Somogyi Néplap, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-04 / 231. szám

A Dunai Vasműért, a budapesti földalatti gyorsvaséiért, az Inotai Erőműért, a Tiszalöki Víz­műért, az ötéves tervért, a magyar nép boldog jövőjéért, a szocializmusért jegyezz békekölcsönt! POTONY KÖZSÉG DÉLSZLÁV DOLGOZÓI NEM FELEJTIK A MÚLTAT Potony községtől alig párszáz j méterre van Titóék .Jugoszláviája,! ahol a jugoszláv dolgozók a leg-1 nagyobb nyomorban tengetik éle" tökei, húzzák Tiltóék igáját. A dől. goifők számára csak a reggeltől es­tig tartó robot vár, melynek gyü­mölcsét a Wallstreet, urai vágják zsebre. A naponta háromszori ku' korieakenyérben, adófizetésben bő­ven van része Jugoszlávia népei­nek. Nem is olyan nagyon régen, 8— 10 évvel ezelőtt Potony község dol­gozóinak is Jugoszlávia népeihez hasonló élete volt a Uorthy-fasiz- mus alatt. Potony község dolgozó parasztsága is teljes sötétségben és elnyomásban élt. El volt zárva a művelődéstől, a kultúrától. A föl" desumk, lökések nem törődtek az­zal, hogy a dolgozóknak megélhe­tésük. ruhájuk, rendes lakásuk le felsőiskolák feléi is. Egyetemekre mehetnek. Az ő számukra nem a lei" váltságosak monopóliuma a tudo­mány és a hozzá vezető út, a tu­dás. Potony község dolgozói nem fe­lejtették el a múltat, jó munkájuk­kal hálálják vissza mindazt, amit Pártunktól, államunktól kaptak. Kenyérgabona és takarmánygabona beadási .tervüket 100 százalékra teljesítették. Az őszi szúniás'vetés, betakarodási munkákban (s elsők akarnak lenni. Potony község dolgozó paraszt­sága nemcsak munkájával segíti a szocializmus építését, hanem ha kell, anyagiakkal is harcol a béké-1 ért. Potony község dolgozói szíve-1 sen fogadták a II. békekölcsön-! jegyzést, már eddig 11-000 forinttal járidtak hozzá a béke megerősítő" séhez, ötéves tervünk megvalósítá­súhoz. Gqrjenácz Józsetf 8 holdas dolgozó paraszt is szívesen jegy­zőit 500 forintot, mert tudja, hogy ezzel a saját jövőjét építi és egy­ben harcol a múlt ellen, amelyben mint hónapszámos, karakókban töltött! életét. Pávics .Márk 4 holdas dolgozó paraszt 500 forintot jegyzett, mqndva, hogy — szívesen adom, mert ilyen szép életem még soha­sem volt. Szívesen adom, mert tu­dom, hegy ezt százszorosán vissza­kapom Tudom, hagy az enyém, és a többi dolgo-zó forintjaiból lesz jövőre villanyunk, mozink a falu­ban. Föltimür&H&zih'etke&etek hírei gyen. A község dolgozóinak legnagyobb része hónapszámos munkáival ke­reste meg kenyerét. Mint délszláv anyanyelvűnket nem becsülték ak­kor, úgy bántak velük, mint az idegenekkel. Gyermekeik jövője is céltalan volt. Az iskolákban meg" tiltották, hogy anyanyelvűket gya­korolhassák. Nem egyszer történt meg, hogy a tanítók megverték a gyermekeket, mert anyanyelvükön mertek beszélni, A dologzók is csiuk odahaza, a családban beszél- h ettek a nya nyelvükön. A felszabadulás után Pártunk ve­zetésével megváltozóit Potony község dolgozóinak élete is. A falu új kultúrházat kapóéi tel­jes berendezéssel, könyvtárat, ahol a dolgozó parasztok tanulhatnak, szórakozhatnak. A könyvek segít­séget nyújtanak az egyes problé" máik megoldásában, segítik mun­kájukban. Telefont, új iskola-pado. kát kaptak, ahol gyermekeik bol­dogan tanulhatnak. 10 lakóház épült a községben. A dolgozók gyer­mekei előtt biztos jövő áll- Pár" »tunk, kormányzatunk gondoskodott Inról, hogy gyakorolhassák anya­nyelvűidet és ennek érdekében Szláv anyanyelvű iskolák létesül­tek. De nemcsak az alsófokú isko­lákban tanulhatnak gyermekeik, hanem nyitva van ,az út a középr ésj A kadarkúti terményfclvásárló kényelmesebb megoldásnak talál­ta, ha a dolgozó parasztokat meg­rakott szekerekkel hazaküldi ahe­lyett, hogy átvenné a kukoricát. A községi tanács több ügyeimet fordítson a szövetkezei munkájára, hogy a következőben Pozsgai elv- társ ahelyett, hogy visszaküldené a kocsikat, ezzel akadályozná a begyűjtést, népnevelő munkát vé­gezzen a begyűjtés érdekében. * * :|: Németh Gyula öreglaki ügyveze­tő elhanyagolta a szállítási szerző­déskötést. Szeptember 29-ig a köz­ségben csak 10 mázsára kötöttek szállítási szerződést a dolgozó pa­rasztok. A földiművesszöveiikezet ügyvezetőjének nagy része volt eb" ben a lemaradásban. Ezért az igaz­gatóság Németh Gyula ügyvezetőt leváltotta­* * * hulla község pártszervezete jó munkát végzett a burgo>nyaibegyüj- tésben. 4 község eddig 110 száza­lékra teljesítette tervét. Lulla köz­ség dolgozó paiaszijai a burgonya- begyűjtésben elnök lettek a tabi jár rásban. De jól halad a kukorica begyűjtésével is. Jelen’eg 35 szá­zalékra teljesítette a község a be- gyűjtési tervéit. A tabi járás párt- szervezetei kövessék Lulla község j pártszervezetének jó példáját. Nem nehéz kitalálni’, miért nem megy GöÜén a begyűjtés. Azért, mert a község vezetői sem mutatnak pél­dát. Á párttitkár elvtárs és a ta­nácselnök sem kötöttek felesleges kukoricájukra szállítási szerződést. A párititkár (Ívtárs és a tanácséi" nők elvtárs személyes példamuta­tásukkal javítsák meg a község ku* kuric&begyüjtési eredményét. * * * Sutyor Lajos 12 holdas somogy- jádi dolgozó paraszt a kenyérga- bon: begyűjtésben js az élenjárók között volt. Most a kukorcía be­gyűjtésében is példát mutat gaz- datársainik. 285 kiló kötelezettsé­gével szemben 13 és fél mázsa ku­koricát adott be, 481 százalékra teljesítette beadási kötelezettsé­gét, Somogyjádíak kövessétek Su­tyor Lajos példáját, •Jc * :* Buksiban 180 százalékra teljesí­tenék a szállítási szerződéskötési tervet. Ráksi községben 10 dolgozó paraszt kivételével mindenki kö­tött szállítási szerződést. Ráksi élen­járó dolgozó paraszt jen, győzzétek meg azokat is, akik eddig az ellen­ség hangjára hallgatvcrfelmulasztot­ták felesleges kukoricájukra a szál­lítási szerződést megkötni. Ne le­gyen Ráksiban egyetlen dolgozó paraszt sem, aki feleslegét nem az á lamnak adná át. Őrizzétek meg j továbbra is a község becsületét. Nagyatádon a népnevelők együtt viszik a kölcsön jegyzési agitációval a begyűjtést Nagyfád községiben is már 8 nap ó!a folyik a II. békekölcsön- jegyzés, de ugyanakkor nem ha­nyagolják el a többi munkákat sem- A termelő munkáiból, az őszi mezőgazdasági munkákból egy pil­lanat kiesés sincs. A község dol­gozó parasztsága mindent elkövet, hogy minél előbb befejezhessék a~ őszi termések betakarítását és a begti'ü jtésél. A község eddig már 50 százalékra áll a kukoricaszedéssel. Kinder György 6 holdas dolgozó paraszt és Pál József 5 holdas dol­gozó paraszt 400 forintot jegyzett. Bekapcsolódlak a népnevelő mun­kába, 10 család lejegyeztetését vál­lalták. Horváth István 200 forin­tot jegyzett. Személyesen ment el a tanácsházhoz és azt mondotta — én tudom, mit jelent számomra a demokrácia és mit adott nekem Pártunk. A múltban, mint egy rab­szolga úgy éltem, most pedig sza' bad j és boldog ember vagyok. Meg van a megélhetésem és egyenlő vagyok a többi dolgozóval, ezt a szabadságot én féltve őrzöm, most a jegyzésemmel harcolok érte. De ha kell, bármilyen más eszközzel is harcolok érte. Nagyatád község eddig 79-700 fo­rintot jegyzett le, az üzemi mun­kásokon kívül. Ebből a pénzből 2 családi házat tudunk építeni és 4 bölcsődét tudunk felállítani. A jegyzés tovább folyik a községben, eddig egy nevelőpárnak 10 családot kellett lelátogatni, most ezen 1* változtattak, egy népnevelőpárnak 3 családot kell lelátogatni és így j a népnevelő munkáit sikeresebben j tudják végezni. A jegyzés kezdetén, a népnevelők megfeledkeztek a ku- J koricabegyü jiés agitáció járói, azt j gondolták, hogy most az ráér, ar­ról ne is beszéljünk. A pártszervezet és a tanács azon"! ban ezen a héten már megbeszélte a népnevelőkkel, hogy a békeköl­csönjegyzési ayiíációt kössék össze a kukoricabegyüjtéssel és szerző­déskötéssel. Most, amikor békekölcsönjegy­zésre agitálnak, két ívet visznek magukkal: egyik a békekölcsön, a másik pedig a kukorica­szerződéskötési ív, aminek máris mag van, az eredmé­nye, mert felvilágosítják a gazdá­kat. hogy a szerződéses kukoricáéi •mázsánként 10 forinttal többet fi- zéi államunk, ezenkívül mázsán­ként 35 forintos vásárlási utalvány1 kapnak. Farkas József 7 holdas dolgozó paraszt, a kötelezettségén felül 160 kilogramm, Nagy István 2 mázsa, Horváth István 170 kilo­grammra szerződőit le. „Jegyezzetek békekölcsönt, hogy ezzel Is újabb csapást mérjünk m háborús uszííókrm*6 Hollád község dolgozó paraszt járnak felhívása megyénk dolgozó parasztjaslioa! Mi, Hollád község dolgozó parasztjai kormányzatunk felhívását a második békekölcsön jegyzésére lelkesedéssel fogadtuk valameny- j nyien. Eddig 110 százalékra tettünk eleget a második békekölcsön- jegyzésiintmek, mert tudjuk, nogy magunkat, községünket és orszá­gunkat erősítjük, békénket szilárdítjuk meg az államunknak adott pénzünkkel, Somogy megye dolgozó parasztjai felhívunk benneteket, hogy kövessétek példánkat, harcoljatok ti is a békénkért, jegyezzetek má­sodik békekölcsönt, hogy ezzel is egy újibb csapást mérjünk a há­borús uszítókra. Előre a második békekölcsönjegyzéssel hazánk szo­cialista építéséért, a békéért. Hollád község dolgozó parasztjai nevében: * Péter István, t Péter Jenő, . Szaki István dolgozó parasztok. CSAK TUDNÁK VELETEK EGYÜTT LENN! ÉS BOLDOGAN ÉLNI Egy jugoszláv dolgozó levele magyar rokonaihoz Sz. P. két évvel ezelőtt . került I Magyarországra feleségével együtt. Azelőtt Jugoszláviáiban éltek, Tito fasiszta rémuralma Sz. P.-f is kényszerítette arra, hogy a jugo­szláv területet elhagyja. Tito UDB- je nem feledkezik meg arról, hogy a becsületes dolgozó embereket ha­marosan eltegye láb alól, akik csak óhajtják is a békét és hálájukat fejezik ki a szOrvjet népnek, amely felszabadította őket a fasizmus alól. Sz. P,-nek és feleségének élete is csak szenvedés és nyomor volt Jup goszláviáiban, mert a fasiszta Tito janicsárjai mindent elvittek tőlük, ami csak megmozdítható volt. Ren­des munkát nem kaptak, amiből meg tudtak volna élni­Magyarországon pedig a munkás- emberek a legnagyobb megbe^siilés- ben és emberi jogokkal szabadon és jómódban élnek. Tito fasiszta poli­tikája arra tanítja a jugoszláv dol­gozókat, hogy a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban, köztük Magyarországon is az embe­rik nyomorognak, mert nőm tud­nak munkát szerezni. Tito aljas politikáját leplezi le Sz. P. is, aki saját meggyőződése alapján így ír Jugoszláviában élő rokonainak — Nagyon jól érezzük magunkat, mun­kánk van, ahol csak akarunk dol­gozni. És boldogan élünk Magyar- országon. Csak bár ti is itt lehet* nétek. Sz. P. most is több levelet kap Jugoszláviából, amiben rokonai ar­ról számolnak be, hogy milyen most az életük- Állandóan az UDB zaklatja őket. mindenüket elviszik és kényszermunkára hajtják a dol­gozókat, mert másképp nem akar­nak dolgozni. Tudják, hogy a jiigO- szláv fa, ámít kitermelnék, nem saját országuk építésére szolgál, haT nem az imperialisták részére megy, amiért Jugoszláviában rágógumit kapnak. Jugoszláviában senki előtt sem kétséges már, hogy a nyersanyagot külföldre szállítják, hadi felszere­lést kapnak érié, ami egy újabb véres háborúnak előkészítését szol­gálja. Titoi bármilyen aljassággul is kényszeríti a jugoszláv dolgozó­kat, hogy dolgozzanak, de minden­kor megtagadják azt, mert — mint írják — éhhé vért nem hajlandók dolgozni. Sz. P. egyik rokona a következőket írja levelében „Szeretett gyermekeim; most mór annyira felgyógyultam, hOgg tudok levelet írni, de tudjátok, olyan beteg voltam, hogy azt hittem, nem is fogom megérni, hogy még egyszer írhatok nektek. 41.5 fokos lázban szenvedtem és tudjátok, hogy nem volt pénzem, hogy orvost, vagy orvosságot tudtam volna fizetni. Leveleteket megkaptam, mely' ben azt írjátok, hogy nagyon jól vagytok és pénzt is tudtok szépem keresni. Tudjátok, hogy nálunk csak ágig lehet pénzt keresni, ha az ember elmegy kuídkhoz dolgozni, azért a pár dinárért és bizony ne­kem pénzem nagyon ritkán van. Itt nálunk is most szedjük * kukoricát, de ahogy leszedjük, úgy viszik is a janicsárok­Édes gyermekeim, nem tudom, mi lesz velünk, talán még éhen is kell halnunk, csak tudnék veletek együtt lenni és boldogan együtt élni. Nemi sajnálnám itthagyni még azt a kis értékemet sem, ami még meg van. Elhiszem, hogy Magyarországon nektek n&gipOn jó helyetek van, minap átszökött Magyarországról öt csendőr, akik elmondták, hogy Magyarországon van munka és meg lehet szépen élni. Megkér deztem tőlük, hogy ők akkor miért szöktek át, erre azt válaszolták, hogy órájuk Magyarországon nincs szükség. Ebből a szóból megértet­tem mindent és tudom azt, hagy minden becsületes dolgozónak van helye Magyarországon, aki dolgozni akar és látom, hogy hozzánk csak az ilyen csavargók jönnek át, akik kerülik a munkát. A kis gyermekek egészségesek, tsak nem tudo-k nekik ruhát ven­ni. Úgy sajnálom őket, ha esetleg meghalok, mi lesz velük, tudod & „dom“ (internált gyermekek otthona), akkor sohasem fogjátok mßg~ rttlálni őket, mert ezek az átkozottak úgy elviszik őket. Az UDB me­gírd zaklat, nem tudom, mit akarnak velem.“ Így fejeződik be a levél, amit | Sz. p. rokna küldött Magyarország­ra. Sz. P. tudja azt, hogy mit je­lent szabadon élni, amit Magyaror­szágon érhetett el és tudja, hogy mit jelent szántára a béke, ezért ő sem feledkezik meg a dolgozó nép államáról, mely ezeket lehetővé te. szí számára. Ezért örömmel is ajánlotta fel pénzét a dolgozó nép államának és 400 forint havi kere­sete mellett 800 forint békeköl" csont jegyzett. A neveket nem írjuk meg, ne­hogy Tito helyi ügynökein keresz­tül kellemetlenséget okozzunk Sz. P. rokonainak. A levél a szerkesz­tőségben megtalálható. Lelkesen folyik a békekölcsönjegyzés a nagy bérc ki állami gazdaságban A pálmajori üzemegységben a traktoros brigádból elsőnek Ta­kács József jegyzett le 1100 fo­rintot, maid utána Gyurina Pál, Heilink Zoltán, Német Gyula 1000—1000 forintot, Kovács Imre és Vogronics Géza 800—800 ’ fo­rint jegyzés után elhatározták, hogy versenyre hívják ki az im- remajori traktoros brigádot. Ez a lelkes hangulat hozzájá­rult a további eredményekhez és elősegítette a népnevelők munká­ját. Schuster Géza mezőőr, 62 éves, fizetése 380 forint, azt mon­dotta: „két világháborút megér­tem és a második világháború után jutottam csak házhelyhez, amelyen egy kis házat építettem, melyben boldogan élek. Azért jegyzek 400 forintot, hogy én is hozzájáruljak a dunapentelei és hasonló más nagy építkezés anyagainak és gépeinek saiat erőnkből való biztosításához. Tu­dom azt, hogy ezzel a kevés ősz- szeggel is községünk és más köz­ségek villamosítását segítem elő." A pálma >ori traktorosok felajánlásokat tettek a termelés fokozására. Gyurka Pál vállalta, hogy mun­káját az eddig vállalt száz száza­lék helyett 120 százalékra fogja egész éven keresztül teljesíteni. Vállalta, hogy a legnagyobb lelki- ismerettel fogja a talajmunkát el­végezni, a tervezett termésátlagot 15 százalékkal növelni, A gépal­katrészek e használódását lelkiis­meretes gépápolással a legmini­málisabbra csökkenti. Grankberger Sándor vállalta, hogy teljesítményét 115 százalék­ra emeli és ugyancsak a 15 száza­lékos tersnésnövelést fog elérni. A traktoros brigád versenyre hív­ta ki az ímremajori traktoros bri­gádot- Vállalták, hogy a m..nk:i- csapat-lapo* - pontosa:-, és hiba ná'kül vezetik. Kampics Lajos bri- gádvezeíő Vállalta, hogy legjobb tudásával neveli, irányítja és el­lenőrzi a brigád tagjait, A gépi munkát úgy szervezi meg, hogy ez üresjárat teljesen megszűnjön. A jó példák láttán Imremajcrban is fokozódott a lendület. Az üzemegység vezetője, Gam Já­nos első jegyzését, 15C0 forintot, 2CCG forintra emelte fel. Böröcz fi Emil és Matyó Sándor *1400—-. 1400, íványi László gépész pe­dig 1000 forintot jegyzett. Boók János párttitkár, Somlyó Ferenc íőagronómus, Bölcz József alap- szervezeti titkár 2000—2000, Sze­der Pál tervelőadó 1800, Dudás József 1500 forintot jegyeztek, de általában a központ minden dol­gozója példásan jegyzett. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents