Somogyi Néplap, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202 szám)

1951-08-16 / 190. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1951 augusztus 16. A Belgrádi fasiszták — a balkáni béke ellenségei A fasiszta Tito-banda főkolompo­sai júliusban beutazták Jugoszlá­viát é» az imperialista agresszorok blokkjába tartozó néhány más or­szágot is. Tito, Kardelj, Gyilasz, Mose Pijade és imás fasiszta banda" vezérek a jugoszlálv városokat jár­ták, a hóhér Ranikovics és Kocsa Popovies, a Tito-hadsereg vezér­kari főnöke távolabbra utaztak, el­látogattak Londonba. Popovies pe" dig ezenkívül Washingtonban és Pá­rizsban is járt. A titóista főkolom­posok jugoszláviai utazásait a ti­tóista sajtó nagy zenebonával kí­sérte. .Azoknak az utazásoknak azonban, amelyeket Tito bizalmi emberei külföldön tettek, a belgrá" di fasiszta sajtó már jóval kevesebb figyelmet szentelt. De a ködösítés ellenére is egészen világos, hogy a belgrádi kormányképviselők 'jugo­szláviai és külföldi turnéját ugyan­az a cél vezette: fokozni a Balká­non egy agresszív háború kirobban- tásának előkészületeit. A titóista badavezérek jugoszlá" viai utazásuk közben arcátlanul csörtették kardjukat és minden ere­jüket megfeszítették, hogy háborús hisztériát korbácsoljanak fel az or­bályzatoknak megfelelően folyik. Az amerikai kiképző tisztek mellett a jugoszláv hadseregben német ki­képző tisztek is felbukkantak Hit­ler egykori SS-osztagaiból. A jugoszláviai fasiszta kormány pribékjei ezerszámra űzik el a pa­rasztokat földjeikről, hogy ott re­pülőtereket építsenek amerikai lég- lökéses repülőgépek számára. Sok- íízezer jugoszláv dolgozót megtor­lásokkal kényszerítenek arra, hogy a népi demokratikus országok ha­táraihoz vezető stratégiai műutak építésén dolgozzanak- Jugoszláviá­nak a népi demokratikus országok­kal határos körzeteiben erődítése­ket építenek, amelyeknek egyetlen célja megkönnyíteni a támadást Ju­goszlávia békés szomszédai ellen. Titoék az amerikai'angol hábo­rús gyújtogatok parancsára rend­szeresen szervezik a legkülönbö­zőbb provokációkat a népi demokratikus országok ellen Nem múlik el nap, hogy Rankovics janicsárjai ne követnének el határ­szágban. Iito bizalmi emberei eköz- sértést Magyarország, Románia Len Bulgária és Albánia ellen, hogy ne kísérelnék meg a népi demokratikus államok szent határait éberen őrző határőrök meggyilkolását. A Rulgár Népköztársaság külügyminisztériu­ma nemrég jegyzéket nyújtott át a jugoszláv követségnek, amelyben erélyesen tiltakoztak Titoéknak a bolgár—jugoszláv határon elköve­tett provokációi, a bolgár határ­őrökre való tüzelés és a bolgár légi­térnek jugoszláv repülőgépek által történt megsértése ellen. Titoék a határokon azért is szer­vezik az ilyen provokációkat, hogy ezekkel eltereljék a határőrök fi­gyelmét és így becsempészhessék a népi demokratikus országokba ügy­nökeiket és kémeiket. Titoék kémei a jugoszláviai kámközpontokból (Prezven, Podgorica, Dzsuakovica, Debar, Struga) többször megkísé­relték, hogy átjussanak az albán határon, de ezeket a kísérleteket az albán nép ébersége folytán majd­nem valamennyi esetben sikerült meghiúsítani. Az utóbbi időben a Román Nép­köztársaság államvédelmi szervei Washingtonban és Londonban kötöttek üzleteket az imperialistákkal. Popovies meg­állapodott abban, hogy fokozzák a fegyverszállításokat a Tito'klikk ré­szére és megegyezett amerikai-an­gol gazdáival a Jugoszláviával szomszédos békeszerető népek elle­ni agresszió terveiben. A „Manchester Guardian1’ c. re­akciós angol újság a gálád ügyletet méltatva nyíltan megírta: ,,anélkül, hogy az Lszakatlant; Szövetségben résztvevő országok Jugoszláviát rá akarták volna beszélni, Tito lénye" gileg már kijelentette, hogy az ő oldalukon fog harcolni-“ Az amerikai-tangói háborús gyuj- togatók belgrádi zsoldosaikat a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni agresszió rohamcsa- patának tekintik. Mar régen azt a feladatot tűzték a Tito-klikk elé, hogy állítsák vissza a kapitalista rendszert a népi demokratikus ál" lam ok ban és juttassanak ott hata­lomra Jugoszlávia példájára fa­siszta rendszert, amely teljesen az imperialisták szolgálatában áll. An­nak ellenére, hogy Titoék már sok szégyenleljes vereséget szenvedtek- imperialista gazdáik tovább is re­ménykednek, hogy Titoéknak sike" riil meggáitolniok a népi demokra­tikus országok előrehaladását a szocializmus felé. Az a bünper, amely Budapesten nemrég Grősz József érsek nép- és államellenes bűnös és bűntársai el­len lefolyt, újból leleplezte Titoé- k«t, mint a népi demokratikus or" szagok dolgozóinak leggonoszabb ellenségeit. Payr Hugó, Grősz érsek politikai tanácsadója és informáto­ra a tárgyaláson azt vallotta, hogy az összeesküvők arra számítottak, hogy Jugoszlávia megrohanja Ma­gyarországot és a» amerikaiak se­gítik m-egdönteni a népi demokrá­ciát. Grősz másik bűntársa, Farkas megerősítette, hogy Amerikában várták Jugoszlávia támadását Ma' gyár ország dien. Az ellenséges fegy" veres osztagok között, amelyekre az ellenforradalmi puccs megvalósítá­sát szándékoztak bízni, ott voltak Oszlányi Kornél magyar fasiszta tá­bornok Jugoszláviában megalakí­tott hordái is­Az imperialista Amerika Tito kezével agressziót készít elő más népi demokratikus országok ellen is. Titoék az amerikai iimpe" rialisták narancsára gyorsított ütemben alakítják át Jugoszláviát ennek az agressziónak felvonulási területévé. A Tito-klikk a fegyverkezési haj­szára és azi egyre növekvő hadsereg fenntartására költi el Jugoszlávia állami költségvetésének több mint 70 százalékát. Az országot -eláraszt­ják az amerikai úgynevezett „kato" riai szakértők“. Irányításukkal szá­mos katonai -objektumot építenek. Amerikai kiképző tisztek vették ke­zükbe a Tito-hadsereg kiképzését. A kiképzés az amerikai katonai sza~ nagyszámban fogtak el kémeket és zavartk'eltőket, akiket az UDB, a Tito-féle Gestapo küldött Romániá' ba. Külön kémtanfolyamokon .pk- tatták ki őket arra, hgyan lehel át­jutni a határon, hogyan lehet ada tokát szerezni idegen államban. Számos tény bizonyítja, hogy a Tito'klikk imperialista gazdái pa­rancsára támadást készít elő a bé- ke szere tő népi demokratikus orszá­gok ellen. Az amerikai-angol hábo­rús gyújtogatok belgrádi cinkosa) lázasan készülődnek az agresszióra de közben rekedtre üvöltik magukat arról, hogy állítólag Jugoszláviát ,,keletről veszély fenyegeti“. Titoék rágalmazó propagandával félre akarják vezetni a jugoszláv népet és beletaszítani testvérgyilkos há'ho" rítba- Gyilasanak ás a többi belgrá­di Göbbelsnek minden erőfeszítése arra irányul, hogy Jugoszlávia né­peit a béke, a demokrácia és a szo­cializmus hatalmas táborában; egye­sült népek ellen uszítsák. De ezek -az aljas próbálkozások nem járnak sikerrel. A jugoszláv dolgozók harcolnak a Tito'féle bű­nözők felbérelt bandája ellen, mely csalással ragadta magához a bizal­mat és azt véres terrorral, -fasiszta közigazgatási fogásokkal tartja fenn. A jugoszláv hadsereg nem fog a -béke és a demokrácia ellenségeinek oldalán harcolni. „Tudják meg a Tito-féle szörnyetegek, kémek és gyilkosok, — írják „A szocialista Jugoszláviáért“ című újsághoz in­tézett levelükben I. Kos, D. Roga- novics, B. Raszpoptovics, a jugoszláv hadsereg őrnagyai, V. Mihajlovics, F. Pozsics, D l.ucsics kapitányok, — hogy népeink, a katonák tömé' get és a hazafias tisztek sohasem engedik meg, hogy a jugoszláv had­sereg fegyver legyen az imperial is­ták kezében ... A jugoszláv hadse­reg katonái, akiket a belgrádi urak elsőként, akarnak a halálba taszíta­ni, sohasem lőnek testvéreikre, a Szovjetunió és a> népi denwkraBkus országok kedonária“. Ezek a szavak kifejezik a jugo­szláv dolgozók érzelmeit, akik azért harcolnak, hogy hazájukat vissza­vezessék a béke, a demokrácia és a szocializmus táborába. Hét új könyvtárát avatunk Somogy megyében as alkotmány ünnepén Szeptember 8-9-10-én könyvkiállítúsok lesznek Közellátási kijelentőt rendszeresítettek A belkereskedelmi miniszter rendeleté értelmében augusztus 15-től kezdődően a lakóhelyüké: változtató, 18. életévüket betöl­tött személyek a lakásváltozásu­kat követő 24 órán belül kötele­ik az Országos Közellátási Jegy- közponiniak volt lakóhelyük sze­rint illetékes szervnél (alkirendelt- ;égnél, önálló jegyfióknál, jegyel­oszt ófióknál, vagy közellátási ki­segítőnél, tehát o,tt, ahol a kijelen­tő eddig ellátásban részesült) az e célra rendszeresített ..Közellá­tási kijelent;ö“-n magukat kijelen­teni. A 18. életévüket be nem töl­tött személyeket, amennyiben la­kóhelyüket a családfővel együtt változtatják, a családfő közellá­tási kijelentőjén kell kijelenteni. Egyébként ők is külön közellátási kijelentésre kötelesek. Dolgozó parasztságunk egyre na­gyobb érdeklődéssel fordul a ma­gyar és szovjet tudományos és szépirodalmi könyvek felé, egyre nagyobb tömegek használják fel munkájukban. Pártunk látja dolgo­zóinknak ezt a könyvszeretőiét és odahat, hogy minél több könyv ke­rüljön a dolgozók kezébe és minél több ,jó könyvet ismerjenek meg. Ezt a célt szolgálják majd a szép" tember 8—9—10-én mégrendezett könyvkiállítások is megyénk 88 falujában. A múltban is voltak könyvkiá-Hí- tások, de csak az ország fővárosá­ban és még egy-két nagyobb vá­rosban, amelyeknek nem az volt a céljuk, hogy tanítsák a dolgozókat, hanem a.z, hogy minél nagyobb vá­sárlóközönséget biztosítsanak azok­nak a könyveknek, amelyeket tar­talmuknál fogva kevesen, vagy egy­általán nem vásároltak. Az akkori kiállítás egy újabb üz­letet jelentett a tőkéseknek, kik az akkori ,,kiváló“1 írókat, mint Her- czeg Ferenc és a többiek állították a könyvsátrakhoz, hogy aláírásuk­kal csalják ki a. dolgozók kezéből a pénzt — cserébe az irodalmi Sze­métért. A falu dolgozói közé nem kerültek jó könyvek, a földesurak gondoskodtak róla, hogy ne tudja­nak ,.túl sokat1’. A mai könyvkiállítás, a mai könyvvásár már merőben ellenke­zik a régitől. Itt a könyvvásárlás mellett azf a legfontosabb cél, hogy minél szélesebb dolgozó tömegek is­merjék meg a legújabb és régebbi haladó könyveket, amelyek segíte­nek munkájukban, amelyek köny- nyebbé, szebbé teszik életüket. A szeptemberben megrendezésre kerülő könyvnapok ünnepet jelentenek a dolgozó' tömegeknek. Ünnepet, mert Pántunk újíabb könyveiddel’ is lehetőséget nyújt arra, hogy meg­javítsák munkájukat, növelhessék tudásukat. A könyvnapok előkészí­tése már megyeszerte folyik. Már megalakult a könyvnapi albizottság amelynek minden tagja egy^egy já­rást készít elő erre a nagy napra, a tömagszervezetek bevonásával. De nemcsak a könyvnapok alkal­mával ad lehetőséget Pártunk fa­lusi dolgozóinknak, hogy megismer­hessék a jő könyveket, hanem az­zal is, hogy újabb és újabb könyvtárakat állít fel falvaink'ban. Augusztus 20-án, al­kotmányunk ünnepén megyénkben 15 helyen rendeznek könyvkiállítást és 7 új könyvtárat is avatnak: Za- márdiban. Szabadiban, Miklósiban. Nyimiben, Kéthelyen, Patosfán és Bőszénfán. Zamárdi, Szabadi és Bőszénfa községekben az új könyvtárat az újonnan elkészített ás felavatott kultúrotthonnal együtt adják majd ui a dolgozóknak- Különösen nagy kitüntetés éri Nyirn. község dolgo­zóit, mert a 110 kötetes könyvtárat Pártunk jutedinul küldi a község dolgozóinak abból az alkalomból, hogy beadási kötelezettségüket és a begyűjtési munkákat olyan le1- kosen végezték és teljesítették. tengődi I. típusú tszcs tagjai beléptek a ill. típusú termelőszövetkezeti csoportba Közel egy éve, hegy működik a. tengődi „Szabadság" I. típusú termelőcsoport. Ez alatt az egy év alatt a csoport dolgozói megis­merték a szövetkezeti, a társas gazdálkodás jelentőségét, rájöttek arra, hogy hogy a társas gazdálko­dással sokkal nagyobb eredmé­nyeket lehet elérni, mint egyéni, leg. A csoport' dolgozói működésük ideije alatt állandóan figyelték a III. itápus szerint működő termelő csoportok munkáját és rájöttek ar ra, hogy a. III. típusú termelőcso portban sokkal nagyobb eredmé­nyeket érnek el, mint ők az I. típusú csoportban. Ezért a tengődi I. típus szerin; működő fermelőcsoport dolgozói elhatározták, hogy belépnek a ül. számú termelőcsoporíba. Felvéte­lüket a tahi járáséi tanácsnál kér­ték, amit a járási tan^cs engedé­lyezett. Ünnepélyes keretek között a napokban tartottak egy értekezle­tet, ahol megtárgyalták, hogy az I. típusú csoport beolvad a III. típusú csoporha. Farkas Dezső dolgozó paraszt, az I. típusú cso. Port tagja azt mondotta; az I. ti pusú itermelőcsoport a mezőgazda- sági munkákban nem tud olyan eredményeket elérni, mint a III. típusú csoport, éppen ezért elhatá­roztam, hogy én is belépek a III. típusú csoportba. Farkas Dezső példáját követte 19 dolgozó pa­raszt és ők is beléptek a III. tí­pusú termelőcsoportba 46 hold földdel. Olvasd a Társadalmi Szemle minden számát! /\t esztendeje, hogy élethiva' ” tusomul a bányászmestersé­get választékiam. Tudtam, hogy ez felette nehéz és felelősségteljes szak­ma, de vonzott a harc, amelyben az ember elragadja a földtől annak féltve őrzött kincséi: n szenet. .1 ívioclawi vajdaság walbrzychi bá­nyájának „Victoria“ aknájában szálltam először a föld alá és az­óta is kiku-tot am munkahelyemen. Brigádunk «© első naptól kezdve kemény küzdelmet folytat, a sziklás '■étegekben. Elein)e a követ a kifej" tvti szénnel együtt fúdoMttk a 'ranseportőrökre. .1 kibányászott> szén futószalagon kerül a „bunker­bemajd a csillék szállították a fel­színre. Túlságosan nagy volt a súly, a transzportól■ futószalagja gyakran elromlott. A felszínen dolgozó vá- ' ogat ók sem győzték a munkát, a izén és kő elválasztása hosszadal­mas folyamatnak bizonyult. A tele csillék összetorlódtak és így a tár' nákban hiába vártuk, hogy neki­lássunk újabb csillék rakodásához- A kifejteit szén ott állt és a fejtés elaketdt. 3 JTzek a kényszerű munkaszü- * - vetek egyre hosszabbak let­tek, néha egy teljest óra is kiesett a munkaidőből, ami azt jelentette, hogy kevesebb lett a termelés és ke­vesebb lett a keresetünk is. Brigádom tagjai: Kuilk Matuszak, BÁNYÁSZGYÓZELEM Irta: Bronislaw Valtcsz vájár, a „Victoria“-bánva brigádvezetőj e Suski Szaumla, Blcdiinski és én la' nácskozni kezdtünk: miért kell ne­künk követ is szállítanunk a fel­színre? Hiszen ezzel tönkretesszük a szállítóberendezéseket, s a kő miatt kevesebb szén kerül a csillék­be. Megállapító! u;k, hegy fejtési eredményünk 25 százalékkal nő. Ez az oka, hogy amikor a többi len­gyel bányában a termelés állandóan emelkedik, Bytcmban — Kauczyk elvtárs brigádja a ciklikus módszer bevezetéséért versenyre hívja a töb­bi bányát, ugyanakkor nálunk csak fokozódnak a. nehézségek és egyre rosszabbodik a helyied. Hozzánk is eljutok Qladysz elviárs felhívásának a híre. Ez a felhívás harca hívta a bányászokut a selejtmentes fejté­sért. Hosszas fejtörés utón végre megtaláltuk a helyes utat. Megbe­széltük: a rakodók ezentúl figyelje­nek, hogy a transzportomé csak szén kerüljön, a követ dobják visz- sza a kibányászott szén helyére, hi­szen az űrt úgyis ki kell tölteni va­lamivel és alá kell támasztanunk a fégési helyeket­AJ eg csináltuk az első próbát. Már az új munkamódszer bevezetésének első napján 20 száza­lékkal csökkent a felszínre került szénmennyiségben a kő. A termelt szén mennyisége nagyobb volt mint a múltban, a csillékre sem kellett feleslegesen várakozni, mert a vá­logatóban szintén gyorsabban ment a munka. Eredményevekről azonnal érte­sít d lük a pártszervezetet, az üzemi bizottságot és a bünyaigazgatóságot. Ezen túlmenően javaslatot lettünk, hogy a selejtmentes< fejtés- mozgal­mát összekötjük a ciklikus munka- módszer bevezetésével. Brigádom kötelezte magát, hogy bevezeti a ciklikus fejtést, a váj átok mélységét 50 cm-el növelj, a munkateljesít­ményt 5 százalékkal fokozza és hogy a termelt szénben legfeljebb 5 százalék kö marad. Felhívtuk bá­nyásztál'sóinkat, hogy kövessék pél­dánkat. N éhánymónapja már ezzel a munkamódszerrel dolgo­zunk. Az új módszer segítségével egyre növekszik teljesítményünk és csökken a szénben a kő mennyisé­ge. A szállítóberendezések most már nem romlanak el olyan gyorsan, mint azelőtt, a válogatóban is köny- nyebb létt és meggyorsult a munka. Májusban, amikor az egyik vújaton 50 métert haladtunk előre, brigá­dunknál már nem volt selejt. Nem­csak meggyorsult, de szervezettebb is lett a munkánk, keresetünk pedig fejenként körülbelül 300 zlotyval emelkedett. A „Victoria“-bánya dol­gozóinál; túlnyomó többsége átvette módszerünket. Ehhez nagy segítse' get nyújtóit a Párt, az üzemi bi­zottság és a: igazgatóság támogatá­sa. Hamarosan az egész bánya ter­melése is jelentősen fokozódott és csökkeni az önköltség. Példánkat ■most már a többi bányák is köve­tik. Tudjuk, hogy nekünk, bányászok' nnk, az a kötelességünk, hogy egy- ie több szenet adjunk népgazdasá­gunknak. Éppen ezért mindent meg­teszünk, hogy a gépek jobb kihasz­nálásával és a munkafegyelem erű' sílésével még nagyobb munkagyőzel meket érjünk el. J/ á’la*t kötelezettségünket tel­jesítettük, de ez bennünket nem elégített, ki. Tudjuk, hogy ma többet kell termelnünk, mint teg­nap és holnap túl kell szárnyal­nunk a mai teljesítményt, hiszen munkánkkal a boldogabb életet, a szoicialis'n jövőt építjük- Éppen ezért brigádunk júliusban a nagy lengyel nemzeti iiitnep tiszteletére újabb vállalást tett: megígértük, hogy 150 százalékos teljesítményt érünk el. Örömmel jelenthetem, hogy ezt a vállalásunkat is teljesí' tettük. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents