Somogyi Néplap, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-13 / 239. szám

I PÄRT ÉS PÁ RT É Pí T ÉS___________* fl közelgő vezetőségválasztó taggyűlések sikeréért 2 SOMOGYI NÉPLAP Pártunk II. Kongresszusán Rá­kosi elvtárs rámutatott arra, hogy Pártunk együtt nő és erősödik né­pi demokráciánk fejlődésévé!. Ez a megállapítás vonatkozik a mi városunkra is, pártszervezeteink­re s, amelyek a felszabadulás óta eltelt 6 év alatt rendkívül sokat fejlődtek és egyre alkalmasabbnak bizonyultak az eddigi feladatoknak megoldására. Rákosi elvtárs az eredmények mellett megállapította a pártszer­vezeteinknél mutatkozó hiányos­ságokat is, amelyek gátjává váltak további fejlődésünknek. Ilyen hiá­nyosságok pl. a cukorgyárban meg­mutatkozó önelégültség és elbiza­kodottság, a kritikaszeliem elfojtása és az önbírálat iiiánya. Ezekkel a káros jelenségekkel kapcsolatban Rákosi elvtárs a kö­vetkezőket mondotta: ,,Ahol ema- rapódzik az önelégültség, az el- brzakodot’.ság, az a szellem, hogy elég erősek vagyunk egyedül is, hogy nincs szükségünk a dolgozó tömegek támogatására, ott rögtön meglazul és később elvész a Párt és a tömegek egészséges kapcsola­ta. A Pártunk elszigetelődik a dol­gozó néptő'. A komunista öntuda­tos, szerény munkása pártjának, osztályának, dolgozó népének. De ahol ez a szellem ellazul, ott ha­marosan felüti fejét a bürokrácia, klikkek, csoportok alakulnak, ál­lásvadászás, korrupció keletkezik, háttérbe szorítják az ifjakat és a nőket, tompul az éberség az ellen­séggel szemben." Ezeknek a hiányosságoknak ki­küszöbölése nem utolsósorban pártszervezeteik vezetőségének újraválasztásán keresztül lehetsé­ges. Az előttünk álló nagy felada­toknak megoldása elengedhetetle­nül szükségessé teszi, hogy a Központi Vezetőség határozata szellemében, az újraválasztások során megszilárdítsuk pártszervezeteinket és ezzel biztosítsuk ötéves nép- gazdasági tervünk megvalósítását. Fejlődésünk mostani szakaszá­ban az egyre jobban éleződő osz­tályharc sikeres megvívása is meg­ingathatatlan, a Párt politikáját maradéktalanul és következetesen végrehajtó pártszervezeteket igé­nyel. A Központi Vezetőség határoza­ta értelmében a mi városunkban is megkezdőd k 15-től alapszerve­zeteink veze:őségeinek újraválasz­tása. Pártszervezeteink vezetőségei­nek az újraválasztó párttaggyülé- sek előtt fel kell do'gozniok Ráko­si elvtárs referátumát, és meg kell vitatni a népnevelőkkel, a párt­csoport, pártcsoportvezetőkkel és tudat osítani kell a párttagok, tag­jelöltek és pártonkíviiüek között ;< politika jelentőségét. Az újraválasztó pártiaggyűiések előtt alaposan meg kelt nézni a vezetőségi tagokat, illetve a jelöl'.eket, hogy ne for­dulhasson elő az, hogy ellenséges elemek befurakodhassanak párt- szervezeteink vezetőségeibe, mint pl. a Széchenyi körzet alapszerve- zeíének a vezetőségébe olyan egyén lett a párttitkár, aki előző­leg 5 éve! ült rablásért és foszto­gatásért. Nem csoda ilyenformán, ha ez a pártszervezet rosszul mű­ködött, ha nem volt tekintélye itt a párt'Tikárnak, vagy pl. az Olaj­sajtoló pártszervezetének t'tkára a múltban nyilas volt. Az újraválasztó taggyűléseken minden alapszervezetben el kell érni azt,, hogy a párttagságnak minden egyes tagja a taggyűlésen részt vegyen és szóljanak hozzá, adjanak segítséget bírálataikkal az új vezetőség munkájához. Kém szabad előfordulnia olyan eseteknek sem, mint a Cukorgyárban a második békekölcsönjegyzésaél, hogy ?. vezetőségi tagok nem nyúj­tanak kellő segítséget az alapszer­vezet titkárának, legtöbb esetben az ellenséget támogatták. Ilyen egyének nem érdemlik meg azt, hogy a mi Pártunkban tisztséget töltsenek be, akik minden körül­mények között egyén: érdekeiket helyezik előtérbe és a közösség é>de.ke háttérbe szorul náluk. összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az eddigi munkánk az újjá- váiasztásek előkészítésében elég sok kívánni való: hagy maga után. A továbbiakban azeiihan minden kommunistának azon kell igyekez­nie, hogy hozzájáruljon az új­raválasztás sikeréhez, mert ameny- nyiben sikerül a munkánkban a Központi Vezetőség határozatát érvényrejuttatni, olyan mértékben fogja Pár unk, a Magyar Dolgo­zók Pártja megközelíteni példaké­pé', a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártját. Dniskő István, a Városi Pártbizottság titkára. Most az elkövetkezendő időben az új tagsági könyv kiosztása előtt sokkal nagyobb és hatalmasabb feladatok várnak DISZ szervezete­inkre. Fiataljainknak érezniük kell Meg kell. hogy változzék ezalatt az idő alatt a szervezet és a ta" gok közötti kapcsolat. Ez úgy vá­lik lehetségessé, ha fiataljaink ál­landóan képezik magukat, elsajá­títják a ínarxizmuS-Leninizmus is­mereteit, foglalkoznak a szerveze­ten kívülálló fiatalokkal, bevonják őket a szervezetbe. Nagy kitüntetés a párt ifjúsági segédcsapatának fogja lenni, de ez a kitüntetés nem kenés kötelezetb séget ró DISZ szervezeteink tagsá­gára. 'Szervezeteink feladata, hogy a Párt vezetésével az ifjúságot bá­tor szellemben éberségre nevelje, hogy ne riadjon vissza a nehézsé­gektől, bízzon erejében és győzzön le mind&n akadályt a szocializmus építéséért folytatott harcban. Szervezeti szabályzatunk többek között kimondja, hogy a DISZ tag­ja az lehet, aki fizeti tagsági díját. A tagdíjfizetés az első mérlege annak, hogy egy DISZ tag, hogyan viszonylik a szervezethez, milyen szoros a kapcsolata vele. Az a fiatal, aki nem fizet tagsá­gi díjat, megsérti a DIS’Z-ben lévő fegyelmet. Pedig a Párt által ki' tűzött feladatokat csak olyan szem Ivezet képes megoldani, amelynek tagjaf szervezettek és fegyelmezet­tek. Minden DISZ titkár elvtársnak kötelessége, hogy leellenőrizze: szervezetében minden tag megvet­te-e tagsági bélyegét a határidőre? Feladata, hogy felvilágosító mun­kát végezzen, magyarázza meg a tagdíj jelentőségét a szervezet tag­ságának. Csongrád megye \ hónappal ez­előtt versenyre, hívta, ki az ország többi megyéjét, köztük Somogy me­gyét is, minél több tagsági bélyeg eladására és az elszámolási határ­idők pontos betartására. Ezt a versenyfelhívást Somogy megye DISZ fiataljai is elfogadták de eredményesen csak úgy tudjuk végrehajtani, ha a következő szempontokat mindig szem előtt tartjuk: Az alapszervezetekben ki kell építeni a tizes bizalmi hálózatot. A bizalmiakat ellenőrizzék, hogy a hozzájuk osztott tagságot rendszere­sen lelátogatják-e, eladják-e a tagsági bélyeget. Az alapszervezet vezetősége min­den hó 2í're számoljon el a járási bizottságnak a megmaradt tagsági bélyeggel, a csekkszelvénnyel, amelyre az eladott tagsági díj 70 százalékát postán feladta. Az új tagsági könyvek kiadása előtt morden DISZ fiatal érezze kö­telességének elmaradt tagsági dí­jának rendezését. Legyen ebben is példakép a leni­ni KonnszOmol. Égig Komszomol fiatal számára a tagdíjfizetés köte­lesség, mert ezen keresztül mutatja meg, hogy mennyire szereti, meny­nyire teszi magáévá a Komszomol irányelvét. Tompa, Ilona DISZ megyei gazd fel. Elméleti azínvonaSunk emelését eegíti elő az MYiS-t!U»mGÍ!U?lS VASÁRNAP, 1951 OKTÓBER 14. P Á K T U í ll 15-én, hétfőn déluián 6 örakor a Pát Soktatás Máséiban az összes alapszeruezefek párttítkárai, népnevelőfeletösei, valamint az a8ap- és közép­fokú politikai iskola vezetők, a középkáderképző tanfolyamok konferenstai vezetői részére értekez­letet tartunk. Kérgük az etvtársak pontos megjelenését. Városi Pártbizottság Ágit. Prop. Osztálya. DREZDA JÓZSEFNEK TELJESÜLT RÉGI VÁGYA: WtíniHHiwiui>!n:miHiitii!Miiii!iiiiiiuiiu!!ii!i!iiHiiU!!iiiiuiiiiiifiuiiiiiiRmnniinimniii»iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiii»!iM!tiiii!ií!íiaimin!i!itiHiimi! ta^elöltfiek oeíték fel a r[)áriba (Z^EZDA JÓZSEF elvtárs is, mint sok hozzá hasonló kisember, korán megkezdte a mindennapi megélhetésért a kemény és fárasz­tó munkát. Szüleinek három hold földje volt, de ez mellett még el kellett menniük Pamukra, a Gál uraság birtokára dolgozni. Kora hajnaltól késő estig dolgoztak, de még így is kevés volt a keresetük. Ruházkodásra nem nagyon került, így őneki is segíteni kellett dol­gozni már 13—14 éves korában, amikor az uraság birtokán, ke- péstarlón aratott. Qlm sokáig bírta az uraság szeszélyeit, 15 éves korában el­ment ácstanoncnak. Az ipart ki­tanulva mint segéd dolgozott, de élete így sem sokat változott, mert az uraság helyett a mesterek durvaságait kellett elhallgatnia. A fizetése szintén kevés volt, szó­rakozásra nem jutott belőle, hisz télen nem volt munka az iparban. <5uött a felszabadulás. Azóta megváltozott Drezda elv­társ élete. A kaposvári Erdőgaz­daságra került, ahol már nem zsákmányolták ki, mert Pártunk gondoskodott arról, hogy elvégzett munkája után megkapja megérde­melt fizetését. Drezda elvtársnak nem kellett többé hallgatni a mes­terek gorombaságát, fizetéséből ruházkodásra is jutott és szórako­zásra is maradt. Megváltozott a munka, megváltozott a munkahely is. Mindenütt öltözők épültek, amelyek a naptól, esőtől, portól védik a dolgozók ruháját. Munka­ruhát, lábbelit is kaptak, nem kell sajátjukat szaggatni. Étkezdék épültek, ahol olcsó, jó Ízletes éte­leket kapnak, szórakozási lehető­ség is van, mert kultúrtermek épültek, rádiót, rendes szállást kaptak. Drezda elvtárs látta mindezt és gondolkodni kezdett. Eszébe ju­tott a Párt. Tudta, hogy a Párt irányít mindent, a Párt harcol a dolgozók érdekeiért és neki kö­szönhetnek mmdent a dolgozók, amit kaptak. Könyveket, újságo­kat olvasott, így lassan kezdte megismerni a Pártot, amelyet meg­szeretett. r MÁR RÉGÓTA szerettem volna belénni a Pártba — mondja Drezda elv.árs —, de az Erdőgaz­daságnál nem volt alkalmam, hogy belépjek, mert az ottani párt- szervezet nem törődött a felvétel­lel. Mindig különböző helyeken dolgoztam a gazdaságban, minde­nütt azt mondották, még nem is­mernek eléggé és így elmaradt a felvételem. 1951-ben kerültem a Magasépítő Vállalathoz, ahol eleinte szintén nem fordított gondot a pártszerve­zet a tagjelölt felvételre. De ami­óta Kovács elvtárs. az új párttit­kár idejött, azóta a pártszervezet állandóan foglalkozik velünk, job­ban megy a munka is azóta. Drezda elvtárs örömmel dolgo­zik, állandóan 160—170 százalékos teljesítményt ér el. Öröm sugárzik j arcán amikor elmondja: — itt vég- I re teljesült régi vágyam, felvettek j tagjelöltnek. Boldog vagyok, hogy Páriunk soraiba kerültem, én is tagja lehetek annak a Pártnak, mely a mi boldogabb jövőnkért harcol. — Drezda elvtárs körülnéz az épít­kezésen — mennyivel más most az építkezés, mint a múltban. Most mielőtt megkezdjük a nagy építkezést, előbb a dolgozóknak szükséges épületeket, öltözőt, kul­túrtermet, konyhát készítjük el. A múltban ilyennel nem törődtek. CÁ MÚLTBAN azon kellett gon­dolkodnom, hogy télen hol dol­gozom, de most erre sem gondo­lok, egész télen dolgozhatok, hisz nem áll-e az építkezés, mint a múltban. — Az építkezésnél sok ilyen elv­társ van, mint Drezda József, sok olyan dolgozó, aki jó munkájával akarja kiérdemelni a párttagságot és szorgalmasan folyik is a mun­ka, mindenki dolgozik, eltűnt a múlt éppkezések megszokott lát­ványa. az ácsorgó, lézengő embe­rek csoportja. Október 7-re vállalást tettek, igyekeznek, hogy a vállalást telje­síteni tudják. Drezda elvtárs is be akarja bizonyban! jó munkájá­val, hogy megérdemli azt a meg­tiszteltetést , hogy tagjelöltnek vették fel. — Úgy akarok dolgoz­ni, hogy a Párt bizalmát kiérde­meljem, hogy rendes tagja lehes­sek mielőbb Pártunknak. — Hideg Lajos. Pártunk erejét növeli a Politikai Bizottság május 17-i határozatának megvalósítása ^ mai kiélezett nemzetközi helyzetben, a szocializmus építése terén előttünk álló egyre nagyobb feladatok mindinkább megkövetelik kádereink áldozat- készségét, harcosságáf, helytállását. Olyan káderekkel, akik nem harcosak, akik megfutamod­nak a nehézségek elő!, akik opportunist;) álláspontra he­lyezkednek, lehetetlen a ma: nemzetközi helyzetben felada­tainkat megoldani. Hogy kádereink alkalmassá vál­janak arra, hogy hazánkban a szo- cializnuisi építsék, elsősorban az kell hozzá, hogy elméletileg kép­zettek legyenek. Dévai elvtárs Pártunk H. Kon­gresszusán mondotta: ,.Mi nemcsak azt értük már eh hogy a munka — robotból a becsület és dicsőség ügyévé leit, hanem azt is elértük, hogy szégyennek számít nem ta­nulni. szaktudásunkat és öntuda­tunkat nem gyarapítani". ^ Politikai Bizottság május 17-i határozata lehetővé te­szi minden kommunista, de a pár" ton kívüliek legjobbjainak a számá­ra |s, — akik élenjárnak a terme­lésben, — hogy megfelelő színvo­nalon sajátítsák el az 1951—52-es oktatási évadban a marxizmus-le­it in izmus tanítását. Ezek a tanítások adják meg az alapját annak, hogy káde­reink harcos; k, áldozatkészek, elvhűek legyenek. Az, hogy hogyan tudjuk megva­lósítani a Politikai Bizottság má­jus 17-i hatniOza'át. nagymérték­ben attól függ. hogy .pártszerveze­teink hogyan tudták megvalósítani az új ok.atúsi évad előkészítésé­nek munkáját. Ezt a munkát ‘gén sok pártszer­vezet vezetősége csak felületesen hajtotta végre. a pártiatok megkérdezése nél­kül, anélkül, hogy előre elbe­szélgettek volna velük, osztot ták be őket egyes okíatásí for­mákba. Az. ilyen előkészítésnek a későbbi" ékben az ksz a következménye, hogy sok Is morzsolódás lesz a po­litikai iskoláikon, mert az elvtá-r- saknak ogvrésze nem érzi eléggé sz'viigyének. hc-gy rendszeresen el­járjon a politikai iskolákra, éppen azért, mert előtte nem beszélték át velük uz elméleti képzésnek a jelentőségét. í^okihelyiitt az a veszélyes je­lenség is fennáll, hogy a kiváló, jól dolgozó pártonkívülie" ket nem osztották be a politikai alapismeretek tanulóköreibe, vagy pedig ellenkezőleg. csakis őket osztották be és a párttagokat nem holott sok esetben fontos lett vol ».a « párttagoknak ebben az oktatási farinába való bevo­nása. A még visszalévö időben sürgősen ki keil javítani azokat a hiányos­ságokat. amelyek az előkészítés során fennállnak. Népnevelőinkre in nagy feladatok hárulnak ax új oktatási évad siherps megvalósításn terén Át kell érezni minden népnevelő­nek annak a jelentőségét, hogy a Politikai Bizottság határozata vég­rehajtására mozgósítsanak, ezzel a pártmunka megjavítását szolgálják, a Pártot erősítik. Ha valaki nem érti meg az ok­tatási munka jelentőségét, ma­gyarázzák meg mégegyszer, ahányszor szükséges az. agyarázzák meg népnevelő- ink Sztálin elvtárs tanítá­sát: „Ha a kádereinket a munka minden területén ideológiailag ki tudnánk képezni és politikailag annyira megodzeni, hogy szabadon tudnának tájékozódni a belső és a nemzetközi helyzetben, ha telje­sen érett marxistákká-len:ni.stákká tudnánk őket tenni, akik komoly hiba nélkül tudják megoldani az Ország vezetésének kérdéseit, ak­kor minden alapunk meg volna ar­ra, hogy kérdéseink kilenc tized ré­szét már megoldottnak tekinlsük“­Javít ittuk meg tagdíjfisetési munkán ka t a DÍSZ -szervesetekben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents