Somogyi Néplap, 1951. december (8. évfolyam, 280-301. szám)
1951-12-22 / 298. szám
SZOMBAT, 1951 DECEMBER 22. SOMOGYI mPLAP a 4 Biztonsági Tanács december 19-i ülése Beeemjber 19-én a biztonsági tanács ,pijcgvilallte az ENSZ köcgyű* lés decetofoer 7'i isatnfrozátát Olasz- brSJrig rtsávsféltről a gyámsági Aáüáes munkájúban. Ez a határozat jogtalanul azt javasolja a biztonsági tanácsnok, hogy sürgősen vizsgál ja uieg Olaszország ENSZ-be való felvételének kérdését. Franciaország képviselőíj« határozattervezetet terjesztett elő, amelyben javasolta a biztonsági tanács közgyűlésének Olaszország felvételét az ENSZ-be. Malik elvtárs felszólalása során emlékeztetett orra, hogy nemcsak Olaszország, de még tizenkettő rfí- lám kérése van a biztonsági tanács előtt. Ezek közül az államok közül egyesek — Bulgária, Magyarország, Románia cs Finnország — a háború alatt és a háború irtán, miután '■békeszerződést kötöttek velünk, ugyanolyan helyzetben voltak és ,vonnak, mint Olaszország és jelenleg ugyanolyan joguk van az ENSZ tagságra, mint Olaszországnak Malik elvtára emlékeztei arra, hogy7 annakidején a Szovjetunió, ■mind a biztonsági tanácsban, mind a közgyűlésiben javasolttá, hogy vegyék fel az ENSZ-be mind a ti* z.i'nhárom államot. Az USA és Anglia azonban elvetette ezeket a java sínt okát.-—ílyenmódon — folytatta —ez • tizenhárom állam az angc.l-amé- ' rikai tömb — és mindenekelőtt az USA — kétszínű politikájának áldozata. Az angol-amerikai tömb országait és mindenekelőtt az USA-t, az új tagok felvételének kérdésében nemi az ENSZ alapokmányának tételei, Ivánom saját, önző '•elgondolásai vezetik. Teljesen más mértekkel mérik azcjkiat az államokat, amelyek engedelmesen követik őket, mint azokat, amelyek nem akam»k az USA'tól függő helyzetbe kerülni. Malik elvtárs a Szovjetunió küldöttsége nevében * következő határozattervezetet terjesztette be: —“• A biztonsági tanács, megvizsgálva Albánia, a Mongol Népködtár saság, Bulgária, Románia, Magyar- ország, Finnország, Olaszország, Portugália, Írország, Transz jórdá- nia, Ausztria, Ceylon és Nepal kérdését az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvételüket illetően, gye fel az eunlítdt országokat az Egyesült Nemzedék Szervezetének tagjai közéEzután, az USA képviselője szólalt. fel. Ismét követelte, hogy csak Olaszországot vegyék fel az ENSZ- be. Epnr.cinoiszág képviselőjének ja vfiislatára az ülést elnapolták és Uyanódqo a kérdés megvitatását bt* javasolja a közgyűlésnek, hogy ve-1- zonytakvii időre elhalasztották. A mmgymr kormány ti ltok ozása a» ENSZ-nél és a Nemzetközi Menekültügyi Szervezetnél A külügyminisziériuim tájékozta-! hanem elősegítették, hogy a serdülő, iám főosztálya közli: | idegen környezetben élő gyermeke' két megtévesztő befolyásolással, hav í mis igézetekkel és erőszakkal hazájuktól való távolmaradásra, sőt A Magyar Vöröskereszt több íz- j ben fordult a Nemzetközi Menekültügyi Szervezet nyugatnémetm*- szági kirendeltségeihez a fasiszták által Németországba hurcolt magyar gyermekek hazahozatala ügyében. Olyan magyar gyermekeik sorsáról van szó, akiket immár hat esztendeje hozzátartozóiktól, hazájuktól elszakítva Nyugat-Nómetor- szághan tartanak vissz«. Annak ellenére, hogy a Magyarországon, élő szülök, vagy hozzátartozóik a gyermekeik hazahoz« lialát -kérik, a Nemzetközi Menekültügyi Szervezet átlátszó ürügyekkel és mesterkedásek- Icel a nyugtái zónák megszálló hatás,ágainak nyomására akadályokat gördít hazahozataluk elé. A Magyar Vöröskereszt legutóbb a Nemzetközi Menekülliigvi Szervezet igazgatójához tiltakozó levelet intézett, «melyben többek között inegállapíja, hogy ,,a Nemzetközi Menekültügyi Szerisez>et nyugatnémetországi szervei nemcsak, hogy nem téltek meg minden leheléit a gyermekek hazatéréséivk érdekében. az Egyesül! Albumokba való kivándorlásra bírják rá A Magyar Vöröskereszt levelének másolatát Szánté Zoltán fl Magyar Nópköriársasáig párisi követe jegyzék 'ldsérelcben iinegfkiikil.e I.uis Padilla Nwonntvk, az Egyesült. Nemzeteik közgyűlése elnökének- ,,A magyar kormány — hangsúlyozza a jegyzék — a leghatározottabban támogatja a serdülő korban lévő gyermekek hozzátartozóinak kérését, követeli azon gyermekek hazatérésének lehetővé tételét, akiknek szülei elpusztullak és kategorikusan tiltakozik az elktn, hogy magyar állampolgárok »orsótól ■ önkényesen döntsenek erre illetéktelen ,szerveké' A Magyar Né; köztársaság követe kormánya megbízásából kéri az Egyesült Nemzetek közgyűlésének: elnökét, hogy érvényesítse befolyását a Nyugat-Németországjüan lévő magyar gyemnekek mielőbbi hazatérése erdőkében. A magyar kormány jegyzékben tiltakozott a Mura-íoiyé egyik szigetén történt jugoszláv határsértés ellen A külügyminisz'érium Tájékoztatási Főosztálya közli: A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma december 20-án az alábbi jegyzéket nyújtotta át a budapesti jugoszláv kövérségnek: ,,E hó 19-én a reggeli órákban 4 fegyveres jugoszláv határőr és tíz jugoszláv polgári személy átlépte a Magyar Népköztársaság határét és behatol* a Mura folyótjuk a letenyei hídról északnyugatra fekvő szígeféie, A polgári személyek a négy jugoszláv fs tárőr fegyveres védelme alatt önkényesen favágást végeztek a magyar tulajdoni képező erdőben és csak aznap este fértek vissza jugoszláv területre. A Magyar Népköztársaság kormány?, a fentiekkel kapcsolatban megállapítja, hogy eló're megfontolt tudatos provokációs cselekedetről van sző, Ezf bizonyítja az is. hogy ahhoz, hogy jugoszláv személyek magyar területre lépjenek, vizíjá-művekke! át kellett kelcíök a Mura-folyó egyik ágán a szigetnek nyugati oldalán fekvő jugoszláv területről, minthogy a határvonal a iolyónak ez ága köze- jpén húzódik a vízfolyás irányában. Az erdőírtás lényét bizonyítják ■a helyszínen <i magyar határőrök által talált kivágott fák és í. vágó szerszámok is. A Magyar Népköztársaság kormánya leghatározottabban tiltakozása ; fejezi ki a m’gy»r határvonal provokációs célokból elkövetett megsértése ellen és felszólítja a jugoszláv kormányt, utasítsa határőrizeti szerveit, hogy a legmesz- szebbmenően tartsák tiszteletben a Megy-if Népköztársaság határait, ,tartózkodjanak magyar területre történő behatolásiéi és őrizkedjenek magyar területen lévő, magyar tulajdont képező v gyón megrongálásától és eltulajdonításától. Ugyanakkor a Magyar Népköztársaság kormánya követeli a szándékosan elkövetett határsér- fés azenn lí kivizsgálását és a tettesek megbüntetését.“ Au&sstráliábtsm a munkások visszaverik a reakció támadásait A reakció igyekszik beavatkozni Tömeggyííles Párizsban Gábriel Peeri és Luden Sampaix emlékére I Párizs pépe a Mutnelité palota nagyié:miében töimetgáyüiésén emlékezeti! meg Gábriel P-eeri-röl és bucién Snmpaix-n'iil, akiket tíz évvel ezelőtt• a nácik kivégeztek l’asdhhi elvtárs megnyíló szavai után Duclos elvtárs 'mondott beszédet beszámolt ;i Franciaországra nehezedő fasiszta veszélyről és hangsúlyozta »/.jobboldali szocialista vezetők bűnös cinkosságát a Goul kostákkal. A Kommunistaf Párt, — mo>i:- dotier •— ma is akárcsak Gábriel Pee-ri és Luden Sampaix idején, azok gyűlöletéinek középpontjába került, akik ellenségei a francia munkásosztálynak és a francia népnek. légyre világosabb a tömegek szemlében — mondotta beszéde b: fejező részében —, hogy az aineri- ka'ak akarják Franciaországot háborúba kényszeríteni a Szovjetunió ellen. Épp n ezért, .mint hazafiak, mint kommunistáik 'és mint elszánt békelíarcosok ismétel jak meg ünnepélyesen Maurice Thorez fogadalmáét: A franciét nap sohasem visel háborút a Szovjetunió ellen! A dolgozó tömegek kizsákmányolása és éhezése (okozza a gyűlöletet a Tito-klikk ellen belgrádi faskzlák pontosan] hiány következtében sók gyáájban teljesítik íöípe rial ist» gazdáik parancsait és visszaállítják az országban a -kapitálissá rendszert. Envre újabb és újabb tcínyek tanúsítják ezt. A tiíoisták még 1949-ben hozzáfogtak aOfhoz, hogy az ország !eg!fo-n/to.saíbÍJ 'ipartelepeit és bányáit levegyék aß. államosított üzemek listájáról. 1050-ben Jugoszlávia népek nck főhóhéra elfogadtatta az ipar államosításáról szóló törvény hatályé:licitálását. Ennek következtében ma már száz és Száz /vár és nagyüzem ismét a burzsoázia, az előző tulajdon osoik kezén van A .jugoszláv munkásokat kizárták az ipari termelés irányítágából. Ugyanezen az úton halad fa! •aiu gazdasági élete js. A mezőgazdaság állami szektora egyre csökken és <« magántőke mind jobban teret hódít faluhelyen is. A belgrádi fasiszta kormány tervszerű tevékenységet fejt ki."annak érdekében, hogy a kis- és közöpparuszíságot tönikre- tegye. A titóisk» sajtó beismeri., hogy évente a kis- és középparasz- tak 10 százalékától kobozzák el földjét, JTltüníek a mezőgazdasági gép- és t rak t or ál 1 om ás ok is- Az egykori állami gazdaságok jelentős része nagy kapitalista mezőgazda- sági vállalatokká alakult át. A belkereskedelem úgyszólván teljesen a nagykereskedők és kapitalista tácsaságok kezében van. A ,belgrádi fasiszta klikk felszámolta az állam monopóliumát a külkereskedelem terén is. A pénzügyeket kap ital ista elvek alapján szervezték meg és végül felszámolták az állami ellenőrzésit az áruforgalom és az árak terén js. Ennek a politikának a következtéiben egyre jobban romlik a jugoszláv dolgozó tömegek gazdasági helyzet«. A dolgozók igen nehéz körülmények között végzik napi munkájukat és munkabérük állandóan csökken. Bérükből Sem még', felelő lakást, sem megfelelő élelmet, sóm megfelelő ruházkodási nem tudnak a maguk számára bíz-- fosta ni. Ezt ,a lényt a fasiszta tit-ó- j is’a sajtó is kénytelen beismerni. Igv például a Kosziak vállalatnál a munkások jelentős része a tél folyamán üres raktánhclyiségekben ahult. Számos vállalatnál egy kisméretű hállébelyisélglben sok munkás kénytelen összezsúfolódni. Gyakran előfordul, hogy a munkások számára még az ivóvizet sem biztosítják. A siralmas egészségügyi állapotok miatt nagyon sok munkás betec- Igén gyakoriak a munka-balesetek is. Egyre növekszik a munkanélküliek száma és a jugoszláv munkások elégedetlensége. A nyersanyagleállítják a termelést. jjjrisonló a helyzet faluhelyen is. A kis- és középparasafcság rendszeres kifosztása ezt a népré" leget hatalmas nyomorba döntötte. Sole tízezer kis* és középparaszí kénytelen nevetséges áron eladni földjét a kulá-koknak- A kuiákok, akik .Jugoszlávia összlakosságának mindössze 7 százalékát teszik ki> nu" kaparintották az ország gabona I emu ésének 40 százalékát. A jugoszláv közigazgatás különböző szervei hemzsegnek a kuláik októl, akik vezető állásokban ülve, rabszolgáiként küldik a szegény párasatokat az ordők i I<' rmelésekhez, vagy « bányáikba. 4 parasztság elégedetlenségét n véfeskezű Tito-Rankorics banda féktelen terrorral igyekszik elfojtani. Nemi ritka eset, hogy kis- és kö zéj>panaszto kot tömegesen ítélnek halálra. így például Macedóniában 50 dolgozó parasztot ítéltek halálra, amiért azok kiléptek a „szövetkezetből“. A jugoszláv dolgozók egyre jobban meggyőzödnek arról, hogy a Ti lo-rendszer az angol-amerikai imperialisták eszköze ahhoz, hogy a incyiopoEkapi! alját ák .T ugoszl évi át teljesen kifosszák és az ország dolgozó népét ágyútö 11elékként fel* használják agresszív terveik, érdekében. Ezért a jugoszláv dolgozók egyre szoroaaSÁbra vonva soraikat, elszánttan tovább folytatják felszabadító harcukat. Ez a harc napvól- n-npra szervezettebb politikai for mát ölt és egyre szélesebb dolgozó tömegek vesznek részt benne ^4. kényszermunkára mozgósított munkások és parasztok hatalmas tömegei szöknek meg a munkából és ennek eredményeként a títóisláik képtelenek terveiket teljesíteni. 1951 első negyedében 630 ezer dolgozó parasztot hurcoltak el kényszermunkára és ezek közül 400 ezren megszöktek. Egyre több * sztrájk és a szabotázs. 1950 folyamán sznbo!ázs-cseh km ények és a munka bojkottálása .következtébe» a belgrádi fasiszta banda 120 millió miiir.’kanapdt veszített és Belgráí nagyüzemeiben a termelés egyhar- miadára csőikként. A jugoszláv munkásokkal vállvetve harcolnak a dolgozó párasatok, ifjak, a haladó értelmiségiek é* mindazok, akik egy független és szabad Jugoszláviában, szoros barátságban a Szovjetunióval és * népi d<m.okráciákk|al, a szocializ* musit akarják építeni. Nincs már messze az az idő, amikor a jugoszláv dolgozó tömegek elszánt hárem követ kezűében megszületik a szabad, független és dtímckratikuS Jugoszlávia. A nép állania keményen kim te ti azokat, akik megsértik törvényeit Spekulánsakat, fehetevágókat ítélt el a bíróság A Meuzies-kormány, miután vereséget szenvedett a Kommunista Párt betiltásának kérdésében rendezeti népszavazáson, nem szüntette meg a harcot a Kommunista Párt,l » baloldali szakszervezetek és más haladó szervezetek ellen. A kormány régi reakciós törvények alapján — a jobboldali munkáspártiak segítségével — hadjáratot indított az ausztráliai szakszervezetek ellen •é> elsőseibaii több szakszervezet baloldali vezetősége ellen. a szakszervezetek ügyeibe. A szakszervezeteket a kormány szolgálatába akarja állítani. A dolgozóknak ct reakció tátimdá" sa ellen vívott harca azonban azt mutatja, hogy a kormány n'm tudja akarata .alá rendelni a szakszervezeteket. A balotdali szakszervezetek harcában erősödik az ausztráliai munkások egysége és öntudata. A koreai néphadsereg főparancsnokságának december 29-í hadíjelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Néphadseregének Főparancsnoksága december 29-án közölje, hogy a Koreai Néphadsereg egységei, a kínai népi önkéntesekkel szorosan együttműködve, a korábbi vonalakon védelmi harcokat vívnak és »agy veszteségeket okoznak az ellenségnek. A keleti front egyes szakasz*!* folytatódott a tüzérségi párbaj. A középső és nyugati fronton különösebb változás nem töríént, csupán felderítő osztagok és harci járőrök folytattak tevékenységet. December 20-án a néphadsereg légvédelmi egységei és *z ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek a Vonszan/ Tokvon és Csuk- cson békés lakosságát kegyetlenül bombázó és géppuskázó repülőgépek közül kettőt lelőttek. Egy volt hitietiaki képviseli Nyugai-Nérnetorszógot gz ENSZ-nél A Német Demokratikus Köztársaságban lévő Keresztény Demokrata Unió (CDU) politikai bizott- ságn táviratot intézett Selim Sar- perhez., az ENSZ különleges politikai. bizottsága elnökéh,ee, amelyben tiltakqzrualk az ellen, hogy dr. Gradl k é p v i se 1 je Ny uga t - N ém e t o rsz á got az Egyesült Nemzeteik előtt. Dr Gradl a háború végéig dr. Ernst minisztériumi igazgató, a hitleri birodalmi bankok biztosa, majd aiz ellenséges vagyonok kezelésének megbízottja, munkatársa volt. fBitis Ssiíiag imTisZittóÉc December 22-én (ít nagy íüüiialó) Majverui beszélfi “zevirt film ■ r*dió ______feltalülaiának igar tflrténeférOl______ Dt ««b«r 21—26-án délelőtt fél 11 óraker 1 forintos helyírakkal MATINÉ Ttrfti^et -g- hadihajó füldkfliiili ufjáról Előadások kezdete lé! 6 */♦ S-kor, vasárnap fét 4, * s és 8 óakor Pénztárin!:*! elrtsdés előtt egy drá a! Népi demokráciánk nagyszerű eredményeit nem jó szemmel nézik a falu kiilákjai, dolgozó népünk ellenségei. Igyekeznek rábeszélni egyes be íolyásolh tó embereket, hogy rajtuk keresztül gáccsoskodjanak hazánk rendje ellen, így leír az ellenség szekérioió- ja Dell József hetes! 4 és félholdas dolgozó psrcszt is, áld két mázsa tengerit szállított be Kaposvárra engedély nélkül, 300 forint pénzbüntetésre ítéltek. Fekete József kaposvári lakos 143 kilogramm tengerit szállítóit engedély nélkül, amiért 5G0 forin; pénzbüntetést kapott, Horváth József 716 kilogramm, Sass János 493 kilogramm kukoricát szállított engedély nélkül PusztasonioGorról Kaposvárra, Mindkettő 3 h6n:pi börtönt és 500 —500 íorin* pénzbüntetést kapott- Várkonyi Imr* MÁV fokai uz, kaposvári lakos 296 kilogram tengerit szállított engedély nélkül szolga lati útja alkalmával Somogyiadról Kaposvárra, Öt hónapi börtönt és 5C9 forint pénzbüntetést kapott- Piroa József alfal-i dolgozó paraszt 620 kilogram tengerit szállított engedély nélkül Dombóvárra, Á bíróság 3 hó*api börtönre és 500 forint pénzbüntetésre ítélt*. 1 K*idős Gyula állami erdész a tót jújffihrí iUentéay-földjén termelt 899 | kilogram tengerijét engedély nól- \ kűl szállította Kaposvárra, 500 fo- I rínt pénzbüntetést kapott. Megyénk mezőgazdasági dolgozói szívesen foglalkoznak állattenyésztéssel, így megyénkben jelen- iős szerepe van a kétéves állattenyésztési tervnek, melyből eddig is szép eredményt értünk el. Az e’k-nseg ezen a téren sem alszik, ítf is rábírja dolgozó p rasztságun- k í a feketevágásra, A kevésbbé Öntudatos dolgozóknál sikerül U a kutaknak módszert rlkalmaztatni. Kovács Ferenc sütesegéd a Kaposvári Kenyérüzemnél, egy darab 40 —45 kilogra mmos sertést vágott le engedély nélkül, 3 hónapi börtönt, 500 forint; pénzbüntetést kapott. Bader Ferenc kaposfői 6 holdas dolgozó paraszt egy darab 35 kilogrammos sertést vágott le feketén, ezért a bíróság 3 hónapi börtönre és 500 forint pénzbüntetésre ítélte. Bernhard Péter kőműves 49 kilogrammos sertést vágott le engedély nélkül, amiért 3 hónspí börtön f és 600 forint büntetést kapott, Horváth József bárdibiikki új- gsazda 70 kilogrammos sertést 'rágott le engedély nélkül, sertésszál- lííási szerződése is volt, de ennek nem t«tf eleget. A szerződési előleget viszont elsikkasztotta. Emiatt nem adtak ki részére vágási engedélyt, de ő ennek ellenére a sertést levágta. Horváth József juttatott földjét gz ősszel nem művelte meg, nem vetett, S hó» pi börtönre, 500 lórink pénzbüntetésre és összes juttatott földiének elkobzására ítélte a bíróság.
