Somogyi Néplap, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-19 / 218. szám

I

2

SOMOGYI NÉPLAP

CsütönöfP 1951 szeptember 20.

A MEPEK HECtT-B

A dicső Szovjet Hadsereg katonái még Berlint ostromolták, amikor 1945 májusában Kennet Baldwing amerikai közgazdász az American Aconomic Association 57. közgyűlésén a következő figyelemreméltó kijelentést tette: „A háború az egyetlen elfogadható módszer arra, hogy nagyarányú fogyasztást lehessen biztosítani és nyilvánvaló, hogy az emberek ehhez a módszerhez folyamodnak, ha a bőség terhe már túlságosan nehéz lesz számukra A világ jelenleg a saját maga által teremtett szörnyű dilemma harapófogójában küzkö- dik: vagy háború révén kibővíti a.- fogyasztást, avagy válságok és munkanélküliség révén csökkend a termelést.“

Kenne;, Baldwingnak idézett kijelentése visszatükrözi az amerikai imperialistáknak azt a felfogását hegy a kapitalizmus általános válságából csak egyetlen kivezető út lehetséges: az új világháború. Az amerikai monopoltőke ezért azt tűzte ki célul maga elé, hogy erőszak és új háborúk útján amerikai világbirodalmat hoz létre, amely méreteiben felülmúlna minden más. a tör: énelemben eddig ismert világbirodalmat. Az amer.kai imperialisták a maguk gyarmatává akarják változtatni az egész világot szuverén népeket rabságba akarnak dönteni.

Az USA és Anglia uralkodó körei ez,ért letértek a Szovjetunióval és a többi demokratikus országokkal való együttműködés útjáról, mindenképpen igyekeztek aláásni az Egyesült Nemzetek Szervezetét, eszeveszett fegyverkezési versenybe fogtak, különféle agresszív blokkokat kezdtek összetákolni. Ezek az agresszív blokkok a demokráciának és a szocializmusnak a háború alatt és után az egész világon megnőtt erői ellen irányulnak.

Az új világháború előkészí

" töve azonban az amerikai imperialisták részéről kedvezőtlen viszonyok között történik. A szovjet nép győzelme a nagy honvédő háborúban, a reakc’ós, nép- ellenes rendszerek megdöntése és népi demokratikus rendszerek lé t-esitésc egész sor országban százmilliók bekapcsolódása az aktív politikai éle be, óriási mértékben megerősítette a béke és demokrácia táborát. A néptömegek megértették, hogy országaik sorsát nem szabad többé reakciós vezetőkre bízni. A népek nem akarnak többé a régi módon élni és kezükbeveszik sorsuk intézését. Tanúi vagyunk minden országban

— a kapitalista országokban épp úgy, mint a gyarmati országokban

— hogy a dolgozók többsége, élen a munkásosztállyal, a legszorosabb egységben sorakozik fel a marxiz- inus-leninizmus alapján álló, harc- edzett kommunista és munkáspártok mögé, hogy megdöntse az imperialista háborús uszítok népelnyomó uralmát.

A békéért vívott harc döntő tényezője: a Szovjetunió. Elsősorban a "szovjet állam szocialista gazdasági és társadalmi rendszeréből következik. A Szovjetunió békés nemzetközi politikájának alapjait Lenin és Sztálin, a prole- tárforradalom nagy vezérei és a szovjet állam megalapítói dolgozták ki.

A Szovjetunió szocialista gazdasági rendszere nem ismeri a term<dőeszközök magántulajdonát. Célja nem a profitszerzés, nem ez a rugója gazdasági élete fejlődésének, hanem a nép anyagi és kultúrál's életszínvonalának állandó emelése. A Szovjetuniónak nincs szüksége idegen, külső piacokra, idegen országok nyersanyagára, olyan külpolitikára mely más népek és országok leigázására és kifosztására vezet. Hisz a Szovjetunió mérhetetlenül gazdag nyersanyagforrásokban, szocialista gazdasági rendszerepe dig — mint ezt a háború utáni ötéves terv eredményei mutatják — lehetővé teszi a termelőerők korlátlan fejlődését. Belső piaca állandóan fejlődik, mert állandóan növekszik a nép anyagi és kultú- rális színvonala.

A szovjet szocialista társadalom fejlődésének döntő feltétele tehát

írta: Szántó Rezső

a béke biztosítása. A nagy Lenin több m nt harminc évvel ezelőtt hangsúlyozta egy amerikai újság munkatársa előtt, hogy a Szovjet- ország állandóan a békére törekszik és az amerikai imperialistákat, mint háborús gyujtogatóka: bélyegezte meg. ,,Az amerikai imperialisták csak hagyjanak bennünket békében, mi sem bánijuk őket."

Sztálin elv árs is többízben

^ hangsúlyozta, hogy a Szovjetuniónak a kapitalista országokkal való viszonyának az az alapja, hogy a két ellentétes rendszer együt’működése lehetséges. Sztálin elvtárs a második világháború utáni időben is nem egyszer hangsúlyozta, hogy a. Szovjetunió és az USA gazdasági és ideológiai alapja különbözősége ellenére is az együí működés nemzetközi kérdésekben nemcsak lehetséges, de kívánatos is. A Szovjetunió megvan győződve arról, hogy a két rend- ezer közötti békés gazdasági versenyben minden előny az ő oldalán van. A béke és szocializmus elválaszthatatlan egymástól.

jß; így van-e az imperialista államokban is? Az imperializmus gazdasági rendszere annak belső ellentmondásai, az imperialisták harca a piacokért, nyersanyagforrásokért és a tőkekivitel lehetőségéért, mindenekelőtt azonban a szocializmus és demokráciával szemben fennálló kiegyenlíthetetlen ellentétei állandóan megszülik a háború veszedelmét.

Az imperialisták félnek is népeiktől, amelyek nem akarják az új háborút. Ezért hangoztatnak a békére és megegyezésre vonatkozó szólamokat, amint azt nemrég Truman és az amerikai kongresz- szusnak a Szovjetunióhoz intézett üzenetében is olvashattuk. Ezek a hazug békeszólamok a szovjet válaszban újra lelepleződtek. Vájjon miféle békeszándék az, amellyel összefügg a hetvenmilllárd dolláros fegyverkezési költségvetés, a fasiszta hóhér Francéval kötött katonai megegyezés, a koreai anyák és gyermekek tömeges gyilkolása? Mások tehát a szavak és mások a tettek. És ha az imperia- lis'ákon múlna, ők már régen a háború örvényeibe taszították volna a. világ népeit.

Az amerikai—angol imperialisták a béke ellen irányuló cselszö- vénveikben hűséges kiszolgálókra találtak a jobboldali szociáldemokratákban és fi Tit o-fél'e fasiszta kémbandában.

^munkásosztály nagy tanítói, Lenin és Sztálin állandóan figyelmeztettek arra, hogy a jobboldali szociáldemokraták a háborúk előkészítésében az imperialisták legfőbb támaszai a munkás- osztály soraiban.

A jobboldali szociáldemokraták mai szereplése azonban felülmúl minden eddigit. Nyíltan, kendőzés nélkül állnak ki a háború igazolására és az atombomba védelmére.

Ők szervezik és viselik a háborúkat a gyarmati és függő országok népei ellen. Az angol jobboldali szociáldemokraták kormánya, az Attlee-lformány az angol imperialisták nevében folytat kegyetlen háborút a szabadságukért és függetlenségükért küzdő Malájföld népei ellen. francia jobboldali szocialisták kezdeményezésére indult meg hitszegő módon a szeny- nyes háború Indokínában, ahol a francia katonaság m nden emberi jog lábbaltíprásával pusztítja a békés lakosságot.

A német jobboldali szociáldemokrata párt egész politikáját a Szovjetunió és a béke erői elleni harc hatja át- A párt főkolomposa, Schumacher, a következő jellemző kijelentést tette erről: „Készek vagyunk újból fegyvert ragadni, ha a nyugati szövetségeseink megosztják velünk a. kockázatot és az esélyeket a Szovjetunió elleni háborúban."

A jobboldali szociáldemokraták szerepét az imperialisták táborában találóan jellemzi a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának következő szavai: , A jobboldali szocialisták, jelenleg nemcsak saját országuk

Ä ilEKÉT

burzsoáziájának ügynökeiként lépnek fel, hanem az amer'kai imperializmus ügynökeiként is.“

A béke megőrzése és megmentése manapság azonban nem utópia, hanem reális lehetőség éspedig azért, mert a béke őrhelyén ott áll az imperialista háború ellensé gélnek Szovjetunió vezette tábora. Ma döntő mértékben a haladó demokratikus erők energiájától és kezdeményezésétől, a békeszerető népek éberségétől, szerveze:tségé- ől, aktivitásától függ, hogy meg lehessen hiúsítani a háborús uszítok terveit. A Szovjetunió és a népi demokratikus államok hatal. mának gazdasági és politikai megerősödése egyik legmegbízhatóbb garanciája a béke megőrzésének. Ebben rejlik tehát a Szovjetunió háború utáni hatalmas sikereinek, az ötéves terv végrehajtásának felmérhetetlen nemzetközi jelentő sége. Még inkább növeli a béke- ábcr erejét, még inkább megnehezíti a háborús uszítok számára, hogy szabadjára engedjék a hár ború gonosz szellemeit és kirobbantsák az új világháborút.

As zovjetunió a békéért és általános b ztonságért folyó harcban most együtt küzd a kínai néppel, a többi népi demokráciák népeivel, amelyek mind szilárd békepolitikát folytatnak és céljuk, hogy az új társadalmi viszonyok alapján népeik anyagi és kul úrális színvonalának minél nagyobb emelését érjék el. E békeszeretőnépeknek, köztük a mi hazánknak, Magyarországnak egész gazdasági, polfbkai és katonai ereje a békét szolgálja. Minél erősebb a szocialista szovjet hatalom, annál erősebbek a népi demokráciák is, mert a szocializmus építése ezekben az országokban szervesen összefügg a komunizmus építésével a Szovjetunióban, mert a népi demokrác ák új társadalmat építő munkájában a Szovjetunió önzetlen, testvéri szeretetére támaszkodnak.

•

^Szovjetunió mélyen demokratikus békepolitikája egyenes következménye és természetes folytatása a kommunizmus felé haladó, a legmagasabb típusú demokráciát képviselő szovjet állam belső politikájának. A Szovjetunió külső politikájának alapvető elve: m'nden nép egyenjogú együttműködésének elve egyenesen következik a Szovjetunió népeinek a Szovjetunió kötelékébe tartozó nemzeti köztársaságok együttműködésének elviéből. A Szovjetunió keretében minden nép lehetőséget nyert arra, hogy szabadon építhesse a maga formájára nemzeti, tartalmára nézve szocialista kultúráját.

A népek szuverénitásának szovjet felfogása a legkövetkezetesebb kifejezése a lenini—sztálini nemzetiségi politikában, amely biztosítja a Szovje;unió minden népének testvéri együttműködését, gazdasági életük és kultúrájuk teljes felvirágzását.

^Szovjetunió a nemzetközi küzdőtéren is, mint a nemzetek és államok szuverenitásának bajnoka és védelmezője lép fel, aminek különös jelentősége van napjainkban, amikor az amerikai imperializmus nyíltan világuralomra törekszik és lábbal tapossa más népek szabadságát és függetlenségét. Sztálin tanítása, hogy minden népnek joga van ahhoz, hogy saját kívánsága szerint rendezze be életét, hogy minden nemzet szuverén és minden nemzet egyenjogú; ez a sztálini elv vezérli a. hatalmas Szovjetunió nemzetközi politikáját is. Ez az elv nagy akadály mindenféle imperialista hódító törekvéssel szemben. Ez az elv biztosítja a szocializmust építő népi demokráciák zavartalan fejlődését. A más népek egyenjogúságának ez a tisztelete kifejezésre jut a Szovjetunió és a keleti népek, de különösen a Szovjetunió és a népi demokratikus országok között kötött szerződésekben.

(Szöges ellentétben a Mars- hall-terwel, mely arra irányul, hogy amerikai gyarmattá tegye a második világháborúban legyengült európai országokat, hogy az amerikai monopoltőke piacot

Moore tábornok toboroz

H. V. Moorenak, az angol hadsereg önkéntes-toborzási osztályfőnökének zaklatott íz élete. Igaz, hogy az irodája békés nyugalmát nem zavarják a tömeges jelentkezők, de viszont az utóbbi időben egyre gyakrabban hívják be a hadügyminisztériumba és azt követelik tőle, hogy folytonosan növelje a brit csapatok létszámát.

Hát ez bizony nehéz feladat! A tábornok, aki megszokta, hogy szolgaian teljesítse a főnökség minden parancsát, verejtékezve igyekszik valami eredményt felmutatni. Hiába minden, a dolgok feltűnően rosszul mennek! Moore visszaemlékszik fzokra az évekre, amikor a hitleri Németország ellen viseltek háborút, akkor az angol önkéntesek tömegesen jelen theztek a hadseregbe, most pedig a legcsábítóbb ígéretek ellenére sem állnak kötélnek és Moore tábornok hivatalát messze elkerülik.

A tábornok eddig mondogatta,hogy „valamit mégis csak tenni kellene“, — míg végül is megszületett az új ötlet- Moore összehívta a művészeket és könyvkiadókat és megparancsolta nekik, hogy ké- szítserek plakátokat és kiadványokat, amelyek csábító szövegekkel csalogatják a fiatal angol polgárokat, hogy lépjenek be a hadseregbe- Nemsokára London minden utcáján és utcakeresztezésénél megjelentek az „ékesebbnél-ékesebb“ rajzit és szövegű piakárok. Az egyik falragasz különösen megnyerte a tábornok tetszését. Ez a pia kát felhívást intézett az angolokhoz, hogy lépjenek be önként az ejtőernyős hadosztályba. A plakát felirata ezt hirdette:

— „Jelentkezzék ejtőernyősnek! A legutóbbi statisztikai adatok szerint az ejtőernyős-ugrás veszélytelenebb, mint az átkelés a jondeni utcák kocsíűtjaín!“

Teltek a napok és látszólag senki sem vágyódott a veszélytelen ejtcernyős-életre. Egyszer azonban a segédtiszt ünnepélyesen közölte Mooreval, hogy egy Robinson nevű skóttól levél érkezeit a tobor- zó-iroda címére,

A tábornok arca felderült. Elterpeszkedett karosszékében és vár fa, hogy miről is szól a levél. A segédtiszt olvasni kezdte:

„Sír, a plakátok nagy befolyást gyakoroltak rám. Azonnal be akartím lépni önkéntesnek az ejtőernyős hadosztályba.“

A tábornok arcán még'szélesebbre derült a mosoly,

— Lám, mégis vannak rendes angolok a világon — gondolta.

A segédtiszt tovább olvasott:

„A legnagyobb sajnálatomra azonban minden kaszárnya úgy fekszik, hogy csak akkor juthatok el odáig, ha keresztülmegyek a kocsí- űíon. (A. tábornok arcára ráfagyott a. mosoly.) S mivel a kocsi úton az átkelés veszélyesebb, mint az ejtőernyővel való kiugrás — írta a skót — kénytelen vagyok elutasítani az ön „jóságos ajánlatai.“

és olcsó munkaerőt találjon a maga számára, hogy segítséget nyújtson Nyugat-Európában a. kapitalista osztályok uralmának helyre- állításában és a kapitalizmus megrokkant épületének megszilárdításában, a Szovjetunió és más országokkal szemben érvényesülő gazdasági politikája mentes minden uralmi, vagy kizsákmányolási törekvéstől. Ezt bizonyítja az az önzetlen segítség, amelyet a Szovjetunió gazdasági, technikai és kultúrális tekintetben a népi demokratikus országoknak nyújt, kifejeződik a gépek és nyersanyagok szállításában, olcsó hitelnyújtásban, tapasztalatcserében, kulturális együttműködésben. A Szovjetunió és a népi demokráciák között a szoros, barátságos és kölcsönös együttműködésének új formái alakultak ki.

gondoljunk csak a kölcsönös segélynyújtási szerződésre agresszió esetén és" a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsára, amelyek a történelemben először biztosítják a népi demokratikus országok népei számára az igazi nemzeti függetlenséget, a testvéri együttműködést és gazdasági terveik kölcsönös összeegyeztetését. Mindez meggyorsítja a népi demokratikus országokban a termelőerők fejlődését, a szocializmus gyors győzelmét.

A háború utáni ötéves terv sikeres teljesítése és túlteljesítése megszilárdítja a Szovjetuniónak és a népi demokratikus országoknak ezt a politikai és gazdasági együttműködését. Ezek a sikerek egybeforrasztják a béke és demokrácia hatalmas táborát és eleve kudarcra kárhoztatnak minden, béke ellen irányuló imperialista cselszövést.

^szovjet kormány békepolitikája rendszeres árleszállítást, a szovjetemberek életszínvonalának állandó emelkedéséit jelenti. Az imperialista államok háborús polifkája, a fegyverkezési hajsza, viszont a kapitalista országok dolgozói számára a szüntelenül emelkedő drágaságéi, újabb adókat és éhséget hoz magával. A kapitalista országok dolgozói azért kapcsolódnak be egyre szélesebb tömegekben a békeharcba és felsorakoznak a béketábor vezetője, a szocializmus országa, a Szovjetunió és a népi demokráciák mellel t. A világ békeszerető népei jól látják, hogyha a szovjet nép a légközelebbi hat-hét évre ilyen hatalmas erőfeszítéseket követelő művek elvégzését tervezi, akkor ez azt bizonyítja, hogy a szovjet nép hisz a békében és mélyen érdekelve van a tartós béke megőrzésében. Ha a szovjet kormány az amerikai és angol imperialisták őrült háborús előkészületei és nyílt agressziós cselekedetei ellenére lehetségesnek tartja a békés építésnek nemcsak folytatását, hanem jelentékeny mérető kiszélesítését, akkor ez azt mutatja, hogy a szovjet emberek mélyen meg vannak győződve a béke, a demokrácia és a szocializmus szüntelenül növekvő táborának legyőzhet ellenségében.

^ kommunizmus építésének világt örténelmi jelentőségű sikerei még jobban lelkesítik az az egész világ dolgozóit a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcukban. A néptömegek egyre inkáb meggyőződnek arról, hogy a kapitalizmus napja lealkonyult, hogy a kapitalizmust fel kell. hogy váltsa az új, magasabb rendű szocialista gazdasági rendszer.

Gépállomásaink a lemaradást, teljesítsék a tervet

Gépállomásaink megyeszerte ké sőn fogtak hozzá a szántási szer" ződéskötéshez és emiatt lemaradtak az őszi talajmunkával is; Leg* jobb eredményt eddig az iharosibe- rényi gépállomás dolgozói értek cl. Talaj művelési szerződést 6800 holdra kötöttek, tervüket 81.2 százar lékre teljesítették. De ugyanakkor gyengén állnak a talajmunkával, mert az első 10 nap alatt őszi tervüket mindössze 3.6 százalékra teljesítették. A többi gépálkimásojn ennél még sokkal joibban lemaradtak. Különösen nagy a lemaradás a ladi, marcali gépállomáson, ahol az első 10 nap alatt 1.6, illetve 0.3 százalékot értek el.

Szerződéskötésben a lengyeltóti gépállomás maradt le legjobban, eddig ,275 normál holdrfl kötöttek szerződést, tervüket mindössze 4.9 százalékra teljesítették. A darányi gépállomás 499 holdat kötött le, tervét 5-4 százalékra, a pusztakovácsi gépállomás 500 holdra kö' tőit szerződést, tervét 6 százalékra teljesítette. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy gépállomásainknak az eddigijyél sokkal fokozok tabban kell munkához látni, jobb munkaszervezéssel, öntudatos munkával behozni a lemaradást.

t