Somogyi Néplap, 1951. december (8. évfolyam, 280-301. szám)

1951-12-02 / 281. szám

1

VASÁRNAP, Í951 DECEMBER 2,

SOMOGYI NÉPLAP

7

Az újonnan megválasztott párt- vezetöség-ek. pártbizottságok előtt igen komoly feladatok vannak. A Központi Vezetőség éppen azért hozta határozatát, hogy új, friss erők kerüljenek a pártszervezetek élére, akik b'ztos kézzel vezetik a kommunistákat, a pártonkívülieket a szocializmus építésében. A szocializmus egyre nagyo.bb tért hódít országunkban is. Ennék természetes következménye az osztályharc élesedése.

Rákosi elvtárs Pártunk II. Kongresszusán a következőket mondotta: „Az osztályharc élesedik. Élesedik és élesedni fog, mert a szocialista építés terjedése mialt az osztályellenség egyre szűkebb területre szforul és egyre elkeseredettebben védi azt, ami még megmaradt számára. Ugyanakkor « nemzetközi reakció, a nyugati imperializmus mozgósítja itthon megmaradt erőit. Ilyen viszonyok között nem szabad tűrnünk a lazulást, hanyagságot, ilyen viszonyok közt az eddiginél sokkal keményebben kell fellépni minden fegyelmezetlenség, megalkír vús, pártszerütlenság ellen. Élesen fel kell lépnünk azokkal szemben, akik példamutatás és áldozatvállalás helyett a könnyebb végét fogják meg a dolognak, akik vizet prédikálnak és bort isznak.“

Rákosi elvtárs megállapításának igen nagy a jelentősége. Az új kö" rülmények igen alapos tanulmányozást követelnek tőlünk is, Somogy- megyei kommunistáktól. Annál is inkább, mert Somogy megye a feladatok megoldásában az utolsó me' ■gvék között van. És hogy Somogy megye utolsó, az nagymértékben annak tudható be, hogy nem vettük figyelembe és nem tanulmányo>zíuk megfelelően Lenin, Sztálin, Rákosi elvtársak tanítósait az osztályharc kérdéseiről. Nem ismerik sok helyen a Szovjetunió tapasztalatait abból az időszakból, amikor hasonló problémákkal küzdött a Bolsevik Párt, a szovjet állam, a szovjet nép.

Ha mi az osztályharc módszereit jól alkalmazzuk, legyen az a begyűjtés, őszi munkák elvégzése, a kulák elszámoltatása, a termelőszövetkezetek megerősítése terén; akkor mindenképpen meg lehet álla" pítani azt, hogy előrejutottunk és az osztályellenség elleni harcot jól oldottuk meg.

igen nagy

a kommunisták felelőssége a szocializmus építésében

A kommunistákat bízta, mfig a magyar dolgozó nép azzal, hogy ■vezessék a harcot a szocializmus építésében, a nehézségekkel, az osztályellenség belső és külső ügynökeivel szemben. Ez történelmi hivatás, társadalmat formáló hivatás, harci hivatás- Azt tudni kell, hogy a szocializmus építése osztályharc nélkül nem lehetséges. Ez ma már -nyilvánvaló, hogy ebiben az országban minden becsületes dolgqzó hi" ve a szocializmusnak. Ezt a termelésben elért kiváló eredmények igazolják, ahol dolgozóink zöme _ jól megállja a helyét. Azonban amikor harcról, az -osztályharcról, közvetlen szembeállásról az osztályellen" séggel, a kulákság elleni harcról van szó, akkor nem egy esetben megtorpanásokat tapasztalhatunk. Az előbb említett tény a termelésben való helytállás nem azt jelenti, hogy az nem az osztályharcot fejezi ki, az is osztályharc. De osztályharc a termelés eredményeinek, a javak beszolgáltatása is a dolgozó nép javára- És éppen ez a terület az, -ahol a legnagyobb lemaradás van, itt tapasztalható megalkuvás, néha együttérzés a kuláksággal.

Ennek oka az, hogy még igen sok helyen a kulákot nem mint osztály- ellenséget, hanem mint parasztot kezelik. Nem egy esetiben kommunistáknál, sőt párttitkároknál lehet tapasztalni azt, hogy összejátszanak a kulákokkal, uszályukba kerülnek, mint például Kiss József boronkai párttitkár, aki Fábos nevű kulákkal tartott kapcsolatot, aki kijelentette, hogy ,,ő nem dolgozik a kommunistáknak“. Ugylátszik a kulák kijelentése termékeny talajra talált a boronkai párttitkárnál, mert ő maga is 1200 forint adóhátralékkal, beszolgáltatásban 1400 húsponttal tartozik a dolgqzó nép államának. Nyilvánvaló az ilyen párttitkár a becsületes kis- és középparasztok előtt nem népszerű. Az ilyeneket ma már a falu közvéleménye is úgy ítéli el, mint aki visszaél a Párt bizalmával, a kulákok ügynökévé szegődött akarva, nem akarva. — Ilyen ember jó pélFokozzuk a harcot a falusi oszlályelleaség, a kuláksággal szemben

és küszöböljük ki a megalkuvást

írtat Illés Dezső, a 3 hónapos pártiskola vezetője

dát nem mutathat, nem lehet, a Párt képviselője a falusi osztály" harcban.

A pár tvezet őség, népnevelők, a pártszervezet minden tagjának az a feladata, hogy elszigetelje a kulák- ságőt a dolgozó parasztságtól. Kíméletlenül leplezze le aljas tevékenységüket. De miért nemi teszik egyes helyeken?

Ezen a területen számos egészséges megnyilvánulás van, amikey kellő eréllyel járnak el a párttagok, a pártonkíviiliek az osztályellenséggel szemben. Éberen őrködnek pártszervezeteink a kulák tevékenységével szemben, különösen azokon :i helyek eil, ahol jól működnek a poljtikai iskolák, jó a párttagság oktatása, nevelése. Ahol tényleg felismerik a kulákság osztályterme" széfét, qs zt á 1 y-he 1 yzetét, ahol tudják, hogy a kulákság gyűlöli a bel csiiletes dolgozókat, a szocializmust. Ahol még éberen él a dolgo" zókban a kulákság múltbeli tevékenysége, amikor még teljhatalmú urai voltak a falvaknak és rettegésben tartották, kizsákmányolták a falvak lakosságát. Gondoljunk arra, mennyi könny, folyt a kulák bírák, elöljárók garázdálkodása után a magyar falvakban, amikor az utolsó vánkost is kihúzták a kispa- raszt feje alól, felvásárolták földjüket, házukat, állatállományukat és így tettek földönfutóvá ember- milliókat. Nem kis mértékben já" mit hozzá a kulákuzsora, kizsákmányolás ahhoz, hogy 1929-ben 12 ezer, 1931-ben pedig 14 ezer kis- paraszti gazdaság ment tönkre és az itt dolgozók pedig földönfutóvá lettekA „jószátndékú feledékenyek“ figyelmét nem árt az ilyenekre felhívni, mert aki ezeket elfelejti, az nem vesz tudomást a kulákság most megnyilvánuló, aljasságairól.

Nem hiszik el azt, hogy a kulák az nem lehet jó. „Farkasból nem lesz bárány“, ..kutyából nem lesz szalonna“. Ahol mi nem vagyunk ott megtalálható az ellenség. Ha mi nem dolgozunk, dolgozik ' ö és mindent elkövet, hogy ott ártson ahol tud.

A kulákok módszere a következő:

1 Beépíti a maga embereit-*-• különböző területre.

ey Kommunista vezetők tekin- télyét igyekszik lejáratni.

O Befolyásolni igyekszik b.ecsületes dolgozó parasztokat, rémhíreket terjeszt.

Megvesztegetést eszközöl.

Szabglál, feketéz, nem tel- jesíti az állammal szembeni kötelezettségét.

Módszereikben nem válogatósak, mindig azt a területet keresik, ahol gyengeségek mutatkoznak, ahol lanyhul az -osztályéherség, ahol felüti fejét az az elmélet, hogy a dolgok „úgyis mennek maguktól“. Ahol hiányos a Párt és a tömegek közötti kapcsolat.

G-erő elvtárs Pártunk II. Kongresszusán a következőket mondotta: „Pártunk döntő stratégiai föladata — tehát nem a közvetlen feladata — munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk előkészítése a kettősség felszámolására, népgazdaságunk szocialista alapjának megteremtése, a dolgozó parasztságnak termelőszövetkezetekbe való önkéntes társulása, s ezzel együtt a kulák Ságnak, mint osztálynak megszüntetése útján “ Ezt az ellenség is tudja és éppen ezért igyekszik a tszcs-ot 'belső szervezeti egységét, szilárdságát megbontani, mert még nem egy helyen- komoly kezdeti nehézségekkel küzdenek a íszcs"ok.

II kommunisták feladata az, hogy mindenben támogassák, erősítsék, védjék a tszcs- mozgaimat az ellenség aknamunkájától

Rákosi elvtárs a II. Pártkongresz. szuson azt mondotta: „A fejlődés ma már ott tart, hogy párttagjainktól mint minimumot meg kell követelnünk azt, hogy támogassák e téren Pártunk politikáját.“ Ezt a fontos tanítást nem vette figyelembe, sőt arra sem tartotta érdé" mesnek, hogy tanulmányozza Fodor János, a Pártból egy hete kizárt postakezelő, ötvöskónyi lakos, mert azt mondotta: „A tszcs-ban rongyosan járnak, kórót termelnek. Amíg engedik az egyéni gazdálkodási, addig nem lép be.“ Ha a feníemlített egyén olvasta volna Rákosi elvtárs beszédét és a II.

Pártkongresszus határozatát, ak kor nem az ellenség hangján nyilatkozna a fszcs-ről és joggal el" várjuk, hogy mindenki több tisztelettel adózzon a tszcs-n-ak, tagjai" nak. akik a -magyar parasztság úttörői- Több tiszteletet várunk a Párf politikájával szemben, mert a Párt politikája nem a kényszer, hanem az önkéntesség, a meggyőződés. a fokozatosság elvének a. betartása.

üz újtói való félelem, a régihez vaíó ragaszkodás,

az ,,ellenállás“, a kulák hangja tükröződik vissza ne-m egy becsületes dolgozóból, amikor jogos állami követeléssel lépnek fel a dolgozó parasztokkal szemben. Nem tudják értékelni a megváltozott viszonyokat, azokat a juttatásokat, hatalmas építkezéseket, ami országunkban történik. Nem akarnak sok helyen tudomást venni, hogy országunk erősítése, a béke védelme, Sztálin~város, a Kaposvári Fonoda felépítése mindenkinek kötelessége ebben a- országban.

Fiz azt mutatja, hosv egyes községekben a kommunisták nem végeznek jó népnevelő munkát, nem tudatosítják, hogy. a felemelt ötéves terv törvény, hogy az adófizetés és a begyűjtés is törvény. Van törvény arra is, hogy a falu villanyt, bekötőutat, knltúrházat, könyvtárat az ötéves tervben 25 ezer traktort kap! Tehát igen sokat kap, amit a törvény biztosít-, amiért n munkásosztály igen nagy áldozatni hoz és így joggal elvárja a dolgozó parasztságtól is, hogy több bizalommal legyen a munkásosztály állama iránt. A mi törvényeink nem egyoldalúak, nem önző érdekeken, hanem kölcsönös érdekeken épülnek és jogosak az állami kötelezettségek isEzt nem érti Kovács R. József nagykorpádi 0 holdas középparaszt, mert sem tavaly, sem az idén nem fizette ki adóját. Adófizetés helyett fejszével ment a taiíáicslházra és azt mondta, a tanácselnöknek: „Most le vagy az úr, de ha megfordul a helyzet, akkor én leszek“. Azt hiszem felesleges ilyen „rémképeket“ látni Kovács gazdatársnak is. A munkásQsztály kezében van a hatalom szilárdan. Van egy pártja, a Magyar Dolgozók Párt ja, mely néni ad ja ki kezéből a sok vér árán megszerzett szabadságot és függetiensé get.

A mi államiságunk alapja a munkás-paraszt szövetség, szilárd mert szerencsére kevés olyan ember van, -mint Kovács gazdafáfs Ezrek és tízezrek teljesítik a kötelezettségeiket és ezzel széttéphefep lenné teszik a munkás-paraszt szövetséget. A „ha megfordul a helyzet“: nem lesz. Erre mérget vehet, mert nem fordul meg. Érről mi kommunisták biztosítjuk. Ezt mi azért mondjuk, mert a parasztság döntő többsége mögöttünk, a Párt mögött áll. Ezt beszédesen igazolja pl. a november 25-én megtartott járási 'pártértekezleten megjelent nagyberki parasztküldöttség is. Vezetőjük azt mondotta a p'ártért-e. kéziét küldötteinek: „Mi, pártoin- kíoüli dolgozó i>aoasztok megköveteljük az új pár tv ál ászt mán ytó l,

úgy dolgozzon, hogy járásunk is minél hamarabb szocialista járássá legyen!“ Ezek előrelátó szavak, bizakodóak. a jövőbe tekintenek a szocializmus felé- Nem visszafelé kacsingat, mint Kovács gazdatárs.

Általában a múltat « kulákok emlegetik vissza és tetteikkel is ezt igazolják, amikor mindenáron gyengíteni akarják a dolgozó nép államát. A kulák a jelenlegi időszakban mindent elkövet, hogy akadályozza, zavarja n közellátást, mesterségesen idézzen elő nehézségeket. Ebben a módszerük a spekuláció, rejtegetés és a beszolgáltatás nem teljesítése.

Sok helyen hiányzik az éberség

Sok helyen együtt, sírnak a tanácsnál dolgozók a kulákokkal, hogy „nincs már semmink.“, „még a kenyerünk se“. Az ilyen siránkozásokat maga az élet, illetve a rendőrség leplezi le. Pl. Tihanyi István 25 holdas visnyei kulák 9 mázsa kukoricát, 40 kg burgonyát a trágyadombba ásott el. özv. Berger .lózsefné, hoimakszentgyörgyi kulák, akinek veiével egj’üit 31 hold földje van, — mert egy háztartásban élnek —- 56 mázsa burgonyát, 30 mázsa tengerit, 220 kg rozsot találtak náluk, ami felesleg volt. Azonkívül vejénél még 16 mázsa burgonyát.

Vagy Kós Imre somogycsicsói 26 holdas kulák a pajtába a széna alá rejtett el 430 kg terményt, de a beszolgáltatásának nem tett eleget.

A kulákok elég sokoldalú gazemberek, mert igen sok módon dolgoznak. Egész nyugodtan tolvajoknak, rablóknak lehet nevezni őket, mert ezek a mi nagy családunk, országunk, dolgozó népünk, a munkásosztály létét veszélyeztetikA kulák nemcsak rejteget, hanem leöli állatait, mint pl. Felső József daráló tulajdonos, szentai lakos 105 kg-os hízót vágott feketén. Bakos János 35 holdas bedegkéri kulak 2 darab birkát vágott engedély nélkül, bőrüket elásta a földbe. A kulákok hasonszőrű társa Szabó Ferencné, volt csendőr felesége, aki engedély nélkül akart szállítani nagvobbmennyiségű zsírt Nagykanizsára, de ,,rajtve széki“. Ugyanúgy egy volt csendőr özvegye, özv. Kiss Józsefné, aki Somogyszobról akart vinni Budapestre 10 kg hízott libát, 3 és fél kg hízott kacsát, 6 kg tisztított tyúkot, 100 darab tojást.

A kulák spekulál más fontos árucikkeknél is, mint pl- Mihoka Jánosáé 150 holdas kadarkúti kulák, 4000 forint értékű kész és félkész állapotban lévő ruhaneműt a végrehajtás elől elrejtett Lengyel Janos középparaszt lakásán.

A kulák a gyilkossági kísérlettől sem riad vissza. Ezt igazolja a so- mogvszili tszcs területén már két ízben elhelyezett gráná'o'k esete is, amit gvilkolási szándékkal helyeztek oda a kulákok. Ezek a vérszo- pók újból vért akarnak szívni, a dolgozó nép kárán akarnak nyerészkedni. Ismét nyomé,rúságPa akarják dönteni a dolgozó paraszt Ságot, ismét háborúra spekulálnak Ismét rombolást, pusztítást akarnak hozni az országra, összefognak a letűnt társadalom minden söpredékével, a volt csendőrökkel, földbirtokosokkal, a jobboldali Szociáldemokratákkal. Tevékenységüket segíti a kapitalista környezet az imperialisták, Tito és aljas talpnyaló bandája- Erre a tényre figyelmeztet bennünket a Szovjetunió tapasztalata, Sztálin elvtárs tanítása.

Sztálin elvtárs a Bolsevik Párt XVI. Kongresszusán elmondott beszédében arra figyelmeztette a Pártot, a szovjet népet:

..... országunk elhaló osztályainak ellenállása nem a külső világtól elszigetelten megy végbe, hanem támogatást kap a kapitalista környezettől... A kapitalista környezet azt jelenti, hogy a Szovjetuniót ellenséges osztályerők veszik körül, amelyek erkölcsileg, anyagilag, pénzügyi blokáddal, esetleg kar tanai intervencióval is készek támogatni osztályellenségeinket a Szovjetunión belül. .. “

Erre kell, hogy figyelmeztessen a Rajk-banda, a Gröisz és társai perének a tanulságai is. Ahány ősz" szeesküvést eddig lelepleztünk, az mind fényesen igazolja, hogy ezeknek a bandáknak a legfőbb támasza a kulákság.

Világos ezekből, hogy nem lehetünk kíméletesek velük szemben egv pillanatra sem- A kizsákmányo- lók számára nincs és nemi is lesz kímélet. Az elmondottakból látjuk, hogy az osztályellenség, a kulákság sem kíméletes egy cseppet sem, hanem aljas módon szövetkezik, ellenáll. A mi feladatunk pedig ebből következik:

minden ellenállást fel kell számolni.

Hkl a szocializmus építését akadályozza, azt el keli távolítani az útból

Éppen itt az ideje, hogy a sora oe^megyei kommunisták is levetkőzzék a közömbösséget, a nemtörődömséget, a gyávaságot, a megalkuvást. Rákosi elvtárs Pártunk

II. Kongresszusán igen komoly segítséget adott lebbertt r',. • .) fokoznunk kell Pártunk elméleti szúrna nalát, fegyelmét, a példamutatást, az áldozatkészséget, a bátor elszántságot. Hadat kell üzennünk a megalkuvás, a gyáva magatartás minden megnyilvánulásának. Ennek a szellemnek a megerősítése és fel- szítása kongresszusunk egyék fő feladata. Ez a szelföm jövendő sikereink és győzelmünk legbiztosabb záloga.“ Ennek a szellemnek a fel- szífását segítették a járási pártérte- kerletek, ez lesz a feladata a megyei pártértekezletnek is.

A Párt, mint a szocializmus építésének rohamcsapata, -csak úgy tudja eredményesen a harcot vezetni, ha soraiban bátor emberek vannak- A II. Pártkongresszus határkő a Párt, a dolgozó- nép életében. Komoly kötelezettségeket ró ránk kommunistákra. Komolyan szólít a harcra bennünket minden területen. De különösen nagy a fe~ lelőssége a falun dolgozó ,elvtársak- nak. Ma a falu igen nehéz harci terület és a falusi osztályha-rc igen bq-nyolult. Rendkívül nagy komolyságot, felelősséget, tiirelmességet, szívósságot, áldozatvállalást követel meg az az őrhely, ahova a Párt állította a falu kommunistáit. A megnövekedett feladatok nagyabb követelmény elé állítja elv-társainkatErről a II. Pártkongresszuson Rákosi elvtárs azt mondotta: „mcg. hövekedeft s új feladatok állnak tehát Pártunk előtt, melynek megoldása. csak úgy sikerül, ha megerősítjük pártszervezeteinket, emeljük

fegyelmüket, , tudásukat, kapcsolataikat a dolgozó tömegek legszélesebb tömegeivel.“

Van a mi megyénkben is igen sok jól dolgozó ipártszerve’zet és párttitkár, aki állandóan foglalkozik a párttagsággal, neveli őket úgy, hogy bevonja a különböző munkák elvégzésébe, egyszóval a feladatok megoldásán keresztül nefllioi jó a pártélet, ott jó is a munka

Ilyen pártszervezet a nagyberki, ahol Horváth Ferenc elvtárs neveli segíti a párttagokat. Az ilyen pártszervezet munkájának eredménye feltétlenül megmutatkozik a begyűjtésnél, mert Nagyberki község is a kaposvári járás első három jól teljesítő községe között van.

Vagy a ráksi pártszervezet élén Szita elvtárssal, aki jelenleg a 3 hónapos pártiskola hallgatója. Jól dolgoztak, mert a község teljesítette az állammal szembeni kötelezettségét.

Ezekben a községekben és még számos más helyen az elvtársak el tudták szigetelni a kulákságot a dolgozó parasztságtól. Itt nem hallgatnak a kulák „mesére“, neqj hiszik el, hogy van „jó kulák“. Tehát van erkölcsi alap azoknak a pártszer vezetéknek is, ahonnan felhoztam a példákat arra, hogy a kulákságot visszaszorítsák. Ehhez természetesen cselekedni kell, szorosabbra kelj fogni a dolgozó parasztságot a kulákság elleni harcban. A párt- vezetőségek használják fel bátrabban a jól dolgozó pártszervezetek harci tapasztalatait és azt adják át a népnevelőknek. A jó pártmunka alapvető feltétele az állandó felvilágosító munka a dolgozó parasztság között. A falusi népnevelők legyenek harcosak- Világos érveket vigyenek a meggyőző munkájukba. Bátran szálljanak szembe az ellenséges hangulattal és a nyilvánosság előtt leplezzék le az ellensége^. Állandóan a népnevelők hangját hallják a dolgozó parasztok, még egy szikrányit se engedjenek a kulákság hangjának érvényre jutni. Fel kell használni a jól dolgozó parasztokat a munkában úgy, hogy tartsunk kisgyűléseket, erre hívjuk meg a, jól dolgozókat és a nem jól dolgozókat is és magyarázzuk meg a jó, a becsületes munka jelentőségét.

A párttitkárok álljanak a harc élvonalában, állandóan tájékoztassák a párttagságot a pártszervezetek előtt álló feladatokról, a heyi problémákról ás bátran lássanak hozzá azok megoldásához. Az újonnan megválasztott pár tue zptő ségek egyik legnagyobb feladata az osztályharc ébrentartása, mert ez a kulcs ahhoz, hogy Somogy megye is kiérdemelje az első megyék kommunistáinak járó bizalmat és megtiszteltetést. Ez a módszere annak, hogy megyénk az utolsó helyről az első helyre ve reked je magát- Erre biztosíték az újonnan megválasztott, új erővel rendelkező párt- vezetőség.

T