Somogyi Néplap, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-15 / 215. szám

Vasárnap, 1951 szeptember 16.

SOMOGYI NÉPLAP

.3

A ter¥ga%dálkod᧠hatalmai ereje

Gero Ernő elvtárs cikke a Pravdában

Moszkva, szeptember 14.

A Pravda közli Gerő Ernő elv társnak, a Magyar Dolgozok Pártja titkársága tagjának „A tervgazdálkodás hatalmas ere-- je“ című cikkét. A cikk a népi ’demokratikus országok népgazdaságának sikeres iejlődesével foglalkozik.

4 tervgazdálkodást fo.ytató A közép- és délkeleteurópai népi demokratikus országok hangzik a cikk — sikeresen fejlesztik gazdaságukat es kultúrájukat, emelik a nép jólétet. Lengyelország és Csehszlovákia, gyarország és Románia, Bu S»3*1. és Albánia munkásosztálya bebizonyította, hogy a marxista-leninista pártok vezetésével egyesi teni tudja és meg tudja szervezni

országának demokratikus erőit szocialista társadalom alpjainak felépítésére.

A népi demokratikus országok gazdasági erejének növekedeset elsősorban az jellemzi, hogy ezek az országok a másotok v laghabo- rú befejezése óla e-’e t nohany ev alatt elérték gazdistgi’k habi, clőtt: színvonlát. maja t-vabb haladva, messze maguk mögött hagyták ezt a színvonalat.

Magyarországon a reakció azL állította, hogy a népgazdaság új- vesztéséhez legalább 30 evre vrn szükség és ennyi idő alatt is csak akkor sikerülhet, ha az or -szág amerikai kölcsönt kap.

A magyar nép bebizonyította, hogy az e'lenség jóslatai az ui rendszer iránti gyűlöletből fakadnak és homokra épültek A nép demokratikus rendszer fe.tetelei között a gyakorlatban csupán két és fél évre volt szükség a habom előtti gazdasági színvonal eterese- hez.

4 magyar népgazdaság ujja- A építése után országunk es az összes többi népi demokrat.kus ország hozzákezdett a többéves népgazdasági tervek teljesítéséhez Ezeket a terveket a szovjet tapasztalatok a’apjan alkottak meg és céljuk az egész népgazdasági élet gyökeres átépítésé: z

ipar és a közlekedés újjászervezése és továbbfejlesztése, a mezőgazdaság gépesítése és a nagyüzemü szocialista mezogazdasag megteremtése. Röviden: a terve eév nagyüzemű. szocialista acP' gazde-ság alapjainak létrehozását tűzték ki feladatul.

A második világháború óta eltelt öt-hat év a’att valamennyi népi demokratikus ország ipari termelése jelentékenyen túlszárnyalta a háború előtti színvonalat. Az ipari termetes novekede sével párhuzamosan fejlődött a közlekedés, növekedett az áruforgalom és megszilárdult a mező- gazdaság is, amely szintén túlszárnyalta a háború előtti színvonalat. A népi demokratikus országok tervgazdálkodást folytatva felszámolták a munkanélküliséget a

kapitalista rendszer elmaradhatat; lan velejáróját, a dolgozókat sutL° borzalmas ostortAmi a népgazdaság fejlesztesere vonatkozó hosszúlejáratú, nagy- perspektívájú terveket illeti, ezzel kapcsolatban sokan úgy vetekedtek, hogy a kommunisták, a tervek kezdeményezői, nehez, úgyszólván teljesíthetetlen _ feladatokat tűztek országaik ele. Magyarországon például a terv a irányozta elő, hogy az ipari tér melést öt év alatt 86.4 százalékkal, a munka termelékenységet az iparban 50 százalékkal, a mezőgazdasági termelést 42 százalékkal, a nemzeti jövedelmet pedig 63 százalékkal kell növelni.

Az ötéves terv első evenek eredményei azonban nemcsak azt mutatták meg, hogy a terv reális, hanem azt is, hogy nem is veszi figyelembe összes tehetősegeinket. Kitűnt, hogy öt év alatt az ipar termelésnek 200 százalékkal, az ipari munka termelékenységének közel 100 százalékkal és a nemze ti jövedelemnek 120 százalékkal való emelése érhető el.

ü zek a tények a tervgazdál- ^ kodás óriási fölényét bizonyítják. Ezek a tények arról * beszélnek, hogy a kommunisták helyese* határozták meg a népgazdaság fejlődésének jellegét. Helyesen jártak el, amikor szocialista és nem kapitalista mértékkel mérték a népgazdaság újjáépítésének és fejlesztésének ütemét. Igazuk volt, amikor a népgazdaság gyors újjáépítését ás további újjászervezését tűzték ki célul. A tapasztalat azonban bebizonyította, hogy a valóságban a fejlődés a legtöbb esetben gyorsabb volt az előirányzottnál.

A népi demokratikus országok gazdaságának fejlődése ismét .gazolja Sztálin elvtáxs lángeszű tételét, amelyet a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának XVI. kongresszusán állított fel:

„Számunkra — mondotta Sztárt elvtárs — az ötéves terv, mint minden terv, csak megközelítő terv amelyet a helyi tapasztalatok alapján, a terv végrehajtásának tapasztalatai alapján pontosabbá kell tenni, meg kell változtatni és tökéletesíteni kell. Semi- iyen öléves terv sem veheti számba mindazokat a lehetőségeket, amelyek szovjet rendünk mélyén rejtenek és csak a munka folyamán, a terv megvalósítása folyamán, a gyárban, a kolhozban, a szovhozban, a kerületben stb. bukkannak elő.” • (Sztálin művei 12. kötet. Szikra 1950. 370. o.)

Magyarországon a népi demokratikus rendszer adta ór ási lehetőségek mellett más tényezők is szerepet játszanak, amelyek meggyorsítják a népgazdaság fejlődését és fellendülését.

A legfontosabb tényező amely a népgazdaság fejlődését meggyorsította, az, hogy a közép- és dél- keleteurópai országokat a dicsőséges Szovjet Hadsereg szabadította fel és ezek az országok a Szovjetunió segítségével elnyerték- nemzeti függetlenségüket.

Jjteeknek az országoknak a. munkásosztálya a kommunista és munkáspártok vezetésével, a belső és külső reakció ellen folytatott következetes harcsán megszilárdította a népi halainak A leleplezett reakciós erők i dolgozó tömegek körében már nem találnak támogatásra, egyre óbban elszigetelődnek. Népünk nem felejti el, hogy a reakció, ha módjában állna, véres polgárháborút robbantana k1, hogy erőszakkal visszaállítsa elveszett hatalmát és ismét a nép nyakára üljön. Kétségtelen, hogy az imperialisták,- ha csupán tőlük függne, nem haboznának, hogy fegyvereden beavatkozzanak a demokratikus államok belső ügyeibe, a k zsákmányolok és saját önző ériekeik védelmére. Ha módjukban állna, Magyarországot is Görögország sorsára juttatnák.

A nagy szocialista állam, a Szovjetunió léte volt az a döntő akadály, amely útját állta annak, hogy az imperialisták és a belső reakciós erők megvalósítsák terveiket és azt a törekvésüket, hogy a népi demokratikus országokat véres háború és gazdasági romlás szakadékába taszítsák.

^ Szovjetunió óriási szolgálatot tett, nemcsak ez országok népeinek, hanem Európa minden népének, a világ békéje megvédésének. Az a körülmény, hogy az európai népi demokráciákban a munkásosztály — a dolgozó parasztsággal szoros szövetségben — elkerülte a polgárháborút és az imperialisták intervencióját, hatalomra került és megszilárdította a proletárdiktatúra funkcióit teljesítő nép demokratikus rendszert, rendkívüli mértékben megkönnyítette és meggyorsította népgazdaságunk újjáépítését és ugyanakkor megvetette a szocializmus építésének alapját. Nagyjelentőségű tényező, amely előmozditotta és előmozdítja a népi demokratikus országok gazdaságának gyors felemelkedését, a gazdasági kapcsolatok létrehozása és fejlesztése a népi demokratikus országok és a Szovjetunió között, valamint az egyes népi demokratikus országok között.

Mint ismeretes, a második világháború előtt úgyszólván egyáltalán nem voltak kereskedelmi kapcsolatok a Szovjetunió, valamint Lengyelország, Románia,

Magyarország és Bulgária között. Ezeknek az államoknak reakciós

kormányai az imperialista hatalmak egyenes parancsára mesterségesen megakadályozták a Szovjetunióval való kereskedelmet, noha ez maguknak a szóbanforgó államoknak volt a kárára. Hasonló volt a helyzet a ma népi demo. krat.kus országok egyniásközötti kapcsolatában is. A múltban ezek az országok, imperialista gazdá’k parancsának engedelmeskedve, elkeseredett: gazdasági háborút viseltek egymás ellen.

A második világháború után gyökeresen megváltozott a helyzet. Az a tény, hogy ledöntött ék azokat a mesterséges gátakat, amelyek útját állták a kereskedelmi, kultúráüs és más egyenjogú kapcsolatoknak, nagy lehetőségeket nyitott meg a népi demokratikus országok fejlődése előtt.

Nemcsak annyi történt azonban, hogy egyszerűen helyreállították az elsorvadt gazdasági kapcsolatokat. A valóságban lényegesen :öbb történt. A Szovjetun ó nyomban a háború befejezése után nagy gazdasági segítséget nyújtott a népi demokratikus országoknak. Azok a gép-, ipari felszerelési és nyersanyagszállítmányok, amelyeket a Szovjetunió szállít az említett országok könnyű- és nehézipara számára, előmozditják népgazdaságuk gyors fejlődését, megkönnyítik a szocialista iparosítást.

^Szovjetunió és a népi de- mokrác ák között kialakult gazdasági kapcsolatok alapvetően új rendszere a kölcsönös segélynyújtás és egyenjogúság elvein, valamennyi fél érdekeinek azonosságán alapul. Ez a rendszer elősegíti a lépi demokratikus országok nemzeti függetlenségének megszilárdítását, népeik életszínvonalának szakadatlan emelését- Ezeknek az új nemzetközi kapcsolatoknak ideológiai alapja a proletár-, a szocialista internacionalizmus.

A Szovjetunióban kialakult győzelmes tapasztalatok felhasználása a szocializmus építése terén, a Szovjetunió és a népi demokráciák közötti gazdasági kapcsolatok állandó növekedése és erősödése elősegíti az országok népgazdaságának fejlődését, tömegei életszínvonalának emelkedését, függetlenségének és nemzeti államszervezetének megszilárdítását.

^ Szovjetunió segítsége és támogatása rendkívül fontos eszköz a béke, a demokrácia és a szocializmus táborához tartozó országok stabilitásának és békés fejlődésének biztosítására. Ezzel szemben azok a gazdasági kapcsolatok, amelyeket az Amerika: Egyesült Államok kényszerít a kapitalista, világ országaira, megfosztják a kapitalista országokat politikai és gazdasági függetlenségüktől, fokozzák az ellentéteket az államok között, nyomorba és rabságba taszítják a dolgozók millióit, aláássák az USÁ-tól függő államok gazdaságát és az egyre növekedő háborús fenyegetés veszedelmes forrásai.

A népgazdaság gyors fejlődését előmozdító, a szocialzmus építésében jelentékenyen szerepet játszó fontos tényezők egyike a népi demokratikus országokban a dolgozók életszínvonalának 'gyors emelkedése.

Sztálin elvtárs a sztahánovis- ták első szovjetuniói tanácskozásán mondott beszédében hangsúlyozta. milyen rendkívüli jelentősége és hatása van a termelésre, a munka termelékenységére az életszínvonal emelkedésének.

„Ha nálunk válság volna — mondotta Sztálin elvtárs —, ha nálunk munkanélküliség volna, a munkásosztálynak ez a korbácsa, ba rossz, rút, szomorú volna nálunk az étet, aklíor seminő Szta- hánov-mozgaíom nem volna nálunk." ( A- leninízmus kérdései, 590. old. -zikra., 1950.)

^Jgyanez mondható el ma a népi demokratikus országokról is. Hal ezekben az államokban válság, munkanélküliség volna, ha ez államok dolgozóinak élete rossz, rút, szomorú volna,

I

A magyar kormány tiltakozó jegyzéke egy újabb véres titóista provokáció ügyében

A magyar külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli:

A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma kormánya megbízásából szeptember 14-én az alábbi jegyzéket juttatta el a buda- peslí jugoszláv követségnek:

Folyó évi szeptember 13-án 16 óra 30-kor a katymári magyar határőrség területén £ magas figyelőben szolgálatot teljéiéi PaPP j Elek figyelő járőrre a jugoszláv fegyveres erők tagjai puskából lőIÍ

vest adtak le, amely nevezett határőr közelében, magyar területen csapódott be. Ezt a lövést 2 perc múlva egy másik lövés követte, amely Papp elek járőr mellén hatolt be és hónaalján jött ki, őt veszélyesen megsebesítette és szétroncsolta felső karját. Nevezett magyar járőr életveszélyes állapotban a bajai kórházban fekszik. A jugoszláv fegyveres erők golyója, amely Papp életének kioltására volt szánva, bizonyítékként az illetékes magyar szervek birtokában vám

A jugoszláv fegyveres erőknek ez a legújabb provokációja, melyet a határséríések, határmenti provokációk és gyilkossági kísérletek százai előztek meg, újabb kiáltó bizonyítékai annak, hogy a jugoszláv kormány tudatosan, következetesen e két ország közötte feszültség mindinkább való kiélezésére törekszik és határőrizeti szerveit újabb és újabb incidensek kiprovokálására utasítja.

A Magyar Népköztársaság kormánya a legerélyesebben tiltakozik a jugoszláv határőrizeti szerveknek ez ellen az újabb szándékos határprovokácíója és tudatos gyilkossági kísérlete elten s követeli, hogy a jugoszláv kormány a merénylet körülményeit sürgősen vizsgálja ki és £ bűnöst, vagy bűnösöket részesítse szigorú büntetésben. A Magyar Népköztársaság kormánya ismételten felszólítja a JSZNK kormányát, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket £ magyar—jugoszláv határon jugoszláv részről rendszeresen és sorozatosan végbemenő határsértések és provokációk beszüntetésére.

A Magyar Népköztársaság kormánya ugyanakkor felhívja a JSZNK kormányának figyelmét arra, hogy a jugoszláv határőrizeti szervek határsértéseiből és provokációiból eredő minden következményért egyedül és kizárólag a JSZNK kormányát teszi felelőssé.

akkor lehetetlen volna egy év alatt 15—35 százalékkal fokozni az ipari termelést és a szovjet újítóknak, a szocialista munka hőseinek nem volna olyan sok követője a népi demokrat'kus országokban.

Itt azonban nem egyszerűen arról van szó, hogy a népi demokratikus országokban emelkedik a dolgozó nép életszínvonala. Ez magától értetődik, ez a szocialista társadalom építésének törvénye. Az új. a sajátos abban rejlik, hogy ezekben az országokban — noha a háború elpusztította a népgazdaságot — a dolgozók életszínvonala aránylag rövid idő alatt, két-, három évvel a háború befejezése után elérte a háború előtti színvonalat és a kővetkező években túlszárnyalta azt. Az anyagi jólét emelkedéséről ugyanazt mondhatjuk. mint a népgazdaság fejlődésének üteméről. Az életszínvonal emelkedése sokkal gyorsabb volt, mint eredetileg fel lehetett tételezni.

Nagy szerepet játszottak ebben azok a tényezők, amelyekről már beszéltünk: a népi demokratikus országok dolgozói elkerülték a. polgárháborút és az imperialisták fegyveres beavatkozását; a háború után egyenjogú és kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlődtek ki és szilárdultak meg a baráti országokkal, elsősorban a Szovjetunióval; a Szovjetunió jelentékeny gazdasági segítséget és támogatást nyújtott ezeknek az országoknak.

A felsoroltakon kívül van még egv feltétel, amely előmozdítja a szocializmus építését a népi demokratikus országokban. Ez a dolgozó nép millióinak az a mély meggyőződése, hogy ők országuk gazdái és hogy az új életet maguknak építik. A népi demokrat.kus országok dolgozói azt is tudják, hogy a termelési tervek sikeres teljesítésével és túlszárnyalásával, a népi demokráciák gazdasági életének erősítésével nemcsak közvetlenül saját érdekeiket és népük érdekeit szolgálják, hanem egyúttal a béke megszilárdítását, az emberiség haladását is.

££gy-két évvel ezelőtt a népi demokratikus országokban — köztük Magyarországon is — ilyen kérdések vetődtek fel: „Miért kell nekünk kiszélesítenünk a békemozgalmat? Hiszen amúgyis mindenki előtt ismeretes, hogy országunk, népünk békét akar." Aki ígv gondolkodott, az nem értette meg, milyen óriási mozgatóerő az építőmunkában a békéért, az imperialista agresszorok ellen folytatott küzdelem. Az ilyen emberek akkor nem értették meg. hogy az ország építőmunkája elválaszthatatlanul összefügg a békéért folyó az egész v-lágot átfogó nagy küzdelemmel, amelynek élén a Szovjetunió hatad és amelyet a lángeszű Sztálin vezet. Ma már mindenki előtt világos, hogy a békéért folytatott küzdelem hatalmas mozgatóerő a népi demokratikus országok épftőmunkájába* és gazdaságának fejlesztésében.

Az új tartalékok, amelyek elősegítik Magyarország és a többi népi demokratikus ország népgazdaságának gyors fejlődését, n;m önmaguktól válnak valósággá, hanem a kommunista és munkáspártok által vezetett és lelkesített néptömegek szívós alkotómunkájának eredményei.

Mindenki látja azokat a nagy sikereket, amelyeket a népi demokráciák dolgozói értek el a gazdasági építés leién

A sikereknek azonban néha megvan a maguk árnyoldala is — tanítja Sz.álin elvtárs —. Néha bizonyos veszedelmeket is szülnek, amelyek, ha megengedik, hogy kifejlődjenek, az egész ügyet meglazíthaják. Fennáll például a veszély, hogy egyes elvtársaink megszédülhetnek ezektől a s kerektől... Fennáll a veszély, hogy. egyik vagy másik elvtáxsunk a sikerektől megrészegedve, végképp elbizakodik és kérkedő nótákkal kezdi elringatni magát, olyanfélékkel, mint például az, hogy „mi már az ördögtől sem félünk", vagy hogy „akit csak akarunk, früstökre eszünk meg", és így tovább. .. Nincs veszedelmesebb, mint az ilyesféle hangulatok, mert ezek lefegyverzik a pártot és demobilizálják sorait-" ( A leninízmus kérdései, 574. oldal, Szikra, 1950.)

A Magyar Dolgozók Pártja épílőmunUői.Ibse. S/,.uu elvtár* nak ezt az igen nagyjelentőségű útmutatását követi. Ez tehetővé teszi, hogy józanul értékeljük a szocializmus alapjainak építése terén végzett munkánkat. A kritika és önkritika fegyvere, a forradalmi éberségre való fáradhatatlan nevelés lehetővé teszi pártunk r.ak, hogy egyre újabb sikereket érjen el az állam és a gazdaság építésében, országunk dolgozói előtt egyre nagyobb távlatok ny'lnak. meg, mert olyan ország dolgozói, amely a szocializmus útján halad, testvéri szövetségben a nagy Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. -