Somogyi Néplap, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202 szám)

1951-08-23 / 195. szám

Csütörtök, 1951 augusztus 23. SOMOGYI NÉPLAP 5 A esökölyi dolgozó parasztok új tszcs alakításával ünnepelték alkotmányunk napját újjáépült kultúr ház előtt gyülekezett Csököly dolgosé népe. * hogy méltóképpen ünnepelj® a legnagyobb magyar ünnepet, '•az alkotmány kiadásának évfordulóját. Ezen a napon megmozdult a község apraja'nagyja, ott voltak az ünnepélyen azok a dolgozó pa­rasztok, akik mái mint csoportlap ok ünnepelnek és azok is, akik. ezen a napon határozták el, hogy csoportot alakítanak. Közben megérke­zett a kalonaz-eiw és vidám dalokkal szórakoztatták a megjelent nép- tömeget. Valamivel később a zene kíséretében felvonullak a község főutcáján. Elöl az úttörők menete li-ek, utána az MNDSZ, majd a dol­gozó parasztok hosszú sora követ kezelt. A felvonulás után, aki befért a kuUúrházba az bent, aki nem fért be, az az utcán hallgatta Gábri •elvzárs, megyei titkár ünnepi besz ódét. — A mi alkotmányunkat azok a szovjet hősök írták, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom' l>an küzdöttek és azok. akik ezen a környéken hullatták vérüket a ma­gyar nép szabadságáért és függet­lenségéért. A mi alkotmányunk is, mint a Sztálini Alkotmány, híven tükrözi azokat az eredményeket, amelyeket népünk a legelőbbé ével, .sorún kemény, kitartó íny Ilkával már megvolósi ált. Megmutatja .az alkotmányunk, liouy mit valósitól tunk meg a mezőgazdaság kollekti­vizálása terén, hol értünk el ezen a téren nagyobb eredményeket. Az elért eredmények össze vannak fo" nódva Pártunk küzdelmével, ame­lyet nagy vezetőnk, Rákosi elvtárs vezetett és vezet­Talán soha nem volt olyan lel­kesedés, mint ezen a napon Cső- leölyben. Rákos: elvtárs nevét hall­va valóságos tapSwkán 'tört ki Megmutatkozott ebben az éljenzés' ben az. hogy a dolgozó parasztok szerelik a Pártot és követik annak útmutatását. Köszönet, hála kifejezése volt, azé'rt az új életért, amelyet a Párt mu­tatott meg a esökölyi dolgozó pa­rasztok számára is. Alig néhány hete indult meg a fejlődés a községben a termelőszö­vetkezet irányában és ma már a község dolgozóinak 70 százaléka az új úton jár. Bátran elmondhatjuk, hogy az egyéni gazdálkodás Csökölybeii csepp lett a tengeriben, az egyéni gazdálkodás elmaradt és háttétbe szorult a szövetkezeti mozgalom rohamos fejlődése mögött. — Mi volt ennek a mozgalomnak a lendítő ereje? — tette fel a kér­dést Gábri elvtárs. — Elsősorban a meggyőződés és személyes tapasz­talat, a meglévő termelőcsoportok példamutatásának hatása. Másod­sorban az. hogy úgy a pártszerve' zet, mint a tanács derekasan küz­dött a mozgalom' fejlesztéséért. Ebbe a munkába a legjobb aktivis­táit vonta be, akik nap mint nap új tagokkal erősítették a megala­kult csoportokat. Ezideig hat I. típusú termelőcsoport alakult a községben. 120 családdal. Igen jelentős erő- gyarapodás ez, győzelmet jelent az ellenség felett, bizonyíték arra, hogy Csököly dolgozó népe béké' ben akar élni. Gábri elvtárs beszéde után a megalakult termelőcsoportok ava­tására került sor- Megválasztották a vezetőségeket, kiválasztották a leg­jobbakat elnöknek. A nap egyik legnagyobb eseménye közé tartozott az, hogy közvetlen az ünnepség után Koncz Mihály 2 holdas gaz­da, Horváth Imre középparaszt ve­zetésével több gazdatársukkal a ta" nácsházára siettek azzal, hogy új csoportot alakítanak. Már előre meghatározták azt is, hogy az ün­nep tiszteletére az új csoportnak az „Alkotmány“ nevet adják. Egymás­után írták alá az érkezők a belé­pési nyilatkozatot. így 'hamarosan 15 családdal az alkotmány ünnepe napján új csoporttal erősödött a termelőszövetkezeti mozgalom. Igv ünnepelt Csököly ezen a napon, így mutatták meg a dolgozó parasz­tok, hogy követik a Párt útmutatá' sál. Miért maradt le a karúdi gépállomás idéuytervének teljesítésében ? Már esti 10 óra felé jár az idő, de a karáéi gépállomás udvarán inéig mindig zakatolnak a gépek, csattognak a kalapácsok, s az iro­dában is lázas munka folyik. Eb­ből arm lehet következtetni, hogy az állomáson jól megy a munka. Ezzel szemben kapkodás, tervsze- rínlenség uralkodik az egész vona­lon. Az állomás vezetői a tervszerű irányítás helyett, a kevésbbé jelen­tős részletmunkákkal aprózzák el magukat, s így nincs idejük az egész állomás eredményeire döntően kiható ügyek elintézésére­Például a csépilés kezdetén a ka­posvári és a zalaegerszegi javító­műhelyek -í—A olyan erőgépet ad­tak át az állomásnak, amelyekkel úgyszólván el sem tudlak indulni, s közülük 7 erőgép ma is óit hever az állomás udvarán kihasználatla­nul­Ezért felelősség terheli elsősor­ban az említett javítóműhelyeket, de felelős a gépállomás vezetősége is, amely nem intézkedett a gépek azonnali visszaszállításáról, kijaví­tásáról. Ez a felületesség máris megbosz- szulta magát, mert az állomás az említett gépekkel is számolva, ké­szítette el íizemi tervét, amelyet vi­szont most képtelen végrehajtani. Az is a vezetőség gyengeségére vall, hogy illetéktelenek utasítására in­tézkedik az erőgépek felhasználá­sáról. Ilyen beavatkozás történt, hogy egy gépet, amely csak meg­hajtásra alkalmas, kicserélték olyannal, amelyik szántott, csak azért, mert a gép egv félórára le' állt cséplés közben. Most ez a meg­hajtó gép az udvaron áll kihaszná­latlanul. a másikat, meg elvonták a szántástól. Bár a munkafegyelem által álban nem rcssz az állomáson, de némi lazaság itt is mutatkozik. Például Német Mihály traktoros augusztus lö-én azért, mert a községben a bú­csú miatt nem csépeltek, ő is bú­csút tartott, ahelyett, hogy szán­tott volna azon a napon. Az elmondott hibák és lazaságok miatt nem csoda, ha a karádi gép­állomás. mely a tavaszi kampány­ban állandóan az elsők között volt a megve gépállomásai között, most az utolsók között kullog. Csépiéül tervét, 70, /nyári Maj'nmnkalervét pedig csak 18 százalékra teljesítet­te. A hibák melleit érdeme az állo­másnak, hogy a szerződéskötésben 100 Százalékos eredményt ért cl. Ahhoz viszont, hogy a szerződésben vállaltakat teljesíteni tudja, fel kell számolnia a hibákat, lazaságokat­Ennek érdekében az állomás dol­gozói kövessék a legjobbakat, Bara­nyai Józsefet, aki fáradhatatlanul dolgozott a „Bredj.uk“ gyorscSéplés megszervezéséért, amellyel most a korábbi 120—140 mázsa helyett 260 múzsái csépel el naponta, vagy Hegedűs Ferenc és Tollai Ist­ván traktorosokat, akik augusztus 15-ig már 130, illetve 120 százalék­ra teljesítették nyári taksj munka­tervi"! két. JCadLieská Qános tudja, hogy ntiért dolgozik adiieskó Jánosról, a tahi gépállomás traktorosáról elismeréssel beszélnek a Tab-körr nyéki termelőésoportok és azok az egyénileg dolgozó parasztok, akik­nél Kadlicskó János gépével dol­gozott. Ezt az elismerést Kadlieslcó János ki is érdemelte, ment amel­lett, hogy gyorsan dolgozik, kiváló minőségi munkát is végez. Ezért nem egy esetben dicséretben, most a tarióhántás folyamán pedig 50 forint pénzjutalomban is részesült, mert időelött, kiváló minőségi munkát végezve szántotta fel a tahi termelőszövetkezet tarlóját. Kadlicskó János most a zalai dolgozó parasztok gabonáját csépe­li, hagy a zalai dolgozó parasztok is mielőbb teljesíteni tudják az ál­lammal szembeni kötelezettségüket. A csépiésnél is, hasonlóan, mint a talaj munkáknál, — nem elégszik meg -azzal, hogy teljesíti a tervét. Tervét most is magasan túlteljesíti, az előirányzott 90 mázsa helyett 150—160 mázsát csépel naponta 900'as cséplőgépével. J^adMcSkó János tudja, hogy miért dolgozik, tudja, hogy most érdemes jól végezni a mun­káját, mert mo<st ivem a gyűlölt grófnak dolgozik, mint 8 évvel ez­előtt, hanem saját magának, s a dolgozó népnek. 8 évvel ezelőtt Kadlicskó János gróf Verezencei Zénó nagykiterje- d'ésű uradalmában legeltette a mar­hákat pár fillérért és reszketve hú­zódott félre a többi hozzá hasonló dselédgyerekkel együtt, ha az intéző, vagy az ispán éppen azon a vidé­ken tartolta a „szemlét‘ 8 évvel ezelőtt Kadlicskó János sem volt más, mint a megvetett cselédgye­rek, akit az intéző, '.agy az ispán úr, ha éppen útjában volt csak megvetően félrerúgott, odábblépve pedig megsimogatta j gróf úr kis­kutyáját s mutnt'a ici vajszivet. Kadlicskó Jánosnak, a tahi gép­állomás traktorosának van miért gyűlölni a mait rendszer urait és van miért dolgozni, keményen har­colni munkája jó elvégzésével, hogy megvédje a békénket, a mun­kája jó elvégzésével harcolni azért, hogy a mull rémsége njra vissza ne térjen. múltnak, a grófok, a kizsák­mányolok világának köszön­heti Kadlicskó János azt, hogy nin­csen édesanyja, mert édesanyja még 1933-ban megl ett i ra\-cszhen, amely a cseléd1 ah ásókban akkor otthonos volt és e nudln ik k 'szön- ,Lt V Kadlicskó János a két testvére halálát is, akik szintén tüdővészben haltak meg. A múltnak köszönheti még azt is Kadlicskó Jánois>, hogy nem járhatott iskolába, nem tanul­hatott és ha az a rendszer maradt volna meg, Kadlicskó Jánosi is ura­dalmi cseléd maradt volna évi lí mázsa gabona és 100 pengő jöve­delemmel, s megváltásnak vette volna azt, ha elvitte noina a tüdő­vész,. vagy egyéb akkoriban járvá­nyos betegség, mert akkor nem kel­lőit volna tovább szenvednie, tűrnie a megalázásokat n gróf úr uradal­mában. És a Vörös Hadseregnek, a Párt- i nak köszönheti Kadlicskó János azt, hogg jelenleg megbecsült tagja a társadalomnak, mint szabad em­ber dolgozhat és munkájáért meg­kapja a rendes fizetést is. Ezért dolgozik Kadlicskó János most tel­jes erejével, hogy némileg vissza tudja hálálni azt a sok jót Pár­tunknak, amelyben a felszabadulás t óta eddig részesítette. A cséplési tervét is azért teljesíti túl, hogy megmutassa a Pártnak, hálás azért az életért, amelyben a felszabadulás óta részesítette és hálás azért, -hogy neki teljesült a vágya, tmktorista lehetett. Es Pártunk még egy újabb lendül'etet pánit Kadlicskó János­nak, akkor, amikor felvette a Párt tag jel öltjei közé. J£adli cskó elvtárs most már látja az életnek az értelmét. iMtja és naponta érzi azt-, hogy ma a munkás nem azért dolgozik, hogy egyeseknek legyen mit külföldre hordani, s legyen miből dőzsölni, hanem azért, hogy n magyar dol­gozók felett ne uralkodjon többé a kizsákmányoló úri banda és o magyar dolgozó parasztok és mun­kások is olyan jólétben és olyan gondtalanul éljenek, mint példaké­peik, a Szovjetunió dolgozói. Akikre büszke Somogy megye Üdvözöljük a begyűjtésben élenjáró dolgosó parasztokat László József 4 holdas (Somogyi arnóca) 890 százalék Cserjei Ferenc 3 holdas (Rinyakovácsi) 1406 százalék Pintér István 7 holdas (Csőmén d) 368 százalék Klárís István 9 holdas (Boronka) 255 százalék Torma István 9 holdas (Szöllősgyörök) 277 százalék Hajcgl János 6 holdas (Gyugy) 319 százalék Bíró Tamás 6 holdas (Drávatamási) 310 százalék Kanász József 5 holdas (Lengyeltóií 320 százalék Schmid József 6 holdas (Hács) 420 százalék Grabarícs György 3 holdas (Berzence) 600 százalék Szégyentábla Akik szabotálják a kenyérgabonabeatlást és spekuláljak feleslegükkel Gyurkó P. János 15 holdas (Balé) kenyérg. hátraléka 420 kg Fonal Ernő 10 holdas (Batéj ,, 280 kg Bornyus Sándor 6 holdas (Bat-5) „ 349 kg Győri Józsefné 8 holdas (Balé) „ 432 kg Kovács Ferenc 11 holdas (Baté) „ 226 kg Egerszegi József 12 holdas (Baté) kenyérg. feleslege 419 kg Kovács József Felső (Baté) ,, 250 kg Kovács István (Baté) „ 250 kg ; az alkotmány-ünnepi versenyben A kaposvári tangazdaságban szőj) eredmények születtek meg az aug. 20-i felajánlásban. A legjobb ered­ményt Figelman József érte pl az­zal, hogy a mütrágyaseórásban a napi normáját -100 százalékban tel' je s ítél le. Papp Mária a céklarépa kapálá­sában 202 százalékra teljesítette a normáját. Gősiért Róbert pedig a gyümölcsfa permetezésben 126 szá­zalékosi teljesítményt ért el. A réti- . széna kaszálásban Vigh József 170, Guba Anna répakapálás'ban 144 százalékot ért el. Ezek a dolgozók nagyszerű telje­sítményükkel harcolnak a szocia­lista termelékenységért. De a mun­kák lendületes üteméből a tangaz­daság munkacsapatai sem marad­tak le, mert a kiértékelések szerint jó százalékot értek el. A legjobb munkacsapat a ,.Zoja“, amely napi teljesítményét átlagban 210 száza­lékban teljesíti. Másodiknak a „Táncsics“ munkacsapat ért be a verseny folyamán 155 százalékos napi átlagteljesítésével. A szentgáloskéri állami gazdaság is nagy kitüntetésben részesült, mert Kariicz Antal és Herber Má­ria aratópárok országos viszonylat­iján a legelső helyen állnak. Aratás­ban a napi normájukat átlagosan 2't5 százalékban teljesítették. Pusz­tai József, a szentgáloskéri állami gazdaság traktorosa szintén első lett országos viszonylatban, aratás­ban és tarló hántásban 160 százálé- kot ért el. A szentgáloskéri állami gazdaság dolgozói fokozzák tovább­ra is munkájukat és kövessék az élenjárók példáját. Most, hogy a cséplést már befe­jezték állami gazdaságaink, azokat a dolgozókat, akik a legjobb mun­kateljesítményt érték el, az Állami Gazdaságok Somogy,megyei Köz­pontja a munkaérdemrend külön­böző fokozatára terjesztett fel 14 dolgozót. Ezek között a legjobb ál­lattenyésztők is szerepelnek. Aug. 27-én lesznek kiosztva ezek az ér­demrendek. Az érdemrend mellett különböző fokozatot nézve, magas pénz jutalomban is részesülnek a ki­tüntetett dolgozók­Leplezzék le Homokszentgyörgyön és Csokonyavisontán az ellenséget H am ok,szén Így 5 rgy községben is igyekeznek a dolgozó parasztok, hogy mielőbb eleget tegyenek be­adási kötelezettségüknek, azonban a beépült ellenség erősen hátráltatja a munkát. A pártszervezet és a ta­nács nem tölti be feladatát,, lelki- ismeretlen munkát végez, azért le­hetséges, hogy nyugodtan dolgozik az ellenség. Nem a meggyőzés esz­közével élnek a begyűjtési csatá­ban, hanem hagyják, hogy ellapo­sodjon a feladat megoldása. Őket terheli a felelősség, amiért a Boj- tor-iféle cséplőgépnél Boronkai Ká­roly, a H o r th y - rend s z e r volt főszol. gaibírája az ellenőr. Ki ismerje leg­jobban a falu ellenségeit, akik a múltból ittmanadtak, ha nem a pártszervezet?! Miért tűrik, hogy az ellenség pontosan a cséplőgépnél helyezkedjen 'el, ott folytassa ak­namunkáját? Miért nem veszik ész­re, hogy ahol ez a gép csépel, szá­mos gazda még a kötelező mennyi­séget sem adja be? Azt sem veszik észre, hogy a Bojtor-féle cséplőgé­pes hogyan árt népünknek. Áz ál­lamot illető gépkeresetet a gazdáik­nak adja kölcsön, s ugyanakkor a cséplőgépmunkásokat becsapja, mert az eddigi gépkereseten felül 5 és félmázsával több rozsot adott be. A gép zalbkeresetét pedig önké­nyesen visszatartja, kölcsönadja, így szabotálja, hogy a megfelelő terményimennyiség a raktárba ke­rüljön. Javítsa meg munkáját a homok- szentgyörgyi pártszervezet, sokkal élesebben harcoljon az ellenség el­len, sókkal jobban fokozza az el­lenőrzés munkáját. Fokozza munkáját a csokonyavi- sontai pártszervezet is. Itt is sok kai nagyobb ellenőrzésre van szükség, sokkal jobban kell harcolni a kulá" koktól eredő rémhírek ellen. Eb­ben a községben azért vonakodik be­adni a dolgozó parasztság termény- feleslegét, mert nincs kellő felvi lágosító munka, ezért a dolgozó pa rasztságot befolyásolja a kulákme- se, mely szerint háború jön, neír érdemes beadni és a pénz is rom lik. Meg kell mutatni, hogy meny­nyivel javult a pénz értéke, mindi; erősebb a forint. A háborús rém hírt pedig úgy szerelhetik le leg jobban, ha rámutatnak, hogy erő síteni kell országunkat, s erre leg jobban alkalmas most a begyűjtés terv túlteljesítése.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents