Somogyi Néplap, 1951. december (8. évfolyam, 280-301. szám)

1951-12-16 / 294. (293.) szám

4 SOMOGYI NÉPLAP VASÁRNAP, 1951 DECEMBEF Küldötteink felszólalásai a Megyei Pártértekezleten Rónai Imre elvtárs, a Kaposvári Fonoda igaigatójának ielszőialása A szocialista építés egyik alap­vető törvény® a tervszerű gazdál­kodás. Ennek a tervszerű szocia­lista gazdálkodásnak az eredménye’ hogy itt Kaposvárott a Szovjetunió segítségével, iiányításával, szovjet gépekkel és módszerekkel Európa legmodernebb pamut- fonodáját építhetjük és szerel ketjük, A szocialista tervgazdálkodás eredménya az, hogy felmértük or­szágos viszonylatban a pamutfono- dák szűk keresztmetszetét és ilyen nagyarányú, 100 millió forin­ton felüli beruházást létesítenünk az iparilag szegény Somogy megyé­ben. Abban a Somogy megyében, amelynek Horthy-fasiszia vezetői a felszabadulás előtt nem egyszer kijelentették, hogy nekik nincs szükségük iparra, mert a népet fel­világosultabbá teszi. Természetes, hogy nem kellett nekik ipar, mert féltek a nép:ől, féltették dáridós, dőzsölő életüket és csak a kisipart engedélyezték, abból is csgk any- ny.it, hogy az kényelmüket mara­déktalanul kiszolgá’ja. Ez az ország, benne Somogy me­gye dolgozó népe itt építi a nép, az ország legnagyobb textilipari üzemeinek egyikét. Mi, ennek az üzemnek dolgozói vállvetve a kaposvári építő­munkásokkal, mindent elköve­tünk, hogy minél gyorsabban megindítsuk a termelést. Ebben a felelősségteljes munkában állandóan érezzük a Párt irányítását és segítségét. Elsősorban ennek köszönhetjük azt, hogy a mai napon már közel 8000 orsóval három szakmánybán megindult a munka, ami napi több, mint 2000 kiló fonal termeléssel járul hozzá népgazdaságunk fonal- szükségletének kiegészítéséhez. Erőteljes lökést adott üzemünk fejlődésének a november 17-én megalakult üzemi pártszerveze­tünk, amelynek hiányát már előbb is igen erősen érez;ük. Pár,szervezetünk vezetősége az ez évben elvégzendő munkákra ki­dolgozta a munkatervét és ennek alapján végzi munkáját. Szemelőtt tartva a pártépítés elsőrendű fon­tosságé . Megindítottuk a sajtó szerve­zését is. Jelenleg a Szabad Néppel összekötött Tartós Bé­ke üzemi előfizetésére 75 dol­gozónk vesz részt1 és egyúttal folyik a megyei sajtó előfizeté sének szervezése is. Pártszervezetünk irányítása nyo­mán megindult üzemünkben a mun­kaverseny mozgalom, December 21-re, Sztálin elviárs születésnap­jára a termelésben és a szerelés­ben kiér;ékelhető dolgozóknak a több mint 50 százaléka ^ett fel­ajánlást, A szerelő-csoportok vál­lalták, hogy december 21-re cso­portonként 4—4 gyűrűs fonógépe is felállítják. A vállalások teljesí­tésében a csoportok részéről élenjárnak Vir.dícs és Fehér elvfcársak csoportjai. A k'i'bantar. ó és javító üzem rész dolgozót segítik elő a szere­lés ütemét. December 21-re tör­tént felajánlásunk között kiválik Mogyoródi Antal javító és mühely- veze ő vállalása, amelyben a sa­ját üzemben elkészítendő gyűrűs- fonó csiszológépet december 31-e helyett 21-re készíti el és Szűcs Lajos esz ergályos, aki vállalta, hogy a szerelés közben eltörött gyűrűsfonó orsókat -24 órán belül kijavítja és visszaadja a szerelés­nek. A fiatal, pár hónapja még gyárat nem ismerő és a nagy budapesti fonodákban kiképzett szakmunká saink határtalan lelkesedéssel fog­lak hozzá a termelő munkához és ma már megszülettek a vállalások túlteljesítői, a szocialista verseny élenjárói üzemünkben, mint pél­dául Gábor Rózsi, aki 20 kilogram­mos tervelőirányzatát jelenleg 230 százalékra teljesíti, vagy Horváth Erzsébet, aki ugyan­csak 20 kilogrammos terveiő- írányzatát 235 százalékra telje­síti, Mindemelleit kétségtelenül ko­moly hiányosságok is vannak üze­münkben. Ránk is vonatkozik tel­jes egészében Rákosi elvtársnak a legutóbbi, Központi Vezető­ségi ülésen elmondott beszéde, amelyben többek között íigyelmez- te élt bennünket, hogy a munka­fegyelem lazasága jelenleg egyik legnagyobb fékünk. Minél hama­rább teremtünk e téren rendet, an­nál erőteljesebb lesz fejlődésünk. Az új üzem szervezési, szerelé­si és beindítási munkálatai igen komoly követelményeket támaszta­nak mind a vezetők, mind az egy­szerű dolgozók felé, annál is inkább, mert dolgozóink és műszaki gaz­dasági vezetőink túlnyomó többsé­ge fiatal. Elféledkeztünk a nagy munka közben, hogy olyan döntő jelentőségű kérdéssel fogíakozzunk, mint a munkafegyelem, megszilár­dítása. Érmek tudható be ezu án, hogy dacára fiatal üzemünknek már mutatkoznak az igazolat­lan késések és hiányzások-és ez ellen nem vettük fel kellő időben a harcot, annyira nem, hogy még egészen a mai napig a szervezett nyilván­tartást sem vezettünk be, így jófor­mán nem is tudjuk, ki hányszor mulasztott, vagy késett. így fordul­hatott elő pl. az, hogy Varga Pí­zoiatlanul hiányzott, vagy Nígrádi Ilona szaktársnő, (kétszer késett el az utóbbi napokban, s amikor érdeklődtünk, hogy mi az oka, nemtörődömséggel válaszolta; el­aludtam. A műszaki felső és közép vezetőink nem eleget foglalkoz­nak a fiatalok nevelésével, arra hivatkoznak, hogy nem érnek rá a nevelés és meggyőzés fegyverét alkalmazni. A munkafegyelem rovására megy az is, hogy sok esetben mű­szaki vezetőink az ellenőrzésre be­állított szaktársakat nem oktatják ki megfelelően a feladatokra. így tör. eshetett meg, hogy Fülöp Ma­liid kiemelt munkáskáderünk ok­tatás. felelős, aki a felső vezetők­nél maga sem kapott kellő oktatást, az egvik ellenőrző beosztottját min­den megbeszélés nélkül kiküldte és az ellenőrzésre kiküldőt; száktárs­nő a leellenőrizendő üzemrészben a dolgozóktól kérdezte meg; hogy kell benneteket ellen- ' őrizni? Meg kell szilárdítani azt, amit magunk vittünk ki, ami; elrendel­tünk, amit törvényerőre emeltünk, megtárgyaltunk, szerveztünk, mind­ezt a mindennapi munkafegyelem szilárd formáiban kell megrögzí- ;énünk. Ez a legnehezebb, de egy­úttal a legháiásáabb feladat, mert csak ennek a feladatnak a megol­dása hozza meg számunkra a szo­roska szakmunkás háromszor iga- | c.alista rendet. Csiíkovics Dénesué elvtársim, a Nagyatádi Fonógyár dolgozója Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a megyei pártértekezleten résztvehettem és részt vehettem a II. Pártkogres,szítson is mint a me­gye küldő: t.e. Az enyém is ez az ország és részt vehetek ügyeinek intézésében. És én érzem is ennek a felelőssé­gét, hisz előttem folyt le az elmúlt világháború, amelyben az imperia­listák kífosztot ák, kirabolták ki­égették országunkat, melyben 600 ezer árvát, özvegyet és rokk utat hagyott maga u‘án. Ebben az elhagyott helyzetben jött a maga iránymutatásával, tetíre- kcszscgével Pártunk, a Magyar Kommunis­ta Párt és vette fel a küzdel­met az ország újjáépítéséért. Ebbe az újjáépítésbe be is kapcso­lódóit minden becsületes dolgozó és munkánk eredménye nyomán előttünk épült újjá hazánk és Pár­tunk vezetésével most építünk új országot. Ezért szeretjük annyira Pártun­kat ezért ragaszkodunk hozzá és dolgozunk útmutatása szerint. Az imperialisták egy új háború kirobban: ásával mesterkednek, de béke lesz, mert azt akarják a világ összes becsületes dolgozói, béke lesz, mert ez; a harcot a nagy Sztá­lin vezeti és őt minden becsületes ember követi, legyen a bőre sárga, barna, vagy fehér. Ezért születnek nálunk a Fonal­gyárban 150, 180, 200 százalékos .redmények, ezért szélesedett ki a Vorosílov-mozga’om, ezért indul, be a Nazarova-mozgalom, , ezért éri el nagy eredményt a Gazda­mozgalom és vele együtt az újí­tási mozgalom, melynek keretében üzemünk az elmúlt évnegyedben is 12 százalékos önköltségcsök­kentést értei és ezért tündöklőit gyárunk hom­lokzatán a büszke éiüzem csillag. Én érzem és tudom, hogy nem tettem meg mindent, amit .ennem kellett volna. Érzem és tudom, hogy fokozni kell termelésemet, merj bár elértem a 160—165 százalékot, de újjítással, éssze­rűsítéssel fel kell csatlakoz­nom a Vas Györgynek mögé, akik eddigi teljesítményüknek két­szeresét érték el újítással. Többet kell foglalkoznom a módszerátadás­sal is, A termelő munkán túl a párt- munkából is jobban ki kell vennem a részemet. Eddig magamat meg­nyugtattam, hogy családi ügyeim lekötnek és csak kevés időt tudok fordí.ani pártmunkára. De látom, hogy ellenségeink és szomszédsá­gunkban Titoék újból készülnek el­lenünk. Látom Korea népének szenvedését. Tudom, hogy politi­kailag, gazdaságilag erősebbé keil tenni országunkat, meggyőződésem ma már, hogy semmi sem lehet sok, emit Pártunkért és dolgozó né­pünkért épülő szocializmu­sunkért tehetek. Hírek Egyiptomból Kairo. (MTI.) Ibrahim Farag pasa, ideiglenes egyiptomi külügyminiszter csütör­tökön távirati ú.on közölte Abdel Faltah Amr pasa, londoni nagykö­vettel az egyiptomi- miniszterta­nács döntését. Ugyanekkor magá hoz kére,te Stevanson brit nagykö­vetet, s jegyzéket nyújtott át ne­ki. A jegyzék meghatározta azo kát az okokat, amelyek Amr pasa visszahívását indokolják. * * * Hefni Mahmud pasa és Jusszef H.mi az elmúlt napokban kérelmet nyújtottak át az egyiptomi ideig­lenes békebizottság nevében a kai­rói kormányzónak, engedélyezze egy békenagygyűlés megtartását Kairo egyik főterén, a Béke Világ­tanács bécsi ülésén rész:vett egyip­tomi küldöttek hazatérése alkalmá­ból. Az egyiptomi főváros kor­mányzója megtiltotta a békenagy­gyűlés megtartásán A gyűlés1 szer­vezői a határozat ellen fellebbe­zést nyújtottak be az államtanács­nai. 0328 A TANULJUNK A CTZOVJETUNIŐTÍ Á pártcsoport harca a tervért írta: M. Gorsenyiu, a harkovi traktorgyár pártbizottságán titkára A harkovi traktorgyárban ta" valy a traktorepitök sikeresen, zökkenőmentesen tértek át a Fiú­séi traktorok gyártására és a DT. 54 típusú traktorok gyártásában gyors üteme, értek el. Számos ne­hézséggel küzdöttek amiatt, hogy nem volt elég üzemanyagadagoló berendezés. Az üzemanyagadagoló berendezéseket gyártó műhely dói-, gozói megfeszített erőyel igyekez­tek legyőzni a nehézségeke!, de munkájukat nem mindig koronázta siker. A gyár pártbizottsága, miután feltárta a műhely lemaradásának okait, elhatározva, hogy a műhely döntő részlegeiben párj-csoportok erőfeszítéseit az új termelés mi­előbbi elsajátítására irányítják. Karburátor részlegen a pár:csopot vezetőjévé Iván Leontyevics Kru- voszkíj régi pártmunkást választot­ták meg. Ennek a pártcsoportnak a tevékenysége példa arra, hogy milyen figyelemreméltó sikereket lehet elérni, ha növeljük a kommu­nisták felelősségét a Pártnak a kollektívára gyakorolt befolyását. A pártcsoport már az első na­pokban előtérbe állító ‘a az új technika elsajátítását, a gépi be­rendezés maximális kihasználását és az élenjáró munkamódszerek széleskörű elterjesztését- A párt­csoport meghallgat a kommunsta Uszacsev gépkezelő lakatos be­számolóját, amely élénk vitát in­dított meg. A párttagok számos szakmai tanácsot ad ak, és rámu­tattak a hibákra. A közösség be­avatkozásának ereje olyan nagy volt, hogy nemcsak Uszacsev elv­társ, hanem más gépkezelő lakato­sok is hamarosan megjavították munkájukat. Ekkor a pártcsoport széleskörű versenyt indított a gé­pi berendezés jobb kihasználásáért és megóvásáért. Ebbe belevonta a munkások többségét. A kommunisták a dolgozókat szocialista kötelezettségeik határ­idő előtti tebssítésére mozgósítot­ták és egyúttal komolyan hozzálát­tak a belső tar alékok feltárásához és kihasználásához. Elhatározták, hogy bevezetik Valentyina Manolylovának, a trak- ’orműhely esztergályosának és Ja­ko v Melnyikovnak, a műhely mű­vezetőjének munkamódszerét. \ lalták, hogy a rájuk, bízott g berendezést kevesebb munkás jobban kihasználják és többet t mcinek. A vállalás eredmények' pen rövid idő múlva a pórias; részlegen 32 munkást' szabadít tak föl és a műhely más részleg nek adtak át. A kommunis ák, akik napról-ní ra behatóan foglalkoztak a terrr léssel, gyorsan felfigyeltek a 1« kisebb hibákra is és javaslatok •ettek a munka szervezésén megjavítására, Nyina Nazaro kezdeményezése szerint a részi 208 munkása szocialista megőrzi re ve te át a gépi berendezést, 1; sztahanovista egyéni megtakarít sí számlár nyitott és ez 79,000 r bel megtakarítást eredményezel Á pártcsoport nagy figyelmet fo dítoit a minőség megjavításáért i. di ott harcra is. Máris 25 brigé harcol a kitűnő minőségű terméke gyártásáért. Ebben a harcban al .tív részt vesznek a . technikai e ianőrzö osztály- dolgozói. Marij Belova ellenőr első volt a. gyárba; aki a kör ellenőrzését alkalmazta Ez lehetővé a,ette a selejtes szele pék számának nagyfokú csökker tését. A pártcsoportban 6 kommunist van. Valamennyien a dolgozók po liíikaí nevelésének igazi szervezői Rendszeresen tartanak újságolva sásokat, megbeszéléseket, beszá mólókat és jól megszervezik i szemlél.ető agiiácíót. A pártcso port minden egyes tagjának kőnkre megbízatása, van. Popegyinszki elvtárs a részleg ,,Precizionnyik‘ című faliújságának szerkesztője Sinkárer és Afansszjev mesterek mint agitátorok működnek, Melye- lovícs mérnök pedig mint propa­gandista tevékenykedik. A gyár pártbizottsága egyik leg­fontosabb feladatának tartja a párt­csoportok munkájának további fo­kozását, szerepük emelésé:. Ezért rendszeresen összehívja a csoport- bizalmiaE .szemináriumait és a mű­hely pártszervezetek tikárainak értekezleteit. Ezen keresztül vál­nak a pártcsopor ok a termelés motorjaivá és harcolnak a terv- előirányzat ha{áridő előtti teljesí­téséért. Ki tndíam volna fizetni az adómat előbb is PÓG9 András kaposvári dolgozó paraszt levele Én, Pócs András,aKsposvár, Ka­nizsai út 44. szám alatti lakos elol­vas, am Rákosi Mátyás november 30-i beszédét, annak jelentőségét családommal átbeszéltem, és ennek nyomán a több év óta felhalmozó­dott adómat, 5.300 forintot, egy fillér hiánya nélkül befizettem. Ezt azért tettem, mert népi demokrá­ciánk és a Szovjetunió segítsége engem, aki a Honhy-rendszerben az urak cseléde voltam, 10 katasz­teri hold földdel jutalmazott meg. Én ki tudtam volna fizetni az adómat előbb is, csak mindig azok­ra hallgattam, akik az épülő szo­cialista hazánk eddigi munkáját romba akarják dönteni. Az egyik fiam Budapesten kollégámban ta­nul. Egy másik fiam főkönyvelő a SZÖVOSZ-nál. A harmadik fiam a Fonodában dolgozik, a másik há­rom gyermekem iskolában tanul. Kedves gazdatársaim.! Kövessé­tek példámat, tegyetek eleget mi­nél. elöbbtgz adófizetési kötelessé­geteknek, hogy ezen keresztül is Somogy-megye dolgozó parasz jai hi;et tegyenek a népi demokráci­ánk mellett, melytől olyan sokat kapott. Kövessétek a Magyar Dol­gozók Párjának útmutatását, sze­ressétek Rákosi elvlársat, akinek mi, dolgozó parasztok olyan sokat köszönhetünk. NEM MESE, hanem élő valóság. . . Magyar-óra a Petőfi-utcai iskolában Petőfi-utcai általános isko­lában szocialista munka,ver- senij folyik, tanárok és tanulók közölt egyaránt. A tanárok szor­galmasan látogatják egymás óráit, hogy, tapasztalataikat kicserélve a szocialista nevelés ügyéi diadalra juttassák. A Vll. leány osztály magyar órá­ját látogatta meg. Peti Bezruc: Bá­nyász című versét tárgyalták a múlt órán. Megelevenedik előttünk a bá­nyász nehéz, küzdelmes élete a ka­pitalizmus korában. A szenvedő bányász képe mélyen bevésődik a gyermekek leikébe. .-.erem s koponyám teteje füstölög, körmöm alól piros vér csorog, én ások, én a föld alatt ások. Újra átolvassák a verset. A tar­talom a művészi ritmussal belopód­zik a szívekbe. Az asszony ■.. fázik és jajgat, éhes gyermekek sírnak ölében, én ások. én n föld alatt áv,nb — Vájjon csak külföldön volt hlyen nehéz a bányász élete? — kér­dezi a tanár üz új tárgyra, áttérve. Jf'hury Zoltán „Éjjel“ című el­beszélésében egy bányász- szerencsétlenséget örökít meg a múltból. Borzodály fut végig raj­tunk, amikor hulljuk, hogy az éj­ben, fáklyák kísérteties• fényében felszínre hozzák a beomlott tárna szerencsétlenül járt áldozatait. Váj­jon segíthet-e rajtuk az egykét cikk narancs, amivel a bányalulwjdonos kisasszony lánya a szerencsétlenek kínjait enyhíti. A bányafigazgató bűne, hogy a bányafolyosó bejalaz- tatását elmulasztotta. Íme a kizsák­mányolás szembe,szökő példája: egy ember hanyagsága, kapzsisága, százak életébe került._A tőkés csak egyet ismer: a hasznot. N&m nézi a legfőbb értéket, az embert. És most következik az óra leg­értékesebb része: kapcsolat u jelen­rtfil. Áfát 7oo~ — -7—7* • - - 1 * nyaszercncsétlenstégek megakadályo­zására? A tanár beszél azokról a védőberendezésekről, réselőgépek- r&l, villanyszivattyúkról, amelyek­kel a szocializmus óvja és könyeb- bé teszi a bányászok nehéz mun­káját. /£ gyermek szereti hallgatni a mesét■ Amit most kall azon­ban, nem mese, hanem élő valóság. A szén, a „fekete gyémánt“ ipari fontossága, bányaiskolák, bányász- akadémiák létesítése, csupa időszerű kérdés a tái-ggyal kapcsolatban. A szavakban ott lüktet az élet s kép­zeletben szinte mi is részesei va­gyunk annak a gigantikus munká­nak, ami a föld alatt folyik. Az óra egy bányászdal eléncklé- sével ér véget s amikor távozunk, úgy érezzük, hogy ez az óiff igazi élmény volt szésnimkr*.

Next

/
Thumbnails
Contents