Somogyi Néplap, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-23 / 247. szám

1 SOMOGYI NÉPLAP fi felsőmocsoládi állami gazdaság dolgozói november 7 tiszteletére párosversenyre hívják a telsöboyáti gazdaság dolgozóit Gazdaságunk dolgozói röpgyűlé- ,seken és brigádértekezleteken elhatározták, hoív a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfor­dulójának tiszteletére szocialista párosversenyre hívják ki a Felső­hogáti AÜami Gazdaság dolgozóit, A párosversenyre az alábbi ver- senyíel. ételeket javasoljuk: 1. Gyapottermesztés terén dol­gozóink vállalták, hogy a gyapot szedésénél a legnagyobbfokú gon­dossággal fognak eljárni, A szedés­nél nagy gondot fordítanak a gya­pot osztályozására. Két kezes szedéssel vállalják a gyapotszedésí normák 120 százalékos teljesítését. Alkalmazni lógják a szovjet ta­pasztalatokat. 2. Traktorosaink vállalták, hogy az őszi talajelőkészítésí munkála­toknál a* országos normákat á‘íag 105 százalékra teljesíteni lógják, ugyanakkor az üzemanyagfogyasz­tást 5 százalékkal csökkenteni fogián. Vállalták, hogy az őszi mélyszántást november 1-re be fogják fejezni. Az őszi vetések el­vetésénél dolgozóink újabb válla­lásokat már nem tesznek, mert a vetést október 19-én befejeztük. 3. Állattenyésztési brigádunk ez alábbi vállalásokat, tette; a) a tehenészetben a fejésí átla­got 5,5 literről 6.5 literre emelik, ezzel 600 Ft; b) a sertéstenyésztésben az át- kg darabszámot 5.5-ről 6 darabra emelik, ezzel 60 darabbal több ma­lacot nevelnek fel 1500 Ft érték­ben; c) a süldőnevelésnél az elhullási százalékot 1 százalékra csökken­tik, ezzel rz idei évben 7 darab süldő kiesését előzik meg 3000 Ft értékben; d) a sertéshízlalásnál a daraér­tékesítési százalékot 20-ról 22.5 százalékra emelik fel, ezzel ebben az évben 1300 Ft megtakarítást érnek el. Tehát az állattenyésztési brigád vállalásainak összege 6400 Ff.. 4. Növénytermesztési brigádunk vállalta, hogy november 7-re 2000 köbméter silót lógnak teli ölteni. Ugyanakkor az állattenyésztési brigád munkájának elvégzése mel­lett további 300 köbméter siló fel­lő! tését vállalta el. Dolgozóink azzal a tudattal tet­ték vállalásaikat, hogy ' ezzel is elősegítsék terveink teljesítését, a szocializmus építését. Bárány Tibor Vilhelm Elek gazdaságvezető h. párttitkár Pspp János Ü.B. titkár. VEZETŐSÉGVÁLASZTÁSOK HÍREI A Siófoki Hajózási Vállalat pártszervezet vOzetöségv&lasztó taggyűlésén mógmut ;Vt közéj1 t. hogy a párttagság valóban fel" készült a taggyűlésre. Szívügyük­nek tekintették, hogy az új ve­zetőségbe a legjobb és harcos elrtársak kerüljenek. Azonban a jelölő bizottság elsiklott az éber­ség kérdése fölött és Osztályide­gent javasolt az új vezetőségbe. De a párttagság éber volt és nem fogadta el a jelölő bizottság ja­vaslatát, hanem helyette Somo­gyi Béla elvtársat választották meg. aki a jó munkájával ki­érdemelte a sztahanovista cí" ine-t, ugyanakkor a pártmunkából is kiveszi részét­A Kaposvári Tejüzem pártszerve" zet tagsága helyesen értelmezte a: új veeeUlscgválasztást, hogy a vá­lasztás nem azt jelenti, hogy a ve­zetőségié nsztó taggyűlésen minden vezető só.;, tagot le kell váltani, «kár jól dolgozott, akár nem. A tagság mérlegelte a régi vezetőség tagjainak munkáját és akik jól dolgoztak, azokat újra beválasztot­ták a ixezetőségbe. így választották újra Kovács István /. elvtársat, Ka pólya Lajos elvtársat és Mat ók Jó­zsefre elviársnőt is­A tejüzem taggyűlésit kialakult az önbírálat, a bírálat, a tagság ak­tívan részt vett a választásban. azonban mégis volt hiányossága a uáhsntásTsak. Megfeledkeztek ar­ról, hogy a DISZ szervezet titkárát beválasztották volna az új vezető" sigbe. Pedig a DISZ titkár bevá­lasztása a vezetőségbe komoly se­gítséget jelentene a DISZ szervezet­nek és egyben szorosabbra fűzi a pártszervezet és a DISZ szervezet közti kapcsolatot. « A kaposvári központ 1. alap- szCrvezet vezetőségválasztó taggyű­lése elmaradt a rossz előkészítés miatt. Aj alapszerrezet vezetősége nem fordított gondot a vezetőség­választó taggyűlésre, nem ellen­őrizte a pártcsoportvezetők munká­ját, elhanyagolták a politikai elő­készítést, melynek következménye az lett, hogy a taggyűlésre a tag­ság nem jött össze, és így nem tudták megtartani a vezetőségvá­lasztó taggyűlést. « A kaposvári központ ll. alap- szervezet súlyos hibát követett el­ftem tartotta be Pártunk határoza­tát, amely kimondja, hogy a taggyű­lés akkor határozatképes, ha a tag" súgnak kétharmad része jelen van. A taggyűlést megkezdték anélkül, hogy megállapították volna a párt­tagság határozatképességét. Már m választásoknál tartottak, mikor egy elvtárs felszólalt, hogy meg lett-e állapítva a határozatké­pessége a tagságnak, de a felszóla" lás felett elsiklott a tagság, de még a Városi Pártbizottság kiküldötte, Gábri Míhályné elvtársnő is, aki a taggyűlés elejétől ott volt. Ennek ellenére mégis engedte folytatni a taggyűlést és csak a Megyei Párt- bizottság közbelépése után állítot­ták le a választást. Ez a taggyűlés már a megkezdés­nél rosszul indult, 35 perccel ké~ sö-bb kezdődött, ugyanakkor a tag­ság határozatképességének meg nem állapítása lehetetlenné tette megtartását. Ez a tapasztalat azt mutatja, hOgy a felsőbb szervek kiküldöttei az eddiginél sokkal jobban végezzék munkájukéit és ne kerülje cl figyelmüket a legcseké­lyebb hiányosság s&m. Megindult a belesupusstui szeszgyár A héten indult meg a belcsa" 1 pusztai szeszgyár, mely hosszú évek óta megrongálva, hasznave- hetetleniil állt. Az ötéves terv le­hetővé tette az üzem átalakítását. A dolgozók nagy lelkesedéssel lát­tak hozzá a gépek útjavításához és már az átalakítási munkákban bebizonyították, hogy megjavult viszonyuk a munkához. Arra töre­kedtek, hogy minél kevesebb be­fektetéssel átalakíthassák. Bekap­csolódtak a Gazda-mozgalomba, használt anyagokból készítették a gépeket. A krumplimosógépet is átalakították nagyobbra, amiivei elő tudják segíteni a termelés fo­kozását. A hűtőberendezés útjavításánál újítást is vezettek be Azelőtt a hűtőket kézzel kellett húzogatni és most ezt is gépesí­tették. Az egész szeszappará-tust teljesen felújították, amivel fői százalékos szeszmegtakarílást tud­nak elérni. A múltban a vizet ki­éi esztették, de még szesztartalom is maradt benne. Most a vizet újból visszavágatják az apparátra, így megszüntetik a szeszveszteséget- A kapitalista rendszerben a gyár és az egész puszta Kremzer < Ká­roly uraságé volt, akinek — mint a többi nagybirtokosnak — az volt a célja, hogy minél nagyobb pro­fitot növeljen magának a dolgozók kizsákmányolásán keresztül. A dolgozók nyomorogtak, rongyos ruhákban jártak. A fizetés 50 pengő vejit egy hónapban és a ke­vés fizetés mellett annál nagyobb sérelmeket kellett eltűrni. Ha ké­réssel fordultak az urasághoz, ak­kor félvállról válaszolt vissza, — sok esetben meg sem hallgatta a dolgozókat, kérésüket pedig egyet­len esetben sem teljesítette. Ezt nem felejtették el a dolgo­zók. A gyűlölet mindjobban fokozódik a volt kizsákmányol* k ellen Látják, hogy Pártunk vezetésé­vel mindjobban emelkedik a dol­gozó nép íéleiszínvooiala. Minden dolgozó munkája után megbecsült ember lett. Lelkesen végzik is munkájukat, minden percet kihasz­nálnak a munkaidőből. Míg a múltban 18-—20 hekto­liter szeszt tudtak gyártani, ma 40—45 hektolitert termelnek na­ponta. Az üzem alig egykét kilométer­re van a jugoszláv határtól, de a dolgozókat mégis egy világ választ­ja el- Tudják, hogy míg ők boldo­gan élhetnek, dolgozhatnak, addig Tito országában amerikai pa­rancsra fosztogatják a jugoszláv népet. Az állandó határsértések, amelyeket elkövetnek határunkon Tito bérencei, azért teszik, hogy egv újabb háborút robbantsanak ki és k’zsákmányoljanak bennün­ket. Darvas János, az üzem egyik dolgozója azt mondja: — Ezek a banditák azt gondolják, hogy a magyar dolgozókat meg tudják fe­lemlíteni. Pedig tévednek. Pártunk vezetésével bármikor szembe me­rünk szállni az ellenséggel. —- Majd folytatja: — Nekem van mi­ért harcolni. A múltban cselédem­ber voltam, eleget nyomorogtam családommal, ma boldogan élünk és ezt a boldog életet megőrzőin, a termelésemmel harcolok az el­lenség ellen. Darvas Jánosnak • 3 fia van, kettő közülük a rendőrsé­gen szolgál és védi a dolgozó né­pet. Büszke is erre, mert a múlt rendszerben órájuk is estik eselédsors várt volna Az üzemben dolgozik Domokos József szénbefaordó is, aki szülei­vel együtt 1943-ban jött át Jugo­szláviából, Verőce községből. Do­mokos József azt mondja: — Ül­dözik mindazokat, akik nem jugo­szláv anyanyelvűek- — Állandó rettegés alatt kell élni, emelett kényszermunkára hajtják a mun­kabíró dolgOzátíat. Előfordult 'az is, hogy összeszedték a dolgozó­kat és azt mondták nekik, másik községbe telepítik őket. Mentek a dolgozók, mert menni kellett, de nem tudták, hogy hova. Ezeket mind kiirtották. Ilyen az élet most Titóéknál — mondja Domokos József. Sok levél jön Jugoszláviából, amikben siralmas dolgokat közölnek. A dol­gozóktól ingyen mindent elszed­nek és kukoricakásával élnek a munkások. A boltokban semmit sem lehet kapni, tűt, cérnát kémek a jugoszláv dolgozók. Milyen jó is, hogy átjöttem akkor. Domokos József boldogan dol­gozik, mert nyugodt életet élhet szüleivél- Megvan a biztos munká­ja, munkája után a jó megélhetés. Minden évben hízót tudnak vágni. Ruhája is van, szórakozásra is jut. Kerékpárt is vett már magának. Tudja, hogy ezt a sok jót Pár­tunknak köszönheti, ezért szívesen dolgozik és harcol a békéért, mint ahogy mondotta — most a ter­melés emelésével harcolok itt a határszélen Tito rémuralma ellen, de ha kell, fegyverrel is megvé­dem Pártunkat, a dolgozó nép ál­lamát. KEDD, 1951 OKTÓBER 23. i».nicK3SKa*Eie»3BHt-:5:iseu3BBa«w™BBB Állami gazdaságaink befejezték a rozs- és a búza vetési _ Állami gazdaságaink az őszi szántás, vetés munkájában tovább­ra is megtartották élenjáró szerepüket. Példás munkájuk eredmé­nyeképp az árpát határidőre, szeptember 15 re, a búza és rozs veté­sét október ÍS-ra minden állami gazdaság befejezte. Alfelei gazdaságaink között legjobb munkát a felsőbogátí, bár­dibükki, cagybarátí állami gazdaságok végezték. Ezekben a gazda­ságokban e g'épierő helyes megszervezésével, a meglévő munkaerő jő kihasználásával, határidő előtt végezték el a vetési munkákat. Ezekben a gazdaságokban már a betakarítási munkálatokkal is a végefelé járnak. Községeinkben nem egy helyen, éppen az élenjáró gazdaságoknak példájára gyorsult meg az őszi szántás, ve-és mun­kája. Dolgozó parasztságunk figyelemmel kiséri állami gazdaságaink munkáját és sokat is akar termelni. Állami gazdaságaink feladata, hogy bebizonyítsák dolgozó parasztságunknak a nagyüzemi gazdál­kodás hatalmas fölényét a kis gazdaságokkal szemben. Az őszi vetési munkákat a tengődi, a b:-latonujheIyi állami gazdaságok az utolsónak fejezték fee. Állami gazdaságainknak most t vetés sikeres befejezése után egyik legdöntőbb* feladata, hogy minden erőt z betakarítási munkákra fordítsanak, különösen nagy gondot z gyapot szedésére és betakarítására. gépállomásaink hajtsák végre maradéktalanul az őszi íalajiiiüÉatervel dQjktóher 14 én a somogyme- gyei gépállomások vezetői és élenjáró traktoristái a brigád­vezető értekezleten megfogadják, hegy be fogják hozni 20 nap alatt a gépállomásoknak a talajmunká­ban történt lemaradását. Hogy a gépállomások be tudják hozni lemaradásukat, azt igazolja, a mernyei gépállomásnak egy hét alatt eléri eredménye. Ezelőtt 20 nappal IS százalékra álltak, ma a 10 nüpOs értékelés után a mer­nyei gépállomás 30 százalékra tel­jesítette őszi talajmunka tervét. Habár mutatkoznak eredmények gépállomásainkon, de komoly hiá­nyosságok észlelhetők még első­sorban a munka megszervezésé­ben, amit. a lengyeltóti gépálloimá- sOn is tapasztalhatunk. A gépál­lomásvezető elvtárs elnézi, hogy a gépállomás udvarán ,,munkahiány“ miatt kijavított traktor áll, annak ellenébe, hogy a környező termejőr csoportokban traktorhiány mutat­kozik. fi]/ a súlyos hiba elsősorban is onnan indul ki, hogy Hencz István elvtárs- a gépállomás vezetője nem vett részt a gépállo­mások brigádvezetőinek értekezle­tén, állítása szerint ,.elaludt“ és nem tudott az állomásra -kellő idő­ben kijutni. De előfordult az már más esetben is, amikor a járási pártbizottság vagy a járási tanács végrehajtó bizottsága meghívta ülésekre és ott sem jelent meg, így nincs meg a kapcsolata sem a Párttal, sem a tanáccsal, de nincs meg a i c nn e lőcs opo rt ok kai sem. Ez megmutatkozik a lengyeltóti gépállomás őszi tervteljesítésén is. Annak ellenére, hogy a lengyeltóti gépállomás megyénknek azok közé a gépállomásai közé tartozik, me­lyek a legrégibb gyakorlattal ren­delkeznek. Annak ellenére, hogy a termelésben élenjárnak, a trakto­ristákról való gondoskodásban súc lyos mulasztásokat követnek el, mert az egészséges szocialista munkaverseny helyett az egyenlös- di alapján osztják meg a trakto­risták egymás között a teljesítmé­nyüket­r Jgy adódott meg az a kirívó eset. hogy a gépállomás egyik legjobb, élenjáró traktoris­tájának, Sziics Imre elvtársi ía/k, aki naponta 150 százalékra tel­jesíti normáját, elosztják a terme­lését az ÜB titkárral. Az ÜB titkár így már 60 százalékra teljesítette őszi tervét, de Sziics Imre még a versenytáblára sem került ki, mini élenjáró traktorista. A fizetésében megkárosították, sokkal keveseb­bet számoltak el neki, mint ami járt volna, ugyanakkor az ÜD tit~ kárnak sokkal többet, mint amit megérdemelt volna. Ezek a példáik mutatják [azt, hogy a gépállomás vezetői nem adják meg a kellő Segítséget az élenjáró [raktoristáknak, akik be­csületesen teljesítik, sőt túliéijesí- tik napi, heti tervüket, ehelyett rábízzák sorsukat a gépállomás adminisztrátoraira, akik legtöbb esetben gondatlanságból, nemtörő­dömségből megkárosítják . őket. Azokat a traktoristáikat, akik ma­gukévá tették a Párt és az állam iránti kötelezettségből az őszi ve­tési munkák időbeni elvégzését. munkád a téren H^elki ismeretesebb kell végezni ezen is, hogy lemaradásunkat minél gyorsabban behozzuk. Jobb mun­kát kell végezni a műszaki cso­portnak. de különösen az üzem­anyagbeszerzőknek. Ne forduljon elő az a hiba, mint a múlt héten is előfordult a tabi gépállomáson, ahol a megyei központ üzemanyag- beszerzőjének hanyag munkája kö­vetkeztében üzemanyaghiány miatt 2—3 gép kiesetté a termelésből. Ugyancsak nagyobb gondot kell fordítani az erő- és munkagépek ldkiismCietes javítására, ápolására gépállomásainkon. Ne forduljanak elő azejk a hiányosságok, melyek a karádi gépállomáson előfordultak, ahol a szakemberek rossz meg­szervezéséből kifolyólag a kijaví- tatlan ekék a/ udvaron állnak hosszabb ideig, a traktoristáinkal pedig akadályozzák vele a munká­ban­A gépállomások agronómusai, valamint a gépállomások vezetői adjanak segítséget a termelőcsopor­toknak. hogy időben be tudják ta­karítani* terményeiket és időben! tudjanak utána vetni. J^indaz, ami a gépállomások munkáját elősegíti, az em­lőiét t hiányosságok felszámolása, a munkák jobb megszervezése, a munkafegyelem megszilárdítása, a káderekkel való bánásmód. Éppen azért, minden gépállomásvezető a munka megszervezésében adja a tudásának legjavát és 'hassanak qda, hogy a termelésben élenjáró traktoristák után segítsék a gyen­gébb traktoristákat is. Tegyék le­hetővé számukra, hogy ők is elsa­játítsák az élenjáró traktorisfíáik munkamódszereit. Hangolják össze a termelőcsoportok növény ler-i mesztő brigádjának munkájával a gépállomás br gádvezetőinek mun­káját és közös erővel harcoljanak, hogy lemaradásaikat a kitűzött határidőre be tudják hozni. Takács András megyeközpont vezetője. Csizmadia János 5 holdas dolgozó paraszt felajánlása Vízvár község dolgozó paraszt­jai előtt az őszi szántás-vetés mun­kájában példát mutat Csizmadia János 5 holdas dolgozó paraszt, aki az árpa, rozs, búzavetését el­végezte. A tanácsülésen Csizmadia János vállalta, hogy a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójára az őszi mélyszántást a kukorica szárvágást, betakarítást és a naprafogószár betakarítást el­végzi. Innen a tanácsülésről hívta fel Vízvár község dolgozó paraszt­jait az őszi munkák idejében való elvégzésére. 1

Next

/
Thumbnails
Contents