Somogyi Néplap, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-07 / 260. szám

SOMOGYI NÉPLAP A SZUEZI-CS ATO R N A SZERDA, 1951 NOVEMBER 7. ■WMgMMMMMBW A FA TI Szovjet Tájékoztató Iroda közli I- TLsíb cikkét a Szuezi cs-itomáról és a vele kap­csolatos kérdésiekről. A világ deine,• kratikus közvéiemé- nve — ír ja Tjsitt — ezekben a na­pokban feszült figyelemmel kíséri n Szuezi-csatorna övezetében kibon­takozó eseményeket azzal kapcso­latban, hogy cíz egyiptomi kormány felmondta a: Angliával 1936-ban kötött szerződést és az 1S99. évi scudáni fiiyezményt. A Szuezi-csatorna a kapitalista világ egyik legnagyobb és legjelen­tősebb csatornája. Eeviiptcvm terü­letén fekszik és a Földközi-tengert köti össze a Vörös-tengerrel. A csa­torna Port Said városánál kezdő­dik, a Földközi-tenger partján és Szuez városánál ér véget a Szuez i - öböl északi partján. Hossza 166 ki­lométer. A Szuezi-csalOrna gazdasági és stratégiai jelentőségét meghatároz za, hogy többszörösen megrövidíti a tengeri utat Európából az Indiai- és Csendes-óceán mellett’ elterülő or­szágokba. A csatorna 1869-ben tör­tént megnyitása után a London— Bombay útvonal több mint kétötö­dével, a Marseille—Bombay útvonal telével megrövidült, az Odesszából Bombayba vezető út pedig az az­előttinek egvharmadára csökkent. .4 csatornán évente mindkét irány­ban átlag hatezer hajó halad át. sok tízmillió tonna rakománnyal és> sokszázezer utassal. A Service Ecct- nomkj-ue Ft Financere, francia köz­gazdasági szemle közlése szerint a múlt évben mintegy 2 millió ton­na rakományt szállítottak át a Szuezi-csatOrnán. rJVherf or galt m szempontjából a Szuezi-csatorna páratla­nul áll az egész világon. Anglia a csatornán keresztül bonyolít ja le a kaucsuk behozatalának 94 Százalé­kát, juta és kender behozatalának 90 százalékát, majdnem az egész cin, réz és kender behozatalál. A második világháború előtt a Szuezi-' csatornán áthaladt hajók 52.5 szá­zaléka angol hajó, a többi német, olasz, francia, holland stb. hajó volt­A Szuezi-csatorna formailag Egyiptomhoz tartozik. Az egyipto­mi kormány a csatornát bérbeadta a Nemzetközi Szuezi-csatorna Tár­saságnak és mind, a mai napig ez használja a csatormait. A koncesszió a csatorna megnyi­tásától kezdve 99 évig érvényes, vagyis 1968-ban jár le, azonban a csatorna tényleges ura már régóta Anglia, az ő birtokában van a Csa­torna-Társaság részvényeinek majd­nem a fele. A részvények másik fe­le egyenlőtlen arányban Francia- ország, Hollandia és iaz Egyesült Államok között őszük meg. A 'Szuezi-csatorna Társaság ügyeit vezető igazgatóság 18 tagja közül tíz angol, négy francia, kettő egyiptomi, egy amerikai és egy hol­land. A társaságnak hatalmas bevételei vannak a csatorma használatából. Az 1870-tűl 1930-ig eltelt időszak alal t a társaság nyeresége mintegy 3.5 milliárd aranyfrank volt■ A be­vétel oroszlánrésze Angliáé és a többi imperialista hatalomé, Egyip­tom csupán a nyereség hét százalé­kát kapja. A nglva uralma a Szuezi-csa-1 torna felett nemcsak gazda­sági és pénzügyi pozícióra, hanem fegyveres erőire is támaszkodik. A csatornához vezető területeken Ang­lia haditengerészeti támaszpont- rendszert épített ki. A Földközi- tengeren ilyen támaszpont Fama- gust Cyprus-szigetén, Alexandria és Port Said az egyiptomi partvidéken. A Vörös-tenger felöl a csatornát a Szuezi és az Akaba i tengerészeti támaszpcyilok védik, a Vörös-ten­gernek az Indiai-óceánra vezető ki­járatánál pedig Aden, Ferim és Szók óira angol haditengerészeti tá­maszpontok fekszenek. Végül magát a Szuezi-csatorna övezetét angol csapatok tartják megszállva és ez az övezet Anglia legnagyobb közel- és közé pkeleti támaszpont ja. Igen tanulságos annak története, ahogyan Anglia a Szuezi-csatqrnát megszerezte- Ez a történet egyik legékesebb példája az angol impe­rialistáik közelkeleti terjeszkedésére és leleplezi azt a meséjüket, hogy a Szuezi-csatorna ,, életbevágóan j fontos ütőér“ szerepét illeti, Anglia könnyen meg volt nélküle azelőtt s és továbbra is meg lenne. Anglia kezdetben igyekezett megakadályoz, ni a csatorna építését. Anglia nyo­mására a török kormány arra pró­báiba rávenni az akkejr Törökország ellenőrzése alatt álló Egyiptomot, hogy semmisítse meg a franciákkal kötött egyezményt és ne engedje megépíteni a csatornát. J|£iuián azonban Anglia mester­kedései ellenére a Szuezi- csatorna elkészült, az angol impe­rialisták elhatiálrozták, hogy minden áron kezükbe 'kaparintják a csator­nát. Anglia 1875-ben arra kénysze­rítette Izmail egyiptomi kedivét, adja el neki az egyiptomi kormány 45 százalékos részvényrészesedését. Uymcdon Anglia egyszerre a csa­torna egyik fő társtulajdonosává vált. .4 csatorna építésénél húsz­ezer egyiptomi vesztette életét $ a részvények említett 45 százalékáért az egyiptomi kormány négyszáz- millió frankot fizetett. A részvé­nyeknek Anglia számára történt el­adásával mindez veszendőbe ment- Anglia a részvényekért -mindössze százmillió frankot fizetett. Miután szilárd pozíciókat szer­zett a Szuezi-csatorna Társaságban, Anglia hozzáfogott hadállásának megerősítéséhez. 1883-ben angol csapatok szállták meg Egyiptomot, a Szuezi-csatorna övezetét is és azóta nem hagyták el az országot. Amikor Anglia 1914-ben hadat üzent Törökországnak, protektorátusává nyilvánította Egyiptomot és ezzel politikailag is Angliától fücgő hely­zetbe hozta. Az első világháború után kibontakozott nemzeti felsza­badító mozgalom arra kényszerítet­te az angql imperialistákat, hogy 1922-ben formailag elismerjék Egyiptom függetlenségét. A meg­szállást mindamellett fenntartották. 1936-ban Anglia kénytelen volt újabb engedményeket tenni és az eddigi megszállási szabályzatot az angol-egyiptomi szerződéssel fel­cserélni. Ez a szerződés egyenetlen. Egyiptom számára lealázó szerződés volt- Az angol gyarmatosítók dik­tálták uralmuk megszilárdítása ér­dekében. A szerződés ugyanis jogot adott az angol gyarmatosítóknak, hogy csapatokat tarthassanak a Szuezi-csatorna övezetében és Egyiptom nagyobb városaiban. Szuezi-csatorna övezete ha­talmas terület, amely végig­nyúlik a csatorna mindkét oldalán. Területe majdnem háromezer négy­zetkilométer. Minden, ami az öve­zeten belül található, az angolok rendelkezése alá került. Port Said, Izmaiba, Szuez egyiptomi városok lényegében vétve angol városokká váltak, az egyiptomiak számára ti­los volt belépni az övezet területé­re. Az övezet egész területén ka­tonai táborokat létesítettek, szöges dróttal körülvéve, laktanyákkal, f egy var raktárakkal. Az angolok szá­mos repülőteret, üzemanyagraktárt, erődítést építettek az övezetben. Azonban az angolok még ezt a számukra rendkívül kedvező szer­ződést is rendszeresen megszegték, önkényesen kibővítették a csatorna övezetét, egyre újabb területeket csatoltak hozzá. 1936. évi szerződés értelmében az egyiptomi angol csapatok létszáma nem haladhatja meg a tízezret. Va­lójában számuk mindig sokkal több [ volt. Külföldi adatok szerint ez év \ októberéig Anglia a Szuezi-csatorna ­amerikai imperialisták szolgálatában övezetéiben mintegy százezer kato­nát és tisztet, nagymennyiségű re­pülőgépet, tarkót és egyéb haditech­nikai felszerelést tartott. Az 1938. évi szerződés megszegé­sével az angol kormánykörök meg­engedték az amerikaiaknak, hogy a csatorna övezetében lévő Fajid kör­zetében néhány repülőteret építse­nek. A hetven év óta tartó megszállás alatt az angol kormány hatszor ígérte meg, hogy kivonja csapatait Egyiptomból, de nemcsak ígéretét nem teljesítette, hanem szakadatla­nul növelte a csapatok létszámát. A Szuezi-csatorna övezetében össz­pontosított angol csapatokra tá­maszkodva nyomják el az angol Imperialisták az egyiptomi népet. Ezeket a csapatokat nem egyszer használták fel a felszabadí tó moz­galom elfojtására, n nép tünteté­seinek fegyveres szétkergetésére. JMfint ismeretes, az egyiptomi kormány ez év októberében felmondta az 1936-qs angol-egyipto- mi szerződést és a Szudán közös kormányzásáról szóló 1899. évii egyezményt. As angol kormány az­zal válaszolt, IiOgy újabb csapato­kat rendelt a Szuezi-csatorna öveze­téibe és megszállta a csatorna előte­rében fekvő stratégiai pontokat. An­gol csapatok szállták meg Port Sai- dot, Izmail:át, Aleantarát. Fort Ag- ruhát, Abudja tengeri kikötőt, el­foglalták az Ef Ferdan vasúti hi­dat, amely Egyiptomot a Színai- félszigetteí köti össze és más fon­tos gazdasági és stratégiai objektu­mokat. Az angol kormány agresszív cse­lekményeit ;l többi imperialista ha­talom támogatja- Október 13-án az angol, amerikai, francia, török nagykövet együttes jegyzéket nyúj­tott át az egyiptomi külügyminisz­ternek azzal a javaslattal, hogy Egyiptom vegyen részt az úgyneve­zett „közelkeleti parancsnokság­ban“, amelyet állítólag Közel-Kelet védelmére alakítanak. E javaslat elfogadása azt jelentette volna, hogy nemscak az angol csapatok maradnak Egyiptomban, hanem m ég am é ri ka i csapatok is csatla­koznának hozzájuk. Egészen ter­mészetes, hogy az egyiptomi kor- jnúny felháborodással utasította el ezt az újabb imperialista merény­letet. J^z amerikai kofcuvámy körök minden eszkközzel támogat­ják Anglia fegyveres intervencióját Egyiptomban. Az amerikai imperia­listák céljait elárulta 'a Daily Ex­press szem lei rója, amikor nemrég ezeket írta: .-Azokra a haditengeré­szeti, szárazföldi és légitámaszpo/éu tokra, amelyeket a szerződés értel­mében jelenleg angol fegyveres erők tartanak megszállva, hamaro­san szűk rég lesz, mint a szövetsé­gesek új főhadiszállásának köz­pontjára. ez a főhadiszállás Eisen­hower tábornok európai parancs­nokságát egészíti ki.“ Az amerikai-angol beavatkozók erőszakoskodásai azonban nem fé­lemlítették incg az egyiptomi né­pet. Országszerte hatalmas tünte­tések folynak az angol megszállók ellen. .4 munkások megtagadják az angol csapatok számára árut szál­lító hajók kirakását­Az a követelés, hogy az angol csapatokat vonják ki a Szuezi-csa* Iqrna övezetéből, az egyiptomi nép­nek szabadságáért és függetlensé­géért folytatott hosszú harcában fő követelésé volt és az is marad. Marokkóban még* mindig* feszült a helyzet Párizs. (MTI.) A Párizsba érkező hírek sze­rint Marokkóban még mindig fe­szült a helyzet. Az amerikai Uni­ted Press jelentése szerint Casa­blancában a bennszülöft városne­gyedet erős rendőrkordonok vet ék körül és nagyszabású razziáka tartottak, A Liberation jelentése szerint a hatóságok újabb 435 em­bert tartóztattak le. Franciaország dolgozói támogat­ják a marokkói népet és éppen ezért bízta meg a nemzetgyűlés kommunista csoportja Pronfenu képviselőt, bogy interpellációt in­tézzen a marokkói események ügyében. Moszkva. A Szovjet Tájékoztató Iroda köz­li N. Harinnak ,,A Vatikán szavai és tettei“ című cikkét. Bevezetőül emlékeztet arra, hogv a Vatikan egy ,jdö óta gyakori nyi­latkozataiban ,,a nemzetközi pro­blémák békés rendezésére“ intéz felhívásokat­Sajnos — írja N. Harin, — igen nagy a szakadék a Vatikán nyilat­kozatai és a Vatikán teltei között. Sót mi több, ha figyelemmel kísér­jük a Vatikán tevékenységét, vilá­gossá válik előttünk, hogy a Vati­kán célja nem más, mint a népek közötti háborít kiiObbcmtáisa. A cikkíró a fqváhbiakban utal arra, hogy XII. Pius pápa 1950. ma-rcus 17-i pásztói-levelében kö­vetelte: valamennyi bíboros nuncius é- a Vatikánnak az európai Orszá­gokban lévő megbízottai feltétlenül támogassák az USA lépéseit és en­nek megfelelően gyakoroljanak be­folyást az egyes kormányokra és különösen a katolikus pártok veze­tőségére. Ez a pásztói-levél — mint annak idején a Berliner Zeitung je­lentette,— az l'SA kormánya és a Vatikán közti titkos megáliapodás eredménye volt- E megállapodás ér­telmében az USA-tól függő Orszá­gokban az amerikai monopóliumok valósítják még a gazdasági kizsák­mányolást, ugyanakkor pedig a Va­tikán vállalja magára ,.a szellemi irányítást“. Az USA-nak a demo­kratikus országok ellen irányuló agresszív politikája támogatására cl határozták, llOgy különleges tan­folyamokat szerveznek, amelyeken az USA tapasztalt ügynökeinek ve­zetésével katolikus lelkészeket ké­peznek ki « keleteurópai országok­ban folytatandó kémkedési céljára. A Vatikán nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében is — állapít­ja meg N. Harin, — hogy egyesítse a katolicizmust a fasizmussal, mely a háborút írta jelszóként a zászla­Kairó (MTI). Lybiából és Cyp- rusból tovább folynak a légi úton történő angol csapatszállítások u Szuezi-csatorna övezetébe. Az angol imperialisták ugyanak­kor kényszermunkatáborokat létesí­tettek a Szuezi-csatorna övezelébcn. Az AFP közli, hogy az egyiptomi kormány tiltakozott az angol kény- szermunkatábqrok ellen. A tillako- zójegyzék hangsúlyozza „a Szuezi- csatorna övezetében az angol ha­tóságok részére dolgozó egyiptomi munkások — eddig több mint 20 Az Amerikai-Szovjet Baráti Tár­saság országos tanácsa a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 34., valamint a Szovjetunió és az US A közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 18. évfordulója alkal­mából nagy ünnepségeket rendez­nek Amerika legnagyobb városai- >an. Az üzemi pártszervezet novenv ! bér 3-án tartotta vezetőség újravá­lasztás! taggyűlését, a taggyűlés vé­gére megérkezett az igali gépállo­más vezetője, aki elmondta, hogy 5 erőgépiik üzemképtelen állapot­ban van, tehát sürgős javításra szo­lul, melyet saját -erejükből nem tudnak gyorsan elkészíteni. .4 jelenlévő tagságból nyolcán azonnal vállalkoztak, hagy 4-én, vasárnap rendbehozzák az öt erő­gépet. És másnap már hajnalban útban voltak Igái felé, s mire este lett, négy gépet és azonkívül két ekét üzemképes állapotba hoztak­A közvetlen kapcsolat tanulságos jóra. A Berliner Zeitung szerint a Nyuvaí-NémetoTszágban működő agitátorok igyekeznek olyan „ideo­lógiád alapot“ adni a neofasiszta mozgalomnak, amely összekötő láncszemként szolgál a katolicizmus és a fasizmus között. A cikkíró ezután a mutat rá. IiOgy a Vatikán minden eszközzel támogatja Franco fasiszta rendsze­réi és támogatja az USA koreai agresszióját is. ,.A fegyverkezés az egyetlen út, amely segít elkerülni a konfliktust“ — helyeselte az amerikai agressziót az Osservalor® Romano, a Vatikán szócsöve. A Vatikán a sajtó és a i-áidió út­ján — hansz'k tovább a cikk — állandóan fokozza a Szovjetunió és a népi demokratikus országok el­len irányuló ráigalomhad járatát. Ezt tevékeny aknamunka kíséri a népi demokratikus Országok ellen. A cikk utal a Mindszenti-perre és a Grősz-perre* továbbá a Cseh­szlovákiában, Lengyelországban. Romániában és Albániában lefoly­tatott hasonló perekre, majd meg­állapítja. hogy a Vatikán rendkívül nagy szereept játszik annak az ame­rikai tervnek megvalósításában, amelynek célja a háború előkészíté­se és kirobbantásia a népi de inak rar tikus országok ellen. N. Havin a továbbiakban a Vatikánnak a népi Kína ellen folytatott és többízben leleplezett aknamunkájáról ír. A Vatikán harcot folytatott és folytat m.a is a béke híveinek nem­zetközi mozgalma ellen — állapít­ja. meg a cikk és emlékeztet arra. hogy a Vatikán a béke hívei elleni harcban szélés körben alkalmazza az egyházból való kiközösítést. A pápa békeszerelő szószátyárkO- dása nem kendőzheti el azt a -tényt, hogy a Vatikán ma — miként a múltban is — az imperialista há­borús gyújtogatok eszköze — fejezi be c:k'két N. Harin. volt mindkét üzem részéről. A nyolc kommunista a gépállomásról haza­térve beszámolt az ott -szerzett ta­pasztalatokról, majd az üzemigaz­gató javaslatára elhatározták, hogy a mélyszántás befejezéséig államib­an patronálják az igali gépállomást, amely erősen le van maradva « szántásban. A rövid megbeszélés után 10 kom. imuni-sta, köztük az üzem igazgató­ja, Horváth István is, azonnal fel­ajánlották, hogy a következő va­sárnap ők is erőgépbe ülnek és a szántásban is gyakorlati segítséget nyújtanak az igali gépállomás trak- toristáinak. v Az egyiptomi kormány tiltakozása az angol kényszermunkatáborok ellen ezren —- önként határozták el NOVEMBER 7 MEGÜNNEPLÉSÉRE KÉSZÜLŐDNEK AZ USA-BAN A kaposvári Gépjavító Műhely kommunista dolgozói a mélyszántás egész idejére vállalták az* igali gépállomás patronálását hogy kilépnek az angolok alkal­mazásából, az angol imperialisták pedig fenyegetéssel kényszerítik őket munkára.“ A jegyzék élesen -tiltakozik az angolok eljárása el­len és azt az emberi jogokról szóló nyilatkozat és a demokrácia alap- elveinek nyilvánvaló megsértéseként bélyegzi -meg. Tunisz népe hatalmas tüntetéssel fejezi ki szolidaritását az egyipto­mi nép iránt és harci elszántságát az angol gyarmatosítók ellen. New-Yorkban november 15-én béketalálkozót tartanak, amelye* résztvesznek Panyuskin amerikai szovjet nagykövet és Paul Robe­son is. A San-Franciscoban megtartandó ünnepésgen először kerül bemuta­tásra Sosztákovics: „Dal az erdő­ről“ című zenekőlteménye.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents