Somogyi Néplap, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-12 / 238. szám

PÉNTEK, 1951 OKTÓBER 12. SOMOGYI NÉPLAP 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS * á (Békeharc jjiREi A lenini szövetkezeti elvek betartásának jelentősége Pártunk ll. Kongresszusának ha­tározata megállapítja, hogy >,Pár­tunk és országunk előtt álló döntő ■stratégiai feladat: a mezőgazdasá­gúink szocialista átszervezésével, népgazdaságunk kettős jellegének a megszüntetése, népgazdaságunk •egységes szocialista alapjának a megteremtése“. Mezőgazdaságunk szocialista át' szervezése nem egyszerű feladat. Komoly, szívós munka kell ahhoz, hogy dolgozó parasztjaink százez­reit meggyőzzük arról, hogy szakít­son a kisüzemi gazdálkodással, hogy térjen át a társas', nagyüzemi gaz­dálkodás útjára. Dolgozó parasztjaink nagyrésze még ingadozik ebben a kérdésben, «gr gondolják, hogy az eddigi gaz­dálkodás: mód már megszokott a számukra és jónak is vélik, mert a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit még nem látják világosan. A Szovjetunió parasztsága íredig már megjárta ezt az utat és ennek »'•alpján a tapasztalatok azt bizO" nyitják, hogy a szovjet kolihozpa- raszf.ok sokkal magasabb életszín­vonalai tudtak elérni, mint bár­mely más ország egyénileg dolgo­zó parasztjai. A mi dolgozó parasztságunk sem most teszi az első lépéseket ezen az úton- M'ár közel 3 év fáradságom politikai felvilágosító és szervező munkájának; az első szövetkezetek ösztönző táp ásztahatainak eredmé­nyeként ma mór jogos büszkeséggel beszélhetünk szövetkezeti mozgat műnk sikeréről. Ezek a sikerek azt mutatják, hogy a Kongresszus ha­tározatának megvalósítása termé­keny talajra fog találni dolgozó pa' rasz! Ságunknál. Igen súlyos hiba volna azonban, tia valaki megsértené a szövetkezés Szigorú önkén les elvét, ha nyo­mást gyakorolna, vagy kényszert alkalmazna a dolgozó parasztok­kal szemben. Meg kell szívlelnünk azt, amit Rákosi elvtárs a konr ijresszusi záróbeszédében kihangsú­lyoz olt, hogy a „a termelőszövetkezeti mozgalom alapja és kiinduló­pontja a meggyőződésből fakadó önkéntesség“. Az eddigi tapasztalatok azt bizo­nyítják, 'hogy a dolgozó parasztok tömeges belépésében a termelőszö­vetkezetekben legelőször is az szük­séges, hogy dolgozó parasztjaink a. gyakorlatban győződjenek meg a: I á. sas gáz d álkodás e lőniI érő l. Nem véletlen jelenség az, hogy az elmúlt években ott fejlődött legjobban a termelőszövetkezeti mozgalom, amely vidéken nagyobb számmal alakultak már két évvel ezelőtt termelőszövetkezeli csopor­tok. amelyek az utóbbi kél évben megerősödtek, jó eredményt tud­tak felmutatni az egyénileg gaz­dálkodók elölt. Ebből adódott, hogy egyes helyeken a szegény- és középparasztok tömegesen léptek rá a nagyüzemi gazdálkodásra, azért, mert saját szemükkel győződtek meg annak a fölényéről. Ellenben ott, ahol nem működ­tek jól a tennelőszövetlüez«jlek, ahol nem mutatlak példát az egyé­ni gazdák előtt, ott nem is tudták meggyőzni a dolgozó parasztokat a tár sasgazdái kodás előnyéről. Tehát a termelőszövetkezetek jó munkája, példamutatása az, amely meggyőzi elsősorban dolgozó pa­rasztságunkat. Voltak olyan községek az ország­ban, de a mi megyénkben is, ahol kényszerít ették a . dolgozó fárasztói­kat arra, hógy lépjenek be a ter­melőszövetkezetbe anélkül, hogy már előzőleg meggyőződtek volna a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről- Ennek az lett az eredménye, hogy ezek az új tagok nem hogy előse­gítették volna a csoport munkáját, ellenkezőleg, hátráltatták azt, ked­vetlenül dolgozták. Számos esetben egykét hónap múlva kiléptek a csoportból. Ar önkéntesség lenini elvének a megsértése tehát súlyos károkat okozhat termelőszövetkezeti moz­galmunknak. Hogy lennelűszövelkezetcink mi­nél nagyobb népszerűségre tegye­nek szert, fontos, hogy elsősorban már a meglévő csoportokat szilár­dítsuk meg. Hegedűs András e!v- l'árs, a PB tagja kongresszusi be­szédében mondotta, hogy „rossz úton jár az a pártbizottság, ame­lyik csak a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű növelését tart­ja szem előtt". Elsősorban meg kell erősíteni őket, mert akkor sok­kal könnyebben el tudjuk érni, hogy számszerűleg is növeljük ter­melőszövetkezeteink számát. A másik döntő kérdés a fokozatosság elvének a betartása. Ennek a jelentősége mindenekelőtt abban áll. hogy megkönnyítse a kistermelő parasztok szamára azt az elhatározást, hogy változtasson régi, megszokott, de idejétmúlt leemelési formáján. A kezdetlege­sebb szövetkezeti formák, mint pl. az I*es. H-es típusú termelőszövet­kezeti csoportok meekönnyííik dol­gozó parasztságunknak a közös gaz­dálkodásba való bevonását. Kiilnö- sen középparasztságunk idegenke­dett elsőízben a társasgazdálkodás gondolatától és szívesebben lépett ehís-ör fíiry kevóshbé fejlett forrná" jú termelőszövetkezeti csoportba, mikor aztán itt a saját szemével meggyőződött a nagyüzemi gazdál­kodás előnyéről, már magától át­lépett a III- típusú termelőszövet­kezeti csoportba. . Sokhelyütt a megye területén is a pártszervezetek megakadályozták azt, hogy a dolgozó parasztok I-es, Il"es típusú csoportot alakítsanak, mint, például Böhönyén is. Azon­ban amióta a pártszervezeteink nem gördítenék ez elé akadályt, sőt ők maguk is elősegítik, sokkal naayobb eredmények mutatkoznak a. termelőszövetkezeti csoport fej lesztése terén, Böhönyéből például termelőszövetkezeti község lett. Veszélyes jelenség, ha párt­szervezeteink lebecsülik az I-es és H-es típus jelentőségét, ez tulajdonképpen azt jelentené, hogy előreszaladnánk Pártunk pa- raszlipoli libájában. Sztálin elvtárs arra tanít bennünket, hogy ,,előre­szaladni annyit jelent, mint elve" szilem a tömegekkel való kapcso­latot". Már pedig párt szervezete­inknek a dolgozó parasztságunk egyre nagyobb erővel kibontakozó szövetkezeti moWaknával a legszo­rosabb kapcsolatban kell állnia. A lenini szövetkezeti elvek, az önkéntesség és a fokozatosság el­vének a betartása tehát yz alapja annak, hogy Pártunk II. Kong rész" szusa határozatát a nagyüzemi gaz­dálkodással kapcsolatban megvaló­sítsuk. Vucsák Magda. Somogyjád községben a verseny- kihívás óta komoly eredményeket értek el a kukorícabegyüjtés te­vén. Alig 1 bét telt el a versenykihí­vás óla., 31 százalékos emelkedést i értek el. Jelenleg 52 százalékra állnak a kukorícabegyüjtéssel. So- mogyjád község dolgozó paraszt­jai mindenáron meg akarják nyer­ni ezt a versenyt, nem akarnak szégyenben maradni, A somogyjádiak érzik, hogy ez a versenyfelhívás komoly köteles­séget jelent, hisz a község becsü­letéről van szó és a gabonabegyüj, téshez hasonlóan itt is meg akarják őrizni élenjáró szerepüket. Somogyiadon egyre 'több dolgo­zó paraszt jelenti be, hogy eleget tett beadási kötelezettségének, szinte naponta változnak a nevek a dicsőség táblán, új és új harco­sok kerülnek fel, akinek a nevét ma letörölte a tanács, az holnap megduplázza, hogy újból bebizo­nyítsa, jó harcosa a békének. Most Molnár István 8 holdas dolgozó paraszt neve van kint, aki kötelező beadásán felül miég 551 kilót adott be, de az élenjárók kö­zé tartozik Kovács József 9 holdas dolgozó paraszt is, aki 517 kiló kukoricát adott be beadásán fe­lül. Ivánéi János 14 hpldas 240 százalékra, özv. Csontos Zoltánná 220 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. Somogyjád község dolgozó pa­rasztjai lelkesedéssel tesznek ele­get beadási kötelezettségüknek, mert ebben a község vezetői pél­dát mutatnak. Kocsis Miklós, a községi párttitkár elsőnek teljesí­tette beadási kötelezettségét, 454 kilót adott be ,,C‘‘ vételi jegyre. Magyar József tanácselnök 250 százalékra teljesítette beadási kö­telezettségét. Somogyjád községben az állandó népnevelő munka hozta meg a si­kert. Minden nap 15—46 népneve­lő segíti a tanács munkáját, ezek a népnevelők naponta keresik fel a dolgozó parasztokat, hogy el­mondják a begyűjtési rendeletet, a gyorsbeadás után járó kedvez­ményeket De azt is elmondják hogy aki a töréstől számított nyolc na­pon belül nem tesz eleget beadá­Somogyszentpál község pártszer­vezete, községi tanácsa és a köz­ség egész dolgozó parasztsága gazdagyűlésen foglalkozott So­mogyjád község dolgozó paraszt­ságának versenyfelhívásával és azt a község dolgozó parasztsága és pártszervezete, valamint közsé­gi tanácsa, elfogadta az alábbiak szerint azzal, hogy versenyre hívja ki a marcali járás összes községeit és párosversenyre hívja ki Kéthely községet. 1. Kenyérgabonabeadási tervün­ket október 20-ra 100 százalékra teljesítjük és akinek nem termett meg kenyérgabonából beadási kö­telezettsége, az kukoricából ' és napraforgóból 100 százalékosan tel­jesíteni fogja. 2. Takarmánygabona beadási tervünket október 20-ra 93.4 szá­zalékról 100 százalékra teljesíte­ni fogjuk. 3. Kukorica begyűjtési tervünket 60 százalékról október 20-ra 120 százalékban teljesítjük. 10 százalékkal felemelik azt. A törvény tudatosítása jó eredménnyel járt. Egyetlen egy dolgozó paraszt sincs a községben, aki elhanyagolta volna beadását. A népnevelőkön keresztül rájöt­tek a dolgozó parasztok, hogy mennyivel jobban járnak, ha nem spekulálnak a kukoricával, A so­mogyjádiak a gabonabegyüjtéshez hasonlóan most is a Pártra hall­gatnak és részesülni akarnak ál­lamunk által nyújtott kedvezmé­nyekből. 4. Napraforgó begyűjtési tervün­ket 60 százalékról 100 százalékra teljsítjük október 20-ig. 5. Szántóföldi és rétisziéna be­adási tervünket annak ellenére, hogy rétjeinket az árvíz sújtotta, november hó 1-íg 100 százalékra teljesítjük. 6. Burgonyabeadási tervünket vember hó 7-ig 100 százalékban teljesítjük, 7. Tojásbeadási tervünket no­vember hó 7-ig 100 százalékra tel­jesítjük. 8. Baromfibeadási ‘tervünket de­cember 21-tre 105 százalékra telje­sítjük. 9. Éiőáilatbeadásí kötelezettsé­günket 120 százalékra teljesítjük a beütemezett előirányzatok szerint. Ugyanúgy a tejbeadási tervünket is. Somogyszentpál község becsüle­tes dolgozó parasztsága nevében: Somogyszentpál, 1951 okt. 10. Dudás Imre MDP titkár h. Somogyjád dolgozó paraszljui elsők akarnak lenni a knkoricabegTÜjtésben sának. 5 Somogyszentpál csatlakozik a versenyhez Sztálin elvtárs nyilatkozata fegyver a békeharcban Megyénk békeharcosai Szhállin elvtárs nyilaIkozata után még job­ban lelkesülve végzik munkájukat, fokozzák harcukat ;> külső és bel­ső ellenség ellen A munka frontján b ék ©műszakok, .munka vállal ások, beadási kötelezettség túlteljesítésé' vei, békekölcsönjegyzéssel állnak helyt. Magukévá tették Sztálin elv­társ nyilatkozatát: ,,a béke fenn­marad és tartós lesz. ha a népek kezükbe veszik a béke megérzésé­nek ügyét és végig kitartanak mel­lette". E nyilatkozat megsokszoroz­ta népünk erejét a békéért foly­tatott harcban. Sztálin elv'úrs most új erőt adóit a világ valamennyi békeharcosá­nak az vmper almák. a kizsákmá­nyolok, az agioszt.rok elleni harc­hoz. A hábOnVs gyűj'ogatók, csat­lósaikkal együtt arra irányították . megfélemlítő" propagandájukat, hogy eltereljék a figyelmet a bé­kés alko'ó munkáról. Az atombom­bával próbálták- rémületben tarta­ni a világ békeszerelő népeit. Fel­használták Országunkon belül is al­jas céljaikra beépített ügynöke)*/-' két, a kulákpkat, klerikális reak­ciót, jobboldali szociáldemokratá­kat, Mindszentiét, Rajkokat, fílö­szöket, a múlt söpredékeit. Hor­thysta katonat’szteket, papoknak álcázott gonosztevőket, hogy né­peinket megtévesszék, félrevezes­sék, rémületben tartsák az atom­bombával. De a Szovjetunióban kipróbált atombomba egyik fajtá­ja, Sztálin elvtárs nyilatkozata .■megálljt kiállt“ a háborús gyújto­gatok felé. A nyilatkozat úgy ha­lott rájuk, mintha villáin csapott volna közéjük­Halalmas fékező erő. amely ké­pes arra, hogy megakadályozza a háborút, biztosítsa a világ becsüle­tes embereinek, százmillióknak a békéjét­Somogy megye békeharcosai épp úgy, mint országunk minden be­csületes dolgozója nagy lelkesedés­sé. határtalan örömmel vett tudo­mást sajtón és rádión keresztül Sztálin elvtárs nyilatkozatáról. Le­velekkel. táviratokkal, nyilatkoza­tokkal halmozzák el az Országos Béketanácsot és a megyei békeiro­dát» amelyekben arról írnak, hogy nem lesznek soha többé elnyomott emberek, ment velünk van a Szov­jetunió, Sztálin elvtárs, az első békeharcos. A bőripari szövetkezet dolgozói ezt írták: „ügy hatott az impe­rialistákra Sztálin elvtárs nyilatko­zata, mintha atombomba hullt vol­na közéjük. Számunkra megnvug1- vás volt és munkánkat az eddiginél sokkal jobban fogjuk végezni.“ A laitasi állami gazdaság dolgozói többek közt ezt táviratoztak: ,.Olyan rémületet keltett a nyilat­kozat az imperialisták táborában, mintha Ciz általuk annyira óhajtott III. világháborút már el is vesztet" tők volna. Megfogadjuk, hogy a bé­kéért folytatóit harcunkat teljes eröükből fokozzuk." Nagy JanOs, ia. Szigetvár-uklai téglagyár dolgozója, aki a békeköl­csön jegyzésben is mint aktív har­cos kivette a részét, így ír: „A szovjet atombomba egy új erő, amely a győzelmet biztosítja és fő ti az elnyomottak szabadságért, függetlenségért vívott harcát. A békéért folytatott harcban győzünk mert velünk van a Szovjetunió és e boncban clöl megy, vezet ben" vünket Sztálin elvtárs-“ — Erőt öntöttek belém Sztálin elvtárs szavai. A munkám még sok­kal jobban fogom végezni, mint eddig. Nem lesz olyán 'békeme-gbi* zaiás, amelyet el ne tudnék végez­ni, miért mindig eszemben lesz Sztálin elvtárs nyilatkozata, tu­dom, hogy mindent a békéért te­szek — írja nyilatkozatában Fü- löp Lajos, a foiiyócli Fűrészüzem dolgozója. Tó till Sándorné niuiikásasszom v többek között erről ír Siófokról: ..A békéért folytatott harcban Sztá­lin elvtárs nyilatkozata bosszú idő­re megmutatta mit kell tennem. Atóreztem, hogy Sztálin elvtárs és népe értein is harcol, (!z én csaló" dómért, gyermekeimért. öt, amíg élek követem. Nagyon sok levél érkezett még ezeken kívül a békebizottsóg tag- ja 1 tói. A Eehcrnemííszö vetkezet, lengyeltóti, balalonboglári, bibi, barcsi, villanytelop. községi, üze­mi és vállalati békebizottságoktól. A megyei békebizottság valameny- nyi tagja megfogadta, hogy még lelkesebben kiállnak a béke nagy ügye mellett, mert Sztálin elvtárs nemcsak bátorít, segít, vezet, hanem olyan fegyvert adott a kezünkbe, amellyel a békét mßa fogjuk vé~ deni, bármilyen támadás legyen is az imperialisták részéről. Békebizotíságaink a megye min­den községében hékekisgyüléseken ismertetik a dolgozók széles réte­geivel a sztálini nyilatkozatot- Ezeken a békekisgyííléseken elíté­lik a háborús gonosztevők aljas szándékait és jobb munkával, Sztá­lin elvtárs nyilatkozatából friss erőt merítve még sokkal szilár dob" ban folytatják a harcot a béke megvédése nagy ügyéért. SchvSiep Ferenc Megyei Békevédelmi Bizott­ság titkára. Példámul büntette a nép bíróságig. Papp József kulákot én társait fekete zés miatt A Kaposvári Járási Bíróság mél­tón szabta me£ Papp József íha. rosberényi kulák büntetését, azért, mert Papp József kulák az egyik munkásának munkabér fejében 5 mázsa kukoricát adott, amit piac­ra segített szállítani. Ennek a mun­kásnak a veje egy Szabó nevezetű pénzügyőr, aki megegyezett Papp József kulákkal abbén, hogy a ku­koricát elszállítják feketepiacra. Tervük nem sikerült, mert So- mogycsícsón a rendőrség elfogta őket. Amikor a kulák érezte, hogy olyan helyzetbe került, amiért a dolgozó nép törvénye szigorúan bünteti, akkor a fináncot elküldte a tanácsházra, hogy ott utólagosan a kukorica elszállítására szállítá­si utalványt kérjen. Ezt a szállítá­si utalványt Honfi László, a ta­nács nyilvántartója megadta, de úgy, hogy előzőleg négy nappal dá- tumozta, tehát hamisított. A dolgozó nép államának törvé­nye méltón büntette meg őket, amiért be akarták csapni az álla­mot, r-míért a kulák a kukorica be­szolgáltatását nem teljesítette, el­lenben hozzásegített ahhoz, hogy a kukoricát elszállítsák feketepiac­ra, kölcsönadta kocsiját, lovát is Szabó Imre pénzügyőrnek, Papp József 18 és fél holdas és emellett cséplőgépgarníturával rendelkező kulák tévedett, ha azt hitte, hogy azt az államot, amelyben a dolgozó nép van uralmon, sikerül neki be­csapni, Sz.bó Imre pénzügyőrnek pedig az lett volna a kötelessége, hogy megakadályozza az ilyen fekete üzelmeket, ugyanakkor ő segítette elő, ilyen pénzügyőrre nincs a mi államunknak szüksége. És olyan tanácstagra sem, mint Honfi Lász­ló, akit a dolgozó nép bizalmából helyeztek erre a funkcióra és mé­gis visszaélt ezzel a bizalommal, összejátszott a kulákkal a dolgo­zó néü ellenségével, A járási bíróság ezért Papp Jó­zsef kulákot 8 hónapi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre és 1500 forint vagyonelkobzásra, Szabó Im­re pénzügyőrt 7 hónapi börtönre, 400 forint pénzbüntetésre és 400 forint vegyonelkobzásra, Honfi Lászlót 7 hónapi börtönre és 400 forint vagyonelkobzásra, ezen kí­vül Szabót és Honfit állásvesztés­re ítélte. A Mezőgazdasági Vizi Építő V. felvesz gépészeket, traktorvezetőket és szerelőket. Jelentkezni lehet; Budapest, V. Mária Valéria-u 10. 4, em. 419-es sz. munkaügyi előadó.

Next

/
Thumbnails
Contents