Somogyi Néplap, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-30 / 279. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP A munkás-paraszt levelezők éltetői a bolsevik sajtónak ... .1 sajtó akkor lesz eleven és életképes, ha majd öt vezérszere­{ >ef betöltő és állandóan írással ogialkozó irodalmárra ötszáz meg ötezer nem irodalmár muakásíró jut“ - tanítja Lenin elvtárs. Ezért feladata minden újtípusú sajtónak, hogy kiszélesítse a mun­kás-paraszt levelezői hálózatát. A levelezők bírálata széles, alulról jö­vő kritika, amelyet maga az élet vet fel. Sztálin eiytárs rámutatott arra, hogy a bolsevik saj tó „ ... látha­tatlan kapcsolatot teremt a Párt és a munkásosztály között; olyan kapcsolatot, amely erejére nézve felér bármelyik más töznegjeUegű közvetítő apparátussal.“ Vagyis ez azt jelenti, hogy a bolsevik lap a transzmisszió, a hajtószíi szerepét tölti be a Párt és a munkásosztály közS <t, amiben nem kis jelentősé­gűk van a munkás-paraszt levele­zőknek. A munkás-paraszt leveleknek az : értéke abban áll, hogy szerzőjük a népből való, hogy a maga valósá­gában ismerik az életet. Lenin elvtárs buzgó hirdetője volt annak hogy a dolgozókat mi" nél nagyobb számban kell a sajtó munkájába bevonni, azon az állás­ponton volt, hogy minél nagyobb lehe őségét kell adni a munkások­nak, parasztoknak, értelmiségek­nek, hogy írjanak as újságba mindenről, a munkájukról, prahl ‘ máikról, jövendő életükről. És valóban, a bolsevik sajtó min­dig szoros kapcsolatot tartott és tart olvasóival, mindig sok leve­let kapotf, iés kap tőlük, melyek­nek döntő többségét le is közli. A népi demokráicák sajtói is az újtípusú sajtóhoz tartoznak, oda­tartozik Pár tünk központi lapja, a Szabad Nép, de odatartozik a Párt megvei lapja, a Somogyi Nép­lap is. Áz újtípusú sajtónak nagy jcicntőcétfe van a szocializmus épí­tésében. a békeharcban egyaránt. Sztálin elv-társ azt mondja, hogy a „sajtó a legerősebb fegyver, amelynek segítségével a Párt min­den nap, minden órában beszél a munkásosztállyal“, majd később Sztálin elvtárs azt is hozzáteszi, hogy „a sajtónak nemcsak beszél­ni, hanem beszélgetni is kell » munkásoszí állyal“. Természetesen, ebhez az szükséges, hogy az or­szág. vagy a megye területén az ipari, mezőgazdasági helyekről, vagy a pártélet területéről k levelesek széles hálózata vegye körül a sajtót. A kommunista sajtónak elsősor­ban az a feladata, hogy megfele­lően mozgósítson a Párt és a kor- mányha'ározaok végrehajtására, ha ezt a feladatát jól végzi, akkor segíti egész népgazdaságunk előre­haladását. fejlődésünk ütemét. Eb­ben a: munkában ad sok segítséget a munkás-paraszt levelezők nagy tömege. „Az újsághoz intézett le­vél már nem magánlevél, nem egyéni panasz, hanem okmány: író­ja a levéllel politikai tevékenysé­get akar kifejteni, felhívja a társa­dalom figyelmét vz általa ismert bajra, rámutat baj okaira és gyakran megfelelő eszközöket is javasol annak orvoslására“ — ta­nítja Kalinyin elvtárs. A dolgozóknak a levelei nyomán a sajtón keresztül fejleszteni tud­juk a bírálat és önbírálat szelle­mét. Ab új típusú sajtó egészen más, mint a régi, kapitalista sajtó volt, amely csak szenzációhaíhászásból állt- Ma a sajtó a dolgozók prob­lémáit vei fel. minden esetben helyet ad a dolgozók hangjának, véleményének a sajtó hasábjain. Ebben van az új típusú sajtónak a jelentősége. Az olyan újság, amely bátran fejleszti a kritikát és ön­kritikát, — annak pedig elválasz:­hat'atlan kapcsolatai vannak a dől gozók nagy tömege.vei. A dolgozók az újságon keresztül a mindennapi munkájuk során ta­pasztalt hiányosságokat felvetik már csírájukban, ezzel sikerül el­érni, hogy a hibákat már idejeko­rán meg tudjuk előzni. De a leve­lezőknek nemcsak a hiányosságo­kat hanem az eredményket, a jó munkamódszereket is fel kell vet­ít-, az újságon keresztül át kell ad­ni másoknak is. A Somogyi Néplap levelezői kö­zül pl. Zsir Péter eivtárs, berzen- cei 4 holdas kir-paraszt megérteti e, hogy minden becsületes ‘dolgozó parasztnak is ki kell vermi a ré­szét ?- szocializmus épí"eséböl, őzért teljesítette mindennemű be­adásán 100 százalékra. Azonban Zsir Péter eivtárs nem elégedett meg ezhel, hanem a lap hasáb­jain keresztül elmondotta a megye többi dolgosa parasztjainak is, hogy miért teljesítette maradékta­lanul az állammal szembeni köte­lező itségét. Vagy Orosz István elv­társ. levelezőnk, a Fonoda építke­zésének dolgozója, aki megértette a szocialista munkaverseny fon­tosságát, levelet írt a lap számára, melyben munkafelajánlást te;!, pél­dát mutatva ezzel többi munkatár. sai előtt is. Varga János elvtárs a gázlói ál­lami gazdaság könyvelője arról írt levelében. — érzi, hogy ma a saj- tó a dolgozóké, felve ihet k benne a dolgozók problémájukat, éppen ezért megtiszteltetésnek érzi, hogy levelezőnk lehet. Mindezekből a levelekből világo­san kitűnik, hogy munkás-paraszt levelező mozgalmunk igen sokat fejlődött!, de még sokkal nagyobb fejlődési lehetőség van előtte, csu. pán az kell, hogy a dolgozok érez­zék: a sajtó az egész dolgozó né­pé és írásaikkal ők is segítsék a szocializmus építését. V. M. Vízvár község kommunistái, dolgozó parasztjai a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztésével válaszolnak az ellenségnek Ezekben a napokban Vízvár község dolgozó parasztjai között sok szó esik a termelőcsoportról. Ha valaki beszélgetésbe kezd egy. egy dolgozó paraszttal, akaratla­nul is a ternielöcsoportra terelő­dik a szó. Nem véletlen, hisz a bar­csi járási pátrértekezletre küldött vezetőket azzal bízták meg, hogy tolmácsolják Vízvár község dolgo­zó parasztjainak elhatározását, melyben megígérik, hogy a köz ség dolgozó parasztjai egy új termelőcsoport ’meg­alakításával akarják méltó­képpen megünnepelni Sztálin eivtárs 72. születésnapját. Ezzel az elhatározással indultak harcba Vízvár község népnevelői, dolgozó parasztjai. Mihájlovics Vendel 8 holdas dol­gozó paraszt kezdeményezésére Vízvár község dolgozó parasztjai elindultak az út felé. Mihájlovics Vendelt mindenki úgy ismeri a községben, mint élenjáró gazdát, aki úgy a mezőgazdasági munká­ban, mint a begyűjtésben példaké­pen áll valamennyi dolgozó pa raszt előtt- Példáját köve ték ed­dig is Vizvár község dolgozó pa­rasztjai. De az élenjárók közé ir­tóznak Bencsik Imre 5 holdas, Ma­rosvári István 8 holdas, Mihájlo­vics József 5 holdas. Mihájlovics Istváa 5, Hizsek József 8, Csőre János i5 holdas dolgozó paraszt is, akik *z állammal szembeni kötele­zettség tejesítésével méltón érdemelték ki a legjobb béke- harcos címet. Ezek a dolgozó parasztok nem «légednek meg az eddigi ered­ménnyel, tovább akarnak menni. Sok még a tennivaló — mondják. A dolgozó parasztságot új élet fe­lé kell vezetni és ebben is ők az élenjárók közé tartoznak. Nap mind nap fáradhatatlanul végzik a fidvilágosító munkát a dolgozó parasztok között. Ez a fáradozás nem jár: eredmény­telenül. Vizvár község dolgozó pa­rasztjaiban. is egyre fokozódik, ér­lelődik a szövetkezeti gazdálkodás gondolata. Egyre több dolgozó paraszt ér­deklődik a nagyüzemi gazdálkodás iránt. Nem megy könnyen, hisz év­századokon keresztül egyénileg gazdálkodtak, hozzászoktak a régi­hez, amit apáik, nagyapáik foiy- rattak. De még ismeretlen előttük az új út, ami a Szovjetunióban 3 évtizedes és Magyarországon pe­dig mindössze három éves. Ezzel kell megismertetni Vizvár dolgo­zó parasztjait is. A népnevelő munka során szó esik Vízváron a Titoék úgyneve­zett szövetkeze érői, is. ahol me­gint a vízváriak és a többi határ- menti községek dolgozói által jól ismert Sulyok, Cinderics kupec- kutákok irányítják a szövetkeze­tét, akik a múltban, de most is, mint Tito hűséges cimborái a sze­gény dolgozó parasztok bőrén gaz­dagodnak, Tito Jugoszláviájában most is ezek a vezetők, ezek ural­ják a községet. Tudják azt is Vízváron, .hogy Titoék uralma egyre nagyobb nyomorba dönti a jugoszláv dolgozó parasztságot és ez egyre elviselhetetlenebbé lesz számukra. Nincs más eledel, mint kukorcia- kenyér, Tito pribékjei sorozatosan rabolják ki Jugoszlávia dolgozóit elviszik kész hizóikat, fogatjukat, legtöbb dolgozó paraszt kilá ásta- lanul néz a tél elé, mert Titoék a dolgozó parasztok által kitermelt fát kiviszik gazdáik parancsára az országból. így ismerik Vízváron a jugoszláv dolgozó parasztok életét. Sok mindenről esik szó még Viz- váron ezekben a napokban. Min­dent meg akarnak beszélni, vita ni, mert bizony ők nem akarnak olyan emberekkel egy . szövetkezetben dolgozni, akik a múltban a falu korlátlan urai voltak. Nem akar­nak 70 holdas Duics Pál, 40 hol­das Kollárovics Jánossal, akik a múltban kényük-kedvük szerint zsarolták cselédeiket. Pavlesics József emlékezetében még ma is elevenen él cselédsorsa, amikor Kollárovics kulák reggel 3 órától este 10-ig hajszolta a munkába, de veréstől sem vo!. mentes a kulák által. Ma Pavlesics József a víz­vári termelőcsoport tagja, 300— 350 hold boldog tulajdonosa, nincs kitéve a kulák kínye-k ed vének. Dombóvári Má yás is sokat be­szélget cselédsorsáról, amikor Duics Pál kupec-kuiák szolgálatá­ban állf. Amíg ő napestig dolgozott, ad­dig a kulák egyik vásárról a másikra járt, ahol csak tehet­te, becsapta a dolgozó parasz­tot­Az egész megye ismerte Duics kulák garázdálkodásait- Vizvár község dolgozó paraszt­jai maguk akarják saját sorsukat irányítani, maguknak akarnak dol­gozni. A pártszervezet irányításá­val harcolnak is az ellen, hogy ne a Cindericshez, a Sulyokhoz ha­sonló kupec-kulákok. kerüljenek új­ból a hatalomra, ahogy ez Jugo­szláviában van. Jugoszláviában a dolgozó pa­rasztok tömegesen fordulnak szem­be Ti o uralmával, megtagadják a vetést, mert az idén mindegy sze­mig elvették tőlük. Vízvár község dolgozó paraszt­jai erre adnak méltó választ Tito bandájának akkor, amikor a nagyüzemi gazdálkodás, az új élet kialakításán dolgoznak. Vízvár község dolgozó paraszt­jai jó utat választottak, amely egyedüli járható út minden dolgo­zó paraszt számára a felemelke­dés felé. Erről tárgyalnak nap, mint nap Vízváron. Egyik-másik­ban már megérlelődött az elhatá­rozás, csupán a családban kell ren­dezgetni a dolgokat, mert hiszen a családnak nagy szerepe vaa a szövetkezeten belül és őket is meg kell győzni a nagyüze­mi gazdálkodás helyességéről. A népnevelők a dolgozó parasz­toknak itt is segítséget nyújtanak. FELHÍVÁS a káderoktatás&an résztvefS oivtársakkoz Felhívjuk a város területén a közép- és a felsőkáder- oktankban résztvevő elvtársak figyelmét, hogy december 1-én, szombaton este 6 órakor a Pártoktatás Házában elő­adást tartunk. A közép- és felsőfokú Párttörténet második anyagához előadó: Miskó János elvtárs. A közép- és felső­fokú politikai gazdaságtan második anyagához előadó: Kelen György elvtárs. Kérjük áss elvtársak pontos meg­jelenését. Megyei Pártbizottság ogit.-prop. ©*®í. PÉNTEK, 1951 NOVEMBER 38. A munkafegyelem megszilárdulásával 7 hét alatt 88-ról 134 százalékra emelkedett a Kaposvári Ruhaiizem átlagteljesítménye A Kaposvári Ruhaüzemben a/, ősz elején még igen gyengén n?ent a munka Október 5-én a dolgo­zóknak 60 százaléka teljesített 100 százalék álalt s az üzemi átlag csak 80 százalékom volt. Ennek fő" leg az öntudat hiányossága s kö­vetkezésképpen a munkafegyelem lazasága volt az oka. A Nagy Októberi Forradalom tiszteletére beindított versenyben gyökeres változás állt be az üzem életében. A versenyt megelőzően az üzem vezetősége, részletes tervet dolgozott ki a jobb műszaki felté­teleik biztosítására és komoly poli­tikai nevelő munkát végzett a dol­gozók öntudatának erősítése terén is. A rádióból s a sajtó útján szer­zett hírek alapján állandóan ismer­tették más üzemek jó termelési eredményeit é>s elmagyarázták a dolgozóknak, hogy milyen jelentő­séggel bír minden egyes ruhadarab gyors elkészítése, a közszükséglet kielégítése szempontjából. Felvilágosító munkájuk nyomán szinte napról-napra javult a munkafegyelem s a november 7-i verseny során. november 6-ig 80 százalékról 12Í százalékra, azóta pedig 13Í.2 szá­zalékra emelkedett az üzem átlag­teljesítménye, s a 100 százalékon alul teljesítők arányszíitma pedig 5 százalékra csökkent. A műszaki vezetők közül, külö­nösen jó munkát végzett Szabó Já­nos technikus, aki az egyes munka­darabok le osztásától kezdve, min" den téren a legnagyobb körültekin­téssel látta el feladatát s nagyrészt neki köszönhető, hogy a verseny alatt sem torlódás, sem kiesés nem fordult elő az üzemben. Szabó Já­nos a változó munkáknak megfele­lően, minden darab kiadástóinál ismertette a normái s ezzel szintén nagymértékben segítette elő a mun­kások aktivitását s ezen keresztül a termelés állandó emelkedését. A jó versenyszellem kialakításá­ban komoly szerepe volt a „Vörös Csillag“ brigádnak, amely állan­dóan jó példával járt elől, s a ver­seny kezdete óta 99.7 százalékról töl százalékra emelte átlagteljesít­ményét. Á brigád két kiváló tagja, Farkas Imre és Ebstein Károly ál­landóan 150—ICO százalék körül teljesítettek s a legutóbbi 10 napi teljesítményük pedig a 200 százalé­kot is meghaladta A nők közül Német Sándomé, Szép Margit és Szélesi Margit jár­lak elől a termelésben. A verseng során több héten át jóval 200 szá­zalék felelt teljesítettek. Az eddigi eredmények még jobb munkára serkentik az üzem dol­gozóit, akik most vállalták, hogy a negyedik negyedévi tervüket 10 nappal a határidő előtt, december 21-rr. teljesítik. Müller László igazgató. Hanna dós János honvéd levele az iharosherényi gépállomás dolgozóihoz Kedves gépállomás vezető elvtárs. Kívánom, hogy levelem a legjobb munkakedvben találja az összes gépállomást dolgoztával együtt. Az újságban olvastam, hogy az iharos- herényi gépállomás az első megyei viszonylatban, melynek nagyon örülök, mert ez nagy büszkeség a falura nézve is. — Én nagyon sze­rettem volna az egész kampány ideje a’att ott dolgozni. — Kívánok az összes dolgozóknak jó erőt, egészséget, jó munkakedvet, hogg az őszi tervüket sikerrel tudják teljesíteni. Kívánom, hogy minden traktorosban legyen meg a jó kom­munista harcosság^ melynek meg­lesz q jó gyümölcse is. Én, ha visz- szakerülné’k a gépállomásra, még lelkesebbet! dolgoznék, megmutat­nám, hogy a honvédségnél miigen sokai tanultam. Otthon jóformán nem is hallottam nz ötéves terv megvalósításáért folyó harcról, itt pedig hallok bőven. Igyekszik is mindent magamévá termi. Bekap­csolódtam minden pártmunkába és megválasztottak szakaszbizalminak. Szeretném, ha a gépállomáson to~ vt'tbbra is így lenne mint nálunk « honvédségnél: egy család vagyunk és igen megértjük egymást. Sok szerencsét az összes trakto­rosoknak és kérem az összes párt­tagot, hogy mutassanak jó példát, hogy legyen sziláid és erős • gép­állomás. Egy új olvasztókemence beállítása duplájára emeli a Kaposvári Vasöntöde termelését A kaposvári vasöntöde átépítésé­nek nagy jelentősége van az öntö­de éleiében. Eddig minden üzem­rész szétszórtan, a város különböző részében volt, ami nagyon hátrál­tatta az öntöde munkáját. Munka­többletet és önköltség emelést je­lentett az öntődének. Ugyanígy hát­ráltatta a pártszevezet és az üzem- vezetőség munkáját is, amely az átépítés során egy helyre tömörült és könnyebbséget nyújt az üzem és az üzemvezetőség munkájában. A még folyamatban lévő építke­zések arra mutatnak, hogy egy *a- gyobb teljesítményre képes üzen létesül, ami ezentúl többet főj ter­melni. A többtermelésnek pedig nagy jelentősége van népgazdasági szempontból. Az építkezések során egy új ol­vasztókemence. irodahelyiségek, műhelyek, fürdő, kultúrhelyiség ké­szül, ami megadja a lehetőséget a dolgozók kultúrális fejlődéséhez is. A két olvasztókemence — a régi és az új —• dupláját tema«li as eddigieknek­így dolgozik, harcol Vízvár község dolgozó parasztsága, hogy teljesít­se Sz álin elvtárs születésnapjára tett fogadalmát. Ennek teljesítése mélfó válasz Tito aljas terveire, válasz az imperialisták helyi ügy­nökeinek, a kulákoknak is, akik tn nden áron meg akarják gátolni a dolgozó parasztság felemelkedé­sét azzal, hogy szabotálják a ve­tést, a beadást, igyekezaek befo­lyásolni a dolgozó parasztokat/iz­gatnak a termelőcsoport ellen. Mindez azonban .nem fog sikerül­ni, mert a becsületes dolgozó pa­rasztok erre méltó választ adtak tervük túlteljesítésével. De dolgo­zó népűnk állama is méltó bünte­tésben részesíti az imperialisták helyi ügynökeit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents