Somogyi Néplap, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-11 / 237. szám
CSÜTÖRTÖK, 1951 OKTÓBER 11. SOMOGYI NÉPLAP Rendelet a termelési szerződéskötésről Szorgalmazzuk az őszi munkát Ä földművelésügyi miniszter a pénzügy, a könnyűipari és az élei mezési miniszterrel, valamint az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben rendeletet adott ki az 1061—52. gazdasági évre kötött termelési Szerződések általános f tételeinek szabályozásáról. A rendelet bevezetőjében ki mondja, hogy egyfelől a termeltető vállalatok, másfelől a termelőszövetkezetek (csoportok), illetőleg az egyénileg termelők termelési szerződésbe kötelesek foglalni egymás' sál szemben vállalt kötelezettségei két. A termelőszövetkezetekre vonatkozó előírás-szerim-t a szerződött terület beveti séhea szükséges vetőmagot — ha a különleges szerződési feltételek másként nem rendelkeznek — a termeltető vállalat köteles a megjelölt határideig a meghatározott mennyiségben és áron leszállítani c termelőszövetkezet vasútállamiisú m- A vetőmagnak a vasútállomás ről való elszállításáról a termelő szövetkezet gondolkodik. A terme lőszövetkezet köteles a szerződött területhez szükséges mennyiségű vetőmagot a termelési előírásokban megállapított időben elvetni. Kimondja a rendelet, hogy a szójabab és édes csillagfürt termeié séhez mind a termelőcsOportoknal mind az egyénileg gazdálkodóknak minden esetben kötelező a talaj oltó használata. A talajoltót a tér meltetö vállalat térítés nélkül a ve tőmaggal egyidejűleg a termelő szövetkezet vasútállomásán be, csatja a termelőszövetkezet rendel kezéé éré. A termeltető vállalat a termelés során köteles a termelőszövetkezetnek minden, a termeléssel kapcsolatos kérdésekben szaktanácsot adni és a terme löszövetkezetet munkájában a ren delkezésre állá egyéb eszközökké is támogatni. Kimondja még a rendelet a műtrágyák kötelező használatát, i kártevők és betegségek ellen a kő telező védekezést. Megszabja továbbá. hogy öntözéses termelés esetén a termeltető vállalat kötele a szerződéssel termelt, öntözést igénylő növények után járó vízdi fát # termelőszövetkezet részére kamatmentesen hitelezni. Végül intézkedik a művelési és egyéb előlegek folyósításáról, valamint a termés betakarításának, átadásának és elszámolásának módjáról. Az egyénileg termelőkkel kötött termelési szerződések feltételeit kü lön melléklet tárgyalja. Eszerint a termeltető vállalat a talajmüvelés- hez szükséges gépi munkák díját a termelő kívánságára a készpénzes szerződéire irányadó díjszabás sze- riilt kamatmentesen hiteleziA magasabb terméshozam elérése érdekében a termelő köteles a megyei tanács mezőgazdasági osztályának előírása szerint műtrágyát használniamelyet a Termeltető vállalat biztosít a termem részére, ellenértékét pedig kamatmentesen hitelezi. A vetőmagot a termeltető vállalat a megjelölt határideig a megszokott mennyiségben és áron bocsátja a föld m íí ve sszövetkezet raktárában a termelő rendelkezésére. A vetőmag ellenértékét a termeltető vállalat kamatmentesen hitelezi. Vetésre — ha a különleges szerződési feltételek másként nem rendelkeznek — csak a termeltető vállalattól e célra kapott vetőmagot Szabad, felhasználni. Sörárpa, olajlen, szójabab, gyapot, dohány, fűszerpaprika, magkender, mustár, cirok, szőlő és gyümölcs termelésénél a szerződött területet a termeltető vállalat a termelő költségére jégkár ellen biztosítja és a biztosításnak a különleges szerződési feltételekben meghatározott díjat kamatmentesen hitelezi. Ha a szerződött területet jégkár éri, ezt a termelő köteles a földművesszövetkezetnek azonnal bejelenteni. A kártevők és betegségek fellépését, valamint az elemi kárt és azqk mértékét köteles a termelő a földművesszövetkezet útján a termeltető vállalatnak azonnal bejelenteni. A vállalat haladéktalanul köteles gondoskodni a megfelelő fajtájú és mennyiségű védekezőszernek a termelő rendelkezésére bor csá'áséról. amelynek ellenértékét (t vállalat kamatmentesen hitelezi. A termeltető vállalat — ha a termelő a vetést legalább 80 százalékig elvégezte — köteles a megállapított időpontig meghatározott ösz- szegben művelési előleget kamatmentes hitelre a termelő rendelkezésére bocsátani. A rendelet a továbbiakban a termés átadáséról, elszámolásáról, valamint a kötelezettségek betartásának biztosítása érdekében a kötbér kikötéséről intézkedik- Tisztázza végül a termelési szerződést kötött egyénileg termelők terménybeadá'si kötelezettségének kérdését. Eszerint, ha a termelő a.szerződött terület teljes termését, illetőleg annak a termelési szerződésben meghatározott részét a szerződés előírásainak megfelelően átadja a termeltető vállalatnak, a termelési szerződéssel lekötött területre nézve mentesül a termény és állalbe- adási kötelezettség alól. Kivétel ez alól a sörárpa és a napraforgó, amelynek termésével — a terménybeadást szabályozó rendeletben meghatározott sorrendben —- a beadási kötelezettséget teljesíteni le" bet, vetésterületük azonban a terménybeadási kötelezettség alól nem mentesül. Ha a termelő a termelési szerződést nem, vagy nem teljes mértékben teljesíti, a fentemlítetl mentesség megszűnik és a termelő az ilyen, terület után termény, állat' beadási kötelezettségét, vagy ennek arányos részét teljesíteni köteles. Számolják fel a lazaságot, teljesítsék a tervet a kaposvári gépállomáson is A kaposvári gépállomás őszi szántási tervét mindössze 108 százalékra teljesítette. Ez az eredmény azt mutatja, hogy a gépállomás vezetősége nem fordít elég gondot a munkákra. E lemaradás a gépállomás vezetősége felelőtlen, hanyag munkaszervezésének köszönhető. A vezetőség az üzemi értekezleteket akkor tartja meg, amikor eszébe jut és nem pedig hetenkint. Előfordul, hogy 2—3 héten keresztül nem. tartanak értekezletet, aminek aztán az a következménye, hogy a gépállomás terv nélkül, fejetlenül végzi munkáját. Az értekezletek elmulasztásával nem tudják sem a brigádok, sem a dolgozók, hogy mihez kezdjenek. A tervszerűtlen munka következménye az, hogy a gépállomáson naponta 8—10 traktoros van munka- nélkül A traktorosok és brigádvezetők nem tudják, mennyi hetük van, mennyi a napi tervük, így aztán azt sem tudják, hogy mennyit kell elvégezni egy-egy brigádnak, traktorosnak, hogy a gépállomás tér vét teljesíteni tudja. A gépállomás vezetősége nem számol azzal, hogy felelőtlen munkájával milyen nagy károkat okozhat magának a gépállomásnak és népgazdaságunknak. Nem számol azzal, hogy az ő lemaradásukkal hátráltatják termelőcsoportjaínkat az egyénileg dolgozó parasztságunkat is munkájukban. A dolgozók között kialakuló munkaversenyt nem segíti a vezetőség, hanem egyszerűen els'klik felette, nem segíti a dolgozókat kellőképpen munkájukban. Nem népszerűsítik az élenjáró dolgozókat, nem ismertetik a gyengébb eredményeket elért traktorosokkal a munkában kitűnt traktorosok munkamódszerét. Fokozni kell a traktorosok szakmai és politikai oktatását Üzemi értekezleteken ismertes- ék az elkövetkezendő munkák terveit, beszéljék át azokat. Az értekezletek keretében mondják el traktorosoknak, hogy a terv teljesítése milyen nagy jelentőséggel bír népgazdaságunkban. Mondják el. hogy jó munkájukkal saját életük szebbétételét segítik elő, 'többet keresnek. Vezessék be a röp- gyűléseket a brigádszállásokon, tárgyalják meg a napi politikai eseményeket. Neveljék a dolgozókat munkájuk megbecsülésére, felelősségérzetre. Elengedhetetlenül szükséges, hogy Csehi Vilmos, a gépállomás agronómusa több segítséget adjon ellenőrzésével és tanácsaival a dolgozóknak Csehi Vilmos agronómus is példát vehet az 1948-as évi gépállomási dolgozókról, akik gyalog járták a mezőket esőben, sárban, hogy m;- nél jobb eredményeket érjen el gépállomásuk és nem hivatkoztak arra, hogy nem jó, vagy nincs motor és gyalog nem lehet kimenni. A kaposfüredi és kaposhomoki termelőszövetkezeti csoportoknál 7 hold földet keile:t volna felszántani gyapot alá. A terület nem volt letakarítva. Csehi Vilmos ahelyett, hogy segített volna, hagyta az egészet, pedig a tanáccsal ha megbeszélte volna, akkor találtak volna módot a megoldásra. A jó tanács pedig mindig jó segítség és agronómusainknak sgíteni kell a csoportokat jó tanácsaikkal. A gépállomás vezetőségének, hogy lemaradásukat behozzák és hogy méltó részesei legyenek az építő munkának, minden erővel hozzá kell fogni a munkák helyes megszervezéséhez és minden erővel harcolni kell a hibák kiküszöböléséért. /Megyénk a legutóbbi kiértékelés szerint hetfedik helyen áll az őszi munkákban a megyék közti versenyben- A múlt heti esőzés a korábban elvetett növényekre kedvező hatással volt. Azok a dolgozó parasztok, akik nem hallgattak az ellenség hazug híresztelésére és porban vetettek, jól jártak. Különösen jó munkát végeztek az ősziárpa vetéseknél állami gazdaságaink, termelőcsoportjaink. Nem egy helyen ennek eredményeképpen ,már zöldéinek a vetések. A Minisztertanács határozatát az őszi szántási, vetési és .betakarítási munkákra vonatkozóan megyénkben az állami gazdaságok hajtották leginkább végre. Állami gazdaságaink ősziárpa vetési tervüket egyesi he' Igeken határidőre, szeptember tőre teljesítették. Állami gazdaságaink most a rozs vetését végzik, nagy lendülettel, eddig 47 százalékra állnak a vetéssel. Az ősziárpavetésnél még komoly lemaradás . van termelő csoportjainknál, ahol mindössze 64 százalékos a tervteljesítés. Ennél súlyosabb a lemaradás a rozs vetésénél, mely" ly-el 24 százalékra állnak. A lemaradás legfőbb oka, hogy a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai nem adtak megfelelő segítséget termelő cső portja' inknak■ Egyes gépállomások pedig tervszemítlenül. lazán dolgoztak. Több gépállomás még ma sem teljesíti a tervét és a tervfegyelem hiányának az egész mezőgazdaság kárát látja. Ez a két tényező gátolta terme lő csoportjaink őszi szántási'vetési munkáját. Járási tanácsaink elmulasztották az egyéni dolgozó parasztok munkálatainak szorgalmazását és itt míg nagyabb a lemaradás. Dolgozó parasztságunk az árpavetést eddig 56 százalékra végezte el. Ist- vándiban 50 mázsa ősziárpa még A Villamosmű és a Kutasi Állami Gazdaság dolgozóinak távirata az Országos Béketanácshoz Országos Béketanáes Titkárságának Budapest, Vécscy-u. 5. Mi, a Kaposvári Villamosüzem dolgozói örömmel értesültünk Sztálin elvtárs nyilatkozatáról, melyet a Pravda tudósítója előtt az atomfegyvernek Szovjetunióban tör' térit sikeres kipróbálásával kapcsolatban teltEbben a nyilatkozatban biztosítékát látjuk békés termelő munkánknak. Az imperialistáknak gyű' löletes háborús törekvését gátolja ez meg és nekünk erőt ad, hogy munkánkat még nagyobb lendülettel és odaadással folytassuk. Hi&zr szűk, hogy minden békeszerető nép egyetért Sztálin elvtárs nyilatkozatával, mert ez a nyilatkozat a nép békéjét szolgálja. Izzó gyűlöletet érzünk az imperialisták ellen, akik azi atomfegyvert békés munkánk lerombolására akarják felhasználni. Az imperialisták mindennemű provokációjára jobb munkával és többtermeléssel válaszolunk, Kaposvár, 1951. október 8-án. Kaposvári VillamOsmü dolgozói. Országos Béketanács Titkársága,, vesztették volna. Az a tudat, hogy Budapest, Vécsey'u. aAz állami gazdaság dolgozói 9- éri békeki sgyülésen megtárgyaltuk Sztálin elvtárs nyilatkozatát, amelyen a gazdaság dolgozói nagy lelkesedésüket és örömüket fejezték ki abból az alkalomból, hogy a világibéke őre, ébersége biztosítja a világ népeinek békéjét. Minden eset' ben leleplezte az imperialisták háborús terveit. Az atomfegyver eltiltásáért állandó harcot folytat. Az imperialistákra úgy hatott Sztálin elvtárs nyilatkozata, mintha az általuk kirobbantani szándékozó harmadik világháborút már el is a Szovjetunióban kipróbálták az atombombát, lelkesít bennünket munkánkban békeharcunkban. Nyit- godtabban, az eddiginél még sokkal erőteljesebben végezzük munkánkat, mert tudjuk, hogy békénk felett őrködik a hatalmas Szovjetunió, őrködik felette Sztálin elvtárs. Ezért forró üdvözletünket küldjük Sztálin elvtársnak és a magyar békeharc nagy vezetőjének, Rákosi elvtársink. Kutas, 1951. október 9. A kutasi állami gazdaság békebizottsága. ^xiiforíí Síéietek feketevágások miatt A kulákok feketevágásokkal és árurejtegetésekkel próbálnak támadást intézni a dolgozó nép ellátása ellen. A dolgozó parasztok azonban leleplezik a kártevőket és a feketézők elnyerik méltó büntetésüket. t Németh Gábor szanyí kulákhen- test nyolc évi börtönre, 500 forint pénzbüntetésre, foglalkozásától va_ ló eltiltásra és motorkerékpárjának elkobzására ítélték, mert 1950 októberében egy sertést, 1951 májusában pedig 2 borjut engedély nélkül levágott, valamint azért, mert 250 kg. zsírt és 76 kiló szalonnát rejtegetett. Szabó Gyula volt hentes és mészáros 2 évi börtönt, Tóth István pedig 1 év és 8 hónapi börtönt kapott, mert 1951 március, május és júniusban összesen három borjut közösen, enegdély nélkül levágtak. Kobela János jászkarajenői kulák gépészkovácsot 1 évi börtönre, 3000 forint pénzbüntetésre és 3000 forint értékű vagyonelkobzásra ítélték, mert 1951 szeptemberében egy sertést engedély nélkül levágott. Dobó Ferenc kiskundorozsmai lakost 3 évi börtönnel, 500 forint pénzbüntetéssel és 500 forint értékű vagyonelkobzással sújtottak, mert 1951 március óta hat borjut és Í2 birkát enegdély nélkül levágott Makkaí Lajos tápiószöllősi lakost másfél évi börtönnel büntettek 7 borjú engedély nélküli levágása miatt. mindig a földműveszövetkez.ef raktárában van. A helyi tanács nem sokat tett, hogy a dolgozó parasz' tok közt felvilágosító munkát végezve, az ősziárpa vetésének előnyéről meggyőzzék őket. 7\7em harcoltak a maradiság ^ ’ ellen, pedig az idei ősriár- pa terméseredmények is fényesen igazolták, hogy az ősziárpa terméshozama 3—4. sok esetben 5 mázsával is több. mint a tavaszi árpáé. A dolgozó parasztok ragaszkodnak a régihez, a falu kulákjai és egyéb ellenség nem szívesen látják, ha dolgozó parasztjaink több jövedelemhez jutnak, épp ezért ágálnak az ősziárpa vetése ellen. Szívós felvilágosító munkával meg kell győzni a dolgozó parasztokat, arról, hogy amikor ősziárpát vetnek. a több jövedelem alapját rakják le, hisz elsősorban maguk látják hasznát- A bakházai tanács jól oldotta meg az őszi munkák végzését, mert az állandó bizottság tagjai már jóelőre ismertették a dolgozó parasztokkal a község tervét. Az állandó bizottsági tagok felosztották maguk közt a községet és rendszeresen látogatják a hozzájuk tartozó dolgozó parasztokat. Naponta értékelik, hogy melyik dűlőben, melyik dolgozó parasztnak vein még vetetten földje, vagy le nem takarított terménye. rbben a községben helyesen használják (fel a verseny- táblát is az őszi munkákban élenjárók népszerűsítésére és a hanyagok bírálatára, serkentésére. Ezzel a módszerrel elérték, hogy községükben! az összes szántási-vetési, betakarítási és trágyahordási munkákat 73 százalékra elvégezték. Bakháza község az őszi munkák jó és gyors elvégzésével a megy* élenjáró községe lelt. Jó eredményt ért el Rinyabese* nyő község is, ahol 72 százalékra állnak az őszi munkákkal. Községi tanácsaink vegyenek példát ezeknek a tanácsoknak munkaijáról. A legutóbbi kiértékelés fszerir|b az őszi szántási-vetési, betakarítási munkákban a legjobb munkát a fqnyódi járás végezte, ahol az ősziárpa vetése mellett kiváló eredményt értek el a rozs vetésénél, mellyel eddig 93 százalékra áll' nak, ők elsők ct búzavetésben is, mellyel 20 százalékra állnak. A kukorica, burgonya betakarításnál is jóval megelőzték a többi járásokat- Második helyre a marcali járás került, amely a múlt héten még a harmadik helyet foglalta el. Megjavult a munka a nagyatádi járásban is, lemaradt a tabi járás, amelynek eredményét az rontja le, hogy a búza vetése és a kukorica betakarítása lassún halad. Lemaradt a siófoki és a kaposvári járás, ahol sokkal nagyobb gondot kell fordítani az őszi munkákra. 'TUmácsainknak feladata, hogy mozgósítsák a dolgozó parasztságot az őszi munkák gyors elvégzésére, miért minden percet ki kell használni, ha azt akarjuk, hogy jövőre bőséges termésünk legyen. Minden percnyi késedelem többmázsás terméskiesést jelent, inéi t az ösziárpa, rozs vetését már be kellett volna fejezni és sürget a búza vetése js. Az összes betakard ásni váró növényeink beérlek. Sok munka vár ránk, községi párt- szervezeteink irányítsák mindenütt az őszi mezőgazdasági munkákat, mozgósítsák a népnevelőket, a község élenjáró dolgozó parasztjait. Szervezzenek párosversenyt dolgozó parasztságunk közt s naponta értékeljék munkájukat. Az élenjárókat népszerűsítsék, írják ki a dicsőség táblára. Párt- szervezeteink még fokozottabban leplezzék le a kulákok mesterkedéseit. Tanácsaink vonják felelősségre azokat, akik szabotálják a munkát. Ügyeljenek, hogy a kulákok ne vessenek csávázatlan vetőmagot, mert ezzel megfertőzik a többi dolgozó paraszt termését is. Ellenőrizzék a kulákokat vetés közben, mert előfordul, hogy homokot kevernek a vetőmag közé, vagy kevesebbet vetnek el, mint amennyit rendesen kellene. Ezzel kétszeresen károsítják meg dolgozó népünk államát. Ezek ellen a szabotálok ellen erélyesen kell felvenni a harcot, hogy megakadályozzuk őket ellenséges tevékenységükben. T
