Somogyi Néplap, 1951. december (8. évfolyam, 280-301. szám)

1951-12-21 / 297. szám

p t 2 )l£BS&LLMZm& SOMOGYI MtPLAP PÉNTEK, Í951 DECEMBER 21­fi kspssvéri Foneds-építkezés dobozó; a nnnikafegyelem megsziiárdíiáséva!, tervszerű munkával karcainak a Minisztertanács visisnászlajáért A termelőszövetkezeti oktatás kérdése, tsz-káderek nevelése A 73/4-es Építőipari Vállalat Ka­posvári Fonoda építkezése a meg­kötött szerződések alapulvételével az évi tervét december 3í-íg elő­reláthatólag 150 százalékra telje­síti. E magas százalék elérésében fontos szerepe volt a Fonoda épít­kezés dolgozóinak a Nagy Szocia­lista Forradalom és Sztálin elvtárs születésnapja tiszteletére tett fel­ajánlásoknak. Az építkezés dolgo­zói november 7 tiszt eletére fel­ajánlották, hogy a 4500 négyzet­méter alapterületű raktár és se­gédműhely épülőét, amely befe­jezésének határideje szerződés szerint december 31. volt, novem­ber 7-re fejlő alá hozzák. Rákosi elVtárs a munkahely dolgozóit levéllel tisztelte meg, ennek hatása alatt 8 dol­gozók a már amúgy is feszí­tett munkát három nappal megrövidítették és november 4-én ló órakor Rákosi eivfársnak táviratban jelentették, hogy a november 7-re tett vállalást teljesítették. A Fonoda építkezés dolgozói ezen felül lehetővé tették azt, hogy október 1-én a Szovjetunió­ból érkezett fonógépek .szerelése megkezdődhe/e.t és e szerelésül népgazdaságunknak szakértők sze­rint 4 millió forint összeget lehe­tett megtakarí ani, ezenkívül le­hetővé tették azii, hogy a Kapos­vári Fonodában a fonógépek mű­ködése november 1-én megindul­hasson és december hónapban már 16.500 fonóorsón készítsék a fo­nalat. Az Építésügyi Minisztérium az évi terv teljesítéséért és tólíeij«- sl’éséért kitűzött jutalom és ván- dorzászió elnyerése céljából a kaposvári Fonoda- építkezés dolgozói > a következő célt tűzték ki feladatúi: a raktár és segédműhely épületét december 31-ig teljesen hefejezik, külső vakolás nélkül. Tűzoltó lak­tanyát január 1-én beköltözhető állapotban átadják a raktár és se­gédműhely északi és déli részéhez, 2 darab 5 négyzetméter alapi erüle- íő épülete építenek. Ezt decem­ber 3í-én használható áiiapo ban átadják. Az ideiglenes kazánházat a .segédműhely és bálaraktár épü­letet december 3í-ig teljesen kész állapotban átadják. Az ideiglenes öltözőépület tető alatt lesz és a végleges ládaraktár alapozása de­cember 31-ig elkészül. A Fonoda j építkezés dolgozói elhatározták, [ hogy az ideiglenes utakat decem­ber 31-re a gépek szállítására al­kalmas állapotba hozzák, A Fonoda építkezés építésveze­tősége december 31-íg elkészíti — az 1951. december 3‘i-í kiindulási állapot figyelembevételével — az építkezés összes létesítésére és szolgálataira vonatkozó ütemter­vet Az ütemtervből ki kell tűn­ni, hogy az egyes időpontok betar­tásához mennyi munkaerő, meny­nyi és milyen anyag, mennyi előre gyártott elem és gépészeti beren­delésre van szükség. Áz építkezés dolgozói elhatároztak, hogy az előre­gyártót! vasbetongerendák részére szükséges 600 nm. alapterületű épületet december 31-ig elkészítik. Ugyanakkor a élre tervezett ap­róbb munkálatokra az eddiginél lényegesen nagyobb gondot .fordí­tanak. December hónapban még vissza’evő napokat észszerűsités- se!, olcsóbb szerkezetek alkalma­zásával, hulladékanyag felhaszná­lásával, iíjgla, cement, vas és zsa- j luzó anyagtaksrékossággal és a i téli fűtés helyes megszervezésével j 27.600 forintot takarjanak meg, j A dolgozók elhatároz: ák, hogy i csak minőségi munkát fognak vé- I gezni, a visszalévő falazást Makszi- , menko-módszerrel végzik és a Makcziroenko-falazás viszonyszá- j mát a rendes falazáshoz jelentés­ben mindig közölni fogják. Á munkafegyelem terén elhatároztak, hogy a késése;- er és a korai elmenésekei teljesen kiküszöbölik és a munkahelyen pontosan meg­jelennek. A 100 százalékon aluli teljes! ók jelenleg 20 százalékát december 31-ig 10 százalékos arányban csökkentik. A vállalat a kimagasló százalékot naponta hangszóróval vagy röpgyülésen tudatja. Hogy a 73, számú válla­latnál is tudatosítva legyen az építkezés telephelyén, villámki- mondó formában hetenként; leg­alább kétszer közölni fogják az eredményeket. Előre az évi ‘érv teljesítéséért és túlteljesítéséért! Előre a Mi­niszter‘nnács vándorzászlajáért! , Kovács József párt titkár, Fekete Mihály ÜB-íitkár, Szabó Ferenc sztahanovista kőműves. A* A kaposvári Utfeamtartő Vállalat vezetősége teremtsen rendet a terv- és a munkafegyelem terén Rákosi elvtárs a Központi Veze­tőség november 30-i ülésén a mun­kaiegyelem kérdésével foglalkoz­va rámutatott arra, hogy ,,A mun­kafegyelem lazaság* jelenleg egyik legnagyobb fékünk“. A munkafe­gyelem lazasága Somogy megyé­ben legkirívóbb formában a Ka­posvári Útfenntartó Vállalatnál mutatkozik meg. Az Útfenntartó Vállalat második negyedévi tér­vét 81 százalékra teljesítette. Jú­lius hónapban 60, augusztusban 86 volt az igazolatlanul mulasztók száma. E két hónap alatt a t®rme- lésböl 569 munkanap kiesés volt. De hasonló volt a helyzet a máso­dik félév többi hónapjaiban is. Fél év alatt 467 munkás 1431 napot hiányzott a munkahelyről. Egy munkás termelésének napi értéke 100 forint, tehát a termelő munká­ban el nem tök ott napok 143 ezer forint termelési csökkenést jelen­tett x vállalatnak. Az igazolatlan mulasztások ab­ból adódtak, hogy a vállalat ősz- szes dolgozóinak 85 százaléka kéf- lakí munkás, Olyanok, akik föld­del, vagy egyéb jövedelemét bizto­sító vagyonnal rendelkeznék és csak akkor dolgoznak a vállalat­nak, ba otthon nincs munkájuk, A másik okozója az igazolatlan mulasztásoknak, hogy a mérnökök, építésvezetők több hely en kényelmetlennek és népszerűtlennek tartják a Párt határozatai és a kormányrend,eletek alkalmazását. PL a balafoníenyvesi építkezésnél Bokor István mérnök, építésveze­tő egyszerűen tudomásul vet:e az igazolatlan mulasztásokat, — s mi­vel számára így kényelmesebb, le­vélben jelenti a központhoz, de ennél többet nem tesz. Amikor a baiatonfenyvesi épít­kezésről tömegesen mentek el a munkások, Bokor István e tömeges munkavándorlás megszüntetése ér­dekében semmit sem tett. Amikor a vezetőség közelebbről megnéz­te ezt a kérdést, kiderült, hogy Bokor Is* ván mérnök tudatosan okozta elő a munkásvándorlást, hogy ezzel fékezze az építkezést. A munkát t®rvszerűf lenül irányí­totta, elfojtotta a munkások bírá­latát, „téves“ bérszámfejtésekkel, drasztikus bánásmóddal tudatosan járult hozzá a műnk:fagyelem meg- lazításához. Novák Ignác 72 éves munkásnak 4 ledolgozott napot, 35 órát nem számoltak el, így igye­keztek elégedetlenséget szítani a munkások között. A /évesnek lát­szó bérszámfejtést csak a megyei központ közbenjárása után intéz­ték el Novak Ignác kérelmére. Bo­kor Is. ván amennyire nem törődött a termeléssel, éppen úgy nem törő­dött a dolgozók szociális juttatá­saival sem. Államvédelmi hatóság­gal fenyegetőzik, úgy bánik a dol­gozókkal, mint a múltban, amikor „idegességében“ eldob: a sapkáját és a munkással vetette fel. Ezen az építkezésen 200 dolgozó közűi mindössze tíznek volt munkaköny­vé, ami szintén a munkafegyelem lazaságát, ts munkások tömeges ki­lépését segítette elő. Bokor István igyekeze/t magát körülvenni olyan elemekkel, akik segítettek neki az ilyen légkör ki­alakításával. Munkavezetőnek tet­te meg Petkes József horthysta katonatisztet, — repülős főhadna­gyot, — aki; szintén a megyei köz­pontnak kellett leváltani. Pefkes József olyan követelésekre szí­totta a munkásokat, amelyek nem voltak jogosak, így igyekezett a munkásokat szembeállítani a Párt­tal, népi demokráciánkkal. Bokor István mérnököt leváltották az építésvezetői tisztségéről, Pel kés Józsefet pedig fegyelmi úton tá­volították el a munkahelyéről. Leváltásuk óta már mutatkozik ja­vulás az építkezésen. A vállalat marcali építkezésén sem különb a helyzet. Kincses Ti­bor mérnök, Polecsák János mun­kavezető naponta jelentenek igazolatlan hiányzókat a központ felé, de semilyem kőnk rét intézkedést nem teamek a munka­fegyelem mi g szilárdítása érdek ében. Nem követelték meg a munka­könyvek kiállítását, így — amikor a dolgozókat igazolatlan mulasz­tásért felelősségre vonták — nyu­godt lelkiismeret el hagyják ott a munkahelyet, elmennek más vál­lalathoz dolgozni —meg kell mon­dani, azok kitárt karokkal szíve­sen fogadják őkét. „Egy példa arra, hagy a marcali építkezésen egyes dolgozóknak mi­lyen a viszonya a munkához. Csiz­madia Margit augusztusban 4. no­vemberben 1 munkanapot hiány­zott igazolatlanul. Betlánovics Sándor augusztusban 3, októberben 6, novemberben ugyancsak 3 na­pot hiányzott igazolatlanul. Csert?. József 12 nap nem jelent meg a munkában. Ezek ellen a kétlakí dolgozók ellen semmiféle rendsza­bályt nem alkalmaztak, így lápot Kdtak ahhoz, hogy a többi mun­kások is, minden‘bejelentés nélkül egszerűen kimaradtak a munkából. Rákosi elv-társ rámutatott arra, „A lazst, elnéző kezelés következ­tében romlik a munkafegyelem. Az ellenség is rá áll erre a vonalra, Nem egyszer tapasztaljuk, hogy az a munkavezető, aki a lökés időben lelkesen hajcsároskodoft, most a lazaság, elnézés szószólója.“ Ez mélyen kifejezésre jutoft a háromfai hídépítkezésnél, ahol Da­ni János építésvezető — aki a múltban cementgyáros volt — ma nem törődött a munkával, hagyta, hogy 20—22 igazolatlanul mulasztó megbontsa az egész építkezés kol­lektíváját. Az ilyen állapotok okozták az Útfenntartó Vállalat tervteljesítésének lemaradását. Az/, hogy a vállalat egész évi ter­vét 91 százalékra teljesítette de­cember 1-ig. Azoknál az. építkezéseknél, ahol az építés és munkavezetők sze­mély szerint érezték a felelőssé­get, megkövetelték a munkások­tól a munkafegyelmet, nem feled­keztek meg a szociailás juttatá­sokról, ott jó kollektíva alakult ki, jónak mondba/ó a munkások mun­kához való viszonya. A tahi építkezésen Nagy Tibor építésvezető — aki népi demokrá­ciánkban szerezte meg szaktudá­sát. munkáskáder — példamutató munkát, végezve, határidőre, leg­főbb esetben határidő előtt adj3 át a munkái. Igazolatlan mulasztá­sok i'Z építkezésen egyáltalán nem voltak. Ezen az építkezésen a dolgozók szeretik vezetőjüket, merj meg­kapják tőle, ami megjár, ezért szí­vesen adják ők is azt, amit megkö­vetel. Az öntudatos dolgozók már a kezdetben következetesen lép­tek fel a fegyelmezetlenek ellen, A fermeiőszöve' kezeli mozga- | lom fejlesztése terén, bár értünk J el jelentős sikereket, az eredmé- j nyék mellett azonban az/ látjuk, S hogy termeíőszöve.kezereink po- | lítikaí és szakmai vezet ése, irá- j nyitása sok esetben még mindig I nincs kellően biztosítva. Ez azt] mutatja, hogy ;a szövetkezeti moz­galom. egészséges fejlődését nem segítettük eléggé képz'eht, veze­téshez értő tsz káderekkel. Pártunk II. Kongresszusa és Rákosi elviére november 30-i beszéde iámul'’főtt arra is, hegy a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésében igen je­lentős szerepe vEn meglévő termeíőszöve í ke zeteínk meg­szilárdításának, megerősítésé­nek. A megerősítés fontos feltétele a vezetés munkájának tökéletesíté­se, a vezetők képzése. A Földművelésügyi Mimiszijéri- um az 1951/52-es oktatási idény­ben a mezőgazdaság valamennyi ágazatának meglett:ő tanfolyamo­kat szervez, s ezek a tanfolyamok , hivatottak urrb hogy termelőszö- JVetkezeti tagjainkat meg!tanítsák a nagyüzemi gazdálkodás viteléhez j szükséges tudnivalókra, az új ag- j rotechnikai módszerekre. Megyénk területén 3 bentlakásos tanfolyamon biztosítjuk a tsz vezetőkáderek képzését. Mégpedig a göllei elnöki, a bala­toniéiul növény- és a baia.tonszár- szó. ál'atteayésztő brigádvezetői | tanfolyamokon. E rövid cianíoya- ! moknak célja az. hogy azokat a hiányosságok.-!t, amelyek termelö- szövetkezeleinknél a munka meg­szervezésében. vezetésében fenn­állnak, megszüntessük, Fogy meg* Í tanítsuk termelőszövetkezeteink elnökeit, brigádvezetői: a vezetés íc’apvető feladataira és a tavasszal í elvégzendő*munkákra. I Segítséget kívánunk adni a további feladataik jó clvégzé- / séhez. A tanfolyamon az egyes kérdé­seket a gyakorlati tapasztala:ok­kal, a valósággal szoros kapcsolat­ban tárgyalják ki. Bőséges alkalom nyílik ott arra, hogy a gyakorttf- ; bél kiindulva egyes csoportok konkrét példáival foglalkozzunk. A. jól bevált módszereket, de a helytelen néze eket is megvitat­juk. Az áldozatkész, szívós míndea- mepí harc a vezetők legjobb iskolája és tsz vezetőink az előadások során és a viták ke­retében beszámolnak arról, hogy müven módszerekkel si­került szilárddá tenni terme­lőszövetkezetünket, bebizonyí­tani a nagyüzemi gazdálkodás fölényéi. Ezek a tanfolyamok ermelőszö- vetkezeteínk vezetői részére nél­külözhetetlenek. A tsz elnökeink, brigádvezetőink a felmerült ap­róbb problémáikat félretéve olyas örömmel jöjjenek a január elsején .meginduló tanfolyamokra, ami­lyen örömmel és eredményesen tanul most 61 elnök, 24 állattenyésztő és 53 növénytermesztési brigádvezető. A tanfolyamról hazatérő tsz-tag helyes munkaszervezéssel végzett munkája nyomán a csoport min­den tanfolyamot elvégzett taggal kétszeres, de sok esetben többszö­rös munkaerőt kap vissza egy tag személyében. Á tanfolyamon lévő tsz veze­tők * hallottakat, ss átadott jó tapasztalatokat saját terme­lőszövetkezet ükre -vonatkoz­tatva rögzítik. Megtanulják a lazaság, a megalku­vás elleni kíméletlen harcot- Foko­zottabb mértékben követelik meg a szocialista munkafegyelmet. Megnövekedik ezáltal rtlsz-ínk tag­jaiban a társadalmi tulajdon iránti megbecsülés és meg tudják magya­rázni ezek a tsz-vezetők, hogy most az eddiginél még inkább érvényes az az igazság, hogy mi­a nem odvalókat eltávolították maguk közül és így megteremtet­ték a szocialista építés példamuta­tó építési részlegét, amíg az Út­fenntartó Vállalat többi építési helyeinek példát, mutat. Hasonló jó építési részleg Búzás András .elvtárs, sztahanovista, la- kócsai hídépítés részelege, ahol 4—5 ember — sok nehézség és probléma közepette építette fel a hidat, helytállva mindig a maii­kéban. Áss Útfenntartó Válialrcínsk okulnia kell a hibákból, kemény késesei, határozottan .kell fellépni a mulasztók, a munkafegyelmet tudatosan lazítok ellen, ahogy .azt. a megyei pártértekezlet is megszabta számukra. Legfonto­sabb teendő, kialakítani azt a szellemet, mint ahogy Rákosi elv- társ mondotta: „ameSy elítéli, meg- béivegzi a fegyelmezetlenséget, amelyben a fegyelem megsértése, igazolatlan kimaradás, selejtgyár- íás, szégyen és gyalázat“. Amennyiben a figyelmeztetés, a meggyőzés nem basznál, kemé­nyebb eszközöket kell igénybe venni. Ne elégedjenek meg 10—20 forintos bírságolásokkal, hanem rendezzék mindenütt a munkások munkakönyvét, alkalmazzanak ke­ményebb rendszabályokat a mu­lasztókkal szemben., amint azt as öntudatos dolgozók megkövetelik a vállalat vezetőségétől. Tartsanak hetenkint üzemi, ter­melési értekezletet a munkahelye­ken. Beszéljék meg a tervet, a fel­nél többet fesz valaki a felemelt ötéves tervünkön belül a Minisz­tertanács növény termesztési, vala­mint 2 éves állattenyésztési terv teljesítéséért, annál jobban hozzá­járul saját életszínvonalának eme­léséhez. Ezeket a feladat okát termelő­szövetkezeteink vezetői mindenek­előtt a fokozott éberség jegyében kell, hogy végrehajtsák. Azt látni kell, hogy az ellenség minden rést megkeres, megtalál, hogy felhasz­nálja a fejlődés gátlására. Arra kell vennünk tehát az irányt, hogy rést se hagyjunk, hogy az ellenség támadásait, £ kulák aljas mesterkedéseit a pártszervezetekre támasz­kodva nap mißt nap visszaver­jük. Schubert Valéria levelező. adatokat, a munkafegyelem kérdé­sét. Népszerűsítsék ezeken az ér­tekezleteken a példamutatókat, bí­rálják és vonják felelősségre a fe­gyelmezetleneket. Á vezetők személy szériái felelősek minden .munka­helyen azért, hogy a dolgozók egészében és ré&detéhen teljesítsék a tervet. Az egyéni felelősséget ne igyekez­zenek átruházni a vállalat köz­pontjára, mint ahogy eddig tették, hanem önállóan, saját hatáskörük­ben oldják meg a problémákat, ahogy ;zt a munka törvénye szá­mukra biztosítja és tőlük megköve­teli. A központnak az eddiginél sok­kal élesebb rendszabályt kell al­kalmazni o:t, ahol nevelő munká­val, meggyőzéssel nem tudnak eredményt elérni. Uj tervév köze- leg, új feladatok, az eddiginél sok­kal nagyobbak állnak a vállalat előtt, amelyeke/ megvalósítani csak úgy tudnak, ha eddigi hibáju­kon okulva alaposabb munkaszer­vezést, szocialista'öntudatot, mun­kafegyelmet teremtenek, amely lé­nyegében »lapja, feltétele a jövő évi munkájuknak. Az 1952-eg terv­év ötéves" tervünk harcának "döntő ütközete lesz. A harcban csak úgy tudják megállni helyüket becsület­tel, ha Pártunk II. kongresszusá­nak határozatait maradéktalanul végrehajtják, ha Rákosi elvtárs no­vember 30-i ű"mutatásának alkal­mazásával végzik munkájukat.

Next

/
Thumbnails
Contents