Somogyi Néplap, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202 szám)
1951-08-17 / 191. szám
SOMOGYI mi« mqersCljetemls NÉPLAP i Mai számban; Pártszervezeteink, propagandistáink feladata* az új pártok!atási évad előkészítésében, A Komszomol küldöttsége meglátásává a magyar VIT-küldötteket. A SZOT Elnökségének határozata a ,,Gazdamozgalom“.ról. — Vasárnapi Spoi (események. \ J M DP SO MO GYM F GYE ! P Vm. ÉVFOLYAM, 191, SZÁM, ‘'ÁGÁNAK LAPÍT A PÉNTEK, 1951 AUGUSZTUS 17, Tanévnyítás előtt Mindössze két hét választ el bennünket az 1951—52-es tanév megnyitásától. A felszabadulás előtt a Horthv-fasizmus idején, amikor a tanulás is az osziá'lyérdekek kiszolgálója volt, az uralkodóosztályhoz tartozó szülők és gyermekeik kő' zönnyel, az elnyomott néprétegek gyermekei és ezek szülei pedig nem kis szorongással, aggodalommal és gonddal várták az egymást követő évek tanévnyitósd időszakát. A proletár gyermekek számára csak paJpf ron létezett a tanulás lehetősége, a valóságban azonban az alsófokú, az elemi művelődésihez szükséges adottságok sem voltak biztosítva. Felszabadulásunk óta nem sok idő telt el, mégis életünknek ezen a területén is akkora a fordulat, olyan mélyreható változás történt, amiről az elnyomatás évtizedei alatt a legmerészebb álmodozók sem mertek még csak ábrándozni sem. Amit évszázadok a szolgasorsba görnyesz'ett milliók letiport nemzedékeitől megtagadtak, azt nagy fel" szabadi tónk. a dicsőséges Vörös Hadsereg jóvoltából, dolgozó népünk élcsapata, Pártunk, Rákosi elvtárs vezetésével, alig 1—2 évi dicsőségesen megvívott harc után, drága ajándékként adták a magyar dolgozók kezébe: gazdasági kincseink mellett, a népé lett az iskola is. Dolgozó népünk csodálatos erőfeszítése, mely a 3 és 5 éves tervek győzelmes harcai között pompás új iskolaépületek egész sorát építette fel, a'meglévő régieket is teljesen újjávarázsolta. Az áralakításnak egyik legszembetűnőbb megnyilvá* nulása az volt, hogy népi demokráciánk az iskolák kapuit sokkal szelesebbre nyitóba, hogy beférjen rajta minden magyar dolgozó gyermeke. És hogy az iskolák, és egyete’ mik kapui elé korlátot senki ne emelhessen, hogy a kapuk a dolgozók előli so-ha be ne záródhassanak, arról kormányzatunk az alkatmány- tirm helyezett el minden időkre szóló biz.osítékot, amikor kimondja a dolgozók minden rétegére kiterjedően a művelődéshez való jogot és szabadságé#. Alkotmányunk közelgő ünnepnapján gondoljunk erre is, emlékezzünk meg erről isMegváltozott az iskolák külseje és a bennük élő szellem, de döntően megváltozott a szülőknek és a tanulóknak az iskolához való viszonya is. Milyen jelenségek igazolják ezt? Bizonyság erre a megváltozott viszonyra az a tény, hogy az elmúlt tanévben is jelentősen javult isko* Iáinkban a fegyelem és emelkedett a tanulmányi színvonal. Tanulók és nevelők, szülők és tömegszervezetek egyaránt megértették, hogy az újtípusú embernevelés alapfeltételei: az alapos tudásbeli felkcsziilt- ség és a belső, önkéntes fegyelem. Természetes következménye volt ennek a nevelési eredménynek, az, hogy az általános iskolák felsőbb osztályos és a középiskolák és e'íye* temek valamennyi évfolyamainak tanulói, megértve a Párt hívó szavát, tömegesen vették ki részüket a nyári mezőgazdasági munkákból. A munkahelyeken kapott, remek ellátás, a bőségesen biztosított pihenőidő, fürdés, napozás, a szabadié* vegőn való foglalkozás fizikailag megerősítette, megedzetfe gyermekeinket. Komoly erő tartalékkal in- dulnak majd neki az új tanévnek. Akik pedig már itthon vannak, szorgalmasan járnak korrepetálási órákra, hogv a fizikai erőtöbblet mellett, szellemileg is felfrissülve kezdjenek hozzá az új tanév feladatainak sikeres végigliarcolásá* hoz. Megváltozott az iskolához való viszonya a szülőknek is. Ott még nem tartunk egészen, mint a Szovjetunióban, allot a tanévkezdés előtti hetekben az egész falu, város népe az iskola udvarain, termeiben siirög-forog, — élén a Párt, a tanács és a ‘íömegszervezetek vezetői* vei, — hogy az iskolaigazgatók irányítása mellett, minél szebbé, csi- nosabbá tegyék gyermekeik második otthonát, az iskolát. Azonban szépek és felemelnek azok az ered* menyek is, amiket Szülői Munkaközösségeink már eddig elérlek. De tovább kell jutnunk a fejlődésnek ezen az útján is, minél tökéletesebben követve nagy példaképünknek, a Szovjetunió népének nagyszerű példáját isAz idei tanévnyitás előtt a kövei kezö konkret feladatok várnak a Szülői Műnkoközössegekre: \z új tanévet külsőségeiben és bensőségében egyaránt minden eddiginél nagyszerűbbé kell tenni Ebben a tanévben lépnek először iskolába felszabadult hazánk első' szülött gycrmekeil Azok a gyermekek, akik a felszabadulás évében, már egy szabad és minden eddigi nél boldogabb jövőt Ígérő országban látták meg a napvilágot. Az óvódák záró* és átadó ünnepségei ről ünnepélyesen fogják átvezetni ezeket az apróságokat az iskolába. Legyen ott ennél a megható aktusnál minden szülő.' Szervezzék meg, a már a múlt években is jól bevált, úgynevezett mama-inspekciót” az iskolákban. Az első napokban, amíg a kicsinyek megszokják az iskolát, legyen ott az osztályban egyegy mama, aki segít a nevelőknek a még bátortalan, félénk apróságokat megszoktatni, otthonosabbá tenni újabb, második otthonukat, az iskolát. Na. gvon jól bevált ez a munka és a lemorzsolódás kitűnő megelőzőjének bizonyult. Keressék fel az illetékes iskolák igazgatóit, írják ki a még be nem iratkozott tanulókat s ezeket keres* sók fel. hogy a pótbeiratásról egy tanuló se hiányozzék. Ebben a szervezetten végzendő munkában segítsenek a DlSZ-nek, az Állandó Oktatási Bizottságnak. Vegyenek részt a szülők az iskola bizottságoknak augusztus 20—25 között tartandó gyűlésein, ahol az iskolaigazgatókkal megbeszélik az uj «.tanév megnyitásával kapcsolatos összes .teendőket, felmérik a tárgyi és személyi hiányokat s a nyitvaállo problémák megoldását ötleteikkel, jó elgondolásaikkal se* gítsék megvalósítani. Ne kicsinyeljék le a szülők a maguk munkájának jelentőségét! Az elmúlt tanévben, amikor kultusz- kormányzatunk felkérte a szülőket, hogy mondjanak véleményt a tankönyvekről, a szülők véleménye nem hangzott el nyomtalanul- A közoktatásügyi minisztérium figye* lembe vette a szülők kívánságait is és ennek eredményeképpen az eddiginél szebb, csinosabb és tartalmasabb tankönyvek kerülnek gyermekeik kezébe. Es pedig — ami a Alkotmányunk ünnepén felavatjuk megyénk 250. teríti előcsoport fát Augusztus 20-án ismét többszáz dolgozó parasztcsalád lép a boldog élet útjára A Szovjetunióból hazatért parasztküldötteink beszámolói után, akik saját szemeikkel győződtek meg négyhetes ohartózkodásuk alatt a szocialista nagyüzemi gazdálkodás magasabbrendűségéről — üj lendü'ettel ndult meg megyénkben a termelőszövetkezetek fejlődése és az új csoportok alakulása. A ráksí „Béke“ termelőszövetkezeti csoportba, amely 13 családdal dolgozott az idén, most szerdán újabb 19 család kérte felvételét. Az új belépők között több tekintélyes középparaszt is van, min; Val; er Imre 10 holdas, Kovács József 14 holdas, Kovács János 17 holdas, Kiss István 11 holdas dolgozó parasztok is. Ennek a 19 családnak a belépésével azonban nem állt meg, hanem csak elkezdődött a csoport fejlődése Ráksíban. Hasonló a helyzet a megye legtöbb községében is. Az alkotmány ünnepét, az új mezőgazdasági év kezdetét, számos dolgozó paraszt új boldogabb élet kezdetének 's tekinti és azzá is teszi azzal, hogy belép a termelőszövetkezeti csoportba. A barcsi „Vörös Csillag“ termelőszövetkezet, amely a megye egyik legrégibb szövetkezete, új kuliúrház avatásával teszi emlékezetessé az alkotmány ünnepét. Ezen a napon — az eddig be. érkezett jelentések szerint — mintegy 30—40 újabb paraszt- család is belép a „Vörös Csillag“ szövetkezetbe. Az új kuliúrház felavatását és az új tagok belépését ünnepi nagy gyűlés keretében tartják meg. Pankász Ferenc elvtárs, a Megyei Pártbizottság Szovjetunióit járt szövetkezeti osztályvezetője mondja ez alkalommal az ünnepi beszédet. Nagybajom községben, ahol a Pártkongresszust megelőző hetekben nagy lendületet vett a szövetkezeti mozgalom, mos; ismét megnövekedő;; az érdeklődés a termelőszövetkezetek iránt. Az alkotmány-ünnepi gyűlést itt is a íermelőcsoporiba újonnan belépők ünnepélyes felvételével kötik össze. Mintegy 30 dolgozó paraszt kezd ezen a napon új életet Nagybajom községben, a termelőszövetkezetbe való belépésével. Az ünnepi nagygyűlés résztvevői Dömötör Lajos elvtársnak, a Szovjetunióból nemrégen hazatért paraszijküldöttnek a be. számolóját hallgathatják meg Nagybajomban augusztus 20 án. A megye a'-hoimány-ünepi ese. ményei közül kiemelkedik a Csököly községben megtartandó ünnepélyes csoport' avatás, amivel ez egyúttal Somogy megye 250. termelőszövetkezeti csoportjának felavatása is lesz. Az ünnepi nagygyűlés szónoka Gábri Mihály elvtárs, Pártunk megyei titkára lesz Csököly községben. Augusztus 20-ra, alkotmányunk ké'.éves évfordulójának ünnepe sokszáz és sokezer dolgozó pa- rasztcsalád éle.ében jelenít határkövet. a Párt álfái mutatott, a boldogsághoz és a felemekedéshez vezotő úton. r „Élesen elitélem azokat a dolgosó parasztokat, akik nem teljesítik hasa fiús kötelességüket“ Dömök Márton zákányt dolgozó paraszt levele . legfontosabb — ezek a könyvek már készen is vannak, várják a ta* nulókat! A füzetek is leérkeznek augusztus 20-ig a falusi földműves- szövetkezetekbe is. Azok a nehézségek, amik még az elmúlt tanévben a VKM'ben megbújt ellenség aknamunkája következtében fennállottak, vagyis, hogy még novemberben is alig tudták a tanulók a tankönyveket beszerezni, az idén már eleve kiküszöbölődtek. Az új tanév ünnepélyes megnyi* íása városokban szeptember 1-én, falvakban szeptember 2-án történik, Én, Dömök Márüon, zákányt lar kos, 8 hold földön gazdálkodom. Késgyermekkorom óta gazdasági cseléd voltam, 12 éves koromban már kint a mezőn kellett dolgoznom, mert apám is cselédember volt ás hogy meg ‘tudjunk élni, nekem is dolgozni kellett. Jól vis<szaemlék- szem azokra a szomorú'évekre és napokra, amelyeket az urxtság földjén és istállójában töltöttem, ahol erőmet megfeszítve kellett dolgozni a mindennapi száraz kenyérért. Az uraságnak akkor volt meg a kedve, ha koma reggeltől kint dolgoztunk késő estig, azért a pár fillérért!. A majorgazda már 2 órakor a katakot verte a majorban. Ez azt jelentette, hogy mindenkinek munkába kellett állni és* ha valaki csak 10 percet is késett el, az)! ugyancsak lehordták és baromi módra beszéltek a szegény• cselédemberrel. Ha szólni mert, még jól el is verték. Ezeket az aljas cselekedeteket soha nem tudom elfelejteni> 19lő nekem is új világot teremtett. Ezt a Vörös Hadseregnek köszönhetem, mely felszabadított engem a többi nyomorgó cseléde m- bcrrel együtt és. számomra is■ lehetővé tette, hogy ember módjára élhetek. A felszabadulásig cdig hitiem, lwgy még jobban is lehet élni, mert mindig félrevezettek bennünket. Azt mondták, hogy aki jól dolgozik, az majd a másvilágon boldogan élhet. Most látom csak, hogy ezzel ámítottak bennünket. Én köszöneté met fejezem ki Pártunknak, amely lehetővé tette, hogy most azon a földön, ahol hosszú évtizedeken át véres verej ékkel dolgoztam, most saját földemen, boldogan, magamnak dolgozhatom. Én pedig valamennyi munkámat becsületei végeztem és< azon vagyok, hogy ezután még jobban dolgozzam. Mint tanácstag is jó példával akarok előljárni a munkákban. A gabona aratásával először végeztem a községben és a csépléssel is az első voltam A beadásmi sem késlekedtem egy percet sem, mert tudom, hogy mi a kötelessége minden becsületes dolgozó parasztnak, az, hogy minden szem felesleges gabona beadásával erősítse a béke- tábort. Nekem két kataszteri hold földemen, ami gabonával volt bevetve, 31 mászna és (10 kiló gabonám termet. Az a hazugság, hogy Zákány közsé^jben nem volt jó termés, csak a kul<\kok hangja, akik így akarják meggátolni a terménybeggiijtést. Én a 31 mázsa 60 kiló gabonából csak a fejadagot és a vetőmagot vittem fel (j padlásra, a felesleg gabonámat mind jós i a cséplőgép mellől a szövetkezet raktárába vittem. Be* adásomét 190 százalékban teljesítettem. 4 mázsa 50 kiló gabonát ad- lt&m be „C‘‘ vételi jegyre. IM, Dömök Márton, élesen elítélem azokat a dolgozó parasztokat, akik nem teljesítik hazafias kötelességüket és nem adták be felesleges gabonájukat. Ezek nem egyszer a kulákok uszályába kerültek és a kulákokkal együtt sírnak, hogy „nincs gabona“, pedig az idén bő termés volt Zákány községben iss Ezért felhívom Zákány község dolgozó parasztjait, hogy akik még nem 'teljesítették beadásukat, nem adták be felesleg gabonájukat, minél előbb egyenek eleget a dolgozó nép államával szembeni kötelességüknek. A gabona beadátsával is a ha- tedmus béketábort erősítjük, amely a mi boldog életünk felett Őrködik. Dömök Márton, zákányt 8 holdas dolgozó parasztminden iskolafajra, óvódákra nézve is. A tanítás szeptember 3'án kezdődik, a közoktatásügyi miniszter rádióbeszédével. Pártunk II. Kongresszusa és a VKM. téli értekezletén Révai József és Darvas József miniszterek beszé. dei felhívták a figyelmet arra a veszedelemre, ami egyes tömegszerve* z-etek és a közigazgatási szervek részéről abban nyilvánult meg, hogy az iskolai munkát, a tanítást lebecsülték. A Pártnak azt a figyelmeztetését tartsa szemelőlt minden pártfunkcionárius és tanácselnök, tanácstag a most meginduló tanév* előkészítő munkában. Nem csupán saját személyükben, hanem családtagjaik bevonásával is vegyenek részt, jó példát mutatva ezáltal a nép elölt, a tanév ünnepélyes előkészítésének mimikájában, a pótbe- ircítás sikerének bizliosítársában. Elsősorban nekik nem szabad elfelejteniük, hogy az iskola is harci terület: a kommunista nevelés harci területe- Nem szabad elfelejteniük, de másokkal sem szabad el' felejtetniük, hogy IxJdogabb életünk építőjének, felemelt ötéves tervünknek egyik főpillére, -— az iskola! Az ötéves terv biztosan Számit arra, hogy minden magyar fiú és leány elvégzi az általános iskola 8 osztályát, biztosan i számat arra, hogy a középiskolákba és az egye* temekre felvett ifjak mindegyike jelentkezik tanulásra és az előírt tanulmányokat el is végzi. A terv: törvény, új, boldogabb életünk törvényét A törvény tiszteletét és végrehajtását megkívánó ko* molysággal induljon Iharcba minden párlfunkcionáriuS, minden tanácselnök, tanácstag, minden szülő és miniden nevelő az új tanév előkészítősének sikeréért. Segítsenek egy szívvel, egy akarattal gyermekeink újtípusú, szocialista emberré való zavartalan kineveléséhez szükséges összes feltételeknek a megteremtésében. T
