re, ami hatalmas fegyver a kommu­nisták kezében. Az ellenőrzés te­szi lehetővé, hogy az alapszerve- zerek alapos betekintést nyerje­nek a kolhoz gazdálkodásába és érvényesítsék befolyásukat a kol­hoz termelő munkájának minden sz-kaszán. A pártszervezet, a pártvezetőség és a párttitkár min denkor a párt célkitűzéseit tartják szemelő1: t- Nagy súlyt helyeznek a kolhozparasztok politikai neve­lésére, ami döntően befolyásolja a polií kai és gazdasági feladatok végrehajtását. A gazdasági tevé­kenység ellenőrzésének módszere a pártszervezet és a kolhozveze- tőság céltudatos együt működését, a vezetőség tekintélyének emelé­sét és a kolhozügyekre való bolse­vik befolyás erősítését jelenti. A PÁRTSZERVEZETNEK a sző vetkezeti vezetőségen keresztül- és nem annak megkerülésével — kell irányítania a gazdaságot. Semmiesetre sem szabad gyám­kodnia a vezetőség, az elnök és a brigádvezetők felett, mert ezzel csorbítaná a tekintélyüket, leven­né róluk a felelősséget és megbé­nítaná kezdeményező készségüket. Az ellenőrzés joga igen felelősség­teljes kötelezettségeket ró a párt- szervezetekre. A falu kommunis­táinak arra kell törekedniök, hogy kolhozuk időben teljesítse az ál­lammal szemben fennálló kötele­zettségeit, gyarapítsa a közösség javait és biztosítsa a munkaegysé­gek magas díjazását. A pártszerve­zetnek a szövetkezeti vezetőségen keresztül oda kell hatnia, hogy a beruházásokat és a kolhozparaszt­ság munkáját elsősorban a közös­ségi gazdaság fejlesztésére, az ál­lattenyésztés célját szolgáló épü­letek emelésére, öntöző, lecsapo­ló csatornák építésére és mezővé­dő erdősávok ültetésére fordítsák. Az ellenőrzési jog hatásos fegy­ver a mezőgazdasági szövetkezet szervezeti szabályzatainak betar­tásáért vívott harcban, mely ösz- szekapcsolja a kolhozparasztok egyéni és közös érdekeit. A párt- szervezetnek kell ellenőriznie a munkaszervezést, a munkafegyelem megszilárdítását, a belső tartalé­kok kihasználását, az élenjáró munkamódszerek el erjesztését és a lemaradók megsegítését- A pár; ellenőrzésé; csak akkor mondhat­juk eredményesnek, ha a kolhoz minden brigádja jdőben teljesíti termelési feladatéi*, amit kommu­nista példámul3- ássál lehet leg­jobban elősegíteni. A novgorodi területen lévő , Avangard" ko hoz- ban például, ahol mind a huszon­két kommunista kdűnő munkát végez, a kolhozparasztok elisme­rik a kommunis ták élenjáró sze­repé és szívesen vesznek részt irányításukkal a fársasagazdálko- dás további fejlesztésében. Ennek a koboznak a pártszervezete élénken bekapcsolódik a kolhoz minden megnyilvánulásába. A ve­zetőségi üléseken és párígyűlése* ken megvitatják a kolhozelnök és a brigádvezetők beszámolóit, konkrét határozatokat hoznak me­lyeknek végrehajtását politikai tö­megmunkával készítik elő és szi­gorúan ellenőrzik. A párt ellenőrzésnek segítenie kell a döntő kérdések megoldásá­ban, a hibák idejében való feltá­rásában és kiküszöbölésében. A Sztavropolj-vidéki „Iszkra''-kolhoz pártszervezete például rendszere­sen foglalkozik az állattenyésztés kérdéseivel és nagy gondó: fordít a szilárd takarmányalap biziosífá- sára. A PÁRTELLENÖRZÉS akkor eredményes, ha állandó kapcsola­tot tart a folyam-than lévő mező- gazdasági munkálatokkal. A brigá­doknál folyó helyes politikai agi­táció -elősegíti a termelés veszt®- ségnélküli betakarítását és a bé- adási kötelezettség határidőelőtti teljesítését. A párt ellenőrzésnek sokoldalúnak kell1 lennie. A kom­munisták gazdasági ismereteinek kiszélesítése érdekében az azer­bajdzsán! ,,Azizbekov''-kolhoz párf itkára közgazdasági előadás- sorozatot szervezett- A kolhozban sgronómusok, zootechnikusok, közgazdasági szakemberek, párt­munkások és körzeti szovjetek funkcionáriusai tartottak előadá­sokat a szövetkezet fejlődésének távlatairól, egyes tájfaj iákról és a társasgazdálkodás új ágainak fej­lesztéséről. Sok növénytermesztő brigádnál pártcsoportokat szerveztek, me­lyeknek az a feladatuk, hogy fo­kozzák a kommunista, élcsapat szerepét a termelésben, mélyítsék el a kolhozparasztok politikai ne­velését és fejlesszék tovább £ munkaversenyt. A párté söpörtök példáját a pártellenőrzés fokozá­sával szüntelenül javítani kell. Az ellenőrzési módszerek ttőká- letesítése biztosítja a kolhozpa­rasztság újabb sikereit a nagy Sztálinnak tett felajánlások telje­sítéséért folyó szocialista muaka- versenyben. Hogyan ellenőrzi a pártszervezet a üolfroz- vezetőség gazdasági tevékenységét A SZOVJET KOLHOZOK A Német Kommunista Párt elnökségre * levelet intéz az alkotmányjogi bizottsághoz a bonni rendőrminiszter vádaskodásával kapcsolatban A Német Kommunista Párt el­nöksége Max Reimann elnökleté­vel január 3-án Duisburgban ülést tartolt, A Párt elnöksége egyhan­gúlag jóváhagyta annak a levélnek a szövegét, amelyet a Párt a karls- tuhei alkotmányjogi bírósághoz in­téz, válaszul Lehr bonni rendőrmi- nisztemek a Német Kommunista Párt betiltására tett indítványa ügyében. Max Reimann referátumában rá­mutatott. hogy Hitler a második világháború előkészítését előbb a kommunisták, majd az összes szabadságszerető emberek üldözé­sével kezdte, éppen úgy Adenauer és Lehr — minél inkább szembe­kerül politikájuk a nép akaratá­val — annál dühösebben folyamod­nak terrorhoz és fasiszta kormány­zási módszerekhez. Nem szabad lebecsülni a Kom­munista Párt betiltásának komoly veszélyét. A német nép számára életbevágóan fontos, hogy elhárít­sa a demokratikus jogok elleni tá­madást, mert az megakadályozná hazánk békés egyesítését és kéké» jövőjét.

Next

/
Thumbnails
Contents