Somogyi Néplap, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-30 / 228. szám

6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1951 szeptember 3®. ÉBEREN ŐRKÖDNEK HATÁRŐREINK Az eső úgy esett, mintha dézsából öntötték volna. K. M. határőr őmCzető bajtárs járőr- társával, Sz. bajtárssal a szokott­nál jobban öltözött fel erre az idő­re, Fél 10 lehetett, mikor K. M bajtárs kinyitotta n laktanya egyik ablakát, majd csendesen ezeket mondotta: Ma megint szép éjsza­kán /:■ lesz Sz. bajtárs, még az a szerencsénk, hogy, kitűnő köpe" nyűnk van . . . jöhet bátran akár­milyen vihar. Többen is voltak a szobában, de ezek a bajtársiak már lefeküdni ké­szültek, egyik-másik még olvasott, vagy éppen már a takarót húzta magára. Alig telt el pár perc, T- B. alhadnagy bajtárs lépett be a szo­bába. — De csendben vagytok boj­tárnak __ szólt halkan a bajtársak fe lé fordulva. — Talán álmosak vagytok? — Hát így van valahogy — s.zólf közibe az egyik bajtárs, majd hál at fordítva magára húzta a takarót. T. B. alhadnagy bajtárs egy da­rabig nézte az álmos bajtársakat. fr kik közül már egynéhányon alud­tak is. Kell nekik a pihenés — gondolta magában. A két bajtárs, aki már teljesen készen állt a szolgálatra, összenézett- Már lassan 10 óra felé járt az idő, T, It al­hadnagy bajtárs n két bajtárs felé fordulva, ezeket mondotta: — Baj- társak. itt az idő, készüljetek. Még megkérdezte tőlük, hogy meleg ruhát vettek"e fel. — Igen — szólt szinte egyszer­re a két hajtárs. Útközben majd ta­lálkoztok a másik bajtársakkal. Ha valamit esetleg mondanak, ak­kor úgg alkalmazkodjatok. De mindenesetre találkozni és beszél­ni kell a járőr párral. Tehát 10 óra lesz 10 perc múlva, — induljatok. ■— A két bajiárs. elindult. Innen fél kilométerre, a r él szé­len húzódott a jugoszláv-magyar határ. Rét, bokrok, majd a drótsö­vényen túl sűrű erdőség. Az eső lassan kezdett elállni, de még tel­jesen nem ért véget a vihar: Köz­ben a két bajtárs ,eljutott a rét szé­léig. Csendesen mentek, még lé­pést sem lehetett meghallani. Meg­álltak a bajtársak. Sz- bajtárs meg is kérdezte, hogy — miért álltunk meg? — Azért, — szólt csendesen K. bajtárs, — mert itt kell talál­koznunk a másik bajtársakkal. Nem kellett sokat várni, máris off volt a két bajiárs. Már messziről észrevehettek egy­mást, mert az egyik, a magasabb bajtárs, sapkáját felemelve jelezte, hagy jönnek. Kétszáz méterre le­hettek a határszéltől. Meleg kézfo­gás és máris jelentettek a bajtár­siak. ,— Ne sokat időzzetek — szólt a hazafelé igyekvő járőr vezetője, — közben a másik bajtárs elmon­dotta, hogy tőle balra már hosszabb idő óta figyelnek valami' furcsa zörgést és. furcsa alakot. — Ott a fűzi ás felé? — kérdiezte kíváncsian Sz- bajtárs. — Ott, arra, hisz jól tudod te. Meg köhögést is hallot­tunk. Csend volt, egy pillanatra elhall­gattak a bajtársak. SzélfúvúsOn kí­vül semmit sem lehetett hallani. Iilbú csúztak egymástól a határőr bajiärsak. Amint elindultak, az egyik bajtársi hirtelen visszafor­dult ... .—. álljatok meg bajtársak. mi js megyünk veletek■ Nem lehet tudni, nagyon furcsa érzésem van. Négyen mentek a sűrű felé, hogy úgy, ahogy azt megbeszélték, átfésüljék a bokro­kat. Már 80 méterre lehettek a drót sövénytől, amikor elváltaik egymástól. Éles szemekkel figyeltek, meg-megáillUxk, hallgatóztak. A vi­zes bokrokról lerázták n vizet. K. M. bajtárs észrevette a félho'mány­ban, hogy az egyik bokor aljában egy ismeretlen férfi öltözködik. Igyekezett közelebb kerülni az is­meretlen alakhoz­Az ismeretlen észrevehette a bajtársakat, fegyvert vett elő és K. M. bajtárs'Ta akart lőni, de ekkor mór későij volt. Négy fegyveresével állt szemben az idegen. Az idegen kém volt. Éppen öltözködni akart, ruhát cserélni, de erre nSm volt ideje. A bajtársak átkutatták, két lőfegyvert találtak nála, elvették és bekísérték a lak­tanyába. Azzal a megbízatással jött át, hogy az építkezéseken Okozzon párt. Egy kis üveg is vak nála, amelyben méreg volt, a köz­ségek kútjait akarta megmérgezni. Az UDB bízta meg a kémet, aki. arra is kapott megbízatást, hogy a kommunistákat• akikkel találkozik, lőj je agyon. Terve nem sikerült, éber határőreink meghiúsították. Községi tanácsaink és pártszer­vezeteink .munkájának egyik tü­körképe a begyűjtési csata máso­dik szakasza, a kukorica begyűjté­se. Éppé® ezért a böihönyei tanács és pártszervezet is fordítson na" gyoibb go,ndot ,a kukorica begyűjté­sére, Böhönye péntekig mindössze csak 2.5 vagon kukoricát gyűjtött be, bár a kukoricatörés jórésze megtörtént. Pedig Böhönyén is van kukorica, ezt bizonyítják azoknak a becsületes dolgozió parasztoknak példái, akik tudják, hogy harcolni kell a békéért- Nagy Vendel 5 holdas dolgozó paraszt 300 száza­lékra, Gönc János 6 holdas dol­gozó paraszt 200 százalékra, Peti István termelőszövetkezeti cso- pOrttag 900 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. Böhönyén a népnevelő munkát kell megszervezni és a községi ta­nácsnak is ismertetni kell a dol­gozó parasztsággal a törvényeket, valamint a szerződéskötéssel járó kedvezményeket. Vonják be az élenjáró dolgozó­kat az agitációs munkába. De nem­csak a tanácsnak, hanem a föld­művesszövetkezetnek is meg kell változtatni munkáját, hogy a be­gyűjtés üteme minél gyorsabb le* APRÓHIRDETÉS SZÍNHÁZ: Ma, vasárnap dél­után 4 órakor és este 8 órakor bér­letszünet: Szibériai rapszódia. — Hétfőn este 8 órakor C-9 bérlet: Szibériai rapszódia. 14—18 cm. átmérőjű virágcseire­pet minden mennyiségben átvesz a Kertészeti Vállalat. gyen. A f öldmü vesszövrtkeze ínéi nagyon vontatottan megy az átvé­tel és nem egy esetben indokolat­lanul küldték vissza a dolgozó pa­rasztokkal a terményt, ami nagy” mértékben hátráltatja a köizség be” gyűjtését. — Meghívó, A Múzeumok és műemlékek Országos Központja és az Állami Rippl-Rónai Múzeum Kaposvár, 1951 szeptember 3Ö-án délelőtt 11 órakor nyitja meg az ötéves terv keretében újjárende- zellt kaposvári múzeum állandó ré­gészeti, várostörténeti, néprajzi és képzőművészeti kiállítását. A. kiállítást a Múzeumok és Műemlé­kek Országos Központja nevében Bernáth Aurél Kossuth-diíjas fes­tőművész nyitja meg és a megye dolgozóinak nevében a Megyei Ta­nács elnöke, Polonyi József veszi át. Olvasd a Társadalmi Szemle minden számát! Vörös CsiUstj Pilmsz'wltóa: Szeptember 29-töl október 5-ig Uj kínai film! Szikrák Vasárnap d. e. fél 11-kor MATINÉ! Szerencsés hajózást! Előadások kezdete fél 6 */* a-kor, vasárnap V* 7 és 8 órakor Ki cserélné el kaposvári laká­sát, vagy családi házát egy falusi lakásért, vagy házér Kaposvártól 20 kilométerre, vasút, orvos, kö- vesút, villany. Cím a kiadóban, 752 Elveszett szeptember 4-én egy ,,0ri" névre hallgató hím farkas­kutya, világos bőr nyakszíjjal. A megtalálója szíveskedjen visszajut­tatás véged értesítést adni dr Sza­bó Béla kórház sebészfőorvos, Ka­posvár, Ezrediáv-u. 12. 754 . SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: BOGNÁR ILONA Felelős kiadó: GABRI MIHÁLY Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor-u, 6.. !. em. Telefon: 901. Kiadúhivar al: Kaposvár, Május Ku. 21. Telelőn: 999, Biőtizetésd díj: havi 11— Ft Uj-Somogy nyomda, Kaposvár, Latinka Sándor-u. 6. sz: Nyomdáért felel: MOJZER ISTVÁN Járások helyezése a Békekölcsön jegyzésben Somogy megye dolgozói lelkesen jegyeznek békekölcsönt, így vála­szolnak kormányunk felhívására, mely így szólt: Jegyezzen minden­ki békekölcsönt! Harcoljon minden­ki ezzel is a békéért, a haladásért, i felemelt ötéves tervünkért, a bol­dog, erős, független, szocialista Ma­gyarországért . So,k község bebizonyította a me­gyében. hogy megértette kormá­nyunknak ezt a felhívását. Egy­mást versenyre hívták ki a közsé­gek, üzemek, dolgozók. Az a ta" pasztalat megyénkben, hogy ott vannak o legnagyobb eredmények a jegyzés terén, ahol jól megszer­vezték a felvilágosító, agitációs munkát, mint például a kaposvári közkórházban, azonban ahol rossz a felvilágosító munka, mint például a kaposvári Cukorgyárban, ott a jegyzés is igen alacsonyan áll. Ugyanez áll járási viszonylatban is. Szombat estig a megye járásai a következő helyezést érték el a bé­ke k ö les ö n j egyzés v ers e nyéb em: 1. Kaposvár város 2- Barcsi járás 3. Fonyódi járás 4. Nagyatádi járás 5. Siófoki járás 6. Kaposvári járás 7. Marcali járás 8. Csurgói járás 9. Tahi járás A tahi járás kullog utoljára eb­ben a versenyben, pedig biztosan ebben a járásban is azt szeretnék a dolgozók, hogy békénk tartós le­gyen, ebihez pádig «ők is hozzá tud­nak járulni. Ilogy a járás elhagyja az utolsó helyét, meg kell, hogy javítsák a felvilágosító munkát■ Ahogy a nép­nevelők jó munkája nyomán el tudták érni azt, hogy a gabonabe- gyiijtésben az elsők között voltak, a békekölcsönjegyziésnél is el tud­nák érni. Csupán jobb felvilágosító munka kell hozzá, A csurgói járás is úgylátszik „megszokta“ az utol­só helyet, nem nagyon töri magát azon, hogy az elsők között legyen, pedig a határmenti dolgozók ugyan­csak tudják, hogy mit jelent a bé­ke megvédése. De nemcsak ennek a két járás­nak kell megjavítania eredménye: a jegyzésben, hanem kivétel nélkül mindegyiknek, ne csak egy-egy község vagy üzem mutasson pél­dát. hanem a megye mindenegyes járása. Mutassák meg a somogyi dolgozók Titonak és bandájának, hogy mi készen vagyunk békeköl­csönnel is megvédeni a békénket, mert nekünk igen sokat jelent, hogy hazánkban is megvalósítsuk a szocializmust. Ti1emyésskiállítás G® Ilén A Kaposvári járási Tanács fel­ismerte a tenyészállatkiállítások­ban rejlő hatalmas lendítő erő.. és a 2 éves állattenyésztési ter­vünk teljesítése, állatállományunk mennyiségi és minőségi emelése érdekében Gölle községben rende­zi meg október 14-én első 'járási tenyészállatkiállítását. A darutol­las Horthy-időkben is volt minden évben Budapesten ttenyészáilatkí- állítás, ahol a grófok, dzsentrik és kulákok mutatták be palotaszerű istállóikban nevelt versenylovaikat és versenytehenésze l üket. A dol­gozó paraszt állata elvétve sem igen kerülhetett be ebbe az elő­kelő környezetbe. A gölleí kiállítá­son a szocializmust építő termelő­csoportjaink és dolgozó parasztsá­gunk mutálja be az állattenyész­tés területén a felszabadulás után elért eredményeket. Kormányzatunk újabb bizonyíté­kát adta a falu gazdasági és kultu­rális felemelkedésének azzal is, hogy a kiállítást! mindenben támo­gatja és a tenyésztésben elért gaz­dák jutalmazására értékes díjakat és okleveleket bocsátott! a tanács rendelkezésére. Újszerű a kiállítá­son az a körülmény is. hogy az eladni akaró gazdák állatait a Te­nyészállatforgalmi Vállalat jó áron felvásárolja. A járási tanácsnak kezdeménye­zéséért, Gölle községi tanácsánák pedig a fáradhatatlan és ügybuzgó rendezéséért sok sikert kívánunk. Könnyítés a dolgozok óvónőképzőjébe való felvételnél A közoktatásügyi minisztérium újabb rendelkezése értelmében a dolgozók óvónőképzőjébe való be­iratkozás és a tanfolyam elvégzé­sének feltételeiben a korábban közzétett hirdetményekben foglal­takhoz képest jelentős könnyítés történt. A dolgozók óvónőképzőjébe je­lentkezhet minden, 17. évét már bet öltött, de 45. évét még meg nem haladt korú dolgozó nő, aki­nek az elemi népiskola, vagy az általános -iskola 8. osztályának, vagy -a polgári iskola, ill, a gim­názium 4. osztályának megfelelő iskolai végzettsége van. Ezen a feltételen a KM most könnyített olyképpen, hogy kivételesen az 1951—52. tanévben beiratkozok közül felvehetők azok is, akik az elemi, vagy általános iskola 6. és a polgári iskola, vagy gimnázium 2. osztályát végezték el, A tanfolyam 3 évfolyamú és 3 éven áf tarf. Az oktatás heten- kint 4 napon át, fél 5 órától 9 óráig történik. A több óvónő képzése 5 éves tervünknek egyik fontos pillére. Ezzel a megfontolással jelentkez­zék a dolgozók óvónőképzőiébe minden olyan dolgozó nő, aki az óvónői pályára kedvet és hajlamot érez. A felvételre való jelentkezés végső Batárideje ok óber 1. hétfő este 6 óra, A jelentkezők ugyan­akkor jelenjenek meg a tanítónő­képző intézetben, Lenin-utca 2. sz. a'aft (volt általános leányis­kolái. ahol és amikor a tanílási napok és órák megállapít ásá is megtörténik. A helytelen információ és ami abból adódik A balatonboglári állami gazdaság dolgozói teljesítették hazafias kötelességüket, 106.5 százalékra túlteljesítették tervüket a béke­kölcsönjegyzésben. Ezt az eredményt annak köszönhetik, hogy már előre a párt- szervezet átbeszélte a népnevelőkkel a feladatokat, hogy hogyan ér­veljenek a gazdaság dolgozói között, A Somogy Néplap 3 nappal ezelőtt egy cikket közölt arról, hogy a balatonboglári állami gazdaság dolgozói elhamrrkodíák a béke- kölcsőnjegyzést, amiből az következett, hogy a penzumukat nem tudták teljesíteni. Ez a cikk általános felháborodást váltott ki ^ a gazdaság dolgozóiból, — és joggal —, mert ebben az állami gazda­ságban 116 ezer forintot jegyeztek a dolgozók, így elérték azt, hogy az állimí gazdaságok között elsők lettek a megyében. Hogy a Somogyi Néplap olyan cikket hozott le a dolgokról, ami nem felelt meg a valóságnak, az abból adódott, hogy a fonyódi járási bizottság helytelenül informálta a felsőbb szerveket, így került be a valóságnak meg nem felelő an vág ez újságba. Az állami gazdaság népnevelőit lesújtotta ez a hír annyira,, hogy már többet nem is akartak menni népnevelő munkát végez­ni, mondván, hogy „hisz ők úgy sem mutattak példát a jegyzésben, akkor hogyan győzzenek meg másokat“. H valóban így lett volna, akkor igazuk is lett volna ezeknek e dolgozóknak. De mivel éppen ők tudták legjobban, hogy nem így van, továbbra is éppen olyan jó, szívós felvilágosító munkát kellett vo’n’. végezniük, mint azelőtt, hogy most már tényleg v Saját pél­dájuk nyomán győzzék meg a község dolgozóit, hogy ne csak a bala­tonboglári állami gazdaság, hsncan az egész község első legyen a me­gyében a jegyzésben, éppen úgy, mint a kenyérgabona beadásban is . Miért megy gyengén a begyűjtés Mesztegnyőn Meszteanyő községben mintegy 50 százalékra végezték el a kuko­ricatörést. A begyűjtés viszont gyengén, vontatottan megy. Nem­csak a tojás, baromifi és kenyérga­bona begyűjtésben maradt le a község, hanem a kukoricabegyüj- téssel is. Alig 10 százalékát gyűj­tötték be az évi előirányzatnak- Hogy a begyűjtés Mesiztegnyő köz­ségben csigalassúsággal megy, leg­nagyobb oka a községi tanácsnál uralkodó opportunizmus, az ellen­séggel szembeni harc gyengesége. Olasz Ferencná és Gálos kulák már rég letörték a kukoricát és még a mai napig sémi adták be .A tanács még fel sem szólította őket. A pártszervezet többször ellen­őrizze ,a tanács munkáját, mert ar­ra hivatkoznak, hogy sok a mun­kájuk és azért nem: adatják be a butáikkal a terményt. Hogy a begyűjtési csatát győze­lemre vigyék, ne a sok munkára hiviaükozziainiak, bauern szervezzék meg a munkát és vívjanak kímé­letlen harcot az ellenséggel szem­ben úgy a tanáícs, mint a pártszer" 1 vezet. Fokozni kell a népnevelő munkát en

Next

/
Thumbnails
Contents