Somogyi Néplap, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-18 / 269. szám

I. VASÁRNAP, 1951 NOVEMBER 18. SOMOGYI NÉPLAP A Magyar Országos Béketanács távirata az ENSZ közgyűléséhez „Az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének P á t i s Ch&ilot-palota Mélységes megdöbbenéssel és f elhúborodá&ftal értesült a magyar nép* arról, hogy az athéni katonai tömény szék halálra ítélte Nikosz Beloianniszt és 11 társát. A Magyar Országos Bóketanács az egész ma­gyar nép, több mint 7 millió békeszerető ember nevében kéri az ENSZ közgyűlését, hogy haladéktalanul lépjen közbe as ártatlan görög ha­zafiak, Beloiannisz és társai életének megmentése érdekében. Az em­beriség becsületét ért gyalázat, ee az ítélet és minden becsületes em­ber, minden becsületes célokért küzdő testület kötelessége, hogy min­den erejével, tekintélyével megakadályozza ezt a gyilkosságot, a me­lyet a görög monarchofasiszta kormány, amerikai utasításra végre akar hajtani. Beloiannisznak és társainak nincs más bűnük, mint az, hogy küzdöttek a görög nép szabadságáért, harcoltak a terror ellen, harcoltak a békéért. Az ENSZ közgyűléséhez fordulunk és kérjük, akadályozza meg ezt az aljas gyilkosságot. Ila az ENSZ méltó akar lenni azokhoz a nemes eszmékhez, amelyek jegyéiben megalakult, nem engedi, hogy elvetemült görög fasiszta gyilkosok végrehajtsák ezt a gaztettet. Mentsék meg az emberiség lel kiismer étét, mentsék meg Nikosz Beloiannisz és társai életét. ,, . r, „ c , Magyar Országos Beketanacs. A Magyar Országos Béketanács távirata a görög kormánynak A Magyar Országom Béketanács az alábbi táviratot küldte a görög kormánynak: : „A Magyar Országos Béketan ács a békéért dolgozó egész magyar nép nevében tiltakozik az athéni rendkívüli katonai bírósúg ítélete ellen, amely amerikai parancsra halálba akarja küldeni Nikosz Be~ loianniszt, a görög nép egyik leg jobb fiát és 11 társát és súlyos börtönbüntetéssel sulytott 52 másik görög hazafit. Beloianniszék pere végkép leleplezte azt a végzetes politikát, ame­lyet amerikai parancsra önök f olg tatnak a legjobb hazafiak, a sza­badság, a függetlenség, « béke elszánt harcosai, az egész görög nép ellen. Beloianndssék halálraítélés« gonosz merénylet a béke ellen, s ezt a gaztettet a béke száz és száz millió híve mélységes felháborodás­sal fogadta- Mi a béke hívei tudjuk, hogy az ilyen bűntett, nem marad, megtorlatlanul. A zsarnokság és a terror képviselői, — legyenek akár amerikaj tanácsadók, akár katonai vagy polgári görög végrehajtók — a békéért küzdő népek ítélőszéke előtt fognak felelni bűneikért. Beloiannisz és társai életének megmentéséért megmozdul az egész békeszerető világ, megmozdul a magyar nép is. Követeljük Ni­kosz Beloiannisz, a bátor hazafi is G3 társa azonnali szabadonbocsáj- tását. Szabadságot Beloiannisznak, szabadságot a görög hazafiaknak, sibadságot a görög népnek.“ < Angol katonák újabb gyilkossága PoriSaidham Kairó (MTI). Pénteken hajnalban 30 tagiból álló angol katonai ala­kulat, három páncélautóval beha­tolt Port-Said arab negyedeibe és ott lövöldözött. A lövöldözés során egy polgári személy meghalt, öl súlyosan megsebesült. Az egyiptomi kormány üljabb jegyzékben utasította vissza az an­gol korm árny mesterkedéseit az angol-egyiptomi szerződés felmon­dásának érvénytelenítésére. A jegy­zék megállapítja, hogy Egyiptom békés úton akarta rendezni a kér­dést, a törvényes lépéseikre azon­ban az angolok erőszakkal és há; borús cselekményekkel válaszoltak Nahaz pasa Egyiptom miniszter- elnöke a parlamentben kijelentette hogy Egyiptom tovább halad köve­teléseinek végrehajtása felé, „hogy elérjük célunkat, bármilyen nagyok is legyenek az erőfeszítések és az áldozat“ Egyre szélesednek az egyiptomi nép érdekei melleit tüntető angol­ellenes tiltakozások. Amonanban angol-ellenes röpiratokat terjesz­tettek és több mint tízezer ember tüntető gyűlést tartott az egyiptomi követség előtt. Az algíri kikötő- m-unlkáscjk szolidaritásuk jeléül csü­törtökön félórás sztrájkot tartottak. A NEMZETKÖZI MUNKÁSMOZGA LO M HÍREI A társadalombiztosí ás védelmé ben csütörtökön este már 165.000 északfranciaországi bányász lépett sztrájkba. A délfranciaországi Montceau- Lesmiires, Gard megye és Loire megye igen sok tárnájának bányá­szai, valamint a keletfrancíaorszá fii vasércbányászok szolidaritásu­kat fejezték ki az északfranciaor szági bányászokkal é'S bejelentet­ték, hogy készek a mozgalom tá .nógatására. A hail óságok csütörtökön tár­gyalásra hívták a munkaügyi mi- nrsz ériumba a Force Ouvriere és a Keresztény Szakszervezetek bá­nyász-szakosztályának vezetőit- A bányászok háromnegyed részét tö morifo CGT képviselői nem, de a szakadár szakszervezetek vezető kompromisszumot kötő fék £ szénbányák vezetőségével. © A CGT Északvidéki Bányász- szövetsége a. hatóságok és szövet sége kompromisszum alapos meg vizsgálása után megállapította, hogy a kormány a dolgozók egv ségakciójának nyomása alatt kény e’en volt a sztrájkoló bányászok követeléseit csaknem hiánytalanul teljesíteni. Piombino város (Livorno jarto mány) Mtagona nevű kohászati üzemének háromezer munkása csütörtökön sztrájkkal tiltako­zott egy lövegöntvény teljesítése ellen. Félmillió bányamunkás és bá­nyaüzemi alkalmazott választó t3 meg szerdán és csütörtökön Észak-Rajna-Westfáliásban és Al­só-Szászországban új üzemi bizot t­ságát. Az első eredmények szerint ez essem „Stinnes III-IV“ bánya 2577 dolgozója az eddigi kef. ő helyeit négy olyan üzemi bizottsági tagot választott, aki síkraszá’J az akció- egységért. A dortmundí ..Achan- bach-Bánya" dolgozói a kilencta­gú üzemi bizO'iiságba az akcióegy­ség hat hívét választották be. Az esseni Ardelt-Művek mun­kássága csütörtökön tiltakozó sztrájfca lépert, ni ért az üzemveze­tőség beszüntette a teljesítmény- pótlékok folyósítását. A fegyverszüneti albizottság november 16-i ülése Keszan. Az Uj Kina Hírügynök­ség jelentése beszámol arról, hogy a fegyverszüneti tárgyalások pénte ki albizottság! ülésén a koreai-kínai küldöttek erélyesen megbélyegezték a másilk fél ál-okcSkodásút, amivé* úgy igyekezett feltüntetni saját ne vember 11 -i javaslatát, mint amelv alkalmas a kérdések megoldására A koreai-kínai küldöttek rámu­tattak, hogy a másik fél mesterke­dései mindössze azt a célt szolgál­ják, hogy megkaparintsák maguk­nak Keszon térségét. A másik fél önkényes magatar­tása azzal jellemezhető, hogy „meg­tagadjuk a katonai demarkációs vonal megállapítását, ha nem ad­játok át nekünk Keszont.“ Ez a magatartás nem indokolható mással — állapították meg a kotreai-kinai küldöttek — mint a fegyverszünet meghiúsításának szándékával- Az Uj Kina Hírügynökség jelen­tése befejezésül idézi a koreai-kinaí küldötték kijelentését: Ha a másik fél nem hagy fel ezzel a fennhéjázó és észszerűben magatartásával, ak­kor á fegyverszüneti tárgyalások nem haladhatnak előre. A koreai néphadsereg főparancsnokságának november 16-i hadi jelentése Pheajan. (TASZSZ.) L V . . ’ í A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Néphadseregének Főparancsnoksága november 16-án közölte, hogy a Koreai Néphad­sereg alakulatai, a kínai népi önkéntesek egységeivel szorosan együtt működve, valamennyi ironic a továbbra is védelmi harcot vív­nak az amerikai-angol intervenciósok és a Lí Szín Man-íéle csapa­tok ellen. A nyugati fronton, a Csendaníól északkeletre fekvő körzetben a néphadsereg egységei sikeresen visszaverték az ellenség támadá­sait. Visszaverték az ellenség támadását Kurohva körzetében is. A többi fronton a néphadsereg alakulatai helyi jelentőségű har­cokat vívtak. November 16-án a néphadsereg légvédelmi egységei és az ellen­séges repülőgépekre vadászó lövészek lelőttek a Nampho, Vod. szau, Szunjaa és Phenjan környékét továbbra is barbár módon bombázó és géppuskázó ellenség három repülőgépét. A NEMZETKÖZI BÉKEMOZGALOM HÍRE! Pbenjsn, A Koreai Békebizottság főtit­kára- november 5.3-án kijelentette: „a Béke Világtanács második ülés­szakának határozatai és a világ né. Pebhez intézet', felhívása újabb bá­torítás a koreai népnek az agresz szerek elleni háborújában. A ko­reai nép a koreai kérdés békés megoldásáért harcol és biztosítja Korea függetlenségét és szabadsá­gát.“ Bukarest. Marosvásárhelyen a Nyomda ipa. rí Központ Békebízo tsága a meg­takarított papír felbasznáiasáva! készített ezer lomén- és magyar- nyelvű plakáton népszerűsíti I. V Sztálin legutóbbi nyiiaikozatár. Róma. A Béke Olaszországi Híveinek Országos Bizottsága bejelenteitc hogy november 24-én ás 25-én Ró­mában országos lefegyveikezési értekezletet tartanak. Ez az érte­kezlet egybeesik az agresszív at­lanti szövetségben résztvevő kor­mányok képviselőinek római ta­nácskozásaival. Washington. November 14-én a washingtoni bíróságon folyta.ták a dr. Dubois és a béke hívei volt tájékoztató központjának négy másik munka­társa ellen indított per tárgyalá­sait. Mat can onio védő teljes mér­tékben leleplezte a vád tanújaként szereplő Rogge titoista ügynök vallomását, aki azt állította, hogy a béke híveinek tájékoztató köz­pontja „külföldi gazda ügynöke volt". Olvasdt a Társadalmi Szemle minden mámát l ¥ u g Ojsiz 1 á'v i áb an ti z enö t mii 11 i ó lakosságra k!b. hétmillió hektár termékeny szántóföld esik. Az ember úgy gondolná, hogy azoknak, akik ezt a földet megmű­velik, meg kell, hogy legyen a be­törő falat kenyerűik. A jugoszláv dolgozó parasztság mégis éhezik. 2,500.000 béresnek és 4,500.000 sze- gónyparasztnak nemcsak, hogy ter­ménye eladására nincs lehetősége, de még a családja ellátására sincs meg a kellő gabonája. Jólétben csak a kulákság él, amely a iitois' ták társadalmi támasza falun A fasiszta Tito-klikk a dolgozó parasztok, könyörtelen kifosztásá­nak politikáját folytatja. A titoista hatóságoknak n(,m az a fontos, hogy az éhezőket ellássák, hanem az, hogy az imperialistákkal szemben vállalt kötelezettségeiket teljesítsék. A belgrádi vezetők Washington parancsára Jugoszláviát felvonulá­si területté teszik a Szovjetunió és a népi idamíoltaratiikuS országok el" leni agresszió céljára- Az egész or­szágiban lázas sietséggel építenek ii-epiilőtereket, hadiubakat, vasuta­kat, kaszárnyákat, stb. Az Egyesült Államok és az imperialista tömb más alkumat fegyvert szállítanak Jugoszláviának. A katonai tárgyak építéséhez a .itoistáknak olcsó munkaerőre van szükségük; « fegyver szállítmányok kifizetésére valuta kell nekik, mint- hagy az imperialisták semmit sem adnak ingyen. • A Tito-klikk az olcsó munka­erőt és a 'valutát is igyek­szik a jugoszláv dolgozók, k ülő nő sen a dolgozó parasztság fokozott kizsákmányolása útján megszerez­ni. A titoisták kib. 2,000.000 pa­rasztot mozgósítottak erőszakkal a katonai objektumok építéséhez és az imperialistáiknak szállított nyersanyag kitermelésének kimerí­tő 'munkájához. • Rankovics janicsárjai az erősza­kos mozgósítás végrehajtásánál ugyanazokat a módszereket alkal­mazzák, amelyeket annakidején Hitler hóhérai használtak. Így pl. Siip helységben az ifjakat az uh cán összeíogdosták és fegyveres őri­zet alatt a kanja Inka-doboji felvo­nulási vasútvonal építéséhez küld­ték. Rjezsán faluiban a paraszihá­zakat UDB ügynökök (a jugoszláv Gestapo ügynökei) vették körül. Az o't elfogott ifjakat és lányokat szín­ién kényszermunkám küldték. Az odavitt parasztokkal 1.4—IC órán át kimerítő munkát végeztet nek, száraz kenyérrel etetik őket é munkájukért semmit sem fizetne! nek ik. De lényegileg azoknak a pa rasztoknak a helyzete &em külön bözik a kényszermunkásaikétól akiknek sikerül megmenekülni a; elhurcolástól- Nekik is lát ást ólzva leülősig kell dolgozniuk; ők is éhez nek és munkájuk gyümölcsét elvi szik a tiloisták. A Tito-klikk, hogy a fegyverbe hozatalt megfizesse, évről-év re töhí gabonát és más mezőgazdasági tér niéket visz ki a kapitalista orszá goikíba. Jugoszlávia egyetlen va­dászgépért 32 millió dinár devizái vagy nyolcmillió kiló kukorica .ni; egy könnyű tankért 12,600.001 dinár devizát, vagy 3,150.000 k: iarkorjcáit. A titoisták a vadászgé­peken és tankokon kívül nagy menti nyiségben hoznak be a kapitalista országokból más fegyver fajtákat is, i azt szintén élelemmel és gabona' >al fizetik ki. Az imperialisták bel grádi zsoldosai egyedül Nyugat­német országba százezer tonna bú rát, háromszázezer tonna kukori- lát és még sok más mezőgazdasági érmékét vittek ki 1950-ben- Eziidién r titoisták kb. egymillió tonna bá­nit ős kukoricát szállítanak Nyu- lat-N érne tor sziágbo, öfXOOO.ÚUH rank értékű élelmiszert Francia- országba. Franco Spanyolországába ukrot szállítanak a belső piaci ár izedrészéért. 4 Tito-klikk a fosztogatás egész rendszerét dolgozta ;i, hogy a dolgozó parasztság kézé ! lől kivegye a mezőgazdasági tér- nényeket. Ezt a rendszert az UDB í ipparátus segítségével valósítják | reg. A tiloisták különleges oszta j okát szerveztek, amelyekben (ben- j ie vannak a helyi hatóságok kép j iselői és az UDB ügynökei Ezé [ et az osztagokat már a csépié;, lőtt kiküldték a falvakba. A per j r as zlotyiak megtiltották, hogy a sa- j iát szérűiken csépeljék a gabonát [ és arra kötelezték őket, hogy azt az í úgynevezett ,yj!iüjtőszérükre“ szál" j lit sálc. Itt a cséplést az UDB „el- i lenöreinek“ felügyelete alatt végez- i lék és a kicsépeit gabonát a ható- j Ságok azonnal elkobozták. A Tito "féle foszjogatási tervOk j azonban megbuktak a dolgozó pa- 1 rasztokon. A falu dolgozói tudják, i hogy a Titcyklikk nyomorúságra ] és éhhalálra út éli őket, s erősítik harcukat a fasiszta rendszer ellen. Ennek eredményeképpen a titoista .begyűjtőknek“ Szerbiában a felét sem sikerűit összeharácsolmok an­nak a gabonamennyiségnek, ame­lyet tavaly veitek el a dolgozó pa­rasztoktól­Szlovénia számos vidékén a pa­rasztok határozottan megtagadták, j hogy az UDB felügyelete alatt csé. I Peljék a gabonát; vermekben, er" > (lökben rejtették el a terményeiket. Boszniában és Hercegovinában a titoisták saját beismerése szerint a termésnek mindössze 35 százalé­kát, Macedóniában kb. 20 százalé- qát csépelték ki. A „Veszmik“ című titoista újság beismerése szerint az eszéki körzetben 298 úgynevezett ..dolgozó szövetkezet“ nem teljesí­tette gabonabeadási tervét és 41 szövetkezet egyáltalán nem adott be gabonát. A belovári körzetiben 161 ,,szövetkezet“ nem teljesítette a gabonabeszolgállátási [érvét és 39 semmit sem adott be. Ugyanez a helyzet Horvátország többi vidé­kein is. A fasiszta hatóságok a legke. eyellenebb megtorló rendszabályo­kat alkalmazzák, hogy a jugoszláv parasztság ellenállását megtörjék- Naponta nagyi ét számú rendőroszta­gokat küldenek falura külön azért, hogy fegyveres erővel késztessék a parasztokat y~ élelmiszerek és gam b anafélé k „ beszolgá li at ásóra“. Motoros irondőrosztagok szálltak meg számos olyan falut, amelyben különösen erős vplt a parasztok ellenállása. A potniosi körzetben levő Prakupnica faluban a titoisták általános házikulatást rendeztek a parasztoknál. fasiszta terror azonban nem éri el célját. A parasztok a terrorra a titoista rablóik ellen irányuló fegyveres támadásokká] válaszolnak. Ilyenfajta felkelés tör ént Kordonéiban, a Gazina melletti kanjában, valamint nemrégiber ’oplicában és Dobojban. Aniikoi titoisták büntetőszakaszt küld (el: ioboj’ba, a szakasz katonái megta adták, hogy a felkelőkre lőj jene! v a parasztok oldalcím mentek át ■ fost együtt harcolnak a tUoish óborok ellen a boszniai erdőkben lomirég ben parasztlázadások tör ék ki Horvátországban is. A titoisták tengerentúli gazdái .omolván nyugtalanítja az, bog; i jugoszláv dolgozó parasztság lore a erősödik 'bérenceik rabh Kritikájával szemben. Az amerika ,New York Herald Tribune“ nyug alankodva jegyzi meg, hogy Ju yiszláüiában valami olyasféle tői énik, mn.nt a jmrasztok ákalőno sztrájkja a titoista hatóságok /be rzo'lgáilatási“ rendje ellen. 4 jugoszláv falu dolgozó t-gyre jobban megértik, bog í jogf osztottságból, ínségből és ét ségböl az egyedüli menekülés Tit i'as'szia rendszerének megdöntés« '■Ízért megtagadják a föld bevetésé; ■zabotélják a Tito-féle ,,beszolgá tatásokat“ és megszöknek a ként szennimkából. Jugoszlávia dolgoz oaraszlsága a munkásosztály iri .nyitása alatt egyre újabb csapásé bat mór a titoisták háborús elé készületeire, s megingatja >a fasis, arendsecr alapjait- A Karaljeve Skoplje közötti vasútvonalon do goző munkások és parasztok je obbantoltúk az alagutat, valamit í Sztalacs-Nis vasútvonalon feki lőszerraktárt. Prizren városába ,;ét UDB tisztet megöltek és néhán lappal később Bucsilin városába hómba robbanl. A robbanás köve keztében a g\ ülésre összejött tit Ista vezetők közül negyvenen me; sebesüllek. Nem kétséges, hogy teljes sik ogja kqronázni Jugoszlávia dóig zóinak szabadságharcát, amelyet ; áruló 1 ito-klik'k ellen, hazájuknt az imperialisták lói való függcile í égé ért vívnak, A jugoszláv parasztság fokozza harcát a titoista rablók ellen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents