Somogyi Néplap, 1951. december (8. évfolyam, 280-301. szám)

1951-12-12 / 290. (289.) szám

4 SOMOGYI NÉPLAP SZERDA, 1951 DECEMBER 12. Sürgősen fej eszük be a mélyszántást Somogy megyében A mélyszántás határideje lejárt. Megyénkben azonban e téren még b&ven akad tennivaló. Egyes járási és községi tanácsaink megfeledkez­nek arról, hoey a határozat be nem tartása e tér.n jelentős meimvi ségű terméscsökkenést jelént. Ez •pedig érinti magát a dolgozó pa­rasztot, de érinti egész népgazdasá­gunkat. Az idei terménybegyüjíés- nél is bebizonyosodott, hosy az a dolgozó paraszt, aiki a múlt ősszel felszántotta földjét, fiz idén bőven termelt, teljesítette vagy túlteljesí­tette beadását. Aki pedig az ellen­ség befolyásúra hallgatóit, hanyag módon csak tavasszal latot! hozzá a munkáihoz, keveset termelt, hát­rányos helyzetbe került. Az ilyenek azonban a beadási kötelezettség teljesítésénél morog* t;Vk. Szitkozódtak, a beadás helyett spekulációs utón akartak előnyök­höz jutni. Egyes községi tanácsaink maguk is opportunista módra teret engedlek az ellenséges befolyásnak, nem lépnek fel idejekorán a ha­nyag gazdákkal szemben, am; az idei tértnényibegyiijlésnél is kiha­tott az illető községre. > Balatonszentgvörgy községi taná­csa, nemcsak a begyűjtésre hozott határozat maradéktalan végrehajtá­sáért harcolt, hanem az őszi mező­gazdasági munkák időben és jó mi­nőségben való teljesítéséért is- De az ellenkezőjéről győződhetünk meg Eelsősegesd- Toponár községeknél, ahol sem a begyűjtésnél, sem pedig az őszi mezőgazdasági, munkák vég ­rehajtásánál nem hajtották végre a kormány li afározútpi 1­A kedvező őszi időjárás bő lehe­tőségeket biztosított az őszi mély szántási terv időbeni befejezéséi':'. Balalonszabadiban mégis még fenn­álló kukoricaszárat lőhet találni. Nem nagyon dicsekedhet jó mun kajáival Fonó, Balé, Juta, Karúd dolgozó parasztsága sem. itt is még sok a felszántatlan föld. Ezek a községi tanácsok a felszántatlan földekre minden fogafórőt állítsa­nak rá, mozgósítsák a gépállomást is, hogy ezt a munkát megfelelően- rölvid időn belül elvégezhessék. Megyénk eredményét nagyban rontja a barcsi és a csurgói járá­sok eredménye, ahol mindössze 80 százalékra végezték el az őszi mély­szántást. Mindkét járás a határszé­len van és nekik az első vonalban kellene harcolni Tito bandájával szemben. A legfontosabb tennivaló ezekben a járásokban a tanácsokon belüli opportunizmus felszámolása. Egyes községi tanácsok, mind az istvándi és darányi, annak ellenére, hogy mulasztásaikéi ! többször kap­tak bírálatot, még mindig nem tet­ték semmit a mélyszántás! munka meggyorsítása érdekében. Egyszerű­en nem hajlandók jelentést adni a község munkaijáról a járási tanács­nak. Ez megsértése az állami fegye­lemnek. a legnagyobb hanyagság, közömbösség a határozat végrehaj­tása iránt. Tudatosítani kell az őszi mélyszántás jelentőségéi. A letna- radt községekben tartsanak gazda gyűlésékei, ismertessék a Minisz­tertanács határozatát. Névszerinv foglalkozzanak az élenjárókkal, de foglalkozzanak a lemradckkial, a hánytagokkal'és bírálják meg őket mutassanak rá. hogy ezzel milyen szégyent hoztak saját magukra és a községre is. A tanácsok alkal­mazzák a törvényt azokkal szem­ben, akik az államfegyelmet bár­milyen formában sértik meg. Toponár község dolgozó parasztsága teljesítette az 1951. évi állattenyésztési tervet fejlett állattenyésztés biztosítja. j Ezzel a tudattal kezdett a terv í megvalósításaihoz Toponár közsej dolgozó parasztsága. Egy évvel ez előtt gazda gyűlésen beosztottáik s községe! felelősökre, akik szorgal mázták az istállók és a gazdaságól tisztántartását. De nem aludt as ellenség sem Minden módon akadályozni pro hálta népgazdaságunk kétéves ál lattenijésztési tervét Ítészéit arról < falusi reakció, bogy ez megvalósít hatatlan, közben pedig feketevágn sakkal- azok szervezésével szabotál la az állatienyésztési terv végre hajtását. Tc-ponár község tanács; és a (becsületes dolgozók sorozaío san leplezték le a terv szabóié lóit lgv érié el Toponár község, boy a kétéves állattenyésztési terv els: évének ráeső részét sikerrel hajtat tp végre, valósította meg. Toponár község dolgozó paraszt sága a szarvasmarha tenyésztésibe; 100 százalékot megközelítő ered miényt mutatott fel. 150 darab te nyésztésre alkalmas üszőborjút ne Kétéves állattenyésztési tervünk komoly feladatok elé állította dol­gozó parasztságunkat. Az állatte­nyésztési terv első évének megva­lósításához. eredményeinek elérésé­hez komoly erőfeszítés és megértés kellett a dolgozó parasztság ről. Az eredmények fokozása az elkövetkezendő időkben még komc,- lyabb munkát követel, hogy az 1952. évi tervben előírtakat meg­valósíthassuk. A szarvasmarha te­nyésztést 2 ezerrel kell növelni a sertések számát országos viszonylat­ban 6 ezerre], A tejhozamot — a zsírtartalom fokozása mellett — tehenenként még évi 200 literrel kell emelni országos viszonylatban. Sertéshízlalásnáj az 52-es tervévben minden 100 kilogramm abrak után 18 kilogramm hízást kell elérni. Toponár község dolgozó paraszt­sága megértette, hogy az állatte- ayésztés fejlesztése nélkül a nö­vénytermelésben sem lesznek ered­mények. A fejlődő iparunknak Pe­dig szüksége van nagymennyiségű »yersanyagra, amelynek egyrészét a veltek fel ebben az évben. Lóte­nyésztésnél 16 darabol tenyésztef- ki terven felül. A sertéstenyész­tés eredményei is szépek. Az 1051. ! évi szaporulatok száma 280 darab­bal vök több az előírtnál és így a község n tervidőszak utolsó hónap­jában 2367 darab sertéssel rendel­kezik. Szép eredménnyel járt a juh­tenyésztés is, 65 darabbal növeke­dett az állomány. A baromfitenyész­tésnél 150 darabbal teljesítették túl a tervet- Toponár közséi állatállo­mányának növekedésével egyidőben n trágya mennyisége is több lett, melv a növénytermelés egyik alap­vető tényezője. Az állatok szakszerű gondozása következtében növekedett a tc.jho- i zam a tehenüknél. a gyapjú minő­sége és mennyisége a juhoknál. a baromfiaknál a tojás és a tollho- zam. így harcolt Toponár község dol­gozó népe a kétéves állattenyésztési terv sikeréért, melynek eredményei szerves részér képezik népgazdasá­gunk ötéves tervének. A BE Országé^ Béke F Un apókra készü­lünk. A filmnapokat december 13-19 között rendezi az Országos Béketa- nács. Ma, amikor az ünnepélyes megnyitástól egy nap választ el bennünket, beszélnünk kell erről, mi teszi időszerűvé a filmnapok megrendezését. A háború és a béke erői nemcsak a diplomaták tárgyalóasztalainál, nemcsak a koreai csatamezőkön vívják harcaikat, hanam naponta harcot vívnak a kultúra területén is. Es ez a harc természetesen ott a legnagyobb jelentőségű, ahol a legnagyobb lehetőség nyílik a tö- «négiek véleményének formálására­A fiinmek, a. legszélesebb törne’ g^k művészetének, óriási hatása van -az emberek gondolkodására. Azok az alkotások, melyek az em­beriség boldog jövendőjének építé­sét mutatják be. azok a filmek a béke filmjei, az emberiség .jobbik felé! segítik abban, hogy megvédje az emberi élet értelmét, szépségét az új háborúra uszító fasizmus ellen. Fasizmusról beszélünk, kell be­szélnünk, mert a fasizmus nem szűnt meg. Itt acsarkodik megyénk határán, értekezletet hív össze Ró­mában a támadó Északatlanti Tömb képviselőből, az ENSZ lobogója alatt koreai otthonokat dúl fel és az Egyesült Államok nevében liadi- támaszpontejka! létesít a világ min­den tálján. Hitler helyett ma Truman irá­nyija a háború politikáját más tmngan, más nyelven, de ugyan­azokkal a célokkal. Csakhogy Hit­ler hatalomrajutása óta ngyot vál­tozott a világ- A Szovjetunió, amely megalakulásának pillanatától kezdve az emberiség békéjének megteremtését és megóvását tűzte ki célul, hatalmasan megerősödve ke­KE FILMHÉT riilt ki a második világháborúból. Hitler nem állt szemben a békének olyan szervezett erejével, mini nap­jainkban az amerikai imperializ­mus szemben áll. Természetes azonban, hogy az amerikai imperializmus nem veszi egyszerűen tudomásul, hogy a béke­labor erősebb nála. Fogcsikorgatva küzd azért, hogy igájába hajthassa a világot, hogy profitéhségét ki tudja elégíteni. Ha csak az elmúlt év eseményeit nézzük, akkor látjuk, hogy céljaik elérése érdekében a legaljasabb eszközöktől sem riadtak vissza. Emberek százezreinek vére hullik Koreában, Franciaország lakájkormánya szégyenteljes hábo­rút visel Vietnamban. De ,f másik oldalon ott áll szilár­dan a Szovjetunió, a köréje tömö­rült népi demokráciákkal és szilár­dan folytatják a harcot a világbé­kéért. Persze, mi magyarok sem nézhet­jük ölhetett kézzel, hogyan harcai értünk is a Szovjetunió. Nekünk if szilárdan lei ■ kell állnunk a békt ügye mellett. Ezt a céh szolgálja a most megrendezésre kerülő Béke Filmhét is. Az Országos Béke te nács megállapította, hogy: ,,A km túra. a művészet erős fegyverünk a békéharcban. A Béke Világtanács szellemében használnunk kell ezt a fegyvert- A békét kívánó népek mű­vészeik, íróik, költőik tolmácsolá­sában szóljanak' egymáshoz, erősít sék népeik egységét s a béke ügyé­ben való harcos egyetértésüket. A hazai hékemCjZgalom kiszélesítésénél bátrabban kelj élni a művészi áb­rázolás. az írói szó, a színpad és a zene hatalmával. Minden színben és minden hangon meg kell szólal­nia a mi igazságunknak, hogy a békeszere'et: hazaszeretet, a béke védelme, a haza megvédése.“ ELÉ Ezt a feladatot kívánja szolgál­ni a Kaposváron megtartandó Béke Filmhét azzal, hogy a békeharc ki­emelkedő filmalkotásait mutatjuk be a dolgozóknak. Bemutatásra ke­rül a Vörös Csillag filmszínházban a Béke Híveinek II. Világko,ngresz- szusáról szóló: ..Búkét a világnak“ című hatalmas filmalkotás, a Sza­bad If júság .filmszínházban ,,Szov­jet Lettország“ című, színes doku­mentum filmet tűzi műsorára. A Béke Filmhét ünnepélyes megnyi­tója 13-án este 7 órakor a Vörös Csillag filmszínházban lesz megtart­va. Az előadás méltatására vissza­térünk. Vwfts Csillag jPHmsziHjtáz December 11-én, 12-én becsületbíróság Szovjet film Matiné; Vasárnap délelőtt tél 11-kor 1 forintos heíyárakkal GÁT című szovjet film Előadások kezdete fél 6 3/, 8-kor, vasárnap fél 4, 3« 6 és 8 órakor Pénztámyitás előadás előtt egy őrával. APRÓHIRDETÉS Szőíőolíványok: Gyökeresvad I—II. osztályú; beszerezhet Fülöp Jánosnál. Márkáz 107. 843. Sok tüzelőt takarít meg, ha kályháját kijavíttatja, átrakatja gyorsan és olcsón a Lakberendező KTSZ kályhás részlegével. Ber- zsenvi-u. 6. Kaposvár. Nyugdíjas házaspár családtagnak elfogadna egy idősebb lányt, vagv magányos asszonyt. Cím a kiadó bam. DOLGOZÓ PARASZTOK ax őszi mélyszántás előnyéről, OH x " * r "M jelentősegéről Dolgozó parasztságunk legna­gyobb része megértette az őszi mélyszántás jelentőségét. Paraszt­ságunk megérti, hogy az idejében elvégzett őszi betfllkarulás után. az első kötelesség az őszi mélyszántás, mért annak időben való elvégzése a nagyobb termést eredményezi, mely nemcsak a dolgozó parasztság jövedelmére hat ki, hanem az álla­munkat is nagyban erősí!i. Sárdj Pál 73 éves várdai dolgozó paraszt a mélyszántás jelentőségé­ről így nyilatkozik: — a tapaszta­latom azt mutatja, hogy az őszi mélysoántós elősegíti a növények korhadás&t, a talaj megtartja ned­vességét. a trágya erőtrafalmát a földbe mossa a téli hóolvadás. A másik pedig az, hogy a tvaszi nö" vényféleségeket sokkal előbb, illet­ve a megfelelő határidőre talajba lehet tenni. A növény így sokkal gyorsabban fejlődik. Amit bárdi Pál elmondott az ősz! mélyszántás jelentőségéről, ezt SoYánv Ede dol­gozó paraszt levele így támasztja alá. Elsősorban nagy jelentősége van az őszi mélyszántásnak azért, hogy a következő évre a nedvességet tá­roljuk, azt csak az őszi mélyszán­tással tudjuk biztosítani. A tavaszi szántásnak az a hátránya, hogy hamrip elpárolog « földből, a ned­vesség. Sok gaz«!;’ csodálkozik, hagv nincs jó termése, de hogy is lenne, amikor a sok tavaszi szél kifújj» a kevés kis nedvességet, a földből- Az őszj trágyázásnak igen nagy előnyé elsŐsQoban az, hogy az őszi esőzés belémossa a talajba a trá­gyát, nincs kitéve a talaj a tavasz: szélnek és így nagyon sok tápanya­got megtakarítunk* porhanyóbbá tesszük a talajt és ezáltal sok hu­muszt biztosítunk a talajnak. Aki ősszel szánt az kataszterem- kint több mázsáéval' nagyobb termést takarít be, mind a- aki kuvasszal szánt. E/A saját tapasztalatomból merem így írni. 1300 öl kukoricám volt, melyről 35 mázsát takarítói" tani be. A cukorrépánál 1200 ölről egyes gazdák, akik nem őszi mély­szántás után vetettek, csak 50—60 mázsát takarítottak be. Én, őszi mélyszántásba 350 ölről gondos nő* vény-ápolás melleit 35 mázsát taka­rítottam le, ha ezt 1 kataszteren termeltem volna, 50 mázsával töb­bet takarítottam volna, mint a má­sik gazda, ezekben a számokban rejlik az őszi mélyszáiftá.i jelentő­sége. Sövény Ede várdai dolgozó paraszt. A földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki a tenyészállatok törzskönyvezésének újabb szabályozásáról T ermelőszöve: kezetek (csopor­tok), állami gazdaságok, valamint állattenyésztő egyénileg dolgozó parasztok tenyésztési munkájának megjavítása és a termelékenység fokozása érdekében a földműve­lésügyi miniszter a tenyiszálla ok törzskönyvezését újból szabáyoz ta. A szarvasmarha, sertés, juh és a baromfi törzskönyvezésénél a járási törzskönyvet. a járási, illet­ve azzal egy ;ekin' e alá eső váro­si tanács végrehajtó bizottságának, a megyei törzskönyvet a megyei tanács végrehajtó bizottságának kell vezeini. A ló törzskönyvézé sénél a járási és megyei törzsköny­vet az állami mén telepeken kell vezetni Az állami és az elit, törzs­könyveket pedig a földművelés­ügyi minisztériumban, vagy erre a célra kijelölt országos szervnél ve­zetik. A rendelet a továbbiakban rész­le esen foglalkozik a törzskönyve­TV! A zés munkáival és megjelöli azokap. a szerveket, amelyek a munkálatom®6" kát végrehajtják. Felhívja a figyel­met, hogy a helyi tanácsok köte­tesek a lovak törzskönyvezésére- vona tkozó. birtokukban lévő okira toka , nyomtatványokat, felszere­lési tárgyakat (mérőeszköz, bélyeg­zővas síb.) a székhelyűk szerint illetékes állami méntelednek 15* napon belül átadni. Minden állattenyésztő a saját ér­dekében ‘örzskönyvezlesse kiváló tenyészállatát- Az igazoltan törzs­könyvezett leszármazású tenyész­állat, valamint a törzskönyvezet: baromfitól származó tenyésztőjéé árát a forgalmi árnál jóval maga­sabbra, állapítják meg. A rendelet a lovak törzskönyve­zése tekintetében december lÓ-tőí a többi állatfajok törzskönyvezé­sére nézve pedig 1952 január 1 napján lép életbe.. „ATOMBOMBÁN GYÚJTOGATOK“ Művelt Nép Könyvkiadó A Müveit Nép Könyvkiadó nagyjelentőségű portré sorozatot adott ki ,,Atombomba,s gyújtogatok“ címmel A kötetet részint önálló mű­vekből — Sá-ohov, Virta, Galan, Szimonov, Markin szovjet és Vásár­helyi Miklós, Révász Gy. István, Sós Endre. Antal Gábor magyar írók piMicist-ák tanulmányaiból — részint a külföldi — elsősonbon szovjet -miamim a magyar sajtóban megjelent cikkekből állította, össze a szerkesztőség. A kötet minden portré-tanulmányhoz közli az illető há­borús gyújtogató karikatúráját is, amelyeket Kukrinyiksu, Jefkmov és Toner Tibor rajzoltak. A ragyogó szatirikus írások az emberiség elsőszámú közellenségeit a háborús főbűnösöket, a legveszedelmesebb haramiákat gyűjtötték tgy csoportba. Gyűlöletes, halálfejek, véres hóhérkezek, árulás, csa­lás, az emberiség minden szennye feltárul az olvasó előtt, ahogy a kötet sorra veszi az imperialista világ főkolomposait. Első fejezeté­ben Trianont, a béke elsőszámú közellenségét, majd AchCsont, Dullest Harrimant, Eisenhowert, Bradleyt, Mac Artúrt és Hoovert állítja pel­lengére a kötet- Következő fejezetei a bábfigv.<rák. az európai csatló­sok, az imperialista zsoldba szegődött jobboldali szociáldemokraták, majd Tjto és bandája maró gúnnyal megrajzolt portréi. Nem marad­nák ki a körképből a háború távol-keleti gyújtogat ói és a szövetséges XII. Pius, a Vatikán ás Spellman, a bíboros ügynök sem. A kötetet Solo-hw: A hóhérok nem kerülik el a népek itélőszékét című cikk zsír­ja le. t Külön értéke a könyvnek, hogy lerántja a leplet az imperialista politika egész hálózatáról. Ezeknek a harcos, lendületes írásoknak a tükrében mindenki megláthatja, bogiján ^szolgálják ki az ■a,meríkai imperialisták érdekeit az eurójmj csatlós kor many ok, a Tito-bondn és az egyházi reakció Alapfokú tornászbajnokságok élőt’, Kaposvár területén és a megyé­ben is megkezdődtek az edzések az üzemi íornászcsapaioknál A SZOT II. alapfokú tornászbajnok- sága irán; a megyében is nagy az érdeklődés és ezt bizonyítja a ne­vezők létszáma. 1951-ben ffiégegy- szer annyi csapat nevezett a baj­nokságra, mint az elmúlt évben. SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: BOGNAP ILONA Felelős kiadó: GABRI MIHÁLY Szerkesz'lőség: Kaposvár, Latinka Sándor-«. 6„ I. Tevefon: 901. K’adóhivatal: Kaposvár, Május l_u. 21. Teleion- ‘198. Előfizetési díj: havi i 1 -- Ft. Uj-Somcgy nyomda. Kaposvár, Lat,inka Sándor-u. 6. az. Nyomdáért felel: László Tibor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents