Somogyi Néplap, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202 szám)

1951-08-17 / 191. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP PÉNTEK, 1951 AUGUSZTUS 17. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS _______*■ Pá rtszer vezet emk, propagandistáink feladatai az új pártoktatási érád előkészítésében A Komsstomol küldöttségre meglátogatta a magyar VÍT küldötteket A Politikai Bizottság május 17-i határozata, az elmúlt oktatási év eredményeit értékelve, — újabb, az eddigieknél sokkal nagyobb köve­telményeket állít a pártpropaganda elé. Minden párttagnak ismerni és érteni kell azokat a célkitűzéseket, amelyeket Pártunk II. KongresSzu' sa jelölt meg népünk számára és e célkitűzések megvalósítására fel kell sorakoztatnunk minden be­csületes dolgozót. A tömegek felvi­lágosításában, mozgósításában a párttagoknak keH élenjárniok. Eh­hez adja meg az elvi alapot a párt- otktatíüs. Megyénkben az elmúlt oktatási év legtöbb hiányossága abból fa­kadt, hogy elvtársaink lebecsülték as oktatás jelentőségét nem fordítottak kellő gondot a p ro p a' Hind i sták kiválogatására, pártbizottságaink elhanyagolták az ellenőrzést, s így a politikai isko­lák színvonala alacsony szinten mozgott. A Megyei Pártbizottság, okulva az elmúlt év hiányosságain, körül­tekintőbben. nagyobb gondossággal fogott hozzá az 1961—52-es párt­oktatási év előkészítéséhez, a pro' pagandisták, iskolavezetők kiválo­gatásához, a hallgatók bevonásához. Az eddigi tapasztalat mégis azt bi­zonyítja, hogy zökkenők vannak, hiányosságok, amelyek leküzdéséhez elsősorban a járási bizottságoknak kell nagyobb segítséget nyújtani. A megye területén 15 esti iskola működik, melyeken a propagandas, ták, azok az eívtársak vesznek részt akik előadói lesznek majd az alap­fokú esti politikai iskoláknak, me­lyeken párttagságunk mintegy 40— 45 százaléka nyer rendszeres po­litikai kiképzést. A megindulás óta egyes tanf(A yamoknál nagyofká le­morzsolódás muta kozik, mint pél­dául Csurgón, ahol a 40 hallgató közül mindössze 11-en vesznek részt- Kaposvárott 30 százalékos volt a lemorzsolódás, de ennél sokkal súlyosabb még a hiba Lengyeltóti­ban, ahol a 4 előadásból egyet sem tartottak meg, mert a hallgatók nem jöttek össze. Böhönyén is mindössze rgy előadást tartottak meg és a nagy dologidőre hivat­kozva maradtak távol. Ezek a Pél­dák bizonyítják, hogy járási bizott­ságaink nem értették meg a hall­gatókkal az előadóképzőiskola je­lentőségét és ők maguk sincsenek tisztában azzal. Nem mindenütt vá­logatták ki kellően a propagandis­tákat sem és az oktatást, káderne­velést a véletlenre bízták. A propagandista iskolák eredményességének egyik legdön­tőbb feltétele: kiküszöbölni a meg­lévő hiányosságokat, felszámolni a közönbösséget, megszüntetni a le­morzsolódást, amelyet csak úgy tudnak jól megoldani pártbizottsá­gaink, ha beszélnek minden egyes hallgatóval az iskola jelentőségéről és e munkából az iskolavezető elv- társak is kiveszik részüket. Nem vé­letlen, hogy ott, ahol az előadó is érd a feladat súlyát, tudatában van jelentőségével, már eddig is komoly eredmények mutatkoznak, ahol pe­dig az előadók felületesen kezelik a kérdést, ott az iskolák teljesen le­morzsolódnak. S-uri György elvtárs, aki-a lengyeltóti iskola vezetője, panaszkodott, hogy egyetlen elő­adást sem tudott megtartani, mert nem jöttek össze a hallgatók. De amikor a pártbizottság javasolta, hogy keresse fel a hallgatókat, be­szélgessen velük, méltatlankodva válaszolta, hogy „Ő előadó, nem pe­dig népnevelő-*. Másik súlyos hiányosság a politi­kai iskolákon az, hogy al előadók nagy része nem kése dl fel as elő” adásra, így az el »ekéiy€sedik, nem köti le a hallgatók figyelmét és kör zömbössé teszi őket a tanult anyag­gal szemben. Ebből adódik aztán az is, hogy a hallgatók lebecsülik a tanultakat, nem értékelik a hallot­takat, elterjed az a nézet, hogy „nem kell törni magunkat, hiszen mindezt már úgyis tanultuk“. Lazul a tanulási fegyelem, rosszul megy a jegyzetkészítés, felüti fejét a pon­tatlanság, az ilyen helyeken. Nagy­berkiben gyenge a tanulási fegye­lem, alacsony az iskola színvonala, mert az előadó. Kertész elvtárs nem készül fel kellően az előadás meg­tartására. Jó a jegyzetkészítés •Szentgáloskéren, mert jpz /islőadó, Müller elvtárs rendszeresen foglal­kozik a hallgatókkal, ellenőrzi a jegyzeteket és segítséget nyújt. Ez a példa is bizonyítja, hogy nagyim sok múlik nz előadó munkáján. Rajta múlik, hogy jól, avagy rosz- s^ul zárul az iskola, jól, avagy rosszul teljesíti pártmegbizatását. Nagy a feladlak nagy felelősséget ró pártbisoliságainkra és az előadó elvtársakra, — de eredményesen végrehajthatják, :há minden erőt igénybe véve igyekez­nek a meglévő hiányosságokat ki­küszöbölni, a munkát megjavítani. Biztosítani kell a hallgatók pontos, rendszeres megjelenései, a tanulmá­nyi fegyelem megszilárdítását, a rendszeres és gondos jegyzetelést. Az előadó alaposan készüljön fel az előadásra, vitavezetésre. Kísérje fi­gyelőmmel és segítse a káderek ne­velését, mert ezeken a propagandis­ta szemináriumokon múlik az alap­fokú iskolák sikere, párttagjaink tö­megeinek marxista-leninista nevelé­se. Ahol lemorzsolódás tapasztalható, pártbizottságaink aktívái menjenek el a hiányzókhoz, beszélgessenek el velük, győzzék meg őket a marxiz- muS-leninizmus elsajátításának fon­tosságáról. Az elmélet megismerése és he­lyes alkalmazása erőt ad feladata­ink elvégzéséhez, ötéves tervünk megvalósításához, békénk védelmé­hez. Ebben a munkában propagandistáinknak kell példamutatóknak lenni nevelni párttagajinkat, nevelni a tömegeket. A propagandista előadó- képző hallgatói érezzék feladatuk jelentőségét, tekintsék kitüntetésnek a tanulást és majd utána a taní­tást. A hallgatók pontos, rendszeres megjelenését az előadó elvtársak felvilágosító munkával biztosítsák. Ne úgy tegyenek, mint Csurgón, ahol az előadó a két perccel ké­sőbb érkezőket nem engedte be az előadásra. A tanulmányi fegyelem megszilárdítása érdekében alakít­sák meg az önkormányzatot, a fej­letteb elvtársak segítsék a gyengéb­beket, kísérjék figyelemmel a hall­gatók fejlődését, szervezzék meg az otthoni tanulást. Minden hallga­tó érezze át ,hogy nagy feladat vár rá: tanítani Pártunk tagjait. Fordítsanak gondot as előadók a jegy setelésre Vitassák meg egy-egy elvtárs jegy­zetét, szemléltetően táblán is mu­tassák be a helyes jegyzetkészítést, mert a tanulást könnyítik meg, ha a jegyzetkészítésben jártassá teszik a hallgatókat. Az előadó maga is készítsen jegyzetet, az anyagot he­lyi anyaggal, a Szabad Nép és a Tito további fegyverszállítmáiiyokat és hitelt kért az USA- tói Belgrad. (ADN.) Moody, USA szenátor Spofford- dal, az Északatlanti Egyezmény ta­nácsa állandó bizottságának elnö­kével és 'több amerikai katonai szakértővel Belgrádban tartózko­dik, ahol tanácskozást folytatott Titoval. A tanácskozáson Tiio további fegyverek, lökhajtásos repülőgé­pek, tüzérségi és páncélos felszere­lés szállítását kérfe az amerikaiak­tól, Ezenkívül 225 millió dollár kölcsön juttatását kérte a Nemzet­közi Bankfól, amely'- összegért az USA számára stratégiai fontossá­gú nyersanyagok szállítását aján­lotta fel. helyi sajtó anyagának segítségével egészítsék ki. Ezzel színessé, eleve­nebbé teszik az anyagot és eredmé­nyesebben össze tud ják kapcsolni a gyakorlati munkával, a mindennapi élettel­A tananyag átvétele az előadás­sal kezdődik, ez befolyásolja az egyéni tanulást és a vitát is. A tar­talmas, magasszínvonalú előadás léhát sokat segít a hallgatóknak. Megtanulják a helyes előadási mód­szert és könnyebben is tanulnak a hallgatók, ha az előadást egyszerű szavakkal, értelmesen, összefüggően tartják meg. Előadás után beszéljék át a kö­telező és a javasolt irodalmat, je­lölje ki az előadó azokat az elvtár­sikat, akik a szemináriumon kis­előadást tartanak, hogy megfelelően felkészülhessenek megtartására. A szemináriumon úgy tegyék fe’ a kérdéseket, hogy minden hallgató számára könnyen érthetők legye­nek. A vitát segédkérdésekkel, a hallgatók válaszaival segítse kibon iakoznj az előadó. Egyszerre csak egy kendéét tegyenek fel és addig ne menjenek tovább, amíg azt teljes mértékben nem tisztázták. A tanulás nem öncél hanem azért szükséges, hogy fel­adatainkat minél eredményesebben tudjuk elvégezni, a szocializmus épí­téséből, az imperialisták elleni harc­ból minél jobban ki tudjuk venni részünket. Éppen ezért a propagan­dista iskola vezetői, hallgatói a hiá­nyosságok kiküszöbölésével, a fel­adatok eredményes megvalósításá­val segítsék az eddiginél Sokkal fo­kozottabb mértékben a pártoktatást, párttagjaink, rajtuk kérésziül egész dolgozó népünk marxista-leninista képzését'. Tekintsék példaképüknek a bolsevik propagandistákat, kö­vessék példá jukat, hogy nyomdokai­kon haladva, tapasztalataik felhasz­nálásával minél több elvtársijukat felvértezhessenek a győzelem, az új élet építésének tudományával. Berlin. (MTI.) A VIT alkalmából Berlinben tartózkodó Komszomoó-küldöttséá kedden este meglátogatta a ma­gyar fiatalokat. Meleg bará.ság, szere.:©;, ked­vesség és szerénység jellemezte a szovjet fiatalok, a komszomolisrák viselkedését. Barátságuk á magyar fiatalok legjobbjai — a VIT-kül- döttság tagjai — azzal a nagy sze­re: evei viszonozták, amelyet a fia. talság csak azok iránt érez, aki­ket nagyon tisztel. A körülbelül 100 tagú szovjet if­júsági csoportot Rapochin, a Kom- szomol központi bizo. óságának Eénviselője ve.ze te. Dénes István, a DISZ főtitkára üdvözölte a ven­dégeké*.. Hazánk fiatalsága a Kopaszo­méitól tanul a meg igazán szeret­ni hazáját- A Kcmszomoi'-tól tanul- 'n meg az igazi harcot a békéért, ok a példaképeink a termelésben, a tanulásban, minden munkában. Margare- a Girjavenko, a moszk­vai Nagyszínház bale úti ^kólájának növendéke a szovjet ifjúság üd­vözlett tolmácsolta. — A békeharcos fiatalok III. Világ alá'kozója megmutatja, hogy a békéért folyó harc napról-napr^ erősödik, Napról-napra erősödik a népek közötti barátság is. A né pék nem akarnak háborút és mi fiatalok nem engedjük, hogy újra háború törjön ki — mondotta töb­bek között­A szépen rriág;eríte d asztalok mellett elhelyezkedett fiatalok kö­zött csakhamar megindult a be­szélgetés. Rabochín, a küldöt'.eég vezetője is szólásra emelkedett és poharát a magyar fiatalok sikerei­re és magyar nép nagy vezető­jére I ákosi Mátyásra ürítette- Szavai után percekig zúg-tr a taP5 hangzott a kiáltás; Éljen Sztibn1 Éljen Rákosi! Ebed úján a fiatal szovjet művé­szek ének és zeneszimok it adtak elő. A vendéglátó magyar fiatalok népdalok éneklésével viszonozták a szovjet művészek nagyszerű tel­jesítményét. Megható pila.lnat volt, amikor a DISZ-fiatalság nevében átadták a szovjet! ifjúságnak az ajándéko­kat- Kádas István, a DISZ közpon­ti vezetőségének titkára előszór egy nagyméretű, az egyik oldalait Vörös, a másik oldalán nemzeti- színű selyemzászlót adotv át a Komszomol küldö ttségének, Rabochin és Kádas megölelték egymást, miközben fiataljaink hosszan éltették a Komszomolí. A magyar fiatalság iulipánoslá- dát, a szovjet hősök t sz leletére emelt Szabadság-szobor másolatát, sok egyéb szívvel és szere: etíel készítet: ajándékokat küldött a Szovjetunióba. A szovjet, fiatalok­nak küldi a DISZ egy ifjú magyar művész moznikjá. is, amelynek cí­me: „Fákat ültető úttörők.“ A szovjet és a magyar ifjúság (alá'kozója a DlVSZ-induló elének- lésével ért véget. A ssahadságsserető ifjúság testvéri ssolidaritása meghiúsítja majd a háborús ussítók terveit Az .„.innsbrucki katlanból" ki­szabadult nyugateurópai ifjak ked. den és szerdán kíaabb-nagyobb csoportokban megérkeztek Berlin­be a világ ifjúságának nagyszerű béke alálkozójára- A német fővá­rosban őszinoe szeretettel fogad­ják az angol és francia ifjúság kül­dötteit­Mounty Johnson, a szerdán reg­gel Berlinbe érkezeit egyik angol csoport szószólója kijelentői te-- —- Az „innsbrucki katlanban" elkö­vetett gaztettekért nemcsak Bar­nes kapitányt, az amerikai határ- rendőrség parancsnokát és Murphy szakaszvezetőt terheli ?. felelős­ség. hanem elsősorban azokat az urakat, akik saját profitjuk érde­kében háborúba akarják kergetni a. vii'ágo:. Az amerikai és liszlnmanisla csapatok koreai gaztetteinek kivizsgálására alakított nemzetközi nőbizottság jelentése A Bizottság tagjai ezután a má­sik börtönt keresték fel. Szemtanuk elbeszélése szerint a börtön cellái annyira zsúfolva voltak, hogy a foglyok sem ülni, som feküdni nem tudtak bennük A Bizottság tagjai a börtönben megtalálták azokat a kínzóeszkőzöket, amelyekkel az amerikaiak a foglyokat gyötörték. Az egyik ilven eszköz az amerikai hadsereg szabványos base-ball ütő­je volt (a Bizottság tagjai bűnjel gyanánt magúiéhoz vették ezt az ütőt). A börtönfolyosó fapadlóján a cella körül még mindig jól látha­tók a vérnyomok. Egy Soj Um-Bok nevű nő, aki a Szán Nai-Ri-utca 187. számú há­zában lakik, elmondta, hogy férjét és fiát bebörtönözték, majd kivé­gezték- Fiának feleségét annyira el­verték, hogy még mindig az ágyat nyomja. Pák Csan-Oi, 9 éves fiú elmondta, hogy atyját, a 46 éves Pák Pjan- Szut szintén meggyilkolták. Arra a kérdésre, hogy ,,Ki gyilkolta meg apádat?“ — a fiú ezt válaszolta: „Az amerikaiak“. A fiút és anyját letartóztatták és bebörtönözték- Közölték velük, hogy őket is ki- végzik, de a koreai néphadsereg kiszabadította őket. A fiú anyja el­mondta a Bizottság tagjainak, hogy Kínozták, körmei alá izzó vaskötő­tűket szurkábak. A Bizottság tagjai látták az asszony eltorzított ujjait. Ugyancsak ő mondta, hogy amikor kínozni vitték, látta, amint a fog­lyokat élve az udvaron levő kútba dobálták. A Bizottság tagjai meg­tekintették ezt a kutat. Kávája 60 cm magas, 1 méter átmérőjű és mélysége 1—8 méter. Az erős nap­fényben a kút fenekén emberi te­temek voltak világosan felismerhe­tők- Legfelül fényesgombos, sötét kabátba öltöztetett gyermek holt­teste feküdt. Anak városától 2 kilométerre egy ÍV domb oldalán sok meggyilkolt vá­rosi lakost temettek el. Egyeseket kisebb csoportokban földelték el, a többieket pedig nagy, közös sírba0 temették el. Ezeket a sírokat a Bi­zottság tagjainak jelenlétében fel­bontották- Az egyik sírban gyermek- holttestek feküdtek. A város fel- szabadulása után agnoszkált tete­meket külön sírokba temették. Kö­zös sírba azok a holttestek kerültek, amelyek a fölismephetetlenségig el­torzultak. A gödörben a gyermek- holttestek mellett a Bizottság tagjai még gyermekcipőket, női hajcsomó­kat, könyveket és apró személyi tárgyakat, valamint köteleket is lát­tak, amelyekkel az embereket ösz- szekötözték. Egy másik tömegsír­ban felnőttek holttestei feküdtek. Hvan Szán-Ja, az egyik női szem­tanú elmondta, hogy anyját kétszer temették el. Először az asszonynak sikerült kiásnia magát a sírból, de nyomban megragadták, visszadob­ták és újra eltemették. Ezen a dombon 20 tömegsír Van. Mindegyikben körülbelül 450 ember fekszik. A Bizottság tagjaival kö­zölték, hogy a várost környező 12 dombon fedezték fel az amerikaiak gyilkosságainak nyomait. A Bizottság tagjai a város kör­nyékén sok nővel beszéltek­Egy Kim Szan-Aj nevű 11 éves lányka az Anaktól 32 kilométerre fekvő On Gun-Ri faluból jött. El­mondta, hogy az iskola negyedik osztályába járt, amikor az ameri­kaiak a faluba érkeztek és szülei­vel együtt börtönbe vetették. Tizen­két nap múlva atyját keresztre fe­szítették és a folyóba dobták. Anyja tagja volt a Munkapártnak. A lány elmondta, hogy emiatt anyjának le­vágták1 a fejét és mellét. A lány nő­vérét elevenen eltemették. A lány­kát most az árvák iskolájában névé-* lile. Amikor meghallotta a tanítótól, hogy a járásba Bizottság érkezett, a városba ment és kérte, tegyék le­hetővé. hogy tanúvallomást tehes­sen. Szín Szun-Dza, egy másik 11 éves lányka, aki ugyanabban az iskolá­ban tanul, mint Kim Szen-Aj, el­mondta, hogy amikor az amerikaiak közeledtek, anyjával és nővéréi-el elhagyta a falut, de elfogták őket. Kihallgatásuk során nem voltak ha j­landók válaszolni a kéndé-sekre, és ezért őt megverték, anyját és nő­vérét pedig agyonlőtték. A lányká­nak sikerült elmenekülnie, de az amerikaiak elfogták, megverték és börtönbe vetették. A Bizottság tagjai megtekintették a lányka fején meg­maradt mély sebforradásokat. Ok Bun-Dzen, Von On-Ri faluból való 15 éves lány elmesélte, hogy atyját és anyját letartóztatták, majd szabadonbocsá t o tt ák és újból letartóztatták őket- Fejüket levág­ták és a folyóba dobták. Ezt az egész falu megerősítette. Utána a a lányt is letartóztatták és börtön­be vetették. Ebben a börtönben — mondotta Ok Bun-Dzen — csak; áll­ni lehetett. Amikor szomszédja karján felsírt a gyermek, az ameri­kaiak szuronnyal átdöfték­Szim Tong-Bin asszony, aki az Anaktól 8 kilométerre fekvő Vu Sze-Ri faluból való, elmondta, hogy férjét, apósát, anyósát és sógornő­jét az amerikaiak agyanlőtték majd (szurontnyaj' fehl yársaj'oák. Ape’s a még élt, amikor eltemették. Ok Je'Pon, 49 éves asszony, aki Anak város Je Nam-Ri utcájának 40-es számú házában lakik, elmond­ta, bogy az amerikaiak 25 éves fiát letartóztatták, vasbotokkal verték, majd szétroncsolt fejjel még élve földbe ásták. Fiának feleségét zsák­ba kötözve ütlegelték- Anyja felku­tatta és megmentette, de az áldo­zat még mindig az ágyat nyomja és nem tud talpra állni. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents