Somogyi Néplap, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-04 / 205. szám

SOMOGYI NÄPLAP 3 KEDD, 1951 SZEPTEMBER 4. SOMOGYSZIL KÖZSÉG MEGÁLLJA A HELYÉT Akikre büszke Somogy megye Üdvözöljük a begyűjtésben élenjáró* dolgozó parasztokat Paízs Sándor 4 holdas (Pogány szentpéter) 2.309 százalék Gyurik Ferenc 9 holdas (Berzence) 590 százalék Szabd Istvánná 6 holdas (Kánya) 293 százalék Homyák Józsel 2 holdas (Kereki) 2.006 százalék Andor Józsel 5 holdas (Szöllős kislak) 267 százalék Stummer Sándor 6 holdas (Kálmáncsa) 1.128 százalék Csizik István 5 holdas (Drávatamási) 680 százalék Nagy Mihály 4 holdas (Vörs) 388 százalék Kulcsár Józsel 8 holdas (Somogysimon) 249 százalék Fábiáncsics Györgytxé 2 holdas (Segesd) 1 566 százalék Újabb 40 családdal gyarapodott a „Béke“ termelőcsoport Rákmimm A somogyszili tanácsház ,,Béke- harc Hírei“ tábláján a következő­képpen dicsérik meg a terménybe' ^adásban élenjáró dolgozó parasz­tokat: Berta József 3 holdas dol­gozó paraszt 1248 százalékra telje­sítette előírását, az összes felesle" gél beadta, ezzel a teljesítésével a békét, hazáját, családjának boldo<- gabb jövőjét biztosította-“ A tábla egy másik rovatán, a szégyentáblán ez áll: Nudli József 12 holdas dolgozó paraszt, rtem jó hazafi és nem harcol jól a békéért, mert meg a beadási kötelezettségé­nek sem tett eleffet, holott 9 mázsa Jelesleget tapogat a padlásán,“ Nem hiába mondják is rá a dol­gozó parasztok, mikor a táblán cd" vasiak, hogy ,,ez miatt kell nekünk szégyenkezni, pedig neki sem volt rosszabb termése, mint nekünk“, valóban, nincs mit tagadni ez így van. Lehet, hogy már csak ő nem tel' jesííette, lehet, hogy még vannak Ilyenek egy páran. De mióta 20— 3Ö népnevelő járja a falut, ezeknek a száma mindig (kevesebb. Tegnap "25 népnevelő volt kint a község­ben a dolgozó parasztok között. Az eredmény nem maradt el, alig fél nap alatt 90 mázsa gabonát gyűjtöttek be. A község „C“ terve 10 vagon tel­jesítették 12 vagonnal, tehát túliéi' je sí tettek. Kenyérgabonából 56 va­gonnal kellett volna leadniok, ez­zel szemben leadtak 57 vagon és 60 /kiló kenyérgabonát. Egyszóval a termett mennyiségnek 50 százalé­kát leadták. A dolgozó parasztok a beadott gabona után meg is kap' ják a „C“ őrlési engedélyt és a vásárlási utalványt, mellyel jó mi­nőségű árút vásárolhatnak a csa­lád és maguk részére. . • Az idejében megkezdett és jól megszervezett cséplés, eredményt hozott maga után. A cséplést aug- 18-ra befejezték, ez nagyban hoz­zájárult ahhoa. hogy eredményei­ket növelni tudták a cséplőgép- munkások-, akik «mint népnevelők is dolgoztak. A dolgozó parasztok mindjárt a cséplőgéptől vitték he gabonáikat az állam raktárába. Ebben a község vezetői is példát mutattak és elsőnek szállították be terményeiket. A községi tanács végrehajtó bizottságának a tagjai valamennyien száz százalékon felül teljesítették beadásukat. A tanács" elnök, Bán Lajos maga is példát, mulatott a falu dolgozó parasztjai előtt és 427 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. Példát mu­tattak a helyi pártszervezet tag­jai is, mint Pintér Károly elvtá>rs, aki 402 százalékra teljesítette a be­adását. A szövetkezet helyi vezetői is elsőnek adták be terményeiket. A község vezetőinek példamutatása nyomán napról-napra születtek az új eredmények. Kezdetben, meg még most is minden héten tartanak népnevelő- értekezletet, ahol közösen a fadkács a púid szervezettel megbeszélik a 'ennivalóka'-, feltárják a hibákat, hogy azt gyorsan és zökkenőmen­tesen ki tudják javítani. A tanács állandóan tájékoztatja a népneve­lőket a község gabonafeleslegéről. A népnevelők tudják azt, hogy melyik dolgozó parasztnál miennyi felesleg van és annál a dolgozó parasztnál megjelennek és meggyő­zik a terményfelesleg beadásának fontosságáról. A dolgozó parasztok maguk is gyakran felkeresik a községi taná­csot, hogy ott kérjenek felvilágo" siítást arról, hogy mennyi a feles­legük. A tanács szívesen segít. A dolgozó .parasztok igy tudják, mennyi felesleggel rendelkeznek és beadják azt, mert tudjják, hogy ezért vásárlási utalványt kapnak a dolgozó nép államától, amit aztán a szövetkezet boltjaiban értékesít­hetnek. Én, Vass Imre 7 hold földön gaz. dálkodom Bolháson. Az idén bő­ségesen termett gabonám, amely­ből háztartási és gazdasági szük­ségletemen felül nemcsak teljesí­teni, de túl is tudtam teljesíteni beadási kötelességemet. Tudom azt, hogy minden szem gabonával, amelyet eladok államunknak, a be­két, a függetlenséget és a szabad, ságot védem. Ezért teljesítettem Í70 százalékra beadási előirányza­tomat. A „C“ jegyre beadott gaboná­ért nem maradt el a külön jutal­mam sem. Azon túl, hogy jó pénzt kaptam érte, a külön iparcikkvá­sárlásra szóló utalványon szép A község sokká) nagyobb eredményt tudna még elérni, ha egyes dolgozó parasztok nem iartogatnának maguknál nagyobb mennyiségű felesleget. Ilyen dol­gozó parasztok Kovács Lajos*, aki 6 múzsái, Matgus Mihály, aki 4 mázsát, vagy Gábor Ferenc, aki 320 kiló gabonát mint felesleget tartogat magánál. Ezek a dolgozó parasztok nagyban hátráltatják a község eredményének emelkedését. A jól teljesítő gazdák egész sora van példának a dolgozó parasztok előtt, mint Rezes Károly 4 holdas 1348 százalékra teljesít etje beadá­sa, Tauber Gyuldné MNDSZ asz- szony 1134 százalékra teljesítettei előírását. .4 Kossuth'termelőcsoport 22’í százalékra \teít eleget az állam­mal szembeni kötelezettségének- A községben az eredmények eléré­séhez nagyban hozzájárul a veze­tők személyes példamutatása. Így érték el az eddigi eredményeikéi is. A szénabegyüjtésnek 96 százalék­ban tettek eleget a dolgozó parasz­tok, míg a főjásbeadásnak 97 szá­zalékban. A begyűjtés megkezdése óba párosversenyben állnak a szomszédos Igái községgel. A ver­senyben eddig a sziliak az elsők, s ezt a helyet továbbra is megtart­hatják, ha még harcosabban, még bátrabban hozzálátni a munká­hoz és ha továbbra is szívügyük­nek tartják a begyűjtést. — Gábor helyi —­ruhaanyagot vehetek, s végre tel jesíthettem régi vágyamat, kerék­párt vásárolhatok. Felhívom gazdatársaimat: kö­vessék példámat! Ma már nem az uraságnak dolgozunk, magunknak termelünk. Amit eladunk orszá­gunknak, azt bőségesen visszakap­juk. Éppen ezért tartsa kötelessé­gének minden gazda, hogy a be­adási előirányzat túlteljesítésével erősítse saját országunkat, járul­jon hozzá az ötéves terv megvaló­sításához, mely további munkánk megkönnyítésének alapja. Vass Imre 7 holdas bolhásí dolgozó paraszt. E z év februárjában alakult meg Ráksiban az I. típus Szerint működő „Béke" termelő­szövetkezeti csoport. Azóta még csak fél év telt el, s a csoport dol­gozói jóformán be sem bizonyít­hatták az egyénileg dolgozó pa­rasztoknál: - közös gazdálkodás felmérhetetlen előnyét, de mégis már újabb 40 családdal gyarapo­dott a „Retke" tszcs létszáma. Ezek a dolgozó parasztok sem „véletlenül" léptek be a csoport­ba. Meggyőződtek már előzőleg a környéken lévő, már régebb ideje működő termelőszövetkezeti cso­portok eredményei láttán, hogy a. nagyüzemi gazdálkodás egyedüli helyes út a dolgozó parasztság szá­mára, amely biztosíthatja részükre a szebb, boldogabb, gondtalan éle­tet. O áksiban azonban nem áll- nak meg még ennél az eredménynél sem. A pártszervezet" segítségével a tszcs tagjai nap. mint nap kijárnak a. dolgozó pa­rasztok közé, s felv.lágosító mun­kájuk nyomán egyre több dolgozó paraszt fejében kezd motoszkálni a gondolat, — mégis csak jobb len­ne közéjük állni. Az elmúlt héten, szerdán iépe.t be a csoportba Csa­tári József 16 és Német József 18 holdas középparaszt, akik alapos megfontolás után mégis csak rá­jöttek arra, hogy nekik is ott a helyük a többi becsületes dolgozó paraszt között a termelőcsoport, ban. Dájöttek ezek a középparasz- “ tok arra, hogy nem igaz az ellenség híresztelése, nem veszik el földjüket, ha belépnek. Megma­rad továbbra is az nekik. Sajátjuk lesz, ők sajátkezüleg fogják meg­munkálni továbbra is. Rájöttek ezek a középparasztok arra is, amit az ellenség igyekszik elhall­gatni, hogy így belépve az I. tí­pusú termelőcsoportba, jelentős kedvezményeket biztosít részükre Pártunk, mert 30 százalékkal dol­gozik olcsóbban nekik a gépállo­más. Amiért eddig 15 mázsa búzát fizettek a gépállomásnak, azt a- munkát most megcsinálja nekik 12 mázsáért. Nagy segítséget jelent a ráksi I. típusu termelőcsoport tagjai részé­re az is, hogy Pártunk lehetővé tette számukra, hogy főijeiket eb­ben az évben tagosítsák. Nem kell a. tszcs tagjainak keskeny, félhol­das darabokon kínlódni, hanem megkapják egy helyben földjeiket, a határnak azon a részén, ahol leg­jobban terem a föld. pártunk, államunk minden se- gítséget megad termelőcso­portjainknak, — a ráksi termelő­csoportnak is. Olcsóbb giépimunkát biztosít részükre, tagosítja föld­jeiket, hogy nagyobb eredménye­ket tudjanak elérni, nagyobb le­gyen a tszcs-tagok jövedelme. — Mégis vannak ráksiban is olyan dolgozó parasztok, akik vonakod­nak belépni a csoportba, akik „még várnak“. A ráksi pártonkívüli dolgozó pa­rasztok tisztelik a Pártot, mert a felszabadulás óta számtalan eset­ben érezték segítő kezét, s a Párt tagjait példaképüknek tekintik, mindenben követik őket. Felesleges terményének beadásával járuljon hozzá minden dolgozó paraszt ötéves tervünk megvalósításához . i ■ i. NAUM VJUN IS MEGTALÁLTA A HELYES UTAT — Most már a magunk gazdái vagyunk és nem béresek — mondja a nyugatukraj­nai Ljubitov falu „Lenin“ kolho- zónáké,gyik tagja, Naum Vaszilje- vics Vjitn. — Régen? Ha szegény- p araszt voltál, várhattad tavasz- srnl, amíg a földesúr vagy a ku~ Iák darab földecskét adom neked bérbe, s míg kikönyörögtt’d tőle a vetőmagot, az igát. A földesúr ős a kulák természetesen idejében elvégeztette a szánkást, vetést és <tz aratásit, de a szegény paraszt az mindig késett. Ezé ót volt olyan nagy a szegénység itt mifelénk, a VoJinán. Köszönjük a szovjet hata­lomnak, hogy megszabadított ben­nünket a földesúri és- a kulák szol­gaságtól, köszönjük, hogy megmu í rút a nekünk a jobb élethez ve­zető útat. 4 szánt/iföldek, rétek, erdők és legelöl; elsősorban a földesúriak és a kulákok kezén voltak a múlt­ban- Rucsinszkij', Zagyernovsrzkij és Masuk földbirtokosoknak több­ezer hektár elsőosztályú szárító' földje volt Ljubitov falu határá­ban, ugyanakkor a parasztok túl­nyomva többsége nyomiorgott. A 282 par ászt családhoz alig ezer hektár rossz minőségű föld 'tarto­zott. A szovjet Itató} mn ingyenes használatra a dolgozó parasztok' nak juttatta a földesúri földet, azonban nem jelt bele eggi év, ami­kor a parasztok már rájöttek: egyéni gazdálkodással ney; tudnak kijutni a nélkülözésből. — A föld az föld — mondotta egy alkalommal a faluszovjetben Jnhin Mikolajcsuk. — De vájjon megtudod-e jól művelni régi eliédr del é-s lovacskáddal? Megjönnek as első trak­torok.Eyy szép napon az egyik volt földesúri majorban gép" és tmk'orúllo másít létesítettek. Csak­hamar megérkeztek a traktorok, äz addig soha nemlátott ekék, kukivátorok és veiögépel;. S amikor a traűiorok a földbe akaszt öttel; az ekeket, csoporto­san jöttek l;i a halárba a parasz­tok, VizSig&lgdták a barázdák mélységét és figyelték a traktor" szántás minőségét. Igen meglepte őket, hogy a traktor öt eke után még néhány nehéz boronáit is von­tat. — Es axtán a munka 1 — mondogatták. — Hej, lm az én földecskémet is ilyen mélyen felszánthatnám! Jobb termést ta­karítanák be, mint valamikor 7a- gyenouszkij — sopánkodott Naum V aszil je vies Vjum■ — Vgyan te balga. Honnan ve­szel annyi pénzt, hogy ilyen trak­tort vásárolj magadnak — szóit közbe valaki a csoportból, 4 be­szédre felfigyelt a gép- és traktor' állomás vezetője. — Minek vásárolnálak ti ilyen gépet? 4 szovjet hatalom azért küldött bennünket ide, hogy se­gítsünk nektek — mondotta. Az örömhír gyorsan bejárta a falut. Különösen megörültek a szegény pariasztok, akiknek nem volt igájuk. Először Filip Kalpjuk nadrág- szíj'parcelláját, majd másodiknak Vjun földei'»kéjét szántotta fel a traktor. A parasztok azonban gondol­kozni kezeitek és rájöttek: a kes­keny földsúvok között hol ide, hol oda sietniel; a traktorok, igy nem lehel azokat teljesen kihasználni. Végül!s arra a következtetésre ju­tottak, hogy a; egyéni gazdálkO' dás kevés lmsznöt nyújt mind ne­kik, mind pedig az állaimul;. Lám Kelet- Ukrajriában már milyen jó- nvódbqn élnek a parasztot;. Kőny" nyü nekik: ők már régen kolhoz­ba tömörültek ó.s- a munka isköny- ngebb lett, mert gépeket alkalmaz­nak. Megalakul a „Lenin“ holhos. Tanakodni kezd ek, s ve" gül is úgy döntöttek, hogy ők is rátérnek n társas gazdálkodás út­jára- Alig, hogy megalakult a „Le­nin“ koilhoz, kitört a háború: a fa­siszták betörtek a szovjet földre, vége volt a szabadságnak. A fasiszta hordák kiűzése után a Ijubotovi parasztok is újjászér" néztél; a kolhozt. Azonban sokan voltak, akik még mindig haboz­tak: bdépjenek-e ők is, vagy pe­dig folytassák az egyéni gazdáikor dúst. Az ingadozók közé tartozód Naum Vjun is. 1946-ban aszály súlgtotta a Iju- bitovi határt. Akik egyénileg gaz­dálkodtak, alig 'takarítottak be va­lami termést, a jól megművelt kolhozföldek azonban sokkal ma­gasabb termést hoztak, mint az­előtt, a legbőségesebb években: 13- 14 mázsás átlagtermést értek el gabonából egifegy hektáron, ami nagyon jó eredménynek számított a Volinán. A kolhoztagok egy-egy munkaegység után 3 és fél kiló ga­bonát kaptak. Akkoriban a kolhoz még csak é5 gazdaságot foglalt magában, 28 ló, 1 pár ökör dolgozott a földe­ken. egy év nvnlva azonban már 67 lova, 13 csikója, 15 tehene é<s 38 üszője volt a kolhozncak. Az állam vagy a kolhoz segítségével minden kolhoz paraszt tejelőiehenet vásárolhat olt magának- A földes­éin szórakozás céljára épített tó­ból halastó lett, de nagy jövedel­met hajtott a kolhoz kertészete és méhészete is. — Hej TinxOfej. de megttoMasOd- tál, de megfiatalodtál —• mondotta egy nap Naum Vjun szomszédjá­nak, Timofej Kainak, aki vele együtt cselédeskedett régen, majd a kertcszéli brigád vezetője lett. Naum Ejun is új életet kezd. 4 kolhoz kezdeményezésére 300 személyes klubot építettek a faluban, 40 személyes kórházait rendezted; be, új iskolást építettek, gyér mákot than! nyitottak, s ha­marosan kigyulladtak ,,lljics lám­pái“ (l kolhozparasólok otthonod­ban.-— Ez már bennem is megtörte ■a jeget — mond ja Naum Vjun. — Elhatároztam: bevhzcm a kér­vényt, de ahogy a lovamra gondol­tam, valahogy nehéz lett* a szí­vem. Sajnáltam odaadni a lovat, a kocsit, az ekét. Hej, die sokat gyötrődtem, amíg * megértettem: sem az eke, sem n kocsi, sem a ló, sem a föld ném nyújt boldog­ságot, amíg egyedül vagyok. Azért olyan erősek munkájukban a kol­hoztagok, mert közösén dolgoz­nak. — Feleségemmel alaposan mér­legeltük a dolgokcr, végüivs be­adtam a kéményt- És mo'st ncr gyón boldog vagyak, hisizen nem­csak egy lovam van: a kolhoz j összes lova — a mi lavxmk. Vannak gépeink — gazdagok, nagyon gaz­dagok vagyunk már. — Három éve, hogy be­léptem én is a kcdhoizbaj s meg­változtunk nemcsak mi, d\e met" válfOzott a fahl képe is. Nem aka­rok magamról beszélni: hogy mi­lyen nálam is a bőség, azt elárulja az én otthonom. De itt van példá­ul Anasztázia Martinjuk, a kolhoz kondásnöje: munkaegységei után közel 14 múzsa gabonát pap majd. — A kolhozrendsser, a ftsavjet hatalom — folytat­ja Naum Vjun —, nemcsak jómódú életet lioizntt a parasztoknak, do széles ülat nyitott előttünk képes­ségeink kifejlesztésére is. Ljubitov faluból olyan neves emberek ke­rültek ki, mint Marko likacsuk, egy szegény paraszt fia, akit a Szovjetunió Legfelső Tanácsába küldöttnek választoltunk. Most, mint a Tammjioli Kerületi Végre­hajtó Bizottság elnöke dolgozik. Égy másik kolhoizjiaraszt fia, Maf vej Komiszáruk nvaslt a Kovelszki Körzet Végrehajtó Bizottságának képviselője, Iván Vjum a Kovelszki Végrehajtó Bizottság titkára- Naum Kalinjuk a kovelszki körzet kultú- rális — népművelési osztályának munkáját vezeti- Hét paraszt fia, mint tanító működik Sz>er' geljgelj Bugyik, fia a LvOvi Kép­zőművészeti Iskolában, Nyikolaj Karászijuk a Mo'szkvai Elektrotech­nikai Intézetben, Vaszilij Tarasz' juk pedig a Vasúti Technikumban tanul. Tizen traktorvezetők lettek. ■—- Uj emberek támadlak közü­lünk, az lettem én is, mert meg­találtam a hclyesi útat — fejezi be a beszélgetést Naum Vjun kol­hoz-panaszt.

Next

/
Thumbnails
Contents