Somogyi Néplap, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202 szám)

1951-08-25 / 197. szám

SOMOGYI NÉPLAP Szombat» 1951 augusztus 25­Darvas József közoktatásügyi miniszter az új tanév feladatairól A közoktatásügyi minisztérium és a Pedagógusok Szakszervezete pén- leken közös értekezletet rendezett Budapesten. Az értekezleten Darvas József közoktatásügyi miniszter mundcl'.t beszédet. Beszéde elején ismertette az el­múlt tarév eredményeit: a: elmúll énben 1,230.000 gyermek im'kováit he ((Z általános iskolák nyolc osz­tályúba, (tini azt jelenti, hogy a tanköteles gyermekeknek kikel ICO százalékát sikerült bevinni az í-sko' lába■ A középiskolai tanulók szánna 95.000-re. az ipari technikumok ta­nulóié 13.1O0"ra emelkedett, az egyetemeken és főiskolákon az el- mt^ tanéviben az előző évivel szemben mintegy hétezerrel emel­kedett a hallgatók száma. Tovább javult az iskolák tanulóinak össze" tétele is. a középiskolákban 67 százalékra, az egyetemeken és fő iskolákon 46.5 százalékra emelke­dett a munkás és dolgozó paraszt származású tanulók arányszáma. Az egyetemek első évfolyamain 39.5 százalék volt a munkás és 18.2 szá­zalék a dolgozó paraszt-származású hallgatók aránya. Jelentékenyen csökkent a lemorzsolódás és a bu­kások száma ,— az általános isko" Iáktól az egyetemekig. A miniszter a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a 1‘árt hatalmas segítséget nyújtott a közoktatás dolgcsóinak. Rámutalíott, hogy a szocialista építés feladatai, a bé­kéimre feladatai a pedagógusok és tanulók ideológiai és szakmai szin- \ onalápak fokozott emelését köve" telik még- Ez'ek a követelmények, a Pártkongresszus határozatai, vala­mint az elmúlt tanév eredményei és hiányosságai szabják meg a jövő tanév feladatait. A miniszter a továbbiakban e feladatok közül elsőnek azt jelölte meg, hogy a népgazdaság minden területén kötelezd t,crvszK>rií:\ái,ll} érvényeséi mi kell a közoktatásban is. A terv feladatok adatait ismer" tetve a iöbbi között elmondotta, hogy az új tanévben 50 új óvódat kell létesíteni, az állaljáinos isko" iákban 300 új tantermeit kell épí­teni. legalább 162 új körzeti álta­lános iskolát, s" legalább 20 új kö" zópiskolát kell szervezni és három­százzal kell növelni a középiskolai osztályok számát. Az 1952. évben befejeződik a budapesti, miskolci, veszprémi műszaki egyetemek épít­kezése és elkezdődik — részben (ITthT el is kezdődőit — a gépgyár­tási, bányászati és építészet; új egyetemek tervezése, í llelve rész" ben az építése is. Kiemelte, hogv fontos feladatok vannak a pótbeirafások területén. A középiskoláknál harcolni kell a felső osztályokban komolyan fe­nyegető leimorzsolódás veszélye el­len és be kell hozni az ipari tech­nikumoknál a beiratkozás során je­lentkezett komoly lemaradást. Teljes erővel igyekezni kell el­érni mind a középiskolákban, mind az egyetemeken a munkás és dol­gozó paraszt-származású tanulók előirányzati létszámát, de ugyanak" kor a pótfelvételek alkalmával biz­tosítani kell azt. is, hogy az értel­miségi és alkalmazott szülők arra érdeme«, killünő és jeles előmene­telő gyermekei, kivétel nélkül be­kerülhessenek a középiskolákra és egyetemekre. , Darvas József a továbbiakban be­jelentette, hogy az iskolai munka tervszerűbb megszervezése az élen­járó szovjet iskola tapasztalatainak hazai viszonyainkra való alkalma­zásával a minisztérium iránymutató rendeletit dolgozott ki. Hangsúlyozta ezután a miniszter, hogy az egész közoktatás számára továbbra is központi kérdés marad a tanulmányi színvonal emelése. Az általános és középiskolákban — mondotta — a tanulmányi színvo" nal általános emelése mellett első­sorban két tantárgy: a matematika a magyar nyelv és irodalom taní­tásában kell döntő minőségi javu­lást elérni. Az új tanévben orszá" gos viszonylatban megrendezik majd az országos tanulmányi ver­senyt a legjobb matematikus, a leg, jobb iradolmár, a legjobb fizikus tanuló címéért. Az egyetemi és főiskolai oktatás főfeladata az egyetemi reform to­vábbfejlesztésének jó gyakorlati megvalósítása. Az egyetemi reform továbbfejlesztése során tovább csök­kentik a hallgal-ók túlterhelését. A tanulmányi színvonal emelése mellett az új tanév másik nagy köz­ponti feladata: a szocialista szelle­mű nevelő munka erősítése és el- mélyítése — folytatta Darvas Jó­zsef — az öntudatos fegyelem ki­alakítása: ez legyen egyik legfon­tosabb nevelői célunk. A jövő tanév fontos feladata az új pedagógusok kiképzése is. A tanítóképzők szájára új tanköny­vek készültek, és új órarend lép életbe, amply megjavítja a tanítók emeleti és gyakorlati képzését. Darvas József ezután a jelenlé­vők lelkes tapsa közben jeleni ette he: a Szovjetunió kormányának meghívására az ősz folyamán szé- lesebbkörű pedagógus delegáció uta­zik a Szovjetunióba az élenjáró szovjet közoktatás és köznevelés­ügy tanulmányozására. Ez a ta­nulmányút nagyban hozzá fog já­rulni ahhoz —- mondotta. — hogy a jövő tanévre kitűzött feladatain­kat sikerrel tudjuk megoldani. Darvas József miniszter végül ar­ról beszélt, hogy fokozni kell az oktató munka, a közoktatás megbe csillését. Továbbra is fel kell lépni az olyan helyi túlkapások ellen, amelyek a pedagógusoknak isko lánkívüli munkával való túlterhe­lésével veszélyeztetik a jó nevelő munkát. A miniszter beszédét e szavakkal fejezte be: , — Felhívással fordulóik innen,_ n közok átás., a köznevelés minden munkása felé: tekintsék hazafi®? kötelességüknek e fel-adatok telje­sítés-ó!. Szent ügy: az új nemzedé­kek felnevelésének ügyié van rájuk bízva. Egy sugárzó, nyílt tekintetű fia alsár/é, amely már a szabadság levegőiét szívja magába s a győ­zelem biztos reménységével néz a jövő felé. E szent ügyhöz méltó felelősséggel végezzék nevelőink munkájukat, hogy méltók legyenek azok bizalmára, akik rájuk bízták nemzetünk legféltettebb, legdrá­gább kincsét: ifjúságunkat, hogy méltók legyenek a Párt, /sí népünk bölcs vezérének, Rákosi Mátyásnak a bizalmára. „Jólét64 és „szabadság66 Jugoszláviában Az iraki nép a saját kezébe akarja venni a kőolajkészleteket Az Alnaszr c. Szíriái lap foglal­kozik az iraki kormánynak az Iraki Petróleum! ársaságga' és más kül­földi vállalatokkal kötőt! megálla. podásával. A megállapodás alap­ján Irak 50 százalékát kapja a vállalatok jövedelmének. A lap ezzel kapcsolatban a többi közö i a következőket írja : ' „Ezt az új egyezményt az ira­ki közvélemény elégedetlen­séggel fogadta, mert az iráni nép kifejezte kívánságát, hogy 8 kőolajipart államosítani kell.“ A Szíriái kőolaj’kérdéssel foglal­kozva a lap ráírni! at: ,,Az orszá­gunkon keresztülhúzódó kőolajve­zetékek csupán az amerikaiaknak hoznak hasznot, a szíriaiaknak nincs belőle semmiféle hasznuk." A Transarabian Pipeline Com. ■pany azj Ígérte nekünk, hogy kő- olajfinomító üzemet épít és évente 200.000 ionná nyersolajat juttat, de nem tartó ba meg ígéretét. A tár­saság vezetősége azonfelül elbo­csátotta munkásainkat. Szíriának nem szabad belenyugodni ebbe a helyzetbe." Az Iraki Függetlenségi Pár- követeli az olajipar államosítását Az iraki kormány és az Iraki Petróleumfinomí ó Társaság kö­zöt f nemrégiben megkötött olaj. egyezmény — amely lehe övé te­szi, hogy az Iraki Petróleumfino- mí ó Társaság teljes ellenőrzés alatt !,ar(;sa az iraki kőolajipart nagy felháborodást keltett az iraki nép körében. Az Iraki Függetlenségi Párt (Ibztíklal) — mint r-z Associated Press jelenti — nyilatkozatot tett közzé, amelyben élesen bírálja az imperialista olajtársaságok Irak­ban folyiadott politikai tevékeny­ségét- A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy ez iraki kőolajkérdés egyetlen mege dása az államosítás. A Liva- 3-1-Isz liklal — a párt lapja — jz olajkérdéssel kapcsolatos cikkében hangsúlyozza: Ezzel a szerződéssel Irak le­mond nemzeti szuverenitásá­nak egy részéről. A szerződés szövege még azoknak is csa­lódást okozott, ekík eddig el­lenezték az államosítást. A lap úgy véli, a koncesszió meg­engedi Angliának, hogy csapijait iraki területen arthassa és a né. pet kifoszthassa. Leleplezett ellenségek A terménybegyüjtés munkáját gátolta a MÉSZÖV fon vádi járási ellenőre, aki a begyűjtés ellenőrzé­sét és szervezését elhanyagolta, nem ismerte a szövetkezetek be­gyűjtési tervét, s ne.m is akarta megismerni. Segítséget nem adott a helyi szövetkezeteknek azért, hogy akadályozza a begyűjtés munkáját. Funkciójából leváltották. Egy kö' vet fújt a kulákokkal, azoknak a szolgálatába állt. Az igalj terményfelvásárló volt B-listás jegyző, aki majdnem egész vagon gabonáról nem adott vételi jegyet. Azért csinálta, hogy a dol­gozó parasztok ne adják be a kö­telező, a felesleges gabonájukat sem az államnak. Elégedetlenség szítóija volt. Akadályozni akarta a Dunai Vasmű, a Kaposvári Fonoda, a szocializmus építését, mert néki a nép állama kevés, újra a grófok, bárók,, kakastollas csendőrök, ku" Iákok, gyárosok uralmát szleretné visszahozni. Azt akarják ezek, hogy a dolgozó nép nyomorogjon és a munkanélküliség mellett a tüdővész leselkedjen rájuk, mint a Horthy- uralom alatt. Hogy a legféltettebb kincsünk, a gyermek, angolkórosan rongyokba burkolt testtel, az ut­cán felügyelet nélkül nevelődjön. Nem különb'nála Tulman Lajos iharosberényi ügyvezető sem, ki a tszcs ellen izgatott. Az idejét a begyűjtés helyett izgatással töltöt­te. Látja, hogy a szocializmus épí­tése a falun is egyre erősebb len­dületet vesz. íme több és több dol­gozó paraszt vállalja a nagyüzemi gazdálkodás útját, ahol közösen dolgozva termelik a több kenyeret és egyéb terményt az ország népé­nek és teszik szebbé, emberivé saját életüket is. Ezt nem tudja elvisel­ni. ö is azt Szeretné, amit a kulá- kok és amit Jugoszláviában Tito már megvalósított, a gyárosok, ku. lákok, a fasiszták uralmát. Terme­lőszövetkezet helyett munkaszövet- kezefet látna szívesen, mint amelyet Tito hozott létrie, ahol a föld ará­nyában részesülnek, így kulák a vezető, kisparasztié a munka. Dol­goznak hajnaltól éjszakáig, a jöve­delmet a kulákok rakják el. A dől" gozó nép kiveti magja közül a sala­kot, a nép ellenségét, legyen az bár­ki. A Szovjetunió vezette béketábor országaiban újabb és újabb ered­mények születnek, újabb és újabb létesítmények készülnek el- A nép boldogulását csuk az az állam akar­hatja, mely sivatagokat tesz termé­ke mivé. folyók folyásának irányát változtatja m’eg, hogy könnyebbé boldogabbá váljon az élet. Nálunk Dunapentele, Inota felépítése, a fel­emelt ötéves terv megvalósítása a cél, melyek a napnál is világosab­ban bizonyítják, hogy békét aka­runk. Békét, teljes összefogásban a világ dolgozóival. De nem ez a céljuk az imperia" listáknak, előretolt rohauncsfi(ira­tuknak, Titóéknak. Nap mint nap követnek el hattirincidensdket a köynyező népi demokráciák felé. Acsarkodnak, szeretnék kiterjeszteni bnkc'muknt, az amerikaiak hatal­mát a béketábor országaira is. Sze­retnék, ha itt is életrekelne a fa­sizmus, mint Jugoszláviában, ahol a fasizmus terrorjával ülnek a nép nyakán, —• de már nem sokáig. A jugoszláv népnek egyetlen vá­gva a szabadság, elsőrendű célja, hogy magáról lerázza az igát, haza­kivid je az amerikai imperialista haláig}-á1 rosokat, s hogy hű béren­ceitől, Titóéktól és bandájától meg. szabaduljon. Ismét feléledt a fa­sizmus Jugoszláviában, hogy elfojt sa ä nép e törekvéseit, de feléledt, s újult erővel, a partizónmoz,gnlom is. A leekegyetiembb módon ki­zsákmányolják és korlátozzák min­denben a dolgozókat, nem engedik őket még lakást sem változtatni, szigorúan helyhez kötik őket. Ezt bizonyítja az alábbi levélrészlet, melyet nemrég kapott megyénk •egyik parasztcsaládja• Elfogják a leveleteket, miért azokra nagyon kiváncsiak. Azért, mert veletek levelezek, elíléltek V hónapra, s izéit Szontám vittek volna, de én nem mentem, inkább idejöttem a hegyekbe, -ahol a fiam is harcol. Csatlakoztam én. is újra hozzájuk A levélnek ez a kis részlete fényi dérit a jugoszláv terrorra. Mégcsdk nem is levelezhetnék a, népi demo­kráciákban élő hozzátartozóikkal. Elfogják a leveleket, félnek, ha so­kat írnak a magyarok, ha sok le" vél érkezik a béketábor bármelyik országából, az újabb lendületet ad a jugoszláv dolgozók harcához- Félnek, mert látják, saját bőrükön érzik az egvrc erősödő partizánmoz­galmat. Féktelen dühükben a leg- kegyetleneibb módon kínozzák azo­kat a dolgozókat, akiket a hegyek­ben elfognak, akik ott élnek, parti" zíwkcdnak, igyekszenek hozzájárul- ni a jugoszláv nép felszabadításá­hoz. A kínzásokból legjobban a nemzetiségeknek jut ki, azok felé alkalmazzák Ti lóék legkegyetleneb. biil véres terrorjukat. Erről számol ibe a levél további része, mely így Szól: .........t 2f éves görög fiatalem­bert, akinek egy ti hónapos- kis­lánya vm, s most várja felesége a má ikat, — a tislerájban halva ta­hi' ói meg. A titóisták kereszt ül- fűnéseelték a fejét és keresztbe, hosszába is elf űré szelték.“ Pedig nem volt bűne, csak az, hogv görög volt és nem tetszett ne. ki Tito aljassága. Ezért kellett a fasizmus módszereivel kivégezni. lay igyekszenek ,,rendet ifartani“ Illő országában, így „élnek“ Tito országában a dolgozók, míg a ki­zsákmányolok üdülnek, turistás­kodnak, dorbézolnak, élik bábásko­dó életüket, csak az a gondjuk, hogy törjék a fejüket, hogyan is lehetne háborút provokálni, ho­gyan lehetne véres fasiszta rend­szerüket kiterjeszteni a béketábor országaira is- Ez azonban nem si­kerül nekik, mert a hatalmas Szov­jetunió következetes békepolitikája a béketábor rendíthetetlen békehar­ca nemcsak a mi békénk megvédé­sét biztosítja, de hathatós segítsé­get nvu.jt a jugoszláv dolgozók tö­rekvéseihez is. melyek arra irá­nyulnak, hogy lerázzák magukról az igát. TITO-POLITIKA Jelszó: Háború. Bejöhet. Jól bálád a bányásztoborzás a kaposvári ás a csurgói járásban A tatabányai bányászok felhívá­sára az egész ország területéről tömegesen jelentkeznek bányász­nak, megér!ve a felhívás jelentő, ségét, hogy ötéves tervünk teljesí­téséhez milyen nagymennyiségű szénre van szükség. Megyénkben is jól halad a toborzás. A kaposvári járásban 20, a csurgói járásban ugyancsak 20 a jelentkezők száma, akik bányamunkásnak szerződtek. Elmarad a rnarcli és fonyódi já­rás, hol 12, illetve 10 a szerződést kötöttek száma. Hájul kullog a nagyatádi járás. Itt mindössze hét, a siófoki és a tabi járásban ugyancsak 7, mig a barcsi járásban 6 a szerződés^ kö­ltöttek száma. Kaposváron mind­össze négyen jelentkeztek bánya­munkásnak. Ezekben a járásokban a Párt és a tömegszervezetek nem nyújtanak segítséget a ta- nácsoknek a toborzáshoz. Nem adnak ‘.tanácsot, agrtációs ér­vet s így nem is csoda, ha ezeken a helyeken lemaradnak a tobor­zásban. Somogyudvarhelyen fokozni kell a népnevelő munkát, hogy biztosíthassák továbbra is az első helyet •Somogyudvarhely dolgozó pa­rasztsága jó begyűjtési eredmények elérésével készült alkotmányunk ünnepére és a cséplési munkák so­rán nem feledkeztek meg a begyűj­tésről sem. A községi tanács és a pártszervezet jól végezte a begyűj­tés csatáját. Tudatában voltak an­nak, hogy a falusi osztálykor c egyik lényeges alapja a begyűjtés sikere. Somogyudvarhely dolgozói megértették ezt a jelentős kérdést. A községi tanács elnöke és a párttitkár elvtárs jó munkája nagy segítséget nyújtott a dolgozóknak a begyűjtésben. Somogyudvarhely község a járás községei között az első helyen áll a begyűjtés terén. Búzából évi A, B, C előirányzatu­kat 42, rozs előirányzatukat 62, ár­pa előirányzatukat 280, zab elő­irányzatukat 153 százalékra telje­sítették. A községi tanács díszoklevéllel tüntette ki azokat a gazdákat, kik a beadási kötelezettségen felül ,,C“ jegyre adták be gabonájukat. Sop~ ler Ferencné 298 százalékra, Káplár Imre 213 százalékra és Tuboj Jó­zsef 195 százalékra teljesítették be­adási kötelezettségüket s mutatnak példát a többi dolgozóknak. A begyűjtési békehét nagyobb munkát követel tanácsa­inktól és pártszervezeteinktől- So­mogyudvarhely tanácselnöke és a párttitkár elvtárs ezt magukévá tet­ték, éjjel"nappal dolgoznak, hogy a begyűjtést mindinkább sikerre vi­gyék. ök ketten mindenütt oft van. nak. Ez a hiba is, hogy mindent maguk akarnak elvégezni és így a sok munka mellett megfeledkeznek arról és nem látják meg, hegv ők kelten nem tudják elvégezni í0—­50 népnevelő munkáját. A nagy munka közepette kevésbbé foglal­koznak a népnevelő munka meg­szervezésével, melynek hiányában másik községek kerülnek az élre Somogyudvarhely előtt. Nagyon elősegítené Somogyudvarhelyen a begyűjtést az is, ha a jóltelfesítö gazdákat t& bevennék a népnevelők közé és ha a tanácstagok és főleg a kommunisták mutatnának példát a begyűjtésben. A tanács és a pártszervezet ja­vítsa ki ezeket a hiányosságokat, * hogy továbbra is az első helyet biztosíthassák maguknak. Különö­sen a határmentt községeknél kell, hogv példát mutassanak a begyűj­tésben, hogy minél nagyobb ered­ményeket érjenek el, harcoljanak a békéért, s jó eredmények elérésével válaszoljanak Titonak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents