Somogyi Néplap, 1951. december (8. évfolyam, 280-301. szám)

1951-12-18 / 295. (294.) szám

Mai izámban: SOMOGYI NÉPLAP r \ "v. A kaposvári járás {cg - és tagjclölflfelvéteii munkájáról. — Leleplezlek g kulékokkzl paktál-6 nagybajom begyűjtési állandó bizott­ság helyettes elnökét- — A Kaposvári Nagy­in lom dolgozói december 1-re 102 százalék­ra teljesítették éri tervüket. J M DP SOMOGYMEGYFI PA Pl" ül 7 OTTS A'GANAK LAPJA Vffl. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM. Ára 50 fillér. KEDD, 1951 DECEMBER 18. „Ez a szobor olyan, amilyen Sztálin a valóságban és amilyennek népünk látja ót.. Révai József elvtárs, népművelési miniszter dolgozó népünk lelkesedésétől kísérve felavatta Sztálin elvtárs szobrát Vasárnap reggel dal csendült a főváros utcáin. Megrendült Óbu­dán, visszliangzott a Víziváros házai között, Angyalföldön és Kőbányán, a Du'napariokon és a Majakovszkij úton, szárnyaira kapta a decemberi szél, kibontotta, a tetők felett, mint egy hatalmas, zúgó lobogót. Sztálinról szólt tt: ének. Katonák dalolták és jókedvű ipari, tanulók, gyárak munkásai és iskolásfiúk, vasutas leányok és szabad­ságharcos asszonyok. Innen is, onnan. is haícémas folyammá nőtt a törne», zászlóival és tábláival, jel számival és dalaival, folyammá nőtt és harsogva hullámzott a Gorkij fasoron á! a. üget feló. .1 hatalmas, új téren, tűzpiros lobogók erdeje fölött vörös kő ta­lapzatán ott áll a szobor. Még hófehér lepel barit ja, még n m la ni n jólismert vonásokat, a messzenéző tekintetet, aimfily ott él minden magyar dolgozó szívében, oly mélyen és maradandóan, ahogyan csak a szeretet izzó ereje véshette oda. Csend van, a liget fái alatt halkan zsong a város. Mert maga a város jött el, csepeli vasasok, lágymá­nyosi asszonyok, kispesti fonónők, mérnökök és írók, színészik és tisztviselők, gimnazisták é* főiskolások hozták a megszabadított és felépült Budapest köszönetét. De itt van «velünk, láthatatlanul az egész ország. A nép, amely Sztálin Vasmüvet emel, erőművet épít Inctóm, kultúr házakat a falvakban, duzzas ztógátat a folyókon, gyárakat és hidakat — a szebb, boldogabb jövőt. Ünnepi örömmel gondol most a nagy felszabadítóra, a fáradhatatlan segítőre, a: emberiség, a béke igaz ügyének első munkására. Megérkezik Rákosi Mátyás elvtárs Sztálin bronzba öntött tizennyolc méter magas szobrát, amely Miktis Sándor. Kossu’ti-díjas szobrászmű­vész alkotása, a Gcykij-fasor és Dózsa Györgyöt torkolatában ál]í- i tatfák fel. Már jóval az ünnepség megkezdése előtt mintegy nyolcvan- ezren állják körűi a teret. Pontosan 10 órakor kürtszó kut­sán és a teret megtöltő dolgozók hatalmas éljenzése körben a szo­bor alapzatára épített tribünön megjelenik a magyar nép szeretett vezére, Sztálin elvtágs legjobb ma­gyar tanítványa, Rákosi Mátyás elv-társ. Egymás után lépnek a tri­bünre Gerő Ernő, Révai József elv- társak és ,a Párt Politikai Bizottsá­gának többi tagjai, köztük Rónai Sándor elvtárs az Elnöki Tanács elnöke. Dobi István a miniszterta­nács elnöke- J. D. Kászeljofv elvtárs, a Szovjetunió magyarországi nagy­követe. Megjelent az ünnepségen a Nép­iköztársaság Elnöki Tanácsa és a minisztertanács szálmos tagja, a tö- m®j*sz€rvczctek vezetői. Ott volt Huan Cen, a Kínai Népköztársa­ság magyarországi «nagykövete és a többi baráti állam budapesti kül­képviseleteinek vezetői. Az ünnepség megkezdése előtt Farkas Mihály elvtáTs vezérezredes, h»nvédelmi miniszternek, a felsora- korc/'t disz zászlóalj parancsnoka tett jelentést, majd ellepett a díszzász- lóal j előtt. A magyar és szovjet himnusz hangjai után a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság M'niszter- tanács» nevében Révai elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, népművelési miniszter lépett a mikrofonhoz és elmondotta ünnepi beszédét. Sztálint útját járva, jó úton járunk — Két esztendővel ezelőtt, Sztá- 11» elviárs 70. születésnapja alkal­mából határozta el Pártunk kezde­ményezésére fővárosunk vezetősége, népi demokratikus kormányzatunk, hogy felállítjuk Budapesten Sztálin elvfirs szobrát — ktzdle beszédét Révai József. — A határozatot megvalósítottuk: Sztálin elivtárs 72. születésnapjának előestéjén íme, a szabor áll. — Köszönet érte Pártunk és kor. mánjunk nevében a szobor alko­tóinak, a művésznők és mindazok­nak, »kik segítségére voltak a szó bor megalkotásában. — Ez a szobor olyan, amilyen Sztálin a valóságban és amüyenívgh népünk látja őt : e.gyszeréiségében is nagy, nagyságúban js egyszerű. Nemrégiben, november 7-én ne­vezték el róla. ötéves tervünk leg“ nagyobb alkotását, Sztálin Vasmű­nek és első új szocialista városun­kat Szíálinvárpsnak, jeléül annak, hc,gy ha Sztálin Hívével épül >'■ világ: az új Magyarország is az ß nevével, az ő szellemében épül. Most, 72. születésnapjának kü­szöbén leplezzük le országunk szí­véiben, szeretett hazánk gyönyörű fővárosában Sztálin szobrát, hogy örökre hirdesse: amit Sztálin né­pünknek adott, a legtöbb, amit nép­nek adni lehet: szabadság, függet­lenség, hit önmagában, lehetőség arra, hogy alkotóerejét szabadon kifejthesse. —- Ez a ‘Sz'álin-szöbqr, a főváro­sé, de nemcsak a fővárosé. Mint »hogy Budapest is egész népünké, ez a se»!»®** Is az egész magyar népé. Ezt a teret itt, ahol Sztálin szab" ra áll, rövidesen Budapest legszebb terévé alakítjuk át és ennek a l€g" szebb térnek központja, legnagyobb ékessége Sztálin elvtárs szobra lesz. Itt, ezen a, téren, Sztálin elv- társ kőre állított, bronzba öntött képmása előtt fognak évről-évre felvonulni Budapest dolgozó száz­ezrei, hogy az ő alakjára tekintve m'ég jdbban agyukba és szívükbe véssék: Sztálin útján járva, jó úton járunk, csak Sztálin útját járva le­het népünk erősisé és még erősebbé, egységessé és még egységesebbé, le­het «a haza és a hazának «minden fia boldoggá és műveltté, lelhet éle­tünk széppé és mégszebbé. — Ez a szobor nemzetünk lei­kéből Jelkedzett, ez a szobor ma­gyar szobor. Sztálin, a Szovjetunió népei­nek vezére, az egész világ munkás- osztályának tanítója, az egész ha­ladó emberiség zászlóvivője, de ugyaniakkor minden nép, kicsi és nagy, kjiilön-külön is a szívébe zárta, a magáénak tekinti. Ahogyan a szocializmust építve minden >nep hozzáad valamit a közös műhöz a maga nemzeti sajátosságaiból, ugyanúgy minden nép a maga nem­zeti szemüvegén keresztül látja az emberiség közös Sztálinját, magára vonatkoztatja azt, amit Sztálin tett az egész világ minden dolgozójáért, Saját nemzet i élettapasztalata: alapján teszi magáévá tanításait Minden szabadságáért harcoló nép szíve feléje dobog, a mi népünk szíve magyarul dobog feléje. A szoborral, úgy, mini dallal, a nép érzelmeit, szeretetét lehet ki­fejezni- De nálunk a régi világiban 'voltak szobrok, amelyeknek semmi közük nem volt népünk igazi ér­zelmeihez. — A régi uralkodó osztályok a maguk képére formálták nemzeti hőseinket, törpéket neveztek ki nemzeti nagyságokká. Vej-bftczyk, Rákosi Jenők. Pro/hászkák kó; má­saival csúfították el fővárosunkat és országunkat. Mi ezt jóvátesszük. A nemzet igazi nagyjainak emelünk emléket. A jövő évben szobrot eme­lünk a török- és németellenes ma­gyar szabadságharcok két .legna­gyobb hősének, Kossuth Lajosnak Budapesten uz Országiul® előtt, Hu­nyadi Jánosnak Pécseit. — De a sort tudatosan Sztálin szobrával nyitjuk meg. — Hunyadi és Kossuth a ma­gyar nemzet szabadságáért és füg­getlenségéért küzdöttek az idegen elnyomás ellen, de harcukat — bár évszázadókra világították míg né­pünk útját és bár tetteik kiapad­hatatlan forrásaivá váltak, a haza­szeretetnek — nem koronázta siker. Aje a magyar mbadság-harc, "melyei Sztálin zászlaja alatt vív­tunk és vívunk — győzelmes volt és győzelmes .marad. A régi magyar szabadsághar­cokban, Hunyadi és Kossuth kii/- dtlmeiibén a harc az idegen hódítók elnyomása ellen és a harc a ma­gyar urak belső elnyomása ellen, nem tudott eggyé válni, abban a Szabadságharcban, melyet Sztálin 'zászlaja alatt vívtunk és vívunk, a nemzet; függetlenség ügye és a dol­gozó nép felszabadításának ügye összeforrott. Sztálin tanította meg népün­ket arra, hogy a magyar függet­lenséget kivívni és biztosítani any* nyit jeleni, mint a szocializmus! felépítem országunkban, a szocia­lizmust felépíteni pedig annyit je­lent. mint gránitnál keményebb és szilárdabb alapra építeni nemze­tünk függetlenségét. — - A török és a német hódítók ellen vívott magyar szabadsághar­cok végső soron azjon hiusúltak meg, hogy dolgozóinkat bilincsbe verte a belső osztályelnyomás, hogy népünk nem fejthette ki «minden erejét a külső hódítóik ellen, hogy a szabadságharcukat hátbatámadía az úri hazaárulás, hogy a szabad­ságért küzdő magyar nép magára maradt, nem támogatták az emberi­ség sorsát eldöntő világhatalmak­Azelőtt sokszor emlegették, iic/'y a magyar nép századokon át a „Nyugat“ védelmében ontotta vérét. Hogy a vérét ontotta az igaz, de köszönet nem volt be,nue. A török uralom alól is ,,felszabadí­tottak“ bennünket, de a felszaba­dítás eredménye az volt. bogy eiben gubát cseréltünk. 1848-ban a burzsoá „Nyugat-“ hidegen és kárörvendve nézte, hogyan tipor­ják le a magyar szabadságharcot. A Habsburgok gyűlölt uralma alól is „felszabadítottak“ bennünket 1918‘ban, de a ,,Nyugat reakciós politikusai és tábornokai úgy bán­tak a magyar néppel, mint a kapca- ronggyal, de dédelgetlek a magyar nagybirtokosokat ós tőkéseket. — A burzsoá Nyugat segített vértbífqjtaini az 1919-es magyar m űr; k ásf o rrad[a Ima!, rakta dolgo­zóink nyakára, a Horthy-uralcon jáiimát, az imperialista Nyugat adta áldását arra, hogy hazánk a német fasiszták leigázott tartomá­nyává legyen. A magyar népnek: elege volt a nyugati hadvezérek, hódítók, börze-spekulánsok és tő­kések „támogatásából“. A magyar népnek százados tapasztalatok ki­nyitották a szemét. Azért fordult kelet felé. Lenin és Sztálin országa felé, mert ott, az ö országukban keli fel a magyar nemzetet és a magyar dolgozókat egyszerre fel­szabadító szocializmus napja. Az igazi felszabadítást a szocia­lizmus országa, a Nagy Október földje, Sz1 álin népe, Sztálin kato­nái, Sztálin tanításai hozták meg számunkra. Ez a szobor bizony­sága annak, hogy tudjuk és soha el nem felejtjük, mit köszönhetünk neki. — Sztálin törte le kezünkről az idegen elnyomás rabbilincseit. Sztálinnak hála, lettünk újra füg­getlen, szabad országgá. — Sztálin fiai zúzták szót a magyar földesurak és tőkések el­nyomó államgépezetét és tettók le­hetővé. hogy a m,agyar nép saját urává váljék, a dolgozók államát, a dolgozók gazdaságát, a dolgozók tár sfl d a Imát épé thess 8. Sztálinnak léOSEÖJfiSjÜk, hogy hazánk földjén a felszabadu­lás után nem dűli polgárháború, hogy a nagybirtokosok és nagytő­kések nem tudták «megfosztani a munkásokat és a • parasztokat a megszerzett hatalomtól, Sztálinnak köszönhetjük, hogy a reakciós ösz* szees'küvők fája nem nőtt az égig, hogy a magyar munkásosztály a dolgozó parasztsággal szövetségben győzelmesen megvívta harcát a belső reakc'óval, szilárdan «megala­pozta a munkás-hatalmat és meg­kezdhette a szocializmus békés épí­tésé!. — Sztálinnak köszönjük, hogy hazánk nem vált Görögországgá és Koreává, Sztálin védelmezett meg bennünket az imperialisták beavat­kozási kísérleteitől hazánk bel" ügyeibe, Sztálinra, a Szovjetunióra támaszkodva vertük vissza és fog­juk a jövőben is visszaverni az im­perialisták arcátlan próbálkozásait, hogy Magyarországot gyarmatukká süllyesszék és visszaállítsák nálunk a fasiszták, «az urak, a grófok és bankárok hatalmát. — Sztálin segítsége állandó és szakadatlan segítség. Soha nem for­dultunk, soha nem fordulunk hozzá «hiába! Segítette és segíti népünket anyagilag és erkölcsileg, szóval és tettel, tanáccsal és útmutatással­— Gépeket «és nyersanyagokat, műszaki eljárásokat és tudományos tapasztalatokat, új munkamódszere­ket és új kultúrát kaptunk tőle és embereket, akik önzetlenül és >sze- re;ettel adják át népünknek a nagy Szovjetunió 35 éves tapasztalatát arról, hogyan kell felépíteni az új életet, hogyan kell szocialista «nagy­ipart és mezőgazdaságot, hogyan kell új szocialista kultúrát terem­teni. — De a legnagyobb segítség, amit tőle kaptunk: Sztálin tanításai. Sztálin forradalmi eszméi nevelték, formálták, »célozták meg szokat az embereket, akik 25 óv üldözései közepette börtönökben és a bitófa alatt, a fasiszta bíróság előtt, sztrájkokban és tüntetésekben, har­colva és vérezve állták «meg helyű­ket és emelték magasra Sztálin zászlaját, a muii'k ásf elszabadulás, a proletár nemzetköziség, a szo­cializmus szent vörös lobogóját. Sztálinhoz jártunk iskolába mi, magyar kommunisták! Sztálin adta vissza nekünk, ő Szabadította ki Horthy börtönéből vezérünket és tanítónkat, a mi-, szeretett Rákosi elvtátsunkat. Sztálin nevelte a «mi dicső naay pártunkat, ő oltotta belé azt a képességet, hogy összeforrva a mag var munkásosztállyal, a ma­gyar dolgozó néppel, kemény és biztos kézzel kormányozza az orszá­got. ilyen liü vezetője még nem volt népünknek, mint ez a mi Sztá­lin nevelte pártunk. A mi pártunk­ban összpontosul, testesül meg. szerveződik szilárd akarattá és cél­tudatos cselekedetté a mi nagyszerű magyar népünk minden erénye és alkotó tehetsége. Sztálin eszméi formálták a mi pártunkat a ma­gvar történelem lrgnennzetithb párt­jává. ^ _ — Ez! «köszönjük Sztálinnak, ezért eme Iliink szobrot neki. — A bronz, a«mibe Sztálin elvtárs drága alakját öntöttük, a kő, amelyre ráállítottuk: művének min­den idővel dacoló állandóságát jel­képezi. Es jelképezi ez a szobor annak a munkának az állandósá­gát is. «amit mi végzünk az ő szel­lemében. Hét esztendeje áll a ma­gyar népi demokrácia. Nem volt még a magyar népszabadságnak ilyen hosszú életű szakasza a ma­gyar tör' én elemben. Hányszor jó­solták már a reakció leveli-békái ez alatt az idő alatt az időváltozást, vagy ahogy ők mondják: „rezsim- változást“. De a politikai leveli bé­káknak. a reakció javasasszonyai­nak elmúlt az ideje. A politikai barométer más időt jelez, mint amiben ők reménykednek. Hét év tell el a felszabadulás óla és itt állunk erőben, égyre virul óbb egészségben. Államunk szilárd, gaz­daságunk szilárd, honvédelmünk szilárd, pártunk erősebb, összefor­rott abb a nép, pel, mint valaha. Nincs erő, amelytől megijednénk. Nem jöhet olyan szélvész, amely kiléphetné az édes «anyaföldből a mi gyökereinket. Nem támadhat olyan vihar, ■amely megingathatna berniünket. — Ebben is Sztálinnal tartunk, fis abban is vele tartunk, hogy a békét akarjuk, mert építeni aka­runk, gyermekeink, fiatalságunk boldog jövőjét, népünk felemelke­dését akarjuk biztosítani. —- De hadd fűzzem hozzá: most amikor név»! ajíjttiiííL magunkra laagyT», amikor velünk van Sztálin, amikor a Szovjetunió barátunk és szövet­ségesünk. most. amikor cselekvő része vagyunk a 800 milliós béke- tábornak, most amikor népünk mil­liói ludiják, hogy a haza védelme egyet jelent a munkás és paraszt hatalom védelmével, a munkás bir­tokába került a gyár-, a panaszt bir- tokába került a föld, a nép bir­tokába került az ország védelmé­vel, most, amikor nem tűrjük, ha­nem felszámoljuk és továbbra is fel fogjuk Számolni a belső haza- árulóikat, nem kétséges, hogy a magyar nép egvemberként kelne fel hazája védelmére, ha az im­perialistáknak elmenne az «szűk és szocialista átalakulásunk vívmá­nyaira rá mernék emelni mocskos kezüket! E]lens«égeink jó|l temnélk, ha n m becsülnék le népünk erejét és egységét és nem válnának rab­jává saját, rólunk terjesztett hazug­ságaiknak és rágalmaiknak. — Ez a szobor, Sztálin szobra, jelképe népi demokráciánk erejé­nek, amelyet n magyar dolgozó nép támogatásából, a szocializmust építő országok szolidaritásából, a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents