Somogyi Néplap, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-18 / 243. szám

PÉNTEK, 1951 OKTÓBER 19. SOMOGYI NÉPLAP S Moszkva. ÍTAsSZSZ) A szovjet sajtó ma közli a szovjet kormány­nak az Egyesült Államok korma' nya számára tett nyilatkozatát- A közlemény a kővetkezőket • mond­ja: Október 5-én A. Kirk, az Egyesült Államok nagykövete felkereste Vi- siuszkijt, a Szovjetunió külügymi­niszterét és az Egyesült Államok kormányának megbízásából szóbeli nyilatkozatot tett előtte a koreai helyzet és a szovjet-amerikai vi­szony kérdésében. Október 15-én Visinszkij fo gadta Cummíngot, az Egye­sült Állsmok ideiglenes ügyvi­vőjét, aki ez Egyesült Államok moszkvai nagykövetét helyet­tesíti annak távoilétében és a kővetkező nyilatkozatot tet­te előtte, A nyilatkozat szövegét átnyújtotta Cummingnak: — Október 5-én saját kérésére fogadtam A. Kirket, az Egyesült Államok Szovjetunióban működő nagykövetét, aki kijelentette, hogy meg szeretné vitatni az országaink közötti kapcsolatok megjavításá­nak kérdését. Ennek során a nagy­követ közölte, hogy az Egyesült Államok kormánya felhatalmazta, kérje, hogy hozzák a szovjet kor­mány tudomására azt a nyilatkoza­tot, amelynek megtételével e kér­déssel kapcsolatban megbízták és hívják fel rá magának Sztálin ge- neralisszimusznak a fegyelmét. A nagykövet ezután terjedelmes, hét-nytílc oldalas nyilatkozatot ol­vasott fel. Mikor kifejeztem azt a kívánságomat, hogy adja át e nyi" latkozat szövegét, a nagykövet — csodálkozásomra — kijelentette, hogy utasítása értelmében a nyilat­kozatot csupán szóbeli {ormá­ban kellett megtennie és írás­beli szövegét nem hagyhatja nálam.-| A Kirk által tett szóbeli nyi- -*-• latkozat tartalma alapjá­ban véve a következő volt: a) A Kirk által felolvasott nyi­latkozat rámutat arra, hogy a ko­reai kérdés jelenleg a legélesebb és leg­veszélyesebb nemzetközi kér­dés, amely haladéktalan meg­oldást követel. Az amerikai kormány óriási jelen" tőséget tulajdonít a koreai fegy­verszüneti tárgyalásoknak, az a vé­leménye, hogy a fegyverszüneti tárgyalások kedvező kimenetele le­helövé tenné a többi megoldatlan és nemzetközi viszonylatban fe­szültséget előidéző kérdés rendezé­sét és kilátásokat nyitna a Szov­jetunió és az Egyesült Államok vi­szonyának megjavítására. A nagykövet kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormá­nya reméli, hogy a szovjet kor­mány elősegíti e tárgyalások pozitív befejezését. Kiik azonban — azzal párhuza­mosan, hogy a szovjet kormányhoz ilyen felhívással 'fordult és közre­működését kérte —- eléggé furcsa célzásokba bocsátkozó,tt valamiféle lehetséges ,,kellemetlenségről“ a Szovjetunió és az Egyesült Államok között e tárgyalások kedvezőtlen kimenetele esetén. A nagykövet közölte azt is, hogy az amerikai parancsnokság ellen­zi, hogy Keszonban megvitassák a tűzszünet vonala meghatározásának kérdését- Arra hivatkozott, hogy ez a kérdés politikai jellegű. b) A nyilatkozat figyelmet szen­tel a szovjet-amerikai kapcsolatok kérdésének is. Ennek során kísérletet tesz, hofív a nemzetközi helyzet fe­szültségéért a felelősséget a nagykövet áltól „kommunista tömbnek“ nevezett demokra­tikus államokra hárítsa, v amelyek állítólag nem óhajtják a megoldatlan nemzetközi kérdések rendezését. A nyilatkozat arra is rámutat, hogy a Szovjetunió állí­tólag hajthatatlan álláspontot fog­lal el sejk nemzetközi probléma te­kintetében és ez úgymond — ag­godalmat kelt az Egyesült Álla­mokban és más országokban. Kirk azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya részé­ről katonai téren tett intézkedések nem követnek semminemű agregz­A szovjet kormány nyilatkozata az Egyesült Államok kormánya számára szív célt a Szovjetunióval és más országokkal szemben, csupán vé­delemre irányulnak. Ezt — mc.n- dotta Kirk — ő hivatalosan, kor­mánya felhatalmazásából jelenti ki. 2 Kirk szóbeli nyiltkozatát an • főleg két kérdéssel foglalko­zott: — A koreai helyzettel és a szovjet-amerikai viszonnyal. A szovjet kormány ezeknek a kérdéseknek nagy jelentőséget tu­lajdonít, s ezzel kapcsolatban szük­ségesnek tartja kijelenteni a követ­kezőket: a) A korrai Bíelyzetről Kirk nyilatkozatából látható, hogy az Egyesült Államok kormá­nyának aggodalmat okoz a Kore­ában kialakult helyzet és a hadmű veletek beszüntetésére irányuló tárgyalások menete. Ez rz aggodalom teljesen ért­hető, mert mindenki előtt is­meretes, hogy a koreai nép el­leni háború felidézésével az amerikai kormány olyan hely­zetbe került, amely nyugtalan­ságot kelt benne az általa ki­tervelt koreai háborús kaland kimenetele miatt, A nagykövetnek az a kijelentés«' azonban, hogy az Egyesült Államok kormánya a keszoni tárgyalások sikeres befejezésére törekszik, nincs összhangban azzal a politi" kával, melyet ebben a kérdésben az amerikai kormány követ, ami­kor rendszeresen elutasít minden javaslatot, amelyet a koreai kérdés való­ban békés rendezése érdeké­ben terjesztenek elő, mégpedig azokat a javaslatokat, hogy haladéktalanul , szüntessék be az agresszív háborút Koreában, vonjanak ki Koreából minden kül­földi csapatot és békés úton ren­dezzék az egész koreai kérdést. Ezzel kapcsolatban fel kell hív­ni az Egyesült Államok kormányá­nak figyelmét azokra az erőfeszí­tésekre, amelyeket a Szovjetunió lelt a keszoni tárgyalások sikeres befejezése és a koreai háború be­szüntetése érdekében. Nem az Egyesült Államok kor­mánya, nem az Egyesült Nemzetek Szervezete, hanem éppen a szovjet kormány kezdetné-, nyezte a koreai konfliktus bé­kés rendezését. Még 1950 jú­lius elején I, V. Sztálin, a Szovjetunió Minisztertanácsé nak elnöke szót emelt azért, hogy a koreai konfliktust a biztonsági trnács útján gyor­san rendezzék. A közgyűlés ötödik ülésszakán is 1950-ben a szovjet kormáhy javas­latot terjesztett be a koreai kérdés azonnali békés rendezésére és a külföldi csa>palc,k egyidejű kivoná­sára Koreából, Végül 1951. júniu­sában J. A. Malik, a Szovjetunió ENSZ-beli képviselője javasolta, hogy a koreai kérdés békés rende­zésének útján, első lépésként a harcoló fe­lek kezdjenek tárgyalásokat a hadműveletek beszüntetésé­ről és a fegyverszünetről, a csrpatok kölcsönös visszavoná­sával a 38. szélességi körtől. Ami a nagykövetnek azt az állí­tását illeti, hogy a keszoni tár­gyalások elhúzódásának az oka az az álláspont, amelyet az északko­reai csapatok és a kínai önkénte­sek parancsnoksága foglal el — ez az állítás teljesen alaptalan. Hi­szen ismeretes, hogy az angol-amerikai csapatok ko reaí p rancsnoksága rendszere­sen különböző kadályokat ál­lít a tárgyalások sikeres me­nete elé, nem riad vissza különböző inciden sek keltésétől, amelyeket Ridgway tábornok a tárgyalások megnehezí­tésére használ fel. Éppen az ilyen akadályok, amelyeket az amerikai parancsnokság támaszt, képezik a keszoni tárgyalások elhúzódásának valóságos okát. A fegyverszüneti tárgyalások kedvező kimenetelének biztosításá­ra a legjobb eszköz lenne, utasí­tást adni Ridgway tábornoknak, hogy ne nehezítse a tárgyalásokat mindenféle incidensekkel, ne okoz­zon mesterséges akadályokat üres vi'ákkal, például arról, hogy a tár­gyalásokat Keszonból valamilyen Ami a nagykövetnek arra vQnat- kozó megjegyzését illeti, hogy mi­lyen vonalat foglalnak majd el a felek fegyveres erői a hadművele­tek befejezése után, a szovjet kormány véleménye szerint ez £ kérdés szervesen összeíü^'5 a hadműveletek megszüntetésének kérdésével, éppen ezért ezt a kérdést nem lehet megkerülni a fegyverszü­neti tárgyalásokon. A szovjet kormány nem tartja szükségesnek, hogy foglalkozzék a nyilatkozatnak a Dél-Korea elle­ni agresszióról szóló állításával, mert már korábban megcáfQlhatat- lanul bebizonyosodott az ilyen ál­lítások rágalmazó jellege. A nagy­követ nyilatkozata szerint az USA kormánya reméli, hogy a szovjet kormány hozzájárul a keszoni tárgyalások pozitív befejezéséhez. Ismeretes azonban, hogy a szovjet kormány nem vesz részt ezeken a tárgyalásokon. Ellenkezőleg, az USA kormánya vesz részt és következésképpen ép­pen az Egyesült Államok kormá­nya tehet intézkedéseket a tárgya­lások sikeres befejezése érdekében. Magától értetődik, hogy a Szovjet­unió teljes mértékben és határo­zottan támogat — mqst épp úgy, mint ahogy a múltban is támoga­tott —- minden erre irányuló való­ságos erőfeszítést. b) A szovjet—amerikai viszonyról A nagykövet közölte, hogy az USA kormánya felhatalmazta, kér­je. hogy hívjam fel a szovjet kor­mány és személyesen I. V. Sztálin generalisszimusz (figyelmét az or­szágaik közötti viszony megjavítá­sának szükségességére, megjegyez­ve, hogy ebben is, mint a többi megoldatlan nemzetközi kérdés rendezésében, nagy szerepe lenne a koreai fegyverszüneti tárgyalások kedvező befejezésének. Természetes, hogy a nemzetközi helyzet megjavításának érdekében állhatatosan törekedni kell a ko­reai kérdés békés rendezésére. A szovjet kormány több ízben kísérletet tett, hogy megálla­podjon az Egyesült Államok­kal a szovjet-amerikai viszony más fontos kérdéseiben is, épp úgy, mint más megoldatlan eliőrtndű fontosságú nemzetközi problémában, mint: azok az intézkedések, amelyek íregkönnyíienék az egységes, békeszerető, demokratikus, független német állam megala­kulását és f német békeszer­ződés megkötését, a Japánnal való békés rendezés, az atom­fegyver feltétlen betiltása és szigorú nemzetközi ellenőrzés létesítése, a fegyverkezési verseny megszüntetése és^ a fegyveres erők csökkentése, a háborús propangtnda betil­tása, a békeegyezmény megkö­tése. A szovjet kormány kezdeménye­zésére 1951 "ben Párizsban összehív­ták a kiilügyminiszterhelyéttesek tanácskozását a német ás más fon­tos nemzetközi kérdések megvita­tására. A szovjet kormány javasol­ta, hogy tűzzenek a külügyminisz­terek tanácsa ülésszakának napi­rendiére több halaszthatatlan dön tést követelő kérdést, köztük olyan fontos kérdést, mint az Atlanti Egyezmény, valamint az európai és közolkeleti amerikai támaszpontok kérdését. Ezt a javaslatot azonban az US A kormánya elvetette, épp úgy, mint Nagybritannia és Franciaország kormánya. Ha az USA kormánya, valóban híve a szovjet-amerikai viszony megjavításának és az ellentétek megszüntetésének, több fontos, fentemlített nemzetközi probléma terén, ha valóban híve a békének, akkor sok tehetősége lett 'volna arra, hogy tettekkel igazolja azo- kat a békeszerető törekvéseit, me­lyekről az USA kormánya nyilat­kozata beszél. Ismeretes azonban, hogy az USA kormánya ezt nem tette meg. t cl Amint Kirk úr kijelentette, j az Amerikai Egyesült Államoknak nincs semmilyen agresziv szándéka a Szovjetunióval és más országok- . kai szemben és országaink viszo­nyának megjavítására törekszik. Ilyen nyilatkozatot az USA kor­mánya nem először tesz. Ezzel kap- , csolatban helyénvaló megemlíteni ] Truman úrnak, az USA elnökének j üzenetét, valamint az USA képvi" j selőliáza és szenátusa együttes ha­tározatát. N. M'. 'Svernyikhez, a ] Szovjetunió1 Legfelső Tanácsa El­nöksége elnökéhez- Ezek az okmá­nyok szintén tartalmaztak ilyen nyilatkozatot. Ez azonban nem akadályozta meg az Egyesült Államok kor­mányát ebban, hogy egyidejű­leg felbontsa az USA kereske­delmi egyezményét a Szov­jetunióval, amely 1937-től 3 legutóbbi időkig érvényes volt és állítóla RO-s stratégiai meggondo­lások ürügyével törvényt hozzon, amely betiltja minden pénzügyi, vagy gazdasági úgynevezett ^se"-’ gély“ nyújtását azoknak az Orszá­goknak, amelyek a Szovjetunióba, vagy a Szovjetunióval baráti or­szágokba árukat exportálnak és, hogy több más, az USA és a Szov­jetunió közötti, gazdasági kapcsola. tok megszüntetésére irányuló in­tézkedést fogadjon el. A lvirk úr által felolvasott nyilatkozat azt is közli, hogy az USA kormányának katonai intézkedései csak a védel­met tartják szem előtt és nincs agresszív céljuk a Szovjetunióival és más országokkal szemben. Az ilyen nyilalkozat azonban ellentét­ben áll az USA cselekedeteivel, amelyek azt mutatják, hogy az Egyesült Államok kormánya tá­volról sem a béke fenntartására törekszik. Ez nemcsak a koreai nép el­len folytatott háborúban jut kifejezésre, de a Szovjetunió és más demokratikus országok ellen irányuló agresszív At­lanti Tömb megalakításában, Németország és Japán remili- tarizálásában, a fegyverkezési versenyben, a Szovjetunió Lö­rüli számos amerikai támasz­pont létesítésében, stb. d) A szov jet kormány nem hagy­hatja figyelmen kívül a nagykövet kijelentését „a nem kívánatos kö­vetkezményekről“ és az esetleges „kellemetlenségkről“ • országaink között abban az esetben, ha a ke­szoni tárgyalásoknak nem lesz po­zitív eredménye. Legyen szabad mindenekelölt megkérdezni, mi­lyen „nem kívánatos következmé­nyeket“ vagy „kellemetlenségeket“ tart szem előtt az amerikai kor­mány? Ha a szovjet amerikai viszony további' romlásáról van szó, akkor aligha lehet elképzelni, hogy ez a viszony még jobban romolhat, miután Trumr-n el­nök kijelentette az egész vi­lágnak, hogy a Szovjetunióval való megegyezés papírrongyot sem ér. Ilyen körülmények közölt komo­lyan lehe-e venni a szovjet-ameri­kai viszony megjavítását kívánó nyilatkozatot? Nem (helyeseidre fel­tenni, hogy az USA kormánya a valóságban nem törekszik a szqv- j-ct-amerikai viszony megjavítására és a Szovjetunióval való együttmű­ködésre és csak az az érdeke, hogy beszéljen az együttműködésről és megegyezésről. Mindazonáltal a szovjet kormány, békés politikáját követve és állan­dóan törekedvo az együttműködés­re minden olyan országgal, amely kész -együttműködni a Szovjetunió­val, hajlandó megvitatni az Egve- sült Állsmok kormányának részvételével minden fontos és rendezetlen kérdést és megvi­tatni a nemzetközi viszonyok, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti viszony meg­javítására irányuló intézkedé­seket is. Börtön- és pénzbüntetések a tejbeszolgáltatás elmulasztása mi*tt Alkotmányunk is leszögezi, hogy nálunk, a szocializmust építő népi demokráciában a legnagyobb ér­ték az ember. Ez érthető, mivel nagy terveinket csak egészséges, munkáját jó kedvvel végző, munka­bíró dolgozókkal tudjuk teljesíteni. Azonban nekünk nemcsak a je­lent kell nézni, — gondolnunk kell arra is, hogy jövőnk és fejlődésünk biztosítása érdekében a növekvő új generáció minél nagyobb számú legyen és fejlődő gyermekeink mi­nél egészségesebbek legyenek. Ahhoz azonban, hogy dolgozó­ink, de különösen gyermekeink szervezete minél szívósabban el­len tudjon állni a különféle beteg­ségeknek, az szükséges, hogy teí" je] és tejtermékkel elláthassuk bő­ven őket. Kórházban fekvő bete­geinknek i'-'mrs gyógyulását ugyan­csak akkor segíthetjük elő, ha te­jet bőven biztosítunk számukra. Több alkalommal és többféle módon felhívta már a tejipar tej­termelő gazdáink figyelmét arra, hogy a szövetkezeti tejgyüjtőbe minden beadott liter tejjel kórházi betegeink betegségét, illetve beteg­ségének idejét rövidíti meg és vá rosi dolgozóink gyermekeinek egészségét növeli. Dolgozó parasztságunk igen nagy többsége meg is értette a fel­hívásunk jelentőségét és a munkás­paraszt szövetség szellemében tej- beadási kötelezettségüknek eleget is tettek. Nem egy község van a megyében olyan is, amelynek tej­termelő gazdái az előírt menyisé- gen felül jóval több tejet vittek a begyüjtőhelyre. Jó példával jártak elő ezen a te­rületen termelőszövetkezeti cso- pontjaink is, melyek közül többen jóval az előíráson felül teljesítet­ték tejbeadási kötelezettségüket­E hónap 22-én, vasárnap fognak megtörténni megyénkben azok á jutalomátadó ünnepségek, ahol a tejbeadásban példát mutató terme­lőszövetkezeti csoportok és föld­művesszövetkezetek az élelmezési minisztérium vándorzászlóját és pénzjutalmát megkapják. Azonban a dolgozók állama nemcsak jutalmazza az arra érde- demeseket, de meg is bünteti azo­kat, akik hát átfordítanak minden kérésnek és figyelmeztetésnek és kötelezettségük teljesítését hanya­gul elmulasztják. Nem egy eset­ben szándékosan és azért mulaszt­ják el, hogy — spekulációjukon keresztül — nehezítsék dolgozóink tejjel való ellátását. Természetesen dolgozó népünk ezen ellenségei nem kerülhetik el és nem is kerülik el méltó bünte­tésüket és az őket megillető hely­re kerülnek. — Bizonyítják ezt a megyei bíróság ítéletei is, ahol az elmúlt napokban 5 olyan tejtermelő gazdát ítéltek el súlyosan, akik tejbeadási kötelezettségüknek nem tetfek eleget. így pl. Zalavári Lajos zimányi lakost 4 havi börtönre és 1200 fo­rint pénzbüntetésre, V'gh József kazsoki lakost 4 havi börtönre és 1200 forint pénzbüntetésre, I. Csa pó József kazsoki lakost 4 havi börtönre és 800 forint pénzbünte­tésre, Bizderi István zimányi la­kost 7 havi börtönre és 1500 fo­rint pénzbüntetésre és 1500 forint erejéig vagyonelkobzásra ítélte a megyei bíróság azért, mert akadá­lyozták dolgozóink, betegeink tej­jel való ellátását. Dolgozó parasztságunk tejterme­lő gazdái ítéljék el ezt a dolgozó nép érdekeivel ellentétes magaor­tást és mutassák ki a velük szem­beni megvetést azzal, hogy tejbe­adási kötelezettségüknek a jövő­ben még fokozottabb mértékben fognak eleget tenni.

Next

/
Thumbnails
Contents