Somogyi Néplap, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202 szám)
1951-08-19 / 193. szám
2 SOMOGYÍ NÉPLAP Vasárnap, t9il augusztus 19. Szombaton délelőtt nyílt meg a budapesti Műcsarnokban a: ötéves terv kiállítás. Résztvett a megnyitó ünnepségen: Rónai Sándor, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácséinak elnöke, Dobi Istv&n, Cl Minisztertanács elnöke, Gerő Ernő . állammi' niseter, a Népgazdasági Tanács elnöke, Farkas Mihály vezérezredes, honvédelmi miniszter, Révai József népművelési miniszter\ Kovács Ist- ván és Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettesei, Kiss Károly külügyminiszter, Házi Árpád belügyminiszter, VaS’s Zoltán, az Or' szúgos Tervhivatal elnöke, Zsafi- nyec Mihály kalló- és gépipari miniszter, Gotiner Sándor bánya- és energiaügyi miniszter, Sándor László építésügyi miniszter, Kiss Árpád' könnyűipari miniszter, Erdei Megnyílt az 5 éves terv kiállítás Révai József elvtárs beszélt a kiállítás megnyitóünnepségén Ferenc földművelésügyi miniszter, Dögéi Imre, az országgyűlés elnö~ ke, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és- a Népköztársaság Elnöki Tanácsa több ingja, politikai, gazdasági és kulturális életünk kiválósága. Megjelent a megnyitón J. D. Ki- szeljov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Hu an Cen, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete és a baráti államok nagykő vétségé inek vez etői, A kiállításé Révai József népművelési miniszter nyitotta meg. Révai elvtárs megnyitóbeszéde Tisztelt Közönség! Kedves Elviársak! Az a kiállítás, melyet alkotmányunk törvénybeik látásának második évfordulóján nyitunk meg, propaganda-kiállítás. Igen, propaganda, a szó nemes értelmében, hogy népünk lássa és jobban megértse min-, dennapi munkájának érteiméit és összefüggését hazánknak az öiéves 'terv megvalósításával bekövetkező halt almas fejlődésével. Ez a kiállítás saját tetteink eddigi és jövendő eredményeink megmutatása hogy munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk lássa és jobban megértse: helyes, hogy vállvetve, szoros egységben dolgozik, hogy a cél, aminek eléréséért küzd, megéri a fáradságot, a munkát, az áldozatot. Ez a kiállítás — ismételten — propaganda: de az igazság hirdetésének értelmében, annak értelmében, hogy a jó bornak is kell cégér. )) Méreteiben és mélységében, eredményeiben és jellegében nem volt még a2 országban olyan horderejű, gazdasági és kulturális átalakulás, mint amilyent ötéves tervünk jelent. Az ötéves terv a szó szoros érteimében újjáalakítja Magyarországot, az ötéves terv során megváltozik hazánk gazdasága, föld- rajza, technikája, népünk életkörülményei, öntudata, az emberek egymáshoz való viszonya. Az ötéves tervvel szilárd gazdasági alapot teremtünk nemzetünk függetlensége számára Erős ipar nélkül nincs igazi nemzed függetlenség — ezt jó száz évvel előttünk Kossuth Lajos is felismerte. Nehézipar, vas. és acélkohászat, szerszámgépgyártás, autóipar, motorgyár: ás, vegyiipar, alumíniumipar nélkül a nemzeti függetlenség üres szó. Mi mosi' megteremtjük ezeket az iparokat- Ez aai jelenti, hogy egyszer és mindenkorra elvágjuk az útját annak, hogy Magyarország vissza- sülyedjen abba a gyarmati sorba, amiből évszázadokon át szenve, det\ idegen elnyomás alattEllenségeinknek az ország határain innen és túl — ez persze nem tetszik. Az imperialisták, akik néhány évvel ezelőtt még Marshall- segéllyel is „boldogí.ani" akartak bennünket, csak azért, hogy országunk gyarmati állapotát, elmaradt agrár jellegéit, függőségét, népünk ellenségeinek segítségével fenntarthassák, most ráfogják a fehérre is, hogy fekete és azt kiabálják, hogy az ötéves tev, amely ha. zánka't a vas és ' acél országává fejleszti, gyarmattá, még hozzá szerintük „szovjet gyarmattá" teszi Magyarországot, Ha nekik Dunapentele és Inota, a barcikai kombinát, a holdadat-i vasút, a tiszalöki erőmű és öntözőmű, az ország villamosítása: gyarmatosítás, akkor csinálják ezj utánunk Iránban és Egyiptomban, Maláj-földön és Marokkóban, vagy akár Olasz- és Franciaországban. Tudomásunk szerint sem Francia- országban, sem Olaszországban, de Angliában sem épülnek acélkohók és erőművek és ami ehhez tartozik: egyetemek és iskolák, könyvtárak és kultúrházak sem. Ott legfeljebb kaszárnyák épülnek, amerikai csapatok számára. — Hazudni is félig-meddig értelmesen kell. Ellenségeink azonban értelmetlenül hazudnak és bu- lán rágalmaznak. Ráfogják ötéves tervünkre, hogy semmi más célja nincs, mint országunk hadipotenciájának emelése. Ha országunk tcÜes iparral rendelkezik, akkor persze, nem gyengébbek leszünk, hanem erősebbek. Ha népünk éleszínvonala 50 százalékkal nő, ha dolgozóink és gyerme- Isekik művelt emberekké lesznek, akkor az ország erősebb lesz. Be kell tehát vallanunk, hogy a veszprémi és a miskolci mű- egytemmel, a kulturo>tithonokkal, népkönyvtárakkal és a falusi mozik ezreivel, sőt az új győri színházzal is „hadi potenciánkat“ emeljük. De mondjunk le az új Nemzeti Színház megépítéséről, csak azért, hogy hadi potenciánk ne emelkedjék? Ki ehet róla, hogy az uraknak rossz a lelkiismeretűk és még állami népi együttesünk, sőt talán még operai balettkarunk tagjaiban is- álcázott katonákat látnak? Ötéves tervünk a békés építés terve Az a nép, amely ily roppant gazdasági és kulturális áralakítás munkájába kezd, —- békét akar. A mi ö,téves tervünk nem áll egymagában. Hasonló munka folyik a Volga és a Don nvelleít, a Szovjetunióban és a népi demokráciák országaiban, bizonyságul annak, hogy 800 millió ember békét akar. Csinálják utánunk az imperialista urak ezt is. Szavaz assák meg a francia, az olasz, az angol munkásokat- mit akarnak inkább: villára ősi ást, lakóházépítést, gyár- és iskolaépítést-e, vagy kaszárnyákat és ágyugyárakat amerikai parancs, ra? — Az ötéves tervünk bizonyság népünk teremtőereje, tehetsége, leleményessége, rátermettsége mellett: 4 Az ö éves tervet a mi nagy Pártunk kezdeményezte és dolgozta ki, de menetközben folyton javítani, megvalósítani csak dolgozó népünkkel együtt- az ő ént elmének és kétkezi munkájának segítségé vei lehetEgyügyü hazudozók azt állítják, hogy ez a nagy ország- és termé- szetátalakító terv „kényszermunkára" épül. Rendben van, csinálják uifánnunk. Próbáljanak az urak az amerikai titkos rendőrség segítségével Sztahánov-mozgalmaí szervezni azok között a dokkmun. kasok között- akiknek százezreit le', ék mnt „megbízhatatlanokat" feketelistára. Hol van újítómozgalom, verseny- mozgalom, anyag; akarékossági mozgalom, Gazda-mozgalom az angol és amerikai hadiiparban. Tudtommal sehol. A gumiból és a könny-gyár, az ujjlenyomat és a feketelista módszere nem alkalmas módszer arra, hogy kiváltsa és fokozza a munkások munkakedvét, leleményességét, iteremtőerejétA mi ötéves ijervüink homokra épülne, ha nem dolgozó népünk, nagyszerű munkásosztályunk leke- sedésére és teremtőerejére, tehetségére és értelmére, öntudatára és önkéntes fegyelmére épülne. És ezért nem épül homokra, hanem betonnál és gránitnál keményebb a'apra, mer: dolgozó népünk akaratára, lelkesedésére, munkájára épül. Az ötéves terv átalakítja a magyar parasztság életét ujjáteremti a magyar falut is. Ehhez az első lépést 1945-ben t©ttük meg a földosztással. A második lépést most tesszük meg az ötéves tervvel, mezőgazdaságunk gépesítésével, dolgozó parasztságunk műveltségének és jólétének emelésével, a társas szövetkezeti gazdálkodás útján. A földreform nagy vívmány volt, mely a parasztság kezére adifa a földesúri főidet. A földreform eredményeit védjük meg és fejlesszük tovább a gépesítéssel, a szövetkezeti gazdálkodással. „Földet vissza nem adunk!" Igv szólt Pártunk harci jelszava 1946- ban, amikor a reakció rohamra indult a földreform ellen. És Itegy a parasztkézre: jutott; földet meg- védjük az imperialisták támogatását élvező úri reakcióval szemben, hogy örökre a dolgozó parasztságnak biztosítsuk azt a földet, amíg 1945-ben kapott a felszabadító Szovjetunió és mankásosziály segítségével, ezért kell tovább menni és őrökre elvágni azt útját a kapitalizmus visszaállításának a mezőgazdaságban is. A szövetkezeti gazdálkodás révén válik visszaven- hfj atlanul örök időkre paraszti földdé az úri nagybirtok földje. A szövetkezeti gazdálkodás szabadítja fel a paraszt a J elszigeteltségéből és elesett ségébőL feszi részesévé a technikai és a kulit nrá- as fejlődésnek, teszi a szocializmusnak a munkásosztállyal egyenrangú építőjévé. És mert ez így van, van jogunk Parasztságunki|lól önön érdekelnek megértését, állampolgári kötelességeinek. teljesítését kérni és elvárni. Az ötéves terv a parasztság felemelkedésének ferve is, #z ő segítségére és munkájára, önérdekére és hazafiasságára is épül. — Az öúléves tervben valósul meg, ölt tes ejt Pártunk harci jelszava, amelyaf öt évvel ezelőtt még az ereje teljében lévő ellenség mellének szögeztünk: nem a kizsátunányolóknak, hanem a népnek építjük az országot Az ötéves »tervet megvalósítani és a szocializmust építeni: egy és ugyanaz. Lehe.ne-e szó Dunapen- teléről és Inotáról, a veszprémi egyetemről és a falu villamosítá. sáról, ha hazánkban a Kohner és Weiss bárók az Eszterházyak, Pal- lavichiek, a Nagy Feresjcek és Ha. gyó-Kovácsok., a Mindszentyek és Grőszök lennének még urak? Nem nem lehetne. Nagyot alkotni csak az a n®P tud, amely magának dolgozik és amelynek a nyakán nem ü'nek tő. kések és nagybirtokosok. — Ebből következ ik, hogy helyesen tét- vük azt, amit a Kohnerekkel és Weiss Manfrédokkal, az Eszerhá- zyakkal és Hagyó-Kovácsokkal, vagy a Nagy Ferencekkel 'és Grő- szök.kel tettünk, még ha eközben kissé meg is sértettük a kizsákmányolásra és elnyomásra, összeesküvésre és hazaádulásra való „emberi jogokat1“. ígérjük, hogy ezekben a „jogaikban" továbbra is korlátozni fogjuk őketj. Azt mondAz amerikai és lisziiimanista csapatok koreai gaztetteinek kivizsgálására alakított nemzetközi nőbizottság jelentése VI. Jan Jen-Dók, a Szong Hva-Ri utca 117 alatt lakó 28 éves szemtanú elmondta, hogy öt gyermeke volt és mind az öt halolt. Férjét szintén meggyilkolták- öt magát kétéves gyermekéivel együtt ebbe a raktár" ba zárták. Gyermekét az amerikai katonák addig taposták, míg ki nem fordult a bele. Ezután két amerikai katona erőszakot tett az asszonyon, azután megverte. Csak nagynebezen tudott elmenekülni. > Egy Szán Aj-Szu nevű 36 éves asszony elmondta, hogy 15 tagból álló családját az utolsó emberig kiirtották az amerikaiak. Három gyermeke ugyanebben a raktárban fagyott meg. Lin Nan-Ja, egy 19 éves leány tanúvallomásában közölte, hogy az amerikaiak agyonlőtték szüleit és két fivérét. A 21 éves Szón Szuk'Ma elmondta, hogy tíztagú családjából csupán ő maradt életben. Férjét és kisgyermekét, szüleit és testvéreit mind meggyilkolták az amerikaiak, ö Hajdzsuban ült börtönben. Ott el- szeidték ruháját és meztelenül hagyták. Gyermeke, aki vele volt, éhen. halt. Egy másik nő a Szan Dzen'utca 2. számú házban lakó 35 éves Pák Mi-Dza elmondj, hogy 22 tagú családjából csak o maga maradt életben. Megkérdezte a Bizottság tagjait: „Mit tesznek Önök, hogy se' gítsenek megbosszulni kínszenvedéanélkül, seinket? Nem tudok élni hogy nie álljak bosszút". A4 előbb említett raktártól 60 méterre, egy dombon a Bizottság tagjai két sírra bukkantak. Ezeket a vizsgálat érdekében feltárták. Az egyikben 70 gyermek, a másikban körülbelül 200 nő földi maradványait találták. Valamennyit elevenen elégették. A sírok mellett — miként a Bizottság' tagjainak elbeszélték, — egy börtön volt, amelyet az amerikai megszállók kizárólag gyermekek számára rendeztek be. A . börtön most romokban hever. A raktár és a közelében fekvő sírok környékét gyakran árasztják el bombával- A lakosság úgy véli, hogy az amerikaiak ezt azért teszik, hogy eltüntessék gaztetteik nyomát. A sírok közelében a Bizottság tagjai a vizsgálat során több hatalmas bombatölcsér mellett haladtak el. Szong Csun-Ok, 42 éves asszony, a Szan'Dzen-utca 8. számú ház lakója elmondta, hogy egész családját meggyilkolták. Apró gyermekeit baltával és késsel ölték meg. Az asszony ezeket mondotta: „Kimegyék a frontra és minden tőlem telhetőt megteszek, amíg csak egész Korea föl nem szabadul az amerikai megszállás alól. .. Nemcsak amerikai katonák követték el ezeket a gaztetteket — tette hozzá — angol katonák is voltak közöttük". A Bizottság tagjai ezután egy 50 nőből álló csoporttal találkoztak. A csoport azért jött, hogy beszélgetést folytasson a Bizottság -tagjaival- Több asszony a Színesen töl 40 km. re fekvő falvakból érkezett. Mindegyikük szerette volna elmondani, mi mindenen ment keresztül, a Bizottságnak azonban kevés idő állt rendelkezésére, s így a csoportnak csak aránylag kis részét tudta kihallgatni. Kim Jen 64 éves asszony, Kim Űzi falu lakosa elmondta, hogy Iá' nyát, a 34 éves Pen Dong-Najt letartóztatták, mert aktív munkát végzett a parasztok körében. Az amerikai tiszt azt mondotta, hogy kár rá a golyót vesztegetni. Pen Üong-Naj kezét-lábát megkötözték és a nyakában vitt kétéves gyerme' kének testén keresztül szuronyt döftek a hátába. Amikor sebesülten így kiáltott fel: „Éljen Kim Ir-Szen és a Köztársaság!“, kivágták a nyelvét és élve eltemették. Kim Jen elmondotta, hogy egy liszinmanista katonától tudta meg leánya halálának körülményeit. A katona azzal dicsekedett, hogy az amerikai tiszt utasítására maga hajtotta végre ezt az állati gaztettet. Kim Jen hozzáfűzte, hogy 15 és 17 éves unokáját, vejét .vejének anyját és bátyját szintén megölték. Csupán 6 éves unokája maradt élet' ben. (Folytatjuk.) ják,. hogy ezf f.ítja a békeszerződés? Ezért a pénzért azt is mond- ha .mánk: a békeszerződés t^tja Dunapentele és Inofa építését,- tiltja munkás- és parasztgyermekek. egyejemi tanulmányait, tiltja a kiváló művészeink jutalmazásé r Kossuffi-dí jakkal, tiltja új szocialista népf kultúránk megteremtését- Az emberi jogok — ahogy mit értelmezzük —. a munkások és a dolgozó parasztok, a népnek segítő értelmiség emberi jogait. Az egész Kazincbarcikán és a miskolci egyetemekben, az új ipari ech- mkumokban, a falunak juttatott traktorokban és kombájnokban, a kultúrotthenokban és munkásüdü. lökben testesülnek meg. Az emberi jogok a- mi értelmezésünk szerint — abban fejezőnek ki, hogy nincs országunkban munkanélküliség, hogy szabad a pálya mindenki előtt, hogy a dolgozó nép gyermekei számára az ország korlátlan lehetőségek földjévé lett. Ezeket az emberi jogokat és nem a szocialista építés ellenségeinek „jogait“ biztosítja alkotmányunk. Alkotmányunk paragrafusai nem csupán papiroson vannak meg, hanem testet öltötték és öljenek ötéves tervünkben, jövőnket építő nagy munkánkban, az egész nép és mindenegyes dolgozó felemelkedéséi biztosító gazdasági és kulturális létesítményeinkben. — Az ötéves terv eddigi és ez- utáni alkotásai nemcsak Pártunk irányításának és vezetésének, nemeseik dolgozóink nagyszerű munkájának kezenyoma van és lesz rajta, hanem a Szovjetunió nagyszabású és pótolhatatlan keze. nyoma is. A szocializmus építése hazánkban és a Szovjetunió anyagi és szellemi támogatása: elválaszthatatlan egymásíel. Az imperialista urak zokon veszik, hogy ötéves tervünk megvalósításánál a Szovjetunió segítséget nyújt nekünk és mi ezt elfogadjuk. De ki vehet róla, hogy a szocializmus építéséhez Moszkva nyújt segítséget és nem New-York, vagy London? Van-e amerikai bank, amely a mi Dunapentelénk, a magyar munkásosztály új nagy kohóművének építéséhez hitelt és segtíséget nyújtóit volna? Nincs. Ki tehet róla, hogy Moszkva olyan országoknak segít, amelyekben a munkások az urak, a dolgozók. Washinfon pedig olyan országokat is leigáz, segítség ürügyén, amelyekben a tőkések zt urak. Ne csodálkozzanak tehát az imperialisták, hogy az öféves terv megvalósítása - során napról-napra érezve és felhasználva a, Szovjetunió segítségét és gazdag tapasztalata'):, a szovjet-magyar barátság mindig szorosabbá és elitéphetetle- nebbá válik. Az ötéves terv megvalósítása« a szocializmus építése közben j válik ez az ország valóban népünk közös tulajdonává, új és igazi hazájává. Egészen és igazán a miénk, nein az, ami* egyszerűen apáinktól örököltünk, hanem az, amit magunk szereznünk meg és építünk fel, ma gunk és gyermekeink számára. Ezért van jogunk, ezért kötelességünk dolgozóinktól még több munkafegyelmet1, önfeláldozást, a nehézségekkel való bátor szembe - szállást kérni és elvárni. És tudjuk, hogy egy nép, amely bele merte vágni fejszéjét az ötéves terv iájába, nem fog visszariadni a nehézségektől, sem a kicsiktől, sem a nagyoktól, hanem leküz- di őket. Kedves Elvtársak! Ez a kiállítás bizonysága annak, hogy munkásosztályunk, dolgozó népünk mer és tud nagyot alkotni. Bizonysága annak, hogy az ország vezetése jó kézben van, Pártunk kezében. Bizonysága annak, hogy népünk békét akar és kész békés építő munkáját meg is védelmezni. Ez' a kiállítás bizonysága annak, hogy országunk szerves része a szocializmust! építő, a haladást, a demokráciát védelmező békefrontnak, amelyet a Szovjetunió, a nagy Sztálin vezet. Bizonysága ez a kiállítás annak, hogy dolgozó népünk egy emberként kove- ri Pártunkat és vezetőnket, Rákosi Mátyást. Ezzel az ötéves terv kiállítást megnyitom.
