Somogyi Néplap, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-30 / 228. szám
Biztosítsd családod jövőjét, takarékoskodj2 jegyezz békekölcsönt! I 'EaBmHBBSaBBESEBBm Munkaerőhiány — vagy kapun belüli munkanélküliség? Miért maradt le a tervteijesítésben a Nagyatádi Konzervgyár A nagyatádi Konzervgyár dolgozói az ötéves terv beindítása előtt sokat hallottak arról, hogy öt év alatt' országunk, megyénk, de az üzem is, ahol dolgoznak, egészen meg fog változni. Megváltozik a dolgozók élete is. Nagy öröm ez számukra, mert a, Horthy-rendszerben nem törődtek az üzemmel és a dolgozókkal sem. Régi, elavult gépekkel — sőt a munka legnagyobb részét — kézierővel kellett végezni. Már az ötéves terv első évében 3 darab szovjet mintájú pa- szirozógépet kaptak. Egy 50 vágón befogadóképességű tárolómedencét, valamint rakodótelepet készítettek, amely tető alatt van, a dolgozók rossz idő esetén is dolgozhatnak, míg azelőtt esőben, sárb'n végezték a rakodást. Csak ezek felépítése és beszerelése 250.000 forintba került. A beruházás után az üzem több dolgozót tudott foglalkoztatni, mint azelőtt és lényegesen megkönnyebbült munkájuk is. Az ötéves terv második évében az üzem egy 56 kemencés gyümölcsaszalót, modern, szovjet mintájú uborka átszurkodó gépet, egy meggyszártépő gépet és ezenkívül sportfelszerelést, kosárlabda és ping-pong felszerelést kapott. A tánccsoport részére ruhát, cipőt, egy hangszórós gramafont és rádiót kapott. Már ebben a két évben a konzervgyár modern gépekkel id- újult, a dolgozók munkája megkönnyebbült, többet tudnak i*.t- melni, mini máskor. Az uborka- szurkáló géppel .most kétszeresét tudják termelni, mint azelőtt, amikor kézzel dolgoztak. A paszíro- zógiáppel pedig jobbminőségű exportárut tudnak gyártani, mert a paradicsonban nem marad bent a mag és a, héj, mint amikor a régi. elavult, rossz géppel^ dolgoztak. Az ötéves tervben még egy új kazánt, új fürdőt, raktárát és több új gépet fog az üzem kapni. A Konzervgyár évi tervét eddig 80 százalékra teljesítette, ami nem kielégítő teljesítés, hisz az új gépek megkönnyítették s termelést. A hiba abból ered, hogy az üzem vezetősége nem tart kapcsolatot a dolgozókkal a munka szervezetlenül felvilágosít® munka nélkül megy. A munkaverseny, Gazda-mozgalom és a munkafegyelem az egész üzemben csak mellékkérdés. Nincs meg az egyéni felelősség, mert nincs senki, aki nevelőmunkát végezne. A dolgozók nem használják ki a gépeket. Előfordul az is, hogy amikor az üzemnek meg kellene indulni, nincs fűtő, mert nem jön el. A vezetőség ilyenkor csak kapkodík és nem megy semmire. Előfordul az is, hogy a megfőzött paradicsom, ami újból át kellett dolgozni, ami nagy károkat okoz az üzemnek. Az enyagtakarékosságí mozgalmat a dolgozók nem ismerik, így sok anyag megy pocsékolásba, A paradicsom kirakásánál ha a ládából k esik egy-két darab, azt nem veszik fel, rátaposnak. Az üres ládákat úgy dobálják, hogy több láda eltörik, nem gondolnak arra, hogy a sok láda milyen nagy vesz- teséggel jár. A lelkiismeretlen, hanyag munka után nem lehet csodálni, hogy áss augusztus 20-i verseny után asi üzem, termelése visszaesett. A termelést gátolja, a visszaesést segíti elő az is, hogy a dolgozókat naponts 5—6 helyre cserélgetik, így a sok sétálgatással elmegy az idő. A dolgozók között sok a 70 százalékos teljesítő, A vezetőség a kevés munkaerőre hivatkozik, de arra nem gondol, hogy a dolgozók egy’k munkahelyről a másikra vándorolnak, ezen kellene változtatni. A hiba a vezetőség szervezetlen és kapkodó munkájának köszönhető. CsafoankoJó- zsefné azt mondja: —igaz, hogy kevesen vagyunk, de a vezetőség ezt az erőt sem használja ki. Többször megáll a gép és nem biztosit erre az időre más munkát, így csak álldogálunk. — Ebből ered aztán áz, hogy a dolgozók nem tudják teljesíteni normájukat, j fizetésük csökken és egymásután I hagyják el emiatt a dolgozók az üzemet. A vállalat vezetősége, üzemi bizottsága, a pártszervezet segítségével esseke* a hibákat maradéktalanul ssünte&se meg, Szervezziák meg a munkavefsenyt, párosvetsenyt, világosítsák fel a dolgozókat az anyagtakarékosság és a munkafegyelem fontosságáról, ndítsanak harcot a lazaság ellen. Népszerűsítsék az élenjáró dolgozókat a faliújságon és hangos híradón keresztül, segítsék a dolgozókat a munkában, mert csak így küszöbölhetik ki a hibákat. Az üzem minden becsületes dolgozójpa azt akarja, hogy megvalósuljon az ötéves terv, a fel- emelkedés terve. De elvárja minden dolgozó az üzem vezetőségétől, hogy sikeresen vezessék a dolgozók harcát a terv teljesítéséért, Elvárja a Párt és egész dolgozó népünk, hogy a Konzervgyár vezetői felszámolták súlyos hibáikat, tervszerű munkával, felvilágosító munkán keresztül, személyes 'példamutatással biztosítsák az üzemi terv teljesítését- Ehhez ped g csak az kell, hogy a vezetők kommunista következetességgel, öntudattal, harcosan végezték munkájukat. Száműzzék az ellenséget, mely náluk a megalkuvás, a tervszerűt len munka cs a felvilágosító munka hiányában mutatkozik meg. A Fonoda építkezésének dolgozói termelésben, békekölcsön jegyzésben egyformán példát mutatnak ZvijtA. lucv, liicny mvucii, amuzatvállalásukban, amikor az esős idő ellenére is zavartalanul végzik munkájukat. Tudják, hogy őrajtuk nagy mértékben függ a Fonoda megindulása. Ezzel pedig sietni kell, hisz megérkezett már az első fonal kiutalása. A Fonoda építkezésének dolgozói nemcsak munkájukkal bizonyítják be, hogy áldozatkészek, szeretik hazájukat, hanem bebizonyítják a II. Békekölcsön jegyzésénél is. Tudják, hogy munkájuk mellett megtakarított pénzükkel a Fonoda építkezését is segítik. Gál István Í2&0 forintot jegyzett 800 forintos fizetése mellett- Balog Erzsébet óCQ forintot jegyzett 400 forintos fizetéséből. Frejr^Margit 700 forintot jegyzett fizeiese 500 forint. Völgyesi 1st-' váu 1500 forintot 1000 forintos fí- zetéséből, Jámbor István 1000 forintot jegyzett 600 forint fizetése mellett. A jegyzéskor azt mondotta.; „azért jegyzek, mert látom nemzetgazdaságunk fejlődését és tudom, hogy ezt a fejlődést segítem." Az építkezésnél mérnem fejeződő't be a jegyzés. A népnevelők feladata, hogy az eddiginél még sokká} jobban végezzék a népnevelő munkát, ne legyen egyetlen dolgozó sem, aki munkája mellett, példás jegyzésével ne segítené ötéves tervünk megvalósítását, ezen keresztül saját jcbblétének, békénknek biztosítását. A jó és e rossz népneve!! munkáról Hogyan folyik a jegyzés a Kaposvári Tejüzem I. számai telepén? A kaposvári Tejüzem I. számú telepén a népnevelők meglátogatlak a dolgozókat a II. békekölcsönjegyzés céljából. Rövid beszélgetés után a dolgozók örömmel jegyeztek kölcsönt,, mert tudatában vannak, hogy saját életük jobbátétele érdekét fogja a kölcsön elősegíteni. A dolgozók között több olyan dolgozó nevét olvashatjuk, akik a fizetésükön felül jegyeztek. Topols cs József 400 forintos havi keresete mellett 500 forintot jegyzett. Orsó. cs Istvánná 335 forintos havi keresete mellett 350 forintot jegyzett. Hasonlóan jegyzett Kékkúti István, aki 500 forint kölcsönt jegyzett 459 forint havi fizetéséből. Kékkúti István tudja, nagyon jól, hogy mit jelent egy háború a dolgozó népnek. Hiszen az ő sebe sem forrt be, amelyet az elmúlt háború okozott neki, amikor az egy’k szemét elvesztette. A jegyzéskor azt mondotta: „Örömmel adom a pénzt, mert tudom, hogy békénkért és családom jobb jövőjéért jegyzek.“ A tejüzem telepének egy részé* végeztek csak jó munkát a népnevelők. A másik részében erőszakoskodással, terrorizálással akartak. eredményt elérni. A szárító egyik dolgozója., Matókné 100 forintot akart jegyezni, ezt a összeget a népnevelő nem fogadta el, hanem azt mondotta, ha nem jegyez többet, akkor hagyja el a helyet, — A népnevelő ezzel a kijelentésével súlyosan megsértette Pártunk politikáját, mert a meggyőzés helyett a terrort alkalmazJ- „ ha. , A tejüzem I. telepe pártcsojort- í áriak legsürgősebb feladata a népnevelők munkájának minél előbbi ellenőrzése. Kövessen el mindent, hogy az ilyen súlyos hibák a jövőben ne forduljanak elő, mert ezek gyengítik a Párt kapcsolatát a tömegekkel ahelyett, hogy elmélyítenék és az ilyen munkával csak ellenkező hatást váltanak ki, ez ellenséget segítik ahelyett, hogy eredményt érnének el. A BÉKEKÖLCSÖNJEGYZÉS HÍREI a siófoki járásból Káplár József elvtárs I Ezzel az alkalommal a ladi állami erdőgazdaság dolgo• zó ja szegény családból származik. Apja erdőőr volt és bizony sokat kellptt nékülözni, robotolni, hogy ő el tudja végezni a középiskolát. Iskolája elvégzése után munkát keresett, hogy öreg szüleit segíteni tudja. Ő is az erdőgazdasághoz került. Káplár elwtárs most már nem a báróknak ás a hercegeknek robo~ tolt, kevés, fizetésért, mint sok éven keresztül az apja. O rá már egészen más élet vár. Fizetéséiből rendesen meg tud élni, öreg szüleit is tudja segíteni. Káplár elvtár,s már tavaly 1000 forint békekölcsönt jegyzett. tett először hitet a béke megvédése mellett• — Én büszke vagyok arra, — mondotta, — hogy forintjaimmal hozzájárulok dolgozó /tépünk jobblétének emeléséhez. Tudom, hogy az én pénzemen is épül (piDu- nai Vasmű, az Inotai Erőmű, a gyorsvasát, a Kaposvári Fonoda, és ezek nem oz urak, hanem a dolgozók érdekeit fogják szolgálni. Ezért jegyzek most is 1500 forintot. Tudom, hogy államunk jól gaz' dálkodik a pénzzel és azt visszafizeti százszorosán. 1000 forintot adtam az elmúlt énben és azt mind egy fillérig visszakaptam, mert nyertem a kötvényemmel. ■ Káplár elvtár's most is példamutatóan, elsőnek írta nevét a jegyzési listára és melléje az 1500'as számot. Ez példa volt a többi dolgozó előtt. Káplár elvtárs a személyes példamutatás mellett nem feledkezett meg a felvilágosító munkáról sem és valameny- nyi dolgozónak elmondotta, Jhogy békekölcsönjegyzésével ötéves tér vünk sikeres megvalósításához járul hozzá és a békét védi. A példa- mutatásnak és a jó népnevelő munkának eredménye, hogy a ladi erdőgazdaság dolgozói 17'en 15.000 forint békekölcsönt jegyeztek már kora reggel. Balatonsxársxói Béke tszcs párttítkára, Guzmics János elviére- 500 forintot jegyzet, A következőket mondotta: örömmel jegyzek, mert tudom, hogy minden egyes fillér, amit az államnak adok, a dolgozók jólétét fogja szolgálni. — Kovács János Balatonszárszói tanácselnök 1000 forintot, tavaly csak 500 forintot jegyzett, most a dupláját jegyezte le, mert látja, hogy a tavalyi békekölcsönön mennyi új ház, iskola, kultúrotthon épült, — Zákár Róza DISZ-fiatal BÉFOSZ-pénztárosnak 400 forint fizetése van és 500 forintot jegyzett. Özv, Máté Józsefné MNDSZ- asszony napszámmal keresi meg a kenyerét, tavaly nem jegyzett, de most 100 forintot jegyzett ő is. A siófoki malom dolgozója, Takács Gyula 600 forintot jegyzett, 2 gyermeke van, örömmel jegyezte, mert nem akar háborút. Buzavárí Gyula 600 forintot jegyzett. Az egész malom dolgozói lejegyeztek 18-an 528 forint __ átlaggal. A siófoki üzemek verse- í ja. nyében a Tejiért vezet 718 forintos átlaggal. Szorosan felzárkózott melléje a Halászat 613 forint átlaggal. A víUamosműveknél 19 fő 9500 forintot jegyzett le 630 forintos átlaggal. Élenjár Szőke János vállalatvezető 1000 forintos jegyzéssel. Tikos István 800 forintos jegyzéssel, Bauer Károly 700 forintos jegyzéssel. Jónás Béla 700 forintos jegyzéssel, Szabó Károly párttitkár 700 forintos jegyzéssel. A siófoki postahivatal 41 dolgozója 21,350 forintot jegyzett 538 forintos átlaggal. Élenjár Soós András kézbesítő, akinek 609 forint fizetése van és 1600 forintot jegyzett. A békekölcsönhúzásnál 300 forintot nyert. Friss Sándor, akinek 2 gyermeke van 509 forintot jegyzett. Zsiraí József postakézbesítőnek 620 forint fizetése van, 700 forintot jegyzett és a következőket mondottá; — Azért jegyeztem ennyit, mert látom, hogy az az összeg, amit a dolgozók kölcsönadnak az államnak, a béke megvédését szolgálA kaposvári Fonoda tépítkezé- ; sén az esős időben is javában fo- ; lyik a munka, bár több helyen j 30-—40 centit is meghaladja a sár. í Az épületek falain és körülöttük j az állványokon dolgozókat látunk, i dolgoznak, folyik a munka, mintha ! nem is esne az eső. A Fonodaépít- s kezés dolgozóit nem akadályozza az esős idő munkájukban. Áldozat- . készen dolgoznak, büszkék, hogy . városunk büszkeségét építhetik. ' Az esőzés beálltakor a R gó-brígád ’. kezdte meg a munkát, a brigád j s tagjai azt mondiák — menjünk;-, dolgozni, mert azért vagyunk itt, \. hogy dolgozzunk, nem azért, hogy j ‘ basa kokba heverjünk , példá- 1 iukat a többi dolgozók is követ- j * lék. ^ Október elején megkezdik a 1 gépek szerelését, s ez még jobban 1 serkent munkára minden dolgo- ^ -.ót. Azon igyekszenek, hogy a gé- ' rek miné’ előbb megindulhassa- 5 iák, minél előbb termelhessenek r íolgozó népünk számára. A dől- 1 fozók vállalták, hogy november 1 ?-re rz ideiglenes üzemrészt tető E í!á húzzák, t Vállalásukat teljesítik is, amit t bizonyít lelkes munkájuk eddigi iredménye. Gergely József kőmű- ? rés brigád teljesítménye 227 szá- í :alék, Barga Ferenc állványozó , £ srigádé 244 százalék, Keller se- v jédimmkás brigádé 287 százalék, d gy sorolhatnánk a többi brigádo- p rat is, amelyek szintén nem ma- é ■adnak le a többiektől. I A dolgozók öntudata mutatko- h A CSKALOV-TERÜLETI KOLHOZPARASZTOK EGYÖNTETŰ VÁLASZA Cskalov. A munkanap végeidé közeledett. Borda falvána (csk lovi terület) kolhozparasztjaí, gépkezelői és értelmiségi dolgc zói a szántóföldekről, veteménykertből és állattenyésztési telepek ről jövet a falutanács előtt gyűltek össze. Egyszerű, szívből jövő beszédek hangzottak el, amelyeket áth£ főtt a Párt, a haza, a nagy Sztálin iránti határtalan odaadás. — Minden évben teljes szívvel nyújtjuk át az államaik a jég} zeit kölcsönt — mondja Mihail Kakin, növénytermesztési brigád vezető. — És államunk minden kölcsönnel szilárdabb lesz, új erő merít belőle. Ma kölcsönt jegyzünk, holnap már hatalmas traktc rok és kombájnok érkeznek hozzánk. Elveíhetnénk-e a tavasziakéi ha nem lennének új, lánctalpas traktoraink? Ha nem lennének mo toraink az öntözéses veteményesekben és gyümölcsösökben, net hevíthetnénk többszörösen az öntözött területeket. Itt és mindé nült új gépek könnyítik meg a kolhozparrszt munkáját. Az éle minden nappal jobbá és szebbé válik. — Mindnyájan tudjuk elvtársik, mire fordítják kölcsöneinke — jelenti ki Taiszíja Melnyikova kolhozparasztnő. — A Párt, kormány és a drága Sztálin elvtárs minden gondolata és gondoske dása a népé, a nép boldogságára irányul. Az erdővédő gépállomá c falun túl gyönyörű kis telepet épített fel. Van ott javítóműhely garázs, vannak olyan gépek, amilyeneket ezelőtt sohasem láttunk Mindezt az állam teremtette. Az allem épít az Ural mentén erdő sávot, amely a gabonákat védi meg az aszályos szelektől. Elsőnek Taiszíja Melnyikova jegyez kölcsönt és az egész össze get készpénzben fizeti. Példáját mások is követik. Az asztalt, aho a jegyzés folyik, szorosan körülveszik. Az ívek gyorsan megtelnek Lovasküldöncök vágtatnak be a földekről, rétekről, legelőkről é jelentik, hogy a kint dolgozó emberek lelkesedéssel fogadták a: új kölcsönjegyzés hírét, A „Lenínszkij puty“ kolhoz tagjai néháip óra leforgása alatt eleget tettek állampolgári kötelességüknek. Káplár József 1BOO forimÉ&t jegyzett, mert államunk jól gazdálkodik a kölcsönadott pénzzel
