Somogyi Néplap, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202 szám)
1951-08-22 / 194. szám
Szerda, 1951 augusztus 22. SOMOGYI NÉPLAP 3 A Kaposvári Magasépítési Vállalat dolgozói csatlakoztak Gazda Géza elvtárs kezdeményezéséhez A Szabad Nép napokon keresztül foglalkozott Gazda Géza, a Rákosi Mátyás Művek acélhengermű helyettes vezetőjének kezdeményezésével. Gazda Géza elv. társ á‘érezte az anyaggal való takarékosság gazdasági és politikai jelentőségét, s újabb ötleteket, kezdeményezéseket vezeteti be a munkájába. Vállalva, hogy a hulladékanyagokat minden iféren maradék'alánul felhasználja- Ezáltal több nyersanyaggal látja el népgazdaságunkat. Gazda Géza elvit árs kezdeményezését a Magyar Dolgozók Pártja budapesti Bi- -zo.-tsága, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa megtárgyalta- A Pártbizottság felhívással fordult a budapesti üzemek mérnökeihez, a SZOT Elnökség pedig a szakszervezetekhez, hogy tegyék üzemeik magukévá a Gazda-mozgalmat, harcoljanak sajá. erüietiikön az anyagtakarékosságért és tegyék magukévá a Gazda-mozgalom célkitűzéseit. A Kaposvári Magasépítő Vállalat vezetősége a műszaki dolgozókkal karol', ve megtárgyalták, és magukévá te'ték a SZOT Elnökségének felhívását. Átérezve a Gazda-mozgalom nemzetgazdasági és politikai jelentőségét, ennek érdekében kidolgoztak egy tervei.j A terv végrehajtása érdekében felhívják a tröszt alá tartozó többi vállalatot. A vállalat műszaki dolgozói a kezdeményezéseknek a gröszit területén való népszerűsítése érdekében a következő határozatot hozták: 1. A vállalat telepén és munkahelyein lévő hulladékdeszka fel- használása érdekében kidolgoznak a itervnek megfelelő méretű táblás zsaluzást, melynek alapján a hulladékdeszkából táblákat készítenek és azokat az előirányzott tervnek megfelelően felhasználják. 2. Az ácstelepen, asztalosüzemben keletkező hulladékanyagot: forgácsot, fűrészport, stb. egy kijelölt helyen összegyűjtik és azokat további felhasználás céljára (pl. heraklii, fűrészporsalak, hő- sziget előlap) az illetékes gyűjtőhelyre továbbítják. 3. A rövidebbre szabott és elhullott deszkaanyagokból szögezés révén előre készített szarufák tervének kidolgozását vállalták. 4. A vashajlításoknál keletkező hulladékvasat ácskapcsok készítésére használják fel. 5. Elhatározták, hogy egy prémiumtervezetet dolgoznak ki, amely szerint a zsnluzóknak szeg- (elenítésé'.ől kikerülő szegeknek megfelelően az ácsokat premizálják. 6. A törmeléktéglát, amely már falazásnál nem használható, a felvonulással kapcsolatos különösen I éli munkáknál szükséges utak készítésére fogják felhasználni. Megyénk üzemei kövessék a Kaposvári Magasépítési Vállalat 'elhívását- Kapcsolódjanak bele minél jobban a Gazda-mozgalomba, meggyorsítva ötéves tervünk teljesítését. Újítók, sziahánovis- tál#., ifjúmunkások, gondolkodjatok azon, hogyan lehet saját munkahelyeteken felhasználni a hulladékanyagot. A hulladékanyag fel. használásának ezerféle módja, lehetősége van. Minden dolgozó ih. dúljon harcba minden gramm hulladékanyag felhasználásáért. Az anyagtakarékossággal elősegítjük ötéves tervünk megvalósítását, a béke tervének megvalósítását. Akikre büszke Somogy megye Üdvözöljük a begyűjtésben élenjáró dolgosó parasztokat Vörös Jánosné 3 holdas (Mezöcsokonya) 3120 százalék Golovics József 8 holdas (Mezöcsokonya) 1970 százalék Horváth István 1 holdas (Zákány) 1727 százalék Nagy József 4 holdas (Iharos) 857 százalék Boka József 3 holdas (Zákány) 563 százalék ifj. Kiss István 5 holdas (Bálátönkiiig) 778 százalék Tóth István 5 holdas (Kereki) 568 százalék ifj. patczaí János 7 holdas (Nágocs) 524 százalék Horváth János 8 holdas (Bálványos) 838 százalék Horváth Imre- 5 holdas (Nemesvid) 300 százalék A versenpozgaloi kiszélesítésévei hozza be lemaradását a marcali gépállomás Torvajon is bebizonyosodott a nagyüzemi gazdálkodás előnye a kisüzemi gazdálkodással szemben Az eredmények láttára újabb három középparaszttal erősödött a csoport Torvajon azonban, A tapasztalat azt! mutatja, a dolgozó parasztság tömeges belépéséhez a 'termelőcsoportokba elsősorban is az szükséges, hogy gyakor latban is meggyőződhessenek a meg'évő termelőszövetkezetek jó példájából a szőve.kezeti társas- gazdálkodás előnyeiről, — mondta Hegedűs elvtíárs Pártunk második kongresszusán. — S hogy ez menyire igy van, erről meggyőződtek a torvaji termelőcsoport tagjai is, mer ebben az évben, hogy jó termelési eredményeket értek el a csoport tagjai, több dolgozó paraszt, — köztük számos középparaszt is — fordult érdeklődve a csoport felé és a csoport ■jó eredményének, nem utolsósorban a tszcs-tagok jó népnevelő munkájának tudható az is be, hogy a csoport az utóbbi napokban három középparaszttal erősödött meg. Meggyőződött a társasgazdálkodás magasabbrendűságéről Szűcs József 14, Tóth Mihály 16 és Lé- ner István 9 holdas középparaszt, akiket alkotmányunk ünnepénvettek fel ünnepélyesen a csoport# 11 tagjai közé. >(j Ezek a középparasztok meglát <>, Iák és megértették, hogy helyes»' a Pártunk által megmutatott1 út.)] Bebizonyosodott előtt tűk az, hogy* hiába-dolgoznak látástól vakulásig,], nem érnek el olyan terméseredmé- (( nyékéi, nem lesz soha olyan nagy, t jövedelmük, minit egy közepesen«» dolgozó csoporttá gnak. I», Elmondták a tszcs eddig elért], eredményeit is — hogy a csoport (j 300 százalékosan teljesítette a be-p adást, az előirányzott 16 mázsa«» helyett 37 mázsa borsát termeltek «>' holdankint, összehasonlít oltták aj] csoport átlagtermését az ő átlag- <[ «érmésükkel, — s így rájöttek ab még kívülálló dolgozó parasztok, j ha továbbra is egyénileg gazdái.i(í kodnának, nemcsak magukalt, dep államunka't is megkárosítanák, «»] mert jóval alacsonyabb az átlag-# termésük, ifehát jóval kevesebbet (' tudnak beadni államunknak is. j] f ( Az eredmények mellett J azonban nem hallgatták el ],■ a tszcs népnevelői p] a csoport hibáit sem, «» gmi tetszett a kívülálló dolgozó pa. ■ j rasztoknak. Tudták ők is nagyon jólp] hogy a csoportban milyen hibák p fordulnak elő, de ha a népnevelők]«» ezt nem mondták volna el, becsap-j) va érezték volna magukat, így,1 azonban a régi tagokkal karöltve)) harcolnak -azért, hogy a csoport J ban kijavítsák mielőbb a hibákat,',!1 megszervezzék jobban a munkát,'p' hogy időben elvégezve a soronlévő'«» feladatokat, még nagyobb eredmé.]«», nyékét értek el. .4 bár van új belépő a csoportba, — de mégis meglátszik az, hogy dolgozik az ellenség. Meglátsz.k az egyes dolgozó parasztoknál, akik még most is vonakodnak belépni a csoportba, hogy Sebők Imre, a község réme szavaira hallgatnak, s inkább kínlódnak pár hold földjükön, minthogy a tszcs-tagckk ti vállvetve harcolnának az új élet kialakításán. Sebők Imre kuiák — jelenleg börtönben van, az aratási munkálatok késleltetéséért tölti te alaposan k érdemelt pár hónapi börtönét, — de azért némelyik dolgozó paraszt még most sem tudja kiverni fejéből azokat a rémhíreket, amelyeket Sebők Imre ez- e'őít egy hónappal beültetett. Némelyik becsületes dolgozó paraszt elhiszi még Torvajon, hogy a ;szcs-tagokat a „közeljövőben be. vonuló" Tito-banda fel fogja akasztani, s hasonló halálnemekkel fogja kivégezni. Az i'.ény, hogy az aljas Ti; ó-fasiszták ezt meg is tennék, — mint ahogyan megteszik a becsületes jugoszláv dolgozó parasztokkal, — de ott kezdődik a baj Sebők Imre és »társai számára, hogy a .,közeljövőben való bevonulás“ hála a Szovjetunió támogatásának., s erős néphadseregünknek, e! c-'ód k idő,[len időkig. A magyar dolgozó parasztok nem lesznek a jugoszláv hóhérok áldozatai. Ezt magyarázzák meg a népnevelők Csupos Isiván és He. >' esi József dolgozó parasztoknak, akik félnek belépni a becsületes dolgozó parasztok közé, s egyik napon be, a másik napon pedig kilépnek a csoportból, annyira tele vannak ilyen és ehhez hasonló rémhírekkel. Fogja meg a községi páriszerye. ze,;, a :anács is a tszcs-fejlesztés munkáját s az ellenség, a rémhír- terjesztők elleni harcot állandóan erőstíve, a dolgozó parasztok fel. világosífásával érjék el azt, — amit tervbe vettek —, hogy Torvaj községejt az ősz folyamán termelőszövetkezeti községgé fejlesztik. Megyénkben már nem egy gépállomás a őséplési terv túlteljesítésén dolgozik. Ezekem a gépállomásokon már a cséplés előtt mozgósítottak minden erőt, hogy a cséplés meg kezdése előtt már megteremtsék az előfeltételét a csélplés gyors elvégzésénekA marcali gépállomás azonban nem így dolgozott, elmulasztotta a cséplés előzetes megszervezését, bár tudták ott is a vezetők, hogy a sok fiatal gépkezelőnek sok nehézséggel kell megküzdeni, mert ezek egyrésze még járatlan a gépek sze relésében. Egyetlen gépállomáson sem történt annyi géptörés, mint éppen a marcali gépállomáson. Hetenként 3—) gépnek kellett leállni hosszabb időre — sok esetben napokig, — géptörés mia'tt. Például egy csapágyolvadás miatt 21 órát állt a gép, ventillátor javítás miatt 25 órát, a szalmarázó tengely törése miatt 28 órát, de ezenkívül nem egy esetiben kisebb törések miatt órák hosszat álltak a gépek. .1 marcali gépállomás 15 darab erőgépe a cséplés alatt eddi ff 280 órát, > 7 darab cséplőgépe pedig 109 órát állt. Ez alatt az idő alatt 100 mázsa napi teljesítménnyel nem kevesebb, mint 35 vagon gabonát kellett volna elcsépelni, ez annyit jelent, mintha egy gép 35 napig állt volna. Szakemberek Véleménye szerint jól. szervezett munkával a vezetők állandó ellenőrzésével azt az időt 10 százalékra lehetett volna csökkenteni. S ezért a súlyos hanyagságért a gépállomás vezetőjét, Lengyel elvtársat terheli a felelősség. Amíg a fonód, a mernyei gépállomásvezetők harcolnak minden percért, addig Lengyel elvtárs még órákért sem, sőt napokért sem har' col. A tervet, amelynek teljesítése szerves része ötéves népgazdasági tervünk sikerének, nem tartja kötelezőnek a marcali gépállomásra, nőm látja, hogy a terv törvény, melyet nem hogy a gépállomásnak, de minden becsületes dolgozónak tcl- jeslieni kell. A marcali gépállomáson a tervszerű munka csak frázis és nem a gyakorlatban végrehaj" tandó feladat. Véget kell vetni ennek a ..mindent jól végzünk" hangulatnak a marcali gépállomáson. A marcali, gépállomás állal eddig elért kezdeti eqpdimőnyek azt mutatják, hogy ezen a gépállomá* son is lehet jó munkát végezni, csak éppen az kell hozzá, hogy a pártszervezet tudatosítsa a 'terv végrehajtásának jelentőségét. . A négy élenjáró traktorista, akik befejezték eséplési tervüket bizonyítják, hogy a terv teljesíthető, csak nagyobb gondot kell fordítani az ellenőrzésre. A gépállomás pártszervezete pedig fordítson több gondot a versemjnwzgalom kiszélesítésére- Az élenjáró traktorosok adjanak segítséget a gyengébb traktorosoknak. Ne sajnálják a fáradságot a vezetők, foglalkozzanak tovább egy" égy dolgozóval. Meg lehet javítani a munkát a marcali gépállomáson, csak ehhez az szükséges, hogy a vezetők a dolgozók bevonásával előre megbeszéljék a soronlévő feladat lebonyolítását. Az ellenőrzés során pedig ne csak a felelősséget vessük fel a dolgozók felé, hanem ií mutatással, tanáccsal segítsék előre a munkát, ugyanakkor kérlelhetetlenül sújtsanak le a rosszindulatú hibák elkövetőire. ^ sok szenvedés után végre lehullt a bilincs, a sötétségből egészséges szabad levegőire kc~ rültelc az emberek. Megvalósult a dolgoaó nép évszázados vágya, és álma __ földet kaptak. Ezzel azok ke zébe került n föld, akik azt becsülettel meg is művették. Igg lett a múltban kisemmizett cselédből, Sabián Imréből is hétholdas újgazda. Sabián gazda egy kis sovány tehénnel látott neki a munkának, nehéz volt, az igaz, de nem maradt el az eredménye sem. Már az első év bem bő termést takarított be a hét lioldacsika földről. Az utána következő évek terméseredményei mindinkább megvalósíthatónak tartották azt a tervet, amelyet még mint cselédek tervezgettek: egy kis ház, pi~ ros fedéllel, a ház előtt nyíló virágokkal és zöldelő lugassal. Ez volt a tervük, amelyet csak most válthattak valóra. Először a ház épült fel, valóban piros fedéllel, utána a szorgos kezek virágoskertet varázsoltak a ház elé, amelyen fürgén szálló méhek gyűjtöttek mézet. Az udvaron ma már kövéren totyognák a kacsák, csipegetik a füvet a fehértollú libák. Az istállóba is új lakó költő’ zölt azóta, az egyetlen tehénke borja. EZekután mondhatta Sabián né férjének egy napon, amikor a mezőn dolgoztak, hogy múlt s a jelen között ég és föld különbség van. Ezelőtt ruhájuk is alig volt, egy a testen, egy ünnepen, ez volt minden, amit a fárasztó, embertelen munkával el tudtunk érni. — Most sokszor azt sem 'tudja Sabiánné, hogy mit is vásároljon, ezelőtt majdnem üresen álló szekrényekben sorakoznak a női, gyermek és férfi' ruhák- Így változott meg Sabiánék élete, így tette őket jómódúvá és boldoggá a nép állama, Sabiánék nagy szorgalommal művelték a juttatóit földet, irtották a gazt, megadták azt, amit (1 föld kíván tőlük. Ennek a gondos munkának az eredménye az is, hogy az idén jó termést takaríthatott be a földjéről Sabián gazda. Amikor a szérűjén a cséplőgép megjelent és csépelni kezdte a duzzadó kalászokat, Sabián gazda nem feledkezett meg arról, hogy nf.vel tartozik a nép államának ezért a sok jóért. Már cséplés közben kiszámította, hogy mennyit kell a fejadagra, valamint a vetőmagszükségletre meghagyni. A mutatkozó felesleg felett pedig úgy döntött, hogy azt utolsó szemig a hazának adja. Amikor beadta a felesleges gabonáját, azzal az érzéssel hajtott haza, hogy nem maradt adósa a dolgozó népnek. Az a büszke tudat töltötte el, hogy alkotmány ünnepét a terménybeadásának 660 százalékos túlteljesült ősével ünnepli meg. Cabiáh gazda ezzel mondott köszönetét Pártunknak, államunknak azért, hogy megváltozott az élete, hogy hét hold földjén boldog, örönhteli élet megvalósításának lehetősége nyílott meg számára. • , ruiiseg oi elcsigázott emoerek von tálc az igát. Ilyen volt Sabiánék élete is. A kastély tövében élő cselédek porszemek voltak, kisemmizett, megvetett emberek. Mégis nagyobbak voltak a grófnál, magasabbak a kastély tetején csikorgó érc’ kakasnál is. Sabiánékrmk, az elnyomottaknak zengett már a dal, mely hamnro&an el hóitq az új élet ígéretét. A Széchenyi gróf földjén dol- go'zó emberek nem’ voltak emberszámba véve, többre becsültek egy kutyát, mint egy cselédet. A „gróf úr“ legkedvesebb állatai a kutyák voltak, ezzel népesítélte be az udvart- Több, mint százhatvan kutya vonításától volt hangos a környék és ez éjjel sem szűnt meg. Hogy mivel tartották ezt a eok állatot, erre Sabiánné adja meg a feleletet. — Qrízeslisztből készült mácsi- kon tartották őket, a cselédeknek meg scwamjú fejet adtak reggelire. A rossz élelmezés, a konvenció alacsony volta sok cselédet tett munkaképtelenné, amely az egész család nyomorát vonta maga után, A nagy nyomorúságban élő cselédek, mintha azt mondogatták volna a nagy ínség közepette, hogy lesz mégegíjszer ünnep a szegények számára is. Es valóban, nem váratott magára sokáig ez, — a szovjet hősök fegyverei elűzték a kizsákmányoló urakat, ez volt a legnagyobb ünnep az elnyomod nép számára. 1 # Rablón Imre és felesége va- I» lamikor, mint gazdasági cse plédek dolgoztak gróf Széchenyi »1 Márton segesdi földesúr birtokán »' 4z emberi mivoltukból kivetkőzött '■hajcsárok, akik a „gróf úr" hü ki- J,szolgálói voltak, tűrhetetlenné tét- , I tél: a cselédek életét. Alig hajtották p fejüket álomra, alig szivárgott új (»erő elernyedt izmaikba, amikor éj- l», jeli három órakor felzörgették őket. A még féláloimban lévő emberek ' riadtan kapkodták magukra ron- agaikat, s ismételten vállukon vet' i1 lék az igát. »I Kemény idők játrtak ekkor. A : szegénység és a fokozódó nyomoráig súg tizedelte a cselédeket, nagy volt \ a csecsemőhalandóság is. Egészségig télén, dohos házakban laktak a cselédek. Ilyen iwft Sabiánék helyzete [ is. A napfény ritkán jutott be a Í ' penészes szobájukba, a kicsintj' ttb- ; lakokon még a levegő is alig fért \ be. Esténként, amikor a munkából Í ( fáradtan hazatértek, az olajlámipa gyér fényénél elbeszélgetett Sabián , Imre a feleségével. Jobb időkről be" i szőttek, amikor majd megszűnik az í embertelen robot. » Nem is olyan messze volt mór ! az, amiről Sabiánék álmodoztak. A \ cselédházakkal szemben lévő kas- j télyban ilyenkor vakítóan világított j a villany a fényes termekben, ahol I a zene mindig szólt, táncoltak, mu- I Iái óztak. Mutattak az urak, míg a »penészes szobában orvosi segítség \hiúnyúban elpusztultak a cselédgyer- 1 mekek, míg az ezerholdakon kimecSahián Jmre 660 százalékos teljesítésiéi aiszonozza a rßdri segítségnél