Somogyi Néplap, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-04 / 258. szám
VASÁRNAP, 1951 NOVEMBER 4. «S^CUjnSB-* 1 2 * *«iHIBf3Mia r»M^aaag»i«BagB?8gCT«^S: SOMOGYI NÉPLAP AZ OKTÓBERI FORRADALOM NAPJAI A BOLSEVIKOK »indes bizonnyal győznek, ebben egy pillanatig sem'kételkedünk. A viborgi negyedben, ahol Ványja nagybátyámat szoktam meglátogatni. a munkások már nyíltan követelték, hogy a havaimat adják á‘ Leni« pártjának. — Nemsokára megérkezik Lenin — mondották a Viborgv kerületben. — Akkor majd 'minden -megváltozik. Lenin abban az időben a finnországi Razlivban tar:ózkodott. Az októberi felkelés előestéjén valaki becsöngetett lakásunkba. Sietnem ajtót nyitni. A küszöbön feketeruhás, finn sapkát viselő, közepes terme ü ember állt. Valahogy ismerősnek tetszett— Kit keres? — kérdeztem csodálkozva. Sztálin it hon van? A hangjáról ráismertem: Lenni volt— Vlagyimir Iljics! Úgy néz k1, mint egy igazi finn.-— Csakugyan? _ kérdezte Le- min mosolyogva, majd újból megkérdez ,e: — Sztálin itthon van? Közben anyám is megjelent az ajtóba». Mikor meglátta Léniát, iem tudta elfojtani meglepetéséi. — Micsoda öröm, Vlagyimir II- jicsl —- Jóaapot! Iljics megölelte anyámat Sz áliri éppen otthon, volt, s mikor meghallotta... Iljics hangját, ő is kiAetett hozzánk. Anyám mindkettőjüket betessékelte a lakásba, meg akarta vendégelni őket. Lenin elhárította a meghívást, beszélt egy keveset 'Sztálinnal, u‘ ána mindketten el- Biemtak hazulról. Az október 25-ének előestéjén lazajiott események szálai a Szmoi- nij feszülf légkörében szövődtek. Minden egyes akcióban érezni lehetett Lenin jelenlétéi. SZTÁLINT esak.it SzmoLnijban Iá "tani. Ritkán jötl haza. néha telefonon hívott fel. — Ma lehet- korábban hazajövök — mondotta.. —- Otthon lesztek? —• Feltétlenül várjuk — kérleltem, tudva, hogy néhány éjszakát már álmatlanul .öltött. — Lehetőleg korán jöjjön. — Igyekszem — válaszolta. — Lehei, hogy egy órán belül már «tikon ia leszek. De majdnem sohasem sikerült az ígért határidőre hazajönnie. Mindig örvendett, ha valameny- nyiünket együtt ttalált, s ilyenkor barátságosan elbeszélgetett velünk. — Nagyon aggódtunk, — mqndta anyára, — Miért nem jöfct korábban haza? Micsoda idő . . Azt sem tudom, mit gondoljak.’ Iosz'if Visszárionovics egyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy anyámmal évődjék.- MíÉRT AGGÓDIK? 11 ■ ______________________ — kérdezte. — Inkább Ön aggaszt ««gém, Olga Jevgenyeva. Mondja, »ilyen szónoklatokat tart ön a kórházában. Kerenszkíjnek már régen le kellett- volna Önt tartóztatnia. — Örökké tréfál velem — vá- • oL vissza anyám —, de nézze saját magát, mennyire lesoványodott. Ez nem mehet; így tovább ... Sztálin tréfával ütötte el a dolgot- amin aztán valamennyien nevettünk. Csupán anyám tett kezével kétségbeesett mozdulatot, Sztálin gyakran mesélt a csodálatos pet-rográdi munkásokról, ten Merészekről és katonákról, akikkel találkozott. Róluk beszélve gyakran ismételte: ,,Ilyen emberekkel mindent meg lehet csinálni!" Arra is emlékszem, amikor a Nagy Forradalom előestéjén hazajött. Miután az előszobában levetette bőrbekecsét, amit ilyenkor •sszel szokott hordani, bejött hozzánk. Mindnyájan otthon voltunk. ■=— Nini, Ioszif! — mondottuk erőmmel. Anyám sietett megkínálni Sztálint, aki teáspohárral a kezében apámmal kezde.it beszélgetni mindarról, ami aznap történt a városban. Nagykésőre, mintha csak ágy mellékesen beszélne róla, ezt moadetta: — Míaden elő van készítve. Holnap megkezdjük az akciót. Az ösz- szes katonai egységek a kezünkben vannak, s a hatalom is a miénk lesz ... A FORRADALOM UTÁN miután Lenin. Sztálin és elvtár- saík erőfeszítése folytán a nép kezébe vette a hatalmat, Sztál n hazajött és részletesen elbeszélte az október 25-i eseményeket. Elmondok a, miként vették be a telefonközpontot a balti fiofa tengerészei. — Ezek az emberek valóságos golyózáporban indultak rohamra Micsoda bátor emberek! Igazi oroszok. Sokat beszélt a tengerészekről, különösen arról a csapatról, amely egy páncélvonatot foglalt el. — A tengerészeket megtámadta a páncélvonat legénysége, gépfegy- vcrlüzet zúdító, t rájuk — mondotta. —. De a tengerészek nem hátra; tak meg, hanem hatalmas hurrázás közepette körülvették a vonatot Ezzel a ben lévők között riadalmat keltettek, s végül megadták magukatGyakran ismételgette: — „Milyen bátor emberek!" A Szmolüijb,a. értesítés érkezett: a felfegyverzett munkások és a poíi'ográdí helyőrség egységei az ideiglenes kormány székhelye: a Teli Palota felé közelednek. Megkezdődött a Téli Palota ostroma. Ugyanaznap cs'e kellett megnyílnia a Szmoiníjban a II. Szovjet Kongresszusnak is. Mindenki tudta, hogy a küldöttek többsége — munkások, parasztok — bolsevik. Minden irányból tódultak az emberek.- RÁJUK NÉZTEM, s miután elbeszélgettem velük, meggyőződtem róla, hogy győzni fogunk — mondottá Sztálin, Tudta, hogy Lenin a Szmolnij- ban van és ott a bolsevikok érdemei. képviseli. Megígértem Nádjának., hogy ma gammal viszem a kongresszusra. Haza kellett mennem érte. Estefelé sikerült az utcára mennem. Szaladtam, kezemben Nádja számára váltott igazolvánnyal. Az utcák kihaltak voltak, a h deg őszi szél per- me ező esőt szórt az éjszakára. Nádjáj; egyedül találtam. Kinn vaksötét volt. Havazni kezdett. Egyedül voltunk a nép eién utcán. Előttünk árnyék imbolygót': egy öreg ember haladt a villamos-síneken, utána lompos kutyája. ' —■ Harapós-e a kutyája? —- kérdeztem az öreget, örömömben, hogy élőlényre bukkan am.- - Nein harap, ne féljenek tőié. De maguk, lányok, hova sietnek? A városban nagy dolgok történnek ... Mint hallottam, a Téli PaIo:a környékén nagy harcok vannak... Dolgunk van, öreg . .. Az öreg az egyik sarkon befordul 1, s mi ismét magunkra maradiunk. de már közeledtünk Szrnol- liijhoz láttuk is már kivilágított ablakait. MEGMUTATTUK az őrnek igazolványainkat'és beléptünk. A hirtelen fény. szinte elválik ott. Nagynehezen utat ttörtünk az ülésterem felé. Ide-oda nézelődtünk — abban a. reményben, hogy felfedezzük a mieinket. A közönség izgalmából ítélve arra következtettünk, hogy valami nagyon fontos történhetettVégre meglét ük Sz álínt. Elv- társakkal volt körülvéve. Integettünk neki, htfgy észrevegyen. Észre s veit és felénk bólintott, — Ti vagytok? Jó, hogy eljöttnek. Hallottátok? Néhány pillanattal ezelőtt elfoglaltuk a Pa- jlotá'. A mieink már benn is vannak. Lenin; másnap este, október 26-án láttam a Kongresszus II ülésén, Mint megelőzően, a termekben és a folyosókon most is nagy volt a forgalom. A Szmolnij Intézet nagy oszlopcsarnokában, ahol az ülést tartották, alig fértek el a kongresszusra érkezettek. A 'ménsevikíek megkísérelték még, hogy felszólaljanak, de senki sem hederítéft rájuk. A küldöttek néha rájuk kiáltottak: „Erigy- gyetek innen, ne zavarja ok!" Az emelvényen megjelent' Lenin. „LENIN. LENIN!“ —- kiáltották lelkesen minden oldalról a küldöttek,. Minden arc ragyogott az öröm- <61. Mos . miután minden, ami'.' előre látott, valósággá ■ vált, a nép határtalan örömmel üdvözölte. Egyszerre csend lett. Lenin felemel e kezét:- A prole*árforradalom Oroszországban befejezett tény!... íRészIet A. S. Allelujeva: „Emlékezések“ c. könyvéből.) A fagyott gyapot szedéserői Az elmúlt hetekben a megye gyapottermő területeinek legnagyobb részén erősebb talajúién ti fagyok voltak, melynek hatására a gyapot legtöbb helyen megfagyott és vegetációját befejezte. Most már nem v áihatjuk azt, hogy az eddig ki nőm nyílott tokok kikovadjanak, a tejkokat m:előbb le kell szedni az előírást betartva, mert ha összekeverjük a fagy clytt felnyílt és u fagy hatására felnyílt ,tokok termését, akkor veszélyeztet nők a jövő évi vetőmagunk csíraképességét. A hibák megelőzése érdekében ezúton hívjuk fel ia gyapottermelés.. sel foglalkozók figyelmét, hogy a tokok szedését az alábbi szabályok betartásával hajtsák végre: 1. Erősebb (3—4 fc>kos) fagy után először le kell szedni azt a gyapotot, amelyik már a fagy előtt felnyílott. Ez a gyapot jól beérett (a mag kemény, fekete színű) vetőmag* céljaira alkalmas. A héjszele- fek ennél a gyapotnál visszaperdüL tek és csillagot alkottak. A mag- vysyyapüt kiemelése a héjszeletek közül könnyű, a magmsyyapot duzzadt, rugalmas tapintású, szárításra általában nem szorul. A fagy előtt felnyílt magvasgyapotc-t szigorúan külön kell tartani a fagy után felnyílt gyapottól, kint a szántóföldön, az ideiglenes raktározásnál és beszállításnál is. Amenv- nyiben .a fagy előtt felnyílt gyapot esős időben fűtött szárítóba kerül Sfc szárító hőfoka az 50 fokot nß haladja meg, inert ennél magasabb hőmérséklet a mag csíraképességét veszélyezteti. 2. Amint a fagy előtt felnyílt gyapot szedésével az egész táblán végeztünk, le kell szedni a fagy hatására felnyílt gyapotot. Ezt általában az jellemzi, hogy a tok héjszeletei nem nyílottak ki egészen, benne .a gyapot n£.m teljesen érett. E tokokban lévő gyapot-gerezdek megőrzik eredeti alakjukat, felületük — különösen a gerezdek tövénél — fényes és hullámos. A tokból sokkal nehezebben emelhető ki, mint a fagy előtt kikovadí gyapot. A magvak nincsenek egészen beérve, színük barnás, vöröses. Ez a gyapot legtöbbször szárításra Szorul. • 4. A fagy hatására kissé felnyílj: gyapot leszedése után, a gyapotföldön nem marad már más, mint a fel nem nyílt, vagy az alig megrepedt icikrjk. Ezeket a gubákat a lehető legrövidebb idő alatt kézzel, vagy sííriíágú villával nvielobb szintén le kell szedni. A leszedett gubákat védett helyen, fűtött helyiségben kézzel fel kell nyitni és ki kell szedni, belőle, a magvas gyapotot. Az így kifejtett gyapotot ez-, után -fűtőit szárítóikban meg kel' szárítani. A gyapot szedése és beadása az egész megyében nagy erővel folyik. A termelés sikere nem mindenütt egyforma. Kevés kivétellel el lehet mondani, hogy amelyik termelő az agrotechnikai utasításokat betartotta, a munkád nem sajnálta, mindig tisztán tartotta gyapotföld^ét, ott az anyagi sikerek sem maradnak -el. Például említsük a zanmrdi ,,Bcke“ tszcs-t, egy katasztrdlis hold gyapotja volt, rendesen művelte, idejében kaccsolta, tetőzte, szedte, így eddig már több, mint 500 kilogramm gyapotot adott be a vállalatnak és még van körülbelül 200 kilogramm fagy utáni gyapot. ■Növénytermelési csoportMísszakookéisí kétszeres teljesítmény A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulója tiszt®*«*®* re a moszkvai gépkocsi-szerelvény gyár dolgozói sztahanovista béke- műszakot tartanak. Képünk a dugattyú-műhely két dolgozóját, P. Szamofalov (baloldalon) esztergályost és V. Bukanov beállító lakatost, a gyár két kiváló szfahánoví száját ábrázolja, akik minden egyes műszak alatt kétszeres normát teljesítenek. A dicsőséges Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójára minden becsületes békebizottsági tag teljesíts© az állam IránH hazafias kötelezettségéi A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tejte lehetővé a magyar nép számára is azt, hogy most szabadon boldog hazában élhessen, azt, hogy saját földjén dolgozhasson, hogy a bánya, a gyár neki ontsa termékeit, hogy az erdő, a mező, a rét neki zöldeken, s amit épít, önmagának építse. Rabszolgából, a cselédből gazda lett, büszke, boldog tulajdonosa a földnek. A múltban kötelessége volt a parasztnak, joga nem volt soha. Nem vették a munkás1, a cselédet, a parasztot emberszámba. Az urak, a grófok, bárók, hercegek, kulá- kok, bankárosok, tőkések uzsorások szemében t ermelőeszközök voltak csupán és semmi mások. A dolgozó nép pénzén jártak vadászni Afr'kába, nyaralni a tengerpartra, lokálokba pezsgőt: inni és mindennek terheit a nép viselte. A Föld egyhníodán, a Szovjetunióban a Nagy Októberi Forradalom romhalmazzá döntötte az urak ócska, rothadt, kizsákmányoló rendszerét, — győzött a nép, s vezette őket a két lánglelkű nagy vezér, Lenin és Sztálin elv- lárs abban a dicső forradalomba^. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eredménye, hogy a magyar nép lerázta a szörnyű terheket művelheti a közös tulajdont, a földet, építheti a közös tulajdon'1, a gyárat, Dunapeiiíelét, az ínotai Erőművet, a Kaposvári Fonodát, a, Földalatti Gyorsvasutat, a lakóházak ízezreit, amit dolgozó népünk magának épít. Földjeink nagyrészét már traktor szántja, aratógépek, kombájnok aratnak. Nem robot és kényszer a munka többé, hanem a becsület és dicsőség dolga. Versenyek, szta- hánov-mozgalom, békeműszakok, becsülefnapok, békearatások, "béke begyűjtési he.ek mozgalma folyik Versenyre keltek a bányák, üzemek, megyék, városok és falvak, hogy k tesz többet a hazáért, a békéért, a szocializmusért- Ebben a versenyben mi, békebizottsági tagok is minden téren ki akarjuk és ki fogjuk venni a részünket. Békeharc ez, a háborús gyuitoga:ók ellen és az itt meghűlt ügynökeik ellen. Most a kukoricabegyűjtéssel harcolunk a békéért. November 7-re rn nden békebizot'sági tag, minden békeharcos, minden becsületes dolgozó teljesítse az állammal szembeni kötelezettségé'. Minden békebizottsági tag teljesítse november 7-re válallt munkafelajánlását. Kapcsolódjon be minden békebizottsági tag november 7 megünneplésének előkészületeihez. Öl- :özzön díszbe minden békeharcos háza. Legyen ez a hatalmas ünnep égő fáklya minden becsületes magyar dolgozó ember szívében. Schveíer Ferenc Békevédelmí Bizottság titkára. AZ'UZSORÁS A XIX. század elején Frdneiaországban a haldokló feudalizmus mellett egyre erősebbé válik az ekkor kialakuló kapitalizmusEnnek a korszaknak jellemző alakjai az uzsorások, akik kihasználták a helyset minden lehetőségét arra, hogy becstelen úton szerzett vagyonukat megsokszorozzák. Az ő alakjukat elevenítette meg llalsac, a nagy franciét író, aki ,,Gobseck“ című novellájában a kritikai realizmus szemszögéből bírálja a kíméletlen eszközökkel törtető kapitalistát, az öreg Gobseck apót, aki a szegények utolsó filléreit viszi el uzsorakauint fejében, s kezében tartja az arisztokratákat, mert tartoznak neki és ismeri titkaikat. 1936-ban a szovjet filmgyártás, mely tiszteli a haladó hagyományokat, megfilmesítette Bcdsac novelláját, mely mOst „Az uzsora®“ címmel kerül a közönség elé. Gobseck szerepét Leonid Leonidov j'ál- sza lenyűgöző élet hűséggel, kivá lóan érzékeltetve e szívtelen vénember tetteinek, jellemének rugóit. A film kezdetén megismerjük azt a képmutató életet, melyet az. öreg Gobseck folytat városvégi düledező házában. Kopott ruhában jár, senkivel nem érintkezik, látszólag nem költ semmire. Szinte hihetetlen, hogy utolsó fillérjeiket, megmaradt ruhadarab jóikat viszik fi hozzá Páris< szegényei, ö maga naphosszal kitartóan jár ,mgyei‘‘ után, mindig van egy adós, aki nem fizet a határidő napján, mindig akad egy megszorult varrólány, aki anyagot akar venni, vagy arisztokrata, aki eljátszotta egész vagyonát, s kénytelen hozzáfordulni■ A kis varrólányt, aki nem tudja dz uzsorakamiatoí megfizetni, a halálba, kergeti, egy márki felesége könnyelmű, kártyás szeretőjére költi minden pénzét, s az asszony saját vagyona után már férje családi ékszereit viszi elzálogosítani Göbseckhoz. ö pedig újabb csalárdsággal ráteszi kezét a márki és gyermeke vagyonára is. eleinte ellenszenvvel nézi az öregerville is, egy fiatal ügyvéd, aki eleinte ellenszenvei nézi az öreg özeiméit. Hogy önállósíthassa magát, Gobseckhez fordul, aki rendelkezésére bocsátja a kölcsönt, de a magas kamaton kívül azt is kiköti, hogy Derville a jogtanácsosa lesz, amíg ő él. így ess ügyvéd is kiveszi részét Gobseck sötét űzőiméiből. Elele végén Gobseck beteges kapzsisággal harácsol össze mindent, amihez hozzáfér és mikor meghal, Derville szeme elé, akit egyetlen örökösévé tetf meg, a kincseknek elképzelhetetlen tömege tárul. Öt is hatalmába keríti az a megszállottság, amelynek rabja Gobseck volt: a pénz, a vagyon, a harácsolás, a kizsákmányolás kegyelmet nem ismerő ereje. A film bemutatásra kerül a Szabad Ljjiiság filmszínházban november 5-től 6dg. t ....
