Somogyi Néplap, 1951. december (8. évfolyam, 280-301. szám)

1951-12-23 / 299. szám

I 2 SOMOGYI NÉPLAP VASÁRNAP, 1951 DECEMBER 23. TAPASZTALATCSERE ROVAT Hogyan keli helyesen jegyzetelni? A Soancvryi Néplap november 9" én beindított egy tapasz talajcsere rovatot, amelynek az volt a célja, hogy segítséget nyújtson a pártis­kolák, poIitStai iskoláik hallgatói­nak részére a tanulásban. Az első cikkben Iíepedüs Ferenc elvtárs a 3 hónapos pártiskola hallgatója ismertette az ö jegyzete­lési módszerét, de ugyan ebben a cikkben felhívta figyelmünket a jegyzetkészítés fpntosságáni, isrnőr­lette röviden mit jelent a helyes jegy^e'.és a tanulásunk, elméleti továbbképzésünk szempontjából. Helyesen foglalkozott a szavak és a mond“!tok rövidítéséivel, ami sok időmegtakarítást jelenít a jegyzet- k'észifenél és több idő jut az anya" gc(k olvasására.­Ez a cikk hamarosan követőkre talált. November lV'én Lakatos Ár­pád elvtárs az 5 hetes pártiskoiu hallgatója szintén ismertette az Ö egyéni módszerét a jegyzetkészítés- ben. lakatos elvtárs kiegészítette Hegedűs elvtárs Ciliikének még azt a részét, amelyben a jegyzetkészítés jelentősedét ismertette. December 9-én isimét megjelent egy cikk „Miiért fontos a jegyzete­lés“ címmel. Ezt a cikket Csillag Károly elvtárs az egyévfts esti tan­folyam hallgatója írta- ö szintén ismertette részleteiben az ö egyéni leg kialakult jegyzetelési módsze­rét. így összesen 3 elvtárs ismer­tette a jegyzetkészítés! módszerét Ez a tapasztalatcsere nagy segít' séget nyújtott a Scwnqgy megyei tanulók részére, ami megállapíílható abból is, hogy a 3 hónapos pártis­kolán az elvtársak kivágták az új­ságol ezeket a cikkeket és kitették a faliújságra. A faliújságon, mikor egy-egy cikk megjelent, az elvtár­sak lelkesen álltáik körül és azt alaposan áttanulmányoztálk. Ennek eredménye megnustatkozolt azután a jegyzetfüzentükben is-. Azt hiszem, hejgy ez n tapasztalatcsere még sok­kal komolyabb segítséget nyújtott az alap és középfokú politikai is' ko'a hallgatói részére. Azonban a legutóbb megjelent cikkben vum egy olyan módszer, •amit én nam javasolok az elvtár­saknak. Mégpedig: Csillag elvtárs azt írja „az előadás alkalmával azon igyekszem, hqgy lőhető leg az anyagot teljes egészében leírjam“. Én ezt javaslom, hogy •e előadást ne szószerint igyekezzenek leírni. Ez különben is nagyon kevés elv. társnak sikerül. Az előadásból a lényegei igyekezzünk csak leírni, de azt alapos és tömör fogalmazásban. Ez fontos annál inkább is. hogy a lényeget a lényegtelendbbtői el tud­juk választani. Ezt úgy tudjuk leg­jobban elérni, ha abból indulunk ki, hogy hogyan kapcsolódik az anyag a Párt által kitűzött felada" tokhoz, a Párt és a kormányhatáro­zatokhoz. Arra kell törekedni, hogy a tanultak megértése után mindjárt ki tudjuk alakítani, hogy milyen módon .kell ezt a mindennapi párt- munkánkban hasznosítani és meny­nyire segíti elő a Párt és kormá­nyunk előtt álló feladatok m^gvia' lósiítását. Ezek megértése ugyanis szorosan összefüggnek az egyéni munkánkkal és mennél inkább csak a lényeget írjuk, annál jobban tu­dunk az előadásra figyelni. Én helytelennek tartom az előadást szószerint leírni még akkor is, ha az előadást gyorsírással tudjuk le­jegyezni, mert így nem figyeljük és nem értjük meg az elmondottak él te Írnél. Lakatos elvtársinak jegyzetelési módszerét és formai kivitelét he­lyesnek tartom és feltétlen szük­séges az, amit ő helyesen alkalmaz, hogy eilőre (megálltapítjjla egy-egy anyagnál hány oldal az irodalom és annak feldolgozásához mennyi idő áll rendelkezésére és ebből megállapítja, hogy egy oldalt mennyi idő alatt kell kijegyzetelni, így tervszerűvé teszi a munkáját. Javaslom továbbá az elvtárs mód­szeréből minden elvtársitok, hogy a jegyzetelésnél hagyjon margót, mint ahogy ezt Lakatos elvtárs csinálja- Ez azért is fontos, hogy a későbbiek folyamán esetleges meg­jegyzéseiket, vagy kiegészítéseket odaírhassuk, vagy ha valami nem tiszta előttünk, ott megkérdőjelez­zük és utólag, ha az tisztázódott előttünk r margóra tudjuk írni. Jegyzetkészítés módszere azonban nQm egy recept, vagy egy sablon, sannt mindenki egyformán helyesen tud alkalmazni. Ezt • egyénileg kell mindenkinek az alapvető módsze­reik keretein belül a saját maga számába kialakítani. De ez nem je­lenti azt, hogy egyhelyben kell ma­radni, hanem ellenkezőleg, állandó" an céltudatosan törekednünk kell módszereink megjavítására. Ehhez hozzájárult ez a tapasztalatcsere. Fontos, hogy ezekből a tapasztala tokát leszűrve egy jó jegyzetelési módszert tudjon mindenki magá­nak kialakítani, másszóval az ed digi tudását felfrissíteni, kiégésül leni ezek alapján. A tanulás sqha nem zárulhat le. Tudásunkat állandóan szélesíteni kell. Ha az alapokat jól rakjuk le. ha jó jegyzeteket készítünk ennek a további tanulásunk során nagy hasznát vesszük. Éppen ezért a jegyzetelési módszerünket is állan­dóan javítani kell- Ez kötelessé­günk, mint ahogy kötelességünk hogy mindig jobb és jobb munka- módszerrel és jobb technikával dolgozzunk közös ügyünk, a szocia­lizmus építésének érdekében. Javasqlom azt, hogy ne füzeibe jegyzeteljünk, hanem negyedíves sima papírra, mert ez előnyösebb, azért ha egy-egy témakörhöz utó­lagosan hozzátartozó jó friss anya­got találunk, akái sajtó vagy egy óbb folyóiratokból, azt kijegy' zeiepp hozzá tudjuk csatolni. To­vábbá fontos aZ. ha bármilyen iro­dalomból jegyzetelünk, a jegyzet- papírunk felső részénél jegyezzük ineg magunknak, hogy melyik iro­da lomhán, m’lyen cím és hányadik oldalon található meg. így bármi­kor utólag, ha jegyzetünket elővesz- szük, láthatjuk, hogy a jegyzetet mikor és milyen irodalomból vettük ki. Ha esetleg még valami nem világos előttünk később még vissza tudunk rá térni­Helyes módszer az, ha egy téma­kör feldolgozása után rövid tarta­lom jegyzékszerű kivonatot készí­tünk belőle, amiben az anyagnak a főbb súlyponti kérdéséit írjuk be. Ez azért is jó, mert ha utólag a jegyzetet meg akarjuk nézni, hogy mit tartalmaz, nem kell végigolvas­ni az egészet, hanem csak ezt a kis összefoglaló- részt nézzük és tiszta képet kapunk arról. Farkas Dezső 3 hónapos pártisk. vezető h. A C/jÉKEHARC 3ftlREI ítélet a diósgyőri zsírfekeíézési panama fővádlottainak bűnügyében A borsodinegyei bíróság munkás- bírósága a Diósgyőri Gépgyár kul­túrtermében tárgyalta Nagy Kál­mán, a Gépgyár üzemi konyhája volt vezetőjének, Dankó István volt élelmezési beszerzőnek, mint fővádlottnak zsírfejcetézési ügyét. A vádlótok sorozatosan követtek el közellátási bűncselekményeket. Nagy Kálmán a közellátási szervek felé hamis rak1 ári készleteket je­lentett, s ezzel a do.gozók elöl több mázsa zsírt, cukrot, olajat vont cl, amit feketepiacon értéke sítet;. A gyár dolgozói részére biz­tosítót; kiutalásokból számos eset­ben nagyobb tételekben zsírt, cukrot, olajat, gyümölcsíz;, lisztet és húst vitetett a saját és bűntár­sai lakására. A bíróság Nagy Kálmánt 14 évi börtönre, a közügyektől 10 évi ei- iltásra, Miskolc területéről 5 évi kit.ifásra, míg Dankó Istvánt 12 évi börtönre, a közügyektől 10 évi eltiltásra és Miskolc területéről 4 évi kitil ásra ítélte. Bűntársaik el­len a büntető eljárás folyama ban van. A járási íultúrházak dolgozóinak értekezlete a népművelési minisztériumban A népművelési minisztérium | Zak beosztod munkatársai részé­kultúroftáion osztálya december 18-án és 19-én értekezlete; rende­zett a járási kultúrházak igazgatói, igazgatóhelyettesei és a kuljürhä­re. Az értekezlet a járási kul.úr- házak működésének tapasztalatai­val és a járási kultúrházak felada­taival foglalkozott. A Somogymegyei Békevédelmi Bizottság és a városi bizottság megválasztotta a városi békevédel­mi bizottsági titkárnak Mihályi János elv ái-sat, a Terményforgal- mi Vállalat dolgozóját- * * * A városi békebizottságok 19-én éjjel sztálini műszakot szerveztek. Ez ilkalcmmri a Cukorgyár dolgo­zói kiváló teljesítményükkel segí­tették elő a terv teljesítését- Részt vettek h sztálini műszakban még a Tatarozó Vállal»* dolgozói és Herman Gyula, Herzsenyák Irén, Horváth Tibor, Heil Józseíné, He- ríccs István, Horváth Tívadsr, Il­iié Sándor munkatársak. Áz erdőgazdaságtól Horváth Má­ria békeharcos ess; lakozott a n*ú- fsrlhoz. A Hámán Kató kollégium személyzete sem mar-dt ki. Tiha­nyi Gyuláné, Hohn Lajosné, Ko- vách Petemé, Gyurkovies Erzsé­bet. Papp Márfonné, Koca Gizella, Szrbó Lajos színjén szállni műszók­ban dolgoztak. A MÁVAUT-tól Proszonyák Mi­hály, a Textilnagykereskedelíni Váll lat békebízotlságáf ól Gordáu Ferenc, Bognár József, Prpp Tiva­dar, Koró János, Kiss Lajos, Bog­dán János, Gsái László, Zsoferák Károly veti részt a műszakban. Mindez bizonyítja, hogy a béke- bizottságaink judjík, a béke meg­védése z ellenség ellesi harc a konkrét £et lekben nyilvánul meg. Ezért vállalták önkéntes társadal­mi munkával a sztálini műszakot, ft - * Siófokon Tóth Sándorné közsé­gi békefeielős munkatársnő irányí­tása és segítése eredményeképp újabb és újabb békebizo tságok alakulnak azon a területen és azokban az üzemekben, ahol az ő bizottsága működik. Vállalták, hogy harminc új békebizottságot hoznak létre és ebből húszat már meg is alakítottak. Fel térképezték Siófokot és munkaterv alapján dolgoznak. * * * Bárányban a békebizottságok éberségének eredménye, hogy le­leplezték Poíonyi Isíván (ermény- feívásártóí, akinek 6 kulik testvé­re van. Rávilágítottak, hogy a nyár folyamán a begyűjtésnél a gazdák­nak adott ugyan vételi jegyet, de a tanácsnak nem és odahatott, hogy olyan becsületes dolgozó pa­rasztok lettek z klaí ásnak kitéve, akik a haza iránti kötelezettsé­güknek eleget tetjek. Ennek a békebízottságnak a tagjai a béke megvédése mellett tanúbizonyságot tettek srról, hog'y igazi harcosai a békének. * * S& Békebizoj.ságaink is kiveszik részükét a Magyar-Szovjet Tár­saság tagtoborzási versenyéből. Barcs, Kastélyosdombó, Drávsgár- dony. Drávafamási, Gamás, Sza­bás községekben a békebizot Sá­gok is aktívan kiveszik részüket az MSZT tagtoborzásból. Kövesse példájukat a lobbi békebizoftság is Hívják ki egymás! tagtoborzá- si versenyre. Használják ki az ün­nepeket, amikor a. dolgozók odaha­za varnak, keressék fel őket és mondják el a magyar-szovjet ba­rátság jelentőségét. * * * A Megyei Békevédelmi Bizott­ság könyvajáudékban részesíti a legjobb bíkshü’cosokaf, bizottsá­gi tagokat, titkárok*- és a járási bckeielelőscket, akik az eddig végzett munkájukkal kiváltképp hozzájárult-k a békés építés nagy eredményeihez. Ezek között van Kiss József kuíasi békefelelős, Szab rdi Jánosáé barcsi járási fele lős, Tóth Sáncomé Siófok község felelőse, Horváth Miklósáé, Kapos­vár', cseri körzeti békebizottsági titkár, Szabó Rózsa kastéiyosdom- bói békebízottságí titkár és még sokan. A könyvjutalom a „béke-bá­lon“, a Megyei Tanács nagytermé­ben ünnepélyes keretek között lesz átadva. Á könyveket a szov­jet írók a béke védelmében írták, tapasztal:tokát meríthetnek belőle íz olvasók. TÁV I R ATO K a Magyar Dolgozók Pártja Megyei Pártbizottságához Magyar Dolgozók Pártja Somogy megyei Bizottságának örömmel je­lentjük, hogy mi, a „Kamlósdi terv“ termelőszövetkezet dolgozói « mai napon a tejbeadási kötelezettségün­ket 250 százalékban teljesítettük * © December 21 tiszteletére tojásber adásból 112, baromfibeadásból 109 százalékot teljesítettünk, élőállat­beadásból 1952 január második /«* lének tervét teljesítjük. Elvtársi üdvözlettel; Ujvárfalvai Tanács. J 9U'ET ÍRTAK. A fasiszta csapatok talpa alatt egyre forróbbá vált a talaj, a Baktton somogyi oldalán. Boronkáról a né­metek mindenkit kilakoltattak, el kellett hagyni a falut. A falu lakos­ságát Zicsbe és Miklósiba irányí­tották a németek, a kulákok azon voltak, hogy mindenki elhagyja a községet. X kilakoltatás ideje alatt, míg a falut el nem hagyták, sok borzalmat kellett átélni. Éjjel'nap- pal lőttek a németek. Nám kímél­tek semmit és senkit aki nem volt} hajlandó elhagyni sajátját, azt akár agyon is lőtték. Boronkához a front nem messze volt. Repülőgépek jöt­tek, bombázták a községet. Torma György 13 holdas középparaszt is ott szamorkadott a házának fala melleit, feleségével és édesanyjával. Hullott a bomba, a negyedik szem- sziki házát eltalálták, még hozzá­juk is hullott a tégla és a cserép­darabok. Felsóhajtottak mindannyi­an — meddig marad hát így, — gondolták csak úgy magukban. Eb­ben a pillanatban, egész közel esett le a gyilkos bomba- Torma bácsiék házának az összes ablaka sérülést szenvedett, a tetőzetben is nagy kárt okuzölt, Torma bácsinak vé­res lett az arca a légnyomástól —■ hát ez a háború, hát ezt kellett megérnünk, ezért dolgoztunk, — könny futott szemükbe a gondolat nyomán. Felálltak. Meneküljünk — ■mondotta. Ökölbe szorított kézzel, kisírt szemekkel hagyták el azt a házat, azt a földét, amiért annyit küzdöttek az életben. Csak azt vit­ték magukkal, ami rajtuk volt. Útközben a kulákok még jobban fokozták Torma bácsiék idegessé­gét, azt híresét élték, hogy az orcr szók mindenkit felakasztanak, vagy Szibériába visznek el. Gyötrelmei napok voltak. Torma bácsi felesé. VISSZA NE JÖJJÖN AZ, AMI 1944-BEN VOLT. .. gével nem Miklósiba ment, hanem Gamdsra. Itt élt az egyik lánya, ide ment férjhez. Édesanyja nem jött velük. Nem bírta ki a gyaloglást. A gumási jegyző úr csak abban az esetben volt hajlandó Torma bár csiékat befogadni a községbe, ha saját maguknak élelemről gondos­kodnak. Torma bácsi elkeseredett, lesz, ahogy lesz. öcsém úgy is életét áldozta, ha nem lesz ennivaló, majd meghalunk éhen — mondotta. Hónapok teltek el. JEGYSZER AZTÁN ÉRTESl- TEST KAPTAK, hogy ha­zamehetnek. Így is lett. Hazamen­tek- Sirglmas lcép tárult eleijük a községben, a legtöbb ház romokban, köztük To-nma bácsiéké is. Otthon aztán a többiek elmesélték, hogy Torma bácsi édesanyja nem bírta ki a borzalmakat, valahogy eltalál­ták, kerülgették a szót, nem akar­ták megmondani, hogy Torma bácsi édesanyja meghall és hogy a kert­ben temették el. Nagy csa.pás volt ez Torma bácsiék családjára. Múl­tak a napok. Már szovjet katonák voltak a községben, akiktől eleinte idegenkedtek, de később megszeret­ték őket Az elmenekülés ideje alatt el­pusztult a szép jószágállomány, leg­többet a németek vittek el. Nem maradt kocsi, szerszám, de még a ház környéke is veszélyes volt. A kert tele volt aknával, a szovjet katonák szívesen segítették a ház környékét megtisztítani a gyilkois fegyverektől. Felszedték az akná­kat is. Torma bácsi kiballagott a mező­re, látta, hogy földjein fs kárt oko­zott a háború, mert mindenütt bmnbatölcsérek, lövészárkok. Tor­ma bácsi nem tétovázott. — Be kell temetnem — mondta, pedig már majd 60 éves. Sokai kellett dol­goznia Torma bácsinak, míg a göd­röket, árkokat betemette. Nagyon szükséges volt, hogy teremjen a föld, mert nem volt kenyér, de nem volt ruha sem, az maradt meg amit,magáikkal vittek, egy öltő, más semmi. Bútorok is mind tönkre mentek. Cserép is alig maradt a tetőn. Az ablakokat deszkával föd­ték he ideiglenesen, hogy a hideg ne jöjjön be. Torma bácsinak az volt a gondja, honnan vesz jószá­got, miből építi fel a házát. A föl­det aztán úgy szántotta Torma bácsi, hogy kölcsön kért lovat attól akinek volt, majd kérőbb maga is vett egy gyengébb lovat, mert jó lóra nem tellett. Egy lóval nehéz volt kezdeni, rongálódott az eke­vas, mert sok szilánk marad a föl­dön, a gyilkos bomba szilánkja. Torma néni számtalanszor elke­seredett, Torma bácsi csak biztatta, megnyugtatta, ne sírj, majd helyre jövünk még, majd meg látod — egymást vigasztalták. Később az­tán bútort is szereztek, egy kis te­henet is, majd disznót, 'kocsit da­rabokból szedték és rakták össze Lassan-lassan kezdett rendibe jönni Torma bácsiék portája. Az átélt borzalmakat mégsem lehet elfeled­ni. Mindig mondogatták Torma bá- csiéknak a szomszédok, azért halt meg az édesanyja, mert az Isten úgy akarta. Torma bácsinak ez a válasz nem volt kielégítő. Ha nem tolakodnak be országunkba a né­metek, az átkozottak, akkor még ma is él anyám — mondta szám­lalanszor­£Z ELTELT HÉT ÉV ALATT rendbejött Torma bácsiék hátffltuja. De megváltozott a község formája is. Széchenyi gróf nem di­rigál többé. Cselédjei pedig meg­kapták a földet amiben dolgoztak az ixraság javára. A község irányí­tását is az egyszerű emberek vették át. Sokat építettek, a felszabadulás óta több mint iO új ház épült, az alig pár száz lakosú Boroihka köz­ségben. Torma bácsiból azóta pedig kiváló békeharcos lett. Csak az vissza ne jöjjön többet, ami akkor volt, így jellemzi Torma bácsit a régi rend&t. A felszabadulás után épült Torma bácsi is, rendbe ho­zatta a romokat, vett a becsületes munka árán jószágot is. Számta­lanszor panaszkodik Torma bácsi, hogy a légnyomástól kihullanak a fogai, meg hát 60 éven felül is vagyok — mondja. Tonna bácsi tálja Pártunk gon­doskodását, « megváltozott éleién keresztül és mint kiváltó béke har­cos, úgy hálálja meg a felszabadí­tók és a Párt segédkezét, hogy nem mulasztja cl az állammal szembeni kötelezettség teljesítését, mindenféle terményből 100 százalékon felül eleget tett a beadási kötelezettsé­gének. Adóját még ez év októberé­ben rendezte. Minden munkában az első. Torma bácsi magáévá tette, Ilja Erenburg szavait: -yneijvéd- jük a békét, mindnyájunk békéjét, a gyermekmosoly, a kenyér és « virágok békéjét“. Ezek szerint vég­zi a munkáját, így harcol azért, hogy ami volt, a régi, vissza ne jöjjön. Igg harcol mindnyájunk fél­tett kincséért, a békéért. Gáborhelyi Sándor, I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents