Somogyi Néplap, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-09 / 6. szám
viiÁQ pmmim'ÁmjÁi mye^&ijetem: SOMOGYI Hl» riAr Értékes felszólalások a Somogymegyei Levelező Konferencián Miért üres a nagyatádi járási kultúrotthon ? 'V,. Megbukott a íVawscia kormány Hogyan tehetjük értékessé a termelési értekezletet Megyénkben a mai napon indul- aak be a termelési értekezletek, Ezeken & dolgozók s a vezetőség egyaránt megtárgyalják az 1951-es tervév teljesítését, valamint a feladatokat amelyek az 1952 es tervévben a dolgozókra várnak. Jó szervezési munka a reszortbizottságokon és a bizamiakon keresztül, amelyekkel előzetesen megtárgyaljuk azt, bogy a ermeié- si értekezleten mivel fogunk foglalkozni és ha előre előkészítjük dolgozó társainkat és hozzászólásaikkal meg ámítjuk őket a kritika és önkritika helyes használ» ára. Ä mostani termelési értekezletnek azt a célt kell Szolgálni, hogy először megmutassuk a múlt évben elért eredményeink«!", azokat a módszereké , melyekkel azokat elértük. Tárjuk fe’l hiányosságainkat. Térjünk ki arra, hogy a tervet részleteiben, hogyan sikerült teljesíteni, tehát, ha a tervünket teljesítetek, rá kell hogy mutassunk arra, hogy tervünk teljesítését mi tette lehetővé. A dolgozók ehhez hogy járultak hozzá. Az élenjáró dolgozók*}- megdicsérjük, lehetővé tesszük számukra, hogy módszerüket átadják a többieknek. Azonban ha jól is dolgozunk a tervteijesítés területén, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy (izenremkben hiányosságok vannak. Vessük fel hiányosságainkat1 Azért, hogy a hibákat kijavíthassuk, bíráljuk meg azoka a dolgozókat, akik a munkahelyükre későn jártak, vagy igazolatlanul mulasztottak, akik rossz munkát végeztek, selejtet gyártottak, vagy a 8 órai munkaidejükből egy, vagy kettő, esetleg még annál is több órát az üzemen belül ellógtak, Ha rámutatunk konkrétan, hogy a fe- gye’ineze lenségef melyik dolgozó követte el, hogy abból milyen hátrányok lettek, vagyis, ha azok is a példamutató dolgozókat követték volna, tervünket mennyivel tudiuk, volna még túlszárnyalni, akkor bizonyos, hogy a további tervteljesítéssel kapcsolatban ugyanezek a hibák kevésbbé fordulnak elő, majd a később! szívós harc során sikerül kiküszöbölni azokat. Ott, ahol az 1951. évi tervet nem tudták teljesíteni, ott rá kell, hogy mutassunk azokra a hiányosságokra, amelyket úgy a vezetők, mint az egyes dolgozók követlek el. Ha azokat a hiányosságokat időben kijavító ták volna, akkor tervültet minden bizonnyal teljesítették, sőt lúltteljesítették volna. Tehát az eredmények és hiányosságok feltárása azért szükséges, hogy az 1952-es tervév negyedévének beindulásakor már a helyes munkamódszereket tudjuk használni. A termelési értekezleten ismertetni 'kell -az 1952-es tervév első ■egyed'évének üzemekre, üzemrészekre felbontóit tervét. Ha tervünket felbontjuk, dolgozó társaink akkor tudják csak, hogy milyen feladat vár rájuk a tervév első negyedévében. Ennek alapján minden dolgozó meg tudja tenni vállalását tervének teljesítésére, vagy annak túlteljesítésére. Ha az üzem egész évi tervét globálisan ismertetjük a dolgozókkal, akkor sem tudiuk a verseoymozgalmat kiszélesíteni és nem tudják dolgozóink, hogy felajánlásaikat mire tegyék meg. Nem látják az előttük álló feladatokat, amif a tervből nekik kell végrehajtani. A jó versenymozgalmat csak az egyénekre felbontott tervvel tudjuk biztosítani és kiszélesíteni, az olyan tervvel lehef- csak a tervünk időbeni befejezését, biztosítani. A termelési értekezleten foglalkozni kell továbbá Rákosi elv-társ beszédével. Különös súlyt- kell helyezni a beszámolónak arra a részére, mrely a munkafegyelem kérdésével foglalkozik. A munkafegyelem kérdését saját üzemeinkre konkretizál iuk. Amikor megbírálunk egyes dolgozókat, azokat akik a munktaifegyelem lazítását idézték elő, meg kell, hogy eunl'-tsük azt is, hogy milyen kárt okozott az üzemünknek, a dolgozó népnek, a nem ziel ga zd as ág-raak. Nem elég azonban az. hogy a hibákat felvessük. A hibák kijavításaihoz konkrét segítséget kell adni a dolgozóknak- Tehát, ha a hibát felvetjük, mutassunk rá arra is, hogy miként kellett volna dolgozni annak » dolgozónak, (ha munkáját rendesen elvégezte volna. Mutassál: na'g art az utat, amelyen haladni kell a becsületes dolgozóknak: Tapasztalati segítséget kell adni és meg kell szervezni, hogy sztahanovistáink, élenjáró dolgozóink támogatják az elmaradókat, megnével- jék a munkafegyelem lazítóit. Művezetőink pedig alkalmazzák a Minisztertanács határozatát a művezetők jogai és kötelességei szerint és csatlakozzanak Deák elv társ felhívásához. lit szeretnénk felhívni a vezető elvtársak figyelmét a bírálat és önbírálat helyes használatára. Több Ízben tapasztaltuk azt, hogy a vezető elvfá-rsak a bírálatot nem fogadták el, sőt ezen túlmenően a bírálat után egyes vezetők a. dolgozókat ledorongolták. Ez történt a somogySzobi vasútállomáson, ahol a főnök, —• akit egy dolgozó megbírált — a bírálat után a dolgozót azzal, hogy n'agy a szája, el akarta bocsá j tani. Persze itt a pártszervezet és a politikai tiszt elv társ megmagyarázta a főnöknek azt, hogy fa dolgozónak igaza volt és így ,a hosszú meggyőzés után ß is elismerte, hogy tényleg a dolgozó na k volt igaza. Hasonló a helyzet a kaposvári Gyógyszer Vállalatnál. Itt w vezető, Bérces elvtárs olyan légkört teremtett, hogy a dolgozók valósággal félnek, nem merik bírálni. Többek közölt megtörtént az, hogy )az üzemi bizottság ''elnöke megkérdezte tőle, hogy milyen dekorációt készítsenek, erre az, volt a válasz, hogy csináljátok, ez a ti dolgotok, majd ba elkészül akkor megmondom, hogy jó-e vagy nem. Bérces elvtárs egyáltalán n©m kéri a dolgozók véleményét semmiféle munkáihoz, ami igen helytelenA bírálat és önbírálait fontosságára azért hívoon fel a figyelmet, mert Sztálin elvtárs arra tanút bennünk«!; hogy ha dbírúlntbó] 5 százalék az igaz-, azt is d kell fogadni és ki kell javítani. Ha a dolgozóik bírálata nem is 100 százalékig úgy van, ahogy a dolgozók felvetik, akkor magyarázzuk meg a dolgozóknak, hogy mi is a helyés a bírálatból és mi a helytelen. De a dolgozókat ne dorongol juk le. A vezetők feladata az, hogy nevelje a dolgozók tömegeit. A nevelés és a munkafegyelem megszilárdítása nem azt jelenti, hogy félelemben tartsuk a dolgozóinkat, hanam feladatunk az, hogy megtanítsuk dolgozóinkat önkéntes, kommunista vasfegyelemre. A munkafegyelem területén hjba az, hogy a dolgozóink elfelejtették azt, hogy volt idő, amikor nem kaptak munkát- Nagy volt a munka- nélküliség, sokan kilincselitek munkáért. Most, amikor Pártunk megadta a lehetőséget minden dolgozónak ahhoz, hogy dolgozhasson, ezzel többen visszaélnek. Egyik munkahelyről a másikra futkosnak, nem találják helyükét. Meg nem miii^pn dolgozó öntudatos eléggé. Dolgozóinknak egy része igen szeMegismerve a tszcs-h kimagasló eredményeit, a dolgozó parasztok százai lépnek be megyénkben a íepmelnszowtkezetekbe Ötéves népgazdasági tervünkben egyik fő feladatunk, hogy mezőgazdaságunkat a kis parcellás gazdálkodásról átszervezzük a nagyüzemi kollektiv gazdálkodásra. Ennék pedig az egyetlen megoldása iaz, hogy dolgozó parasztságunkat rávezessük a szövetkezés útjára- Pár!szerve tetteinknek hatalmas nehézségekkel kelleti ez?n a téren megbirkózni, mert parasztságunk előtt ismeretlen volt az út. Megszokták a régit és féltek ,az újtól. Azonban a fejlődés sarán pa- rasstságimk mindinkább közeledett a helyes úthoz és sző' vetkezeti mozgalmunk mind nagyobb fért hódított magának. Term előszőve tkezéteink olyan hatalmas fejlődésen mentiek át, hogy ma már saját maguk, eredményeik | agitálnak. Termelőszövetkezeteink nap, mint pap bebizonyítják -fölényüket a kisüzemi parcellás gazdálkodással szemben. Ma már olt tartunk, hogy parasztságunk saját szemeivel győződik meg a szövetkezés előnyeiről- Azoknak az eredményeknek ,alapján, amit termelő- szőr e tk ezetejn k produkálfáik. Rákosi elvtárs a termelőszövetkezetek és gépállomások országos tanácskozásán tárta fel termelőszövetkezetei nk eiQdiményeil és hiányosságait, ‘de megmutatja azok ki javításának módiját is. Ez -nagy hatással volt mind 'termelőszöveik-e. zeteinkre, mind sz egyéni dolgozó parasztokra. Ezekből okulva termelőszövetkezeteink vezetőség® és a dolgozók igyekeznek munkájuk hiányát kiküszöbölni. így 8 teF*sseMs*»ve<feea!etek ssiodlnkábk ssEilárdssbbá ráinal*. Az eredmények láttán -a kívülálló dolgozó parasztok tömegével közelednek a közös gazdálkodás felé és választják a szövetkezés útját. A már meglévő egyes és kettes típusú termelőszövetkezeti csoportok mindinkább áttérnek a hármas mintára. Látják azt, hogy ,ez sokkal előnyösebb, az állaim segítségét nagyobb mértékben élvezhetik, de sokkal na">roblb eredményekre is számíthatnak. Közös ereivel, szervezett, tervszerű munkával könnyebb a -fel~ e-da tokát megoldani. Megyénkben a dolgozó parasztok százai lépnek be a termelőszövetkezetbe és sorba születnek meg termelőszövetkezeti községeink. A nagyatádi járásban, Tara-ny községben egy nap alat-t 10 közéjp- paraszt lépett a hármas típusú ..Béke“' termelőszövetkezeti csoportba. Bélaváron megalakult a „Harcos“ nevű tszcs 155 családdal, 371 taggal, 822 hold kataszteri földdel. Istvánéiban a ,»Szabadság“ hármas típusú tszcs alakult meg leg.utclkjb, melyhez 43 család, 78 tag, 450 ka taszíeri hold föld tartozik. Igen sok középparaszt van közöttük. A jugoszláv határszélen a, dolgozó parasztok úgy válaszolnak Tito és bandája aljas ipolit'ikáijára, hogy erősítik a termelőszövetkeze tét. A vízvári „Vörös Csillag“ tszcs- be rövid időn belül 40 család lépett be és megalakult egy új, « „Béke“ nevű hármas típusú tszcs218 családdal, 43!) taggal. Földterületük 1256 hold. A vízvári dolgozó paj rasztok örömmel mondják, hogy ! községük termelőszövetkezeti község lett- Pápics Pál mikor belépett, büszkén mondta el. hogy Vízvár dolgozó parasztsága tettekkel akarja bebizonyítani, hogy harcol a békéért. A gyékényes i egyes típusú ,,Győzelem“ tszcs is győzött az ellenség felett. Átalakult hármas mintára. Rákéi községben az -egyes típusú tszcs, amely 56 családdal, 395 kataszteri hold földön dolgozott, most átalakullak hármas m in iáira. Az őszi fejlesztés során megyénkben több, mint 400 család választotta a társasgazdálkodás útját, erősítette szövetkezeti mozgalmunkat. Az évvégi elszámolások nagy lendítőerőt jelentenek tszcs-ink további fejlesztéséhein, mert termelőszövetkezeti csoportjaink- jó eredményekről számolhatnak be.■ Példa erre a torvaji ,,Táncsics“ tszcs is. ahol munkaegységenként 35 forintot számoltak a zárszámadásnál. Nézzük meg, hogy ugyanebben a csoportban Kvasznioa Ferenc mit kapott? Öt hónapot dolgozati a tszcs-ben mint kocsis és kapott kenyérgabonából 15 mázsát, árpát 470 kilót, kukoricából 17 mázsát, szálastakarmányt 22 mázsái, burgonyáiból 6 mázsát. 80 liter bort. 60 kiló cukrot, 130 kiló babot, 44 kiló lencséi, 22 mázsa takarmány répát és sok más egyebet. Készpénzt kapott 3000 forintot. IIjcb joredelsüe soha «x élfílíca árién? nem to If, ahogy ő mondja. Most pedig a csoport elküldte állattenyésztési tanfolyamra. Tehát világosan láthatja akinek szómé van, hogy legjobban a szövetkezeti gazdálkodással tud parasztságunk egy szebb életet teremteni magának- A számok az* mutatják, hogy termelőszövetkezeti mozgalmunk erőteljes és mérföldé« lép' tekkel halad a győzelem felé Azonban mindez nem jelenti azt, hogy elhízzuk magunkat és bizonyos megelégiiltség töltsön el bennünket, mert vannak még komoly hiányosságok 'termelőszövetkezeteinkben és csapartjainkban. Megmutatkozik ez a munkafegyelem lazaságában, ami a dolgozóig öntudat hiányából és a vezetőségek rossz munkájából, a munka helytelen szervezéséből fakad. Példa erre a bonnyai termelőszövetkezet, ahol n nyári sürgős munkában a dolgozók egy része nem ment rendszeresen dolgozni. Vagy a k-eposfüredi „December 21“ tszcs, ahol nem munkaegység szerint, osztották el a jövedelmet. De lehetne sorolni még ígv több tszcs-t is, ahol egyéb hiányosságok merültek fel. Hogy ilyen hibák a lövőben rí® .forduljanak elő, a brigádokat és munlcacsapadokat jól szervezzék meg, meri a jó munka egyik előfeltétele a szervezettségben rejlik. Vonják be a téli oktatásba, úgy szakmai, mint politikai vonalon a tagság minél szélesebb rétegét. A brigád és a munkacsapat vezetők úgy politikailag, mint Szakmailag a legfejlettebbek legyenek. Be kell vonni a vezetésbe a nőket és az ifjakat. Nem szabad, hogy előforduljon a .jövő évben az, hogy ne munkaegység arányában osszák el a jövedelmet, mert az egyeníősdi a munkafegyelem lazaságát segíti elő. Rákosi elvtárs beszédének alapián keli kijavítani azokat a hibákat, melyek még tapasztalhatók- Ha ezt tesszük, ez biztosíték lesz arra, hogy termelőszövetkezeti mozgalmunk; nvőzelemro viszi mezőgazdaságunk szocialista átszervezését. A tojás- és baromfibegyüjtés eredménye a járásokban A tojás- és baromfibegyüjtés eredményének kiértékeléséből megállapíthatjuk, hogy még nagyon sok a tennivaló. A begyűjtés megjsví ása szükségessé teszi a fokozottabb népnevelő munkát — ahol szükséges —, álról már a népnevelő munka sem segít, a törvény alkalmazásával ............Eljött az ideje, hogy ez en a téren is rendet terem. - síink" — mint ahogy ezt Rákosi elvtárs is hangsúlyozta. A járási Pénz- és börtönbüntetés jár a tervszmh&télásért verseny a következőképpen aiakul. Tojás Baromfi teljesítés teljesítés Fonyód 90.8 % 73.8 % Tab 75.6 % 92.8 % Barcs 74.1 % 83.2 % Marcali 87.9 % 81.3 % Kaposvár 80.6 % 81.6 % Nagyatád 77.7 % 78.9 % Siófok 84.4 % 75.8 % Csurgó 64 % 58 % Dolgozó népünk belső ellenségei nem alszanak. Emberi mivoltukból kivetkőzött vérszomjas uszító gazdáik utasítására mindent elkövetnek, hogy belső életünk rendjét! megbontsák. Rémhíreket terjesztenek, izgatnak, szabotál nak. Dolgozó népünk azonban éberen őrködik a belső rend feletr és leleplez minden spekulánsod szabo- tálót és méltó helyre juttatja. Leleplezték a közeilá ást sza- botáló Garam István öreglaki ku Iákot, aki pincéjében rój: ehetett 6 mázsa kuk oricá-t. Az állammal szembeni kötelezettségének nem tett eleget. Nem is kerüli el a méltó büntetést., a bűnvádi elji- ja megindult a :ervszabotáló spekuláns kulák ellen. Utolérte a büntetés Nemes István darányi kulákot. is, aki tojás- és barmofi-tervét szabotálta és más beadási kötelezettségének sem tett eleget. Egy évi börtönre, 2000 forint, pénzbüntetésre ítélték és 3 évre kitiltották a községből. így jár minden ellenség, aki dolgozó népünk rendjét próbálja felforgatni, Ez a példa legyen figyel meztetés minden külső és belső ellenségnek. rét változtatni a munkahelyek közt ami annak tudható be, hogy a vezetőszervek nem foglalkoztak kellőképpen a dolgozók nevelésével. A termelési érleiktzleteknek azt a célt kell szolgálni, hogy m-egszilárdlítsuk ezen keresztül a munkafegyelmet, biztosítsuk a tervük teljesítését- Ehhez pedig az szükséges, hogy kiszélesítsük a bírálatot és önlb ráiatot üzemeinken belül, 'amelyen keresztül úgy dolgozóink, mint a vezetők állandóan javítani tudják munkájukat. Ez legyen egyik 'biztosítéka ötéves tervünk sikeres befejezésének. » Dccsi György SZOT Megyei Tanács. I
