Somogyi Néplap, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-22 / 272. szám
SOMOGYI NÉPLAP a pártoktatAs anyagához Ax államelméletről Az államelmélet ismerete döntő fontosságú minden kommunista számára. Az állam szerepe;- és ie- lesnjőségét először a marxizmus- ieninízmus tisztázta. A burzsoázia szándékosan elködösítette az állam kérdését, mert nem volt érdeke, hogy az államat a dolgozók a maga valóságában megismerjék. Milyen szerepe van az államnak a társadalomban ? Először is azt kall itt tisztázni, hogy mi az állíam. Az állam történelmi fogalom. Lenin elvtárs azt tanítja az államról, hogy nem volt mihd.g és nem is lesz mindig. Az állam akkor jelent meg, amikor a társadalom osztályokra bomlott- A kizsákmányölöknek olyan gépezetre volt szükségük, amely féken tartja a kizsák. mányoUakat, így keletkezett az állam, Az állam a mindenkori uralkodó osztálynak az elnyomó gépezete Az uralkodó osztálynak a hatalma fenn tar ásához szüksége van fel- fegyverzett emberekre, olyanokra, akik az uralkodó osztály érdekeinek megfelelően végzik a közügyek intézését. Az állandó hadsereg, rendőrség, csendőrség, börtönök, hivatalok, melyek az uralkodó osztálynak a hatalmát elsősorban biztosítják. Ezeket a tényeket a legelsősorban bizonyítják saját tapasztalataink. A felszabadulás előtt a rendőrség, a csendőrség a legbru- tálisabban teljesítette a tőkések, a földbirtokosok parancsait, soha egyetlen esetben sem fordult elő, hogy ezpk a szervek a dolgozók védelmére keltek volna. Vagy napjainkban pl. a nyugati tőkés országokban lezajlóit; események bí „ zonyítják, hogy a fegyveres szer-j vek a dolgozók elleni harc eszkö-,1 zei. Ugyanakkor f nálunk a rendőrség, a honvéd- ség a dolgozóké, védi a do’go- < zókai, s harcol a dolgozó nép ellenségei ellen, .> Az állam jellegét — típusát]! az határozza meg, hogy <j melyik osztály kezében vart]» az állam hatalma <[ Eddig csak olyan államokról be széliünk, ahol a kizsákmányoló ki-l* sebbség elnyomja a. kizsákmányolt <[ többséget. ]( Négy féle állasntípusról beszéli etünk: 1, rabszolga, 2. feudá- (' lis, 3, burzscá, 4, szocialista <* állam. • i Az első három a kizsákmányolá- d son alapszik, ezeket az államfípu-d sokat1 ké; alapvető tényező jellem-d zi, belső funkciójuk: a kízsákmá-' nyoltak fékentartása. Külső fűnk-1, ciójuk: kiterjeszteni az állam ural- ( kodó osztályának kizsákmányolási p területét más államok területének(i a rovására. A A kapitalizmusból a kommá í' nizmusba való átmenet állam- (( típusa a szocialista állam, amely alapvetően különbözik j j az előző háromtól. p Fő jellemzői: hogy a munkásosz-(!1 tály vezette többség van uralmon d á kisebbség felett. A Nagy Ok‘0-1, béri Szocialista Forradalom terem-],' tette meg az első olyan államot, ahol nem a tőkés kisebbség nvomja,» ei a dolgozók többségét. A szo-|i cialis'ta államnak az a feladata, d' hogy megszüntesse a kizsákmányo-d lást, hogy védje a szociahsca ha d' zát a külső és belső ellenséggel1, szemben. Célkitűzése továbbá nem , az osztálytársadalom fenntartása (^ hanem az osztály' ársadaiom meg-, i szüntetése. Mindebből láchatjuk,,» hogy i ]' a szocialista államtípushoz d tartozunk mi is és a többi]! népidemokráciák is d« A továbi fejlődés során a leomrnu- (i' nizmus megvalósulásával, a kapi |i‘ talisja környezet megszüntetésével i15 kerülhet csak sor az állam eíhaiá-d sára. Sok elvtársban felvetődött•[ 1 vtár az a kérdés, hogy a Szovjet-1,! unió már a kommunizmus; építi, , t tehát miért van szükség államra.., c A válasz egyszerű: ! mindaddig, amíg kapitalista környezet van, a támadás veszélye fennáll, ezért kell erö- síterd a szocialista államot. A mai nemzetközi eseményekből .világosan láthatjuk, ha az imperialisták nem In nák a Szov e'.unió eeejét, már rég megtámadták volna. Á demokrácia és dikíe-tura kérdése A fentiekből láthatjuk, hogv minden állam feladata az uralkodó osztály uralmának biztosítási, vagyis a demokrácia b z'.cklása az uralkodó osztály részére, i diktatúra, az elnyomott osztály részé- re. _ . A demokrácia és a diktatúra tehát egymástól dválaszihatatlan fogalmak. Azonban a burzsoáziának az az érdeke, hogy ezt a dolgozók eh íl elködösítse akkor, amikor demokráciáról beszélnek, ot, vannak a há. térben ?. legsötétebb fettek, amit bizonyít Korea példája is. Polgári állam.. Polgári demokrácia A polgári demokráciára jellemző, hogy bizonyos látszatjogokat biztosít az elnyomottaknak. Mi te. szí ezt lehetővé? A kapitális--s. társadalomban a termelőeszközök a !ökés kezében vannak, így kényszeríteni tudja a munkást- hogy eladja munkaerejét neki. Vagyis elég erősnek érzi magát ahhoz, hogy látrzatjogokat biz: csitson a munkásosztálynak. Valódi szabadságot csak a pío" íetárdikt&túra jelent a dolgozóknak. A polgári demokrá ca pl. a törvény előtti egyenlőségről beszél, a valóságban azonban a legteljesebb egyenlőtlenség uralkodik a polgári demokráciában. Kevés olyan dolgozó van. aki ne tudna erre példa;- hozni múltbeli életéről. Bár a polgári demokrácia is diktatúrát jelent a a munkásosztály számára azonban a lá.szatjc-gok mégsem közömbösek, mert ha szűk kéretek között is, de mégis b zo- nyos lehetősége; adnak a munkás- osztálynak a szervezkedésre. Az imperializmus korában a polgári államot egyre inkább az jellemzi, hogy a látszatsza- badságjogokaí is visszavonják, egyre inkább a fasizálódás útjára 'érnek — pl. Amerika. — Elfojtják a munkás- és az összes demokratikus mozgalmakat. A burzsoázia, hogy megtörje a munkásosztály ellenállását és növelje a kizsákmányolást, már nyíltabb erőszakot alkalamaz a munkásokkal szemben (munkásgyilkosságok, Taft-Hartley-törvény stb.). A burzsoá államok fasizálódása háborús agresszív külpoli ikájuk- ban is megmutatkozik. Az angol, amerikai imperialisták féktelen fegyverkezést kényszerítenek más kapitalista országokra is; —- Japán, Nyugat-Németország — támaszkodva azok csatlós kormányaira. Agressziójuk elsősorban a Szovjetunió és r többi béke- szerető országok ellen irányul. Tehát mindezek azt bizonyítják, hogy a polgári állam ma már mindinkább megszűnik polgári demokrácia lenni, hogy mindinkább a fasizálódás útiára térnek át. De a munkásosztály a kommunista pártok veze ésével mindenütt! felveszi a harcot a fasizálódás ellen a demokratikus jogokért. . — V. M. — Csütörtök, Í951 november 22. A szakszerrexeti bér-, termelési * bizottságok munkájáról kialakítá Az elaprózott szakmai szervezetek összevonása egységes nagyipari szervezetekké, új helyzetei teremteti az üzemi szak- szervezeti munkában,. Ma már egy egy üzem összes dolgozói ugyanahhoz a szakszervezethez tartoznak. Az ipari szakszervezetek üzemi szervezeteinek felépítése, munkája egészen más, mint a szakmai szakszervezeteké volt. Azért, hogy az üzemi szervezetek el tudják végezni a Párt által ki-1 jelölt feladatokat, a SZOT elnöksége — az alapszabályoknak megfelelően —- az üzemi bizottságok részére új működési szabályzatot dolgozott ki, és ezáltal ke zvetel n segítséget nyújtott ez üzemi szervek munkájához. A iműködési szabályzat tartalmaz többek között a bér-termelési Or zott ságok munkáját is. Nézzük most meg, hogy melyek azok a feladatok, -amelyeket az ötéves terv teljesítése és túlteljesítése érdekében a munkabér, a szocialista munkaverseny és a dolgozók műszaki ismereteinek növelése érdekében a bér"[€rmölési bizottságoknak el kell végezni: A bér-termelési bizottság elősegíti és ellenőrzi kollektív szerződés — termielés, bérekre és normákra vonatkozó rendelkezések —• maradéktalan végrehajtását, megvizsgálja a héír-ipanaszokat, valamint a törvényes rendelkezésekkel ellenkező in,!fi kedéseket. Javaslataikkal támogatja a vállalatvezető* Séget a munkanormák helyes meg. állapításában. Megszervezi a normák tömeges társadalmi ellenőrzését. Felvilágosító és népnevelő munkával elősegíti a szocialisVJ HARCOSOKKAL ERŐSÖDÖTT A PÁRT ta munkafegyelem sátSzervezi az üzemi bizottság megbízásából a munkavBrsenyt, elősegít; a sztahanovista mozgalom kiszélesítéséi- Szorgalmazza, hogy a terveket egészen a munkapadokig, rendszeresen bontsák fel. Nyilvántartja a szocialista munkaverseny ben résztvevők számúi. Segíti * dolgozók mozgósítás:'.'! a szakmai tanfolyamon való részvételre fimertető előadásokat, bemutatókat szervez, elősegíti az íperostanntók képzését. Amint látható, a feladatok igei nagyok és szépek, de ez csak akkor jeleni számiunkra értéket, ha nemcsak pap irszólamoku t és szép szavakat használunk, hanem a imádatokat in&g is valósítjuk. Snmogymegyei viszonylatban hogyan is állunk ezen a téren? Meg kell állapítani, hogy még sok a hiányosság, sok a javítani való. Sok üzemben vannak ugyan bizottságok, reszortíelelősck, de ezek inkább csak papírszervek, a valóságban nem dolgoznak jóformán semmit. Egyes üzemekbe« pedig a bér-termelési felelős maga akar mindent elvégezni, de a sok feladata közül egyiket sem tudja rendesen 'végrehajtani- Vannak üzemek, ahol nz ÜB titkár látja el & bér-termelési reszortot, ,részleteiben is. Tálául felesleges is megjegyezni, hogy ez mennyire helytelen. A Nagvmalcmnái például az a helyzet, hogy bér-termelési felelős még az ÜB üléseken sem vesz részt. Arra hivatkozik, hogy sokat kell dolgoznia. nem ér rá, pedig munkaidő után néhány perccel senki sem találja a munkahelyén. | Jól végzi a. munkáját a nagy- | atádi Fonalgyár bér- és termelési felelőse. Jő termelési \ értekezletei tartottak a kö- ]i zehr” liba n az ÁHaiíorgalini (i Vállalatáéi, I1 ahol a bér-termelési felelőssel való I* előzetes megbeszélés uián kitűnő I felkészültséggel ismertette a terv ]l felelős az 1952. évi tervet. Í Az üzemi bkottságoinak üzemegységenként leívmelési értekezleteiket kell tartani, amelynek keretén Í belül ki kell'értékelni a november 7-ire lett felajánlásokat, illetve le kell Szűrni a felajánlások és a Imunkaversenyek során szerzett ta- i pas-ztalatokat, hogy a jövőben tneg- I kötendő verseny-szerződések során i még jobb és eredményesebb m«n! kát végezhessünk. Az elkövetkező felajánlások ! az 1951.es tervév idő elfötói i befejezését kell, hogy képezze. •Kívánatos lenne, ha az űzetni bizottságok ezzel kapcsolatosan jelszavakat készítenének. i 5 éves tervünk első évének véá* (felé közeledünk. A bér-termelési túlzottságokra háruló feladatok ige* • nagyok, tehát ha jjó munkát aktr 1 runíc végezni, akkor az eddigi — 'nem egyszer hiányos — eredmé- [ nyekkel nem elégedhetünk meg. (Népgazdaságunk rohamps növeke- ► lése , • fejlődő iparunk mindig több * és alaposabb munkát követel J tőlünk, ha pedig lépc-st aka- j rank tartani a fejlődéssel, ak- ! kor t^rcrünj kell. • A bér-termelési felelősnek szük- • sége van biztos támaszra ahhoz, 'hogy teljesíteni tudja >a dolgozótár* [sai bizalmából reá váró feladatodat. Ismernie kell a vezetése alatt i álló bizottság feladatait, általános- i Ságban és részleteiben és a reszort- 1 felelősök sajátos munkáit is, még hozzá legalább olyan jól, mint az egyes munkaterületek választott felelőseit. Ez pedig elképzelhetetlen, tanulás nélkül. Nem egy esetben a hiányosságnak az oka az, hogy a bérterme- lési felelős nem látja tisztán a munkáját, nean ismeri a feladatait- Ezeknek a feladatoknak a jegyében indultak meg országszerte, megyénkben is a vonatkozó tárgyú tanfolyamok. A bér-, termelési bizottságok legsürgősebb feladata, hogy megjavítsák üzemi tevékenységeiket. Erdész István SZOT bér-termelési bizottság tagja. / /f 7, 11.1 PÁRTVEZETÖ$ÉG megválasztása után hétfőn este tartották meg az első tag gyér lésüket a tahi téglagyár kommunistái. Erre a taggyűlésre lelkesen készültek az ü-em párttagjai és tagjelöltjei egyaránt, — hiszen agg dologról lesz szó, mondoyat- 'ák — új tagokkal ést tagjelöltekkel fog erősödni a pártszervezet, felélénkül a pórtélét, ez pedig azt jelenti, hogy a termelés is javulni fog. .4 DISZ szervezetnek is több segítséget tudnak adni. mint eddig, mert bizony az elmúlt időben kelés segítséget nyújtott a párt szerié zet az ifjúságnakfij^IBA VOLT a pártszervezetnek n tömegekkel való kapcsolatában is, de a legnagyobb liba az volt, hogy nem erősítették i pártot új, friss tagokkal és ta0~ élőitekkel. Sok kádert kiemeltek nár az. üzemből, mindig a legjob- iakat, a legfejlettebbeket, akik ma nár Párt. vagy tömegszervezeti unkcionáriusok. A pártszervezet tehetősége neun gondoskodott az új aidenek kineveléséről. Mindezeket elvetette a tagság a vezetőség jjáválasztásakor, határozatot is tu ztak arra, hogy erősíteni fogják Párt egységét, vigyáznak a Párt isztaságára■ Ennek a taggyűlésnek z a célja, itt az alkalom, hogy iktív, a termelésben kitűnt fiatalo- cat, nőket is felvegyenek a Párt óraiba, hogy kiváló kommunistá- cat neveljenek belőlük, akik úgy \termelésben, mint a pártmunká- >an, vagy a béke harc bármely sza~ caszán megállják a helyüket. fi ZEN A NAPON még a tér mclés is jobban fellendült, ülönösen azok a fiatalok dolgozok lelkesen, akiket ezen a napon ettek fel az élcsapatba, a Magyar tohyozók Pártjába. Váczi Rózsa, óth. Lajos, Éberhardtné és a tob- i fiatal dolgozók is izgulva, kipi•» ült arccal várták az estét, a tagig ülést. Már előre elkészítettek egy is vázlatot arról, amit majd mon- ani fognak a taggyűlésen az idö' ebb elvtársak előtt. A DISZ tagok virágot hordtaIfc a ultúrterembe, feldíszítették, igye- eztek széppé, barátságossá tenni a érmét. Fél hétkor már jó páran ssze jöttek, alig hiányzott valaki, 'étre volt kitűzve a gyűlés kezdete■ i Farkas elvtárs, az előadó, máé délután olt volt az üzemben, elbeszélgetett a fiatalokkal és az idősebb párttagokkal is. Előre elmondta, hogy este fontos dologról lesz szó, éppen ezért senki ne. maradjon el a gyűlésről. Lássa meg minden párttag, hegy kikkel erősödik a pártszervezet. Hétkor pontosan megkezdték a taggyűlést, ketten hiányozlak, de ezek is igazoltan. A beszámolót Farkas előtár & ct Járási Pártbizottság kiküldötte tartotta meg, mivel az új pórlhtlcár elvtárs iskolán van. Az elnökségben helyet foglaltak az új vezetőség tagjai. Talpas elvtárs, Stokoan elvtársnő, Kadnra- vek elvtárs, Győrke Sándor elvtárs- A taggyűlésnek két napirendi pontja volt. Beszámoló a nemzetközi helyzetről és n tag és tagjelölt felvétel. fiARKAS ELVTÁRS a beszámolójában foglalkozott az Októberi Szocialista Forradalom jelentőségével, beszélt a világ békeszerető embereinek harcairól, Sztálin elvtársnak az atomfegyverről\ adott nyilatkozatának a jelentőségéről. Az elsíí napirendi ponthoz több elvtárs szólt hozzá, akik kiegészítették a beszámolót. A második napirendi 'pontnál Farkas elvtárs hosszasan foglalkozott Pártunk II. Kongresszusának azzal a határozatával, mely szerint erősíteni kell a pártszervezeteket fiatal, friss erőkkel. Ebben az üzemben — mondotta — nem folyt kellőképpen párt- építés. Az elmúlt félévben nem vettek fel egyetlen tagot, vagy tagjelöltet sem, ebből adódott, hogy nem volt erős, ütőképes pártsservezfit. Megdicsérte az új vezetőséget, amely rövid időn belül máris szép eredményt ért el a pártépítés terén, bizonyítja ezt, hogy 1,3 elvtárs kérte a felvételét rövid fél hónap alatt. Farkas elvtárs elmondotta, hogy milyennek kell lenni a téglagyár pártszervezeténA-, hogy használnia kell a bírálat fegyverét, mert ez. segíti a dolgozókat, a kommunistákat a hibák kiküszöbölésében, — Tanulni kell az elvtársaknak Kalinin elvtárs azt mondotta: ,,a tanulás nem öncél, nem a látszat kedvéért történik, hanem azért, hogy a tanultakat munkánkban hasznosítani tudjuk, hogy segíteni ( tudjunk a többi elvtársaknak is."' 4 kommunistáknak olyan embe- • veknek kell lenni, akik felemelt ] fővel járnak, akik mindenben pél~ ( dót inaimnak, akik meglátják a i hibákat, akik segítik a dolgozókat segítik nagy ügyünk a szocializmus megvalósítását■ Ezután kerül' • sor a ta(p és tagjelölt felvételre. 1 A taggyűlés elnöke egymás után i sorban kérdezte a<z újonnan beírj pőktől: mondják el az önéletrajzu- • keit. Volt olyan elvtárs is, akinek ^ nem kívánta a tagság önéletrajzi!- | nak elmondását, mert ismertek, azonban azt mindegyiktől megkérdezték, hogy miért akar belépni ßi1 Pártba. ] Először mégy tagat vettek fel h Stokom Sebestyénné, Pórt János,, Karácsonyi Lászlóné rendes tagjai i1 lettek pártunknak, Szilágyi Mihály- •' né is tag lett. Az ajánló elvtársink• elmondották, miért javasolják őke>t ], fi ZUTÁN a tagjelölteket vették 1 ] fel, gondosan megvitatták a ( belépésüket, ugyan úgy elmondták p az ajánlók, hogy miért javasolják A őket a tagjelöltségre. Szalontai Ferencet, Talpas elvtárs javasolta, el- # mondotta, hogy jó népnevelő, <?•] versenyben a legjobb eredményt \ érte el, első volt a békekölcsön i jegyzésben is. i Érvényesült a bírálat is, az elv- f társak megvitatták, hogy kit vesz- J nek fel soraikba. Éberhard László* ] ( né tagjelölt lett. Az ajánlója elmon- » dotta, hogy hibát követett el, ami- (• kor nem segítette a kultúrgárdát, 1 holott a tehetsége megvan hozzá, • igaz, hogy az utóbbi időben ezen a téren javulás mutatkozik nála. , fi ZEN A NAPON felvettek 10 [ tagjelöltet és 4 tagot, köz- ( tűk Pap Lajos, Váci Julia, Tóth , Lajos, Budai Istvánné, Barna Já~{\ nosné és még jó páran letfek tagr • jai Pártunknak. 1 A tabi téglagyár pártszervezete | továbbra is fordítson gondot a párt- (i építésre, erősítsék a Pártot fiatal i> friss erőkkel, új harcos kommunis- d tóikkal, így tudják tovább vinni csak •' a taggyűlésnél; jó eredményeit. ]]. Gáborhelyi Sándor A
