Somogyi Néplap, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202 szám)
1951-08-19 / 193. szám
SOMOGYI FiiUf£ 'ÁMJAi SGWmÚURTEKi r NÉPLAP U. Éljen augusztus 20, Alkotmányunk ünnepe! J MDP SÖ MO GYM EGYE I - ;PÄRT3!EOTT- VOÄNA'K VIIL évfolyam, 193. szám. Ár« 50 fillér. Vasárnap, 1951 augusztus 19. ' „Nálunk törvénnyé vált a boltív/) élet. Alkotmányunk minden monda'a Mint kertben napfény — ha- sndozva érnek 4 vetett nmgok, hajt uz almafa. Pirulva érnek dolgos napjaink~ nak gyümölcsei. — Alkotmányunk ragyog. Aranykönyv. . . Vedd elő, olvasd, te írtad! Vakítanak a forgatott lapok.“ (Polgár István.) Két éve forgatjuk aranyköny- vtinit, alkotmányunk lapjait. Két éve, hogy a Magyar Népköztársaságiban „törvénnyé vált a boldog élet“; törvénnyé vált alkotmányunk pontjaival, mondataival. Népköztársaságunk alkotmánya ma két éves. Munkások, dolgozó parasztok, értelmiségi dolgozók százezrei tekintik ezt a napot nagy ünnepnek, a magyar történelem igazi, nagy ünnepének. Felszabadulásunk óta minden óv augusztus 20"án megünnepelte népünk az új kenyér ünnepét. 1949 óta azonban nemcsak az új kenyér ünnepét ünnepeljük ezen a napon, hanem a „törvénnyé vált boldog életet“, a Magyar Népköztársaság alkotmányát is. Mint minden nagy évforduló, alkotmányunk születésnapja is alkalom arra,' hogy visszatekintsünk a megtett útra, eredményeinkre és harcainkra és kitűzzük a légköré* lebbi feladatokat. Ha visszatekintünk a felszabadulás óta eltelt hét évre, az alkotnia nyűnk születése óta eltelt két esztendőre, ennek harcaira, büszkék lehetünk gazdag eredményeire Büszkék lehetünk azokra az eredményekre, melyet a magyar műn" kásosztály, a Párt vezetésével elért. Korszakalkotó eredmények ezek népünk történetében. És büszkék léhetünk alkotmányunkra, mely győzelmeink történelmi dokumentuma, dolgozó népünk nagyszerű ívivmányaA magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép számára drága és szent az alkotmány, mert vég“ érvényesen törvénybe iktatja, hogy ebben az országban „minden hatalom a dolgozó népé“, hogy népünk végre birtokába vette az országot. Százszorosán drága nekünk ez az alkotmány, mert hős szovjet katonák vérének, kommunista mártírok vérének kellett elhullnia, hogy megszülethessen. Százszorosán drága nekünk az alkotmány, mert nehéz harcok árán, áldozatos és ve* rejtékes munkával kellett létrejöttéért a felszabadulás után a magyar dolgozóknak harcolnia a Párt vezetésével. Százszorosán drága Somogy megye dolgozóinak, dolgozó parasztjainak is ez az alkotmány, mert azt hirdeti, hogy Latinka Sándor, Farkas István, Szalma 1st* ván és a többi hős 19-es mártír kommunista álma megvalósul és nagy részben már megvalósult a dolgozók állama, a dolgozó nép alkotmánya. „Jogot a népnek, az emberiség nagy, »zeit nevében, adjatok jogot!" — kiáltotta Petőfi Sándor — s a mi alkotmányunk törvénybe iktatta a dolgozók jogát, hatalmát- ,,Kiké legyen az ország?“ — kérdezte Ady Endre. És így válaszolt rá: „Csák azoké, akik lent vannak“ És a mi alkotmányunk kimondta, hogy „A Magyar Népköztársaság a mnnkások és a dolgozó parasztok állama“. „Föl kéne szabadulni már!“ — irta József Attila, a munkásosztály i;agy költője. — ,,.S a hozzáértő) dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg szúz bajunk.“ JóAlkotmányunk ünnepe zsef Attila kívánságát, álmát is megvalósítottuk: a mi államunkban a munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek gyakorolják _a hatalmat: „A váró® és a falu dől' go-ói választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat". így valósul meg alkotmányunkban nemzeti múltúnk minden haladó törekvése. Alkotmányunk ünnepe a begyűjtés győzelmének ünnepe is kell, hogy legyen. Nemcsak a begyűjtés számszerű, határidő előtti teljesítéséről van itt szó. Nekünk a be* gyűjtést népi demdkráciánk új politikai győzelmévé kell kifejlesztenünk, akkor lesz igazán méltó alkotmányunk ünnepéhez. Dolgozó parasztságunknak ezért úgy kell túlteljesíteni a beadást, hogy általa minél jobban erősödjék államunk, népgazdaságunk, minél inkább előrehaladjon a szocializmus építése hazánkban. Megyénk minden dől" gozó parasztja áJtérzi alkotmányunk ,és«*a begyűjtés jelentőségét. Éppen ezért akarják az ország valamennyi dolgozó parasztjával együtt a begyűjtési harc ünnepévé, a begyűjtés győzelmének ünnepévé tenni alkotmányunk évfordulóját. Erre a napra megyénk járásai is versenyt indítottak a begyűjtés sikeréért. Ebben a versenyben a siófoki járás jár az élen, mögötte a kaposvári járás. A csurgói, nagyatádi és a marcali járás a többiek mögött hátul kullog a begyűjtésben. Dolgozó parasztságunk tudja, hogy nem mérhetnek nagyobb csa* pást ellenségeinkre, a kulókokra, a vallási köntösbe bujtatott reakcióra, mint a felesleges termények beadásával. Tudja ezt Potó Pál ná- gocsi dolgozó paraszt, aki 410 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét, vagy Juhász János po" lányi dolgozó paraszt, aki 661 százalékra, vagy Kurdi Sándor 2 holdas törökkoppányi dolgozó paraszt, aki 1.300 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. Ezek a dolgozó parasztok megértették a be* gyűjtés jelentőségét s ezeknek a példáját, kell követni megyénk valamennyi dolgozó parasztjának, .hogy felesleges terményeik beadásával, a begyűjtési harc győzelmének kivívásával ünnepeljék meg alkotmányunk évfordulóját. Nem utolsó sorban úgy kell ki" vívni a győzelmet a begyűjtés terén, hogy ezzel egyidejűleg az egész megyében fejlesszük, szélesítsük a termelőszövetkezeti mozgalmai. Két éve, alkotmányunk születésnapjakor még alig 17 termelőszövetkezeti csoport működött megyénkben, s most, alkotmányunk ünnepének fényét kétszeresére emelve, augusztus 20-án alakul meg Csölcöly községben megyénk 25Ó. termelőszövetkezeti csoportjaA begyűjtés sikeréért versenybe* szálló dolgozó parasztok is magukénak érezhetik az alkotmányt, mely kimondja: „.4 Magyar Népköz- társaság elismeri és> biztosítja a dolgozó parasztok jogot n földhöz és kötelességének tekinti, hogy állami gazdűvAg-ok szervezésével, mezőgazdasági gépállomásokkal, az önkéntes társulás és közös munka alapján működő termelőszövetkezetek támogatásával elősegítse a mezőgazdaság szocialista fejlődései...“ mert „az állam elismeri és támogatja a dolgozóknak a kizsákmányoló® eüen irányuló minden való- sáffois szövetkezeti mozgalmát.“ Rákosi elvtá'rs 1948‘ban, kecskeméti beszédében már megmondta azt, amit alkotmányunk törvényerőre emelt, amit alkotmányunk szentesített. „Mi nemcsak a város, hanem a falu dolgozó népének életszínvonalát is fel akarjuk emelni. A mi célunk az, hogy ne csak a városban, de a falun is a dolgozó ember ■ részesüljön a kuftúra münden áldásában: a háza legyen egészséges. emberhez méltó, legyen benne villany, vízvezeték. A gyermekei járhassanak középiskolába, vagy az egyetemre. Ha beteg, kapjon jó orvost, ha felesége1 szül, álljon rendelkezésére klinika, vagy szülőotthon. Olvashasson könyvet, újságot, hallgathasson rádiót, legyen a far lunak mozija, — álljon a dolgozó paraszt rendelkezésére mindaz a gép, amely megkönnyíti a mpnpfít, növeli a munka eredményét. Egyszóval tűnjön el lámaként a város és a falu közötti különbség. Ilyen falut és ilyen dolgozó parasztságot akar a népi demokrácia.“ Egy évvel az alkotmány törvényerőre való emelése előtt mondotta el ezeket a szavakat Rákosi elvtárs s egy év múlva, az alkotmányban mindez megvalósult. Ezt köszöni meg ma minden dolgozó panaszt beadási kötelezettsége teljesítésével, túlteljesítésével, s bizonyítja be ezzel, hogv a falu dolgozói .fokozol I bizalommal .és szeretettel követik a szövetséges munkásosztályt. Azt bizonyítják be vele, hogy az alkotmány tisztelete a dolgozó parasztság hűségének kifejezője a munkások és dolgozó parasztok állama iránt. Alkotmányunk szavai nemcsak dolgozó népünk szívében, hanem mindennapi tetteiben, munkájában is megtalálhatók. Bizonyíték erre a magyar munkásosztály hősies erőfeszítései, a felemelt ötéves terv megvalósításáért vívott harcban, az ötéves terv második éve első és második negyedévi tervének túlteljesítése, a megnövekedett feladatok végrehajtása. Pártunk II. Kongresszusa elénk állította megna" gyobbodott feladatainkat s megmutatta nagyszerű jövőnket. Ezeknek a feladótoknak a megoldásához hősies lendülettel fogott hozzá Pártunk vezetésével munkásosztályunk. Dolgozóink politikai fejlődését bizonyítja az a tény, hogy az utóbbi időbe11 megnövekedett a munkaversenyben levő dolgozók száma, hogy alkotmányunk ünnepére indult versenyben nem egy üzem többszörösen túlteljesítette felajánlását megyénk területén. A Barcsi Fűrészüzem dolgozói kétszer tettek vállalást augusztus 20-ra. '**’ Mindezek mögött a megváltozott munkához való viszonyt látni. Megyénkben nem egy üzem országos viszonylatban is szép eredményt ért el az augusztus 20 tiszteletére indított versenyben. A marcali építkezés kétszer második, míg egyszer első helyezést nyert országos viszonylatban az építőipar területén, a lakásépítkezések között. A Siófoki Ásványolaj vezeték dolgozói mar másodízben nyerik el az élüzem II’ fokozatát. Dolgozóink tudják, mit ünnepelnek augusztus 20-án és méltón büszkék a kétéves alkotmányra, mely kimondja: „a népi demokratikus egységre támaszkodó és élcsapata által irányított munkásosztály, az állami és társadalmi tevékenység vezető ereje.“ Büszkék dolgozóink alkotmányunkra s éppen ezért készültek jobb munkával és többtermeléssel erre az évfordulóra. Ünnepel ezen a napon hazánk minden dolgozója: a gyári munkás, a dolgozó, paraszt és az értelmiségi. Hatalmas eredményeinket iinneplik: alkotmányunkat ünnepük s benne a magyar nép történelmi vívmányát, dokumentumát. Méltán állapította meg alkotmányunk születése nap* ján, köt évvel ezelőtt Rákosi elvtárs, kifejezve egész népünk érzéseit: „A munkás, aki a felszabadulás illán az aknák és törmelékek közül éhezve, rongyosan kaparta ki a gépeket, a dolgozó paraszt, aki iga híj jón maga húzta az ekét, az értelmiségi, aki a romok között fa- gyoskodva látott munkájához, most uz alkotmány fémjénél meggyőződik róla, hgyi jó ügyéri szenvedett, jó ügyért hullatta verejtékét. Most előtte az eredmény, a tengernyi erő- feszi és, a szívós munka, a dolgozó nép igazába és a szocializmusba vetett hit gyümölcse: a Magyar Nép- köztársaság alkotmánya.“ És ez az alkotmány bizonyítéka annak, hogy sok fáradozás, áldozathozás nem volt hiábavaló: Magyarország a dolgozó nép hazája lett, az alkotmány erre a birtoklevél. Éppen ezért .alkotmányunk évfordulóján a magyar* dolgozók hálával és szeretettel fordulnak a Párt és Rákosi elvtárs felé. Nincs történelmünknek nagyobb fordulata, mind az. amelyet alkot- mánvunk így foglal törvénybe: „Magyarország népköztársaság . ■ ■ A Magyar Népköztársaság a munkások és a dolgozó parasztok állama ... A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.“ A magyar nép soha nem felejti el, mit jelent az, amikor másé a hatalom. Nem felejti el Papp János barcsi dolgozó paraszt sem, aki ezt írja: „Sohasem felejtem el Killin' ger úr rémuralmát, étidnél reggeltől késő estig dolgoztam és azt sem indiain, hogy miért. A mi munkánkból élt és< velünk nem törődött. A H/wthy-rendszer, a Kitlinyer félék nem látták meg azt, hogy a munkás lakása egészségtelen, a bér nem elég a megélhetéshez.“ Igaz hazafiság érzésével, a proletár nemzetköziség testvéri, forró érzésével ünnepeljük augusztus 20-á't és hálával, szeretettel fordulunk a nagy Szovjetunió felé, akinek felszabadító harca, állandó segítsége nélkül elképzelhetetlenek lennének eredményeink. Még jobban összeforraszt bennünket a népi demokráciákkal és a Szovjetunióval az a tudat,' hogy hasonló az alkotmányunk, mely bizonyíték arra, hogy mi is ráléptünk arra az útra, melyen a szovjet emberek győzelmeiket kivívták. A mi alkotmányunk is, mint a Szovjetunió Alkotmánya — melyről Sztálin elvtórs azt mondta: ,,A Szovjetunió új alkotmánya a fasizmus ellen szóló vádirat lesz, mely arról beszél, hogy a szocializmus é<s a demokrácia le- győzhetetlenek“ — vádirat az imperialista önkény, a dolgozók elnyomatása ellen és a magyar demokrácia fényes diadala. Ezért üdvözölte a testvéri népi demokráciák népe és barátaink örömmel alkotmányunkat s ezért támadtak rá vadabb dühhel belső és külső ellenségeink. Ezért gyűlölik alkotmányunkat, mert kimondja, hogy itt ,,minden hatalom a dolgozó néz pé.“ Jó példa erre Grösz József és társai összeesküvése, akik a maguk alkotmányát, a földesurak, amerikai imperialisták „.alkotmányát“ akarták megvalósítani. De példa ez az összeesküvés arra is, hogy a magyar nép nem adja szabadságát, hogy megvédi azt, amit alkotmányunk adott. Bizonyíték arra, hogy erősek vagyunk és éberek. hogy megvédjiik azt, ami a miénk. Az alkotmány ünnepe kultúránk ünnepe is. Alkotmányunk megadta mindenkinek a kultúrához és a művelődéshez való jogot. Bizonyí* lék erre, hogy iskoláinkban, az egyetemeken sokkal több a hallgatók száma — elsősorban munkás- és parasztfiatalok száma —■ mint bármikor. Megyénk középiskoláiban az elmúlt évi 700-hoz viszonyítva 1028 a tanulók száma- Kolléguimok diákszállók, magas ösztöndíjak biztosítják a tanulási lehetőségei. A tanulóotthonban az elmúlt évi 337" hez viszonyítva 728 diák fog lakni Somogy megyében. Ünnepel haladó értelmiségünk is. Az alkotmány kimondja: „A Magyar Népköztársaság hathatósan támogatja a dolgozó nép ügyét szolgáló, tudományos munkát, valamint a nép életét, harcait, a valóságot ábrázoló, a nép győzelmét hirdető művészetet és minden rendelkezésre álló eszközzel elősegíti a néphez hű értelmiség kifejlődéséi.“ Külön ünnep augusztus 20 a nőknek és a fiataloknak, mert alkotmányunk egybetl a nők és ifjak egyenjogúságának alapokmánya is. De nagy ünnep augusztus 20 a megyénkben és hazánkban élő nemzetiségeknek, mert alkotmányunk a sztálini nemzetiségi politika szellemében biztosítja számukra az anyanyelvükön való oktatás mellett nemzeti kutú- rájuk ápolását s ugyanazokat a jogokat, melyet hazánk mindsíi polgára élvez. Nemcsak papíron biztosítja, mint Titcék, kik nacionalista uszítást folytatnak a nemzetiségekkel szemben. Alkotmányunk minden betűje fegyver dolgozó népünk kezében. Kötelességünk erősen és fényesen tartani ezt a fegyvert. Szükség van mindenkor erre a fegyverre, akár belső ellenségeink megsemmisítése, akár a béke védelme van napirenden. Védelmeznie kell ezt a fegyvert a dolgozó parasztságnak, mely a népi demokráciától kapott földet, szabadságot, s óriási támogatást ‘ a termelőszövetkezeti mozgalom1 fejlesztésül. Védelmezni kell ezt a fegyvert a munkásosztálynak, mely" nek népi demokráciánkban vezető szerepe van. Védelmezni kell a nőknek, akik számára az alkotmány biztosította az egyenjogúságot. Védelmezni kell az ifjúságnak, hiszen „A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjúság nevelésére; következetesen, védelmezi az> ifjúság érdekeit.“ Védelmeznie kell a hazánkban élő nemzetiségeknek, akik számára nemzeti kultúráljuk, anyanyelvükön való oktatás lehetőségét, a teljes egyenjogúságot biztosítja a nép alkotmánya. Őrködni kell e fegyver fölött hazánk minden dolgozójának, mert ez a fegyver a jog, a szabadság birtoklevele. M'a .egész dolgozó népünk túláradó lelkesedéssel és forró szeretettel ünnepli alkotmányunk kétéves év* fordulóját. A mi alkotmányunk —- a béke alkotmánya, a béke és a szabadság, a szocialista építés zászlaja. Ennek jegyében ünnepelünk, ma s ennek jegyében folytatjuk a szocialista építés diadalmas munkáját a gyárban, a földeken, az íróasztal, a tervező asztal fölött, nép* hadseregünk soraiban, tanácsainkban, békebizottságaiinkban. örvendetes az a tudat, hogy harcaink, munkánk és áldozataink eredményeképp megvan a magunk alkot* mánya s ez a tudat növeli ní,eg erőnket, ad új erőt az új harcra s mozgósít lelkesebb, még odaadóbb küzdelemre a dolgozó nép hataknának megerősítésére, békénk védelmére. Nagy Tamás.
