Somogyi Néplap, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-23 / 222. szám
Vasárnap, 1951, szeptember 23, SOMOGYI NÉPLAP 3 Államunk jól gazdálkodik a megyénk dolgozói által adott kölcsönnel A szocializmust építő országunk falvainak átalakulását, újjászületését a villany és a gépállomások mellett a kultúrotthonok is jelzik. A kultúrából évszázadokig kirekesztett nép birtokba veszi a kultúrát, othonokat épít számára, ahol tanul, művelődik, szórakozik. A dolgozó nép művelődési igényei hatalmasan megnövekedtek, melynek kielégítését Pártunk és államunk szintén elsőrendű feladatnak tekinti. A mozik, kultúrotthonok, .könyvtárak százait építi fel és ad. ja népünk kezébe. 1945 óta megyénk területén 97 új kultúrotthon készült el és még ennek az évnek a végére a kultúrotthonok száma Somogy megyében 120-ra fog emel kedni. í 10 millió forint beruházással j tó bizonyítéka r-nnak, hogy a í»épül a nagy békeinű, a Kaposvári TexWlkonrbínát. Világos, nagy, korszerűen berendezett munkatermek épülnek. A többezer munkást foglalkoztató gyár egyik kézzelfoghavaly jegyzett békekölcsön, melyet a dolgozók olyan lelkesen jegyez, tek, a dolgozóink anyagi felemelkedését szolgálja. Az a munkás, aki a békesnű felépítésén dolgozik, saját kölcsönén vett téglát, ge rondát építi a falba, a tetőre. Áldozata nem hiábavaló, szebbé teszi vele a maga és dolgozó társai életét, biztossá a jövőjét. Somogy megyében 1945 óta 62 km. utat építettünk. Ehhez az úthoz felhasználtunk 295.800 köbméter kő- és mintegy 4200 köbméter egyéb anyagot. Ha ezt a kőmennyiséget í méter magas és 1 méter széles falba építettük volna, akkor ez £ fal az egész megyét körülérné. Az út hossza akkora, mint Kaposvár és Szántód közli távolság. A nagybirtokosok világában a föld művelésének elmaradottsága, gépi erők hiánya a dolgozó pareszt küzdelmes életét nehezítette meg és alacsony volt a termésátlag, A földesúr kevés gépet alkalmazott, mert az olcsón, éhbéren tartott dolgozókat használta ki a gépek he lyett- 1938-ban Somogy megye nagykiterjedésű szántóföldjén 300 darab traktor volt, a 100 kataszí- ráiís hold szántási átlagot véve alapul 30,000 hold földet lehetett megművelni. A népi demokrácia gépesíti a mezőgazdaságot, A Párt javaslatára gépekkel segíti a dolgozó parasztok munkáját- A gépesítés nyomán könnyebb lett a föld megművelése, magasabb lett a termésátlag. 1951-ben Somogy megyében a traktorok számát 98i-re emelték, Ennyi traktor munkaképessége elegendő majd 1 millió hold felszántására, ami több mint megyénk egész területe. Pártunk vezetésével így valósul meg ötéves tervünk nyomón országunk, dolgozó népünk anyagi és kulturális jóléte Gép ember nélkül: rozsdás vas, holt anyag Felvázoltuk iparosításunk anyagi erőinek hatalmát. Megjelent előttünk a földből kinövő száz, meg száz új gyár képe. végeláthatatlan sorban vonultak el az isme rős. és még ismeretlen termelő be. rendezések. Gép ember nélkül: rozsdás van, holt anyag. A munkaerő kérdése egyik legfontosabb új feladatunk, amellyel ötéves tervünk során meg kell birkózni. Felemelt iparosítási tervünk új helyzet elé állítja az ország népét. A tervidőszak alatt f>50 ezer új munkaerőnek kell munkába állnia. Mekkora ez a szám? Nagy-Buda' pest lakosságának a fele, de úgy Ihogyi a mu született csecsemőket és a kórházi betgeket is be leszá miijük. Magyarországon a tőkés idők I egyes éveiben félmilliónál is több volt az ipari munkanélküliek szá ina. Olaszországban most is van 4 millió munkanélküli. Nyugat-Né' metországban 2 és félmillió, Ja pánban 18 millió, a keresőképes lakosságnak 'több mint egyharmada. Természetesen népi demokráciánk sem tudta máról-holnapra felszámolni a munkanélküliséget. Eh hez bizonyos időre TO/lt szükség ha nem is nagyon hosszú időre. Hároméves tervünk idején, dí még ötéves tervünk első felében is az volt a kérdés, miként foglalkoz tassuk teljes mértékben a rendelkezésre álló munkaerőt? Most már visszavonhatatlanul megszüntettük országunkban a tőkés rendszernek ezt az átkos örökségét: a munkanélküliséget. A régi Magyarországon a legn* gyobb termelés idején összesen 600 ezer munkás és tisztviselő dolgozó;; a gyáriparban. Az ötéves tér' végére annyira emeljük a gyáripar: 5 munkások és tisztviselők létszámát, hogy hazánk felnőtt lakossá" gának többsége (mintegy 53 százaléka) a nagyiparban dolgozik! A munkaerő valaha az éhség korbácsa által hajszolva magától je- lentkezelt és dörömbölt a gyárak kapuin. Bizonyos, hogy az új helyzetben a munkaerő nem áramlik magától a munkahelyek felé. A magyar far luban nincsen éhség, megszűnt o menekülés a város felé. Át kell térnünk a szervezett toborzásra ési a munkaerő tervszerű elosztására. Fiatalok Kik lesznek a munkába lépő új erők? Egy részüket a termelésbe kerülő fiatalok teszik ki. ötéves tervünk úgy intézkedik, hogy a gyáripari tanulók létszámát 1954-ig 85 ezerre kell emelni. Már 1951-ben 57 ezer az ipari tanulók száma- Tíz évvel ezelőtt épp úgy, mint ötven, vagy száz esztendeje, ta- noncnak, inasnak lenni keserves dolog volt. A kisiparosnál mindenes cselédek voltak, a nagyobb üzemekben kifli tónak, takarítónak használták őket. A testi fenyítés napirenden volt, a tanonc panaszkodni sem mert. Hová is fordult volna? A társadalom kivetettje volt. Kevés mester, vagy segéd gondolt arra, hogy a tanonc- nak már a név» is tanításra utal és az ő feladatuk volna tanítani. Ilyenfajta helyzetben, vagy a még ennél is rosszabb munkanélküli" ségben sínylődik ma is a - nyugati országok sokmillió fiatalja. Nálunk ma ipari tanulónak lenni cseppet sem kisebb dolog, mini középiskolai tanulónak. Tanulómühelyeinkben 1951-ben 19 ezer ipari tanuló dolgozik. 7’a' í Ailó ott hónainkban, ahol könyv' tárak, tanulószobák « művelődés, a sport számos lehetősége várjm • fiatalokat, már 20 ezer ipari tanuló lakik. .lólszabott fekete egye*, ruhájukban, tányérsapkájukban a főváros és a vidéki városok egyre népszerűbb jelenségeivé váltakFalusi nők A falu munkaerőtartalékai egyre nagyobbak lesznek- A gépesítés révén fokozatosan egyre több munkaerő szabadult fel a mezőgazda" ságban. A parasztság a gépeket iparunktól kapja, érdeke, hogy felszabadult munkaerőit elküídje a gyárakba, nem utolsó sorban éppen a mezőgazdaság további gépesítése érdekében. A nők tömegesen áramlanak az ipari termelésbe az ötéves terv során. 1950-ben egész iparunkban 26.5 százaléka volt a nők aránya. Mindenütt kitűnően megálltak a helyüket a termelésbe«. Nem egy esetben jobban, mint' gyakorlott férfitársaik. Nemcsak kiváló szövőnőink vannak, hanem kitüntetett női esz- icrgályosaink is. A magyar nők meghódították a gépkocsik kor- mányekerekeit, az építőállványokat, a vasúti pályaudvarok jelző- oerendezéseit . 1954-ig az iparban dolgozó nők száma megkétszereződik. Az építőiparban dolgozóké az eddiginek majdnem a tízszerese, & köziek« dési dolgozóké pedig háromszorosa lesz. Felfelé vezet a magyar nők útja, az út nem más, mint a nők gazdasági, politikai és kulturális egyenjogúsításának útja. Vannak, akik még húzódnak ettől az úttól. A húzódozás indoka; a háztartáshoz köti őket a főzés, a mosás, a gyermekek gondozása. Államunk segítségükre siet. A terv a női dolgozók munkábaállí- tásának megkönnyítésére a bölcsődei férőhelyek számát megnégyszerezi, a csecsemőférőhelyek számát 20 ezerre, az óvodai férőhelyek számát 14 ezerre emeli. A burgonyahámozógéptöl olcsó mosógépig mindenfajta könnyen kezelhető és kevés áramot fogyasztó készülék kerül a dolgozó asszonyok othonába. A központi mosoda és a tisztító vállalatok kifejlesztése megszabadítja az asszonyokat a legnehezebb háztartási munkáktól. A fiatalokon, a nőkön és a falusi dolgozókon kívül megköny- nyítjük a magánkereskedelem és magánkisipar becsületes, képzett dolgozóinak bekapcsolódását is az ötéves terv nagy munkájába. >- — - rmnnf-Tr-i-r-M- wmiri— Dolgozó parasztságunk előtt megnydt a felemelkedés útja. Egyre több azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik látva a nagyüzemi gazdálkodás előnyét, a szövetkezés útjára lépnek. Pártunk és kormányunk nagymértékben segíti termelőcsoportjainkat törzsáliat- áilománnyal, nemesített vetőmaggal stb. A temelőcsoportok állatainak 1945 óta 2100 méter kosz- szú istálló épült 2800 férőhellyel. Az állami gazdaságok részére pe- dirf 2000 méter hosszú istálló, A? újonnan épült istállók és a már meglévők épületanyaga annyit tesz ki, ha egybe építettük volna, ak kor Kaposfőről Kaposvárra fedett istállóba» lehet»« vásárra fehajta- ni az állatokat.
